Előre, 1979. március (33. évfolyam, 9729-9755. szám)
1979-03-01 / 9729. szám
A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja ára 30 bráni megteremtéséhez AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Kedden, február 27-én ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának az elnökletével. A Politikai Végrehajtó Bizottság megvitatta a gépek, felszerelések és berendezések 1978. évi kihasználásáról szóló jelentést. Megállapította, hogy a vállalatok gondot fordítottak a gépek, felszerelések és berendezések kihasználási fokának a növelésére főleg az év második felében, kiváltképpen arra, hogy ésszerűbben terheljék meg őket és újra bevessék a termelésbe a fel nem használt aggregátokat. A párt- és államvezetőség által kijelölt intézkedések nyomán az 1978-as kihasználási mutatók jobbak az előző évieknél. A Politikai VégrehajtóBizottság egyszersmind megbírált egész sor olyan hiányosságot és fogyatékosságot, amely a múlt év folyamán nyilvánult meg ezen a téren, főleg a szállítóeszközök, a fémipari és vegyipari berendezések, a mezőgazdasági műszaki alap kihasználási módja tekintetében, és amely káros hatással volt a termelési költségek csökkentésére és a gazdasági hatékonyság növelésére. A Politikai Végrehajtó Bizottság utasította a minisztériumokat, az összes gazdasági egységeket, hogy tegyenek szilárd intézkedéseket a fogyatékosságok felszámolásáért, s maximális igényességgel rendszeresen, felszereléscsoportonként kövessék nyomon az egész műszaki potenciál kihasználását. Egyszersmind szorgalmazta, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a termelés és a munka felsőbbrendű megszervezésére, a vállalatok nyersanyagokkal és segédanyagokkal való ütemes, kifogástalan ellátására, a szükséges munkaerő felkészítésére és továbbképzésére, a munkahelyi fegyelem erősítésére, a pótalkatrészek biztosítására és a gép-, felszerelés- és berendezésjavítások színvonalának állandó emelésére. Mindegyik termelőegység jelöljön ki olyan konkrét intézkedéseket, amelyek eredményeként szüntelenül növekszik a rendelkezésére álló egész gép- és felszereléspark kihasználási foka, és újra bekerülnek a gazdasági körforgásba az eddig fel nem használt összes gépek, felszerelések és berendezések. Az árak és díjak 1978. évi alakulásáról szóló jelentés megvitatása során a Politikai Végrehajtó Bizottság megállapította, hogy ezek a tervben előirányzott határok alatt mozogtak, akárcsak az ötéves terv első két esztendejében. A kiskereskedelmi árak és a lakossági szolgáltatási díjak 1978. évi mutatója 1975- höz viszonyítva 103,4 százalék volt az ötéves tervben 1978-ra előirányzott 103,7—104,3 százalékkal szemben. Ez azt bizonyítja, hogy az összes gazdasági ágak kitartó ütemű fejlődése, a gazdasági hatékonyság növekedése, a párt- és államvezetőség által foganatosított intézkedések biztosították az árak stabilitását, az egészséges pénzforgalmat, annak a programnak a következetes megvalósítását, amelyet a XI. kongresszus jelölt ki a nép életszínvonalának szüntelen emelésére, ami az egész hazai szocialista építés legfőbb célja. A Politikai Végrehajtó Bizottság arra kérte a minisztériumokat, a gazdasági vállalatokat, a pénzügyi szervezeteket, továbbra is szorgalmazzák a termékek és a lakossági szolgáltatások minőségének a tökéletesítését, az élelmiszercikkek és ipari termékek választékának a bővítését, az ezekkel való kifogástalan ellátást, szigorúan tiszteletben tartva az árak és díjak megállapításáról és alkalmazásáról szóló törvényt. A Politikai Végrehajtó Bizottság megvitatta és jóváhagyta a r munka mennyisége és minősége szerinti javadalmazás törvénye egyes előírásainak alkalmazásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A tervezet megállapította a dolgozó személyzet tarifatáblázatát, a munkásoknak az újonnan létesített utolsó képesítési kategóriába, valamint a mestereknek az új fő szakmesteri funkcióba való besorolási módját, a javadalmazásnak a tervmutatók teljesítésével arányos folyósítási módját, valamint más előírásokat. A továbbiakban a Politikai Végrehajtó Bizottság határozatot fogadott el a biztonsági és a milícia szervek tevékenysége párt általi irányításának és ellenőrzésének a javításáról. A határozat hangsúlyozza a megyei, municípiumi és városi pártbizottságok feladatait a biztonsági és a milícia szervek ellenőrzésében és irányításában, az e szektorok összes dolgozói körében kifejtett ama politikai-nevelő munkában, amelynek célja pártunk és államunk bel- és külpolitikájának alapos megismerése és elsajátítása, a párthatározatok, a szocialista törvényesség, az etikai és méltányossági szabályok szigorú tiszteletben tartása. A határozat kiemeli azt a megnövekedett szerepet, amely a helyi pártszervekre hárul abban, hogy fokozódjon a biztonsági és milícia szervek tevékenységének a hatékonysága, hogy ezek a szervek az ország törvényeinek megfelelően cselekedjenek, szigorúan őrködjenek a törvények alkalmazásán és tiszteletben tartásán. A Politikai Végrehajtó Bizottság egyszersmind meghallgatta a dolgozók leveleire és kihallgatására vonatkozó RKP KB-határozat alkalmazásáról szóló jelentést. Hangsúlyozta, hogy 1978-ban a párthatározatoknak, szocialista demokráciánk elveinek a szellemében javult a tevékenység ezen a téren, a párt és a nép közötti egyre erősödő kapcsolatokat tükrözve. Valamennyi társadalmi kategóriához tartozó számos dolgozó fordult a párt- és állami szervekhez, a pártvezetőséghez, kinyilvánítva a párt és az állam bel- és külpolitikájához való maradéktalan csatlakozását, a/t az elhatározását, hogy hozzájárul e politika valóra váltásához. A dolgozók leveleikben és kihallgatásaik során egyszersmind különböző szektorokban megmutatkozó számos fogyatékosságot jeleztek, s konkrét javaslatokat tettek a hiányosságok felszámolására, a tevékenység javítására. A Politikai Végrehajtó Bizottság feladatul tűzte ki, hogy az összes központi és helyi párt- és állami szervek és szervezetek továbbra is mind nagyobb igényességgel és állhatatossággal munkálkodjanak a dolgozók javaslatai, bejelentései, panaszai és kérései megoldásáról szóló határozat és törvény, ama határozat és törvény előírásainak az alkalmazásáért, amely fontos szervezeti, intézményes keretet jelent a dolgozók széles körű gazdasági-társadalmi érvényesüléséhez, az összes tevékenységi területek, az egész társadalom vezetésében való cselekvő részvételéhez. • Az ülésen Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke tájékoztatót terjesztett elő arról a baráti látogatásról, amelyet Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, Bulgária Népköztársaság Államtanácsa elnökének a meghívására Elena Ceausescu elvtársnővel együtt tett Bulgária Népköztársaságban 1979. február 15 és 17 között. A Politikai Végrehajtó Bizottság mindenben jóváhagyta és különösen nagyra értékelte az újabb román-bolgár magas szintű dialógus eredményeit, ama dialógusét, amely ismételten igazolta a Nicolae Ceausescu elvtárs és Todor Zsivkov elvtárs közötti hagyományos baráti találkozók gyümölcsöző voltát, valamint e kontaktusok döntő jelentőségét abból a szempontból, hogy tovább erősödjön a pártjaink, országaink és népeink közötti testvéri szolidaritás és együttműködés mindegyikük javára és hasznára, a szocializmus és a világbéke általános ügye érdekében. A két párt- és államvezető elvtársi és szívélyes munkalégkörben lefolyt megbeszélései, az a tisztelet- és szeretetteljes fogadtatás, amelyben a szomszédos baráti Bulgária földjén részesítették a magas rangú román vendégeket, nyomatékosan kidomborította a nagy történelmi múltú, a szocializmus éveiben egyre terebélyesedő, gazdagodó, új tartalommal telített román—bolgár kapcsolatok tartósságát. A Politikai Végrehajtó Bizottság mély megelégedését fejezi ki afölött, hogy a nemrégi megbeszéléseken Nicolae Ceausescu és Todor Zsivkov elvtársak megerősítették azt a közös elhatározásukat, hogy fokozzák a Román Kommunista Párt és a Bolgár Kommunista Párt közötti gyümölcsöző együttműködést, ami lényeges tényezője a román-bolgár barátság és együttműködés fejlesztésének. Egyben kijelentették: elhatározásuk továbbra is azon munkálkodni, hogy bővüljön országaink sokoldalú együttműködése az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elve szellemében, az 1970. évi barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, valamint az 1977-ben Szófiában aláírt román-bolgár nyilatkozat alapján. A Politikai Végrehajtó Bizottság kifejezi meggyőződését, hogy az ez alkalomból létrejött megállapodások hozzájárulnak a románbolgár sokoldalú együttműködés bővüléséhez, a termelési kooperáció és szakosítás növekedéséhez, az árucsere és a műszaki-tudományos együttműködés fokozódásához és változatossá válásához. Különleges fontossága van annak, hogy azok a nagy ipari objektumok, amelyeket Románia és Bulgária közösen épít — a Turnu Magurele-Nicopole hidrotechnikai komplexum, a Giurgiu-Rusze nehézgépgyár, az olefinkomplexum —, a kijelölt határidőben megvalósuljanak. Egyszersmind hangsúlyozta, hogy a románbolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztése és elmélyítése teljes mértékben megfelel mindkét ország és nép érdekeinek, számottevően hozzájárul a szocializmus erejének és befolyásának növeléséhez, a béke, az együttműködés és a társadalmi haladás világméretű ügyéhez. A Politikai Végrehajtó Bizottság egyben kidomborította ama véleménycsere különleges jelentőségét, amelyet Nicolae Ceausescu és Todor Zsivkov elvtársak folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről. A Politikai Végrehajtó Bizottság nagyra értékelte, hogy Románia és Bulgária megerősítette ama akaratát, hogy fejleszti aktív együttműködését nemzetközi téren közös akciók és erőfeszítések révén hozzájárulva az enyhülési folyamat elmélyítéséhez, a biztonsági és együttműködési légkör kialakításához a Balkánon, Európában és szerte a világon, konkrét leszerelési intézkedések elfogadásához, a valóban méltányos államközi kapcsolatok kiépítéséhez, az új gazdasági világrend meghonosításához, valamennyi nemzet szabadság-, függetlenségbéke- és haladáseszményeinek a megvalósításához. Egyben újból hangoztatták a Román Kommunista Párt és a Bolgár Kommunista Párt elhatározását, hogy hozzájárul a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, az összes forradalmi és demokratikus erők egységének és összeforrottságának megszilárdításához a békéért, a demokráciáért és szocializmusért vívott harcban. A Politikai Végrehajtó Bizottság egyöntetűen jóváhagyta a látogatás, valamint a Nicolae Ceausescu és Todor Zsivkov elvtársak megbeszélései alkalmából létrejött megállapodásokat és levont következtetéseket, és intézkedéseket állapított meg ezek alkalmazásáért, a Román Kommunista Párt és a Bolgár Kommunista Párt, a szomszédos baráti országaink és népeink közötti együttműködés fokozottabb fejlesztéséért. A Politikai Végrehajtó Bizottság egyszersmind megoldotta a párt- és állami tevékenység több időszerű kérdését. MEGÉNEKLÜNK, ROMÁNIA FESZTIVÁL MÁRAMAROSI MŰKEDVELŐK Az erőteljes politikai-ideológiai, művészeti-kulturális megnyilvánulásokhoz vezető országos fesztivál, a Megéneklünk, Románia nemrégiben lezárult tömegszakasza nagyszámú dolgozót mozgósított hazánk szellemi javainak a gyarapítása, a népből áradó alkotó energia felszabadítása és közkinccsé tétele érdekében. A fesztivál résztvevői tudvalevőleg kiváló munkások, parasztok és értelmiségiek, jeles tanulók és főiskolai hallgatók, akik a gazdasági és társadalmi élet különböző területein, üzemben, termelőszövetkezetben vagy iskolában, odaadó munkával és kezdeményező készséggel tűnnek ki. Időt, fáradságot nem kímélve ugyancsak ők azok, akik tehetségük legjavát ragyogtatták fel az egész ország dolgozó népét felvillanyozó országos fesztivál tömegszakaszán, Máramaros megyében is — tájékoztat dr. Octavian Bandula, a megyei szocialista művelődési és nevelési bizottság elnöke — ezrével jelentkeztek a különböző életkorú és foglalkozású román, magyar, ukrán és német dolgozók a közösségi és az egyéni alkotás nagyméretű vetélkedőjén. A múlt évi fesztivál tanulságaiból okulva a második Megéneklünk, Románia versenyszakaszait körültekintőbb irányító- és szervezőmunka előzte meg. A máramarosiak mindenekelőtt a meglevő együttesek és körök életképességének a megtartására és új, műfaji változatosságot eredményező műkedvelő csoportok szervezésére törekedtek — vállalatokban és falvakon egyaránt. A művészi intézmények állandó jellegű feladatuknak tekintették az együttesek színvonalas repertoárral való ellátását. Ideológiai-nevelő célzatú, a társadalmi valóságot híven tükröző, a máramarosi városok, községek és falvak sajátosságait figyelembe vevő, a termelőmunka sikereit népszerűsítő és újabb eredményekre buzdító műsor-összeállításokkal támogatták az amatőröket. Igen hasznosnak bizonyultak a propagandatitkárhelyettesek, a művelődési házak és otthonok igazgatói, valamint a művészi együttesek szakirányítói számára szervezett felkészítők, akárcsak a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalmak Irányító Központjának a keretében rendezett tapasztalatcserék vagy az Amatőr Művészek Stúdiójában tartott felkészítők, akárcsak a szakemberek nyújtotta útmutatások. Az alapos és egységes irányító-szervező tevékenységnek köszönhetően, 1979 folyamán a műkedvelő együttesek nagyrésze állandó jellegű művészi munkát végzett, úgyszólván minden jelentős megnyilvánuláson képviselte Máramarost: a pitesti-i D. G. Kiriac Fesztiválon, a suceavai Ciprian Porumbescu kórusfesztiválon, a lugosi Ion Vidu-versenyen vagy a Gh. Dima kamarakórus-fesztiválon stb. Az amatőr képzőművészek bukaresti, aradi és botosani-i tárlatokon állították ki munkáikat. Az irodalmi körök az ország más megyéiből való irodalmi körökkel és folyóiratok szerkesztőségeivel folytattak érdekes eszmecseréket. Érezhetően növekedett a műkedvelő egyének és együttesek száma megyeszerte: 2700 együttes — 46 ezer amatőr — képviseli Máramarosban a kultúrházakat, a szakszervezetet, a KISZ- és pionír-szervezetet. Míg az első fesztiválon 600 együttes, illetőleg 12 ezer műkedvelő vett részt a tömegszakaszon, az idei Megéneklünk, Románia vetélkedőn több mint 750 csoport, közel 16 ezer előadó-művész és 200 alkotó mérte össze tudását, tehetségét. A számszerű növekedés beszédes bizonyítéka a széles néptömegek aktív részvételének. A tömegszakaszon fellépő együttesek repertoárja arra vall, hogy idén a forradalmi nevelő szellemtől átitatott, a szocialista etika és méltányosság elvén alapuló emberi öntudat fejlesztését célzó előadások kerültek túlsúlyba. Ezt a szellemet árasztották az újonnan létesült kórusok (14) és énekegyüttesek (20), színjátszó csoportok (20), agitációs brigádok (22), az irodalmi öszszeállítást bemutató együttesek (26), akárcsak a tematikus táncok színrevitelére vállalkozó tánccsoportok (10). De az új ember kialakítása és személyiségfejlődése jegyében működtek az új irodalmi, képzőművészeti és fotókörök is. A meglévő és az új együttesek tevékenységének a fellendülése elválaszthatatlanul öszszefügg a színvonalas, tematikai változatosságot biztosító színdarabok, szövegkönyvek, kórusművek, irodalmi összeállítások, tánclibrettók hozzáférhetővé tételével. Máramarosban az együttesek bőven merítettek a népi alkotók és amatőr művészek alkotásaiból. Csire Gabriella (Folytatása a 3. oldalon) XXXIII. A Politikai Könyvkiadó évfolyam gondozásában megjelent: 9729 szám 2^--------- 1979. NICOLAE CEAUȘESCU március 1., ROMÁNIA ELNÖKE csütörtök TÁRSADALOMPOLITIKAI ESZMÉIBŐL ------------------------------------------------- ROMÁNIA HOZZÁJÁRULÁSA . .. EGY TARTÓS EURÓPAI BIZTONSÁGI 4010 úJ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI RENDSZER ,q,q HÁROM ÉVTIZED ,g7Q 1747 A SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁG ÚTJÁN 117 7 ÚJ CÉLKITŰZÉS: NÖVELNI A TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁT Az RKP KB történelmijelentőségű 1949. március 3—5-i plenáris ülése a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a falu szocialista átalakítását hirdette meg. A termelési viszonyok megváltozásával szélesre tárultak a kapuk a földeken az új termelőerők térhódítása előtt. A tudomány és technika széleskörű,elterjedésének immár széles út nyílt ott, ahol egybeszántották a mezsgyék határolta parcellákat. Csíkban is diadalmaskodott az új, a tusnádi mísz egyike volt az úttörőknek. Évtizedek teltek el az indulás óta. Nagykorúvá vált a gazdaság. Erről vallott az a közgyűlés is, amelyen Tusnádon nemrég részt vettem. A tusnádi burgonyáról sokmindent elmondtunk már, de lám a közgyűlés elemző-értékelő számvetésére volt szükség, hogy felfedezzük: egy szövetkezeti közösség nőtt fel a növénytermesztés szeretetén. Közösségi, emberi sorsokat, pályákat meghatározó kultúrává növekedett itt a burgonya, de úgy, hogy a szocialista gazdálkodás során alapvetően megváltozott a krumplitermesztés technológiája is. E nagyszabású alakulás — amely végső soron a vidék mezőgazdasága műszaki forradalmának megnyilvánulása — éppen azáltal hozott újat, hogy tudatformáló és egyben termésfokozó erővé változott! Hallgattam a hozzászólásokat, az érveket, a vezetőtanács vitaindító tájékoztatóját és akarva akaratlanul érzékelni kell: itt a szakmai tudás a mérce. Tusnádon immár mindent ehhez viszonyítanak. NEMCSAK HEKTÁRÁTLAG Az olvasó mindezek után joggal arra gondolhat, hogy eddig sose hallott rekordterméssel fizetett a tusnádi föld. Nos, a tavaly valóban született egy csúcs, ahogyan az egyik felszólaló, a gazdaság tapasztalt krumplitermelője, Éltes Zoltán mondotta, olyan hozam, amelyre hét éve várnak, ám összességben mégsem ez a jellemző! Mert igaz ugyan és nagyon is szép az, hogy egy ötven hektáros parcellán ötvenezer kg-os hektáronkénti átlagot takarítottak be, az összhozam viszont csak megközelítette a háromvagonos szintet. Persze, ki ne tudná, hogy négyszáz hektáron fölötte meg kell küzdeni ezért, a tavalyi időjárás feltételei között pedig különösen nagy erőfeszítésekre volt szükség. E hozam önmagában még nem indokolná a hangsúlyozott kiemelést, a hozzászólók sem arról beszéltek mennyivel is szárnyalták túl az előző évi szinteket, hanem hatékonyságban állították mérceként a burgonyát. Abban, hogy a szövetkezet össztermelési értékének közel ötven százalékát a burgonya hozta, annak ellenére hogy a szántóterület egy kisebbik hányadát képviseli. De lehet-e, lehetne-e a földkihasználás igényéről kifejezőbben, meggyőzőbben beszélni a burgonya példájánál? A szövetkezetben a tavaly tizenöt millió lejt hozott a burgonya, e kultúra nettó termelési értéke megközelítette a nyolc millió lejt. Riz Sándor, Kórodi Béla, Darvas József hozzászólása megannyi érv az emberi, gépesítői helytállás igazolására. A meglepő és örvendetes az volt, az tűnt ki a véleményformálásokból, hogy egy belső szükségletként vetették fel a tanulás fontosságát. Hogy is fogalmazott Kórodi Béla? Ha a tervre „rávállalunk“, (a versenyfelhívásra megfogalmazott terméstöbbletről van szó), a tanulásban és a termesztésre való felkészülésben is rá kell vállalni. Ne nézze tehát tétlenül a szövetkezeti vezetés, hogy az újtusnádi részlegen a trágya elszállítása szünetel és ír trágyaló haszon helyett károkhoz vezessen. Az sem tesz jót, ha a talajjavításra beszerzett mész az állomásokon, vagy a mezőn csomókban hever. S végső soron úgy kell, úgy kellene megszervezni a munkát, hogy a pluszban elért hozamtöbblet a tagság jövedelmének arányos növekedéséhez vezessen. A TÉTEL NEVE: ANYAGKÖLTSÉG E törekvés az agráripari vezetés igénye is! Molnár Imre elnök közgyűlési tájékoztatója a lehető legváltozatosabb formában próbálta megértetni az agráripari gazdálkodás egyik legfontosabb tételét, a hatékonyság növelésének a szükségességét. Mert vitán felül eredmény az, hogy egy esztendő alatt 45 százalékkal növekedett a nettó termelési szint, úgy és azáltal, hogy az össztermelésnél mérsékeltebb szinten költekeztek, így 1978-ban, hosszú évek óta először, nem emelkedett, hanem mintegy két millió lejjel csökkent az anyagi költségek felhasználása! E sikerek ellenére a gazdálkodás minőségi mutatói, a krumplitól eltekintve, elmaradnak az elvárásoktól. Hogy miért? Tusnád egyike volt és egyike ma is azoknak a Hargita megyei gazdaságoknak, amelyekben számottevő ráfordítással termeltek, termelnek. A burgonyánál sem úgy érték el a szép sikereket, hogy tartózkodtak volna a műtrágya felhasználásától, vagy eltekintettek volna a vegyszerezéstől, a szuperelit fajták beszerzésével járó kiadásoktól és így tovább. Addig viszont, amíg e kultúra szervezettsége feltételeket nyújtott arra, hogy a költségek „kamatostól“ térüljenek meg, az állattenyésztésben a fejlődés nem volt elég gyors. Flóra Gábor (Folytatása a 3. oldalon) A 3. OLDALON: Versenyképes készruhaipari termékek a külpiacon A GYÁRTÓ VÁLLALATOKÉ AZ UTOLSÓ SZÓ Növeli a termelékenységet, a hatékonyságot, kifizetődő HÁROM VÁLTÁSBAN TÖBB GÉPEN A kolozsvár-napocai Carbochim tapasztalataiból MUNKATÁRSUNK JELENTI SZEBEN MEGYÉBŐL A VETŐMAG JUSSON EL MIELŐBB A TERMELŐEGYSÉGEKBE A tavaszi vetési kampány előkészítésének jelenlegi szakaszában ,az egyik legfontosabb tennivaló az összes növényfélék, s elsősorban a korai vetésűek magjának beszerzése, előkészítése. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium utasításai értelmében a vetőmagnak március 1-ig el kell — el kellett —jutnia minden termelőegységbe. Tehát a hűvös éghajlatú vidékeken is, ahol később kezdődik a tulajdonképpeni tavaszi munka, mint az ország déli és délnyugati részén. Az előbbi zónákban már azért is szükség van a minden szempontból alapos felkészülésre, mert itt gyakoribbak az esők, s utánuk huzamosabb ideig nem lehet rámenni a földekre. A munkára alkalmas időt tehát messzemenően ki kell használni. A tapasztalat ugyanis nem egyszer bebizonyította, hogy némely egységben nem annyira az egypár napos rossz időjárás, mint amiatt futottak ki az optimális vetési időszakból, mert felkészületlenség miatt nem használták ki a munkának kedvező napokat. Szeben megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek mintegy 35 000 hektárt kell bevetniük a tavasszal a fontosabb kultúrnövények magjaival. A tavaszra készülés jelenlegi időszakában a szántás befejezésére, a szervestrágya-hordásra és -terítésre, a műtrágyaszórásra esik a fő hangsúly a termelőegységekben. Tennivaló pedig bőven van. Elég ha megemlítjük, hogy még sok tízezer tonna istállótrágyát kell kiszállítani a mezőre. A megyei mezőgazdasági igazgatóságnál és a vetőmagellátó központnál kapott adatok, információk szerint a magellátás jó ütemben folyik. Az első sürgősségi szakaszba tartozó növények — borsó, zab, zabosbükköny —, a nyomban ezek után magágyba kerülő árpa, cukorrépa, takarmányrépa éskaralábé, lóhere és más takarmányfélék magjait az egységek készletei és a kiutalt mennyiségek hiánytalanul fedezik. Ez utóbbi úgy értendő, hogy a kiutalt vetőmag nagyon kevés kivétellel megérkezett a megyei raktárba. A kukorica vetőmag javarészét szintén megkapták. Olt megye egyike azoknak, amely példásan teljesítette szállítási feladatát: a 153,5 tonnából ottjártunkig 132 tonna 96- os duplahibrid érkezett meg innen. Ugyanakkor viszont adósak is szerepelnek a szállítók nyilvántartásában. Igaz, a kukoricavetés megkezdéséig ebben az övezetben még van mintegy két hónap. De figyelembe véve a szakminisztérium fent említett utasítását, vetőmag idejében történő biztosítását, arra van szükség, hogy a többi megyék is — köztük Ilfov, Bihar, Tulcea, Hunyad — sürgősen és maradéktalanul leszállítsák Szeben megyének tőlük kiutalt különböző vetőmagvakat. Egy másik követelmény — amiről néha megfeledkeznek a szállítók —, hogy a vetőmaggal egyidőben megküldjék a minőségszavatoló laboratóriumi bizonylatokat. Ezek hiánya is késleltetheti a továbbítást a termelőegységekhez. Egyébként javában folyik a vetőmag átadása. A szerdahelyi, felsőapoldi, mikeszászai, sárostélyi, sárosi, berethalmi, avrigi termelőszövetkezetek, az Axente Sever-i ám, már átvették a kiutalt vetőmagot, illetve annak javarészét. Biztosították a 3200 hektár beültetéséhez szükséges burgonyát is. A vetőmagellátás szempontjából tehát megvannak rá a feltételek, hogy a tavaszi vetést a megye minden termelőegységében a legmegfelelőbb időben végezzék el. Barabás Béla