Előre, 1977. augusztus (31. évfolyam, 9240-9264. szám)

1977-08-02 / 9240. szám

NAGY NEMZETI ÜNNEPÜNK TISZTELETÉRE GÉPEK, BERENDEZÉSEK SZERELÉSE SAJÁT REZSIBEN A máramarosszigeti csa­vargyár dolgozói 125,7 százalékban teljesítették első félévi össztermelési fela­dataikat, így egységük máso­dik lett a Máramaros megyei vállalatok közt folyó szocia­lista versenyben. Vajon túlságosan könnyű feladatot kaptak erre az évre a fiatal gyár dolgozói, • vagy valamilyen más magyarázata van a kiváló eredménynek? A felmerülő kérdésre, úgy vél­tük, a helyszínen kaphatunk legmeggyőzőbb választ... — Idei tervfeladatainkat egyáltalán nem nevezhetjük könnyűnek — magyarázta az egység főkönyvelője, Chindris J Stefan. — Ennek igazolására talán elégséges, ha elmondom, hogy az egy dolgozóra eső munkatermelékenység értéke az idén lényegesen maga­sabb, mint a múlt évben volt. A következőkben a főköny­velő elmondta, hogy az év ed­dig eltelt időszakában azt tették, amire pártunk főtitká­ra, Nicolae Ceausescu elvtárs a dolgozók tanácsainak kong­resszusán külön felhívta a vál­lalatok figyelmét: a beruházási munkálatoknál nem kell min­dig külső segítségre várni. Az egység vezetősége különben már az indulásnál több alka­lommal is bizonyította, hogy ért a rendelkezésre álló mun­kaerő megszervezéséhez, a munkaközösségből pedig nem hiányzik a kezdeményező­készség, a bátorság. A múlt­­évben fokozatosan érkeztek a gépek külföldről de eg­y-két berendezés problé­mát okozott, nehezen lehetett beszerezni. A fiatal gyár dol­gozói nem sokáig töprengtek azon, hogy ilyen helyzetben mi a teendő. Hozzáláttak, hogy maguk szerkesszék meg, sze­reljék össze a szóbanforgó be­rendezéseket. Nagy merészség kellett ehhez a vállalkozáshoz, hisz a Gutinon , túli ország­részben ők a gépgyártás első képviselői. És sikerült. Még jobban, mint remélhették. Az első gép annyira bevált, hogy még a nagy hagyományra visszatekintő brassói csavar­gyár is rendelt belőle, azt kö­vetően más vállalatok is beje­lentették az igénylésüket, így készült el a saját szükségleten felül az A 30-as és az A 50-es jelzésű menethornyoló gép több példánya. Nem egyszerű be­rendezésről van szó, egyetlen darab értéke meghaladja a milliót. És ez az alkotó mun­ka most is folytatódik... Más nehézségek is jelent­keztek az indulással. Az igé­nyesebb csavarok, csavarféle­ségek hőkezelést — edzést, fe­szültség kiengedést — igényel­nek. A szebeni Independenta közölte a máramarosszigetiek­­kel, hogy a fokozott megren­d 125,7 százalékban teljesítették első félévi össztermelési feladatai­kat • A munkaközös­ségből nem hiányzik a kezdeményező készség, a bátorság • Még sok lehetőség van a csavar­gyárban folyó termelő tevékenység javítására dőlések miatt csak megkésve tudja fölszerelni gyárukban a hőkezelő berendezéseket. Az induló gyár dolgozói elhatá­rozták, hogy elvégzik maguk ezt a munkát. Arra kérték a szebenieket, hogy biztosítsák számukra, a hőálló alkatrésze­ket, berendezéseket. Tivadar Mihai technikus és Varga Já­nos mester vezetésével kisebb szakember­csoportot küldtek az Independentába, hogy az alapvető szerelési ismereteket elsajátítsák. Az eredmény: a Tisza-parti város csavargyárá­ban már hónapok óta műkö­dőképesek a feszültségkien­gedő, kristályosító vonalak, pedig jelentős részükre 1978-ra állapították meg az átadási ha­táridőt. Sőt, több moldovai fémipari egységben, a szebeni vállalat megbízásából, a máramaros­­szigetiek szerelték fel a hőke­zelő vonalakat. Ezek a munkálatok is mil­liókat jelentettek a gyár össz­termelési mérlegén. Tivadar Mihai elmondta, hogy ez év második felében üvegházak fémvázainak a ké­szítésével tetézik gyártási ter­vüket. Most szervezik a terme­lést, s igyekeznek olyan gyár­tási technológiát alkalmazni, amely a legjobb termelékeny­séget biztosítja. A Mihai Vasile mesterrel folytatott beszélgetések során arról is meggyőződhettünk, hogy az említett eredmények mellett még sok lehetőség van a csavargyárban folyó ter­melőtevékenység javítására. A gépkihasználás nem kielégí­­­­tő. Ottjártunkkor is több gép állt. Ezért állítólag a sepsi­szentgyörgyi szerszámgyártók a hibásak. Nem küldenek elég szerszámot az anyacsavarok menethornyolásához. — Más lehetőség is kínálko­zik tevékenységünk javítására — mondta Chindris Stefan. — Jelenleg az ország nyolc csa­vargyárában az összeszerelő alkatrészek szinte minden vál­tozata készül, azaz mindenki gyárt apró és nagy, egyszerű és komplikáltabb csavarokat. Jobb szakosítással jobban meg lehetne szervezni a termelést, a nyersanyagellátást és a cse­­realkatrészkészítést is. Ha egy csavartípus vagy méret érté­kesítésénél nem kellene nyolc más egység hasonló terméké­vel versenyezni, sokkal egy­szerűbb lenne a piac biztosí­tása. Nem véletlenül mondja ezt a főkönyvelő. A máramaros­­szigeti gyár, amint már emlí­tettük, erre az évre csak any­­nyi terméket tudott leszerződ­ni, amennyit termelési terve pontosan meghatározott. Vé­leményünk szerint az­­ el­következő időszakban a fő figyelmet mégis az alapter­mék minőségének további javítására kell fordítani. ,A megfelelő hőkezelés kor­­rózi­óellenes rétegek alkalma­zása a lehetőségek egész széles skáláját tartogatja. De ehhez az kell ,hogy először a gyár dolgozói bízzanak jobban sa­ját termékeikben, s a gyár védjegyét épp oly magabizto­san helyezzék az alaptermé­kekre, amelyeket millió szám­ra gyártanak, mint a házigép­gyártás kis szériában készülő darabjaira. Klacsmányi Sándor TELJESÍTETTÉK HÉTHAVI TERVÜKET A BRAILA megyei ipari dol­gozók július 28-án teljesítették az év első 7 hónapjára szóló össztermelési feladatokat, és a hónap végéig 100 millió lej ér­tékű termeléstöbbletet realizál­nak. A megyei pártbizott­ságnak a Román Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságához, NICOLAE CEAUȘESCU elvtárshoz intézett távirata egye­bek között rámutat: Szilárd elhatározásunk maga­sabb fokon hasznosítani nagy erőforrásainkat, és mindent megtenni tervfeladataink pél­dás teljesítéséért, kiváló minő­ségű, a belföldi és külföldi piacon egyaránt versenyképes termékeket gyártani. Biztosít­juk, Nicolae Ceausescu elvtárs, Braila megye dolgozói lanka­datlan lelkesedéssel fognak munkálkodni, hogy minden erejükkel hozzájáruljanak a a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítéséhez drága hazánkban a Románia Szocia­lista Köztársaságban. A GALATI megyei ipari dol­gozók is jelentették, hogy 4 nappal határidő előtt elkészül­tek a kéthavi össztermelési fel­adatokkal, és a hónap végéig terven felül 385 millió lej ér­tékű össztermelést és 400 mil­lió lej értékű árutermelést való­sítanak meg. Ez gyakorlatilag 104 000 tonna kohókokszot, 31 000 tonna nyersvasat, 19 100 tonna acélt, 4200 tonna hide­gen hengerelt lemezt és szala­got, 89 000 négyzetméter kel­mét jelent. A termeléstöbblet körülbelül háromnegyedét a munkatermelékenység növelése révén érik el. MUNKATÁRSUNK JELENTI KOVÁSZNA MEGYÉBŐL EREDMÉNYES ARATÓ VASÁRNAP Kovászna megye idei, első valóban igazi arató vasárnap­ján már a kora reggeli órák­ban több mint 400 kombájnos látott munkához. Az ered­mény: betakarítottak másfél­ezer hektár búzát." A legszembetűnőbb sikert, a borosnyói szövetkezetközi ta­nács körzetében valósították meg. Rétytől Papolcig, úgy­szólván minden határrészen dolgozott legalább két-három kombájnos. Deine Mózes, a gépállomás igazgatója körútja során ,elégedetten állapíthatta meg, hogy ezúttal kevesebb dolga akadt a karbantartók­nak, az egyre inkább beérett táblákon a jól beállított kom­bájnokon kevesebb a műszaki hiba. Persze, sok függ a szerve­zéstől is, attól, hogy Boros­­nyón, ahol egy héttel ezelőtt keltezett tudósításunkban még csak a vendégkombájnosok érkezéséről számolhattunk be, a kölcsönös támogatás révén eljutottak a betakarítás ..fél­idejéhez“. ■ Hasonló eredményeket ér­tek el a sepsiszentgyörgyi szö­vetkezetközi tanács egységei­ben. Igaz, itt érett be legko­rábban a gabona és éppen e­­zért itt vonták össze a legtöbb arató-cséplőgépet. A szervezés és irányítás, a kombájnos helytállás szép példáját bizo­nyítja, hogy Hlyefalván vasár­nap például 70 hektárról ta­karították be a búzát. Ered­ményes vasárnapot zártak Maksán is, ahol 60 hektár, ter­mése került biztonságba. E szép eredmények ellenére el kell mondanunk, hogy a kombájnok teljesítők­épessége még mindig nincs egészében kihasználva, vasárnap lénye­gében csak a délelőtti órákban dolgoztak ütemesen a gépek­kel. A gabonák érési állapotát figyelembe véve augusztus elsejével a megyében az ara­tás döntő időszaka követke­zett be. Többet, sokkal többet kell tenni tehát azért, hogy reggeltől estig dolgozzon min­den kombájn. Most,­­­hogy a gabona a megye minden öve­zetében beérett, kevesebb kombájnmozgatásra van szük­ség, a vezetés figyelme a gépki­használásra összpontosulhat. És persze a szalma összegyűj­tésére, ami még mindig csak csigalassúsággal halad. Külön kérdés a szerződéses gabona gyors átvételének a megoldása. Az­­ árkosi szövet­kezet időveszteség elkerülése céljából az éjszakai órákban szállítja az átvevő helyekre a gabonát, nem kell a jármű­vekkel órákat várakozni. Ha­sonlóan cselekedtek a kökö­­siek is. Az esetek többségében azonban a déli, délutáni sőt az esti órákban igen nagy a torlódás az átvevőközpontok­ban. Az adott műszaki lehe­tőségeken belül erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a lehe­tőség szerint szervezettebben, gyorsan vegyék át a gabonát Flóra Gábor VASÁRNAP DÉLUTÁN HAT ÓRA NÉHÁNY PERC... Kovászna megye Olt menti gazdaságaiban, a bükszádi (felvételünkön), mikóújfalusi, oltszemi, bodoki, gidófalvi mtsz -ben a kombájnosok a kenyérgabonát aratták. Világi proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja A 3. OLDALON • A dolgozók félévi közgyűlései A BŐVÜLŐ VÁLASZTÉK MÉG JOBB MUNKÁRA KÖTELEZ • Tettekkel válaszolnak a kongresszus felhívására JÓ ÚTON A MAJLÁTI ÁLLATTENYÉSZTÉS Munkában a Szocialista Egységfront ÖT FALU EGY KÖZÖSSÉG BESZÉLGETÉS MEGYESI LAJOS NÉPTANÁCSI KÉPVISELŐVEL A FALUSZÉPÍTÉSBEN ELSŐ DÍJAT NYERT UDVARI TAPASZTALATAIRÓL, TERVEIRŐL A­rra a kérdésre, hogy mi­ért tartja , jó néptanácsi képviselőnek Megyesi Lajost. Udvari polgármestere, Cristea Gheorghe tömören csak azt válaszolta: azért, mert mindig ott van, ahol a legnagyobb szükség van rá. A tikkasztó kánikulában Megye­si brigádost valóban ott ta­láltuk, ahol az adott pillanat­ban a legnagyobb szükség j vo­tt­ rá, az egyik dűlőn, ahol egy hatalmas kazlat raktak. A szusszanásnyi pihenő a­­latt mégsem a kazalról, ha­nem­ a községről és lakóinak életéről beszélgettünk. Erre pedig az szolgáltatott ürügyet, hogy Udvari országos első he­lyezést ért el a faluszépítési versenyben. Lakói több mint egymillió lej értékű társadal­mi munkát végeztek a közért egyetlen esztendő alatt. De ami talán még ennél is fon­tosabb: a jó gazdaszellem, a rend és a fegyelem kézzel­fogható bizonyítékai minde­nütt elkísérik a vendéget. A hét évvel ezelőtti nagy árvíz után olyan település épült itt, amely egy kicsit már a jövő falu arcát vetíti elénk. S nemcsak az­­ emeletes há­zakkal — köztük , a szép­mű­velődési otthonnal, a 16 tan­termes iskolával, az új postá­val, az üzlet- és szolgáltató házzal — szegélyezett és köz­művesített főtérre­­ célzunk, hanem a pontos tervek, a kor­szerű falufejlesztési szempon­tok figyelembe vételével ki­épült új utcákra is. Mint annak idején beszá­moltunk róla, az emlékezetes árvíz után Udvariba települt néhány elsodort falu lakossá­ga is. Megyesi Lajos például Berendről költözött ide és épített az állam segítségével csinos és tartós téglaházat. Hogy a befogadottak minél jobban otthon érezzék magu­kat, a kicsi falvak lakói külön utcákba települtek. Megyesi Lajos­­ képviselő körzetében többnyire herendiek és eté­nyiek laknak. Velük együtt, de már nemcsak önmagukért, hanem azért a nagyobb kö­zösségért, is, amit Udvarinak hívnak, több mint 100 000 lejt „adott“ ez a körzet az előbb említett egymillióhoz. — Sokat dolgoztunk az utca és a járda kövezésén, de még többet a termőföld gyarapítá­sán — mondja a brigádos kép­viselő. — Közel nyolc hektár földet adtunk vissza a műve­lésnek, elsősor­ban a hetven­ben elsodort házak és porták helyét Berenden, köztük az én egykori portámat is. — S milyen érzés volt a ré­gi ház maradványait elsimí­tani? — őszintén szólva, csak egy pillanatra érzékenyültem el. Ma már minden Udvarihoz köt, rendezett, jól ellátott köz­ségben lakunk. Hogy mást ne mondjak, a két kisebbik lányomnak közel az iskola, és milyen iskola! A nagyobbik lányom pedig percek alatt be­robog a rendszeres buszjárat­tal szatmári munkahelyére. .. 1970 nyarán, amikor min­den rom volt a környéken, gondolta volna, hogy Udvari még országos első díjat kap a faluszépítésért? — Nem nagyon, akkor csak arra gondoltunk, hogy minél előbb fedél legyen a fejünk fölött. S lám, milyen új laká­sok épültek a községben, jó­val több mint ezer. Amit igen fontosnak tartok, az öt falu lakossága megtanult együtt gondolkozni, s a korábbinál nagyobb célokért küzdeni. Ezt bizonyítja az is, hogy a me­zőgazdasági termelőszövetke­zet az utóbbi években kezdett igazán fejlődni. Tavaly már 6000 kiló volt a kukorica hek­tárhozama, méghozzá mor­­z­sok­ban mérve, a tejhozam pedig meghaladta a 2400 l­- Sike Lajos (Folytatása a 3. oldalon) yovi Redactia ELŐRE, Bucuresti (71341). Piata Scinteii l. AAAI* ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (71341) Scinteia tér 1. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. csiligovi Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 9240 Szám 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. r ial Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, iq­t-t a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: augusztus 2.­ Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR.­­(gddl Filiala Sector 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. ______________ Lapunkat külföldre a következő címen ... lehet megrendelni: 4 Oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Presa. P.O. Box 136—137 — Telex: 11226, áfa 30 bani Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3 NICOLAE CERISCU ELVTÁRS TALÁLKOZOTT SANTIAGO CARRILLO ELVTÁRSSAL Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára Neptun tengerparti fürdőhelyen találkozott San­tiago Carrillo elvtárssal, a Spanyolországi Kommunista Párt főtitkárával. . Nicolae Ceausescu elvtárs meleg szeretettel üdvözölte­­Santiago Carrillo elvtársat, és felkérte, adja át a pártvezető­ségnek, a spanyol kommunis­táknak szívélyes baráti és szo­­lidaritási üdvözletét, a Spa­nyolországi Kommunista Párt­nak pedig kívánjon nevében további sok sikert abban a munkában, amelyet a többi haladó, demokratikus, hazafi­as erő oldalán folytat a de­mokratizálási folyamat elmé­lyítéséért, a politikai-gazdasá­gi élet problémáinak a nép érdekében történő megoldásá­ért, a nemzeti függetlenség és­­szuverenitás erősítéséért, a gazdasági és társadalmi hala­dásért. A vendég meleg köszönő szavakat mondott, majd tol­mácsolta Nicolae Ceausescu­­elvtársnak a pártvezetőség, a spanyol kommunisták szívé­lyes baráti üdvözletét, mély háláját azért a következetes támogatásért és szolidaritá­sért, amellyel a Román Kom­munista Párt és főtitkára vi­seltetik a Spanyolországi Kommunista Párt bátor és következetes harca iránt a dolgozók, az egész spanyol nép létérdekeinek és törekvéseinek megvédéséért és előmozdítá­sáért,, az ország független és demokratikus fejlesztéséért a haladás, a jólét és a prosperi­tás útján. A vendég hangsú­lyozta, hogy a legnagyobb ö­­­römmel látja viszont Nicolae Ceausescu elvtársat, s ugyan­akkor további szép eredmé­nyeket kívánt a baráti, román népnek a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése átfogó munkájához. A felek tájékoztatták egy­mást a két párt munkájáról és időszerű feladatairól, majd véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzet­közi politikai élet egyes kér­déseiről. Nicolae Ceausescu elvtárs és Santiago Carrillo elvtárs tel­jes megelégedéssel nyugtáz­ta a Román Kommunista Párt és a Spanyolországi Kommu­nista Párt testvéri szolidaritá­si kapcsolatainak jelenlegi stádiumát, és hangot adott annak az elhatározásának, hogy küzdeni fog e kapcso­latok további erősítéséért az­ eredet és a nyelv rokonvoná­sai, a társadalmi és a nem­zeti igazságosság eszménye ál­tal szorosan összefűzött két nép hagyományos barátságá­nak szilárdulása, a két ország közötti sokoldalú együttműkö­dés bővülése érdekében. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a Spanyolországi Kom­munista Párt legalizálása — miután a párt 38 esztendőn át kénytelen volt illegalitás­ban tevékenykedni — a spa­nyolországi politikai élet ki­emelkedő eseményeként újabb perspektívákat tárt fel az or­szág demokratizálási folyama­tának meggyorsítására, a spa­nyol nép törekvéseinek meg­valósítására, a diktátori múlt maradványainak teljes felszá­molására, a gazdasági és tár­sadalmi haladásra. A megbeszélés során meg­elégedéssel állapították meg, hogy sokrétűen fejlődnek a kapcsolatok Románia és Spa­nyolország között, hangsúlyoz­ták, mindkét párt munkálkod­ni kíván a Románia és Spa­nyolország közötti politikai kapcsolatok, kereskedelmi cse­rék, gazdasági kooperáció fej­lődéséért, a műszaki-tudomá­nyos együttműködés, a kultu­rális, művészeti és oktatásügyi kapcsolatok bővüléséért, hi­szen mindez megfelel a két baráti nép érdekeinek, az eu­rópai és egyetemes béke és együttműködés ügyének. A két pártvezető megerősí­tette annak a fontosságát, hogy a néptömegek együttes erővel küzdjenek a világszer­te észlelhető nagy politikai, gazdasági és társadalmi átala­kulásokért, és hangsúlyozta: különlegesen fontos szerep hárul a kommunista és mun­káspártokra, a szocialista, a szociáldemokrata pártokra, az­ összes haladó, demokratikus, antiimperialista erőkre a bé­ke, demokrácia és társadalmi haladás ügyének diadalra vi­telében. Nicolae Ceausescu elvtárs és Santiago Carrillo elvtárs meg­erősítette a Román Kommu­nista Pártnak és a Spanyolor­szági Kommunista Pártnak azt az elhatározását, hogy to­vábbra is küzd a kommunis­ta­ és munkáspártok közötti együttműködés, barátság és szolidaritás erősítéséért, a kommunista és munkásmozga­lom új típusú egységének megteremtéséért. Kidomborí­tották, minthogy a kommu­nista és munkáspártok ha­zájuk történelmi, gazdasági, társadalmi és nemzeti sajá­tosságaiból adódóan igen kü­lönböző körülmények között fejtik ki tevékenységüket, történelmi küldetésük sike­rének alapvető feltétele, hogy a tudományos szocializmust a konkrét realitásoknak megfe­lelően, alkotó módon alkal­mazzák. Ehhez szigorúan tisz­teletben kell tartani minde­gyik pártnak azt a jogát, hogy önállóan, minden külső be­avatkozástól mentesen, maga határozza meg politikai irány­vonalát, forradalmi stratégiá­ját és taktikáját, s hogy a barátság és a szolidaritás kapcsolatai épüljenek ki és fejlődjenek a pártok között a teljes jogegyenlőség, a köl­csönös tisztelet és nagyrabe­csülés alapján. Ilyen össze­függésben pozitívan értékel­ték, hogy lépések történtek a nyugat-európai kommunista, szocialista és szociáldemokra­ta pártok, más haladó erők közötti megértés, együttmű­ködés, közös akcióprogramok és platformok kidolgozása irá­nyában, ami sokat ígérő ki­látásokat tárt fel arra, hogy e pártok és erők növekvő be­folyásra tegyenek szert a dolgozók, a széles néptömegek körében, egyre aktívabban részt vállaljanak a nemzeti politikai életben, továbbá, hogy megszülessenek az elő­feltételek egy új, demokrati­kus fejlődéshez, a népek, egy­re gyümölcsözőbb együttmű­ködéséhez az egyetemes béké­ért, enyhülésért és együttmű­ködésért vívott harcban. Az európai helyzettel kap­csolatos véleménycsere során rámutattak: mindkét párt kü­lönleges jelentőséget tulajdo­nít az őszi belgrádi összejö­vetel előkészítő munkálatai­nak, hiszen az összejövetel feladata konkrét lépéseket tenni a helsinki Záróokmány előirányzatainak gyorsabb végrehajtására, az európai bi­zalom, együttműködés és eny­hülés légkörének a gyorsabb kiépítésére, különösen pedig arra, hogy hathatós lesze­relési és katonai készültség­csökkentési intézkedések kez­dődjenek, mert nélkülük el sem lehet képzelni az európai békét és biztonságot. A két párt főtitkára megerősítette: konkrét lépéseket kell tenni a leszerelés, és elsősorban a nukleáris leszerelés útján, a katonai költségvetések és csa­­patállományok csökkentéséért, Európának egymással szem­ben álló katonai tömbökre osztottsága felszámolásáért, és egyáltalán, az összes katonai tömbök megszüntetéséért. A két pártvezető ez alka­lommal is kinyilvánította szo­lidaritását a népek ama har­cával, hogy rendelkezzenek saját sorsukkal és nemzeti kincseikkel, kivívják a fel­­szabadulást és a teljes nem­zeti függetlenséget, harcukkal az imperializmus, a kolonializ­­mus és a neokolonializmus el­len, a faji megkülönböztetési és apartheid politika ellen, a gyengén fejlettség felszámolá­sáért, egy új gazdasági világ­rend megteremtéséért. A megbeszélés a meleg, ő­­szinte és elvtársi barátság légkörében zajlott le. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő ebéden látta vendégül Santi­ago Carrillo elvtársat. Az e­­béd a két kommunista pártot, a Román Kommunista Párt és a Spanyolországi Kommu­nista Párt vezetőjét, összefű­ző hagyományos kapcsolatok­ra jellemző szívélyesség, és meleg barátság légkörében zajlott le. MUNKANAP A föld mindenkori művelői az évezredek során sokszor meggyőződtek róla, hogy az egyik nap elhalasztott munkát a másikon már nem lehetett pótolni. Sokszor nem napo­kon, de órákon múlik a kész termés sorsa: egy napi kiha­gyás egész évi munka ered­ményét veszélyeztetheti hely­rehozhatatlanul. Természetes tehát, hogy az állami és szö­vetkezeti mezőgazdasági ter­melőegységek dolgozói ebben az­­ időszakban is igyekeznek jól kihasználni a munkára al­kalmas időt. Bizonyságként szolgálnak a vasárnapi mun­káról szóló hírek. Brassó megye sok mező­­gazdasági termelőegységében A JAVÁBÓL vasárnap munkanap volt a javából. A legnagyobb mun­kaerőket — egyéb szezon­munkák mellett — az aratás­ra, a tarlóföldek felszabadítá­sára és szántására, a takar­mánykészítésre és tárolásra összpontosították. A hét utol­só napján végzett munka e­­redményeként több mint 2000 hektárról raktárba került a búza. A kora reggeli óráktól a Buzau, Prahova és Dimbovita megyei mezőgazdasági dolgo­zók tízezrei vettek részt a sörön lévő munkában. A gé­pészek 8000 hektárt meghala­dó területen elvégezték az ő­­szieknek kijelölt földek szán­tását. Mindhárom megyében megkezdődött a másod­vetésű kukorica és zöldségfélék ápo­lása — az első kapálás —, amelyet több mint 2000 hek­táron végeztek el. Szorgos munka folyt a gyümölcsösök­ben és kertészetekben is, a­­honnan összesen 1200 tonná­nyi gyümölcsöt és zöldségfélét szüreteltek, osztályoztak és indítottak útra a feldolgozó vállalatokhoz, a lerakatokhoz és a piacokra. A hét végén a Botosani me­gyei állami mezőgazdasági vállalatok és 30 mtsz befejez­ték a búza aratását. A gépek átcsoportosítása lehetőséget teremt rá, hogy további jó munkaszervezéssel egy-két nap alatt megyeszerte végez­zenek a kenyérgabona beta­karításával.

Next