Előre, 1978. július (32. évfolyam, 9523-9548. szám)

1978-07-01 / 9523. szám

JELENTŐS HOZZÁJÁRULÁS SZOCIALISTA KERESKEDELMÜNK TÖKÉLETESÍTÉSÉHEZ „A kereskedelmi tevékenység a termelő munka közvetlen folytatása; a kereskedelemnek, a keres­kedelmi dolgozóknak megfelelőképpen teljesíte­niük kell feladataikat, eleget kell tenniük felelős­ségüknek, hogy a termékek idejében és jó körül­mények között eljussanak a fogyasztókhoz.” NICOLAE CEAUSESCU A sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom épí­tésének legfőbb célja szüntelenül emelni az egész nép anyagi és szellemi jólétét, az egész társadalom civilizá­ciós fokát. Pártunk és álla­munk e célkitűzés jegyében a nemzetgazdaság fejlesztésével, a nemzeti vagyon gyarapításá­val biztosítja, hogy mindaz, ami országunkban megvaló­sul, a dolgozók szükségleteinek kielégítését, az embert szolgál­ja. Ilyen gondolati összefüg­gésben — emberközpontú párt- és állampolitikánk va­lóra váltása folyamatában —, közéletünk jelentős eseménye­ként került sor a Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk fő­titkára kezdeményezte orszá­gos tanácskozásra, melyen szo­cialista kereskedelmünk több mint 400 000 dolgozójának képviseletében 2500 küldött az igényesség és a felelősség­­érzet jegyében megvitatta, ho­gyan válnak valóra a párt XI. kongresszusán és Országos Konferenciáján a lakosságel­látás szüntelen javítására, a kereskedelmi tevékenység tö­kéletesítésére kijelölt felada­tok, melyek a továbblépés út­jai és lehetőségei. Pártunk főtitkárának, köz­társaságunk elnökének jelen­léte a kereskedelmi dolgozók országos tanácskozásán, kie­melkedő fontosságú beszéde — melyben a tények meggyőző erejével, tudományos alapos­sággal és valóságismerettel mérlegelte e különleges poli­tikai, gazdasági és társadalmi jelentőségű munkaterület e­­redményeit, értékes útmutatá­sok és orientációk kíséretében vázolta azokat a feladatokat, amelyek az elkövetkezőkben szocialista kereskedelmünk tö­kéletesítéséhez vezetnek —, újabb bizonyítéka annak a megkülönböztetett gondosko­dásnak, amellyel a párt- és államvezetőség, személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs a lakosságellátás szüntelen javí­tását, a dolgozók életszínvo­nala emelkedését övezi. A kereskedelmi dolgozók or­szágos tanácskozásának mun­kálatai, újabb ékesszóló és konkrét megnyilatkozását je­lentették szocialista demokrá­ciánk mélyülésének, annak, hogy pártvezetőségünk, a dol­gozók tömegeinek bevonásá­val, következetesen és szünte­lenül tökéletesíti a gazdasági­társadalmi élet valamennyi területének tevékenységét. A plénumon és a szakosztályok­ban kibontakozott vitában az állami- és szövetkezeti keres­kedelem, a szállodaipar szá­mos dolgozója tette közkinccsé tapasztalatait, javaslatait és (Folytatása a 2. oldalon) A­ rr • • ÚJABB LÉPÉSEK A KORSZERŰSÖDÉS ÚTJÁN zilahi,­fafeldolgozó válla­lat “ tulajdonképpen az esztendő fordulón jött létre, alig fél éve tehát. Már­pedig ezzel a körülménnyel ugyancsak számolni kell e te­vékenységi időszak gazdasági eredményeinek a számbavéte­lekor, hiszen a helyi iparból való kiválás nem egyszerűen a cégtábla kicserélését jelen­tette, hanem mondhatni egy egészet­ új gazdálkodási mód kialakítását is a vezetés és szervezés vonatkozásában e­­gyaránt. Az új vállalat előtt álló feladatok végiggondolása egybeesett ugyanakkor az RKP KB márciusi plenáris ülésének útmutatásaival, s ezért meghatározó körülmény­nek kell tekintenünk azt a tényt is, hogy az önálló esz­köz- és pénzgazdálkodás felté­teleinek a megteremtését ele­ve a vállalatszerkezet kialakí­tásával összefüggő teendőkkel kapcsolhatták össze, és már kezdettől megkülönböztetett figyelmet fordíthattak a fizi­kai tervmutatók megvalósítá­sára és túlteljesítésére. A vál­lalat tervirodájának helyettes vezetője, Csornai István által rendelkezésünkre bocsátott előzetes adatok szerint a zila­hi bútorgyár munkaközössége — eredmény összegező fel­méré­sünkben csak erre az egység­re alapozunk — a termelé­kenység tervelőirányzatát az első félévben megközelítőleg 106 százalékban, a tisztaterme­lését pedig 104,8 százalékban teljesíti, s versenyvállalásukat is túlhaladják: a vállalt 1,2 millió lej értékű árutermelési többlet helyett kb. 5,3 millió lejt valósítanak meg. Egészen kiugró eredményeket felmu­tató területek nem voltak, de például a Mese?-77 elnevezésű kombinált szobabútorból az első félévre előirányzott 1020 helyett 1350 darabot gyártot­tak le, ami­t a jelentős ter­meléstöbblet — mindenekelőtt a vállalat nagy erőtartalékaira hívja fel a figyelmet, a mun­kaközösség abbeli lehetősé­geire, hogy az eddigieknél sokkal erőteljesebben fokoz­zák a termelést, és jelentősen túlszárnyalják a fizikai terv­mutatókat. Ebben az össze­függésben nem tekinthető vé­letlennek, hogy mind a válla­lat igazgatója, Marinca­ Ca­­sian, mind pedig lánca Vasile mester, a pártbizottság titká­ra, valamint a zilahi bútor­gyár főtechnikusa, Csáki Gyu­la jobbára csak kielégítőnek tekinti a félévi eredménye­ket, holott azok — a tervada­tok tanúsága szerint is — jónak ítélhetők meg. Mint mondották, a pártszervezet, a dolgozók tanácsa, a szakszer­vezeti bizottság arra töreke­dett, hogy céltudatosan előké­szítse a feltételeket az RKP KB márciusi plénumán az új gazdasági-pénzügyi mechaniz­mus, a munkásönigazgatás és öngazdálkodás megszilárdítá­sára kijelölt feladatok teljesí­téséhez, s éppen ezért a fél­évi eredményeket a vállalat­­szervezés további teendőinek szemszögéből ítélik meg. Ha­bár a dolgozók év eleji köz­gyűlésén elfogadott egységes műszaki-gazdasági intézkedési program* alapvetően a munka­termelékenység tetemes növe­lésére alapoz, a­ célkitűzés megvalósítását szolgáló három igen lényeges összetevő — a gépek jobb kihasználása, a szaktudás gyarapítása és a munkaszervezés ésszerűsítése — tekintetében még igen sok tennivalójuk van. Beszélgeté­sünk alkalmával, a félévi e­redmények számbavételekor éppen ezért főleg azokról a kezdeményezésekről esett szó, melyek a megkezdett vállalat­fejlesztést és korszerűsítést hivatottak továbbvinni, gyor­sítani. Mégpedig az igényes­ségnek és a pártos elvárásnak abban a szellemében — utal­tak rá —, amit a zilahi nép­gyűlésen mondott beszédében pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUSESCU elvtárs követel­ményként állított elébük: ,,Önöknek valóban sokat kell dolgozniuk, hogy 1980-ra elér­jék a 10 milliárd lej értékű termelést, korszerű vállalataik legyenek, s ugyanakkor meg­valósítsák a lakás- és szociá­lis-kulturális építési progra­mot. Ismerem a Szilágy me­gyei pártszervezetet, és nagy örömmel állapítottam meg hogy a munkások, az összes dolgozók, az egész lakosság lelkesen munkálkodik a me­gye programjának valóra vál­tásán. Éppen ezért meggyőző­désem, hogy sikeresen megva­lósítják az összes célkitűzése­ket.“ Mire alapoznak tehát a zi­lahi bútorgyártók az elkövet­kező fél évben —, ami egyben azt is jelzi, hogy az ötéves terv felezőidején túl vagyunk, s a fizikai tervmutatókat — a mennyiségi követelményeket — a lehető legmagasabb minő­ségi szinten kell megvalósíta­ni? Csáki Gyula a dolgozók fokozódó kezdeményező szelle­mét említi, többek között, mint igen lényeges tényező­jét a fizikai tervmutatók túl­szárnyalásának: „Régi, jó kol­lektívánk van. A javadalma­zásemelés hatása a nagyobb munkakedvben nyilvánul meg, s könnyen beilleszkedünk az új gazdasági-pénzügyi mecha­nizmus kereteibe: érdekünk, hasznunkra van. Itt Zilahon két különálló egységben gyár­tunk bútort, s most arra tö­rekszünk, hogy bizonyos pár­huzamos munkafázisokat ösz­­szekössünk, így az egyik egy­ségben megszüntetjük a sza­bászatot, s az intarziás furnír előkészítését is egy helyre össz­pontosítjuk. Az intarziával e­­gyébként csak tavaly kezd­tünk foglalkozni, s most ott tartunk, hogy 1979-re már tel­jesen le vagyunk fedezve. Egy­szóval minden feltételünk megvan ahhoz, hogy az ötéves terv idei előirányzatait, ver­senyvállalásainkat példásan teljesítsük és túlszárnyaljuk.“ Marinca” Casian igazgató u­­gyancsak az emberi tényező szerepét hangsúlyozta, amikor a vállalatfejlesztés és korsze­rűsítés, illetve a munkaterme­lékenység erőteljes fokozása közötti összefüggésről szólva a szakképzés és a szakmai to­vábbképzés átfogó kérdéskörét boncolgatta — már csak azért is, mert elég sok hiányosság mutatkozik ezen a téren, vi­szont a vállalat előtt álló új feladatokat csak jól felkészült szakembergárdával valósíthat­ják meg. „A múlt hónapban a dolgozók tanácsa megvitatta ezt a kérdést, s nagyon remé­lem, hogy sikerül végre ren­det teremtenünk ezen a terü­leten is. Egyébként úgy vé­lem, hogy a márciusi plenáris óta eltelt hónapok jó alkalmat nyújtottak a Központi Bizott­ság határozatába foglalt intéz­kedések gyakorlatba ültetésé­re való felkészüléshez, s meg­győződésem, hogy a szilágy­sági bútorgyártók mindent el- Miklós László (Folytatása a 2. oldalon) HAT HÓNAP TAPASZTALATAI A ZILAHI FAFELDOLGOZÓ VÁLLALATBAN Világ proletárjai, egyesüljetek ! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A KGST ÜLÉSSZAKÁNAK XXXII. ÜLÉSE Befejezte munkáját Buka­restben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszakának XXXII. ülése. Az utolsó napon elfogadták a napirendi kérdésekben előirány­zott dokumentumokat. A KGST-tagállamok küldöttsé­geinek vezetői aláírták a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa ülésszaka XXXII. ülésé­nek jegyzőkönyvét, valamint a KGST-tagállamok küldöttség­vezetőinek nyilatkozatát arról, hogy az ülésszak elfogadta a hosszú lejáratú együttműködési különprogramokat. Alekszej Nyikolajevics Koszi­gin elvtárs, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, aki átvette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszaka XXXIII. ülésének elnökletét, a bukaresti ülésszakon részt vett küldöttségek nevében meg­köszönte a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, országunk kormányának és kül­döttségének a KGST-ülésszak ülése munkájához biztosított jó feltételeket. A felszólaló hangsúlyozta, a KGST következő ülésszakát Moszkvában szervezik meg, s egyben rámutatott, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja, a Legfelsőbb Szovjet Elnöksége és a szovjet kormány mindent megtesz a KGST megalakulásá­nak 30. évfordulójával egybeeső XXXIII. ülésszak jó menetéért. Le Thanh Nghi elvtárs, Viet­nam Szocialista Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese, országa küldöttségének vezetője kor­mánya nevében köszönetet mon­dott, hogy hazáját felvették a KGST tagállamai közé. Záróbeszédet mondott Manea Manescu elvtárs. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi ülésszak a gyü­mölcsöző együttműködés, a ba­rátság, a kölcsönös tisztelet és­ egyetértés légkörében különle­gesen fontos kérdéseket vitatott meg az országaink közötti gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés és kooperáció el­mélyítésére. Az elfogadott intézkedések — hangsúlyozta — együttes erőfe­szítéseinkből fakadnak, s egy­ben tanúsítják a KGST-tagálla­­moknak azt a természetszerű és állandó törekvését, hogy a kölcsönös előnyök jegyében sok­rétűen elmélyítsék az együttmű­ködést országaink nemzetgaz­dasági fejlesztésének létfon­tosságú kérdéseiben, bővítsék a gazdasági cseréket és meggyor­sítsák az 1981—1985-ös ötéves tervidőszak terveinek egyez­tetési munkálatait. Úgy hiszem, valamennyiünk nevében megelégedéssel nyug­tázhatom a jelenlegi ülésszak határozatát Vietnam Szocialista Köztársaság tagfelvételéről, me­legen üdvözölhetem a vietnami népet és sok sikert kívánhatok neki hazája helyreállításához és szocialista építéséhez. Remélem, hogy a szocialista hazánk fővárosában töltött na­pokra és munkára szívesen fog­nak emlékezni, és tolmácsolják meleg baráti üzenetünket és e­­gyüttműködési óhajunkat a román nép részéről, amely len­dületesen munkálkodik a sok­oldalúan fejlett szocialista tár­sadalom felépítésére és Romá­nia kommunizmus felé haladá­sára vonatkozó program valóra váltásán. FÉLÉVI MÉRLEGKÉSZÍTÉS A NÖVEKVŐ MINŐSÉGI IGÉNYEK JEGYÉBEN JÚLIUS 1-TŐL A TERMELŐ TEVÉKENYSÉG FŐ FOKMÉRŐJE A NETTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK ÉS A FIZIKAI TERMELÉS Hát, tapasztalatban, eredményekben gazdag hónap pergett le az 1978-as eszten­­dővől, további jó munkánk érdekében visz­­sz­a kell pillantanunk, számbea k kell vennünk sikereinket és további tennivalóinkat. Érkez­nek a hírek az országból, hogy a városok és megyék ipari egységei határidő előtt telje­sítették félévi tervüket, hogy ennek eredmé­nyeként nagy mennyiségű terven felüli ter­melést valósítottak meg. A félévi feladatok teljesítésének figyelem­bevételénél azonban egyetlen termelőegység munkaközösségének sem szabad figyelmen kívül hagynia azt a tényt, hogy e tervsza­kasz lezárásával a műszaki-tudományos for­radalom ötéves tervének a közepéhez értünk. Egy olyan ötéves időszak közepéhez, amikor a termelőmunka magas fokú korszerűsítésére a termelés hatékonyságának ugrásszerű eme­lésére, tevékenységünk új, minőségi színb­e való emlésére esik a hangsúly. S éppen ilyen irányú erőfeszítéseinknek köszönhetjük, elsősorban azt, hogy sikerrel teljesítettük az ötéves terv első felének programját — mint azt Nicolae Ceausescu elvtárs a szocialista kereskedelem dolgozóinak országos tanács­kozásán hangsúlyozta — s terven felül több mint 40 milliárd lej értékű termelést értünk el. Ez megteremti a feltételeket ahhoz, hogy teljesítsük a XI. kongresszus célkitűzéseit, az Országos Pártkonferencián elfogadott kiegé­szítő program előírásait, s a jelenlegi ötéves tervben több mint 100 milliárd lej értékű többlettermelést valósítsunk meg. Mindez újabb erőfeszítéseket követel mind­annyiunktól, azt, hogy a továbbiakban még magasabb fokon értékesítsük a termelés belső tartalékait, növeljük a termelékenysé­get, ésszerűsítsük a nyersanyag, segédanyag és energia-felhasználást, csökkentsük a gyártási költségeket, javítsuk a termékek mi­nőségét. Nemsokára megkezdődnek a félévi közgyűlések, ahol minden termelőegység, minden munkaközösség számbaveszi elért eredményeit, ellemzi további lehetőségeit és tartalékait, annál is inkább, mert július 1 -től a termelőtevékenység fő fokmérője a nettó termelési érték és a fizikai termelés lesz, s az önálló­ eszköz- és pénzgazdálkodás még inkább lehetőséget teremt arra, hogy a vállalati dolgozók képességeiknek, tudásuk­nak, hozzáállásuknak megfelelő eredménye­ket érjenek el. Szocialista vállalataink dol­gozói tehát a maguk termelői és tulajdonosi minőségükben hatványozott felelősséggel kell hogy számbavegyék eljövendő feladatai­kat, hogy munkájuk minőségi javításával biztosítsák termelőegységük hatékonyságá­nak ugrásszerű növekedését, a haszon gya­rapodását a maguk és az egész lakosság érdekében. A nemzeti jövedelem és így az életszínvonal növekedésének forrása: a kor­szerű, hatékony, nagy jövedelmet biztosító termelőmunka. Tíz éve annak, hogy a galati-i kohászati kombinátban — a ro­mán kohászat legkorszerűbb és leghatalmasabb egységében — beindultak az első termelőberen­dezések. A születésnapon, a mérlegkészítés pillanatában el kell mondanunk, hogy a dunai tűzerőd jelenleg az ország vas­termelésének 60 százalékát, acél­­termelésének a 47 százalékát, hengereltlemez- és acélszalag­termelésének a 92 százalékát adja. A ROMÁN TELEVÍZIÓ MŰSORA (2. oldal) XXXII. I Rodnetia ELŐRE, Bucuresti (71341). Piata Scinteii 1. ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (71311) Scinteia tér 1. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 9523. szám 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a 1978. levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: július 1.. Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. SZombat Filiala Sector 1. cont 645130144. Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen­­ lehet megrendelni: 4 oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Presa. P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. ora 30 bani Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ EMILIO EDUARDO MASSERA TENGERNAGYOT, Argentína Köztársaság haditengerészetének főparancsnokát, a kormányzó katonai junta tagját Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke fogadta Emilio Eduar­do Masserát, Argentina Köztár­saság haditengerészetének főpa­rancsnokát, a kormányzó kato­nai junta tagját, aki hivatalos látogatást tesz országunkban. A találkozó során vélemény­­cserét folytattak a román—ar­gentin kapcsolatokról és azok bővítési lehetőségeiről különböző területeken, hangsúlyozták, hogy a két ország el akarja mélyíte­ni a kétoldalú együttműködést és kooperációt, munkálkodni kí­ván a kétoldalú megállapodások és egyezmények végrehajtásáért. Ilyen összefüggésben kidomborí­tották a román államfő argentí­nai látogatásának szerepét és jelentőségét, rámutattak, hogy a látogatás lehetővé tette a sok­oldalú akciót a kölcsönösen elő­nyös együttműködés kiépítésé­ért, a román—argentin kapcso­latok fellendítéséért. Mint meg­állapították, az argentínai hadi­tengerészet főparancsnokának, a kormányzó katonai junta tagjá­nak romániai látogatása előmoz­dítja a két ország közötti jobb megismerést és együttműködést. Mindkét részről hangsúlyoz­ták, hogy Románia és Argentína szoros baráti kapcsolatai és e­­gyüttműködése a két nép érde­keit, a béke, a haladás és az egyetértés egyetemes ügyét szol­gálja. A találkozó szívélyes, baráti légkörben zajlott le. TAKEO MIKI VOLT JAPÁN MINISZTERELNÖKÖT Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke, a Szocialista Egy­ségfront elnöke fogadta Takeo Mikit, a japán Diéta Képviselő­házának tagját, a Liberális De­mokrata Párt vezetőségének tagját, Japán volt miniszter­­elnökét, aki látogatást tesz ha­zánkban. Ott voltak Masao Onishi és Toshiki Kaifu képviselők. A vendég kifejezte rendkívüli megelégedését, hogy ismét találkozhat a román állam­fővel, melegen megköszönte a meghívást és a látogatása során tapasztalt vendégszeretetet. Egy­ben minden jót, prosperitást, további sok sikert kívánt a ro­mán népnek a gazdasági és tár­sadalmi haladás útján. A megbeszélés során öröm­mel emlékeztek a román állam­fő látogatására Japánban, meg­állapították, hogy az akkor alá­írt dokumentumok, megkötött megállapodások meghatározó szerepet kaptak a két ország és nép közötti baráti kapcsolatok és együttműködés alakulásában. Mint hangsúlyozták, Románia és együttműködésének fejlődése a két nép érdekeit szolgálja, s ugyanakkor jelentősen előmoz­dítja új típusú államközi kap­csolatok kialakulását a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a teljes jogegyenlőség, a belügyek­­be való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök jegyében. A véleménycsere során hangsú­lyozták: az emberiség nagy problémáinak megoldása érdeké­ben szorosan együtt kell mű­ködniük az összes államoknak, függetlenül kiterjedésüktől és társadalmi berendezkedésüktől, meg kell teremteni a méltányos gazdasági kapcsolatok rendsze­rét, a biztonság és az együtmű­­ködés tartós légkörét, végre kell hajtani az általános és elsősor­ban a nukleáris leszerelést. Egyben kiemelték, hogy a po­­litikai és társadalmi erők, a parlamentek jelentősen hozzá­járulhatnak a népek közötti jobb megismeréshez és közeledéshez a nemzetközi együttműködés és kooperáció bővítéséhez, egy jobb és igazabb világ megte­remtéséhez a földkerekségen. Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke a szívélyes, baráti megbeszélés után ebéden látta vendégül Takeo Mikit. A RÓMAI VÁROSVEZETŐSÉG KÜLDÖTTSÉGÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta a római város­vezetőség küldöttségét, amely élén Giulio Carlo Argan polgár­­mesterrel baráti látogatást tesz országunkban. Ott volt Ion Dinca, a főváros főpolgármestere, Constantin Du­­mitrescu, a Bukarest municí­­piumi néptanács első alelnöke, valamint Ernesto Mario Bolasco, Olaszország bukaresti nagykö­vete. A római polgármester a maga és küldöttsége nevében hálás köszönetet mondott Nicolae Ceausescu elvtársnak, hogy fo­gadta őket, hálásan megkö­szönte a meghívást és a látoga­tás során tapasztalt vendégsze­retetet. A vendég a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a román nép gazdasági és társadalmi eredményeiről, a román államfő lankadatlan munkásságáról Ro­mánia haladása, az egyetemes béke, egyetértés és együttműkö­dés világának megteremtése szolgálatában. A találkozó során különleges nagyrabecsüléssel nyilatkoztak a hagyományos, szüntelenül fej­lődő román—olasz kapcsolatok­ról, hangsúlyozták a politikai, gazdasági, kulturális és műsza­ki-tudományos kapcsolatok el­mélyítésének közös óhaját, rá­mutattak, hogy ez a két állam és nép érdekeit, a nemzetek kö­zötti béke, biztonság és együtt­működés ügyét szolgálja. Ilyen összefüggésben kiemelték: a ró­mai városvezetőség küldöttségé­nek látogatása, a megbeszélések számottevően előmozdítják a kölcsönös jobb megismerést, a barátság és az együttműködés fejlődését a két főváros, a ro­mán és az olasz nép között. Nicolae Ceausescu elvtárs be­fejezésül sok sikert és jólétet kívánt Róma lakosságának és az egész baráti olasz népnek. A találkozó a meleg szívélyes­ség légkörében zajlott le. MUNKATÁRSUNK JELENTI FEHÉR MEGYÉBŐL RAJTRA KÉSZEN A KOMBÁJNOK Az ország déli síkságain már aratnak — tájékoztatnak mindegyre a tudósítások. Az őszi árpát vágják a kombájnok, s rövidesen beállnak a Glóriák a búzatáblákba is. E hírek természetesen mozgósító ha­tással vannak az északi me­gyék mezőgazdasági dolgozói­ra, akik ezekben a napokban az előkészítési munkálatok be­fejezésén fáradoznak, hiszen egy hét, tíz nap múlva e vi­dékeken szintén megkezdődik a nagy nyári próbatétel. Fehér megyében körülbelül egy hét múlva látnak hozzá az árpa aratásához, Sebes kör­zetében általában egy-két nap­pal korábban, Balázsfalva, Enyed vidékén valamivel ké­sőbb. A gépek átvétele meg­történt, bár egyes helyeken nem minden izgalom nélkül Rodulescu Ovidiu, a balázs­­falvi gépállomás főmérnöke például elmondotta, hogy cse­realkatrész hiánya miatt meg­késtek három C—12-es kom­bájn és néhány szalmaprés javításával az átadási határ­időhöz viszonyítva, de sikerült ezeket is munkaképessé tenni, s így 19 Glória kombájn áll rajtra készen a körzetükhöz tartozó tíz falu gépesítési rész­legein. A próbajáratásra s az utolsó apró javítások elvégzé­sére szintén sor került az el­múlt héten. Munkacsoportokat alakítottak, s ily módon a szomszédos részlegek egymást kisegítve, a gépek teljes ki­használásával először a koráb­ban beérő síkvidéki búzaföl­deken végzik el a betakarítást, majd a kombájnokat a dom­bosabb fekvésű övezetekbe irányítják. Ezt a szervezési módot a tavalyi tapasztalatok után kö­rültekintően alkalmazzák az enyedi szövetkezetközi tanács gépesítési részlegein is. A hat részleg kombájnjait, szállító­­eszközeit, s a rajtuk dolgozó mezőgépészeket három cso­portba vonták össze. Először a Maros mentén, Enyed, Tom­paháza, Csombord határában kell összegyűjteniök a gabonát. A magasabb fekvésű Torockó és Orbó gabonája jónéhány nappal később érik be. A gép­állomás kilenc magánjáró kombájnnal rendelkezik, s eb­ből hármat az idén kaptak, de egy sem a dombvidéki övezetek Jakab Márta (Folytatása a 2. oldalon) Teleorman megye állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységei immár az utolsó hektárokról is learatták az ár­pát. A felszabadult területek egy részén hozzáláttak a má­sodvetéshez U———— ■ ........T

Next