Előre, 1975. június (29. évfolyam, 8568-8592. szám)

1975-06-01 / 8568. szám

Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével 1975. május 31-én, szombaton ülést tar­tott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­sága. Az ülésen Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke tá­jékoztatót terjesztett elő a Kim Ir Szen elv­társ, a Koreai Munkapárt Központi Bizott­ságának főtitkára, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság elnöke vezette Koreai NDK-beli párt- és kormányküldöttség or­szágunkban tett látogatásáról. Nicolae Ceausescu elvtárs úgyszintén tájékoztatót terjesztett elő Konsztantin Karamanlisznak, a Hellén Köztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének Románia Szo­cialista Köztársaságban tett látogatásáról. A Politikai Végrehajtó Bizottság nagy­ra értékelte a Nicolae Ceausescu elvtárs és Kim Ir Szen elvtárs között lezajlott meg­beszéléseket, s úgy vélte, hogy a magas rangú koreai vendégek látogatása nagy jelentőségű hozzájárulást jelent a két or­szág pártjai, kormányai és népei közötti testvéri barátság és együttműködés fej­lesztéséhez, a szocialista országok, a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítéséhez. A Politikai Végrehajtó Bizottság rend­kívüli megelégedéssel üdvözli a Románia Szocialista Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti barát­sági és együttműködési szerződés aláírá­sát, mert az széles perspektívát nyit a ro­mán-koreai sokoldalú együttműködés bő­vítése előtt, kifejezi a két ország pártjának és népének azt az elhatározását, hogy szorosan együttműködik mind a szocialista építésben, mind pedig a szocializmus, a nemzetek közötti együttműködés és a béke ügye elveinek érvényesítésében. A Politikai Végrehajtó Bizottság rendkí­vül pozitívan minősíti azt a tényt, hogy a látogatás során más megállapodások is létrejöttek a két ország és nép sokoldalú — politikai, gazdasági, kulturális és tudo­mányos — együttműködésének a fejleszté­séről. A Kim Ir Szen elvtárs látogatásakor lefolyt megbeszélések és az aláírt doku­mentumok megfelelnek a két baráti nép érdekeinek, a szocializmus sikeres építé­sének mindkét országban, valamint a szo­cialista országok közti teljes egyenlőségen és elvtársi egyetértésen alapuló új kap­csolatok, a világ összes államai közti de­mokratikus kapcsolatok előmozdításának , a nemzetközi béke és együttműködés javára. A Politikai Végrehajtó Bizottság meg­erősítette, hogy pártunk, államunk és né­pünk méltányolja és támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Kim Ir Szen elvtárs konstruktív kezdeményezéseit és helyes politikáját a koreai nemzetnek a haza békés és független egyesítésére irá­nyuló nemzeti törekvéseit illetően. A Politikai Végrehajtó Bizottság intéz­kedéseket jelölt ki a román-koreai barát­sági és együttműködési szerződés, a láto­gatás alatt létrejött más megállapodások és egyezmények következetes és határo­zott gyakorlatba ültetésére. A Politikai Végrehajtó Bizottság meg­elégedését fejezi ki a román-hellén kap­csolatok pozitív fejlődése felett, a Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke és Konsztantin Karamanlisz, Görögország Minisztertanácsának elnöke között lezajlott megbeszélések jó eredmé­nyei felett. A Politikai Végrehajtó Bizottság nagy jelentőségűnek vélte a román-hellén ün­nepélyes közös nyilatkozat aláírását, amely tartós alapra, az egyenlőségnek, a nem­zeti függetlenség és szuverenitás tisztelet­ben tartásának új elveire helyezi a Romá­nia és Görögország közötti kapcsolatokat. A Nicolae Ceausescu elnök és Konsztan­tin Karamanlisz között lefolyt megbeszé­lések, az aláírt ünnepélyes nyilatkozat megkülönböztetett jelentőségű mozzanata a román-görög kapcsolatoknak, a két nép érdekeit, a balkáni, az európai és az egye­temes együttműködés és béke ügyét szol­gálja. A Politikai Végrehajtó Bizottság meg­győződését fejezi ki, hogy Románia és Görögország együttműködésének fejlő­dése pozitívan hat majd a balkáni övezet vitás kérdéseinek békés megoldására, hogy jóakaratról és realista szellemről tesz­nek majd tanúbizonyságot az övezetben a kölcsönösen elfogadható és méltányos megoldások megtalálásáért. A balkáni államok általános érdekeit szolgálja az, hogy az övezet vitás problémáit politikai úton, a nemzetközi béke és együttműködés érdekében oldják meg. A Politikai Végrehajtó Bizottság utasí­totta a minisztériumokat és a központi in­tézményeket, tegyenek meg minden szük­séges intézkedést a görög miniszterelnök látogatása alkalmából létrejött megálla­podások gyakorlatba ültetésének biztosí­tásáért. A Politikai Végrehajtó Bizottság a to­vábbiakban megvizsgált és megoldott több problémát a beruházási tevékenységgel és Romániának a nemzetközi gazdasági műszaki-tudományos és kulturális cserék­ben való részvételével kapcsolatosan. A Politikai Végrehajtó Bizottság ugyanakkor több akciót vitatott meg és hagyott jóvá pártunk ideológiai és kulturális-nevelő tevékenysége terén. • . i­deiaaatm.­ 2 AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE az államtanács 1975. május 30-án Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke elnökleté­vel ülést tartott az Államtanács. Meghívottakként részt vettek a kormány első mi­niszterének helyettesei, miniszterek, központi álla­mi szervek vezetői, valamint a Nagy Nemzetgyűlés egyes állandó bizottságainak elnökei. Az Államtanács megvitatta és jóváhagyta a kö­vetkező törvényerejű rendeleteket: törvényerejű rendelet az állami alapokból vagy a lakosság alap­jaiból hitel és kivitelezés formájában adott állami segítséggel épülő lakások építési rendszerének ja­vításáról; törvényerejű rendelet a román gazdasági egységek részvételéről vegyestársaságokban kül­földön; törvényerejű rendelet a Sajtó- és Kiadvány­ügyi Bizottság létrehozásáról, megszervezéséről és működéséről; törvényerejű rendelet a felsőoktatási intézetek nappali tagozatai végzettjeinek elhelyezé­séről a termelésben; törvényerejű rendelet a keres­kedelmi és közétkeztetési egységek működési prog­ramjának megállapításáról; törvényerejű rendelet az öntözőrendszerek és más talajjavítási munkák kivi­telezésére, működésére, karbantartására és finanszí­rozására vonatkozó 7/1974. számú törvény egyes sza­kaszainak módosításáról; törvényerejű rendelet a hivatásos gépkocsivezetők kiképzéséről; törvényere­jű rendelet az amatőr gépkocsivezetők kiképzéséről; törvényerejű rendelet a magasabb minősítési szint­re vagy beosztási kategóriába történő előléptetéshez (szakma) szükséges szolgálati idő megállapításáról a turisztikai egységek operatív személyzete és munká­sai számára, akik sokoldalú képzés révén a turiszti­kai idények között a termelő munkában dolgoznak. törvényerejű rendelet Románia Szocialista Köztár­saság 1953. december 5-én az 516-os számú törvény­­erejű rendelettel jóváhagyott és utólag módosított légügyi törvénykönyvének módosításáról. Az Államtanács ratifikálta az alábbi nemzetközi szerződéseket: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa szabályzatának módosításáról szóló megálla­podást és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak jogképességéről, kiváltságairól és mentességé­ről szóló egyezményt; az államok és a más államok ÜLÉSE személyes beruházásai során keletkező viszonylagos viszályok rendezéséről szóló egyezményt; Romá­nia Szocialista Köztársaság és a Mexikói Egyesült Államok kulturális kooperációs egyezményét; Romá­nia Szocialista Köztársaság kormánya és Libéria Köztársaság kormánya közötti kulturális egyez­ményt; Románia Szocialista Köztársaság kormánya és Ruanda Köztársaság kormányának kulturális és tudományos együttműködési egyezményét; a polgári légiforgalom biztonsága ellen irányuló tiltott cse­lekmények megtorlásáról 1971. szeptember 23-án Montrealban megkötött megállapodást és az 1944. december 7-i chicagói nemzetközi polgári légiforgal­mi egyezmény 50. szakasza „a“ bekezdésének mó­dosítására vonatkozóan 1974. október 16-án Mont­realban megkötött megállapodást. Az összes felsorolt törvényerejű rendeleteket elő­zőleg kedvezően véleményezték a Nagy Nemzetgyű­lés és a Törvényelőkészítő Tanács illetékes állandó bizottságai. Az Államtanács ezután folyó ügyeket intézett. Románia Szocialista Köztár­saság Államtanácsa elren­deli: 1. szakasz — A lakosság jobb ellátása és kiszolgálása érdekében és vásárlási idejé­nek megtakarítása végett a kereskedelmi és a közétkezte­tési egységek nyitvatartási ide­jét a jelen törvényerejű ren­delet előirányzatainak meg­felelően kell megállapítani. 2. szakasz — A kereskedel­mi és közétkeztetési egységek nyitvatartási idejét a municí­­piumi, a Bukarest municípiu­­mi kerületi, a városi és a köz­ségi néptanácsok bizottságai vagy az esettől függően, vég­rehajtó bürói állapítják meg. 3. szakasz — A kereskedel­mi egységek nyitvatartási ide­jét 5—22 óra között kell meg­állapítani. A kereskedelmi egységek nyitvatartási idejét az előző bekezdésben előirányzott idő­határokon belül kell megálla­pítani differenciáltan az aláb­biaktól függően: a) a lakosság ellátási szük­ségletei; b) az azonos típusú kereske­delmi egységek profilja, tele­pítése és sűrűsége; c) az illető övezetben levő szocialista egységek munka­­programja; d) az idény és az egységek gazdasági hatékonysága; e) a kereskedelmi egységek telephelyének vagy övezeté­nek más sajátos feltételei . Azoknak a kereskedelmi egy­ségeknek a nyitvatartási ide­jét, amelyek szocialista egysé­gek területén vagy közelében vannak, össze kell hangolni az illető szocialista egység mun­kaprogramjával. 4. szakasz — A kereskedel­mi egységek áruellátását rend­szerint a harmadik szakasz szerint megállapított nyitva­tartási időn kívül kell lebo­nyolítani. 5. szakasz — A közétkezte­tési egységek — vendéglők, éjjeli bárok és az ezekhez ha­sonló egységek — nyitvatartá­si ideje nem lépheti túl az éj­fél utáni 1 órát. 6. szakasz — A vendéglők, az éjjeli bárok és az ezekhez hasonló egységek zenés műso­rát a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanácsnak kell jó­váhagynia, amely állandóan ellenőrzi is a műsor betartá­sát. 7. szakasz — Az éjjeli bá­rok és a­­ hozzájuk hasonló egységek csak a Belkereske­delmi Minisztérium és a Bel­ügyminisztérium által együt­tesen kiadott engedély alap­ján működhetnek. 8. szakasz — Az éjjeli bá­rokba és a hozzájuk hasonló egységekbe 18 éven aluli fia­taloknak belépni tilos. 9. szakasz — Az állampol­gárok nyugalmának és pihe­nésének biztosítása végett a­­zokban a közétkeztetési egy­ségekben, amelyek lakóházak övezetében, üdülő- és fürdő­helyeken levő kerthelyiségek­ben vagy teraszokon működ­nek, a zenés műsor nem tarto­­hat tovább 22 óránál. Ezen az­ órán túl a zenés műsort csak az egység zárt helyiségében folytathatják. Minden esetben megfelelő intézkedésekkel kell gondos­kodni az állampolgárok zavar­talan nyugalmáról. 10. szakasz — A közétkezte­tési egységek 5. szakaszban előirányzott zárási idejének be nem tartása kihágásnak számít és egy hónaptól hat hó­napig terjedő elzárással vagy 5000 lejtől 30 000 lejig terjedő pénzbírsággal büntethető. Az előző bekezdésben meg­állapított kihágások esetében nem alkalmazhatók a kihágá­sok megállapítására és bünte­tésére vonatkozó 32/1968. szá­mú törvény 25. és 26. szaka­szának a pénzbírság minimu­ma felének kifizetésére vonat­kozó rendelkezései. A társadalmi együttélés, a közrend és nyugalom szabá­lyainak megsértésével kapcso­latos kihágások megállapításá­ra és büntetésére vonatkozó 153/1970. számú törvényerejű rendeletnek a vád alá helye­zésre vonatkozó előírásai meg­felelően alkalmazandók. 11. szakasz — A jelen tör­vényerejű rendelet 6., 7., 8. és 9. szakaszában szereplő elő­írások be nem tartása kihá­gásnak számít és 3000 lejtől 10 000 lejig terjedő pénzbün­tetés alá esik. 12. szakasz — A 10. és 11. szakaszban előírt büntetések­kel az egységek vezetőit, vagy az esettől függően, ezeknek a törvényes előírások be nem tartásában vétkes helyetteseit sújtják. A jelen törvényerejű rende­letben előírt kihágásokért já­ró bírságot a milícia tisztjei vagy altisztjei, illetve az Álla­mi Kereskedelmi Felügyelőség szervei állapítják meg és al­kalmazzák. Amennyiben a jelen tör­vényerejű rendelet nem ren­delkezik másként, a 10. és 11. szakaszban szereplő kihágá­sokra érvényesek a kihágások megállapítására és büntetésére vonatkozó 32/1968. számú tör­vény előírásai. 13. szakasz — A Belkeres­kedelmi Minisztérium, a Bel­ügyminisztérium, a Turisztikai Minisztérium, a Szocialista Művelődési és Nevelési Ta­nács, valamint a megyei és a Bukarest municípiumi népta­nácsi végrehajtó bizottságok megteszik a megfelelő intézke­déseket a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseinek al­kalmazása végett. ROMANIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET A KERESKEDELMI ÉS KÖZÉTKEZTETÉSI EGySÉGEK MŰKÖDÉSI PROGRAMJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL Viz­égi proletárfolt, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos tanácsának napilapja NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke XXIX.­­Évfolyam 8568. szám 1975. június 1. vasárnap 6 oldal ara 30 báni ELŐRE szerkesztősége, Bukarest, Scintell tér 1. Redactia ELŐRE, Bucuresti, Piata Scintell 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszámai 1803 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej, egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő elmen­t Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector I. BN—RSR, Filiala Sect. 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul export-import prost, București, Calea Grivitei nr. 64—66 P.O.B. 2001 Telex: 011631 NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ a Kínai NK posta- és távközlésügyi miniszterét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke péntek reg­gel fogadta Csun Fu-sziant, a Kínai Népköztársaság posta- és távközlésügyi miniszterét, aki látogatást tesz hazánkban. A vendéget elkísérte Liu Keng­­csu, helyettes posta- és távköz­lésügyi miniszter és Li Tin­­csuan, a kínai NK bukaresti nagykövete. Jelen volt Traian Duda® köz­lekedés- és távközlésügyi mi­niszter. Csun Fu-szian miniszter átad­ta Nicolae Ceausescu elvtársnak Mao Cetung elvtárs és Csu En­­laj elvtárs, az Államtanács elnö­ke meleg testvéri üdvözletét Csun Fu-szian elmondta, mi­lyen benyomásokat szerzett ro­mániai látogatásán ,amely lehe­tővé tette számára, hogy köz­vetlenül megismerje a román népnek a szocialista társadalom építésében elért néhány fontos eredményét, majd nagy elisme­réssel szólt pártunk és államunk politikájáról A Kínai NK posta- és távközlésügyi minisztere ugyanakkor közölte, hogy elége­dett a kölcsönös érdekű kérdé­sekről folytatott megbeszélések eredményeivel. Nicolae Ceausescu elvtárs szí­vélyesen megköszönte a Romá­niáról és népéről mondott elis­merő szavakat, majd felkérte a vendéget, hogy hazájába vissza­térve, nevében, valamint a párt- és államvezetőség nevében tol­mácsolja Mao Cetung és Csu En-laj elvtársnak, hogy meleg baráti üdvözletét küldi és jó egészséget kíván. A találkozón a felek teljes megelégedéssel állapították meg, hogy pártjaink és országaink kö­zött a hagyományos testvéri ba­rátság és sokoldalú együttműkö­dés szoros kapcsolatai állnak fenn. Ezzel összefüggésben hang­súlyozták, hogy a közvetlen kon­taktusok, a találkozók és a ta­pasztalatcserék fontos tényezői a gyümölcsöző együttműködés elmélyülésének és fejlődésének a két ország gazdasága, a román és a kínai nép javára. A felek ugyanakkor megerősítették a két országnak azt az elhatározását, hogy továbbra is előmozdítja a román-kínai barátság és a sok­oldalú együttműködés erősödését a két nép, a gazdasági és a tár­sadalmi haladás, a szocializmus és a béke világméretű ügye ér­dekében. A találkozó a meleg barátság légkörében zajlott le. Jurij Ozerov szovjet filmrendezőt Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtit­kára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke péntek délután fogadta Jurij Ozerov szovjet filmrendezőt.­ A fogadáson részt vett Dumit­­ru Popescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a Szocialista Művelő­dési és Nevelési Tanács elnöke. Ez alkalomból megbeszélésre került sor a szovjet rendezőnek arról a tervéről, hogy filmeposzt készít különböző országok kom­munistáinak harcáról. Ennek keretében kívánja bemutatni a romániai antifasiszta és antiim­­perialista nemzeti fegyveres fel­kelés, valamint a Román Kom­munista Pártnak a nép szabad­ságáért vívott harca kiemelkedő mozzanatait. A megbeszélés szívélyes, ba­­­ráti légkörben folyt le. GYERMEKNAP —1975 LAPSZÁMUNK 2. OLDALÁN: • VELETEK EGYÜTT... • MÓKUS - VAKÁCIÓS FALU • JEGYZETEK • TUDÓSÍTÁSOK • FŐVÁROSI KURÍR • SPORT (Stefan Albescu felvétele) • NAGYON SZERETEM A GYERME­KEKET mindannyiunk ÉRDEKÉBEN A kereskedelmi és vendéglá­tóipari egységek program­ját szabályozó államtaná­csi rendelet első átolvasása is meggyőz arról, hogy az új elő­írások alkalmazása olyan téren eszközöl javításokat, amelyeket a honpolgárok széles tömegei nem egy ízben javasoltak keres­kedelmi egységeinknek. Vegyük például az üzletek nyitvatartási programját. A sajtó, a társadal­mi ellenőrök, a vásárlók tömegei többször szóvá tették, hogy sok esetben az üzletek órarendje nem igazodik a helyi adottsá­gokhoz, nem veszi figyelembe a gyárak, intézmények, vállalatok dolgozóinak munkaprogramját. Nos, a legfrisebb rendelkezések értelmében a kereskedelmi egy­ségek nyitvatartási idejét 5—22 óra közt állapították meg, s a néptanácsokat és kereskedelmi szerveket felruházták azzal a jog­gal, hogy a lakosság — a lakó­telep, városnegyed, község stb. — igényeinek megfelelően üte­mezzék be a nyitvatartási prog­ramot. A nagyvállalatok terüle­tén, illetve közvetlen közelében működő egységek programját szigorúan az ott dolgozók mun­kaidejéhez szabják. Gyakran bosszankodtunk ami­att is, hogy a törvényes nyitva­tartási idő alatt sem mindig vá­sárolhattunk a boltokban. Az ,,Árut veszünk át" tábla félórás­­órás kieséseket jelentett a bevá­sárlásban, s a kinyúló gyakori „leltározással" együtt jelentősen megkurtította a nyitva tartást. Ez a gyakorlat nemcsak a honpol­gár bevásárlási idejét nyújtotta meg, de nehézséget okozott a személyzetnek is, csökkentette az üzletek rentabilitását. A most megjelent államtanácsi rendelet rendet teremt ezen a téren, le­szögezi hogy az üzletek áruellá­tását a nyitvatartási időn kívül kell biztosítani. Komoly problémát orvosol a rendelet a vendéglők, éjszakai bárok és más mulatók program­jának a megállapításával. A maximum éjjel 1 órai kötelező záróra kiküszöböli az éjszakai zajforrások egyik fontos tényező­jét, biztosítja az illető vendég­látóipari egységek közelében la­kók éjszakai nyugodalmát, csend­jét. Persze a napi munka után az embernek szüksége van egy kis kikapcsolódásra. Ám, ez nem történhet ezentúl a társadalom, a közösség érdekeinek rovására, örömmel nyugtázzuk az állam­tanácsi rendeletnek azt az elő­írását, mely megtiltja azt, hogy 18 éven aluli fiatalok látogathas­sák az éjszakai bárokat és ha­sonló mulatóhelyeket. Az intézke­désben a fiatal nemzedék iránti törődés megnyilvánulását látjuk. S közvéleményünk bizonyára ö­­römmel nyugtázza ama intézke­dést is, mely a szórakozóhelyek zenés műsoraiban teremt rendet. Mind a zenei, illetve művészi mű­sor minőségét illetően, mind az­által, hogy ezeket a kertvendég­lőkben, a vendéglők teraszain stb. csak 22 óráig lehet tartani. Kiküszöbölődik tehát egy másik zajforrás, hangfogó kerül a böm­bölő zenekarok hangszereire. Feltétlenül helyes az, hogy a vendéglői zene műsorösszeállítá­­sában és az előadás minőségé­ben beleszólást kapott a Szocia­lista Művelődési és Nevelési Ta­nács,melynek területi szervei ál­landó ellenőrzést gyakorolnak a jó zene, a műsorok nevelőjelle­gének biztosítása, a civilizált szó­rakozás érdekében. Mindent összevetve, megálla­píthatjuk, hogy az államtanácsi rendelet jelentős mértékben elő­segíti a lakosság kiszolgálásá­nak és ellátásának javítását, a vendéglátóiparban pedig megte­remti a civilizált szórakozás fel­tételeit, összhangba hozza azt a szocialista etika és méltányos­ság követelményeivel. A népta­nácsoknak, a helyi kereskedelmi szerveknek, a társadalmi ellen­őröknek és a rendfenntartó kö­zegeknek a kötelessége most már, hogy erélyesen érvényt sze­rezzen a rendeletnek. Mindany­­nyiunk érdekében. AZ ÉVI VÁLLALÁS SZINTJÉN A Cerna-Motru-Tismana hidro­technikai komplexum építői alig­hogy munkához fogtak, sikereik­ről máris értesül a közvélemény. Az alunyi tárnában dolgoznak, a föld alatti folyosót képezik ki, amely levezeti a patakok vizét a leendő tovanyi gyűjtőtóba. A bányászok vállalása szerint a kétezer méternél hosszabb tár­nával a tervezett határidő előtt két hónappal elkészülnek. MILLIÓK SZATMÁRRÓL Szatmár megyében az Augusz­tus 23 háztartási gépgyár jelen­tette a napokban az ötéves terv teljesítését. A nem lankadó ver­seny lehetővé teszi a terven fe­lüli termelés növekedését egész esztendőn át. A dolgozók vállal­ták, hogy az ötödik esztendő végén legkevesebb kétszázmil­lió lej értékű többlettermelés­ről számolnak be. MAI MELLÉKLETÜNKBEN: • Beke György: Új elnök a gazdaságban • Bölöni Sándor: A felfedező munka szépsége • Halász Anna: Amit a nagyközön­ségnek is érdemes volna látni • Juhász Zoltán: Az Egyesülés Múzeumában • Lászlóffy Aladár: Közös magánügyeink • Maj­­tényi Erik: Tarzan magára marad • Nemes László: A Duna és a piros nyakkendő • Szabó Barna: Székelyudvarhelyi vasasok

Next