Előre, 1975. május (29. évfolyam, 8543-8567. szám)

1975-05-01 / 8543. szám

NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MEGLÁTOGATTA A HAZAI HAJÓIPAR JELENTŐS OBJEKTUMAIT Mint már közöltük, Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke Elena Ceausescu elvtársnővel és Manea Ma­nescu, Emil Bobu, Gheorghe Oprea és Ion Ionita elvtársak­kal együtt látogatást tett a Constantai hajógyárban. A lá­togatás végén lelkes hangula­tú mitingre került sor. Miting a Constantai hajógyárban VASILE VILCU elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Con­stanta megyei pártbizottság első titkára megnyitotta a nagygyűlést, és a megyei párt­­szervezet, ez ősi román tájak valamennyi dolgozója nevében melegen üdvözölte Nicolae Ceausescu elvtársat, Elena Ceausescu elvtársnőt. Büszkék vagyunk arra — mondotta —, hogy önöket, mé­lyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő, megyénk és az or­szág gazdasága számára rend­kívüli jelentőségű esemény al­kalmából, abból az alkalom­ból láthatjuk vendégül, hogy az első 55 000 tonnás román ércszállító, a legnagyobb ha­zai gyártmányú hajó kikerült a dokkból és folytatja az ü­­zempróbákat. Az a körülmény, hogy a nagy jelentőségű eseményre csaknem hét hónappal határ­idő előtt került sor, annak tu­lajdonítható, hogy útmutatá­sokat, állandó és önzetlen tá­mogatást kaptunk öntől, mé­lyen tisztelt főtitkár elvtárs, hogy a hajó építői, a száraz­dokk, az üzemcsarnok építői, a hajógyár összes dolgozói lel­kesen munkálkodtak az ön előtt tett ama felajánlás meg­valósításán, hogy ez az első hajó május­­ tiszteletére el­készül. Véleményünk szerint a leg­nagyobb romániai hajó meg­építésének döntő tényezője ön, mélyen tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs, hiszen di­namizmust, energiát, bátorsá­got, és azt a szilárd elhatáro­zást kölcsönözte egész mun­kásságunknak, hogy legyűr­jünk minden nehézséget és megvalósítsuk ezt a hajót, a­­mely mintegy jelképezi az új, szocialista rend méltó építőjé­nek — egész népünknek — a (Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE Kedves elvtársa­k! Először is a Központi Bi­zottság, az Államtanács, a kor­mány, valamint a magam ne­vében melegen üdvözlöm önö­ket, Constanta municípium és megye összes lakosait, és a legjobbakat kívánom vala­mennyiüknek. (Taps, éljenzés.) Mai találkozásunkra a Con­stantai hajógyár életének, sőt mondhatnám szocialista ha­zánk életének fontos esemé­nye alkalmából kerül sor, az első 55 000 tonnás hajó vízre bocsátása alkalmából, "amely a romániai hajógyártás ma­gasabb szintre emelkedését jelzi. (Taps, éljenzés.) Mircea cél Bátrin hajóitól, hogy ne említsem az ókorban épült hajókat, a mostaniig hosszú az út. Az öt évvel ezelőtt épített hazai hajóktól e hajóig szintén igen hosszú az út. Nem volt­ könnyű meg­kezdeni ennek a hajógyárnak az építését , mert nem be­szélhetünk fejlesztésről, hi­szen a mellettünk lévő régi telep javításokra, illetve kis hajók építésére­­ volt felsze­relve. E korszerű hajógyár, a­­mely a gyártás és a dokkok szempontjából egyaránt nagy hajók építésére készült, szá­mos problémát vetett fel. El­sősorban bizalmat, felelősség­­tudatot igényelt, mert­ miért ne mondanánk meg, egyesek hitetlenkedve szemlélték egy ilyen hajógyár és egy ilyen hajó néhány évessebeljüli meg­építésének lehetőségét. De a kommunisták, az építők, a hajógyári dolgozók munkája bebizonyította, hogy amikor a munkásosztály ura sorsának, amikor a nép tudatosan építi jövőjét, minden tervét példá­san megvalósíthatja. (Taps, éljenzés.) A hajó, amely most úszik ki a dokkból, hogy útra kel­jen a tengereken és óceáno­kon, jelképezi a román hajó­építők, a román ipar műszaki kapacitását, tanúsítja mun­kásosztályunk képességeit. (Taps, éljenzés.) Valóban rö­vid idő alatt felépült ez a kor­szerűen felszerelt csarnok, fel­épültek a dokkok és párhuza­mosan megkezdődött a hajó építése. Még mielőtt befeje­ződnének az építő-szerelő munkálatok, a hajó útra kel. Ez is egy teljesítmény, ez is egy bizonyíték arra, hogy ha jól megszervezzük a dolgokat, ha kitartó erőfeszítéseket te­szünk minden irányban, ki­váló eredményeket érhetünk el. Az itteni eredmények ékes­szóló tanúbizonyságai pártunk szervezőképességének, mun­kásosztályunk erejének, hazai szakembereink hozzáértésé­nek. (Taps, éljenzés.) Éppen ezért a legmelegeb­ben gratulálok az építőknek, akik lehetővé tették a mostani termelőmunkát, a hidrotechni­­kusoknak, akik a dokkot épí­tették és további sikereket kí­vánok nekik munkájukban. (Taps, éljenzés.) A legmele­gebben gratulálok a hajó­­gyártóknak, az összes munká­soknak, mérnököknek és a technikusoknak is, akik meg­feszített munkával határidő előtt megépítették az első nagy űrtartalmú román hajót. Azt kívánom nekik, hogy egyre több hajót, egyre nagyobb és műszakilag egyre kiválóbb hajókat építsenek. (Hatalmas taps.) Szó esett itt az 1980-ig ter­jedő programról. A XI. kong­resszus az általános program és a hazai gazdasági-társa­dalmi fejlődés irányelvei ke­retében valóban megkülön­böztetett figyelmet szentelt a hajóépítés kérdésének. Annál is inkább, mert még 1980-ban is bérelt hajókkal fogjuk szál­lítani a nemzetgazdaság fej­lesztéséhez szükséges nyers­anyagok csaknem 50 százalé­kát. Kitartó erőfeszítéseket kell tehát tennünk a XI. kong­resszuson kijelölt hajóépítési program megvalósításáért. Ezen belül gyorsan, mint a­­hogy itt mondották, még az idén meg kell kezdenünk a 155 000 tonnás hajó építését — a 80 000 tonnás és a 100 000 tonnás mellett —, sőt még na­gyobbak, 200 000 tonnásak gyártására is gondolnunk kell. Ezek nagy feladatok .Fuiorea elvtárs elmondta, hogy a gyár kapacitása 1980-ban 500 000 tonna lesz. A program való­ban ezt irányozza elő, de amit itt építettünk, az itteni dotá­ció nagyobb termelést tesz le­hetővé, valószínűleg 700 000— 800 000 tonnát, 1980 után pe­dig az egymillió tonnát. Csakis így hasznosíthatjuk maximá­lis gazdaságossággal a mil­­liárdokat kitevő beruházást. Az önök feladatai, a hajó­építők feladatai tehát­ nagyon nagyok. Valóban büszkék le­hetnek, hogy megépítették az első 55 000 tonnás hajót. Meg­építik majd az első 150 000 tonnásat is, és szeretnénk, ha ez 1977-re, a függetlenség 100. évfordulójának ünnepségére elkészülne. Szeretnénk, ha né­pünk nagy ünnepének, a nem­zeti függetlenség kivívásának emlékére a hajó az Indepen­dents nevet­­kapná. (Hatalmas taps.) Reméljük, hogy 1980 után megépítik a 200 000 ton­nás hajót is. Szép, nagyszerű feladatok ezek. A munkások, mérnökök és technikusok itteni erős munkaközössége bebizonyítot­ta képességeit és szakavatott­­ságát. Tökéletesen bízom te­hát abban, hogy példásan megvalósítják a XI. kongresz­­szuson megszabott feladato­kat, a párt és a kormány által a jövőben kijelölendő felada­tokat. (Hosszas taps.) Mint tudják, az idén befe­jezzük az ötéves tervet. Már eddig néhány száz vállalat teljesítette ötéves tervfela­­datait. Egyes megyei pártbi­zottságok készülnek, hogy fel­ajánlásuknak megfelelően négy és fél év alatt valósítsák meg a tervet. Országos vi­szonylatban határidő előtt ké­szülünk el az ötéves tervvel, ahogyan azt a párt 1972. évi Országos Konferenciája elha­tározta. Kiemelkedő sikereink vannak tehát a haza gazda­­sági-társad­almi fejlesztésé­ben. Jelentős eredményeket érünk el a dolgozók reáljöve­delmének növelésében, e té­ren is túlszárnyalva az öt­éves terv előirányzatait. Min­den eredményünk szocialista társadalmunk fejlődését, a nemzeti vagyon gyarapodását, egész népünk jólétét és bol­dogságát — pártunk politiká­jának fő célját — szolgálja. (Hosszas taps.) Ezúttal nem kívánok nem­zetközi kérdésekről szólni. Lesz még alkalom rá, tekin­tettel számos közeli esemény­re. Gondolok itt a Győzelem Napjára, amikor ismét átte­kintjük a nemzetközi esemé­nyeket. Hangsúlyozni kívá­nom viszont, hogy a nemzet­közi élet alakulása határozot­tan igazolja a XI. kongresz­­szus külpolitikai értékelései­nek és orientációinak a he­lyességét, pártunk és kormá­nyunk ama politikájának a helyességét, melynek célja fej­leszteni a szoros barátságot és együttműködést az összes szocialista országokkal, a fej­lődő országokkal, az összes népekkel, tekintet nélkül a társadalmi rendszerre, meg­teremteni egy igazabb és jobb világot, a békét és az együtt­működést a nemzetek között. (Taps, hatalmas éljenzés.) Mint tudják, a napokban tértem vissza több országban tett látogatásomról, utána még felkerestem két baráti közép-keleti országot. Ezúttal is szeretném megjegyezni, hogy Romániának, a román népnek mindenütt vannak ba­rátai, Románia és a román nép mindenütt rokonszenv­­nek örvend. Ez elsősorban né­pünk erőfeszítéseinek, vala­mint a gazdasági-társadalmi fejlődésében elért eredmé­nyeinek tulajdonítható. Ez ugyanakkor annak tulajdo­nítható, hogy a világ összes népeivel való béke és barát­ság politikáját folytatja. (Taps, hatalmas éljenzés.) Éppen ezért, kedves elvtár­sak és barátaink, végezetül szeretném kifejezni meggyő­ződésemet, hogy a Constantai hajógyár, az összes hajógyá­rak dolgozói, az építők, hidro­­technikusok a jövőben is ma­radéktalanul eleget tesznek a párttal, a hazával szembeni kötelességüknek. Ez a záloga a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom építésében kivívandó győzelmeinknek. (Taps.) Befejezésül szólnom kell ar­ról is, hogy a hadsereg nagy­mértékben hozzájárult ezek­hez az objektumokhoz. Sok katona dolgozott itt. Az épí­tés utolsó szakaszában Pali­­maru tábornok volt a pa­rancsnok, ő koordinálta a munkát, jól látta el feladatát. Gratulálok neki munkájához. (Éljenzés, hatalmas taps.) Remélem­, hogy új feladatait is ugyanilyen lelkesedéssel fogja teljesíteni és ugyanolyan szervezőkészséggel fog dol­gozni, mint itt. Sikert kí­vánok neki! (Hatalmas taps.) Gratuláltam a munkásoknak, az építőknek, a hidrotechni­­kusoknak, a hajógyártóknak. A kommunistákat is ide értet­tem, minthogy ők szerves ré­szei e ragyogó munkaközössé­geknek, amelyek kifogástala­nul teljesítették a párt által rájuk bízott feladatokat. Mé­gis külön kell gratulálnom a pártszervezeteknek, a Con­stanta megyei pártbizottság­nak, az első titkárnak, Vilcu elvtársnak, jól koordinálták és egyesítették a dolgozók erőfeszítéseit ennek az orszá­gos fontosságú objektumnak a megvalósításáért. (Hatalmas taps, éljenzés, ütemesen vissz­hangzik: Ceausescu—RKP!) Minthogy május­­ küszö­bén állunk, melegen gratulá­lok önöknek, az összes Con­stanta­ dolgozóknak, és to­vábbi sok sikert kívánok a munkában, jó egészséget és boldogságot! (Éljenzés, ha­talmas taps.) Világ­ proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja ÉLJEN MÁJUS ELSEJE, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja! XXIX. ELŐRE szerkesztősége, Bukarest, Scinteia tér 1. , Redactia ELŐRE, Bucuresti, Piata Scinteii 1. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma : 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 8543. Szám 21 lej; hat hónapra 48 lej;egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1975. a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen : május 1 Agentia de publicitate ISIAP — București, Calea Victoriei nr. 174. Sector I. BN—RSR. Csütörtök . Filiala Sect. 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. _________________ Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni : L­­IJ,­­ILEXIIVI — Departamentul export-import prest, București, Calea Griviței nr. 64—66 ára 30 bani p.o.b. 2001 Telex :­ 011631 MÁJUS ZÁSZLÓI „Május elseje — a tavasz és a munka e nagysze­rű ünnepe — úgy él a népek tudatában, mint a pro­letariátus, az anyagi javak, a haladás és a civilizá­ció sokmillió megteremtője óriási forradalmi ener­giájának és megújító erejének a szimbóluma; e mil­liók történelmi küldetése ,hogy felszabadítsák a né­peket a kizsákmányolás és az elnyomás igája alól, biztosítsák az egyenlőségen, méltányosságon és tár­sadalmi igazságon, az ember méltóságán és boldog­ságán alapuló új társadalom felépítését, azét a tár­sadalomét, amelyről a legragyogóbb elmék álmod­tak évszázadokon át. A romániai dolgozók csaknem egy évszázada ün­nepüik meg a forradalmi harcnak ezt a napját. A múltba visszatekintve elmondhatjuk, hogy a május elsejei munkásfelvonulásokon felmérhető a román proletariátus gazdag és hősi története, megszervezé­sének kezdetétől, forradalmi politikai pártjának 80 évvel ezelőtti megalakításától egészen a szocialista forradalom győzelmének kivívásáig, az új társadalmi rendszer, a szocialista rendszer sikeres építéséig". NICOLAE CEAUSESCU (Az 1973. május elsejei nagyszabású népgyű­lésen és szabadtéri ünnepségen elhangzott beszédből) K­öszöntjük az olvasót a dol­gozók ünnepén. Köszönt­jük az ünnepelteket, akik családjuk és barátaik körében töltik ezt a május elsejét, kö­szöntjük a földek népét, amely — ahol az idei szeszélyes idő­járás megengedi — ezt a na­pot is kihasználja, hogy az idén is gazdag legyen az aratás. És köszöntjük az összes többi olva­sónkat, akik ma munkával ünne­pelnek a kohók mellett, a kórhá­­zako­n, a közszállításban, az e­­nergetikában. Régi munkás májusok hangu­latával a szívében élt ma ün­neplőt dolgozó népünk, nyolc évtized munkásmozgalmának legszebb hagyományai élnek to­vább bennünk. Ám az ünneplés a mának szól, a szocialista Romániát építő ön­feláldozó munkának. 1975 május elseje az első ilyen ünnepünk a XI. kongresz­­szus után, az első május elseje, amelyet a történelmi fórumon kijelölt, lelkesítő feladatok tuda­tában ünneplünk, az első május elseje, amelynek munkasikerei­vel a kongresszus felhívására válasz­olunk. Az idei május fényét elsősor­ban a szocialista munkaverseny­nek azok az eredményei adják, amelyekről az ünnep közeledté­vel napról napra terjedelme­sebb rovatban számoltunk be, az ötéves terv feladatainak ha­táridő előtti teljesítéséről. Na­ponta közöltük — és közöljük— az összes megyékből munkakö­zösségek jelentését, válaszolunk pártunk felhívására, teljesítjük feladatainkat. Ezek a munkasikerek fejezik ki legbeszédesebben a szocia­lista Románia népének, román, magyar, német és más nemzeti­ségű fiainak politikai állásfogla­lását a XI. kongresszus határo­zatai mellett, pártunk egész po­litikája mellett. Május vörös zászlói ennek a politikának tisztelegnek a mai reggelen: gazdagodó életünk­nek, az új lakónegyedeknek, is­koláknak, bölcsődéknek, korsze­rű gyáraknak, üzemeknek, vil­lanyerőműveknek. Május zászlói annak a politikának tisztelegnek e mai reggelen, amely az ember felemelkedését állította közép­pontjába. És tisztelegnek a má­jus zászlói e politika megteste­sítőjének, kommunista pártunk­nak, az „emberséges ember" pártjának, amely az építő békés munka, a tiszta erkölcs és a szocialista méltányosság eszmé­jét állította elénk egy olyan korban, amelyben a világ még mindig hangos fegyverek, hábo­rús fenyegetések és osztályhar­cok zajától egyaránt. Az idei május lobogó zászlók a harminc évvel ezelőtti törté­nelmi győzelemnek is tiszteleg­nek: az antifasiszta háború hő­seinek és áldozatainak, a hazai,­ a magyarországi, csehszlovákiai és ausztriai földben nyugvó, a felszabadító harcokban elesett honfitársainknak és az emléküket továbbéltető családtagjaiknak; és tisztelegjenek e győzelmi zászlók ismét kommunista pár­tunknak, amely történelmi tisz­tánlátással kezdeményezte a ro­mán hadsereg részvételét a Vö­rös Hadsereg oldalán a hitleri fasizmus, az embertelenség el­leni harcban, a humánum vé­delmében, Nicolae Ceausescu elvtársnak, aki a román nép küldötteként, e politika fárad­hatatlan kezdeményezőjeként és harcosaként a különböző kon­tinenseken tett látogatásai so­rán a gyakorlatban alkalmazza pártunknak és államunknak a XI. Barabás István (Folytatása a 2. oldalon) A POLITIKAI-IDEOLÓGIAI OKTATÁS FŐ CÉLJA: A PÁRTPOLITIKA ÁTFOGÓ ELSAJÁTÍTÁSA ÉS ALKOTÓ SZELLEMÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE INTERJÚ SZEKERES SÁNDOR ELVTÁRSSAL, AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRÁVAL „Széles körű tevékenységet fogunk kifejteni a tömegek politikai­ideológiai felvilágosítása érdekében, dialektikus és történelmi ma­terialista szemléletük kialakítása érdekében, a környező világot tudományosan értelmező meggyőződésük érdekében. A világról vallott tudományos felfogás elsajátítása, a tömegek szocialista öntudatának fejlesztése a sokoldalúan fejlett szocialista társada­lom felépítésének s a kommunizmusba való átmenetnek döntő tényezője". (A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT PROGRAMJÁBÓL) — A politikai-ideológiai tömegoktatás rendszeré­ben kivételes jelentőségű volt az 1974—1975-ös párt­oktatási év. Nyugodtan fo­­galmazhatunk múlt idő­ben, hiszen már csak két hónap van hátra a politikai tanév végéig, falvakon pe­dig, a sokasodó mezei mun­kákra való tekintettel, e­­zekben az április végi, május eleji napokban a politikai körök mindenütt megtartják az évzáró, ösz­­szefoglaló jellegű szeminá­riumokat. Mint köztudott, ennek a politikai tanévnek a kivételes jelentőségét az határozta meg, hogy meg­nyitása időben egybeesett a történelmi fontosságú XI. pártkongresszus munkála­tainak befejezésével, a pártoktatás tananyagát pe­dig egységesen, az egész országban, a XI. kongresz­­szus programatikus doku­mentumai képezték. Hargi­ta megye pártszervei és pártszervezetei hogyan ké­szültek fel erre a nagy fe­lelősséggel járó politikai feladatnak a teljesítésére ? — Politikai tömegnevelő munkánkban mindig is jelen­tős helyen szerepelt a pártok­­tatás, a jelenlegi oktatási év­ben azonban határozottan an­nak fő eszközévé lépett elő. Annál is inkább, mert a szer­vezett politikai képzés sokkal nagyobb mértékben, mint ed­dig bármikor, kiterjedt az a­­lapszervezeti közgyűlésekre is; mint ismeretes, ezek napi­rendjén legalább minden má­sodik hónapban egy-egy ide­ológiai elméleti témakör meg­vitatása szerepelt a XI. párt­­kongresszus rendkívül gazdag és sokrétű anyagából. Az 1974—75-ös politikai tanév­ben hangsúlyozott tömegjel­­■leget öltött, a pártoktatás, a XI. kongresszus dokumentu­mainak szervezett tanulmá­nyozásában, a pártszerveze­tek, a KISZ-szervezetek és a szakszervezetek politikai kö­reiben gyakorlatilag részt vet­tek a megye összes aktív dol­gozói, hozzávetőleg 120 000 ember. Ez a számadat, az embereknek ez a tömeges, ön­kéntes részvétele a szervezett politikai-ideológiai képzésben, úgy hiszem, önmagában is sokat mond a pártunk tudo­mányos marxi-leniai politi­kája iránt megnyilvánuló nagyfokú érdeklődésről. A pártoktatási év előkészületei során, épp e tömeges érdek­lődés figyelembe vételével, arra helyeztük a fő hangsúlyt, hogy az eddiginél tökéletesebb szervezési keretet biztosítsunk mind a pártalapszervezetek, mind pedig a KISZ-szerveze­­tek és szakszervezeti csopor­tok szintjén megszervezett po­litikai körök kifogástalan mű­ködéséhez, s hogy biztosítsuk az összes hallgatók rendszeres Horváth Júlia (Folytatása a 2. oldalon)

Next