Előre, 1975. december (29. évfolyam, 8724-8749. szám)
1975-12-02 / 8724. szám
NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK BEFEJEZTE IRÁNI HIVATALOS BARÁTI LÁTOGATÁSÁT ELUTAZÁS TEHERÁNBÓL Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő december 1-én befejezte az Öcsászári Felsége, Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr sahinsah és Öcsászári Felsége, Farah Pahlavi sahbani meghívására tett hivatalos baráti látogatását Iránban. Az iráni nép, kezdve a látogatás első pillanataitól, a Mehrabad nemzetközi repülőtérre való megérkezéstől, egészen az utolsó nap utolsó mozzanatáig a tisztelet és a nagyrabecsülés érzéseivel vette körül a román nép magas rangú küldötteit, ékesszóló tanúságaként annak, hogy a két államfő Bukarestben, illetve Teheránban sorra került többrendbeli találkozója és megbeszélése döntő közreműködésével jó viszony épült ki a két ország között. Aryamehr sahinsah és Farah császárnő megérkezik a Golestan Palotába, a Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő számára fenntartott szálláshelyre. A két államfő, valamint Elena Ceausescu elvtársnő és Farah császárnő meleg kézszorítással üdvözli egymást, szívélyes szavakat váltanak. 10 órakor a hivatalos gépkocsisor elindul a mehrabadi nemzetközi repülőtér felé. A román és iráni zászlókkal, Nicolae Ceausescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő, Aryamehr sahinsah és Farah császárnő arcképeivel díszített széles sugárutakon, egészen a repülőtérig az emberek tízezrei gyűltek össze már a kora reggeli órákban, hogy elbúcsúzzanak a jeles román vendégektől. A két államfő, Nicolae Ceausescu elnök és Aryamehr sahinsah, valamint Elena Ceausescu elvtársnő és Farah császárnő gépkocsijának elvonulásakor a tömeg mindenütt tapsol, így juttatja kifejezésre a baráti román nép képviselői iránti tiszteletét és nagyrabecsülését, népeink hagyományos barátságát. Számtalan jel mutatja, milyen nagy tekintélynek örvend a baráti iráni nép soraiban Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia elnöke, milyen csodálat és nagyrabecsülés övezi hazánk következetes elvszerű külpolitikáját. Rendkívül ünnepélyes külsőségek között került sor a repülőtéri búcsúztatásra. A két államfő fellép a díszemelvényre, amelyet Románia és Irán zászlója tesz ünnepélyessé. A katonazenekar eljátssza a két ország himnuszát. A repülőtéren felsorakozott díszőrség parancsnoka jelentést tesz. Nicolae Ceausescu elnök és Aryamehr sahinsah ezután ellép a díszőrség előtt. A román államfő tiszteleg az iráni zászló előtt. Nicolae Ceausescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő elbúcsúzik az iráni fővárosban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőitől, akik kijöttek a repülőtérre, hogy jó utat kívánjanak a román nép magas rangú képviselőinek. Jelen volt Sharif Emami, a szenátus elnöke, Abdullah Riazi, a képviselőház elnöke, Assadollah Alam, a császári udvar minisztere, Ali Reza Bahrami, Irán bukaresti nagykövete. Ott volt Ion Pafan, a kormány első miniszterének helyettese, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter, George Macovescu külügyminiszter. Nicolae Doicaru és Constantin Mitea, Románia Szocialista Köztársaság elnökének tanácsosai, Alexandra Boaba, hazánk teheráni nagykövete. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő ellen(Folytatása a 3. oldalon) HIVATALOS MEGBESZÉLÉSEK Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő vasárnap este a Niavaran Palotában ismét találkozott Öcsászári Felsége Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr sahinsahhal és Öcsászári Felsége, Farah Pahlavi sahbanuval. Nicolae Ceausescu elnök és Aryamehr sahin sah ez alkalommal folytatta a véleménycserét a román—iráni kapcsolatok és a nemzetközi sikú kétoldalú együttműködés sokrétű fejlesztésének közös érdekű kérdéseiről. A megbeszélések a romániráni magas szintű dialógust, az országaink és népeink kapcsolatait jellemző kölcsönös tisztelet és barátság jegyében zajlottak le. Időközben Elena Ceausescu elvtársnő és Farah Pahlavi császárnő, a Niavaran Palotában hosszas baráti beszélgetést folytatott. A két államfő megbeszélései után Nicolae Ceausescu elnök és Aryamehr sahinsah. Elena Ceausescu elvtársnő és Farah Pahlavi császárnő bensőséges hangulatú, szűkebb körű vacsorán találkoztak. A 2. OLDALON: Gyümölcsöző eszmecserék Khargban és Abadanban Vacsora Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő tiszteletére Naszratollah Mostabai főkormányzó pohárköszöntője Nicolae Ceausescu elnök pohárköszöntője „Románia és Irán között példás kapcsolatok állnak fenn" (Szemelvények az iráni sajtóból) A 3. OLDALON: A Bandar Shahpour-i építőtelepen A teheráni Nukleáris Kutatóközpontban NICOLAE CEAUSESCU ELÉKNEK IS ELENA CEAUSESCU BETOSNŐNEK ÁTNYÚJTOTTÁK A TEHERÁNI EGYETEM DÍSZDOKTORI CÍMÉT A román nép követeinek hivatalos iráni látogatásán vasárnap újabb jelentős esemény tanúsította a nagy tiszteletet'' és megbecsülést, amely Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elvtársnőt övezi a román nép jólétének, az emberiség nemes eszményeinek, a haladásnak, a békének és a nemzetek közötti barátságnak a szolgálatában végzett munkásságukért. Vasárnap a régi egyetemi hagyományok szellemében megtartott ünnepségen átnyújtották Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének és Elena Ceausescu elvtársnőnek a Teheráni Egyetem díszdoktori címét. Az ünnepségen, amely egyben a román nép és az iráni nép között meghonosodott barátságnak és annak az óhajuknak a megnyilvánulása volt, hogy mind szorosabban együttműködjenek a két nemzet javára, a nemzetközi egyetértés és együttműködés érdekében, az iráni tudományos és kulturális élet számos jeles személyisége volt jelen. Ott volt Abdol Hossein Samii (Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK BESZÉDE Rektor úr! Hölgyeim és uraim! Mindenekelőtt köszönetet mondok a teheráni egyetemnek a Doctor Honoris Causa címért, amellyel megtisztelt, és egyúttal kifejezem megelégedésemet, hogy ez alkalommal találkozhattam a professzorokkal, azokkal, akik a kultúra és oktatás e nagyszerű központjában dolgoznak. Számomra alkalom ez arra, hogy felidézzem a népeink közötti hagyományos kapcsolatokat, azt a tényt, hogy már 2000 évvel ezelőtt az akkori perzsák és dákok ismerték egymást, kapcsolatban álltak egymással; később, 500 évvel ezelőtt a két állam vezetői szoros együttműködési kapcsolatokat építettek ki az idegen elnyomók ellen, nemzeti létük védelmében és népeik azon jogának védelmében folytatott harcban, hogy szabadok lehessenek, rendelkezhessenek saját sorsuk fölött. Ezek az ősi kapcsolatok erőteljesen felvirágoztak ma az új körülmények között, amikorRománia, és Irán, a gazdaságitársadalmi fejlődés, a béke és a nemzetközi együttműködés politikáját folytatja. Nagy megelégedéssel kívánom megjegyezni, hogy a román—iráni államfői találkozók, a különböző szintű delegációcserék, ideértve a tudomány és oktatás embereinek küldöttségcseréit is, fontos tényezői voltak és ma is azok az együttműködés kiterjesztésének a két ország és nép javára, a béke és a nemzetközi együttműködés általános ügye érdekében. Románia, ami őt illeti, fokozott tevékenységet folytat az ország gazdasági-társadalmi fej(Folytatása a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja ■........ in ■■■ ■■■■■»■«■ ■ — ■■■ ....... ........................ ELENA CEAUSESCU ELVTÁRSNŐ BESZÉDE Rektor úr! Hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak az egyetemi szenátusnak határozatáért, amellyel nekem ítélte a TeherániEgyetem díszdoktori címét. A megtiszteltetést, amely ma ér, úgy tekintem, mint a román tudomány és kultúra iránti nagyrabecsülés megnyilvánulását, mint azoknak a baráti érzelmeknek és tiszteletnek a tükrözését, amelyeket egymás iránt táplálnak a két ország tudósai, a román és az iráni nép. A román és iráni tudósok között — ideértve a Bukaresti Egyetem és a Teheráni Egyetem tudósait is — egyre szélesebb körű együttműködés fejlődik az országaink között fennálló jókapcsolatok szellemében. Meggyőződésem, hogy az együttműködés további bővítése hasznára lesz népeinknek, a békeés a nemzetek közötti jó megértés általános ügyének. Románia kivételes figyelmet szentel a tudománynak, mint elsőrendű fontosságú tényezőnek az új rendszer építésében. •Abból indulunk ki, hogy csakis a jelenkori tudomány és technika legújabb vívmányai, alapján, fejlesztett erőteljes iparra alapozva biztosíthatjuk az ország gyors előbbrejutását a haladás útján, a nép jólétének megteremtése útján. A román gazdaság lendületes fejlődésének érzékeltetésére rá akarok mutatni, hogy országunk ipari termelése az idén körülbelül 30- szor nagyobb, mint három évtizeddel ezelőtt. Az általános iparosítási politika keretében elsődleges súlyt helyezünk az ország általános gazdasági haladása szempontja(Folytatása a 3. oldalon) . • XXIX. évfolyam 8724. szám 1975. december 2., kedd 4 oldal ara 30 iráni I ...... ................ ■ ................-ír.. ELŐRE szerkesztősége. Bukarest, Scinbia tér L Redactia ELŐRE, Bucuresti, Piata Scinteii 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 21 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők._ Reklám- és apróhirdetés a következő címen: Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti. Calea Victoriei nr. 171. Sector 1. BN RSK. Filiala Sect. 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul export-import presa, Bucuresti. Calea Grivitei nr. 64—66 P.O.R. 2001 Telex: 011634 AZ ÖTÉVES TERV HATÁRIDŐ ELŐTTI TELJESÍTÉSÉBEN ÉRTÉKESÍTETT TARTALÉKOK TELJES MŰSZAKOK A BRASSÓI CSAPÁGYGYÁRBAN A nyilvántartás mindig elsőnek vall egy-egy munkaközösség rendjéről, következetességéről. Nemcsak azzal amit elmond, hanem azzal is, amit „elhallgat“. Ha a gyáriak valamilyen fontos gazdasági kulcskérdésben, a váltások, esetleg a gépek kihasználásában nem tudnak pontos nyilvántartást felmutatni, azt jelenti, hogy nem követik kellőképpen figyelemmel ezt a tevékenységet. Ha pedig nem tudják, hogy a rendelkezésükre álló termelési potenciált milyen mértékben hasznosítják hónapról hónapra, vagy napról napra, akkor nem ismerhetik azokat a rejtett tartalékokat sem, melyek felfedésével tovább javíthatják a váltások, vagy a gépek kihasználását. Ritkán, de még találkozni olyan helyzetekkel, amikor ez a nyilvántartás csak időnkénti szúrópróbák eredményét rögzíti, márpedig a váltások kihasználását , és a gépek leterhelését naponta figyelemmel kell kísérni. A brassói Rulmentul golyóscsapágy-gyár munkaszervezési osztályán nem kotorásznak a fiókokban, nem keresgélnek a szekrényekben, hogy valami véletlenül készült kimutatást teremtsenek elő. Hónapról hónapra, napról napra vezetett nyilvántartásukból, bármilyen időszakra megállapítható, mennyi a tervezett és a megvalósított váltási együttható nemcsak részlegenként, hanem munkacsoportonként is. A három műszakban dolgozó esztergályosok váltási együtthatója más mint a karbantartó lakatosoké és így tovább. Daroki Cornel mérnök, a munkaszervezési osztály vezetője szerint, ha nem így tartanák nyilván a váltások kihasználásait, nem látnák tisztán, melyik műszakban nem értékesítik eléggé a váltásokat, hol kell közbelépni, segítséget nyújtani egyik vagy másik részlegnek. A szerszámgépeken dolgozók váltási együtthatójának havonkénti átlaga 2,98—3, ami azt jelenti, hogy három teljes műszakban dolgoznak. A csapágygyárban tehát jól szervezik meg a termelést minden váltásban, minden gépet programálnak, terv szerint leterhelnek. Nem véletlen, hogy az iparágon belül, de országosan is, a legjobb gépkihasználást érték el az idén, 94 százalékot, a 85 százalékos előírással szemben. Erre a szomszédos termelőegységek dolgozói nem egyszer azt mondják, hogy könynyű a csapágygyárnak: tömeggyártást művelő hagyománnyal rendelkeznek a három műszakot illetően, hiszen 1950 óta így dolgoznak. Pedig nem szerencse, hanem törődés, hozzáállás dolga az egész. A váltások kihasználásának elsőrendű feltétele a munkaerő állandósítása. A csapágygyár munkásainak 82 százaléka fiatal, ezek gyors bekapcsolódása a munkába náluk is ugyanolyan nagy a gond, mint a szomszédoknál, de érdekében sokat tettek az évek folyamán. A munka- és életfeltételek állandó javítása mellett bevált módszer, hogy a fiatalokat tapasztalt kommunistákra bízzák, akik a szakmai segítségen kívül mindent elkövetnek azért, hogy, az ifjak mielőbb hozzászokjanak a gyár fegyelméhez, a munkaközösséghez. Legújabban a gyári pszichológus végzett érdekes és hasznosítható felmérést a munkaerőhullámzás okairól, a munkaszervezési osztály segítségével. A váltások kihasználásában elért kíván eredményeiket a csapágygyáriak annak a következetes, kitartó törődésnek köszönhetik, ami minden tevékenységükre jellemző. Erről tanúskodik a pontos, rendszeres ellenőrzést igazoló nyilvántartás is. Segítségével naponta nyomon követik a műszakok kihasználását, felfedik a jelentkező tartalékokat, és a termelés helyes programálásával, a munkaerő gyors átcsoportosításával hasznosítják azokat. Kovács N. Erzsébet MEZŐGAZDASÁGUNK FONTOS TARTALÉKAI Az ország mezőgazdasági területének 18,6 százalékát, vagyis körülbelül négy és fél millió hektárt, a gyepes területek — legelők, kaszálók — foglalják el. Ekkora terület hónapokon át sokmillió szarvasmarhát és juhot képes eltartani, jóval többet, mint a jelenlegi állomány. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy nagyon sok mezőgazdasági termelőegység — olyanok is, amelyeknek kiterjedt füves területeik vannak — évről évre takarmányhiánnyal küzdenek. Emiatt — eltekintve a többi tényezőtől — alacsony a tejtermelés, lassú a hizlalásra fogott állatok súlygyarapodása. Az RKP XI. kongresszusának dokumentumai előirányozzák, hogy 1980-ig az állattenyésztés részaránya a mezőgazdasági össztermelésben elérje a 40 százalékot. Az állatállomány struktúrájában elsőbbséget biztosítunk a szarvasmarha- és juhtenyésztésnek. Az időszak végére az állomány eléri a 7,5—8 millió, létszám növekedésével párhuzamosan számottevően növelni kell a hozamokat is. A tejtermelés terén a mezőgazdasági termelőszövetkezetek esetében 2200—2400 literes átlaghozamot irányoz elő a terv. Egy közelebbi célkitűzés a 2000 literes országos átlag megvalósítása tehenenként. Mind a létszám, mind a termelés növelése megköveteli általában a takarmánytermesztés fejlesztését és különösképpen a füves területek hozamának növelését. Mint ismeretes, az ügy érdekében az állam nagy összegeket fordít a legelők feljavítására. Az utóbbi években a szakosított megyei vállalatok a gyepes területek tíz meg tízezer hektárain végeztek komplex munkálatokat, amelyek nyomán számottevően nőtt a fűtermés. Szeben megyében például az elmúlt évben tíz falu határában feljavított 2800 hektárnyi legelőn az előbbinek háromszorosára nőtt a hozam. A havasi zónában, ahol 3000 kilogrammnyi volt a hozam, a munkálatok befejezése után 12 000—14 000 kilogrammos termésre van kilátás, a megművelt legelőkön pedig ennek a kétszeresére. Példákat természetesen más megyékből is lehetne említeni. Legutóbb Hunyad megyében érdeklődtünk a gyepes területek jobb hasznosításáról. Mielőtt kitérnénk a Chirila Emiltől, a legelőgazdálkodási vállalat igazgatójától hallottak ismertetésére, megemlítjük, hogy a megye misz-einek jelenlegi szarvasmarhaállománya mintegy 50 000 fő és 1980-ra el kell érje az 58 000-es létszámot. Hunyad megyében a gyepes területek 250 000 hektárt, ebből a legelők — javarészt a hegyekben, havasokon, — 145 000 hektárt foglalnak el — mondotta az igazgató. A legelők fűhozama jelenleg a legjobb esetben sem nagyobb 4000—5000 kilónál. Természetesen nem beszélünk a korszerűsített legelőkről (ezek területe a 20 000 hektárhoz közeledik), ahol az említettnek kétszerese, háromszorosa a hektárhozam. Az idén 2500 hektáron végeztünk komplex munkálatokat. Algyógy, Dobra, Haró, Halán, Burások és más helységek környékén 150—250 hektár feljavított, nagyhozamú legelő várja jövőben az állatokat. A korszerűsítendő legelők kijelölésénél szem előtt tartottuk azoknak az egységeknek az igényeit, amelyek nagyobb mennyiségű tejjel, hússal járulnak hozzá az állami alaphoz. Másrészt a takarmányban szűkölködő egységek szükségleteit igyek- Barabás Béla (Folytatása a 2. oldalon)