Előre, 1978. november (32. évfolyam, 9627-9652. szám)
1978-11-01 / 9627. szám
A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS, A PÁRT FŐTITKÁRA ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉBEN ALKALMAZZUK MINDENÜTT A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÉLENJÁRÓINAK LEGJOBB TAPASZTALATAIT Két mezőgazdasági esztendő találkozóján, a termésnapján, számba vettük mindazt, ami hozzájárult a földek hozamának növeléséhez. A mérlegkészítés jó alkalomnak bizonyult arra, hogy kitűzzük azokat a feladatokat, amelyek a XI. pártkongresszus programja megvalósítása érdekében még teljesítésre várnak. Erre hívta fel a figyelmet pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs, amikor termésnapi beszédében a következőket hangsúlyozta: „Joggal meg lehetünk elégedve mezőgazdaságunk fejlődésével. De ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk az itt-ott még jelentkező hiányosságokról, nehézségekről. Annál is inkább, mert a mezőgazdasági munkálatokat nem mindenütt végzik az agrártudomány követelményeinek megfelelően, nem mindenütt használják ki kellőképpen a gépi és vegyi eszközöket. Még nem használják ki elegendő mértékben a földet, márpedig a föld a fő tényezője annak, hogy gyorsan elérjük a XL kongresszus mezőgazdasági célkitűzését. Egyes megyékben igen sok egységünk szép eredményeket mutatott fel, ami arra vall, hogy már a jövő esztendőtől kezdve országos viszonylatban gyökeres fordulatot érhetünk el a mezőgazdasági tevékenység terén. Arra van most szükség, hogy az élenjáró állami mezőgazdasági vállalatok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek kiváló tapasztalatait alaposan tanulmányozzuk és általánosítsuk szerte az országban. Minden megyében, szövetkezetközi tanács körzetében van olyan gazdaság, és nem is egy, amely ebben az esztendőben azonos természeti és műszaki adottságok közepette jobb hozamokat ért el szomszédainál. Nem fér hozzá kétség: a fejlett tapasztalatok alkalmazása döntő feltétele annak, hogy a mai élenjárók termelési szintje általánossá váljék. Argeș megye immár másodszor rendezte meg a termésnapi ünnepségeket Ezt a jogot azzal vívta ki magának, hogy a kiváló termelőegységek módszereinek széleskörű alkalmazása nyomán országos viszonylatban a legmagasabb hozamszinteket valósította meg. Itt a fejlett gyakorlat, a tudományos kutatás megannyi ajánlása bonra lelt minden mezőgazdasági termelőegységben. A gondosan elvégzett altalajlazítás, a földek vegyhatásának javítása, az eróziógátló munka, az agrokémiai elemzések alapján folytatott trágyázás, a gazdálkodás tudományos megszervezése odavezetett, hogy a természettől nem túlságosan dédelgetett vidék ma példával szolgálhat az ország összes földművelői előtt. Három évvel ezelőtt Argerben csupán négy gazdaság ért el 3000 kilón felüli kukoricatermést, most pedig 25 termelőegység ennél nagyobb hozamról vethetett számot. Harmincöt mtsz több mint 3000 kiló búzát aratott hektáronként, sok gazdaság bebizonyította, hogy ezen a tájon 4000, sőt 5000 kiló búzahozam is elérhető hektáronként. Hasonló megvalósításokkal büszkélkedhetnek az ország más vidékeinek mezőgazdasági dolgozói is. A kézdiszentléleki rtsz az idén minden hektárról 4200 kiló búzát, 26 600 kiló burgonyát, 40 000 kiló cukorrépát takarított be. Tervén felül 2400 tonna burgonyát, 1400 tonna cukorrépát és sok más terményt adott át az állami alapnak. Tény, hogy mezőgazdasági termelésünk fejlődését döntően meghatározza a tudományos kutatás hozzájárulása a nagy hozamok eléréséhez. A kísérleti állomások, a tudományos intézetek szakembereinek állandó jelenléte a gyakorlatban alapvető követelménye annak, hogy a kutatás parcelláin megvalósított eredményeket elérjék a nagyüzemek is. A mezőgazdasági termelőegységek tapasztalata arról is tanúskodik, hogy mennyire nélkülözhetetlen résztvennie a közügyek intézésében minden szövetkezeti tagnak, minden mezőgazdasági dolgozónak; a döntéshozatalban, a határozatok végrehajtásában úgy is mint termelőnek és tulajdonosnak, hallatniuk kell szavukat, cselekedniük kell mindazoknak, akiktől a termés sorsa függ. Mint pártunk főtitkára hangsúlyozta, a mezőgazdasági tevékenység állandó javítása azt kéri, hogy az önigazgatás, az önálló gazdálkodás erőteljesebben megnyilvánuljon a mezőgazdasági termelőegységekben is. A mezőgazdaság távlati fejlődését szolgáló feladatok szorosan kötődnek az azonnali tennivalók elvégzéséhez. Alapos szervezéssel idejében befejezhetjük a soron lévő mezei munkákat, már most ősszel meg kell vetnünk a jövő esztendő gazdag termés alapját. Fülöp Ernő Tehergépkocsik, szekerek hosszú sora kanyargott a homoródszentpáli cukorrépa átvevő-központ területén. Kora reggel óta úgyszólván megszakítás nélkül érkeztek a szállítmányokkal. A szentmártoni szövetkezetközi tanács egységei, gyakorlatilag az egész két Homoródmentének gazdaságai, ide szállítják a répát, ezért a nagy forgalom. És méginkább azért, mert a termésnap ünnepét munkával, helytállva ünnepelték a megye e részén is, nagy erőfeszítéseket téve a betakarítás befejezéséért ... A mérlegháznál Sorbán István gépkocsivezető szállítmányát kezelik. A formaság alig néhány percet vesz igénybe, máris indulhatnak újabb szállítmányért. — Az oklandi termelőszövetkezetből szállítjuk a cukorrépát, én Vlahicáról érkeztem, ma tízen dolgozunk a gazdaságban a szállítással — tájékoztat a fiatal gépkocsivezető. Naponta háromszor fordulunk, de ahhoz az szükséges, hogy az előző este, az utolsó járat után, répával terheljük meg a járműveket, így reggel korán érkezhetünk az átvevő központhoz, várakozás nélkül állhatunk a mérlegházhoz, s most már másodszor fordulunk. Oklánd felé haladunk mi is, és az egymás után érkező gépkocsik sokatmondóan tanúsítják, hogy ezen a napon jó ütemben dolgoztak az egész körzetben. — Oklándon és a hozzátartozó falvakban legalább 300-an fáradoztak a cukorrépa betakarításánál — foglalja össze a terepjárásnál szerzett tapasztalatait Ábrán József, a községi pártbizottság titkára. A tulajdonképpeni szedésen túl is jutottunk, a szállítás csúcsnapján a répa jelentős része eljutott az átvevő központba. Elekes Mihály, a szövetkezet elnöke a vetésnél dolgozó újfalvi gépesítőktől érkezik, menetközben viszont még utánanéz, elkészült-e az ebéd a gépkocsivezetők számára. Ez is hozzátartozik a szervezéshez, törődéshez. — A vetéssel még nem tartunk ott, ahol szeretnénk — foglalja össze véleményét a téesz vezetője. Igaz, bevetettünk immár több mint 500 hektárt, ma éppen Egyed Imre, Benedek András hinti a magot a földbe, de traktorra ült Makkai Dénes, a gépesítési részleg vezetője is. Így is 3-4 napi munka van még hátra, s a magágyelőkészítés minősége is elmarad attól, amit mi szeretnénk. Flóra Gábor ÁTFOGÓ ERŐFESZÍTÉSEKKEL A CUKORRÉPABETAKARÍTÁS BEFEJEZÉSÉÉRT ------------------A 3. oldalon:-------------------DOLGOZZON MINDEN VETŐGÉP! 1918— 1978 LGYULAFEHÉRVÁR-AZ EGYESÜLÉS SZÍNHELYE Gyulafehérvár és környéke felett oly módon vonultak végig a történelem hullámai, hogy fejlődésmenete kicsinyített, de hű tükörképévé vállhatott az ország történelmének. Részben azáltal, hogy a főesemények jellemző epizódjai itt is lejátszódtak, s főként azáltal, hogy több jelentős történelmi csúcsfordulat bölcsője volt e vidék. E vérfalakkal körülsáncolt, patinás öreg városközpont, amelynek ténylegesen és jelképszerűen is a középpontjában áll a jelenlegi múzeumépület, amelynek termében hatvan évvel ezelőtt aláírták az egyesülés történelmi jelentőségű dokumentumát, több alkalommal vált epicentrumává és megtestesítőjévé a nép vágyai megvalósításáért vívott küzdelemnek. Erdély Romániával való egyesülése 60. évfordulója küszöbén százezrek keresik fel az Egyesülés Múzeumát, hogy megtekintsék a nép évezredes törekvései történelmi emlékeit. A látogatók kegyelettel tekintik meg a dák- és római kori emlékeket, majd a későbbi korokból, a három román ország közötti szoros kapcsolatokról beszélő dokumentumokat, az őslakos románság és a később letelepedett magyarok, németek és más nemzetiségűek együttmunkálkodásának, közös harcának bizonyítékait. A látogatók hosszasan elidőznek a Mihai Viteazul hősi alakját, dicső tetteit megelevenítő múzeumi részlegen, a Horea, Closca és Crisan vezette lázadást, az 1848-as forralomat, az 1877-78-as függetlenségi háború eseményeit bemutató tárlók előtt. A legtöbb látogató azonban a hatvan évvel ezelőtti eseményeket bemutató dokumentumoknak szenteli látogatása nagy részét. A múzeum történelmi levegője, a sok-sok dokumentum felidézi a látogatók előtt azt a hatvan évvel ezelőtti nagyszerű napot, amikor az Erdély minden részéből érkezett több mint százezer ember, kifejezve az egész nemzet leghőbb vágyát, kimondta Erdély egyesülését Romániával. Sokan keresik fel az ország minden részéből ezekben a hetekben Gyulafehérvárt. A múzeum, a történelmi nevezetességű helyek után felkeresik a város mai nevezetességeit. Gyulafehérvár legújabbkori történelme és fejlődése is azt igazolja, hogy az egyesülés, a román nemzeti állam kiteljesedésének történelmi aktusa után még nehéz, küzdelmekkel teli esztendők következtek, amíg a kommunista párt vezette munkásosztály, a dolgozó nép áldozatos küzdelme nyomán megteremtődött az ország igazi egysége, tényleges függetlensége. 1944 dicsőséges augusztusa, az ezt követő népi forradalom, majd a szocialista forradalom valósította meg teljes mértékben a néptömegek ,a haladó erők törekvéseit, az egységes, független és szocialista Romániát. A város, amely az elmúlt évtizedek alatt többet fejlődött és változott mint azelőtt hosszú évszázadok során, ma is híven tükrözi az egész országban és az egész ország népének — nemzetiségére való tekintet nélkül — életében végbement gyökeres változásokat. Aki ma végigsétál az új város impozáns tömbházai között, áthalad a széles, korszerű bulvárokon és árnyas sétányokon, megnézi az üzletek árubőségről tanúskodó kirakatait, betér egy frissítőre a modern ízlésnek megfelelően berendezett vendéglátóipari egységekbe, s este, hogy szellemileg is felfrissüljön, megtekinti a művelődési ház aznapi műsorát, nehezen tudja elképzelni, hogy új korszakunk kezdetén milyen szegényes és egyhangú volt itt az élet. Alig huszonegynéhány évvel ezelőtt, 1956- ban még csak 13 000 lelket számlált a városka lakossága. A változás, fejlődés reményében dolgoztak az akkori ipari egységek — egy malom, egy cipőgyáracska, egy szeszgyár és a kisipari műhelyek dolgozói. A szocializmus évei alatt létesült első nagy ipari egység, a tűzálló anyagokat gyártó vállalat építése gyökeres változást hozott a város életébe. Ezer és ezer embernek adott biztos megélhetést, soknak közülük olyan mesterségeket kellett megtanulnia, amilyenekről azelőtt még csak nem is hallottak ezen a vidéken. Az emberek nemcsak új mesterséget tanultak, hanem megváltoztatták életmódjukat és életfelfogásukat is. A városban, Horea mezején megkezdődött a nagyszabású lakásépítkezés, ma a régiek mellett hétezer új lakásban élnek, pihennek, művelődnek, gyűjtenek erőt a holnapi, több tudást, még több lelkesedést igénylő feladataik teljesítéséhez munkásosztályunk, haladó értelmiségünk gyulafehérvári idősebb és ifjabb osztagai. A mai korszerű cipőgyár ifjú dolgozói nehezen tudják elképzelni, hogyan festett a régi gyár, s még nehezebb felfogniuk, hogy milyen elmaradott, egészségtelen körülmények között, mennyire elavult eljárásokkal készültek még néhány évtizeddel ezelőtt a lábbelik. A gyár most is a továbbfejlődés időszakát éli. Munkásainak, technikusainak, mérnökeinek napról napra gyarapítaniuk kell tudásukat ahhoz, hogy a XI. pártkongresszuson és az Országos Pártkonferencián kitűzött feladatokat teljesíthessék. A város mai büszkesége, Európa egyik legnagyobb porcelángyára, amely az országban a legkorszerűbb. Az új létesítmények közé tartozik a fémipari vállalat, amelynek öntözése arról híres, hogy hazánkban itt készülnek a legnagyobb - 45 tonnás - öntvények. Nemrég, a vállalat szerszámgyárral bővült. Gyulafehérváron működik egy olyan vállalat is, amely felszerelést és cserealkatrészt szállít az ország erdőipari és építőipari egységeinek. Az ipar fejlődése maga után vonta a város megújhodását. A már említett korszerű lakónegyed mellett újabb születik. S mint minden új lakónegyednek, a gyulafehérvárinak is megvannak a maga korszerű üzletházai, iskolái, óvodái, szociális-kulturális létesítményei, szállodái, kórházai. A város régi történelmi központját, az új, modern, lüktető élet, és mindaz, ami hozzátartozik, veszi körül s övezi csodálatos összhangban a szocializmusra jellemző jegyekkel. A város mai lakossága, 45 000 ember - románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek - testvéri egységben dolgozik, tanul, együtt éli át újkori történelmünk legeseménydúsabb, legeredményesebb évtizedének nagy eseményeit. Hatvan évvel ezelőtt, a tömegek végtelen áradata érkezett azon a hideg téli hajnalon Gyulafehérvárra, amikor beteljesült a román nemzet évszázados vágya, létrejött Erdély egyesülése Romániával. A mai Gyulafehérvár lakossága, akárcsak az egész országé, szilárd egységben zárkózik fel a kommunista párt körül és lelkesen fejleszti városát s hazáját, odaadóan építi a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat. Juhász Zoltán XXXII. évfolyam 9627. szám 1978. november 1., szerdai oldal ára 30 báni AZ 1979. ÉVI TERMELÉS PÉLDÁS ELŐKÉSZÍTÉSE A DOLGOZÓK TANÁCSAI TEVÉKENYSÉGÉNEK KÖZPONTJÁBAN TUDATOSAN, TERVSZERŰEN. Esztendőről esztendőre mind korábban foghatunk hozzá a holnap, a következő év termelésének az előkészítéséhez, a gazdaságszervezési teendők véglegesítéséhez. „A jó gazda korán kelt féle közmondás évszázados tapasztalata jut itt érvényre, annyi kiigazítással, persze, hogy ez a jó gazda egy korszerű, elevenen lüktető nemzetgazdaság birtokosa, a gyárak, a földek, a termelési eszközök elvitathatatlan tulajdonosa, és ebben a minőségében nemcsak hogy rajta áll, de alapvető közösségi létérdeke is tudatosan és tervszerűen cselekedni a holnapért. De az is igaz, hogy a következetesen végrehajtott gazdaságfejlesztési pártpolitikánk nyomán kialakult korszerű, élettel teli nemzetgazdaság hatalmas ereje és erőtartalékai tettek és teszik lehetővé a korai felkészülést az új év termelési feladatainak igényes és körültekintő kidolgozására és véglegesítésére. Arra tehát, hogy az átfogó irányelvekből kiindulva, azokra alapozva, hónapokkal előre tudjuk már, mit fogunk gyártani-termelni az új esztendő első munkanapjától kezdve, miért éppen azt és hogyan, milyen eszközökkel, azaz mi szükségeltetik ahhoz — a pontos nyersanyagellátástól kezdve a gördülékeny, legapróbb részleteiben kidolgozott kooperációig —, hogy az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus bevezetésének, s immár több hónapos alkalmazásának a hely FELELŐSEN zetében példásan, s valamennyi mutató szintjén teljesítsük megnövekedett tervfeladatainkat a műszaki-tudományos forradalom ötéves tervének negyedik és döntő esztendejében, 1979-ben. Talán egy kissé leegyszerűsítettnek tűnik a jövő évi termelés előkészítésével kapcsolatos kérdések ilyetén fölvetése, ám nyomós okok és körülmények késztetnek erre. Mindenekelőtt az a tény, hogy nemzetgazdaságunk valamennyi egységében rendkívül hangsúlyosan tevődik fel az esztendőzárásig hátralevő meglehetősen rövid időszak — s egészében az idei év — tervfeladatainak és a kiegészítő programnak a legjobb körülmények között történő megvalósítása, túlszárnyalása. E tekintetben bármennyire biztatóak is az eredmények, megelégedésre nincs ok, s különösen a fizikai termelés és az exportfeladatok megvalósítása, nem kevésbé a téli munkafrontok biztosítása, a beruházások és főként a lakásépítkezések maradéktalan befejezése további fokozott erőfeszítést, kemény helytállást, igényes munkát követel valamennyiünktől. Másrészt azonban bár az idén a korábbi évekhez képest sokkal hamarabb fogtunk hozzá a jövő évi termelés előkészítéséhez (1978 második felétől minden pártdokumentum alapvető követelményként és kötelességként veti fel ezt a kérdést), tennivalónk még bőven van ezen a téren. Az RKP KB-nál szeptember 28-án megtartott munkatanácskozáson mondott beszédében pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs konkrét feladatokat jelölt meg ezzel kapcsolatban, amikor nyomatékosan kidomborította: „A következőhárom hónapra, tehát az ötéves terv harmadik esztendejére szóló feladatok megvalósításáért foganatosított intézkedések mellett foglalkoznunk kell az 1979-es terv előkészítésével is. A nyári plénumon ezt a dolgot megvitattuk, nem kívánok visszatérni rá, de felhívom a figyelmet, hogy még nagy mennyiségű hazai és exporttermékre nem kötöttük meg a szerződéseket. Október folyamán tisztáznunk kell az 1979-es tervvel kapcsolatos összes problémákat, mind a termelés leszerződése, mind pedig a műszaki-anyagi ellátás tekintetében, ahogyan a Központi Bizottság plénuma elhatározta. Az Állami Tervbizottság, az Ellátásügyi Minisztérium, a minisztériumok, a Minisztertanács lépjen fel jóval határozottabban a központi bizottsági plénum határozatainak példás teljesítéséért. Október végéig az 1979-es terv összes problémáit tisztázni kell, s ha még valami függőben marad, ismertetni kell, hogy megoldást lehessen találni. Semmiképpen se kezdjük a jövő esztendőt megoldatlan problémákkal". Néhány nappal ezelőtt, a Dolgozók Országos Tanácsa Végrehajtó Bürójának az ülésén, egy hónapra tehát a Központi Bizottságnál megtartott munkatanácskozástól pártunk főtitkára ismételten utasította a minisztériumokat, az iparközpontokat és a vállalatokat...hogy fordítsanak nagy gondot az 1979. évi terv előkészítésére, a szerződések idejében való megkötésére, tegyenek meg minden intézkedést a megfelelő téli munkafrontért. E feladatmeghatározások jegyében és szellemében vizsgálva az 1979. évi terv előkészítésének az állapotát, s különösen azt a kérdést, hogy október végéig tisztáznunk kell a jövő esztendei terv összes problémáit, a jelenlegi helyzet annyiban tekinthető biztatónak, hogy október első felében a belső szerződések 95 százalékát immár megkötötték iparvállalataink, s gyakorlatilag nagyon kevésnek maradt hátra a véglegesítése. Csakhogy főleg azokbanaz esetekben, amikor a szállítók fém- illetve vegyipari egységek, még mindig az általános keretszerződéseknél tartanak, s nem határozták meg részletekbe menően is a választékot, a típusméreteket, nem állapították meg véglegesen a szállítási ütemet és a terminusokat. Ez a huzavona annál is inkább érthetetlen, mivel az 1979. évi egységes országos nemzetgazdasági tervet lebontva is jó ideje ismerik a késlekedő vállalatok és iparközpontok, de azonkívül is, semmi olyan objektív természetű akadály nem mutatkozik, amely megoldatlan probléma lenne a vállalatközi kapcsolatokban. Mi az oka tehát annak, hogy egyes minisztériumok és iparközpontok még mindig nem döntöttek a jövő évi termelés alapvető kérdésében, az összhang, a szinkron kialakításában a vállalatok közötti kooperálásban és együttműködésben? (Folytatása a 3. oldalon) A különleges kovácsolt acélt előállító vállalat, amelynek épületkolosszusa messze uralja a tájat, gyökeresen változtatja meg Székelykeresztúr és környékének gazdasági-társadalmi életét (Gyarmath János felvétele) Redactia ELŐRE, Bucuresti (71341). Plata Sein tell 1. ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (71341) Scinteia tér . Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. Filiala Sector 1. cont 645 150 228. Pentru ELŐRE Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 1LEXIM — Departamentul Export-Import Press. P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. București, str. 13 Decembrie nr. 3. BERUHÁZÁS -1978 TEHERMENTESÍTÉSRE SZORULÓ HÓNAPOK KOLOZS MEGYE ipari és egyáltalán termelési célokat szolgáló beruházási tervének eddigi teljesítéséből kialakult összkép általában kedvező. A háromnegyedévi összberuházási tervelőirányzat teljesítése megközelíti az évi terv majdnem háromnegyed részét. Az építés-szerelés részaránya jobb volt ennél, a 75 százalékból nagyon kevés hiányzott. Az utóbbi két hónapban a megye átlagosan tíz-tizenkétmillió lejjel teljesítette túl a havi tervet. A beütemezett átadási terv több mint 42 százalékos túlteljesítéssel valósult meg. Hasonló következtetések vonhatók le a megrendelőnként nyilvántartott beruházási tervek valóraváltásából. A terven felüli teljesítményeket figyelembe vevő rangsorolás szerint a lista élén az Elektrocentrálé Vállalat áll, a maga 180 százalékával. Azonos szinten mozog a Napochim vállalat terven felüli beruházása. A Nehézgépipari Kombinát munkatelepén a tervet átlagosan 6 százalékkal haladták túl, az építéssel-szereléssel ennél is jobban állnak, 18 százalék a terven felüli munka. Számottevő előnyre tett szert a Fakitermelő és Szállító Vállalat is. Az elismerés hangján kell szólnunk akkor is, ha az egyes építők szempontjából értékeljük a háromnegyedévi munkát. A kolozsvár-napocai Iparépítő Tröszt a nehézgépgyár építkezéseinél október elején két és fél, három hónapos időelőnynyel rendelkezett, amit a munkatelep dolgozóinak véleménye szerint az esztendő végéig tovább növelhetnek. A megye beruházási tevékenységét nyomon követő, értékelő szervek szakembereinek megítéléséből az derül ki, hogy főképpen az építőket illeti elismerés az évi beruházási terv teljesítésében elért elég jó arányért. Az Iparépítő Tröszt általában rendelkezik a nagyszabású feladatok teljesítéséhez szükséges műszaki, anyagi és emberi feltételekkel. És úgy gazdálkodik velük, hogy a munkaidőt minél jobban kihasználhassa, az embereknek mindenkoron munkát adjon, az építőgépeket folyamatosan üzemeltesse. Ez a megállapítás érvényes a Vegyipari Építőtröszt munkatelepeire is, még akkor is, ha az eredmények nem érik el az iparépítő egységekben realizált szinteket. A jó hagyományait értékesíti a helyi Építőtröszt. Ami elsősorban abban nyilvánul meg, hogy saját erejéből igyekszik előteremteni mindazt — gépi felszerelésben, anyagban, technológiában — ami hiányzik a tervfeladatok teljesítéséhez. Máskülönben saját beruházási tervének teljesítése is ezt bizonyítja: kilenc hónap alatt 13 százalékkal haladta meg a tervezett szintet, az évi előirányzatból 13 millió lejjel többet használt fel azért, hogy minél jobb körülmények között tehessen eleget a megye beruházási tervének. Betonelem és falmező gyártó telepek működnek Kolozsvár-Napocán, Désen, Tordán. Az iparosított lakás és községgazdálkodási építkezések más előfeltételeit is igyekeztek megteremteni a megyében. Az így értelemzett előrelátásnak, tervszerű munkának köszönhető az építkezések általánosan jó előhaladása, többek között az is, hogy Kolozs megye évek óta országosan is az élvonalba tartozik. A Kolozs megyeiekéhez fogható lehetőségek másutt is voltak, vannak, önerőből, a helyi tartalékok felhasználásával egyebütt is évekkel ezelőtt meg lehetett volna teremteni a lakásépítkezések iparosításának és ezzel gyorsabb ütemének előfeltételeit. Csak a kellő kezdeményezőkészség és a saját elhatározások kivitelezéséhez szükséges következetesség hiányzott. Ma ezek a megyék , amelyek évekkel ezelőtt „könnyebben éltek“, mint Kolozs, nem bajmolódtak ipari termelőtelepek építésével, betonelemek gyártásával — majdnem kivétel nélkül le vannak maradva a lakásépítési tervekkel. S adósságaik törlesztését a termelőegységek üzembe helyezésétől teszik függővé. Ami hátrányukat növeli továbbra is saját terveikkel és a beruházási tervük teljesítését idejében megalapozó megyékkel szemben. Hiszen a kiegyensúlyozott területi iparfejlesztési pártpolitika valóraváltását célzó nagyszabású beruházási program tervszakaszról tervszakaszra újabb és bonyolultabb kérdések megoldását igényli AZ IPARÉPÍTŐK és egyáltalán a beruházók — és itt ismét a Kolozs megyeiek idei tevékenységére utalunk — legnagyobb gondja, az átadások tervszakaszon belüli jobb beütemezése, valamint a nemzetgazdasági érdekeket engedmények nélkül szolgáló összhang megteremtése az építkezések befejezése és a termelőberendezések szerelése között. Amint már szó volt róla, a megye lényegesen túlszárnyalta a kilenc havi átadási tervét. Csakhogy a három negyedévi terv teljesítése és az azonfelüli Barabás Gizella (Folytatása a 3. oldalon)