Előre, 1975. november (29. évfolyam, 8698-8723. szám)

1975-11-01 / 8698. szám

Világi proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja GAZDAG MUNKAPROGRAM UTÁN A BARÁTSÁG ÉS SZÍVÉLYESSÉG LÉGKÖRÉBEN VÉGET ÉRT NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK LÁTOGATÁSA A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁGBAN A QUELUZ PALOTÁBAN SOR KERÜLT Nicolae Ceausescu elnök és Francisco da Costa Gomes elnök közötti hivatalos megbeszélésekre Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Francisco­ da Costa Gomes tábornok, a Portugál Köztársa­ság elnöke csütörtök este foly­tatta hivatalos megbeszéléseit a Queluz Palotában. A megbeszéléseken román részről részt vettek a következő elvtársak: Emil Draganescu, a kormány első miniszterének he­lyettese, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, a KB titkára, George Macovescu külügymi­niszter, Ion Coman vezérezredes, a honvédelmi miniszter első he­lyettese, nagyvezérkari főnök, Nicolae Doicaru, a köztársasági elnök tanácsosa, Constantin Stanciu, a külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttmű­ködési miniszter helyettese, Iu­­liu Dobroiu külügyminisztériu­­mi igazgató és Marin Iliescu, Románia lisszaboni nagykövete. Portugál részről részt vettek: Ernesto Melo Antunes külügy­miniszter, Antonio Lopes Car­doso földművelésügyi miniszter, Jorge Campinos külkereskedel­mi miniszter, Walter Rosa, köz­lekedés- és távközlésügyi mi­niszter, Luis Marques do Carmo ipar- és technológiaügyi mi­niszter, Antonio de Almeida Santos tájékoztatásügyi minisz­ter, José Medeiros Ferreira kül­ügyi államtitkár, Antonio Luis de Magalhaes de Abreu Novais Machado, Portugália bukaresti nagykövete és más hivatalos személyek. A két államfő véleménycserét folytatott a Románia és Portu­gália közötti baráti kapcsolatok és együttműködés, kereskedelmi cserék és a gazdasági és mű­szaki-tudományos tevékenység különböző területein, továbbá más területeken folyó kooperá­ció fokozásának lehetőségeiről a két ország és nép érdekében, az egyetemes béke és együttműkö­dés ügye érdekében. Nicolae Ceausescu elnök és Francisco da Costa Gomes elnök hangsúlyozta a román—portu­gál barátsági és együttműködé­si szerződés, valamint a többi (Folytatása: a 3. oldalon) A hivatalos megbeszélések idején PÉNTEKEN DÉLELŐTT ALÁÍRTÁK A ROMÁNI-PORTUGÁL HIVATALOS OKMÁNAT A lisszaboni Belem-palotá­­ban péteken délelőtt sor ke­rült a román-portugál okmá­nyok hivatalos aláírására. Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke és Francisco da Costa Gomes, a Portugál Köz­társaság elnöke aláírta a közös közleményt. A két államfő jelenlétében aláírták a gazdasági jegyző­könyvet, a kereskedelmi ten­gerhajózási egyezményt, az ál­lategészségügyi megállapodást, valamint a vízumkényszer kölcsönös eltörlésére vonatko­zó egyezményt. Nicolae Ceausescu elnök és Francisco da Costa Gomes el­nök rövid beszédet mondott; mindketten kiemelték az alá­írt dokumentumok jelentősé­gét a két ország és nép baráti kapcsolatainak fejlesztése szempontjából. NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK TALÁLKOZOTT A PORTUGÁLIAI FORRADALMI TANÁCS ÉS FEGYVERES ERŐK MOZGALMA TÖBB TAGJÁVAL Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke csütörtök délután talál­kozott Rosa Coutinho tenger­naggyal, Otelo Sáraivá de Car­valho tábornokkal, Manuel Mar­tins Guerreiro fregattkapitány­­nyal, Vasco Lourenco és ifj. An­tonio Marques gyalogsági kapi­tányokkal, Rodrigo Souse e Castro tüzérkapitánnyal, a For­radalmi Tanács tagjaival, vala­mint a Fegyveres Erők Mozgal­ma más tiszttagjával. Jelen voltak a következő elv­társak: Emil Draganescu, a kor­mány első miniszterének helyet­tese, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, a KB titkára, George Macovescu külügymi­niszter, Ion Coman vezérezre­des, a honvédelmi miniszter el­ső helyettese, nagyvezérkari fő­nök, Nicolae Doicaru, a köztár­sasági elnök tanácsosa, valamint Marin Iliescu, Románia lissza­boni nagykövete. A találkozón jelen levő portu­gál tisztek és a Portugál Fegy­veres Erők Mozgalma nevében Rosa Coutinho tengernagy meleg szeretettel köszöntötte Nicolae Ceausescu elnököt, s egyben őszinte köszönetet mondott azért a támogatásért és szolidaritásért, amelyben a szocialista Románia, a román államfő részesítette közvetlenül 1974. április 25. után a portugál fegyveres erők, a nép harcát Portugália új, szabad és független fejlődéséért. A szónok kifejezte mély meg­elégedését Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elv­társnő portugáliai baráti láto­gatása kapcsán, s hangsúlyozta, hogy a látogatás tanúsítja a ro­mán nép szolidaritását a portu­gál hazafias, demokratikus és haladó erőkkel. Nicolae Ceausescu. elvtárs üd­ vözölte a találkozón részt vevő portugál katonatiszteket és ki­jelentette, nagy megelégedésére szolgál, hogy találkozhatott a Forradalmi Tanács és a Fegyve­res Erők Mozgalma több tagjá­val, hiszen mind a Forradal­mi Tanács, mind pedig a Fegy­veres Erők Mozgalma döntő sze­repet töltött be az 1974. április 25-i fegyveres forradalom győ­zelmében. A portugál hadsereg kép­viselőinek kérésére Nicolae Ceausescu elnök válaszolt a je­lenlevők kérdéseire, az alábbiak­kal kapcsolatban: a romániai forradalmi folyamat kiemelkedő mozzanatai, hogyan döntötte meg a román nép a fasiszta dik­tatúrát és tért rá az új társada­lom építésére, milyen jelentős szerepet kapott a román hadse­reg Románia szocialista útra lé­pésében. Nicolae­­Ceausescu elvtárs a továbbiakban részletesen taglal­ta a Román Kommunista Párt vezette román nép harcát az antoneszkánus fasiszta diktatúra megdöntéséért, a Román Kom­munista Párt döntő szerepét az 1944. augusztus 23-i történelmi aktus végrehajtásában, az összes antifasiszta erő, közöttük a hadsereg, összefogását az antifa­siszta és antiimperialista nem­zeti fegyveres felkelés előkészí­tésében és lefolytatásában. Nicolae Ceausescu elvtárs vá­zolta Románia szocialista fej­lődésének főbb szakaszait, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség egységének jelen­tőségét a múltban és ma, az egész nép, és soraiban a hadse­reg, egységes harcát a sokolda­lúan fejlett szocialista társada­lom felépítéséért. A baráti légkörben lezajlott (Folytatása a 3. oldalon) i Országos Polgári Mérnöki Laboratóriumban Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő csü­törtök délelőtt ellátogatott a lisszaboni Országos Polgári Mérnöki Laboratóriumba. A két ország állami zászlói­val díszített bejáratnál az ér­kező magas rangú román ven­dégeket szívélyesen köszöntöt­te Francisco da Costa Gomes elnök és Maria Estela da Costa Gomes asszony, Alvaro Veiga de Oliveira közmunkaügyi mi­niszter, Julio Ferry Borges mérnök, az Országos Polgári Mérnöki Laboratórium igazga­tója, az intézmény több mér­nöke és kutatója. A rangos la­boratórium a különböző rendel­tetésű építkezések, hidraulikus szerkezetek, hidak és utak, ki­kötők, szállítóeszközök, anyag­­szilárdság stb. terén folytat al­kalmazott kutatásokat. A vendégeket a laboratórium aulájába invitálják, ahol Julio Ferry Borges igazgató ismer­teti az intézmény profilját és munkáját, hangsúlyozza, hogy kiterjedt nemzetközi kooperá­ciós kapcsolatokat tartanak fenn és azokat igyekeznek tovább bővíteni. Az igazgató rövid elő­adása után tudományos munká­kat, valamint szilárdságtani szakkönyvét ajándékozta Nicolae Ceausescu elnöknek és Elena Ceausescu elvtársnőnek. A köny­vet Romániában már lefor­dították és kiadták. A magas rangú vendégek ezután beírták nevüket a díszkönyvbe. Ezután Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elv­társnő Costa Gomes elnök és Maria Estela da Costa Gomes asszony kíséretében megtekin­tették az intézet fontosabb osz­tályait, kezdve a külföldi, töb­bek között brazíliai, norvég, észak-amerikai és spanyol meg­rendelők számára készített munkákat bemutató makettek és fényképek kiállításával. A vendéglátók részletes felvilága­(Folytatása a 3. oldalon) /A magas rangú román vendégek megtekintették az intézet fontosabb osztályait XXIX. évfolyam 8698. szám 1975. november 1., szombat 4 oldal­ára 30 báni ELŐRE szerkesztősége, Bukarest, Scinteia tér L Redactia ELŐRE, Bucuresti, Piata Scinteii 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 21 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. Filiala Sect. 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul export-import presa, Bucuresti, Calea Grivitei nr. 64—66 P.O.B. 2001 Telex: 011631 NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADÁSAI (3. OLDAL) A GYÁRIAK IGÉNYE A TEXTILIPAR ÚJ TERMÉKEI JUSSANAK EL GYORSABBAN A VÁSÁRLÓHOZ ,,A dolgozók jobb, szebb kelméket igényelnek, nem akarnak olyan dolgokat viselni, mint tíz év­vel ezelőtt. Szilárdan fel kell lépnünk a termékek minőségi színvonalának emeléséért". NICOLAE CEAUSESCU A kreáció® osztályon va­gyunk a fővárosi Dacia tex­tilgyárban. Az asztalokon raj­zok, minták halmaza. A fal menti szekrényeken textil­­modelleket, rajzmintákat tar­talmazó albumok sokasága. A falakon apró textildarabok­ból, falevelekből összerakott eredeti képek, díszítések, a szépség, vidámság, esztétika jelei. A szobában hatan dol­goznak, egytől egyig nők és iparművészek. A nagy főváro­si textilgyárról azt tartják, i1 gyapotipari központban, hogy valamennyi gyári munkaköz­­össégük között itt a legfogé­­konyabbak mindenre, ami új, korszerű, divatos, ami igé­nyelt a bel- és külpiacokon. Itt kezdték meg először a gyapot összedolgozását a mű­szálakkal, itt tervezik talán a legtöbb mintát, és kísérlete­zik ki a legújabb technológiá­kat... A Dacia gyár nyersanyaga gyapot, olcsó nyáriruha anya­gokat, ing- és blúznakvalókat, por- meg esőköpenyanyago­kat gyárt. A gyapot nem ru­galmas, az anyag gyűrhetet­­lenségét a műanyagszálak a­­dagolásával igyekeztek bizto­sítani. Sokat számít még a szövésminta változatossága, hiszen lehet sűrűbb vagy rit­kább, fenyőágas vagy kocká­zott s ezek sokféle variálása. Ezután következik a színezés, a minták esztétikája, sokféle­sége. A Dacia munkaközössége, mint már erről szó volt, me­rész, kitartó, újító. Mi újat valósított hát meg az utóbbi években? A műszálak állandó használatát. Csupán gyapot­ból véletlenül sem dolgoznak már. A műszálfajták és kon­­textúra megfelelő kombinálá­sával a tökél­etes kasmirután­­zattól a valódi selyem imitá­­lásáig, sok új anyagot gyár­tanak. Legfrissebbek a Cla­­risa és a Fulvii. Imprimé mintát pedig évente 220 félét rajzolnak, festenek, s ennek mindenikét négyféle színkom­binációban. A kikészítés módj­­át is állandóan tökéletesítik; legutóbb két új technológiát kísérleteztek ki és vezettek be. Egyikük az anyagok köny­­nyű tisztítását biztosítja (az ilyen eljárással készült anyag­ról, csupán áztatással lejön a szennyeződés). A másik eljá­rással a ruhára ömlött, csep­pent szennyeződések beivódá­­sát akadályozzák meg (úgy készítik ki az anyagot, hogy minden ilyesmi lepereg róla). A másik fő kérdés, amit vi­szont már nem mi, fogyasztók, hanem inkább a gyár munka­közössége tesz fel önmagá­nak: milyen mértékben lát­szik „ez a törődés, erőfeszítés az üzletekbe került anyago­kon? A gyáriak válasza, s a vá­sárlóé is az, hogy csak rész­ben, bár az utóbbi időben megsokasodtak a győzhetetlen, könnyű, szép kontextúrával és ízléses mintákkal rendel­kező anyagok. A Dacia ese­tében el kell mondanunk, hogy termékeinek 80 százalé­kát külföldön adja el, a többi sem egyenesen az üzletbe, hanem a ruhagyárakba megy. „De akár ruhaként, akár a­­nyagként,’ kerül a vásárlóhoz —mondja Vivan Geza ipar­művésznő, — nagy késéssel érkezik rendeltetési helyére. Mondok egy példát. Az imp­­rimében ma az apró minta, a népi motívumok felhasználása a divat. Idei újdonságaink a téren a balkán folklór és a japánizálás. De amíg az új mintákat elfogadják, jóvá­hagyják, gyártásba kerülnek, s végül a piacra is eljutnak, beletelik egy év, nem egyszer kettő is. Nyilván, hogy a gyártás is időbe kerül, így hát megjelenéskor már nem a legújabbak. Remélem, felettes szerveink segítségével a meg­oldást is megtaláljuk, hiszen legtöbbet ők tehetnek az operatív ügyintézés, a szerző­déskötések érdekében. Kovács N. Erzsébet SAJÁT ERŐBŐL JOBB ELLÁTÁSÉRT Hargita megyében hozzákezdtek a helyi zöldségtermesztés megalapozásához A közelmúltban megjelent egyik tudósításunkban már beszámoltunk a taplocai zöld­ségtermesztők sikeréről. Lé­nyegében az ország egyik leg­hűvösebb övezetében igazolták, hogy jó szervezéssel, szakis­merettel, a követelményeknek megfelelő technológiával, Csíkszereda környékén is le­het primőrt termelni. Pakol Elek mérnökkel, a megyei szakigazgatóság vezetőjével folytatott beszélgetés témája túlnőtt a taplocai kereten. A­­zokról az intézkedésekről, programról esett szó, amelyek a közelmúltban, az RKP KB- nál lezajlott munkatanács­kozás Nicolae Ceausescu elv­társ útmutatásának megfele­lően Hargita megyében is szilárd és megalapozott pri­mőrtermelést és jó ellátást tesznek lehetővé.­­ Most program készül azokról az intézkedésekről, amelyek a helyi zöldségter­mesztés problémájának meg­oldásához vezetnek. A szak­­igazgatóság évek óta kereste a lehetőséget a primőrterme­lés meghonosítására, terü­letkoncentrálással és új szer­vezési módszerek alkalmazá­sával ösztönöztük a zöldség­­termesztést. A farmkeret iga­zolta a várakozásokat, de csak ott, ahol az így terem­tett szervezési lehetőséget ki is aknázták. A taplocaiak, mint ismeretes, viszonylag kedvezőtlen klíma és ezen belül is egy nagyon esős, majd egy száraz év közepette is teljesítették a tervet kilók­­ban és a jövedelmezőségben egyaránt. Ezt azért kell ki­emelni, mert mostanáig Har­gita megyében a helyi zöld­ségtermesztés ismételt ráfize­tésekkel járt és a hozamra sem lehetett számítani... Per­sze, egy farm bármennyire is jól gazdálkodik, nem oldhat­ja meg a megyei ellátást (a taplocaiak különben is mind-­­össze 100 hektáron kertész­kedtek), de a tapasztalatok arra is figyelmeztetnek, hogy ha túl sok farmmal próbál­kozunk, az sem vezet ered­ményre. Ezért az RKP KB- nál lezajlott munkatanácsko­zás útmutatásának fényében hozzáláttunk részben a taplo­cai farm kibővítéséhez, rész­ben egy hasonló 100 hektáros farm létesítéséhez. A hely­színt már „megtaláltuk“. A bögözi és az agyagfalvi ter­melőszövetkezet ötven-ötven hektárt bocsát az újonnan lé­tesülő farm rendelkezésére, ami a Székelyudvarhely kör­nyéki ellátásban segít. Ezzel párhuzamosan, azokban a gazdaságokban, ahol a farmok nem bizonyultak életképesnek, a zöldségtermesztésben nem értek el megfelelő eredményt, átcsoportosítást végzünk. Per­sze, nem arról van szó, hogy például Homoródszentmárton­­ban nem termelhetnek a to­vábbiakban gyökérzöldséget, viszont a farm léte csak farm­­szintű árutermelés esetén lét­jogosult... — ’tehát a gyökérzöldség­­termesztés fejlesztése előtt szabad az út. Úgy tudjuk, az idei termésből még „Bem­­bem“ gyártásra is jut. Jól fizet a káposzta is és közis­mert, hogy a vidéken jól megterem a hagyma. Évek óta helyben topog viszont a valóban primőrtermelést je­lentő üvegházi hajtásos zöld­ségtermesztés... — A most készülő program ezzel is számol. A megyei pártbizottság közvetlen irá­nyításával az igazgatóság konkrét tervet készít az üveg­házi zöldségtermesztés fej­lesztésére. Nicolae Ceausescu Flóra Gábor (Folytatása a 2. oldalon)

Next