Előre, 1975. április (29. évfolyam, 8517-8542. szám)

1975-04-01 / 8517. szám

K­ettős évforduló megünnep­lésére készül az ország. Május 9-én emlékezünk meg Románia állami független­sége kivívásának 98. évfordulójá­ról, s ugyanezen a napon ünne­peljük meg a népek fasizmus feletti győzelmének 30. évforduló­ját. Úgy hozta a történelem, hogy a két évforduló egybeesik. Noha az időpont, az események sajá­tossága és a körülmények kü­lönböznek mindkét történelmi momentumnál, e találkozás tör­ténelmi összefüggéseket közve­tít számunkra. 1877 és 1945 is a román nép évszázados harcá­nak, a társadalmi és nemzeti felszabadításért vívott, jogaiért folytatott hősi küzdelmének egy­­egy mérföldkövét jelzi. S az a szerencsés történelmi véletlen, hogy a függetlenségi harcnak ez a két nagy momentuma — bár időben 68 éves eltéréssel — ugyanarra a napra, május 9-re esett, még ragyogóbban elénk vetíti a román népnek az ősi föld megvédéséért, nemzeti léte fenntartásáért vívott kitartó har­cának folytonosságát. A pártunk XI. kongresszusán elfogadott Program pregnánsan domborít­ja ezt ki: „A román nép egész története a szüntelen osztályhar­coknak, azoknak a csatáknak a története, amelyeket a néptö­megek folytattak a szabadságért és a társadalmi igazságosságért, nemzeti lényük megvédéséért és a függetlenségért, a haladásért és a civilizációért. Már az első román államalakulatok megje­lenésétől kezdve a néptömegek küzdelmei a feudális kizsákmá­nyolás ellen szorosan egybefo­nódtak az idegen uralom elleni harcokkal. Ez a sajátosság rá­nyomta bélyegét Románia egész társadalmi fejlődésére, a román nép lét- és gondolkodásmódjára, történelmi sorsára, melyet a ha­tározott, áldozatteljes küzdelem jellemzett a szabadságért és az egységért, azon jogáért, hogy ura legyen saját országának." Igen, a haza történelmén vö­rös fonalként húzódik végig a függetlenségért vívott kitartó és áldozatos küzdelem Basarabtól és Bogdántól kezdve, Mircea cél Bátrin és Stefan cél Maré hősi harcain át Mihai Viteazulig, majd az 1877-1878-as hőstettekig és katonáink három évtizeddel ez­előtti áldozatteljes csatáiig ra­gyogó lapokat írtak be az ide­gen leigázók elleni küzdelmek krónikájába. A szomszédos nagy birodalmak uralma következté­ben időben kitolódott a hűbéri rendszer hazánkban; ez ugyan­akkor késleltette a román társa­dalom fejlődését. Így a függet­lenségért folytatott küzdelem a nemzeti lét megőrzéséért vívott kitartó harc fő formájává vált hazánk történelmében. Ez az eszmény lelkesített Vasluinál, Calugureni­nél, Grivițanál és Smirdannál, 1944 és 1945 nagy csatáiban. Az emberiség történelme kevés olyan népet ismer, amely ilyen mostoha körülmények között és több államalakulatban szétta­golva oly kitartóan ellenállt a le­­igázóknak, visszavert minden nemzeti léte megsemmisítésére irányuló támadást, s végül saját véráldozatával kivívta hőn óhaj­tott függetlenségét. Mint pár­tunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs rámutatott, Románia tör­ténete alátámasztja azt a mar­xista-leninista következtetést, hogy az idegen uralom, a szu­verenitás és a függetlenség meg­nyirbálása vagy elvesztése ugyan súlyosan kihat a népek gazda­sági és társadalmi haladására, időlegesen fékezheti vagy kés­leltetheti egy nép fejlődését, de nem akadályozhatja meg jogos törekvéseinek — a szabadság és az egység kivívásának, a társa­dalmi haladás feltételei megte­remtésének — megvalósítását, ha az illető nép elhatározta, hogy mindvégig szilárdan és hő­siesen, minden áldozatot vál­lalva harcol. Ennek a következetes és oda­adó küzdelemnek a gyümölcse a függetlenség. 98 évvel ezelőtt ennek az eredményeként szüle­tett meg Románia állami füg­getlensége; nehéz csatákban született meg a harctéren, nem pedig diplomáciai kancelláriák ajándékaként. 1877-ben nemze­dékek évszázados álma vált va­lóra. Az állami függetlenség erő­teljesen előrelendítette az ország gazdasági és társadalmi fejlő­dését, jótékony hatást gyakorolt Románia haladására. Mint ismeretes azonban, a ki­zsákmányoló osztályok nemzet­áruló politikája és az imperia­lista hatalmak pressziója az 1877-et követő időszakban az or­szág nemzeti függetlenségének megcsorbításához vezetett. ez végül abban csúcsosodott ki, hogy a második világháború ide­jén a hitlerista Németország uralma alá hajtotta, megszállta az országot. Munkásmozgalmunk hervadhatatlan érdeme, hogy megjelenésének pillanatától át­vette a nép hazafias és forra­dalmi harci hagyományainak zászlaját, az idegen uralom el­leni, a szabadságért és függet­lenségért vívott kitartó harcokat magasabb fokra emelte és a Ro­mán Kommunista Párt vezetése azért megvalósította a nép év­ezredes álmát , a társadalmi és nemzeti felszabadítást. S ezek­ben a kitartó küzdelmekben a fog­ó hazaszeretet és patrio­tizmus szervesen egybekovácso­­lódott a legmélységesebb, „ in­ternacionalista szolidaritás szel­lemével. A Román Kommunista Párt politikájának ez a megha­tározó jellegzetessége ragyo­góan kifejeződött azokban a he­ves csatákban, amelyekben a harci barikádokra felsorakoztatta az ország összes demokratikus és haladó erőit. Pártunk a há­ború éveiben a legsúlyosabb véráldozatok árán mozgósította az ország legszélesebb társa­dalmi rétegeit, politikai erőit a fasiszta diktatúra és a hitlerista háború ellen. Népünk a dicső­séges nemzeti antifasiszta és antiimperialista fegyveres felke­lés győzelmes végrehajtásával és a román hadseregnek, az egész népnek a szovjet hadsereg olda­lán vívott antihitlerista harcával, hozzájárulásával a hitleristák ki­űzéséhez az ország területéről, majd Magyarország, Csehszlová­kia és Ausztria felszabadításához — örökre beírta a nevét a né­pek antifasiszta harcának törté­nelmi eposzába, így találkozik 1877 és 1945 május kilencedikéje. Ezek az áldozatos, kemény küzdelmek nyitottak új korsza­kot, ragyogó periódust a haza történelmében; olyan korszakot, amelyben beteljesült a nép év­ezredes szabadságtörekvése, sza­badon rendelkezünk gazdasá­gunkkal, munkánkkal és sor­sunkkal. Ezekben az évtizedek­ben, a szocializmus korszakában vált hazánk igazán függetlenné és szuverénné; megvalósult az igazi nemzeti felszabadulás a­­mely döntő tényezője a társa­dalmi felszabadulásnak, szilárd alapja a nép gazdasági és tár­sadalmi vívmányainak, a szo­cialista társadalom felépítésé­nek. Dolgozó népünk saját tapasz­talatából, a szabadságért adott súlyos véráldozatából kiindulva teljes megértést és szolidaritást tanúsított és tanúsít a népeknek a nemzeti függetlenségük kiví­vásáért, az imperialista, kolo­­nialista és neokolonialista le­­igázó politika ellen folytatott el­szánt harca iránt. Hű kifejezője ennek az a sokoldalú segítség, mellyel hazánk a népek nem­zeti felszabadító harcát támo­gatja; az a kitartó erőfeszítés, amellyel országunk síkra száll az új nemzetközi kapcsolatok, az új nemzetközi politikai és gazda­sági rend kiépítéséért. Pártunk politikájában a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom fel­építése, a nemzeti feladatok megvalósítása szorosan egybe­fonódnak az internacionalista elvekkel, a szocialista Románia sikerei népünk anyagi és szel­lemi jólétét és érdekeit szolgál­ják, de ugyanakkor jelentősen hozzájárulnak a demokratikus erők és a szocializmus erői erő­sítéséhez szerte a világon. Pártunk nagy jelentőséget tu­lajdonít e kettős évfordulónak. Mint ismeretes, a Központi Bi­zottság Politikai Végrehajtó Bi­zottsága nemrégiben munkater­vet hagyott jóvá a fasizmus fe­letti győzelem 30. évfordulójánál és Románia állami független­sége kivívása 98. évfordulójának megünnepléséről. Országszerte tudományos ülésszakokra, kon­ferenciákra, művészeti tudomá­nyos rendezvényekre kerül sor; kirándulásokat szerveznek a nemzeti függetlenségért vívott harcok történelmi színhelyeire; könyvkiadásunk újabb köteteket ad ki ezekről az eseményekről. Dolgozó népünk azzal köszönti a legméltóbban ezeket a törté­nelmi évfordulókat, hogy újabb sikereket ér el a szocialista ver­senyben, az ötéves terv határidő előtti, legmagasabb mennyiségi és minőségi mutatók szintjén tör­ténő megvalósításában, az ipari és mezőgazdasági soron levő feladatok maradéktalan teljesíté­sében, az irodalmi-művészeti al­kotó tevékenységben és nevelői hivatásban. A XI. kongresszus történelmi határozatainak élet­be ültetésével fejezzük ki haza­fias büszkeségünket, hogy olyan dicsőséges korszakban élhetünk, amelyben megvalósult a társa­dalmi és nemzeti felszabadulás eszménye, nemzedékek törté­nelmi álma. Ezekkel a gondolatokkal ké­szül dolgozó népünk május ki­lencedikének a megünneplésére. A NEMZETI FÜGGETLENSÉG a nép évezredes szabadságeszményeinek és hősi harcának beteljesülése Nicolae Ceausescu elnök Elena Ceausescu elvtársnővel együtt hivatalos látogatást tesz Ernesto Geiselnek, Brazília Szövetségi Köztársaság elnöké­nek a meghívására. Nicolae ISMÉT A HUNYADIAK A legmagasabb érdemrend­del kitüntetett hunyadi kohá­szati kombinát, amely évek óta élenjár a szocialista ver­senyben, nap mint nap újabb sikerekről számol be. A tudá­sukról, kommunista helytállá­sukról ismert hunyadi kohá­szok az első negyedévben 45 millió lej értékű terven felüli termelést értek el. Az ötéves terv kezdetétől mostanáig pe­dig több mint 425 000 tonna acélt csapoltak és 1 milliárd lej értékű hengerelt árut állí­tottak elő terven felül. TÚLTELJESÍTETT VÁLLALÁS Bacău megye tervezői és mű­építészei tizennégy nappal ha­marabb eleget tettek ötéves terv­feladataiknak, mint ahogyan ere­detileg vállalták. Az így nyert idő alatt még 12 millió lej értékű építkezés tervrajzait elkészíthe­tik, gondosan kidolgozhatják Bacău város központjának ren­dezési terveit. Máskülönben a megye több üzeme is megfelelt már az öteves terv vévetűzései­­nek. Az élenjáró egységek terven felüli ipari termelése 1,5 milliárd lejre becsülhető. A május else­jei versenyszakasz kiváló ered­ményekhez vezet valamennyi iparvállalatban és elsősorban a tervteljesítésbez vezető üzemek­ben. Ceaușescu, Románia Szocialis­ta Köztársaság elnöke Elena Ceaușescu elvtársnővel együtt 1975. június 4 és 7 között hiva­talos baráti látogatást tesz Brazíliában. A sepsiszentgyörgyi új, korszerű tejfeldolgozó vállalat jó mi­nőségű termékeit nemcsak a megyében, az országban, de a kül­piacokon is bizalommal vásárolják. A vállalat dolgozói magas fokú felelősséggel vigyáznak a termékek higiéniájára, minősé­gére. Képünk a pasztörizáló részlegen készült. (Stefan Albescu felvétele) MUNKAÉRDEMRENDES TERVEZŐK A temesvári tervezőintézet, me­lyet a szocialista versenyben el­ért múlt évi sikeréért a napokban a Munkaérdemrend II. foko­zatával tüntettek ki, újabb ered­ményekről számol be: ötéves ter­vét 280 nappal határidő előtt fejezte be, ötéves feladataik fe­jében, a temesvári tervezők 33 000 lakásnak megfelelő tömb­házat terveztek. A terveik alap­ján épített bölcsődék és óvodák, összesen 3000 helyesek, az isko­lák 1000 új osztályteremmel gaz­dagodtak, a kereskedelmi egysé­gek 15 000 négyzetméternyi terü­letet tesznek ki. Olyan szállodák épültek, mint a herkulesi, or­­sovai, buziásfürdői hotelkomp­lexumok, vagy az ismert te­mesvári Intercontinental, és még rengeteg közérdekű épület, poli­­klinikák és más egyebek. TAVASZI HOLMIK A KÉSZRUHA- ÉS CIPŐBOLTOKBAN Ha némi télies berzenkedéssel is, a tavasz végérvényesen bekö­szöntött. Szekrénybe kerülnek a télikabátok, meleg ruhák és cipők. Előszedjük a tavaszi holmikat, vagy még inkább az üzleteket keres­sük fel, hogy újvonalú és divatos ruhákkal, lábbelikkel egészítsük ki ruhatárunkat. Kínálnak-e szaküzleteink elegendő mennyiségű és változatos modellű, a közkedvelt új alapanyagokból készült szezon­cikket? Munkatársaink — ALBERT ILONA, FEHÉR JÓZSEF és T. SÁNDOR ATTILA — erre a közérdekű kérdésre kerestek választ né­hány nagyvárosban. A nagyváradi kirakatokba már megérkeztek az első pa­pírfecskék, de a tavaszt még­sem ők, hanem a szezonhoz illő áruk hozták meg az üzle­tekbe. Sok vásárló méltatja, hogy az idén nagyobb a vá­laszték, több az új alapanyag­ból (poliészter, diótén, PNA) készült termék, nagyobb a for­ma- és színváltozat, ésszerűbb a méretek közötti árumegosz­lás és sok az új, praktikus, tetszetős és olcsó termékek száma. A Fát Frumos gyermeküz­letben egymást érik a szok­­nyácskák, ruhák, felöltők, vi­harkabátok, mellénykék és öt­letes ruhakombinációk. A szín és méretek változatosságáról hamar meggyőződhetünk. Kis­fiúk számára tetszetősek a Luky öltönyök, elegáns szabá­­súak, gyűrhetetlen anyagból készültek. Egy 33-as méretű öltöny ára a legszebbek közül 312 lej. Az Éva szaküzletben azzal magyarázták a­ gazdag árufelhozatalt, hogy „elvégre a nők nemzetközi évében va­gyunk!“ Kenéz Edit mintegy ötven ruhamodellt tud bárme­lyik pillanatban az asztalra tenni. Poliészter- és diplon­­ruhákat mutat, modellenként öt-hat színkombinációban. Bakfisoktól az idősebb korosz­tályt képviselő hölgyekig min­denki találhat kedvére valót, ha van türelme végignézegetni a kínálat hosszú sorát. Igen keresettek a 150—180 lejes női jersey nadrágok, diótén- és se­­lyemruhák, jersey mellények. A nagyáruház férfi osztályán a franciás modellű öltönyöket ajánlják mint újdonságot. Elől kerekített zakók, nagy gallér­­­­ral, tűzött, foltzsebekkel, hátul­­ ' hosszan felvágott , slicc. Szép színalapokon változatos vonal­­rajzolatok, áruk 1095—1285 lej., A Select készruha-boltban kö­tött holmik után érdeklődünk." Luncan Ana legalább tíz mo­dellt terít ki az asztalon az újabbakból. A PNA, poliészter, pamut, gyapjú, büksé és ke­vert alapanyagokból készült blúzok formája sikeres, ott helyben akadt mindegyik mo­dellnek két-három alkalmi né­zegetője, vevője. A cipőüzle­tekben újdonság­nak számíthatók a bifur, bi­fur, kifordított bőr és argután alapanyagból készült lábbelik. Élénk és pasztellszínekben je­lentek meg, áruk 80—130 lej, az érdeklődők kora után máris elnevezhetnénk ezeket tinédzser cipőknek, talpuk­­vastag, sím­a­ vagy nyomott mintás műanyagból készült. Megjelentek a női kézitáskák legújabb kiadásai, melyek a felsorolt cipőújdonságokhoz kaptunk kevesebbet, de utána rendeltünk. E felvilágosítás után több üzletet felkerestem. A 83-as egységben Ostaticiuc Elena fe­lelős elmondotta, hogy az elő­ző napokban kaptak 3—4 vá­lasztékban tavaszi cipőket s két választékban szandálokat. Meg is mutatta az új árut. Az 52-es egységbe szintén látoga­tásom előtt érkezett cipő. AZ ELŐRE ANKÉTJA találóan illenek a szín és alap­anyag szempontjából. ★ A tavaszi nap első suga­raira Brassóban átrendeződtek a kirakatok, de belül is tava­­­­szias jelleget öltöttek a kon­­­­fekcióüzletek és cipőboltok. Felkerestük Goicea Viorel­­ elvtársat, a megyei kereske­delmi igazgatóság kereské­­■ delmi osztályának vezetőjét,­­ hogy megérdeklődjük: — Mire számíthatnak a ve­vők az idei tavaszon? — Korán beköszöntött az idén a tavasz, mégsem találta készületlenül a kereskedelmi egységeket. Idejében megren­deltük a konfekciót és cipőket, sőt szandálokat is. Ennek kö­szönhetjük, hogy a választék elég gazdag, egyedül a Romar­­ta gyártmányú lakkcipőkből — A medgyesi cipőgyártól kapott áruk, a velúrfelsőrészű könnyű tavaszi lábbelik nagy keresletnek örvendenek — mondotta Culea Iordan üzlet­felelős. — Világosabb és söté­­tebb színben egyaránt kap­hatók. Tavaszi férfiszandált is kaptunk. Új modell, olcsó, fő­­­leg a fiatalok vásárolják. A Victoria cipőüzlet felelő­se, Lorea Aurica, végigvezet a­­vitrinek előtt. Fekete, piros lakkcipők, drapp, fehér szan­dálok sorakoznak a polcokon. A férficipők részlegén nagyon praktikus, fonott szandálok vannak, de már megjelent a vitrinben a nyitott nyári szan­dál is. A 23 August piactéren levő cipőüzletekben szintén hasonló a helyzet. Ami a láb­beliket illeti, inkább ott a hi­ba, hogy egyes modellekből csak bizonyos számok­, lé­teznek. A konfekcióüzletekben szin­tén megjelentek a tavaszi mo­dellek. A Brasovulban sok női kosztümöt, a 3-as számú egy­ségben­ (Republicii utca) szép átmeneti kabátokat láttam. Sajnos, itt az egyik kabát­­modellből egyetlen számban volt már csak, viszont ugyanaz a modell a Brasovulban több méretnagyságban található. U­­gyancsak a Brasovul üzletben divatos átmeneti férfikabáto­kat lehetett vásárolni. A Tineretului áruházat, ahol a fiatalok vehetik meg a ta­vaszi ruhaneműt, szintén gaz­dagon ellátták a szezonnak megfelelő konfekcióval. Szép, világos színű, kockás mintájú kosztümök, könnyű, kötött anyagból készült nadrágok, átmeneti kabátok találhatók a lányok részére. A fiúk több fajta átmeneti kabát között válogathatnak. A divatos sza­bású, műanyagból készített világos kabátok biztosan meg­nyerik a fiatalok tetszését. Általában elmondható: van választék mind konfekcióban,­­mind cipőkben. Igaz, talán­­több helyre is be kell térni,, míg a keresett méretet megta­­­lálja a vevő, de a végered­mény a fontos... ★ Itt van a tavaszi idénycik­kek bevásárlásának ideje Ma­rosvásárhelyen is. A Gulliver gyermekáruház gazdag válasz­tékot kínál gyapjú- és kötött­áruból, fiúöltönyökből, a vá­laszték méretben és színben (Folytatása a 3..,oldalon) Világ­ proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja REKORDMŰSZAKOK A KISZ Arad municípiumi bizottságának felhívására vá­­sászolva a helység gazdasági egységeinek ifjúmunkásai re­kordműszakokat szerveztek. A vagonüzemekben 22 ilyen műszak alatt több mint 2 mil­lió lej­es többlettermelést értek el a fiatalok, az esztergagyár­ban pedig 745 000 lejt tett ki a terven felüli termelés. Kieme­lésre érdemesek a faipari kombinát 7­0 rekordműszakjá­nak részvevői is, akik 5 háló­szoba garnitúrát és 20 pohár­szekrényt gyártottak terven fe­lül, a megtakarításhoz pedig 110 négyzetméter furnérral és 4,3 köbméter deszkával járul­tak hozzá. SZAKMAI VETÉLKEDŐ NAGYVÁRADON A nagyváradi Solidaritatea cipőgyárban rendezték meg a cipőgyári munkások országos versenyét. Tizennyolc alsó- és tizenhat felsőrészkészítő szak­munkás vetélkedett a legjobb­nak járó címért. A felsőrész szabászok versenyét König András (medgyesi Május 8 gyár) nyerte Dinu Constantin (fővárosi Progresul),­ Ghita Elena (fővárosi Dimbovita) és Ungureanu Victor (bacaui Par­ ~ —~~—~~~ Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, 4 oldal Calea Victoriei nr. 174. Sector I­­BN—RSR, ára 30 bani Filiala Sect. 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. XXIX. ELŐRE szerkesztősége, Bukarest, Scinteia tér 1. évfolyam Redactia ELŐRE, Bucuresti, Piata Seinteii 1 Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02 8517. szám Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 1975. 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. , y . Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, L JJ­­* a lev**­**besítők és a lapterjesztők. Reklám* és apróhirdetés a következő címen: tizánul) előtt. A talpstáncolók közül a legjobbaknak sorrend­ben Terei Gheorghe (fővárosi Dimbovita), Soare Stefan (fő­városi flav­ura Jolie), Kile Gyula (nagyváradi Solidarita­tea) és Brezan Gheorghe (fő­városi Prefin) bizonyultak. KÖZMŰVELŐDÉS A POLITIKAI-ÁLLAMPOLGÁRI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN INTERJÚ DR. OCTAVIAN BANDULA ELVTÁRSSAL, A MÁRAMAROS MEGYEI SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSI­­ ÉS NEVELÉSI BIZOTTSÁG ELNÖKÉVEL — Kérjük, elnök elvtárs, tájékoztassa olvasóinkat, milyen eredmények szü­lettek és melyek a fonto­sabb célkitűzések Mára­­maros megyében a tudo­mányos ismeretterjesztés területén ? — A politikai-ideológiai, kulturális-nevelő munka a­­lapvető fontosságú feladatá­nak tartjuk a tömegek álta­lános műveltségének emelését, a szocialista és kommunista etika és méltányosság elvei­nek megvalósítását, a tömegek mozgósítását a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom mű­vében való minél tevékenyebb, minél öntudatosabb részvé­telre. Ezeket a célkitűzéseket az RKP XI. kongresszusának dokumentumai, valamint pár­tunk Programja határozza meg, s ezeknek a politikai fel­adatoknak a szellemében szer­veztük meg megyénkben az e­­gész tudományos ismeretter­jesztő munkát is. A közműve­lődési tevékenységnek ezen a területén egyébként Márama­­ros megyében a párt Központi Bizottsága 1971 novemberi plenárisa utáni időszakban ha­tározott fellendülést tapasztal­hattunk mind az ismeretter­jesztő tevékenység formáinak változatosságát, sokrétűségét, mind a tartalom gazdagodásá­ra irányuló törekvéseket te­kintve. A megyei ismeretter­jesztő komisszió mellett a né­pi csillagászati obszervatórium (mely az utóbbi évek megva­lósítása Nagybányán), a népi egyetemek, a falusi és városi művelődési házak és otthonok előadói kollektívái egyaránt az operatív és sokoldalú tájékoz­tatás és az igényes tartalom követelményeit helyezték elő­térbe. Sikerült a tudományos ismeretterjesztés fórumait a népművelés olyan műhelyeivé avatnunk, melyekben a közön­ség élénk, közvetlen, a számá­ra legfontosabb kérdésekről folytat eszmecserét a meghí­vott szakemberekkel, tanárok­kal, művészekkel, jogászokkal, műszaki értelmiségiekkel, párt­os állami aktivistákkal. Ki­lencvenhat tudományos brigád működik megyénkben , ezek szimpozionokat, kerekasztal­­megbeszéléseket tartanak a munkások és a dolgozó pa­rasztok körében, ismertetik a Bölöni Sándor (Folytatása a 3. oldalon) Tavasz Bukarestben, a már­­már madárnyi rügyek mintha e­­gészen puha kis szárnyakat szo­rítanának kis testükre valami, lehet már a jövő héten elkezdő­dő és őszig eltartó repülés előtt. Jön a szél, megy a szél, hűvö­sebb, langyosabb, ahogy az este elől betakarítja a nappal láb­nyomait: a port, a papírt, sepri az utcasarkot. A nagy útvonala­kon s a kis utcákban sétál a fó- ÁKOSI ZÖLD MEZŐK SZATMÁR MEGYEI TUDÓSÍTÁS Virágba borultak a kajszi­barackfák, s a réten gólya lép­ked, menetrendszerűen érke­zett meg az első tavaszi napon a Kraszna mentére. Zöldül a rét és zöldellnek a mezők, lo­bog a szélben a bokrosodó búza. — A tél jó volt, a tavasz is jól indult — kommentálja az időjárást Nyáry Antal, az áko­­si termelőszövetkezet elnöke. — Kevés volt az őszi vetés, az ősszel az esős idő megakadá­lyozott, de az elvetett búza jól telelt, február derekától a hó­nap végéig háromszáz hektá­ron kiszórtuk a pétisót, hogy a műtrágyázással a fejlődését se­gítsük. Tulajdonképpen sok dicsérő szóval számolhatok be az áko­­siak szorgalmáról, készülődés helyett az első tavaszi napon egész sor befejezett munkáról számoltak be. — Pótolni tudtuk a télen az őszi lemaradást — folytatta Nyáry Antal —, mintegy 1500 hektárnyi területet szán­tottak fel a traktorosok. Jó gépészeink vannak, a gépészeti részleg minden segítséget meg­ad. Azért említettem meg, mi­vel tőlük függ a gazdaság fej­lődése, jó minőségű munkájuk a bő termés feltétele. Majdnem mind helybeliek, az új java­dalmazási rendszer is ösztön­zően hatott munkájukra, fele­lősséget éreznek a téesz dol­gaiért. A magágyat kitűnően készítették el, a jók közül a legjobbak: Márkusz Sándor, Farkó János, Szabó Viorel, Csigi Lajos, Erdei László mun­káját dicséri a határ. — Szépen zöldel s az ákosi mező... — Már ki is kelt 110 hektá­ron a tavaszbúza, ezenkívül magágyba jutott 200 hektáron a sörárpa, ötven hektáron a borsó, száz hektáron a len, hatvan hektáron mustárt ve­tettünk, s a hónap vége előtt befejezzük a cukorrépa vetését is. Húsz hektáron csíráztatott burgonyát ültettünk, június közepén már megkezdhetjük a korai termés betakarítását. Az elnöki beszámolóból és a határjárásból kiderül, hogy a kedvező, korai tavaszodást jól használták ki Ákoson, s külö­nösen nagy gondot fordítottak a munkálatok minőségére. Nem várják karbatett kézzel a bőséges termést, a teljes vetés­­területet hektáronként három mázsa foszforos és kétszáz ki­ló nitrogénes műtrágyával ja­vították fel, tehát joggal szá­míthatnak gazdag aratásra, mivel időben tettek eleget minden munkának. A talajjavítás nem ért véget, az elmúlt két évben 85 hektá­ron gyümölcsfákat és 40 hek­táron szőlőt ültettek. Azért, hogy időben termőre fordulja­nak, a márciusi napokban ál­landóan hordják az istállótrá­gyát, gondozzák a fiatal ültet­vényeket. Az idén pedig a föl­dieper termesztését növelik újabb tíz hektárral, úgy mond­ták: „pár napon belül azzal is végezünk“. Különben nagy termelőszö­vetkezet az ákosi, közel há­romezer hektár szántóterüle­ten gazdálkodnak. Szatmár megye legnagyobb termelőszö­vetkezetének mondják, vajon a gondjaik is a legnagyobbak? — Egyetlen nagy gondunk a Kraszna — mondotta az elnök Fejér László (Folytatása a 3. oldalon) ORSZÁGOS ELSŐKHÖZ MÉLTÓAN Február elején a Beregszói milliók, rekordok című riport­ban részletesen tájékoztattuk olvasóinkat e Temes megyei sertéstenyésztő és hizlaló kom­binát kiváló eredményeiről, hústermelési rekordjairól. Mint ismeretes, nemrégen újból a Munkaérdemrend első fokoza­tával tüntették ki a nagybe­­regszói húsgyárat az elmúlt évi kiemelkedő munkasikereiért. Az idei esztendőt is nagyon jól kezdték a beregszóiak. Az első évnegyedi árutermelési tervü­ket például 19 millió lejjel szárnyalták túl s nem keve­sebb mint 1800 tonna húst ál­lítottak elő, előirányzaton felül Sokatmondó az is, hogy a súly­­gyarapodás jelentős növelésé­vel s az­­ önköltség csökkenté­sével 7 millió lej többletjöve­delemre tettek szert 1975 első három hónapjában. Eredményeik méltó jutalma­ként, elismeréseként a bereg­szói állami mezőgazdasági vál­lalat munkaközösségének hét­főn átnyújtották az RSZÁSZ országos versenyzászlaját. KÖZÖS MAGÁNÜGYEINK HAMUI vaszi este. Eljött hát 1975 tava­sza is — gondolom az idős há­zaspár helyett, akik most belép­nek a cukrászdába. A „Scala" esti nyugalma a koccanó üveg­tálkáknak, csengő kiskanalak­­nak. Fogadni lehet, hogy ez a hang­hangulat semmiben nem különbözik a délután ötóraitól, ez mégis más, ez az esti, ez már a tavaszi estéé — érzem a néni s a bácsi helyett, akik most ta­nácstalanul néznek szét a foglalt asztalok között. Nyilván a leg­több asztalnál ketten ülnek, a legeslegtöbbnél: egy fiú s egy lány, egy lány meg egy fiú, és se nem látnak, se nem halla­nak, rendszerint éppen egymás­ra mosolyognak, közben elolvad­hat a fagylalt, ellágyulhat a tor­taszelet, az ugyanis csak díszlet, díszlete, friss, ügyes kezekkel na­ponta előállítható díszlete annak a félórának, amikor találkozik s leül a cukrászda koccanó lábú piros, kék székeire egymással szemben a legszebb fiú s a leg­szebb leány. A néni s a bácsi ré­gen voltak így, ők ma tényleg habcsókot akarnak csak, az élet egyik, később felfedezett és egyenrangra emelt örömét, csók­ját, édességét. A bácsi éppen ezért gyakorlatibb, mint az édes­kettes önálló fészkét inkább ki­váró fiatalok, ő nem teketóriá­zik, hiszen nem egyéb ülőalkal­matosságnál a cukrászda bútora, nem egy emlékezetes esti séta része, állomása, oltára esetleg az első igazi vallomásnak! A habcsókhoz le kell ülni, a nénit ha elhozta ma este cukrászdába­, hát csak nem fognak fölöslege­sen tovább tipegni egy üresebb cukrászdáig! Megkéri a fiút meg a lányt, ülhessenek ők is oda. Egyik asztalnál most már négyen ülnek. A fiatalok egy udvarias mosollyal elintézték a befogadást és tovább nézik egymást üdvö­­zülten. A néni az egyetlen, aki szabódik, aki még mindig nem szívesen törődik bele ebbe a kényszerű megoldásba, a néni­ben mintha még több maradt volna a leányból, mint a bácsi­ban az egykori fiúból. Mert ta­lán ő inkább érzi, hogy ez a cukrászdára szánt este olyan ünnepélyesebb kellene legyen, kár érte, hogyha bármi megza­varja. De aztán beletörődve kéri ki ő is a habossüteményt, szak­értő félmondatokat vált a kiszol­­gálóleánnyal, bólogat. Mindösz­­sze annyi maradt a következő, várakozó pillanatokra: egy fej­­csóválás a bácsi felé, megértő, megbocsátó, megköszönő is, mert hát a férfi kötelessége, hogy intézkedjék, helyet szerez­zen, de ej, ej! hátha zavarjuk ezt a két kedves gyermeket! Sebaj, a hab finom, a tavasz, a habcsók meg az igazi, az élet olyan szép, hogy megérte kisétálni ma este. Hej, ha egy kicsit tovább lehetne fiatal az ember! Lászlóffy Aladár

Next