Előre, 1976. december (30. évfolyam, 9033-9059. szám)

1976-12-01 / 9033. szám

A PÉNZÜGYI ÖRÁLLÁS A RKP KB november 2­3 -i plenárisán, pártunk főtit­kára, Nicolae Ceausescu elvtárs újból Hangsúlyozta, hogy az 1977. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv, valamint az állami költség­­vetés maradéktalan megvalósí­tása megköveteli az anyagi- és pénzeszközök gazdaságos fel­­használását. Ez csak akkor lehet­séges ha minden dolgozó, min­den vezetőkáder az eddiginél jobban hozzájárul tevékenysége hatékonyabbá tételéhez, a ter­melőkapacitások és -területek teljesebb kihasználásához, a ter­melési költségek, s főleg az a­­nyagköltségek csökkentéséhez, a munkatermelékenység növelé­séhez. E célok elérését segíti a meg­előző pénzügyi ellenőrzés, hiszen lelkiismeretes elvégzése megaka­dályozza a törvényellenes ügy­leteket, meggátolja a társadalmi tulajdon megkárosítását és meg­oldásokat, ötleteket sugall a szo­cialista egységek tevékenységé­ben fellelhető hiányosságok, az ezeket létrehozó okok kiküszöbö­léséhez, még mielőtt károsan hatnának ki a termelésre. Elen­gedhetetlenül szükséges tehát a pénzügyi ellenőrzés megelőző oldalának erősítése és az ellen­őrző tevékenység helyes megszer­vezése. Éltek ezzel a pénzügyi szervek és így az év első felében sikerült több törvénytelen és nem eléggé hatékony ügyletet időben leállítani, több milliárd lej értékű alapot a nemzetgazdaság ren­delkezésére bocsátani. A vállalatokban, intézmények­ben általában megfelelő figyel­met szentelnek a gazdasági tevé­kenység hatékonyságának, hatott az előzetes pénzügyi ellenőrzés is és ezáltal elkerülhetővé vált számos nem gazdaságos költ­ség folyósítása. Mégis előfor­dulnak nem egy helyen olyan költségek, amelyek a termelési szükségleteken felüli készletek beszerzéséhez vezetnek, törvé­­nyes alap nélkül, személyes elő­nyökhöz juttatnak egyes egysé­geket, valamint lehetővé teszik olyan tárgyak vásárlását, amelyre a vállalatoknak, intézményeknek nincs semmi szükségük. Mindez arra figyelmeztet, hogy ennek a fontos ellenőrzési formának a megszervezésében és gyakorlásá­ban van még javítanivaló. Egyes egységvezetők csak a műszaki problémák megoldásával törőd­nek, a tervfeladatok teljesítését nyes kereteknek megfelelő ügyleteket bonyolítottak le e­­gyes egységek. A műszaki-anyagi alapokkal való gazdálkodás terü­letén az előzetes pénzügyi ellen­őrzés több esetben is kimutatta, hogy bár a döntésre jogosult té­nyezők ismerik a reális szükség­leteket, megalapozatlan rendelé­seket eszközölnek. Csak az el­lenőrzéskor döbbennek rá, hogy a raktárban, jelentős pénzügyi alapokat lekötve, állnak a termé­kek, és tekintélyes kamatot fizet­nek utánuk. Ha a megelőző el­lenőrzés időben közbelép, az A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja A MEGELŐZŐ ELLENŐRZÉS SZEREPE A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉBEN kísérik figyelemmel, nem fordíta­nak elég gondot intézkedéseik, akcióik gazdasági hatékonyságá­ra. Sajnos, nem kevés a formális ellenőrzéseket végző, az általuk aláírt ügyleteket nem elég mély­rehatóan elemző főkönyvelőknek, pénzügyi szakembereknek a szá­ma sem. A megfelelő felkészült­ség vagy a gyakorlati tudás hiá­nya okozza ezt, de hanyagság is. Egyik sem mentesít a felelősség alól senkit, akire nemzetgazdasá­gunk rábízta ezt a fontos tevé­kenységet. A megelőző pénzügyi ellenőr­zést szabályozó törvény világo­san megállapítja e tevékenység alapelveit, formáit, szervezési és alkalmazási kereteit, leszögezi a vezető káderek, pénzügyi-könyve­lési valamint más ellenőrző szer­vek jogait és felelősségeit, meg­határozza a jelenleg érvényes rendelkezéseket be nem tartókra kirovandó büntetéseket. Mégis megtörtént, hogy nem a törvé­ilyen helyzetek elkerülhetővé vál­nak. Példa erre: a Rimnicu Vil­­cea-i szervetlen termékek ipar­központjában az előzetes ellen­őrzés 203 tonna öntvény és 358 tonna lemez szükségleten felüli beszerzését állította le; a fővá­rosi fafeldolgozó központban az indokolatlan szükségletek törlése több millió lej megtakarítását tette lehetővé. Pártunk főtitkára a novemberi plenárist megelőzően is, többek között az RKP KB-nál május 12—13-án megtartott munkata­nácskozáson, nagy figyelmet szentelt a pénzügyi rendszer, s ezen belül az előzetes ellenőrzés fontosságának, a nemzetgazda­ság fejlesztésében, a termelőte­vékenység, az export és import hatékonyságának növelésében, egyes indokolatlanul lekötött esz­közök, valamint a termelésnövelő források felkutatásában betöltött szerepének. A pénzügyi tevékeny­ség hatékonyságát az határozza A TERMELŐFELÜLETEK, A GÉPEK KIHASZNÁLÁSA AZ ÚJ GYÁRAKBAN BESZTERCE-NASZÓD MEGYEI TENNIVALÓK Pártunk főtitkárának az RKP KB-nál májusban meg­tartott munkatanácskozáson elhangzott útmutatásai alapján az utóbbi időben az ország 1200 vállalatában végeztek fel­méréseket a termelőkapacitá­sok maximális kihasználása, a gépek, berendezések megfelelő leterhelése, a munkahelyek magasszintű megszervezése ér­dekében. A felmérések során kiderült, hogy több mint egy millió négyzetméter a kihasz­nálatlan termelőfelület. A termelésbe való bevonásával jelentős terméstöbblet érhető el minimális beruházási költ­séggel. Az elmúlt napokban az em­lített akció Beszterce-Naszód megyei eredményeiről kérdez­tük meg Santa Ioan elvtársat, a megyei pártbizottság mun­kásellenőrző tanácsának az el­nökét. — Azzal kezdeném — mond­ta Santa elvtárs —, hogy ered­ményeink ilyen szempontból­­szerényebbek, mint az iparilag fejlettebb megyéké. Bár Besz­terce-Naszód megye gazdasági élete az előző ötéves tervben gyors ütemben gyarapodott, s az 1976—1980-as időszakban újabb ötven gazdasági objek­tum és kapacitás indul, de, az idén viszonylag még kevés helyen kellett elvégeznünk a termelőfelületek és -kapacitá­sok kihasználására vonatkozó felméréseket Ilyen irányú te­vékenységünk még­sem mond­ható eredménytelennek, figye­lemre méltó tartalékok feltá­rásához vezetett. Jelentősebb kihasználatlan termelőfelületet találtunk a borgóprundi papír­gyárban, a besztercei techno­lógiai berendezések vállalatá­ban, a helyiiparban. Nicolae Ceaușescu elvtárs a megyénk­ben tett legutóbbi látogatá­sa alkalmával a Netex kihasz­nálatlan termelőfelületeire hívta fel a figyelmet. Az igaz­ság az, hogy a tervezők annak idején túlságosan nagy raktá­rozó területet építtettek ebben az egységben, s tekintettel a nemszövött hazai kelmék irán­ti keresletre, pártunk főtitká­rának látogatásakor alig volt olyan késztermék, amit ne szállítottak volna el, így az említett egységekben több mint 13000 négyzetméter szabad fe­lület létezett. De nincs a me­gyében olyan üzem, gyár, ahol ne lehetne javítani a termelő­felületek kihasználási fokát. A gépipart , a termelőkapacitá­sok jobb hasznosítását célzó felmérések is eredménnyel jár­tak. Több kihasználatlan gépet olyan egységekhez utaltunk át, ahol nagy szükség volt az ilyen berendezésekre. — Milyen intézkedések kö­vették a felméréseket? — Az üzemek és gyárak szakemberei ez alkalommal is bizonyították, hogy megér­tették a műszaki-tudományos forradalom ötéves terve célki­tűzéseinek a lényegét. Műszaki intelligenciájukat és a munka­­közösségek tenniakarását érté­kesítve tanulmányokat dolgoz­tak ki a helyzet javítására. A Netexben, a papírgyárban, a technológiai berendezések vál­lalatában könnyen megtalálták a megoldást, ugyanis a jelen­legi ötéves terv jelentős fejlő­dési programot irányoz elő e­­zekben az egységekben. Tekin­tettel arra, hogy a szabad felü­leteken jelentős számú új gépet Klatsmányi Sándor (Folytatása az 5. oldalon) SZÉP ÜDVÖZLET ROMÁNIÁBÓL A NAPOKBAN MEGJELENŐ 1977. ÉVI ELŐRE KÖNYVNAPTÁR ÚJÉVI ÜDVÖZLETKÉNT, KEDVES MEGEMLÉKEZÉSKÉNT AZ ELŐRE 1977-ES KÖNYVNAPTÁRÁT ELKÜLDHETI KÜLFÖLDI ROKONAINAK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK ÚJÉVI ÜDVÖZLET KÜLFÖLDRE 21 LEJÉRT (10 lej a naptár ára, 11 lej a postaköltség) A RENDELÉSEKET LEGKÉSŐBB 1976. DECEMBER 25-IG KÉRJÜK AZ ALÁBBI CÍMRE KÜLDENI: Drágoi Emilia, Redactia Előre, 71341 — Bucuresti, Piata Scinteii 1. Of. PTTR, Buc. 33. A pénzesutalvány levelezésre fenntartott rovatában kérjük NYOMTATOTT BETŰKKEL feltüntetni a pontos külföldi címet! meg, miként váltják valóra a szocialista egységek a pártdoku­mentumokban leszögezett hatá­rozatokat, szereznek érvényt a gazdaságosság elengedhetetlen követelményeinek. Az előzetes pénzügyi ellenőrzésnek ki kell terjednie a beruházási alapok és az építőanyagfogyasztás csök­kentésére hozott és hozandó intézkedésekre is. Nincs megye, ahol pártunk és államunk veze­tőségének korábbi határozata alapján ne nyílnának lehetősé­­gek a beruházások hatékonysá­gának nagyarányú növelésére. A termelőegységeket a Pénzügymi­nisztérium és a Bank ellenőrző szervei segítették az anyagbe­szerzési terv újbóli elemzésében is, s az eredmény mintegy kilenc­százmillió lej megtakarítás, a szükségleten felüli és a raktárak­ban álló termékek felhasználá­sával pedig mintegy 960 millió lej értékű nyersanyagot értékesít­hetett a nemzetgazdaság. Szép eredményeket értünk el az import csökkentésében, az elmúlt évek­hez viszonyítva elmondhatjuk, hogy jelenleg sokkal kevesebb a külföldről nem eléggé indokoltan behozott nyersanyagmennyiség. De még ezen felüli is, az előze­tes ellenőrzéssel, kiszűrhettünk volna például a Masinexportim­­­port vállalat importtervéből mint­egy 8,5 millió valutalej értékű megrendelést, a Gépipari Minisz­tériumhoz tartozó egységekből pedig 2 millió valutalejt — eny­­nyi volt ugyanis a szükséglete­ken felüli anyagmegrendelések értéke. Íme néhány példa, amely bi­zonyítja a megelőző pénzügyi el­lenőrzés fontos szerepét az anya­gi­ és pénzeszközök gazdaságo­sabb felhasználásában. Vala­mennyi amellett szól, hogy ezt a tevékenységet tovább kell javí­tanunk, tökéletesítenünk, hogy e­­gyetlenegy nem gazdaságos in­tézkedés se kerülje el a pénz­ügyi ellenőrök szűrőjét. Radu Ciurileanu közgazdász TELIESÍTETT ÉVI TERVEK A máramarosszigeti helyi­­** ipari termelőegység is az évi tervét határidő előtt teljesítő kisebb-nagyobb gyárak sorába tartozik. Feladatához híven a he­lyi anyagforrások értékesítésében és a termelt közszükségleti cik­kek választékának növelésében ért el az átlagosnál jobb ered­ményeket. A siker arra buzdítot­ta a munkaközösséget, hogy év végéig 12 millió lej értékű ter­­ven felüli termelésre kötelezze magát. K­rassó-Szörény és Temes megyék tíz vállalata 35— 40 nappal korábban teljesítette idei tervét. A kimagasló ered­mény az ütemes, jól szervezett munkának köszönhető. A párt­szervek kezdeményezésére idejé­ben felmérték a termelőfelületek és kapacitások kihasználását és értékesítették a rendelkezésükre álló nagy tartalékokat. • Krassó-Szörény megye iparvál­lalatai exporttervüknek is eleget tettek. A négy nagyüzem, a re­­sicai fémipari vállalat és a gép­gyár, a topleci gépgyár és a ka­­ránsebesi fafeldolgozó kombinát dolgozói járultak hozzá legin­kább a kiviteli terv határidő előtti valóraváltásához. Az év végéig szállított terven felüli ex­port értéke majdnem eléri a 40 millió valutalejt. A Cimpulung Muscel-1 bá­­nyavállalatban év elejétől mostanig minden munkahely átlagban 3000 tonna lignittel szárnyalta túl a tervét, ami azt jelenti, hogy a bányászok máris teljesítették a szocialista verseny­ben tett évi vállalásukat. Lehe­tőségeiket magasfokú felelősség­gel elemezve a dolgozók elha­tározták, hogy esztendő végéig még 10 000 tonna lignitet szállí­tanak feladataikon túl a nem­zetgazdaságnak. A felvételünk abból az alkalomból készült, hogy a sovinetti-i mű­rész- és­­szálkombinát határidő előtt teljesítette az esztendő tizenegy hónapjára szóló tervét. Tegnapig, vagyis november végéig, a terven­­felüli termelés 2658 tonna gyapjútípusú fonal, 157 tonna relonszál, majdnem 180 tonna másféle szál, 45 tonna gép és alkatrész volt. De­cemberben tovább szépítenek az eredményeken. 0. Oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Press, . P. O. Box 136—137 — Telex : 11226. ára 30 bani Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3 wwv Redactia ELŐRE. Bucuresti (71341). Piata Scinteii 1. XXX. ELŐRE szerkesztősége. Bukarest (71341) Scinteia tér 1. , , , Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma : 18 03 02. évfolyam Előfizetési díj : egy h­ónapra 8 lej; három hónapra OrITl CT24 lej ; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. 7011. szám Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok. IQ-t/ a levélkézbesítők és a lapterjesztők. •V/O. Reklám- és apróhirdetés a következő címen : december 1 Agentia de publicitate ISIAP — Bucure?ti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. Szerda Filiala Sector 1. cont : 645130152. Pentru ELŐRE. ________________ Lapunkat külföldre a következő címen­­ lehet megrendelni : NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA A MADAGASZKÁRI FÜGGETLENSÉGI KONGRESSZUSI PÁRT ELNÖKÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocia­lista Köztársaság elnöke hét­fő délután fogadta Richard Andriamanjatot, a Madagasz­­kári Függetlenségi Kong­resszusi Párt (AKFM) elnö­két, aki az RKP KB meghí­vására látogatást tesz or­szágunkban. Részt vett Stefan Andrei elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, a KB titkára­ . Őszinte köszönetet mondva a meghívásért, hogy újból lá­togatást tehet országunkban, a vendég átadta Nicolae Ceaușescu elvtársnak Didier Ratsiraka, Madagaszkár De­mokratikus Köztársaság el­nöke meleg baráti üzenetét, és boldogságot kívánt a ro­mán népnek. Nicolae Ceaușescu elvtárs megköszönte az üzenetet, s e­­gészséget és boldogságot kí­vánt Madagaszkár Demokrati­kus Köztársaság elnökének, ú­­jabb sikereket a malgas nép­nek az országa jólétéért kifej­tett tevékenységben. A megbeszélés során az RKP főtitkára és az AKFM el­nöke ismét kifejezte a két párt óhaját, hogy fejlesszék és változatossá tegyék a baráti együttműködést és szolidari­tást a román nép és a malgas nép érdekében, az összes an­­tiimperialista erők egységének erősítése érdekében. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Románia Szocia­lista Köztársaság és Madagasz­kár Demokratikus Köztársaság közötti baráti és együttműkö­dési kapcsolatok az utóbbi időben pozitíven fejlődnek, s kifejezésre juttatták közös elhatározásukat: tevékenyked­ni fognak, hogy bővítsék és változatossá tegyék a román­­malgas kapcsolatokat és a két ország együttműködését nem­zetközi téren a kolonialista, a neokolonialista, a faji meg­különböztetési és apartheid­politika végleges felszámolá­sáért, a békéért és a népek közötti egyetértésért, a nem­zetközi kapcsolatok demok­ratizálásáért, a gyengén fejlett­­ség felszámolásáért és egy új nemzetközi gazdasági rend meghonosításáért­­­vívott harc­ban. A találkozó a meleg , barátság­­légkörébert folyt le. 1918. DECEMBER 1. „Az 1918-as egyesülés betetőzte népünk év­százados törekvéseit a nemzeti felszabadulásra, mely a korabeli leghaladóbb társadalmi-politikai erők harcának volt az eredménye — ebben a küzdelemben a néptömegek játszották a döntő szerepet —, s igazi határkövet jelentett a modern Románia fejlődésében. Erdély egyesülése az or­szággal megnyitotta a nemzet fejlődésének útját". NICOLAE CEAUȘESCU Ö­tvennyolc esztendővel eze­lőtt egyesült Erdély Romá­niával, s ezzel megszüle­tett az egységes román nemzeti állam, valóra vált a román nép évszázados törekvése, diadalra jutott önálló nemzetté válásáért vívott hosszas és áldozatteljes küzdelme. Hazánk közvéleménye e nagy­­jelentőségű történelmi esemény 58. évfordulójára emlékezik ma. S emlékezésében felidézi e tájak népének sok évszázadon át az egységért, függetlenségért és tár­sadalmi haladásért vívott elszánt küzdelmét. Századokba tekintünk vissza. Az ország területének a történelem folyamán kialakult szétdaraboltsága, a különálló fejedelemségek egymás mellett élése a mai Románia földjén, századokon át országhatárokat emelt ugyan e tájak lakossága közé, de szoros és sokrétű kap­csolatait nem bonthatta meg. Er­délyben, Havasalföldön és Mol­­dovában a román lakosság köré­ben a legrégibb időktől kezdve elevenen élt az együvé tartozás eszméje, a közös származás és nyelv tudata, az azonos kultúra eredete, és nem utolsó sorban a közös anyagi és gazdasági ér­dek, az egyazon törekvések és eszmék gondolata. Az anyagi és szellemi javak cseréje a határok ellenére a legnehezebb időkben sem szűnt meg közöttük. Számos történelmi tény és dokumentum beszél ezeknek a kapcsolatoknak az állandóságáról a kölcsönös segítségnyújtásról; dicsőséges tettek idézik a közös küzdelmet a külső hódítók ellen, a szabad­ságért, és a társadalmi haladás­ért. Mindvégig elpusztíthatatla­­nul élt a népben a dáciai tájak erős állama létrehozásának esz­méje. Mihai Viteazul volt az első, akinek — ha rövid időre is — sikerült megvalósítania a három ország politikai egyesítését, s ez­zel az egység eszméje még­ tu­­datosabbá vált. Utána egész sor vitéz fejedelem, tudós, krónikás és társadalmi harcos tartotta éb­ren ezt a gondolatot. Ám az ál­lami egység tényleges valóra váltásának akarása és lehetősége csak a múlt században kerülhe­tett napirendre, amikor a tőkés termelési viszonyok fejlődése és a feudális állami szétdaraboltság fokozatos lerombolását a gyor­sabb fejlődés alapfeltételeként maga a történelem tűzte napi­rendre. 1859 januárjában meg­­­történt az első döntő lépés az állami egység megteremtésének útján: a néptömegek harcának eredményeként Havasalföld és Moldova egyesült. Majd az 1877- es győzelmes függetlenségi hábo­rú szentesítette a modern Romá­nia megalakulását. Az állami függetlenség kivívása tovább erő­sítette az egységes nemzeti ál­lam kiteljesítésének eszméjét. Ezt a századunk második évtizedé­nek végén kibontakozott nemzeti és társadalmi harcok objektíve a történelmi fejlődés homlokterébe Mihálka Zoltán (Folytatása az 5. oldalon) MUNKATÁRSUNK JELENTI TEMES MEGYÉBŐL MIELŐBB BEGYŰJTENI A WORICOT Ahol az mtsz-tagok és me­zőgépészek felelősségteljesen dolgoztak , ahol az elmúlt he­tekben kihasználtak minden munkára alkalmas órát, ott jó ideje nincsenek kukoricabeta­karítási gondok, így például a temesvári, a nagytopolováci és több más szövetkezetközi ta­nács körzetében idejében be­gyűjtötték és elraktároztak minden hibridcsövet. A temesvári gépállomás ál­tal kiszolgált gazdaságokban 2196 hektáron termesztettek az idén kukoricát, amit no­vember 21-ig az utolsó parcel­láról be is gyűjtöttek. Több gazdaságban pedig, így példá­ul a vörösesárdai és a freudor­­fi téeszben a kukoricaszárat is maradéktalanul levágták, be­­hordták és az állattenyésztési telepeken elraktározták. Egy­két helyen azonban ebben a zónában is megkéstek a szár­vágással, amit Friedländer Alfred gépállomási igazgató sem hallgat el.­­ A gyiroki, girodai és kisodai termelőszövetkezetek­ben még csak 500 hektárról kell betakarítani a kórót. Még­hozzá mielőbb, hogy elkerül­hessék a nagyobb veszteséget, s kellőképpen hasznosítani le­hessen a téli takarmányozás­nál a kukoricaszárat. Nagyon sürget a terület felszabadítása azért is, hogy mielőbb befejez­hessük a mélyszántást. Az ésszerű takarmánygaz­dálkodás szempontjából való­ban igen fontos, hogy minden hektárról késedelem nélkül be­­gyűjtsék a kukoricaszárat s azt takarmányrépával és más növényi hulladékkal felszecs­kázva ésszerűen hasznosítsák. Annál inkább indokolt köve­telmény ez, mert a bánáti gaz­daságok zömében nem bővel­kednek szénában, szálastakar­mányban. Ez a véleménye e­­gyébként Cocosescu Victornak, a nagyremetei szövetkezetközi tanács főmérnökének is.­­ A téli takarmánykészlet biztosításában sokat nyom a latban a kukoricaszál. Külö­nösen a medvesi, janovai és nagyremetei téeszekben kell nagy gonddal összegyűjteni, kúpokba rakni, illetve besilóz­­ni minden szál kórót, mert e gazdaságokban a tervezettnél kevesebb nedvdús takarmányt füllesztettek. Egyébként kör­zetünk legtöbb egységében to­vább folytatjuk a silózást, hogy a felszecskázott kukori­caszárat takarmányrépával, vagy cukorgyári répaszelettel vegyesen minél jobban hasz­nosíthassuk. Az ésszerű takar­mánygazdálkodás azonban pa­­rancsolóan megköveteli, hogy mindenütt késedelem nélkül levágják és behordják a kórét. Főleg a nagyremetei téeszben kell gyorsítani a munka üte­mét, ahol még 120 hektáron vágatlan a kukoricaszár. Erre pedig lehetőség kínál­kozik, mert a nagyremetei gépállomás körzetében is vé­geztek a kukoricaszedéssel. A szárvágással azonban lemarad­tak, hisz több mint 800 hektá­ron még a mezőn van a kóró. A perjámosi szövetkezetközi tanács körzetében is csaknem 1000 hektárról kell begyűjteni a kukoricaszárat. Nem sokkal jobb a helyzet e tekintetben a szakálházi, zsebelyi és néhány más gépállomás körzetében sem. Indokolt és jogos igény­ként vetődik fel tehát számos Temes megyei gazdaságban a kukoricaszár begyűjtésének meggyorsítása, hogy a tél vé­gén és kora tavasszal sehol se merülhessenek fel takar­mányozási gondok. Deme János A 2. oldalon: SZERDAI KRÓNIKA • Az olvasó fóruma • Új könyvek • Hunyadi kurír A 4. oldalon: NAGYVILÁG • Kolumbiai színfoltok • Őszi séták Belgium­ban • Balesetek, vagy inkább vészjelzések? • Polderek a Csád-tó part­ján ... • stb. Az 5. oldalon: SPORT

Next