Előre, 1976. április (30. évfolyam, 8825-8850. szám)

1976-04-01 / 8825. szám

A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja NICOLAE CEAUSESC ELNÖK LÁTOGATÁSA KUWAITBAN MELEG BARÁTI FOGADTATÁS ALAHMADI VÁROSBAN, A KUWAITI KŐOLAJIPAR FELLEGVÁRÁBAN A román-kuwaiti magas szin­tű dialógusnak kedd délelőtt lezajlott gyümölcsöző első me­nete után Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elv­társnő kuwaiti látogatásuk má­sodik napját annak szentelték, hogy vendéglátóikkal együtt megvizsgálják, hogy Románia és Kuwait milyen konkrét terü­leteken működhet együtt a leg­hatékonyabban és a kölcsönös előnyök jegyében. Nicolae Ceaușescu elnök és Elena Ceaușescu elvtársnő mun­kalátogatásának e szakaszára Al-Ahmadi városban, a kuwaiti kőolajipar fellegvárában, vala­mint az ország iparának fő lé­tesítményeit tömörítő, szomszé­dos Shuweiba övezetben került sor. Az Al-Ahmadiban és Shu­­weibában lezajlott látogatás a helyi kuwaiti hatóságokkal, szakemberekkel folytatott meg­beszélések során sikerült fel­tárni számos olyan területet, a­­hol a román-kuwaiti kooperá­ció a két ország és nép javára bővíthető és mélyíthető. Ilyen összefüggésben sikerült megje­lölni számos érintkező pon­tot, mert egyrészt a kuwaiti kő­olajkitermelő és -feldolgozó ipar kiváló eredményeket ért el, másrészt pedig Románia a kő­olajkutatás, -kitermelés és -fi­nomítás terén nemzetközileg is elismert értékes tapasztalatok­ra tett szert. A két ország gaz­dasága által e téren kínált szé­les együttműködési lehetőségek kiaknázása a román államfő és a vendéglátó ország képviselői között lezajlott megbeszélések fő tárgya volt, és ékesszólóan tanúsította, hogy a román-ku­vaiti együttműködési kapcsola­tok kölcsönösen előnyös elmé­lyítése közös érdek. A látogatás ugyanakkor mó­dot nyújtott a magas rangú román vendégeknek, hogy meg­ismerkedjenek a gazdasági és társadalmi fejlődés útját járó kuwaiti nép legjelesebb ered­ményeivel, hiszen Al-Ahmadi város és a közelében elterülő ipari övezet ilyen szempont­ból a legmeggyőzőbben tanúsít­ja a függetlenség kivívása óta elért haladást. Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elvtársnőt a látogatásra elkísérte a hivatalos fogadóbizottság, élen Abdullah Yussef Al-Ghanem villamosság és vízügyi miniszterrel. A román államfővel együtt a látogatáson részt vett George Macovescu külügyminiszter, Constantin Mitea, a köztársa­ság elnökének tanácsosa, Cons­tantin Coruntu, hazánk kuwaiti nagykövete. ...10.00 óra. A hivatalos gép­kocsisor motorkerékpárosok kí­séretében a Seif Palotából a Kuwait várostól körülbelül 45 kilométerre délre elterülő Al- Ahmadiba indul. Kuwaitot és Al-Ahmadit széles műút köti (Folytatása a 3. oldalon) Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke és Sabah Al-Salem Al- Sabah sejk, Kuwait emir­je kedd délután a Dasman Palo­tában, a magas rangú román vendégek székhelyén ismét ta­lálkozott a román-kuwaiti hiva­talos megbeszélések keretében. Nicolae Ceasescu elnök me­leg szívélyességgel üdvözölte a palotába érkező kuwaiti emírt. A hivatalos megbeszéléseken részt vettek: Kuwaiti részről: Jaber Al-Ahmed Al-Jaber Al-Sallah sejk, trónörökös herceg, első minisz­ter, Abdullah Al-Jaber sejk, a kuvaiti emir különtanácsosa, Sabah Al-Ahmad Al-Jaber sejk, külügyminiszter, Abdel Aziz Hussein, a Tanács Elnökségé­nek kérdéseivel foglalkozó ál­lamminiszter, Abdullah Al- Ghanem, villamosság- és víz­ügyi miniszter, Rashid Al-Ras­­hid külügyminiszter-helyettes, Ali Zakaria Al-Ansari, Kuwait bukaresti nagykövete, Ibrahim Shatti, a kuwaiti emir kabinet­igazgatója. Román részről: George Maco­vescu külügyminiszter, Nicolae Doicaru, a köztársaság elnöké­nek tanácsosa, Nicolae Ionescu, a Külkereskedelmi és Nemzetkö­zi Gazdasági Együttműködési Minisztérium miniszteri rangú államtitkára, Constantin Mitea, a köztársaság elnökének tanácso­sa, Ion M. Nicolae vegyipari mi­niszterhelyettes, Marin Traista­­ru, a külkereskedelmi és nem­zetközi gazdasági együttműkö­dési miniszter helyettese, Con­stantin Caruntu, Románia ku­waiti nagykövete. A délelőtti találkozó után, a­­melynek során a két államfő közös érdekű kérdésekről foly­tatott véleménycserét, a román­­kuwaiti hivatalos csúcsmegbe­­szélés módot nyújtott a két or­szág közötti együttműködés te­rületeinek és fejlesztési lehető­ségeinek az átfogó megvizsgá­lására, a fontosabb nemzetközi kérdések áttekintésére. A hivatalos megbeszélések so­rán kidomborították, hogy a ro­mán-kuvaiti együttműködésnek számos lehetősége van, s hogy a két fél a kölcsönös érdekek­nek megfelelően gyümölcsöztet­­ni kívánja e lehetőségeket. Ki­domborították a gazdasági és a más közös érdekű együttműkö­dés kölcsönösen előnyös kap­csolatai megszilárdításának és bővítésének konkrét útjait és eszközeit. A találkozó során úgyszintén érdemi véleménycserét folytat­tak azzal kapcsolatban, hogy Románia és Kuwait messzeme­nően érdekelt a jelenkor kom­plex problémáiban, hogy a két ország munkálkodni kíván az államközi kapcsolatoknak a tel­jes egyenlőségre, a függetlenség és szuverenitás tiszteletben tar­tására, mindegyik nép ama jo­gára történő építéséért, hogy ura lehet saját kincseinek, egy új nemzetközi gazdasági rend megteremtéséért, amely bizto­sítja a szintkülönbségek felszá­molását, az összes országok fej­lődését. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a közép-keleti hely­zetre, ez alkalommal is leszö­gezve Romániának azt a követ­kezetes, álláspontját, hogy a konfliktus­­békés rendezése ér­dekében Izraelnek ki kell vo­­­nulnia az 1967-es háború nyo­mán megszállt arab területek-­­ről, továbbá meg kell oldani a Palesztinai nép problémáját jo­gos érdekeinek és törekvései­nek megfelelően, beleértve egy önálló palesztinai állam meg­alakítását is. A magas szintű román-ku­vaiti dialógus feltárta, hogy egy reális európai biztonsági és együttműködési rendszer meg­valósítása pozitív hatást gyako­rolhat és kell is hogy gyakorol­jon a nemzetközi légkörre. A véleménycsere során ki­domborították, hogy a nemzet­közi problémák megoldásához hozzá kell járulniuk a fejlődő országoknak, az el nem kötele­zett országoknak, a kis és kö­zepes országoknak, valamennyi államnak. Ilyen összefüggésben kidomborították, hogy növelni kell az ENSZ szerepét a nem­zetközi életben. Nagy elégtétellel hangsúlyoz­ták, hogy a két állam, a román és a kuvaiti kormány aktívan együttműködött számos nem­zetközi kérdésben, s kinyilvá­nították azt az óhajukat,­­hogy ez az együttműködés még in­kább elmélyüljön. A magas szintű román-kuwai­ti hivatalos csúcsmegbeszélések a barátság és az egyetértés lég­körében folytak le. HIVATALOS MEGBESZÉLÉSEK NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK ÉS SABAH AL-SALEM AL-SABAH SEJK, KUWAIT EMÍRJE KÖZÖTT Az Al-Ahmadi kormányzóság nagytermében SZERDA REGGEL LÁTOGATÁS A KUVAITI EGYETEMEN Szerdán Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elv­társnő látogatásának utolsó napján a magas rangú román vendégek a­­ reggeli órákban el­látogattak a Kuwaiti Egyetem­re. Az intézményt tíz évvel ezelőtt létesítették az emirátus kormányának a nagyfontossá­­gú gazdasági programok valóra váltását, a tudomány és a kul­túra fejlesztését célzó politi­kája keretében. Az ünnepi al­kalomra feldíszített egyetem bejáratánál Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elv­társnőt Jassem Al-Marzouk ok­tatásügyi miniszter, dr. Has­san Al-Ibrahim, az egyetem rektora, Anwar Al-Nuri, az egyetem főtitkára köszön­tötte. A látogatás során a román nép küldötteit tájékoztatták e fontos kultúrközpont fejlődé­séről, a kuwaiti társadalom­ban betöltött szerepéről. XXX ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (7000) Scinteia tér 1. Refractia ELŐRE, Bucuresti (7000) Piata Scinteii X. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. 1 Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 8825 stim 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1976 a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: április 1 Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, spr 5 Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN­RSR, csütörtök Filiala Sector 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. _______ Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 6 oldal ILEXIM — Serviciul export-import presa, . Bucuresti, Calea Grivitei nr. 64—66 ára 30 bont p.o.b. 2001. Telex: 011226 1921. MÁJUS 8 — 1976. MÁJUS 8 A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT FORRADALMI HAGYOMÁNYAINK DICSŐSÉGES FOLYTATÓJA nyolcvanhárom évvel ezelőtt alakult meg A ROMÁNIAI MUNKÁSOK SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTJA „1893 a romániai munkásosztály forradalmi élcsapata megszületésének az éve. Méltán mond­hatjuk, hogy a Román Kommunista Párt — amely folytatja a nép magasztos forradalmi hagyomá­nyait és mélyen gyökerezik a múlt század má­sodik felének szocialista mozgalmában - kez­detei egybeesnek a több mint nyolc évtizeddel ezelőtt megalakult, a marxista forradalmi elmélet által vezérelt munkáspárt tevékenységének indu­lásával". NICOLAE CEAUSESCU A Román Kommunista Párt létének 55 esztendejében mindig hű folytatója volt az elődök harci hagyományai­nak, mindig kinyilvánította nép­­hűségét, lángoló hazafiságát, ál­dozatkészségét, hogy megvaló­sítsa a nép sokévszázados sza­badság- és függetlenségi törek­véseit. Népünknek, a munkásosztály­nak — a román társadalom leg­haladóbb osztályának — az volt az eszméje, hogy országos vi­szonylatban szervezkedjék, egy­ségesen harcoljon, s ez a küzde­lem először 1893-ban diadalmas­kodott a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártjának meg­­­alakulásával, országunk munkás­osztálya első politikai pártjának létrejöttével, amely európai és világviszonylatban is egyike volt a legelsőknek. Ezekben a napokban emléke­zünk meg a Romániai Munká­sok Szociáldemokrata Pártja megalakulásának 83. évforduló­járól. Már 1885—1886-tól a korabe­li szocialista sajtó egyre gyak­rabban­ emlegette a „munkás­párt", a „szocialista párt", a „munkásság marxista pártja" létrehozásának szükségességét. A munkásosztály e céljai érdekében követett politikai fejlődés egyik igen fontos eseménye volt Constantin Dobrogeanu-Gherea 1886-ban kiadott Mit akarnak a román szocialisták? című mun­kája, melyben a szerző alapos érveléssel mutatja ki a proleta­riátus politikai pártja megszer­vezésének szükségességét. A román szocialisták kezdettől fog­va helyesen, a szocialista társa­dalomra való áttérés objektív követelményeként állították ma­guk elé a munkásosztály hatal­mának megteremtését, a prole­tár-diktatúrát, mint a kizsákmá­nyoló osztályok elleni és a ki­zsákmányolás alól felszabadult Dr. Ion Spalatelu (Folytatása a 2. oldalon) A PÁRTÉVFORDULÓ ÉS MÁJUS­­ TISZTELETÉRE „A szükség ilyen jó brigádot talán még nem hozott össze, mint amilyen a Vigh Jánosé" — mondják az Ocna Muresului-i vegyipari vállalatban. Pedig a szükség nagy úr, sok mindenre rákényszeríti az embert, így a szódagyáriakat is arra, hogy komplex fémmegmunkáló brigá­dot hozzanak létre. Mert a ne­ves, nagy hagyományokkal ren­delkező vállalat berendezése már nem a legújabb, a kapaci­táson felül leterhelt technológi­ai vonalak teljesítőképességét csak úgy növelhetik, ha bizonyos felszereléseket újraterveznek, korszerűsítenek, kicserélnek. És Víghék szabják le, hegesztik, sze­relik össze, vagyis valósítják meg házigépgyártásban, amit az ü­­zem, vagy központi vegyipari kutató- és tervezőintézet sza­v­emberei elméletben kigondol­tak, megalkottak, műszaki raj­zokban rögzítettek. Az udvaron egy kicsinyített víz­toronyhoz hasonló, rengeteg cső­vel, csappal, centrifugával fel­szerelt gép áll, széndioxid tisz­tító berendezés. A mészkemencék gázait tisztítják vele. A szennye­ződésmentes gáz növeli a kompresszorok hatásfokát, meg­nyújtja működési idejüket. De gyártottak már a brigád tagjai szállító szalagokat, vegyi reakto­rokat, s most fejezték be egy öttonnás híddaru fogó­markoló­kezének szerelését. Két nappal A VIGH BRIGÁD EREJE határidő előtt, mert a pártévfor­duló köszöntésére így határoztak. A csoport nyolc tagja évente mintegy 2 000 000 lej értékű be­rendezést állít elő, s így jelentő­sen hozzájárul a termelékenység emeléséhez, amivel valamennyi gazdasági mutató közül a legjob­ban állnak a szódagyáriak. Ver­senyvállalásuk szerint év végéig 935 lejjel emelik az egy dolgo­zóra számított termelékenységet; eddig 476 lejt valósítottak meg fejenként terven felül. De a bri­gád a gyárberendezések szoká­sos évi felülvizsgálatában, javí­tásaiban is teljes erővel részt­­vesz. Olyankor nem nézik: nyolc vagy tizenkét órát dolgoznak egy műszakban, hanem csak azt, hogy a 15 napra tervezett ellen­őrzést és javításokat — ami alatt az egész termelés leáll — minél hamarabb elvégezzék. Már 11 napos rekordot is jegyeztek. Miben rejlik az ilyen nagy feladatokat végrehajtó brigád ereje? „A szaktudásban — mond­ják a vállalatban — hiszen va­lamennyien nem egy, hanem két mesterséget ismernek, és azokat sem akárhogyan. Boldea Nicolae például azonkívül, hogy az ipar­központban tavaly elnyerte a legjobb lakatos címet, jó he­gesztő is, Nis Joan, Vancea Jus­tin, Urs Ioan ugyancsak mind­két szakmát uralják. Kovács Já­nos, a brigád legfiatalabbja pe­dig szintén komplikált hegesz­tést, leszabást, rajzolvasást igénylő munkákat végez". Máso­dik mesterségüket valamennyien a brigádvezető ösztönzésére és az ő irányítása alatt tanulták, mert Vigh János mindamellett, hogy a többiekkel vállvetve dol­gozik, segíteni is ráér mindegyi­küknek. „Amikor először kaptam a csapatvezetőtől egy csupa szó- Kovács N. Erzsébet (Folytatása a 2. oldalon) ERŐTELJES HOZZÁJÁRULÁS A romámbög gyümölcsöző KAPCSOLATOK TOVÁBBI BŐVÍTÉSÉHEZ Hazánk népe minden alka­­­­lommal élénk érdeklődéssel,­­ mélységes megelégedéssel és hazafias büszkeséggel kíséri­­ figyelemmel Nicolae Ceausescu­­ elvtárs, a Román Kommu­­­­nista Párt főtitkára, Románia­­ Szocialista Köztársaság elnö­ke külföldi személyiségekkel folytatott megbeszéléseit, kö­zeli vagy távoli országokban tett látogatásait, így volt ez mostani görögországi látoga­tása alkalmával is. Közismert, hogy a XI. párt­­kongresszus történelmi jelen­tőségű határozatai szellemé­ben nemzetközi téren szocia­lista hazánk következetesen és kitartóan munkálkodott és munkálkodik baráti és együtt­működési kapcsolatainak bő­vítésén a világ valamennyi államával, függetlenül politi­kai-társadalmi rendszerüktől. Ebben a tevékenységben, a­­mely oly sok barátot szerzett országunknak a világ vala­mennyi kontinensén, Románia megkülönböztetett figyelmet szentel a sokoldalú, gyümöl­csöző, kölcsönösen előnyös e­­gyüttműködés fejlesztésének és továbbfejlesztésének a Bal­kán-övezetben levő államok­kal. Pártunk és államunk ez irányú állandó jellegű törek­vésének megnyilvánulása volt az a látogatás is, amelyet Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő tett a napokban a Hellén Köztársaságban Konsztantin Tszatszosz elnök meghívá­sára. A látogatáshoz több tényező teremtett kedvező előfeltéte­leket. Románia és Görögor­szág a kis és közepes országok csoportjához, valamint ugyan­azon földrajzi övezethez tar­tozik. A két országot a közös érdek számtalan szála fűzi össze. A történelem során a szabadságszerető román nép és görög nép nem egy esetben támogatta és segítette egymást a külföldi uralom ellen, a nemzeti méltóság megőrzésé­ért folytatott küzdelemben. A közös harci hagyományokat szerencsésen kiegészítették a két ország lakosai közötti köz­vetlen, kereskedelmi és kultu­rális jellegű kapcsolatok. Mindez megteremtette a köl­csönös tiszteletre épülő szoros baráti kapcsolatok tartós a­­lapjait. Bár Románia és Gö­rögország különböző társa­dalmi rendszerű országok, bé­keszerető, dolgos, népeik egyaránt érdekeltek a fejlő­désben, az iparilag fejlett or­szágoktól őket elválasztó szintkülönbségek felszámolá­sában, a gyors előrehaladás biztosításában különböző te­vékenységi területeken, a jobb és szebb élet megteremtésé­ben. A kölcsönös érdekek fel­ismerése érdekeltté teszi a két ország népeit az együtt­működés továbbfejlesztésé­ben, a baráti kapcsolatok ma­gasabb szintre emelésében. A kapcsolatok fejlesztésé­nek óhaja kifejezésre jutott Nicolae Ceausescu elnök és Konsztantin Karamanlisz gö­rög kormányfő múlt év má­jusában Bukarestben, majd az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet alkalmá­val Helsinkiben folytatott megbeszélésein. A román— görög együttműködés bővíté­sének alapját a Bukarestben aláírt Ünnepélyes Közös Nyi­latkozat képezi, amely kinyit- Székely László (Folytatása a 6. oldalon)

Next