Előre, 1975. június (29. évfolyam, 8568-8592. szám)
1975-06-01 / 8568. szám
Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével 1975. május 31-én, szombaton ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke tájékoztatót terjesztett elő a Kim Ir Szen elvtárs, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke vezette Koreai NDK-beli párt- és kormányküldöttség országunkban tett látogatásáról. Nicolae Ceausescu elvtárs úgyszintén tájékoztatót terjesztett elő Konsztantin Karamanlisznak, a Hellén Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Románia Szocialista Köztársaságban tett látogatásáról. A Politikai Végrehajtó Bizottság nagyra értékelte a Nicolae Ceausescu elvtárs és Kim Ir Szen elvtárs között lezajlott megbeszéléseket, s úgy vélte, hogy a magas rangú koreai vendégek látogatása nagy jelentőségű hozzájárulást jelent a két ország pártjai, kormányai és népei közötti testvéri barátság és együttműködés fejlesztéséhez, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítéséhez. A Politikai Végrehajtó Bizottság rendkívüli megelégedéssel üdvözli a Románia Szocialista Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződés aláírását, mert az széles perspektívát nyit a román-koreai sokoldalú együttműködés bővítése előtt, kifejezi a két ország pártjának és népének azt az elhatározását, hogy szorosan együttműködik mind a szocialista építésben, mind pedig a szocializmus, a nemzetek közötti együttműködés és a béke ügye elveinek érvényesítésében. A Politikai Végrehajtó Bizottság rendkívül pozitívan minősíti azt a tényt, hogy a látogatás során más megállapodások is létrejöttek a két ország és nép sokoldalú — politikai, gazdasági, kulturális és tudományos — együttműködésének a fejlesztéséről. A Kim Ir Szen elvtárs látogatásakor lefolyt megbeszélések és az aláírt dokumentumok megfelelnek a két baráti nép érdekeinek, a szocializmus sikeres építésének mindkét országban, valamint a szocialista országok közti teljes egyenlőségen és elvtársi egyetértésen alapuló új kapcsolatok, a világ összes államai közti demokratikus kapcsolatok előmozdításának , a nemzetközi béke és együttműködés javára. A Politikai Végrehajtó Bizottság megerősítette, hogy pártunk, államunk és népünk méltányolja és támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Kim Ir Szen elvtárs konstruktív kezdeményezéseit és helyes politikáját a koreai nemzetnek a haza békés és független egyesítésére irányuló nemzeti törekvéseit illetően. A Politikai Végrehajtó Bizottság intézkedéseket jelölt ki a román-koreai barátsági és együttműködési szerződés, a látogatás alatt létrejött más megállapodások és egyezmények következetes és határozott gyakorlatba ültetésére. A Politikai Végrehajtó Bizottság megelégedését fejezi ki a román-hellén kapcsolatok pozitív fejlődése felett, a Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Konsztantin Karamanlisz, Görögország Minisztertanácsának elnöke között lezajlott megbeszélések jó eredményei felett. A Politikai Végrehajtó Bizottság nagy jelentőségűnek vélte a román-hellén ünnepélyes közös nyilatkozat aláírását, amely tartós alapra, az egyenlőségnek, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának új elveire helyezi a Románia és Görögország közötti kapcsolatokat. A Nicolae Ceausescu elnök és Konsztantin Karamanlisz között lefolyt megbeszélések, az aláírt ünnepélyes nyilatkozat megkülönböztetett jelentőségű mozzanata a román-görög kapcsolatoknak, a két nép érdekeit, a balkáni, az európai és az egyetemes együttműködés és béke ügyét szolgálja. A Politikai Végrehajtó Bizottság meggyőződését fejezi ki, hogy Románia és Görögország együttműködésének fejlődése pozitívan hat majd a balkáni övezet vitás kérdéseinek békés megoldására, hogy jóakaratról és realista szellemről tesznek majd tanúbizonyságot az övezetben a kölcsönösen elfogadható és méltányos megoldások megtalálásáért. A balkáni államok általános érdekeit szolgálja az, hogy az övezet vitás problémáit politikai úton, a nemzetközi béke és együttműködés érdekében oldják meg. A Politikai Végrehajtó Bizottság utasította a minisztériumokat és a központi intézményeket, tegyenek meg minden szükséges intézkedést a görög miniszterelnök látogatása alkalmából létrejött megállapodások gyakorlatba ültetésének biztosításáért. A Politikai Végrehajtó Bizottság a továbbiakban megvizsgált és megoldott több problémát a beruházási tevékenységgel és Romániának a nemzetközi gazdasági műszaki-tudományos és kulturális cserékben való részvételével kapcsolatosan. A Politikai Végrehajtó Bizottság ugyanakkor több akciót vitatott meg és hagyott jóvá pártunk ideológiai és kulturális-nevelő tevékenysége terén. • . ideiaaatm. 2 AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE az államtanács 1975. május 30-án Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke elnökletével ülést tartott az Államtanács. Meghívottakként részt vettek a kormány első miniszterének helyettesei, miniszterek, központi állami szervek vezetői, valamint a Nagy Nemzetgyűlés egyes állandó bizottságainak elnökei. Az Államtanács megvitatta és jóváhagyta a következő törvényerejű rendeleteket: törvényerejű rendelet az állami alapokból vagy a lakosság alapjaiból hitel és kivitelezés formájában adott állami segítséggel épülő lakások építési rendszerének javításáról; törvényerejű rendelet a román gazdasági egységek részvételéről vegyestársaságokban külföldön; törvényerejű rendelet a Sajtó- és Kiadványügyi Bizottság létrehozásáról, megszervezéséről és működéséről; törvényerejű rendelet a felsőoktatási intézetek nappali tagozatai végzettjeinek elhelyezéséről a termelésben; törvényerejű rendelet a kereskedelmi és közétkeztetési egységek működési programjának megállapításáról; törvényerejű rendelet az öntözőrendszerek és más talajjavítási munkák kivitelezésére, működésére, karbantartására és finanszírozására vonatkozó 7/1974. számú törvény egyes szakaszainak módosításáról; törvényerejű rendelet a hivatásos gépkocsivezetők kiképzéséről; törvényerejű rendelet az amatőr gépkocsivezetők kiképzéséről; törvényerejű rendelet a magasabb minősítési szintre vagy beosztási kategóriába történő előléptetéshez (szakma) szükséges szolgálati idő megállapításáról a turisztikai egységek operatív személyzete és munkásai számára, akik sokoldalú képzés révén a turisztikai idények között a termelő munkában dolgoznak. törvényerejű rendelet Románia Szocialista Köztársaság 1953. december 5-én az 516-os számú törvényerejű rendelettel jóváhagyott és utólag módosított légügyi törvénykönyvének módosításáról. Az Államtanács ratifikálta az alábbi nemzetközi szerződéseket: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szabályzatának módosításáról szóló megállapodást és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának jogképességéről, kiváltságairól és mentességéről szóló egyezményt; az államok és a más államok ÜLÉSE személyes beruházásai során keletkező viszonylagos viszályok rendezéséről szóló egyezményt; Románia Szocialista Köztársaság és a Mexikói Egyesült Államok kulturális kooperációs egyezményét; Románia Szocialista Köztársaság kormánya és Libéria Köztársaság kormánya közötti kulturális egyezményt; Románia Szocialista Köztársaság kormánya és Ruanda Köztársaság kormányának kulturális és tudományos együttműködési egyezményét; a polgári légiforgalom biztonsága ellen irányuló tiltott cselekmények megtorlásáról 1971. szeptember 23-án Montrealban megkötött megállapodást és az 1944. december 7-i chicagói nemzetközi polgári légiforgalmi egyezmény 50. szakasza „a“ bekezdésének módosítására vonatkozóan 1974. október 16-án Montrealban megkötött megállapodást. Az összes felsorolt törvényerejű rendeleteket előzőleg kedvezően véleményezték a Nagy Nemzetgyűlés és a Törvényelőkészítő Tanács illetékes állandó bizottságai. Az Államtanács ezután folyó ügyeket intézett. Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli: 1. szakasz — A lakosság jobb ellátása és kiszolgálása érdekében és vásárlási idejének megtakarítása végett a kereskedelmi és a közétkeztetési egységek nyitvatartási idejét a jelen törvényerejű rendelet előirányzatainak megfelelően kell megállapítani. 2. szakasz — A kereskedelmi és közétkeztetési egységek nyitvatartási idejét a municípiumi, a Bukarest municípiumi kerületi, a városi és a községi néptanácsok bizottságai vagy az esettől függően, végrehajtó bürói állapítják meg. 3. szakasz — A kereskedelmi egységek nyitvatartási idejét 5—22 óra között kell megállapítani. A kereskedelmi egységek nyitvatartási idejét az előző bekezdésben előirányzott időhatárokon belül kell megállapítani differenciáltan az alábbiaktól függően: a) a lakosság ellátási szükségletei; b) az azonos típusú kereskedelmi egységek profilja, telepítése és sűrűsége; c) az illető övezetben levő szocialista egységek munkaprogramja; d) az idény és az egységek gazdasági hatékonysága; e) a kereskedelmi egységek telephelyének vagy övezetének más sajátos feltételei . Azoknak a kereskedelmi egységeknek a nyitvatartási idejét, amelyek szocialista egységek területén vagy közelében vannak, össze kell hangolni az illető szocialista egység munkaprogramjával. 4. szakasz — A kereskedelmi egységek áruellátását rendszerint a harmadik szakasz szerint megállapított nyitvatartási időn kívül kell lebonyolítani. 5. szakasz — A közétkeztetési egységek — vendéglők, éjjeli bárok és az ezekhez hasonló egységek — nyitvatartási ideje nem lépheti túl az éjfél utáni 1 órát. 6. szakasz — A vendéglők, az éjjeli bárok és az ezekhez hasonló egységek zenés műsorát a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanácsnak kell jóváhagynia, amely állandóan ellenőrzi is a műsor betartását. 7. szakasz — Az éjjeli bárok és a hozzájuk hasonló egységek csak a Belkereskedelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium által együttesen kiadott engedély alapján működhetnek. 8. szakasz — Az éjjeli bárokba és a hozzájuk hasonló egységekbe 18 éven aluli fiataloknak belépni tilos. 9. szakasz — Az állampolgárok nyugalmának és pihenésének biztosítása végett azokban a közétkeztetési egységekben, amelyek lakóházak övezetében, üdülő- és fürdőhelyeken levő kerthelyiségekben vagy teraszokon működnek, a zenés műsor nem tartohat tovább 22 óránál. Ezen az órán túl a zenés műsort csak az egység zárt helyiségében folytathatják. Minden esetben megfelelő intézkedésekkel kell gondoskodni az állampolgárok zavartalan nyugalmáról. 10. szakasz — A közétkeztetési egységek 5. szakaszban előirányzott zárási idejének be nem tartása kihágásnak számít és egy hónaptól hat hónapig terjedő elzárással vagy 5000 lejtől 30 000 lejig terjedő pénzbírsággal büntethető. Az előző bekezdésben megállapított kihágások esetében nem alkalmazhatók a kihágások megállapítására és büntetésére vonatkozó 32/1968. számú törvény 25. és 26. szakaszának a pénzbírság minimuma felének kifizetésére vonatkozó rendelkezései. A társadalmi együttélés, a közrend és nyugalom szabályainak megsértésével kapcsolatos kihágások megállapítására és büntetésére vonatkozó 153/1970. számú törvényerejű rendeletnek a vád alá helyezésre vonatkozó előírásai megfelelően alkalmazandók. 11. szakasz — A jelen törvényerejű rendelet 6., 7., 8. és 9. szakaszában szereplő előírások be nem tartása kihágásnak számít és 3000 lejtől 10 000 lejig terjedő pénzbüntetés alá esik. 12. szakasz — A 10. és 11. szakaszban előírt büntetésekkel az egységek vezetőit, vagy az esettől függően, ezeknek a törvényes előírások be nem tartásában vétkes helyetteseit sújtják. A jelen törvényerejű rendeletben előírt kihágásokért járó bírságot a milícia tisztjei vagy altisztjei, illetve az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szervei állapítják meg és alkalmazzák. Amennyiben a jelen törvényerejű rendelet nem rendelkezik másként, a 10. és 11. szakaszban szereplő kihágásokra érvényesek a kihágások megállapítására és büntetésére vonatkozó 32/1968. számú törvény előírásai. 13. szakasz — A Belkereskedelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Turisztikai Minisztérium, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács, valamint a megyei és a Bukarest municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottságok megteszik a megfelelő intézkedéseket a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseinek alkalmazása végett. ROMANIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET A KERESKEDELMI ÉS KÖZÉTKEZTETÉSI EGySÉGEK MŰKÖDÉSI PROGRAMJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL Vizégi proletárfolt, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos tanácsának napilapja NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke XXIX.Évfolyam 8568. szám 1975. június 1. vasárnap 6 oldal ara 30 báni ELŐRE szerkesztősége, Bukarest, Scintell tér 1. Redactia ELŐRE, Bucuresti, Piata Scintell 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszámai 1803 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej, egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő elment Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector I. BN—RSR, Filiala Sect. 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul export-import prost, București, Calea Grivitei nr. 64—66 P.O.B. 2001 Telex: 011631 NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA a Kínai NK posta- és távközlésügyi miniszterét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke péntek reggel fogadta Csun Fu-sziant, a Kínai Népköztársaság posta- és távközlésügyi miniszterét, aki látogatást tesz hazánkban. A vendéget elkísérte Liu Kengcsu, helyettes posta- és távközlésügyi miniszter és Li Tincsuan, a kínai NK bukaresti nagykövete. Jelen volt Traian Duda® közlekedés- és távközlésügyi miniszter. Csun Fu-szian miniszter átadta Nicolae Ceausescu elvtársnak Mao Cetung elvtárs és Csu Enlaj elvtárs, az Államtanács elnöke meleg testvéri üdvözletét Csun Fu-szian elmondta, milyen benyomásokat szerzett romániai látogatásán ,amely lehetővé tette számára, hogy közvetlenül megismerje a román népnek a szocialista társadalom építésében elért néhány fontos eredményét, majd nagy elismeréssel szólt pártunk és államunk politikájáról A Kínai NK posta- és távközlésügyi minisztere ugyanakkor közölte, hogy elégedett a kölcsönös érdekű kérdésekről folytatott megbeszélések eredményeivel. Nicolae Ceausescu elvtárs szívélyesen megköszönte a Romániáról és népéről mondott elismerő szavakat, majd felkérte a vendéget, hogy hazájába visszatérve, nevében, valamint a párt- és államvezetőség nevében tolmácsolja Mao Cetung és Csu En-laj elvtársnak, hogy meleg baráti üdvözletét küldi és jó egészséget kíván. A találkozón a felek teljes megelégedéssel állapították meg, hogy pártjaink és országaink között a hagyományos testvéri barátság és sokoldalú együttműködés szoros kapcsolatai állnak fenn. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták, hogy a közvetlen kontaktusok, a találkozók és a tapasztalatcserék fontos tényezői a gyümölcsöző együttműködés elmélyülésének és fejlődésének a két ország gazdasága, a román és a kínai nép javára. A felek ugyanakkor megerősítették a két országnak azt az elhatározását, hogy továbbra is előmozdítja a román-kínai barátság és a sokoldalú együttműködés erősödését a két nép, a gazdasági és a társadalmi haladás, a szocializmus és a béke világméretű ügye érdekében. A találkozó a meleg barátság légkörében zajlott le. Jurij Ozerov szovjet filmrendezőt Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke péntek délután fogadta Jurij Ozerov szovjet filmrendezőt. A fogadáson részt vett Dumitru Popescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács elnöke. Ez alkalomból megbeszélésre került sor a szovjet rendezőnek arról a tervéről, hogy filmeposzt készít különböző országok kommunistáinak harcáról. Ennek keretében kívánja bemutatni a romániai antifasiszta és antiimperialista nemzeti fegyveres felkelés, valamint a Román Kommunista Pártnak a nép szabadságáért vívott harca kiemelkedő mozzanatait. A megbeszélés szívélyes, baráti légkörben folyt le. GYERMEKNAP —1975 LAPSZÁMUNK 2. OLDALÁN: • VELETEK EGYÜTT... • MÓKUS - VAKÁCIÓS FALU • JEGYZETEK • TUDÓSÍTÁSOK • FŐVÁROSI KURÍR • SPORT (Stefan Albescu felvétele) • NAGYON SZERETEM A GYERMEKEKET mindannyiunk ÉRDEKÉBEN A kereskedelmi és vendéglátóipari egységek programját szabályozó államtanácsi rendelet első átolvasása is meggyőz arról, hogy az új előírások alkalmazása olyan téren eszközöl javításokat, amelyeket a honpolgárok széles tömegei nem egy ízben javasoltak kereskedelmi egységeinknek. Vegyük például az üzletek nyitvatartási programját. A sajtó, a társadalmi ellenőrök, a vásárlók tömegei többször szóvá tették, hogy sok esetben az üzletek órarendje nem igazodik a helyi adottságokhoz, nem veszi figyelembe a gyárak, intézmények, vállalatok dolgozóinak munkaprogramját. Nos, a legfrisebb rendelkezések értelmében a kereskedelmi egységek nyitvatartási idejét 5—22 óra közt állapították meg, s a néptanácsokat és kereskedelmi szerveket felruházták azzal a joggal, hogy a lakosság — a lakótelep, városnegyed, község stb. — igényeinek megfelelően ütemezzék be a nyitvatartási programot. A nagyvállalatok területén, illetve közvetlen közelében működő egységek programját szigorúan az ott dolgozók munkaidejéhez szabják. Gyakran bosszankodtunk amiatt is, hogy a törvényes nyitvatartási idő alatt sem mindig vásárolhattunk a boltokban. Az ,,Árut veszünk át" tábla félórásórás kieséseket jelentett a bevásárlásban, s a kinyúló gyakori „leltározással" együtt jelentősen megkurtította a nyitva tartást. Ez a gyakorlat nemcsak a honpolgár bevásárlási idejét nyújtotta meg, de nehézséget okozott a személyzetnek is, csökkentette az üzletek rentabilitását. A most megjelent államtanácsi rendelet rendet teremt ezen a téren, leszögezi hogy az üzletek áruellátását a nyitvatartási időn kívül kell biztosítani. Komoly problémát orvosol a rendelet a vendéglők, éjszakai bárok és más mulatók programjának a megállapításával. A maximum éjjel 1 órai kötelező záróra kiküszöböli az éjszakai zajforrások egyik fontos tényezőjét, biztosítja az illető vendéglátóipari egységek közelében lakók éjszakai nyugodalmát, csendjét. Persze a napi munka után az embernek szüksége van egy kis kikapcsolódásra. Ám, ez nem történhet ezentúl a társadalom, a közösség érdekeinek rovására, örömmel nyugtázzuk az államtanácsi rendeletnek azt az előírását, mely megtiltja azt, hogy 18 éven aluli fiatalok látogathassák az éjszakai bárokat és hasonló mulatóhelyeket. Az intézkedésben a fiatal nemzedék iránti törődés megnyilvánulását látjuk. S közvéleményünk bizonyára örömmel nyugtázza ama intézkedést is, mely a szórakozóhelyek zenés műsoraiban teremt rendet. Mind a zenei, illetve művészi műsor minőségét illetően, mind azáltal, hogy ezeket a kertvendéglőkben, a vendéglők teraszain stb. csak 22 óráig lehet tartani. Kiküszöbölődik tehát egy másik zajforrás, hangfogó kerül a bömbölő zenekarok hangszereire. Feltétlenül helyes az, hogy a vendéglői zene műsorösszeállításában és az előadás minőségében beleszólást kapott a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács,melynek területi szervei állandó ellenőrzést gyakorolnak a jó zene, a műsorok nevelőjellegének biztosítása, a civilizált szórakozás érdekében. Mindent összevetve, megállapíthatjuk, hogy az államtanácsi rendelet jelentős mértékben elősegíti a lakosság kiszolgálásának és ellátásának javítását, a vendéglátóiparban pedig megteremti a civilizált szórakozás feltételeit, összhangba hozza azt a szocialista etika és méltányosság követelményeivel. A néptanácsoknak, a helyi kereskedelmi szerveknek, a társadalmi ellenőröknek és a rendfenntartó közegeknek a kötelessége most már, hogy erélyesen érvényt szerezzen a rendeletnek. Mindanynyiunk érdekében. AZ ÉVI VÁLLALÁS SZINTJÉN A Cerna-Motru-Tismana hidrotechnikai komplexum építői alighogy munkához fogtak, sikereikről máris értesül a közvélemény. Az alunyi tárnában dolgoznak, a föld alatti folyosót képezik ki, amely levezeti a patakok vizét a leendő tovanyi gyűjtőtóba. A bányászok vállalása szerint a kétezer méternél hosszabb tárnával a tervezett határidő előtt két hónappal elkészülnek. MILLIÓK SZATMÁRRÓL Szatmár megyében az Augusztus 23 háztartási gépgyár jelentette a napokban az ötéves terv teljesítését. A nem lankadó verseny lehetővé teszi a terven felüli termelés növekedését egész esztendőn át. A dolgozók vállalták, hogy az ötödik esztendő végén legkevesebb kétszázmillió lej értékű többlettermelésről számolnak be. MAI MELLÉKLETÜNKBEN: • Beke György: Új elnök a gazdaságban • Bölöni Sándor: A felfedező munka szépsége • Halász Anna: Amit a nagyközönségnek is érdemes volna látni • Juhász Zoltán: Az Egyesülés Múzeumában • Lászlóffy Aladár: Közös magánügyeink • Majtényi Erik: Tarzan magára marad • Nemes László: A Duna és a piros nyakkendő • Szabó Barna: Székelyudvarhelyi vasasok