Előre, 1975. december (29. évfolyam, 8724-8749. szám)

1975-12-02 / 8724. szám

NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK BEFEJEZTE IRÁNI HIVATALOS BARÁTI LÁTOGATÁSÁT ELUTAZÁS TEHERÁNBÓL Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő december 1-én befe­jezte az Öcsászári Felsége, Mo­hammad Reza Pahlavi Arya­­mehr sahinsah és Öcsászári Fel­sége, Farah Pahlavi sahbani meghívására tett hivatalos ba­ráti látogatását Iránban. Az iráni nép, kezdve a láto­gatás első pillanataitól, a Meh­­rabad nemzetközi repülőtérre való megérkezéstől, egészen az utolsó nap utolsó mozzanatáig a tisztelet és a nagyrabecsülés érzéseivel vette körül a román nép magas rangú küldötteit, ékesszóló tanúságaként annak, hogy a két államfő Bukarestben, illetve Teheránban sorra ke­rült többrendbeli találkozója és megbeszélése döntő közreműkö­désével jó viszony épült ki a két ország között. Aryamehr sahinsah és Farah császárnő megérkezik a Golestan Palotába, a Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő szá­mára fenntartott szálláshelyre. A két államfő, valamint Elena Ceausescu elvtársnő és Farah császárnő meleg kézszorítással üdvözli egymást, szívélyes szava­kat váltanak. 10 órakor a hivatalos gépko­csisor elindul a mehrabadi nem­zetközi repülőtér felé. A román és iráni zászlókkal, Nicolae Ceausescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő, Aryamehr sahinsah és Farah császárnő arcképeivel díszített széles su­gárutakon, egészen a repülőté­rig az emberek tízezrei gyűltek össze már a kora reggeli órák­ban, hogy elbúcsúzzanak a je­les román vendégektől. A két államfő, Nicolae Ceausescu el­nök és Aryamehr sahinsah, va­lamint Elena Ceausescu elvtárs­nő és Farah császárnő gépko­csijának elvonulásakor a tömeg mindenütt tapsol, így juttatja kifejezésre a baráti román nép képviselői iránti tiszteletét és nagyrabecsülését, népeink ha­gyományos barátságát. Számtalan jel mutatja, mi­lyen nagy tekintélynek örvend a baráti iráni nép soraiban Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia elnöke, milyen csodá­lat és nagyrabecsülés övezi ha­zánk következetes elvszerű kül­politikáját. Rendkívül ünnepélyes külső­ségek között került sor a re­pülőtéri búcsúztatásra. A két államfő fellép a dísz­emelvényre, amelyet Románia és Irán zászlója tesz ünnepé­lyessé. A katonazenekar el­játssza a két ország himnuszát. A repülőtéren felsorakozott dísz­­őrség parancsnoka jelentést tesz. Nicolae Ceausescu elnök és Aryamehr sahinsah ezután el­lép a díszőrség előtt. A román államfő tiszteleg az iráni zászló előtt. Nicolae Ceausescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő el­búcsúzik az iráni fővárosban akkreditált diplomáciai képvi­seletek vezetőitől, akik kijöttek a repülőtérre, hogy jó utat kí­vánjanak a román nép magas rangú képviselőinek. Jelen volt Sharif Emami, a szenátus elnöke, Abdullah Ria­­zi, a képviselőház elnöke, Assa­­dollah Alam, a császári udvar minisztere, Ali Reza Bahrami, Irán bukaresti nagykövete. Ott volt Ion Pafan, a kor­mány első miniszterének he­lyettese, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együtt­működési miniszter, George Ma­­covescu külügyminiszter. Ni­colae Doicaru és Constantin Mitea, Románia Szocialista Köz­társaság elnökének tanácsosai, Alexandra Boaba, hazánk te­­heráni nagykövete. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő ellen­(Folytatása a 3. oldalon) HIVATALOS MEGBESZÉLÉSEK Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő vasárnap este a Nia­­varan Palotában ismét találko­zott Öcsászári Felsége Moham­mad Reza Pahlavi Aryamehr sahinsahhal és Öcsászári Felsé­ge, Farah Pahlavi sahbanuval. Nicolae Ceausescu elnök és Aryamehr sahin sah ez alkalom­mal folytatta a véleménycserét a román—iráni kapcsolatok és a nemzetközi sikú kétoldalú együttműködés sokrétű fejlesz­tésének közös érdekű kérdé­seiről. A megbeszélések a román­iráni magas szintű dialógust, az országaink és népeink kapcso­latait jellemző kölcsönös tisz­telet és barátság jegyében zaj­lottak le. Időközben Elena Ceausescu elvtársnő és Farah Pahlavi csá­szárnő, a Niavaran Palotában hosszas baráti beszélgetést foly­tatott. A két államfő megbeszélései után Nicolae Ceausescu elnök és Aryamehr sahinsah. Elena Ceausescu elvtársnő és Farah Pahlavi császárnő bensőséges hangulatú, szűkebb körű vacso­rán találkoztak. A 2. OLDALON: Gyümölcsöző eszmecserék Khargban és Abadanban Vacsora Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő tiszteletére Naszratollah Mostabai főkormányzó pohárköszöntője Nicolae Ceausescu elnök pohárköszöntője „Románia és Irán között példás kapcsolatok állnak fenn" (Szemelvények az iráni sajtóból) A 3. OLDALON: A Bandar Shahpour-i építőtelepen A teheráni Nukleáris Kutatóközpontban NICOLAE CEAUSESCU ELÉKNEK IS ELENA CEAUSESCU BETOSNŐNEK ÁTNYÚJTOTTÁK A TEHERÁNI EGYETEM DÍSZDOKTORI CÍMÉT A román nép követeinek hi­vatalos iráni látogatásán vasár­nap újabb jelentős esemény ta­núsította a nagy tiszteletet'' és megbecsülést, amely Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elvtársnőt övezi a román nép jólétének, az­­ embe­riség nemes eszményeinek, a­­ haladásnak, a békének és a nemzetek közötti barátságnak a szolgálatában végzett munkás­ságukért. Vasárnap a­ régi egyetemi ha­gyományok szellemében megtar­tott ünnepségen átnyújtották Nicolae Ceausescu elvtársnak,­­ Románia Szocialista Köztársaság elnökének és Elena Ceausescu elvtársnőnek a Teheráni Egye­tem díszdoktori címét. Az ünnepségen, amely egyben a román nép és az iráni nép között meghonosodott barátság­nak és annak az óhajuknak a megnyilvánulása volt, hogy mind szorosabban együttműköd­jenek a két nemzet javára, a nemzetközi egyetértés és együtt­működés érdekében, az iráni tudományos és kulturális élet számos jeles személyisége volt jelen. Ott­ volt Abdol Hossein Samii (Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK BESZÉDE Rektor úr! Hölgyeim és uraim! Mindenekelőtt köszönetet mon­dok a­­ teheráni­ egyetemnek a Doctor Honoris Causa címért, amellyel megtisztelt, és egyúttal kifejezem megelégedésemet, hogy ez alkalommal találkozhat­tam a professzorokkal, azokkal, akik a kultúra és oktatás e nagyszerű központjában dolgoz­nak. Számomra alkalom ez arra, hogy felidézzem a népeink kö­zötti hagyományos kapcsolato­kat, azt a tényt, hogy már 2000 évvel ezelőtt az akkori perzsák és dákok ismerték egymást, kapcsolatban álltak egymással; később, 500 évvel ezelőtt a két állam vezetői szoros együttmű­ködési kapcsolatokat építettek ki az idegen elnyomók ellen, nemzeti létük védelmében és népeik azon jogának védelmé­ben folytatott harcban, hogy szabadok lehessenek, rendelkez­hessenek sa­ját sorsuk fölött. Ezek az ősi kapcsolatok erő­teljesen felvirágoztak ma az új körülmények között, amikor­­Románia, és Irán, a gazdasági­­társadalmi fejlődés, a béke és a nemzetközi együttműködés po­litikáját folytatja. Nagy meg­elégedéssel kívánom megjegyez­ni, hogy a román—iráni állam­fői találkozók, a különböző szin­tű delegációcserék, ideértve a tudomány és oktatás emberei­nek­­ küldöttségcseréit is, fontos tényezői voltak és ma is azok az együttműködés kiterjesztésé­nek a két ország és nép javára, a béke és a nemzetközi együtt­működés általános ügye érde­kében. Románia, ami őt illeti, foko­zott tevékenységet folytat az or­szág gazdasági-társadalmi fej­(Folytatása a 3. oldalon) Világ­ proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja ■........ in ■■■­­ ■■■■■»■«■ ■ — ■■■ ....... ........................ ELENA CEAUSESCU ELVTÁRSNŐ BESZÉDE Rektor úr! Hölgyeim és­ uraim! Engedjék meg, hogy köszöne­­­­tet mondjak az egyetemi szená­tusnak határozatáért, amellyel nekem ítélte a Teheráni­­Egye­tem díszdoktori címét. A meg­tiszteltetést, amely ma ér, úgy tekintem, mint a román tudo­mány és kultúra iránti nagyra­becsülés megnyilvánulását, mint azoknak a baráti érzelmeknek és tiszteletnek a tükrözését, a­­melyeket egymás iránt táplál­nak a két ország tudósai, a román és az iráni nép. A román és iráni tudósok között — ideértve a Bukaresti Egyetem és a Teheráni Egyetem tudósait is — egyre szélesebb körű együttműködés fejlődik az országaink között fennálló jó­kapcsolatok szellemében. Meg­győződésem, hogy az együtt­működés további bővítése hasz­­nára lesz népeinknek, a béke­­és a nemzetek közötti jó meg­értés általános ügyének. Románia kivételes figyelmet szentel a tudománynak, mint elsőrendű fontosságú tényező­nek az új rendszer építésében. •Abból indulunk ki,­­ hogy csakis a jelenkori tudomány és tech­nika legújabb vívmányai, alap­­­ján, fejlesztett erőteljes iparra alapozva biztosíthatjuk az or­szág gyors előbbrejutását a ha­ladás útján, a nép jólétének megteremtése útján. A román gazdaság lendületes fejlődésének érzékeltetésére rá akarok mu­tatni, hogy országunk ipari ter­melése az idén körülbelül 30- szor nagyobb, mint három év­tizeddel ezelőtt. Az általános iparosítási poli­tika keretében elsődleges súlyt helyezünk az ország általános gazdasági haladása szempontja­(Folytatása a 3. oldalon) . • XXIX. évfolyam 8724. szám 1975. december 2., kedd 4 oldal ara 30 iráni I ...... ................ ■ ................-ír.. ELŐRE szerkesztősége. Bukarest, Scinb­ia tér L Redactia ELŐRE, Bucuresti, Piata Scinteii 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 21 lej; hat hónapra 48 lej; eg­y esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők._ Reklám- és apróhirdetés a következő címen: Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti. Calea Victoriei nr. 171. Sector 1. BN­ RSK. Filiala Sect. 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul export-import presa, Bucuresti. Calea Grivitei nr. 64—66 P.O.R. 2001 Telex: 011634 AZ ÖTÉVES TERV HATÁRIDŐ ELŐTTI TELJESÍTÉSÉBEN ÉRTÉKESÍTETT TARTALÉKOK TELJES MŰSZAKOK A BRASSÓI CSAPÁGYGYÁRBAN A nyilvántartás mindig el­sőnek vall egy-egy munkakö­zösség rendjéről, következe­tességéről. Nemcsak azzal a­­mit elmond, hanem azzal is, amit „elhallgat“. Ha a gyári­ak valamilyen fontos gazda­sági kulcskérdésben, a váltá­sok, esetleg a gépek kihasz­nálásában nem tudnak pon­tos nyilvántartást felmutatni, azt jelenti, hogy nem köve­tik kellőképpen figyelemmel ezt a tevékenységet. Ha pedig nem tudják, hogy a rendel­kezésükre álló termelési po­tenciált milyen mértékben hasznosítják hónapról hónap­ra, vagy napról napra, akkor nem ismerhetik azokat a rej­tett tartalékokat sem, melyek felfedésével tovább javíthatják a váltások, vagy a gépek ki­használását. Ritkán, de még találkozni olyan helyzetekkel, amikor ez a nyilvántartás csak időnkénti szúrópróbák eredményét rögzíti, márpedig a váltások kihasználását , és a gépek leterhelését naponta figyelemmel kell kísérni. A brassói Rulmentul golyós­­csapágy-gyár munkaszervezési osztályán nem kotorásznak a fiókokban, nem keresgélnek a szekrényekben, hogy valami véletlenül készült kimutatást teremtsenek elő. Hónapról hónapra, napról napra ve­zetett nyilvántartásukból, bár­milyen­­ időszakra megállapít­ható, mennyi a tervezett és a megvalósított váltási e­­gyüttható nemcsak részlegen­ként, hanem munkacsopor­tonként is. A három műszak­ban dolgozó esztergályosok váltási együtthatója más mint a karbantartó lakatosoké és így tovább. Darok­i Cornel mérnök, a munkaszervezési osztály vezetője szerint, ha nem így tartanák nyilván a váltások kihasználásait, nem látnák tisztán, mel­yik mű­szakban nem értékesítik elég­gé a váltásokat, hol kell köz­belépni, segítséget nyújtani egyik vagy másik részlegnek. A szerszámgépeken dolgo­zók váltási együtthatójának havonkénti átlaga 2,98—3, a­­mi azt jelenti, hogy három teljes műszakban dolgoznak. A csapágygyárban tehát jól szervezik meg a termelést minden váltásban, minden gépet programálnak, terv sze­rint leterhelnek. Nem vélet­len, hogy az iparágon belül, de országosan is, a legjobb gépkihasználást érték el az idén, 94 százalékot, a 85 szá­zalékos előírással szemben. Erre a szomszédos termelő­­egységek dolgozói nem egy­szer azt mondják, hogy köny­­nyű a csapágygyá­rnak: tö­meggyártást művelő hagyo­mánnyal rendelkeznek a há­rom műszakot illetően, hi­szen 1950 óta így dolgoznak. Pedig nem szerencse, hanem törődés, hozzáállás dolga az egész. A váltások kihasználá­sának elsőrendű feltétele a munkaerő állandósítása. A csapágygyár munkásainak 82 százaléka fiatal, ezek gyors bekapcsolódása a munkába náluk­ is ugyanolyan nagy a gond, mint a szomszédoknál, de érdekében sokat tettek az évek folyamán. A munka- és életfeltételek állandó javítása mellett bevált módszer, hogy a fiatalokat tapasztalt kom­munistákra bízzák, akik a szakmai segítségen kívül min­dent elkövetnek azért, hogy, az ifjak mielőbb hozzászokja­nak a gyár fegyelméhez, a munkaközösséghez. Legújab­ban a gyári pszichológus vég­zett érdekes és hasznosítható felmérést a munkaerőhullám­zás okairól, a munkaszerve­zési osztá­ly segítségével. A váltások kihasználásában elért kíván eredményeiket a csapágygyáriak annak a követ­kezetes, kitartó törődésnek köszönhetik, ami minden te­vékenységükre jellemző. Erről tanúskodik a pontos, rend­szeres ellenőrzést igazoló nyilvántartás is. Segítségével naponta nyomon követik a műszakok kihasználását, fel­fedik a jelentkező tartaléko­kat,­­ és­ a termelés helyes programálásával, a munkaerő gyors átcsoportosításával hasz­­­nosítják azokat. Kovács N. Erzsébet MEZŐGAZDASÁGUNK FONTOS TARTALÉKAI Az ország mezőgazdasági területének 18,6 százalékát, vagyis körülbelül négy és fél millió hektárt, a gyepes terü­letek — legelők, kaszálók — foglalják el. Ekkora terület hónapokon át sokmillió szarvasmarhát és juhot képes eltartani, jóval többet, mint a jelenlegi állomány. A gyakor­lat viszont azt mutatja, hogy nagyon sok mezőgazdasági termelőegység — olyanok is, amelyeknek kiterjedt füves területeik vannak — évről év­re takarmányhiánnyal küzde­nek. Emiatt — eltekintve a többi tényezőtől — alacsony a tejtermelés, lassú a hizlalás­ra fogott állatok súlygyarapo­dása. Az RKP XI. kongresszusá­nak dokumentumai előirá­nyozzák, hogy 1980-ig az ál­lattenyésztés részaránya a me­zőgazdasági össztermelésben elérje a 40 százalékot. Az ál­latállomány struktúrájában elsőbbséget biztosítunk a szarvasmarha- és juhtenyész­tésnek. Az időszak végére az állomány eléri a 7,5—8 millió, létszám növekedésével párhu­zamosan számottevően növel­ni kell a hozamokat is. A tej­termelés terén a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek ese­tében 2200—2400 literes átlag­hozamot irányoz elő a terv. Egy közelebbi célkitűzés a 2000 li­teres országos átlag megvaló­sítása tehenenként. Mind a létszám, mind a termelés nö­velése megköveteli általában a takarmánytermesztés fej­lesztését és különösképpen a füves területek hozamának növelését. Mint ismeretes, az ügy ér­dekében az állam nagy össze­geket fordít a legelők feljaví­tására. Az utóbbi években a szakosított megyei vállalatok a gyepes területek tíz meg tízezer hektárain végeztek komplex munkálatokat, ame­lyek nyomán számottevően nőtt a fűtermés. Szeben me­gyében például az elmúlt év­ben tíz falu határában felja­vított 2800 hektárnyi legelőn az előbbinek háromszorosára nőtt a hozam. A havasi zóná­ban, ahol 3000 kilogrammnyi volt a hozam, a munkálatok befejezése után 12 000—14 000 kilogrammos termésre van kilátás, a megművelt legelő­kön pedig ennek a kétszeresé­re. Példákat természetesen más megyékből is lehetne em­líteni. Legutóbb Hunyad me­gyében érdeklődtünk a gye­pes területek jobb hasznosí­tásáról. Mielőtt kitérnénk a Chirila Emiltől, a legelőgaz­dálkodási vállalat igazgatójá­tól hallottak ismertetésére, megemlítjük, hogy a me­gye misz-einek jelenlegi szarvasmarhaállománya mint­egy 50 000 fő és 1980-ra el kell érje az 58 000-es létszámot. Hunyad megyében a gye­pes területek 250 000 hektárt, ebből a legelők — javarészt a hegyekben, havasokon, — 145 000 hektárt foglalnak el — mondotta az igazgató. A legelők fűhozama jelenleg a legjobb esetben sem nagyobb 4000—5000 kilónál. Természe­tesen nem beszélünk a kor­szerűsített legelőkről (ezek te­rülete a 20 000 hektárhoz kö­zeledik), ahol az említettnek kétszerese, háromszorosa a hektárhozam. Az idén 2500 hektáron végeztünk komplex munkálatokat. Algyógy, Dob­ra, Haró, Halán, Burások és más helységek környékén 150—250 hektár feljavított, nagyhozamú legelő várja jö­vőben az állatokat. A korsze­rűsítendő legelők kijelölésénél szem előtt tartottuk azoknak az egységeknek az igényeit, a­­melyek nagyobb mennyiségű tejjel, hússal járulnak hozzá az állami alaphoz. Másrészt a takarmányban szűkölködő egységek­ szükségleteit igyek- Barabás Béla (Folytatása a 2. oldalon)

Next