Előre, 1978. február (32. évfolyam, 9395-9418. szám)

1978-02-01 / 9395. szám

A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja 1978. február 1-től, az életszínvonal-emelési pártprogram szellemében A DOLGOZÓK ÚJABB KATEGÓRIÁI RÉSZESÜLNEK MEGEMELT JAVADALMAZÁSBAN Mától munkásosztályunk erős osztagai, a dolgozók újabb kategóriái részesülnek a meg­emelt javadalmazás előnyeiben. Ez az esemény emlékezetünkbe idézi pártunk főtitkárának sza­vait: „Az életszínvonal-növelés programja a jelenlegi ötéves tervben visszatükrözi gazdasá­gunk dinamizmusát, azt, hogy mennyire helyes pártunk poli­tikája, amelynek célja hatalmas mértékben fejleszteni a termelő­erőket — lévén ez az egész tár­sadalom sokoldalú és harmoni­kus előrehaladásának döntő té­nyezője. E program rávilágít to­vábbá arra is, hogy Romániában a szocializmus és a kommuniz­mus építése egész művének központjában az ember áll, az ember anyagi és szellemi szük­ségleteinek kielégítése, egész népünknek a haladás és a civi­lizáció újabb lépcsőfokaira tör­ténő emelése." Az emberközpon­tú pártpolitika következetes gya­korlatba ültetése, az anyagi ja­vak termelésében a jelenlegi öt­éves terv első két esztendejé­ben elért nagyszerű eredmények hős munkásosztályunknak, dolgo­zó népünknek a szocialista építés­ben elért sikerei mind olyan té­nyezők, amelyek lehetővé tették, a megemelt javadalmazás fo­lyósítására előzetesen megálla­pított határidők lényeges előbb­­rehozatalát. Mint ismeretes, Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezé­sére a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizott­sága decemberi ülésén jóvá­hagyta a javadalmazásemelési grafikon átdolgozásával kapcso­latos javaslatokat, hogy a java­­dalmazásemelés első szakasza 1978. június 1-én érjen véget, s ne szeptember 1-én, ahogy azt eredetileg elhatározták. Ez az intézkedés hozzátartozik a dol­gozók életszínvonala szüntelen emelésére az Országos Konfe­rencián elfogadott határozatok valóra váltásához. Az új felosz­tás folytán az illető ágazatok dolgozó személyzete előirányza­ton felül több mint kétmilliárd lejes pénzalapokban részesül. Az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottsága határozata nyo­mán közzé tették a Törvényerejű rendeletet az 1978. évi első sza­kaszra előirányzott javadalma­zásemelés újrafelosztásáról ága­zatok és tevékenységek szerint, melynek értelmében 1978. feb­ruár elsejétől a szállításban dol­gozók (beleértve a városi szállí­tást is), a bőr-, szőrme- és cipő­ipar, az üveg-, porcelán- és fa­janszipar, valamint a távközlés­ben dolgozók részesülnek meg­emelt javadalmazásban. Az ere­deti grafikon szerint mindössze a szállításban dolgozók javadal­mazásemelése volt kitűzve erre a dátumra, az átdolgozott, lerö­vidített határidős intézkedések nyomán a távközlésben dolgozók öt hónappal, az üveg-, porce­lán- és fajansziparban dolgozók négy hónappal, a bőr-, szőrme- és cipőiparban dolgozók egy hónappal hamarabb kapják meg a megemelt javadalmazás össze­gét. Az üveg-, porcelán- és fajansz­iparban, valamint a bőr-, szőr­me- és cipőiparban dolgozó szakképzett munkások tarifáris javadalmazása iparágak szerint átlag 15,5 százalék és 22,7 szá­zalék között emelkedik, a szak­képzetlen munkások tarifáris ja­vadalmazása iparágak szerint átlag 15 százalék és 20,7 száza­lék között, az operatív személy­zet, az osztályok szerint besorolt többi személyzeti kategória java­dalmazása az illető osztályban előirányzott javadalmazásnak megfelelően 15,4 százalék és 16,4 százalék között emelkedik. A szállításban és távközlésben dolgozók esetében a javadal­mazásemelési törvényerejű ren­delet külön besorolja a vasutak, a gépkocsiszállítás és útkarban­tartás, a hajózás, a légiközleke­dés dolgozóit, így például a mozdony- és motor­vonat-vezetők tarifáris javadalmazása 15,4 szá­zalék és 16,4 százalék, a gépko­csivezetők 15,4 százalék­ és 17,7 százalék, a navigációs személy­zet tarifáris javadalmazása, ha­jócsoportok szerint differenciál­va, 15,4 százalék és 16,4 száza­lék között emelkedik. A légi köz­lekedés navigációs személyzeté­nek 15,4 százalék és 16,4 száza­lék között emelkedik a javadal­mazása, továbbá a szállítás és távközlés ágazatában osztályok szerint besorolt személyzeti ka­tegóriák javadalmazása ugyan­csak 15,4 százalék és 16,4 szá­zalék között emelkedik. A Román Kommunista Párt decemberi Országos Konferen­ciáján kijelölt irányvonalak­nak megfelelően, az 1976- 1980-as ötéves terv végéig az egész dolgozó személyzet tarifá­ris javadalmazása átlag 40 szá­zalékkal emelkedik. Az emelésen kívül növelni fogja a javadalma­zást az is, hogy a személyzet magasabb fokokba, illetve foko­zatokba kerül, szolgálati idővel járó pótlékban, illetve a tör­vényben előirányzott más pótlék­ban részesül. Az általános java­dalmazásemelés, mint ismere­tes, két szakaszban valósul meg, az első szakasz 1977-ben kezdő­dött — s az újabb intézkedések szerint 1978 június 1-én ér vé­get —, a második szakaszra 1979—1980-as időszakban kerül sor. A SZÁMOK TÜKRÉBEN I Az 5. javadalmazási fokozatú, 3 kategóriás bőrcseréd szak­munkás 1978. február 1-től a következő javadalmazásban része­sül: BŐR*, SZŐRME* ÉS CIPŐIPAR Jelenlegi Megemelt­­ ........ javadalmazás_________javadalmazás I 0 p * 1756­­­2081 1­325 Az 5. javadalmazási fokozatú, 3. kategóriás felsőrészkészítő avadalmazá­sa a következőképpen alakul: J­elenlegi. . . . Megemelt Több,e. javadalmazas_________javadalmazas________ 1756 |­­ 2060 | 304 A 21. osztály, 3. kategóriájába sorolt bőrcserző mester java­dalmazása mával a következőképpen alakul: Jelenlegi Megemelt ....... javadalmazás_________javadalmazás________000 e| 2001 | 2310 | 309 SZÁLLÍTÁS (BELEÉRTVE A VÁROSIT IS) A IV. csoportba (tolató) alapfokozatba sorolt (első éves) moz­donyvezető javadalmazása: Jelenlegi Megemelt Többlet javadalmazás_________javadalmazás_______° ° el 1839 | 2140 | 301 A VII. gépkocsicsoportba (24 tonnánál nagyobb kapacitású önürítő kocsik) dolgozó, A-szintű javadalmazásban részesülő, a speciális osztály, 3. kategóriájába sorolt gépkocsivezető javadal­mazása a következő lesz: Jelenlegi | Megemelt Többlet javadalmazás | javadalmazás_________0 ° et 2393 | 2815 | 412 ÜVEG-, PORCELÁN- ÉS FAJANSZIPAR A 7. javadalmazási fokozatú, 3. kategóriás üvegipari szak­munkás javadalmazása a következőképpen alakul: Jelenlegi Megemelt T5bblet javadalmazas_____ javadalmazas 1880 | 2285 | 405 A gyulafehérvári Porcelánus vállalat munkaközössége is részesül feb­ruár elsejétől a megemelt javadalmazás előnyeiben. A vállalat dol­gozói szocialista versenyre hívták ki az összes könnyűipari vállalatokat, amelynek keretében az össztermelési tervelőirányzatot 7 millió lejjel, az árutermelési előirányzatot pedig 5 millió lejjel szárnyalják túl az idén. Ilyenformán jó munkával válaszolnak az életszínvonaluk további emeléséért tanúsított gondoskodásra a összes TavwjTUTflK szicm ismume­nttum. A MEDGYESI TEXTILIPARI VÁLLALAT RÁTÉRT A CSÖKKENTETT MUNKAHÉTRE M­edgyesen már a tavaly sikerrel kísérleteztek a 46 órás munkahét bevezetésével, az idén pedig véglegesítik a havonként egyszeri szabad szombatot. Az áttérést gondosan előké­szítették, hogy megvalósít­hassák az előírt tervmutatók mindegyikét. Termelés és ter­melékenység növelő források egész sorát kutatták fel és al­kalmazták a medgyesi textil­­gyártók, javítottak a munka­­fegyelmen, ésszerűsítették a munkaszervezést, folyama­tossá tették a nyersanyagellá­tást. A JOBBAN TÖBBET JELENT Ha jobban akarunk élni, mint eddig, minden termelő­­egységben olcsóbban, többet kell termelnünk. A medgyesi textilgyártók a tervfeladatok­­nak a csökkentett munkahét­re való beütemezésekor ebből az alapigazságból indultak ki.­­ Januárt kísérleti időszak­nak szántuk, újból megvizs­gáltuk a termelést növelő le­hetőségeinket, továbbá azt, hogy milyen eredményeket érhetünk el gyakorlatban való alkalmazásukkal — mondot­ta Duculeci Elena, a pártbi­zottság titkára. — A csökken­tett munkahét bevezetésével nem kis­zbednek idei felada­taink, éppen ezért munkástól mérnökig, mestertől techni­kusig mindenki megvizsgálta, hogy munkahelyén miként lehet a munkaidőt jobban kihasználni, ötletekben, el­gondolásokban nem volt hi­ány. Szakembercsoport ösz­­szegezte őket és felhasználá­sukkal a havi tervet nemcsak a részlegekre, hanem külön a gépekre, gépcsoportokra is újra felosztotta. A gyűrűsfo­­nógépek termelékenységének növelésével például naponta 312 kiló textíliával gyárthat­nak többet; az orsók forgásá­nak gy­­rsításával napi 122 ki­logrammal nőtt a termelés. De pluszterméket jelent a fo­násnál a hulladék csökkentése, a figyelmesebb gépellenőrzés is. Meghatározták azt is, mi­lyen műveletek egyszerűsítése szükséges az elgondolások ki­vitelezéséhez. Ezeket minden részlegen kifüggesztették, hogy mindenki ismerje, min­denki tudjon róluk. ötletek Értéke A januári eredmények arról tanúskodnak, hogy a medgyesi textilipari vállalat szakembereinek elgondolásai valósággá válnak, az ötletek értékesülnek. Román Győző (Folytatása a 4. oldalon) BŐVÜL AZ ÜZLETHÁLÓZAT A FALVAKON A falusi lakosság növekvő igényeinek, vásárlóereje gya­rapodásának köszönhetően a tavaly tíz százalékkal növeke­dett a fogyasztási szövetkeze­tek áruforgalma 1976-hoz vi­szonyítva. A megnövekedett árualap, a gazdagabb válasz­ték korszerű kereskedelmi for­mák bevezetését tette és teszi szükségessé. A régi, jobbára magánházakban működő bol­tok helyett modern üzletházak, önkiszolgáló rendszerrel és az áru nyíltterű bemuta­tásával működő üzletek e­­gész sorát nyitották meg a fo­gyasztási szövetkezetek. Amint azt Petru Georgescu elvtárs, a Centrocoop kereskedelmi igaz­gatóságának igazgatója elmon­dotta, jelenleg az üzlethálózat 40 százaléka új épületben mű­ködik, összesen 2400 általános áruház, 7200 szaküzlet, 800 vendéglő, 1360 cukrászda stb. jelenti a szövetkezetek új ke­reskedelmi bázisát.­­ A hálózatfejlesztési idei terv elsősorban azokra a me­gyékre összpontosítja az anya­gi erőket, ahol a lakosság szá­mához viszonyítva még nem elegendő a korszerű vásárló­tér, továbbá figyelmünk a köz­ségközpontokban épülő tömb­házak földszinti üzletsorai ki­építésére, az eljövendő városok üzlethálózatának fejlesztésére irányul. Általában úgyneve­zett univerzális típusú üzlete­ket — 1500—5000 négyzetméter kereskedelmi felülettel ren­delkezőket — építünk az ipari cikkek forgalmazására, más­részt szaküzletekre is gondo­lunk, főként a háztartási cik­kek, a vasáru, a piperecikkek stb. megfelelő árusítási felté­teleit biztosítjuk ezekkel. A jelenlegi ötéves tervben a falvak kereskedelmi és ven­déglátóipari hálózata 370 ezer négyzetméternyi hasznos ke­reskedelmi felülettel gazdag­szik. A tavaly átadták rendel­tetésének a Máramaros me­gyei Aknasugatagon a keres­kedelmi és szállodaipari kom­plexumot, amely több mint 1600 négyzetméteres felületű, a Neamt megyei Nicolae Bal­­cescu községi kereskedelmi és szolgáltatási központot, a Brai­­la megyei Movila Miresii köz­ségi szupermagazint stb. Ha­sonló egységek megnyitására kerül sor nemsokára Olt, Má­ramaros, Ilfov, Argeș stb. me­gyékben is. A közszükségleti cikkek el­adására létesített egységek mellett jelentősen gazdagodott a szövetkezeti kereskedelem­nek az ételféleségeket forgal­mazó hálózata is, bővült a szövetkezeti vendéglátóipar műszaki-anyagi alapja. Pilla­natnyilag országszerte 73 köz­ségi és falusi kantin-étterem, 56 mikrokantin, 24 félkész- és konyhakész ételeket forgalma­zó részleg, 81 gyorsbüfé stb. működik. A szövetkezeti kan­­tinokban több mint 11 ezer állandó előfizető és 5000 alkal­mi étkező fogyasztja naponta a két-három féle menüt. A szövetkezeti vendéglátó­­ipart illetően a meglévő egy­ségek átprofilírozása, újabb kantin-vendéglők megnyitása, s ezek menüválasztékának gaz­dagítása szerepel a tervekben, a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetsége jelentő­sen ösztönzi a falusi kanti­­nok mellékgazdaságainak léte­sítését, ezeknek amolyan önel­látásra kell majd berendezked­niük, hiszen hús, tej, zöldség és egyéb termékek beszerzése a saját gazdaságból a legegy­szerűbb. Az életszínvonal-emelési párt­program életbeültetése nyo­mán az ötéves terv végéig je­lentősen növekszik a falvak lakóinak vásárlóereje, s ezzel párhuzamosan nőnek a vásár­lási igények is: a fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységé­nek a gazdagabb és jobb mi­nőségű árualap biztosításával, az üzlethálózat fejlesztésével és korszerűsítésével kell lépést tartania ezzel az igénnyel, hogy a falvakon élő és dolgozó la­kosságnak ne kelljen városra utaznia semmiért. Lázár Edit A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK TEVÉKENYSÉGÉRŐL XXXII.­­ Redactia ELŐRE, Bucuresti (71341). Piata Scinteii 1. ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (71341) Scinteia tér 1. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 9395. szám 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a 1978. levélkézbesítők és a lapterjesztők.­­ Reklám- és apróhirdetés a következő címen: február 1 Agentia de publicitate ISIAP — Bucure?ti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. ---------------------- Filiala Sector 1. cont 645130152. Pentru ELŐRE, szerda Lapunkat külföldre a következő címen 14 lehet megrendelni: A­n­da­ ILEXIM — Departamentul Export-Import Press. P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. ára 30 bani Bucure?ti, str. 13 Decembrie nr. 3. A 3. OLDALON: HAZAFIAS BÜSZKESÉGBŐL ÉS MÉLY HÁLÁBÓL FAKADÓ MEGHATÓ KÖSZÖNTÖK AZ 5. OLDALON: ÜDVÖZLETEK NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL AZ IPARI, ÉPÍTŐVÁLLALATOK, TERVEZŐ- ÉS KUTATÓINTÉZETEK IDEI KÖZGYŰLÉSEI A TERMELÉS MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁT, A BERUHÁZÁSOK HATÁRIDŐ ELŐTTI TELJESÍTÉSÉT, A KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK GYORSABB ALKALMAZÁSÁT SEGÍTIK ELŐ -J­­anuár második felében megkezdődtek ország­szerte a dolgozók évi köz­gyűlései. Mint minden esztendő­ben, az idén is, a termelő mun­ka kollektív vezetésének legma­gasabb gyári, építőtelepi ter­melő- és kutatóintézeti fóru­mán, a dolgozók jelenlétében — ami a részlegenként tartott köz­gyűléseken valósul meg — és képviseletükben — vállalati szinten — elemzik az elmúlt esz­tendő műszaki—gazdasági tevé­kenységét, a folyó évi tervfela­datok valóra váltásához szüksé­ges összes feltételeket, a dolgo­zók munka- és életkörülménye­inek javításában hozott intézke­dések hatékonyságát, elfogad­ják az új évre szóló kollektív szerződést, megújítják a kollektív vezetőszervet, és munkási címet adományoztak múlt évi munká­jukért a legjobb dolgozóknak, válaszolnak a szocialista munka­versenyben elhangzott felhívá­sokra. Eseményszámba mennek ezek a közgyűlések minden egyes esztendőben és minden ütemben.­ A gazdaságnövekedésben, a termelőtevékenység fejlesztésé­ben, a munka- és életkörülmé­nyek javításában jelzik az újabb és újabb szintek elérését. Ahon­nan továbblépve a termelőegy­ségek munkaközösségei teljesít­hetik a XI. pártkongresszus és az 1977-es Országos Konferen­cia nagyjelentőségű célkitűzése­it. Az évente megtartott köz­gyűlések egységes folyamatának vizsgálata választ ad ugyan­akkor arra is, hogy a kollektív vezetés legmagasabb gyári fó­ruma, intézményesítése óta, mennyit fejlődött, tökéletesedett. Mennyivel jobban felel meg fe­ladat- és hivatáskörének, mint korábban. Hogyan hat ki a ter­melőtevékenység műszaki-gazda­sági színvonalának emelésére, a munkaerő nagyobb fokú értéke­sítésére. A termelés és gazdál­kodás évről évre javuló szintje milyen kölcsönhatást gyakorol a kollektív vezetés stílusára, mód­szereire, az üzemi demokrácia elmélyülésére, „anyagi" erejének érvényesülésére. „A Dolgozók Tanácsainak Kongresszusán, akárcsak a Dol­gozók Országos Tanácsának első ülésén újabb intézkedések tör­téntek a dolgozók tanácsai és a dolgozók közgyűlései szerepé­nek növelésére a vállalatok és gazdasági egységek vezeté­sében — mondotta NICOLAE CEAUSESCU elvtárs az Orszá­gos Pártkonferencia elé terjesz­tett jelentésben. Külön kiemel­ném azt, hogy a vezetőtanácsok­ban növeltük a munkások és más dolgozók számát, megnö­vekedett a közgyűlések hatás­köre, az illető egységek alap­vető problémáinak a megvitatá­sában­, valamint a terv teljesí­téséhez, a dolgozó személyzet munka- és életfeltételei javítá­sához szükséges intézkedések el­fogadásában". A közgyűlések hatáskörét bő­vítő újabb intézkedéseket a mi­nőségükben bekövetkezett vál­tozások tették lehetségessé és szükségessé. A pártunk főtitkára által megfogalmazott nagyobb követelményeknek azért felelhet­nek meg, mert az intézményesí­tésük óta eltelt évek alatt, mind nagyobb szerepet töltenek be a dolgozók vezetésben való rész­vételében. A megyei pártszer­vek munkásellenőrző tanácsá­nak tagjai, akik rendszeresen e­­lemzik a vállalati kollektív szer­vek tevékenységét, az elmúlt esztendőben hatáskörük bővülé­séről számolnak be Kolozs me­gyében és másutt. Tevékenysé­gük állandó tökéletesítésére kö­vetkeztetnek abból, amiként a dolgozók készülnek ezekre a közgyűlésekre, a gyári termelő tevékenység, gazdálkodás, mun­ka- és termelésszervezés, az életkörülmények javítása lényeg­be vágó, alapvető kérdéseit ve­tik fel, és érett, a gazdasági ha­tékonyság növelésének követel­ményeit szem előtt tartó megol­dásokat javasolnak. A kollektív vezetőszerv ragyosodását jelzi tagjainak növekvő tekintélye is. Hargita megyében és egyebütt a dolgozók tanácsának munkás­tagjai, a választott képviselők, többnyire a legnagyobb tiszte­letnek és elismerésnek örvendő dolgozók közül kerülnek ki, akik a szűkebb munkahelyük kérdé­seit a vállalat egészének szem­pontjából látják, értékelik, meg­oldásokat sugalmaznak. A munkások számon tartják válasz­tottjaikat, a dolgozó tanácsok ülései előtt megbeszélik a fel­vetendő termelési és más kér­déseket, érdeklődnek a hozott határozatokról., Az ilyen tanács­kozások méginkább megelőzik az évi közgyűléseket, amelyek évről évre újabb lépés megté­telét jelzik a szocialista demok­rácia, a dolgozók vezetésben való részvétele elmélyítésének, tartalmasabbá válásának útján. Az idei közgyűlések előkészí­téséből és az eddig lezajlott munkálatokból egyértelműen le­vonható az a következtetés, hogy lényeges szerepet játsza­nak a termelő tevékenység minő­ségi vetületeinek további javí­tásában, a minőségi ugrás meg­tételében, amely elválaszthatat­lan ettől az esztendőtől, az öt­éves terv hátralévő időszakától. A múlt évi tevékenység elem­zésében az idei teendők meg­vonásában fő szempont­­a ter­mékminőség javítása, az anyag- és energiaforrások magas szintű értékesítése, a ter­melékenység növelése, a terme­lési költségek ésszerűsítése és minden olyan tartalék messze­menő hasznosítása, amellyel to­vább növekszik­ a gazdasági ha­tékonyság, magasabb szinten értékesül a termelő munka, gyorsabb ütemben gyarapszik a nemzeti jövedelem, a gazdaság­­növekedés, az életszínvonal-e­melkedés biztos alapja. A beru­házásban a gazdaságossági kö­vetelmények mellett elsődleges a kivitelezési idő lerövidítése, az átadás előbbre hozatala, ami a tervrajzok és építkezési-sze­relési eljárások jó megválasztá­sával, a nagyobb fokú gépesí­téssel és iparosítással érhető el. A kutató- és tervezőintézetekben a közgyűléseknek kell módot találniuk arra, hogy a­ termelés mielőbb gyakorlatilag értékesít­hesse a tudományos kutatómun­ka eredményeit. Ezekből a követelményekből magától értetődően következik az idei közgyűlés szerepének fontossága az egész évi mun- Barabás Gizella (Folytatása a 4. oldalon) BIHAR MEGYEI MEZŐGÉPÉSZEK VÁLLALÁSA: Tavalyhoz képest hektáronként 1000 kilóval nagyobb kukoricatermést érnek el öntözés nélkül A körösgyéresi termelő­szövetkezetet kiszolgáló gépállomási részleg dol­gozóinak termelési feladatai megegyeznek az mtsz termelési előirányzataival. A mezőgépé­szek javadalmazása is a terve­zett termések előállításától függ, s így érthető, hogy a gaz­daság kukoricatermesztésének fejlesztése a mezőgépészeknek nemcsak kötelessége, de egyé­ni haszna is. Ebben az évben 5300 kiló hektár átlagot kell megvalósítanunk — a gépé­szek tavalyhoz képest 1000 kilóval többet vállaltak — melynek érdekében alaposan fel kell készülnünk a gépek jobb kihasználására, a munka minőségének javítására, a fel­adatok idejében való teljesíté­sére. A kukoricánál a betaka­rítás kivételével minden mun­kálatot gépesítettünk, s ennek arányában növekedett a ter­melés iránti felelősségünk. Részlegünkön az arányosan ellátott géppark lehetővé teszi a talajjavítás, talajművelés, vetés teljes gépesítését és a magvak legmegfelelőbb idő­ben történő talajba juttatását. Igyekszünk jól dolgozni; volt esztendő, amikor hektáronként 6300 kilós szemeskukoricát termeltünk. Az elemzések so­rán rájöttünk arra, hogy a mi övezetünkben az őszi szántás, a talajművelés, a kukoricater-­ mesztés egyik kulcsfontosságú kérdése. Tulajdonképpen innen indul minden. Jó fizikai tulajdonságú, meg­felelő tápanyag ellátottságú talajaink vannak. Nem kell bajlódnunk az ideiglenes víz­felesleggel, a gazdaság terüle­tének alig egyharmada agya­gosabb talajú; ha kedvező ta­lajállapotnál dolgozunk, na­gyon jó munkát végezhetünk. Tavalyelőtt éppen az volt a baj, hogy a sok eső miatt túl nedves talajt szántottunk, sok területet forgattunk tavasszal, s a lágyban szántott talaj meg a tavaszi szárazságot fokozó a­­ránytalan vízveszteség nagy­mértékben rontotta a talaj­művelés, a magtakaró minő­ségét, a növénykultúra fejlő­dését és a termést. Az idei gazdasági év előkészítésekor ü­­gyeltünk és ügyelünk, hogy ez ne ismétlődhessék meg. A szántás mélysége 29—31 cm. A nyáron művelt talajo­kat a gyomosodás mértékétől függően ősszel még egyszer szántjuk, s ha az alapszántás­nál porhanyós barázdát forga­tunk, a jó magtakarót egy-két tárcsázással is kialakíthatjuk. A MÍG—5 és a MA—3,5 tí­pusú gépekkel jól tudunk dol­gozni, a szerves eredetű és a foszfortartalmú talajjavítókat idejében kiszórjuk, nem aka­dályozzuk a magágykészítést. A komplex műtrágyákat ve­téssel egyidőben alkalmazzuk, ugyanazzal a géppel vetünk, herbicidálunk és műtrágyá­zunk. Érthető, hogy ily módon a kukoricatermesztésben a leg­összetettebb és gépesítési szem­pontból legnagyobb szakértel­met igénylő munka a vetés. Ezt figyelembe véve állandósí­tottuk a legtapasztaltabb me­zőgépészeket, s jómagam, munkatársaim is fokozottabb mértékben vigyázunk a három feladatot teljesítő gép műkö­désére. Ilyenkor különleges szervezésű intézkedéseket is teszünk: egymáshoz közeli parcellákon vetünk, hogy meg­könnyítsük a permetezők visszaállítását; az utánfutókra tartályokat szerelünk, ame­lyekben lehetőség van a gyomirtószer feloldására és a permetlé keverésére. Marica Petru, a körösgyéresi (Bihar megye) gépállomási részleg vezetője (Folytatása a 4. oldalon)

Next