Előre, 1976. április (30. évfolyam, 8825-8850. szám)
1976-04-01 / 8825. szám
A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja NICOLAE CEAUSESC ELNÖK LÁTOGATÁSA KUWAITBAN MELEG BARÁTI FOGADTATÁS ALAHMADI VÁROSBAN, A KUWAITI KŐOLAJIPAR FELLEGVÁRÁBAN A román-kuwaiti magas szintű dialógusnak kedd délelőtt lezajlott gyümölcsöző első menete után Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő kuwaiti látogatásuk második napját annak szentelték, hogy vendéglátóikkal együtt megvizsgálják, hogy Románia és Kuwait milyen konkrét területeken működhet együtt a leghatékonyabban és a kölcsönös előnyök jegyében. Nicolae Ceaușescu elnök és Elena Ceaușescu elvtársnő munkalátogatásának e szakaszára Al-Ahmadi városban, a kuwaiti kőolajipar fellegvárában, valamint az ország iparának fő létesítményeit tömörítő, szomszédos Shuweiba övezetben került sor. Az Al-Ahmadiban és Shuweibában lezajlott látogatás a helyi kuwaiti hatóságokkal, szakemberekkel folytatott megbeszélések során sikerült feltárni számos olyan területet, ahol a román-kuwaiti kooperáció a két ország és nép javára bővíthető és mélyíthető. Ilyen összefüggésben sikerült megjelölni számos érintkező pontot, mert egyrészt a kuwaiti kőolajkitermelő és -feldolgozó ipar kiváló eredményeket ért el, másrészt pedig Románia a kőolajkutatás, -kitermelés és -finomítás terén nemzetközileg is elismert értékes tapasztalatokra tett szert. A két ország gazdasága által e téren kínált széles együttműködési lehetőségek kiaknázása a román államfő és a vendéglátó ország képviselői között lezajlott megbeszélések fő tárgya volt, és ékesszólóan tanúsította, hogy a román-kuvaiti együttműködési kapcsolatok kölcsönösen előnyös elmélyítése közös érdek. A látogatás ugyanakkor módot nyújtott a magas rangú román vendégeknek, hogy megismerkedjenek a gazdasági és társadalmi fejlődés útját járó kuwaiti nép legjelesebb eredményeivel, hiszen Al-Ahmadi város és a közelében elterülő ipari övezet ilyen szempontból a legmeggyőzőbben tanúsítja a függetlenség kivívása óta elért haladást. Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elvtársnőt a látogatásra elkísérte a hivatalos fogadóbizottság, élen Abdullah Yussef Al-Ghanem villamosság és vízügyi miniszterrel. A román államfővel együtt a látogatáson részt vett George Macovescu külügyminiszter, Constantin Mitea, a köztársaság elnökének tanácsosa, Constantin Coruntu, hazánk kuwaiti nagykövete. ...10.00 óra. A hivatalos gépkocsisor motorkerékpárosok kíséretében a Seif Palotából a Kuwait várostól körülbelül 45 kilométerre délre elterülő Al- Ahmadiba indul. Kuwaitot és Al-Ahmadit széles műút köti (Folytatása a 3. oldalon) Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Sabah Al-Salem Al- Sabah sejk, Kuwait emirje kedd délután a Dasman Palotában, a magas rangú román vendégek székhelyén ismét találkozott a román-kuwaiti hivatalos megbeszélések keretében. Nicolae Ceasescu elnök meleg szívélyességgel üdvözölte a palotába érkező kuwaiti emírt. A hivatalos megbeszéléseken részt vettek: Kuwaiti részről: Jaber Al-Ahmed Al-Jaber Al-Sallah sejk, trónörökös herceg, első miniszter, Abdullah Al-Jaber sejk, a kuvaiti emir különtanácsosa, Sabah Al-Ahmad Al-Jaber sejk, külügyminiszter, Abdel Aziz Hussein, a Tanács Elnökségének kérdéseivel foglalkozó államminiszter, Abdullah Al- Ghanem, villamosság- és vízügyi miniszter, Rashid Al-Rashid külügyminiszter-helyettes, Ali Zakaria Al-Ansari, Kuwait bukaresti nagykövete, Ibrahim Shatti, a kuwaiti emir kabinetigazgatója. Román részről: George Macovescu külügyminiszter, Nicolae Doicaru, a köztársaság elnökének tanácsosa, Nicolae Ionescu, a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Minisztérium miniszteri rangú államtitkára, Constantin Mitea, a köztársaság elnökének tanácsosa, Ion M. Nicolae vegyipari miniszterhelyettes, Marin Traistaru, a külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter helyettese, Constantin Caruntu, Románia kuwaiti nagykövete. A délelőtti találkozó után, amelynek során a két államfő közös érdekű kérdésekről folytatott véleménycserét, a románkuwaiti hivatalos csúcsmegbeszélés módot nyújtott a két ország közötti együttműködés területeinek és fejlesztési lehetőségeinek az átfogó megvizsgálására, a fontosabb nemzetközi kérdések áttekintésére. A hivatalos megbeszélések során kidomborították, hogy a román-kuvaiti együttműködésnek számos lehetősége van, s hogy a két fél a kölcsönös érdekeknek megfelelően gyümölcsöztetni kívánja e lehetőségeket. Kidomborították a gazdasági és a más közös érdekű együttműködés kölcsönösen előnyös kapcsolatai megszilárdításának és bővítésének konkrét útjait és eszközeit. A találkozó során úgyszintén érdemi véleménycserét folytattak azzal kapcsolatban, hogy Románia és Kuwait messzemenően érdekelt a jelenkor komplex problémáiban, hogy a két ország munkálkodni kíván az államközi kapcsolatoknak a teljes egyenlőségre, a függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartására, mindegyik nép ama jogára történő építéséért, hogy ura lehet saját kincseinek, egy új nemzetközi gazdasági rend megteremtéséért, amely biztosítja a szintkülönbségek felszámolását, az összes országok fejlődését. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a közép-keleti helyzetre, ez alkalommal is leszögezve Romániának azt a következetes, álláspontját, hogy a konfliktusbékés rendezése érdekében Izraelnek ki kell vonulnia az 1967-es háború nyomán megszállt arab területek-ről, továbbá meg kell oldani a Palesztinai nép problémáját jogos érdekeinek és törekvéseinek megfelelően, beleértve egy önálló palesztinai állam megalakítását is. A magas szintű román-kuvaiti dialógus feltárta, hogy egy reális európai biztonsági és együttműködési rendszer megvalósítása pozitív hatást gyakorolhat és kell is hogy gyakoroljon a nemzetközi légkörre. A véleménycsere során kidomborították, hogy a nemzetközi problémák megoldásához hozzá kell járulniuk a fejlődő országoknak, az el nem kötelezett országoknak, a kis és közepes országoknak, valamennyi államnak. Ilyen összefüggésben kidomborították, hogy növelni kell az ENSZ szerepét a nemzetközi életben. Nagy elégtétellel hangsúlyozták, hogy a két állam, a román és a kuvaiti kormány aktívan együttműködött számos nemzetközi kérdésben, s kinyilvánították azt az óhajukat,hogy ez az együttműködés még inkább elmélyüljön. A magas szintű román-kuwaiti hivatalos csúcsmegbeszélések a barátság és az egyetértés légkörében folytak le. HIVATALOS MEGBESZÉLÉSEK NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK ÉS SABAH AL-SALEM AL-SABAH SEJK, KUWAIT EMÍRJE KÖZÖTT Az Al-Ahmadi kormányzóság nagytermében SZERDA REGGEL LÁTOGATÁS A KUVAITI EGYETEMEN Szerdán Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő látogatásának utolsó napján a magas rangú román vendégek a reggeli órákban ellátogattak a Kuwaiti Egyetemre. Az intézményt tíz évvel ezelőtt létesítették az emirátus kormányának a nagyfontosságú gazdasági programok valóra váltását, a tudomány és a kultúra fejlesztését célzó politikája keretében. Az ünnepi alkalomra feldíszített egyetem bejáratánál Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elvtársnőt Jassem Al-Marzouk oktatásügyi miniszter, dr. Hassan Al-Ibrahim, az egyetem rektora, Anwar Al-Nuri, az egyetem főtitkára köszöntötte. A látogatás során a román nép küldötteit tájékoztatták e fontos kultúrközpont fejlődéséről, a kuwaiti társadalomban betöltött szerepéről. XXX ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (7000) Scinteia tér 1. Refractia ELŐRE, Bucuresti (7000) Piata Scinteii X. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. 1 Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 8825 stim 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1976 a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: április 1 Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, spr 5 Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BNRSR, csütörtök Filiala Sector 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. _______ Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 6 oldal ILEXIM — Serviciul export-import presa, . Bucuresti, Calea Grivitei nr. 64—66 ára 30 bont p.o.b. 2001. Telex: 011226 1921. MÁJUS 8 — 1976. MÁJUS 8 A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT FORRADALMI HAGYOMÁNYAINK DICSŐSÉGES FOLYTATÓJA nyolcvanhárom évvel ezelőtt alakult meg A ROMÁNIAI MUNKÁSOK SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTJA „1893 a romániai munkásosztály forradalmi élcsapata megszületésének az éve. Méltán mondhatjuk, hogy a Román Kommunista Párt — amely folytatja a nép magasztos forradalmi hagyományait és mélyen gyökerezik a múlt század második felének szocialista mozgalmában - kezdetei egybeesnek a több mint nyolc évtizeddel ezelőtt megalakult, a marxista forradalmi elmélet által vezérelt munkáspárt tevékenységének indulásával". NICOLAE CEAUSESCU A Román Kommunista Párt létének 55 esztendejében mindig hű folytatója volt az elődök harci hagyományainak, mindig kinyilvánította néphűségét, lángoló hazafiságát, áldozatkészségét, hogy megvalósítsa a nép sokévszázados szabadság- és függetlenségi törekvéseit. Népünknek, a munkásosztálynak — a román társadalom leghaladóbb osztályának — az volt az eszméje, hogy országos viszonylatban szervezkedjék, egységesen harcoljon, s ez a küzdelem először 1893-ban diadalmaskodott a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártjának megalakulásával, országunk munkásosztálya első politikai pártjának létrejöttével, amely európai és világviszonylatban is egyike volt a legelsőknek. Ezekben a napokban emlékezünk meg a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja megalakulásának 83. évfordulójáról. Már 1885—1886-tól a korabeli szocialista sajtó egyre gyakrabban emlegette a „munkáspárt", a „szocialista párt", a „munkásság marxista pártja" létrehozásának szükségességét. A munkásosztály e céljai érdekében követett politikai fejlődés egyik igen fontos eseménye volt Constantin Dobrogeanu-Gherea 1886-ban kiadott Mit akarnak a román szocialisták? című munkája, melyben a szerző alapos érveléssel mutatja ki a proletariátus politikai pártja megszervezésének szükségességét. A román szocialisták kezdettől fogva helyesen, a szocialista társadalomra való áttérés objektív követelményeként állították maguk elé a munkásosztály hatalmának megteremtését, a proletár-diktatúrát, mint a kizsákmányoló osztályok elleni és a kizsákmányolás alól felszabadult Dr. Ion Spalatelu (Folytatása a 2. oldalon) A PÁRTÉVFORDULÓ ÉS MÁJUS TISZTELETÉRE „A szükség ilyen jó brigádot talán még nem hozott össze, mint amilyen a Vigh Jánosé" — mondják az Ocna Muresului-i vegyipari vállalatban. Pedig a szükség nagy úr, sok mindenre rákényszeríti az embert, így a szódagyáriakat is arra, hogy komplex fémmegmunkáló brigádot hozzanak létre. Mert a neves, nagy hagyományokkal rendelkező vállalat berendezése már nem a legújabb, a kapacitáson felül leterhelt technológiai vonalak teljesítőképességét csak úgy növelhetik, ha bizonyos felszereléseket újraterveznek, korszerűsítenek, kicserélnek. És Víghék szabják le, hegesztik, szerelik össze, vagyis valósítják meg házigépgyártásban, amit az üzem, vagy központi vegyipari kutató- és tervezőintézet szavemberei elméletben kigondoltak, megalkottak, műszaki rajzokban rögzítettek. Az udvaron egy kicsinyített víztoronyhoz hasonló, rengeteg csővel, csappal, centrifugával felszerelt gép áll, széndioxid tisztító berendezés. A mészkemencék gázait tisztítják vele. A szennyeződésmentes gáz növeli a kompresszorok hatásfokát, megnyújtja működési idejüket. De gyártottak már a brigád tagjai szállító szalagokat, vegyi reaktorokat, s most fejezték be egy öttonnás híddaru fogómarkolókezének szerelését. Két nappal A VIGH BRIGÁD EREJE határidő előtt, mert a pártévforduló köszöntésére így határoztak. A csoport nyolc tagja évente mintegy 2 000 000 lej értékű berendezést állít elő, s így jelentősen hozzájárul a termelékenység emeléséhez, amivel valamennyi gazdasági mutató közül a legjobban állnak a szódagyáriak. Versenyvállalásuk szerint év végéig 935 lejjel emelik az egy dolgozóra számított termelékenységet; eddig 476 lejt valósítottak meg fejenként terven felül. De a brigád a gyárberendezések szokásos évi felülvizsgálatában, javításaiban is teljes erővel résztvesz. Olyankor nem nézik: nyolc vagy tizenkét órát dolgoznak egy műszakban, hanem csak azt, hogy a 15 napra tervezett ellenőrzést és javításokat — ami alatt az egész termelés leáll — minél hamarabb elvégezzék. Már 11 napos rekordot is jegyeztek. Miben rejlik az ilyen nagy feladatokat végrehajtó brigád ereje? „A szaktudásban — mondják a vállalatban — hiszen valamennyien nem egy, hanem két mesterséget ismernek, és azokat sem akárhogyan. Boldea Nicolae például azonkívül, hogy az iparközpontban tavaly elnyerte a legjobb lakatos címet, jó hegesztő is, Nis Joan, Vancea Justin, Urs Ioan ugyancsak mindkét szakmát uralják. Kovács János, a brigád legfiatalabbja pedig szintén komplikált hegesztést, leszabást, rajzolvasást igénylő munkákat végez". Második mesterségüket valamennyien a brigádvezető ösztönzésére és az ő irányítása alatt tanulták, mert Vigh János mindamellett, hogy a többiekkel vállvetve dolgozik, segíteni is ráér mindegyiküknek. „Amikor először kaptam a csapatvezetőtől egy csupa szó- Kovács N. Erzsébet (Folytatása a 2. oldalon) ERŐTELJES HOZZÁJÁRULÁS A romámbög gyümölcsöző KAPCSOLATOK TOVÁBBI BŐVÍTÉSÉHEZ Hazánk népe minden alkalommal élénk érdeklődéssel, mélységes megelégedéssel és hazafias büszkeséggel kíséri figyelemmel Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke külföldi személyiségekkel folytatott megbeszéléseit, közeli vagy távoli országokban tett látogatásait, így volt ez mostani görögországi látogatása alkalmával is. Közismert, hogy a XI. pártkongresszus történelmi jelentőségű határozatai szellemében nemzetközi téren szocialista hazánk következetesen és kitartóan munkálkodott és munkálkodik baráti és együttműködési kapcsolatainak bővítésén a világ valamennyi államával, függetlenül politikai-társadalmi rendszerüktől. Ebben a tevékenységben, amely oly sok barátot szerzett országunknak a világ valamennyi kontinensén, Románia megkülönböztetett figyelmet szentel a sokoldalú, gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének és továbbfejlesztésének a Balkán-övezetben levő államokkal. Pártunk és államunk ez irányú állandó jellegű törekvésének megnyilvánulása volt az a látogatás is, amelyet Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő tett a napokban a Hellén Köztársaságban Konsztantin Tszatszosz elnök meghívására. A látogatáshoz több tényező teremtett kedvező előfeltételeket. Románia és Görögország a kis és közepes országok csoportjához, valamint ugyanazon földrajzi övezethez tartozik. A két országot a közös érdek számtalan szála fűzi össze. A történelem során a szabadságszerető román nép és görög nép nem egy esetben támogatta és segítette egymást a külföldi uralom ellen, a nemzeti méltóság megőrzéséért folytatott küzdelemben. A közös harci hagyományokat szerencsésen kiegészítették a két ország lakosai közötti közvetlen, kereskedelmi és kulturális jellegű kapcsolatok. Mindez megteremtette a kölcsönös tiszteletre épülő szoros baráti kapcsolatok tartós alapjait. Bár Románia és Görögország különböző társadalmi rendszerű országok, békeszerető, dolgos, népeik egyaránt érdekeltek a fejlődésben, az iparilag fejlett országoktól őket elválasztó szintkülönbségek felszámolásában, a gyors előrehaladás biztosításában különböző tevékenységi területeken, a jobb és szebb élet megteremtésében. A kölcsönös érdekek felismerése érdekeltté teszi a két ország népeit az együttműködés továbbfejlesztésében, a baráti kapcsolatok magasabb szintre emelésében. A kapcsolatok fejlesztésének óhaja kifejezésre jutott Nicolae Ceausescu elnök és Konsztantin Karamanlisz görög kormányfő múlt év májusában Bukarestben, majd az európai biztonsági és együttműködési értekezlet alkalmával Helsinkiben folytatott megbeszélésein. A román— görög együttműködés bővítésének alapját a Bukarestben aláírt Ünnepélyes Közös Nyilatkozat képezi, amely kinyit- Székely László (Folytatása a 6. oldalon)