Előre, 1978. április (32. évfolyam, 9446-9471. szám)

1978-04-01 / 9446. szám

A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja Nicolae Ceausescu elvtárs jelenlétében BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A NÉPTANÁCSOK ELNÖKEINEK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA A NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt, főtitkára, Románia Szocia­lista Köztársaság elnöke jelen­létében a fővárosban ülésezett néptanácsok elnökeinek orszá­gos konferenciája március 31-én befejezte munkáját. Az átfogó fórum széles körű és a gyümöl­csöző vita után elsődleges fon­tosságú határozatokat fogadott el az államhatalom és köz­­igazgatás helyi szerveinek a ha­za gazdasági haladásáért, az összes megyék, városok és köz­ségek felemelkedéséért, társa­dalmi és szellemi életünk felvi­rágoztatásáért, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom grandiózus művének felépítésé­ért kifejtett tevékenységéről. Pénteken, a konferencia utol­só napján a munkálatok ugyan­azon munkalégkörben a plé­­numban folytatódtak, az átfogó elemzésnek és igényességnek ugyanabban a légkörében, ame­lyet a helységek jó vezetése és gazdálkodása, valamennyi városi és falusi­ település gyors ütemű, tervszerű gazdasági, társadalmi­kulturális fejlesztése, az élet minőségének, a dolgozók civili­zációs fokának emelése vet fel. A néptanácsok elnökei fóru­mának részvevői, lényegében a haza egész lakosságát képvisel­ve, ezen a reggelen — akárcsak a konferencia előző napjain — nagy melegséggel és lelkesedés­sel fogadták a terembe lépő Nicolae Ceausescu elvtársat, a párt és az államvezetőségből a többi elvtársat. Perceken át erő­teljesen visszhangzott az éljen­zés, a jelenlevők hosszasan is­mételték: Ceausescu — RKP! A teremben meghívottakként jelen voltak az RKP KB, az Államtanács és a kormány tag­jai, központi intézmények, tár­sadalmi és tömegszervezetek vezetői, párt- és állami aktivis­ták, a tudományos és művelő­dési élet személyiségei. Az első ülést Dumitru Sandu elvtárs, a Teleorman megyei Zimnicea város néptanácsának elnöke vezette. A vitában fel­szólaltak a következő elvtársak: Pogea Brincoveanu, a Hunyad m­unicipiumi néptanács elnöke, Elisabeta Leonte, a Buzau me­gyei Gura Teghii községi nép­tanács elnöke, Felic Dobrescu, a Ialomita megyei Slobozia vá­ros néptanácsának elnöke, Ilie Matéi, az RKP KB propaganda osztályának helyettes vezetője, Dan Trifoiu, a Temes megyei Kacsád község néptanácsának elnöke, Ion Vlad, a Román muni­­cipiumi néptanács elnöke, Cons­tantin Panu, az Arad megyei Pécska községi néptanács elnö­ke, Suzana Gâdea, nevelés- és oktatásügyi miniszter, Fodor András, a Kolozs megyei Mol­­dovenesti községi néptanács el­nöke, Vasile Petrache, a Bacau megyei Sascut községi népta­­nács elnöke. A továbbiakban a konferencia munkáját Constantin Dascalescu (Folytatása a 3. oldalon) ­ Az életszínvonal-emelési pártprogram szellemében ÚJABB IPARÁG DOLGOZÓI RÉSZESÜLNEK J­AVADA­MAZÁS-EMELÉSBEN z utóbbi időszakban min­den hónap első napjától újabb és újabb iparágak dolgozói részesülnek javadalma­­zásemelésben. Mindannyian jól tudjuk: a javadalmazás emelé­sére az alapokat az új értéket termelő munka teremti meg. Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB legutóbbi plénumán rá­mutatott: a nettó termelés, tehát az újonnan alkotott érték növe­lése teszi lehetővé mind a nem­zetgazdaság­ fejlesztésére, mind a népünk jólétének emelésére szánt pénzösszegek növelését. „Megkétszerezhetjük, egyes vál­lalatokban és szektorokban pe­dig meg is háromszorozhatjuk a nettó termelést — mondotta pár­tunk főtitkára. — Óriási tartalé­kaink vannak és mindent el kell követnünk, hogy határozottság­gal rátérjünk hasznosításukra. Ezzel összefüggésben kell értel­meznünk a dolgozók anyagi ér­dekeltségének javítására vonat­kozó határozatot is, egyrészt a javadalmazási törvény egyes elő­írásainak, másrészt a dolgozók nyereségrészesedéséről elfoga­dott határozat előírásainak a­lapján." Az a tény, hogy a dol­gozók a megszabott javadalma­zás fölött megkapják a vállalat nyereségének növelésével — az anyagi ráfordítás csökkentésével, a munkatermelékenység javítá­sával — megteremtett többlet­jövedelem jelentős hányadot, anyagilag még érdekeltebbé te­szi őket a termelőegységek gaz­dasági hatékonyságának javítá­sában. A mai napon — az előzetesen megállapított időpontnál­ négy hónappal hamarabb — csak­nem 250 000 a fakitermelő és -feldolgozó iparágban tevékeny­kedő munkás, mester, technikus, mérnök, közgazdász jövedelme is lényegesen gyarapodik. Ezzel mintegy ötmillióra emelkedik — az életszínvonal emelési prog­ram első szakaszára előirányzot­taknak megfelelően — a fel­emelt javadalmazásban részesül­tek száma. De a dolgozók évi javadalmazása a gyár tiszta hasznának növekedésével együtt tovább emelkedhet, mindenki — a végzett munkája arányában — részesedhet a termelőegység nyereségéből. A TARIFÁLIS ÁTLAGJAVADALMAZÁS NÖVEKEDÉSE • Az ötéves terv egészére előirányzott, mutatószámot a párt Orszá­gos Konferenciáján az egész nemzetgazdaságra megállapított növekedési aránnyal fogják javítani Ratosnyán is tavaszba for­dult a tél. A mogyoróbokrok jókora barkája is feslik, rü­gyet bontogatnak a Maros menti fák. Fenn, a vágteretben reggelenként még próbálkozik a tél, ám a napmeleg dél felé itt is megadásra kényszeríti. A kis irodahelyiségben, ahol SZÁSZ ISTVÁN mesterrel, a régeni IFET ratosnyai kiterme­lési egységének főnökével és FLOREA IOSIF kitermelő mesterrel beszélgetünk, nem hallatszik a munka zaja, csak a kályhában pattogó száraz fa ad szokatlan, rég elfelejtett kellemes kísérő zenét. — Az emberek számolgat­nak, mindenki a maga terveit szövögeti, mert a fakitermelők nem keresnek ugyan rosszul, dehát kinek nem jön jól a még több pénz? Nekem április 1-től 420 lejjel emelkedik az alap­­javadalmazásom. Hogy is mondjam... Jólesik. Munká­hoz szoktam, erdőmunkához, négy és fél évtizede már. A párt gondoskodása nyilvánul meg ebben a jelentős javadal­mazásemelésben. Ráadásul, u­­gye, négy hónappal a terve­zettnél hamarabb érkezik, ami az én esetemben mintegy 1700 lejt jelent. Számít. Töltöm a hatvanat, nyugdíj küszöbén állok — mondja Szász István és fát vet a kályhába, nyilván nem magáért. Aligha szokott a látogató a hűvösebb havasi levegőhöz. — Mit mondanak az embe­rek? — Ugyanazt. A különbség csak annyi, hogy legtöbbjük­nek sok van még a nyugdíjig. Háromszázhúsz dolgozónk van, átlagban 300 lej körüli a java­dalmazásemelés első részlete. Ez csak a mi egységünkben havonta mintegy 100 000 lejre rúg... — Nekem, — jegyzi meg Florea Iosif mester — havonta 320 lejt jelent az emelés, no meg a négyhavi is felmegy 1300-ra. Azt mondom, a mi munkánk kemény munka, hoz­záértést, erőfeszítést igénylő, de nem dolgozunk hiába. Én is, a többiek is munkánk meg­becsülését látjuk az emelés­ben ... — Az életszínvonal emelése szocialista rendszerünkben ter­mészetes jelenség, noha ilyen nagyarányú emelésre eddig nem volt példa. Fejlődik a nemzetgazdaság, többet lehet fordítani a jólét biztosítására. De hogyan válaszolnak erre a dolgozók? " — Gondolom, ahogyan más iparágakban. Tavaly még ta­valyelőtt nagy károkat szen­vedett az erdő. A széldöntés beleszólt a terveinkbe és meg­tizedelte a fenyőállományt. Szász István úgy véli, bő­vebb magyarázattal kell szol­gálnia. Honnan tudhatná a lá­togató, miről is van szó? Igyekszünk feldolgozni a szél­­döntésből származó anyagot, megmenteni, mielőtt késő len­ne.­­ A polgármesterek és nép­­tanácsi képviselők megyei kon­ferenciáján szó esett arról is, hogy Maros megyében a szél­­döntés komoly kárt okozott. Ennek megfelelően intézkedé­sek történtek, hogy egyrészt az erdőkitermelésben ellensúlyoz­zuk a károkat, azaz ne halad­juk túl az erdők lehetőségeit, másrészt gyorsítani kell a te­lepítés, csemeteültetés ütemét. — Éppen itt van a mi mun­kaközösségünk válasza is a ja­vadalmazásemelésre — mond­ja Szász István. — Célkitűzé­sünk, hogy a lehető leg­jobban gazdálkodva megmentsük a fa­anyagot és tovább javítsuk a kihasználás mutatóját... — Na igen — hajlik előre ültében Florea Iosif — noha ez már nem is­­olyan egyszerű. Nyolc, tíz évvel ezelőtt a fa­anyagkihasználás még alig ér­te el az 50—60 százalékot. A többi ment tűzifának. Ma ipari feldolgozásra irányíthatjuk a faanyag 90 százalékát. Ennek ellenére vannak még tartalé­kok. Például az ágak, amelyek azelőtt ott maradtak a kiter­melés helyén. Ma felhasznál­ható tűzifának. Ez annál is in­kább szükséges, mert az ipari célokra irányított faanyag mu­tatója 90 százalékra emelke­dett, viszont csökkent a tűzifa­­mennyiség. Szász István ismét úgy érzi, elkel egy kevés magyarázat.­­ Az erdőkitermelés gépesí­tése új lehetőségeket teremtett, gazdaságossá tette azt is, ami­re azelőtt nem is gondolhatott az ember. Például lóvontatás­sal lehozni az ágakat, tüzelő­nek. Nem fizetődött ki. Kötél­pályán, gépkocsival, pótkocsis traktorral már igen. A kiter­melő erdőmunkások szakisme­reteinek bővítése a munkahe­lyeken éppen úgy hozzájárul a faanyag gazdaságosabb kihasz­nálásához, mint a korszerű technológia bevezetése, a fa koronás, kitermelése. Vágás után a vegyes állományú erdőt megtisztítjuk az ágaktól, ame­lyeknek javarésze szintén a forgácslemez-gyárakba megy. Más része tűzifának. A dolgo­zók ezzel válaszolnak, a­ fa­anyag ésszerűbb kihasználásá­val, jobb gazdálkodással. Mert azt is figyelembe kell venni, hogy a javadalmazásemelésnek ez a mostani csak­­az első fele, a második jövőre kezdődik. Úgyhogy kétszeresen kell szá­molni. A teendők terén is. Menteni, óvni az erdőállo­mányt és okosan, minél haté­konyabban gazdálkodni a fa­anyaggal. Mi ezt tesszük, erre törekszünk. Gáspár Tibor VÁGTÉRI BESZÉLGETÉS Még termelékenyebben kell dolgoznunk, hiszen senki sem teremti meg számunkra a civi­lizáltabb élet feltételeit, csak mi magunk. Egész népünkkel egye­temben jól tudják ezt a fakiter­melők és -feldolgozók. Ők is hozzáteszik a m­aguk hányadát a jobb életet megalapozó nem­zeti vagyon megteremtéséhez. Az idén például több mint 1,1 mil­liárd lej értékű bútorral gyárta­nak többet, mint tavaly. Ez nem­csak azt jelenti, hogy 600 000 garnitúrával hagyja el több vál­lalatainkat, gyárainkat, hanem azt is, hogy a termékek minősé­ge tovább javul, a felhasznált nyers- és alapanyagokból az eddiginél nagyobb értéket hoz­nak ki. A hogyanra nem lehet néhány szóban kimerítő választ adni, annyit azonban megemlíte­nénk, hogy a tervek szerint, a hazai ritka és értékes fafajták felhasználásával, a termékek megmunkálási fokának növelése­(Folytatása a 11. oldalon) XXXII. I Redacfia ELŐRE, Bueurestí (1X341). Fäata ScinteU X, ! . ,­­ ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (11341) Scinteia téri­ évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. .... . Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 7446. szám 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 17/8. a levélkézbesítők és a lapterjesztők. .............. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: ápnllS Agenfia de publicitate ISIAP — Bucure$ti, t’alea Victoriei nr. 114. Sector 1. BN’-RSR. szombat FUiala Sector 1. cont 643130144. Pentru ELŐRE. ___________ Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 12 oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Fresh. P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. áfa 30 bani București, str. 13 Decembrie nr. 3. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS TALÁLKOZIK TUDOR ZSIVKOV ELVTÁRSSAL a Túrni* Magurele-Nikápoly vízierőmű-komplexum építési munkálatainak felavatása alkalmából Nicolae Ceausescu elvtárs, a­munista Párt Központi Bizottság Román Kommunista Párt fő-á­ga első titkára, Bulgária Nép­titkára. Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa e­­Köztársaság elnöke és Todor­nöke között f. év április elején Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kom- találkozóra kerül sor abból az alkalomból, hogy­ felavatják a Turnu Magurele-Nikápoly ví­zi erőmű-komplexum építési munkálatait. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ Svájc nagykövetét Nicolae Ceausescu­­ elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke fogadta Pierre Henri Thevenazt, aki a Svájci Konfö­deráció rendkívüli és meghatal­mazott nagyköveteként bemu­tatta megbízólevelét. Átnyújtva a megbízóleveleket, a svájci nagykövet tolmácsolta Nicolae Ceausescu elvtársnak a Svájci Konföderáció Szövetsé­gi Tanácsának baráti és jókí­­vánsági üzenetét. Ez alkalommal Nicolae Ceausescu elnök és a svájci nagykövet rövid beszédet mon­dott. Nicolae Ceausescu: Románia Szocialista Köztársaság elnöke a megbízólevél ünnepélyes át­vétele után szívélyes légkörben elbeszélgetett Pierre Henri The­­venazzal, Svájc nagykövetével. Az ünnepségen és a megbe­szélésen jelen volt Stefan And­rei külügyminiszter és Silviu Curticeanu elnöki és állam­­tanácsi­­ titkár. Úgyszintén jelen voltak Svájc bukaresti nagykövetségének tagjai. Brazília nagykövetét Nicolae Ceausescu elittárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke búcsúlátogatáson fo­gadta Paulo Braz Pinto da Sil­­vat, Brazília bukaresti nagykö­vetét, abból az alkalomból, hogy befejezte küldetését országunk­ban. Ez­­ alkalommal szívélyes meg­beszélésre került sor. MUNKATÁRSUNK JELENTI HARGITA MEGYÉBŐL BE KELL FEJEZI A VETÉSI ELŐKÉSZÜLETEKET­ ­, Hagita megyében hagyó­­mártyásan a Székelykeresztúr környéki egységekben vetnek elsőként, az idén is itt készí­tették elő az első Száz hektá­rokat a tavaszi kalászosok számára. Remélhetőleg, a kö­zeli napokban már a vetőgé­pek megindulásáról is beszá­molhatunk, hiszen a jól előké­szített parcellákon minden fel­tétel adott a minőségi mun­kára, noha az ősz folyamán számottevő nagyságú területet nem sikerült megforgatni, s így a koratavaszi kedvező na­pokat az őszi adósságok felszá­molására kellett fordítani. E vonatkozásban eredmény (a­­mennyiben a tavaszi szántást annak lehet nevezni), hogy Ke­resztúron például 271, Szent­­ábrahámon 243, Siménfalván 130 hektár területet megszán­tottak, s ahol már a télvégi napokban megindultak a trak­torokkal, ott a későbbi fagyok is segítettek szétmorzsolni a tavaszi talajforgatás rögeit. S mert e parcellákon úgyszólván kivétel nélkül istállótrágyát is aláforgattak, remény van arra, hogy az előírt hozam­szinten termelnek. Bonyolultabb a helyzet azo­kon a helyeken, ahol még mindig nem szántottak. Me­gyei szinten 11 000 hektár par­cella m­egszántása maradt a tavaszra, ebből viszont mos­tanáig nagyon keveset forgat­tak meg. Nyilvánvaló igény, talán úgy is fogalmazhatnánk, a gépesítők legfontosabb teen­dője a­ szántás mielőbbi befe­jezése, ellenkezőleg ugyanis, számításba véve azt, hogy a közeli napokban, a kukoricát kivéve, minden növény mag­­vát már vetni lehet, nyilván­való, hogy kisebb halogatás esetén is nem marad lehető­ség a minőség igényeinek be­tartására. Igyekezetre van szükség a tél folyamán kihordott istálló­trágya talajba munkálásánál is. Tény, hogy még egyetlen évben sem sikerült a megyé­ben ilyen, nagymennyiségű is­tállótrágyát kihordani a föl­dekre. A ditrói gazdaságban mintegy 700 tonna istállótrá­gyát szállítottak ki, ezzel szemben vontatott a trágya szétszórása és aláforgatása, holott a tervekben foglalt, ho­zamszintek elérése nemcsak igényli, de meg is követeli a trágyázás nyújtotta lehetősé­gek hasznosítását. Annál is inkább, hiszen műtrágyából ezúttal sem sikerült fedezni a tényleges szükségleteket. Persze, e még megszálltat­­lan parcellák megforgatásával az istállótrágya is a talajba kerül. Jókora nagyságú olyan területet is trágyáztak viszont, ahol már az ősszel szántottak. A megye sok egységében szo­kásos tavaszi aláforgató szán­tást nem tanácsolják a kuta­tók, a megyei szakvezetés­nek is többet kell tenni tehát azért, hogy a nagy vízveszte­séggel járó tavaszi, szántásokat fokozatosan mellőzzék, a mag­­ágyelőkészítésben egyre na­gyobb szerepet kapjanak a kombinátorok. Az időszak jellegéből adó­dóan a csíki és gyergyói öve­zetben változatlanul törődést követel a burgonya ültető­­anyag tárolásának nyomonkö­­vetése és most már az ülte­tésre való előkészítése is. Az alcsíki egységek egyik-mási­kában különben be is indult e munka, s ha pillanatnyilag hűvös is az idő, felkészülnek arra, hogy rövid idő alatt és jó minőségben végezzék el a burgonya ültetését. Flóra Gábor v.,V 1 Takarmánynövényeket vetnek az umceni-i árny­ben ­ Egységünk területén, itt Rotosnya környékén is sok fenyőt döntött le a vihar. Vál­lalati szinten úgy kell tehát dolgoznunk, hogy 1980-ig hely­rehozzuk a természet okozta veszteségeket. Nem­ nyúlunk hát fenyő­erdeinkhez, hanem teljes erőbedobással mielőbb

Next