Előre, 1979. március (33. évfolyam, 9729-9755. szám)

1979-03-01 / 9729. szám

A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja ára 30 bráni megteremtéséhez AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Kedden, február 27-én ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának az elnökletével. A Politikai Végrehajtó Bizottság megvitat­ta a gépek, felszerelések és berendezések 1978. évi kihasználásáról szóló jelentést. Meg­állapította, hogy a vállalatok gondot fordítot­tak a gépek, felszerelések és berendezések ki­használási fokának a növelésére főleg az év második felében, kiváltképpen arra, hogy ésszerűbben terheljék meg őket és újra be­vessék a termelésbe a fel nem használt agg­­regátokat. A párt- és államvezetőség által ki­jelölt intézkedések nyomán az 1978-as kihasz­nálási mutatók jobbak az előző évieknél. A Politikai Végrehajtó­­Bizottság egyszer­smind megbírált egész sor olyan hiányossá­got és fogyatékosságot, amely a múlt év fo­lyamán nyilvánult meg ezen a téren, főleg a szállítóeszközök, a fémipari és vegyipari berendezések, a mezőgazdasági műszaki alap kihasználási módja tekintetében, és amely ká­ros hatással volt a termelési költségek csök­kentésére és a gazdasági hatékonyság növe­lésére. A Politikai Végrehajtó Bizottság utasí­totta a minisztériumokat, az összes gazdasági egységeket, hogy tegyenek szilárd intézkedé­seket a fogyatékosságok felszámolásáért, s maximális igényességgel rendszeresen, felsze­­reléscsoportonként kövessék nyomon az egész műszaki potenciál kihasználá­sát. Egyszersmind szorgalmazta, hogy for­dítsanak nagyobb figyelmet a terme­lés és a munka felsőbbrendű megszervezésé­re, a vállalatok nyersanyagokkal és se­gédanyagokkal való ütemes, kifogástalan el­látására, a szükséges munkaerő felkészítésé­re és továbbképzésére, a munkahelyi fegye­lem erősítésére, a pótalkatrészek biztosításá­ra és a gép-, felszerelés- és berendezésjaví­tások színvonalának állandó emelésére. Min­degyik termelőegység jelöljön ki olyan konk­rét intézkedéseket, amelyek eredményeként szüntelenül növekszik a rendelkezésére álló egész gép- és felszereléspark kihasználási fo­ka, és újra bekerülnek a gazdasági körforgás­ba az eddig fel nem­ használt összes gépek, felszerelések és berendezések. Az árak és díjak 1978. évi alakulásáról szó­ló jelentés megvitatása során a Politikai Vég­rehajtó Bizottság megállapította, hogy ezek a tervben előirányzott határok alatt mozogtak, akárcsak az ötéves terv első két esztendejé­­­ben. A kiskereskedelmi árak és a lakossági szolgáltatási díjak 1978. évi mutatója 1975- höz viszonyítva 103,4 százalék volt az ötéves tervben 1978-ra előirányzott 103,7—104,3 százalékkal szemben. Ez azt bizonyítja, hogy az összes gazdasági ágak kitartó ütemű fejlő­dése, a gazdasági hatékonyság növekedése, a párt- és államvezetőség által foganatosított intézkedések biztosították az árak stabilitását, az egészséges pénzforgalmat, annak a prog­ramnak a következetes megvalósítását, ame­lyet a XI. kongresszus jelölt ki a nép élet­­színvonalának szüntelen emelésére, ami az egész hazai szocialista építés legfőbb célja. A Politikai Végrehajtó Bizottság arra kérte a minisztériumokat, a gazdasági vállalatokat, a pénzügyi szervezeteket, továbbra is szor­galmazzák a termékek és a lakossági szolgál­tatások minőségének a tökéletesítését, az élel­miszercikkek és ipari termékek választékának a bővítését, az ezekkel való kifogástalan ellá­tást, szigorúan tiszteletben tartva az árak és díjak megállapításáról és alkalmazásáról szó­ló törvényt. A Politikai Végrehajtó Bizottság megvitat­ta és jóváhagyta a r munka mennyisége és mi­nősége szerinti javadalmazás törvénye egyes előírásainak alkalmazásáról szóló törvény­­erejű rendelet tervezetét. A tervezet megál­lapította a dolgozó személyzet tarifa­tábláza­tát, a munkásoknak az újonnan létesített u­­tolsó képesítési kategóriába, valamint a mes­tereknek az új fő szakmesteri funkcióba va­ló besorolási módját, a javadalmazásnak a tervmutatók teljesítésével arányos folyósítási módját, valamint más előírásokat. A továbbiakban a Politikai Végrehajtó Bi­zottság határozatot fogadott el a biztonsági és a milícia szervek tevékenysége párt általi irányításának és ellenőrzésének a javításá­ról. A határozat hangsúlyozza a megyei, mu­­nicípiumi és városi pártbizottságok feladata­it a biztonsági és a milícia szervek ellenőrzé­sében és irányításában, az e szektorok összes dolgozói körében kifejtett ama politikai-ne­velő munkában, amelynek célja pártunk és államunk bel- és külpolitikájának alapos megismerése és elsajátítása, a párthatároza­tok, a szocialista törvényesség, az etikai és méltányossági szabályok szigorú tiszteletben tartása. A határozat kiemeli azt a megnöve­kedett szerepet, amely a helyi pártszervekre hárul abban, hogy fokozódjon a biztonsági és milícia szervek tevékenységének a hatékony­sága, hogy ezek a szervek az ország törvé­nyeinek megfelelően cselekedjenek, szigorúan őrködjenek a törvények alkalmazásán és tisz­teletben tartásán. A Politikai Végrehajtó Bizottság egyszer­smind meghallgatta a dolgozók leveleire és kihallgatására vonatkozó RKP KB-határozat alkalmazásáról szóló jelentést. Hangsúlyozta, hogy 1978-ban a párthatározatoknak, szocia­lista demokráciánk elveinek a szellemében ja­vult a tevékenység ezen a téren, a párt és a nép közötti egyre erősödő kapcsolatokat tük­rözve. Valamennyi társadalmi kategóriához tartozó számos dolgozó fordult a párt- és ál­lami szervekhez, a pártvezetőséghez, kinyil­vánítva a párt és az állam bel- és külpolitiká­jához való maradéktalan csatlakozását, a/­t az elhatározását, hogy hozzájárul e politika való­ra váltásához. A dolgozók leveleikben és ki­hallgatásaik során egyszersmind különböző szektorokban megmutatkozó számos fogyaté­kosságot jeleztek, s konkrét javaslatokat tet­tek a hiányosságok felszámolására, a tevé­kenység javítására. A Politikai Végrehajtó Bizottság feladatul tűzte ki, hogy az összes központi és helyi párt- és állami szervek és szervezetek tovább­ra is mind nagyobb igényességgel és állhata­tossággal munkálkodjanak a dolgozók javas­latai, bejelentései, panaszai és kérései megol­dásáról szóló határozat és törvény, ama hatá­rozat és törvény előírásainak az alkalmazá­sáért, amely fontos szervezeti, intézményes keretet jelent a dolgozók széles körű gazda­sági-társadalmi érvényesüléséhez, az összes tevékenységi területek, az egész társadalom vezetésében való cselekvő részvételéhez. •­ Az ülésen Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke tájékoztatót terjesztett elő arról a baráti látogatásról, a­­melyet Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, Bulgária Népköztársaság Állam­tanácsa elnökének a meghívására Elena Ceausescu elvtársnővel együtt tett Bulgária Népköztársaságban 1979. február 15 és 17 között. A Politikai Végrehajtó Bizottság minden­ben jóváhagyta és különösen nagyra értékelte az újabb román-bolgár magas szintű dialógus eredményeit, ama dialógusét, amely ismétel­ten igazolta a Nicolae Ceausescu elvtárs és Todor Zsivkov elvtárs közötti hagyományos baráti találkozók gyümölcsöző voltát, vala­mint e kontaktusok döntő jelentőségét abból a szempontból, hogy tovább erősödjön a párt­jaink, országaink és népeink közötti testvéri szolidaritás és együttműködés mindegyikük javára és hasznára, a szocializmus és a világ­béke általános ügye érdekében. A két párt- és államvezető elvtársi és szí­vélyes munkalégkörben lefolyt megbeszé­lései, az a tisztelet- és szeretetteljes fogadta­tás, amelyben a szomszédos baráti Bulgária földjén részesítették­ a magas rangú román vendégeket, nyomatékosan kidomborította a nagy történelmi múltú, a szocializmus évei­ben egyre terebélyesedő, gazdagodó, új tarta­lommal telített román—bolgár kapcsolatok tartósságát. A Politikai Végrehajtó Bizottság mély megelégedését fejezi ki afölött, hogy a nem­régi megbeszéléseken Nicolae Ceausescu és Todor Zsivkov elvtársak megerősítették azt a közös elhatározásukat, hogy fokozzák a Ro­mán Kommunista Párt és a Bolgár Kommu­nista Párt közötti gyümölcsöző együttműkö­dést, ami lényeges tényezője a román-bolgár barátság és együttműködés fejlesztésének. Egyben kijelentették: elhatározásuk továbbra is azon munkálkodni, hogy bővüljön országa­ink sokoldalú együttműködése az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, a kölcsö­nös elvtársi segítségnyújtás elve szellemében, az 1970. évi barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés, valamint az 1977-ben Szófiában aláírt román-bolgár nyilatkozat alapján. A Politikai Végrehajtó Bizottság kifejezi meggyőződését, hogy az ez alkalomból létre­jött megállapodások hozzájárulnak a román­bolgár sokoldalú együttműködés bővüléséhez, a termelési kooperáció és szakosítás növeke­déséhez, az árucsere és a műszaki-tudomá­nyos együttműködés fokozódásához és válto­zatossá válásához. Különleges fontossága van annak, hogy azok a nagy ipari objektumok, amelyeket Románia és Bulgária közösen épít — a Turnu Magurele-Nicopole hidrotechni­kai komplexum, a Giurgiu-Rusze nehézgép­gyár, az olefinkomplexum —, a kijelölt határ­időben megvalósuljanak. Egyszersmind hangsúlyozta, hogy a román­bolgár gazdasági és műszaki-tudományos e­­gyüttműködés fejlesztése és elmélyítése tel­­­jes mértékben megfelel mindkét ország és nép érdekeinek, számottevően hozzájárul a szocializmus erejének és befolyásának növe­léséhez, a béke, az együttműködés és a társa­dalmi haladás világméretű ügyéhez. A Politikai Végrehajtó Bizottság egyben kidomborította ama véleménycsere különle­ges jelentőségét, amelyet Nicolae Ceausescu és Todor Zsivkov elvtársak folytattak idősze­rű nemzetközi kérdésekről. A Politikai Vég­rehajtó Bizottság nagyra értékelte, hogy Ro­mánia és Bulgária megerősítette ama akara­tát, hogy fejleszti aktív együttműködését nemzetközi téren közös akciók és erőfeszíté­sek révén hozzájárulva az enyhülési folyamat elmélyítéséhez, a biztonsági és együttműkö­dési légkör kialakításához a Balkánon, Euró­pában és szerte a világon, konkrét leszerelési intézkedések elfogadásához, a valóban méltá­nyos államközi kapcsolatok kiépítéséhez, az új gazdasági világrend meghonosításához, va­lamennyi nemzet szabadság-, függetlenség­­béke- és haladáseszményeinek a megvalósí­tásához. Egyben újból hangoztatták a Román Kommunista Párt és a Bolgár Kommunista Párt elhatározását, hogy hozzájárul a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom, az összes forradalmi és demokratikus erők egy­ségének és összeforrottságának megszilárdítá­sához a békéért, a demokráciáért és szocializ­musért vívott harcban. A Politikai Végrehajtó Bizottság egyönte­tűen jóváhagyta a látogatás, valamint a Nicolae Ceausescu és Todor Zsivkov elvtár­sak megbeszélései alkalmából létrejött meg­állapodásokat és levont következtetéseket, és intézkedéseket állapított meg ezek alkalma­zásáért, a Román Kommunista Párt és a Bol­gár Kommunista Párt, a szomszédos baráti országaink és népeink közötti együttműködés fokozottabb fejlesztéséért.­­ A Politikai Végrehajtó Bizottság egyszer­smind megoldotta a párt- és állami tevékeny­ség több időszerű kérdését. MEGÉNEKLÜNK, ROMÁNIA FESZTIVÁL MÁRAMAROSI MŰKEDVELŐK A­z erőteljes politikai-ideo­lógiai, művészeti-kultu­rális megnyilvánulások­hoz vezető országos fesztivál, a­ Megéneklünk, Románia nemrégiben lezárult tömegsza­kasza nagyszámú dolgozót mozgósított hazánk szellemi javainak a gyarapítása, a nép­ből áradó alkotó energia fel­szabadítása és közkinccsé té­tele érdekében. A fesztivál résztvevői tudvalevőleg kiváló munkások, parasztok és értel­miségiek, jeles tanulók és fő­iskolai hallgatók, akik a gaz­dasági és társadalmi élet kü­lönböző területein, üzemben, termelőszövetkezetben vagy iskolában, odaadó munkával és kezdeményező készséggel tűnnek ki. Időt, fáradságot nem kímélve ugyancsak ők a­­zok, akik tehetségük legjavát ragyogtatták fel az egész or­szág dolgozó népét felvilla­nyozó országos fesztivál tö­megszakaszán, Máramaros megyében is — tájékoztat dr. Octavian Ban­dula, a megyei szocialista mű­velődési és nevelési bizottság elnöke — ezrével jelentkeztek a különböző életkorú és fog­lalkozású román, magyar, uk­rán és német dolgozók a kö­zösségi és az egyéni alkotás nagyméretű vetélkedőjén. A múlt évi fesztivál tanulságai­ból okulva a második Meg­éneklünk, Románia verseny­szakaszait körültekintőbb irá­nyító- és szervezőmunka előz­te meg. A máramarosiak min­denekelőtt a meglevő együtte­sek és körök életképességének a megtartására és új, műfaji változatosságot eredményező műkedvelő csoportok szerve­zésére törekedtek — vállala­tokban és falvakon egyaránt. A művészi intézmények állan­dó jellegű feladatuknak te­kintették az együttesek szín­vonalas repertoárral való ellá­tását. Ideológiai-nevelő célza­tú, a társadalmi valóságot hí­ven tükröző, a máramarosi vá­rosok, községek és falvak sajá­tosságait figyelembe vevő, a termelőmunka sikereit nép­szerűsítő és újabb eredmé­nyekre buzdító műsor-összeál­lításokkal támogatták az ama­tőröket. Igen hasznosnak bi­zonyultak a propagandatitkár­helyettesek, a művelődési há­zak és otthonok igazgatói, va­lamint a művészi együttesek szakirányítói számára szerve­zett felkészítők, akárcsak a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalmak Irányító Központjának a keretében rendezett tapasztalatcserék vagy az Amatőr Művészek Stúdiójában tartott felkészí­tők, akárcsak a szakemberek nyújtotta útmutatások. Az alapos és egységes irá­nyító-szervező tevékenységnek köszönhetően, 1979 folyamán a műkedvelő együttesek nagy­része állandó jellegű művé­szi munkát végzett, úgyszól­ván minden jelentős megnyil­vánuláson képviselte Márama­­rost: a pitesti-i D. G. Kiriac Fesztiválon, a suceavai Cipri­­an Porumbescu kórusfeszti­válon, a lugosi Ion Vidu-ver­­senyen vagy a Gh. Dima ka­­marakórus-fesztiválon stb. Az amatőr képzőművészek buka­resti, aradi és botosani-i tár­latokon állították ki munkái­kat. Az irodalmi körök az or­szág más megyéiből való iro­dalmi körökkel és folyóiratok szerkesztőségeivel folytattak érdekes eszmecseréket. Érezhetően növekedett a műkedvelő egyének és együt­tesek száma megyeszerte: 2700 együttes — 46 ezer amatőr — képviseli Máramarosban a kultúrházakat, a szakszerve­zetet, a KISZ- és pionír-szer­vezetet. Míg az első fesztivá­lon 600 együttes, illetőleg 12 ezer műkedvelő vett részt a tömegszakaszon, az idei Meg­éneklünk, Románia vetélke­dőn több mint 750 csoport, közel 16 ezer előadó-művész és 200 alkotó mérte össze tu­dását, tehetségét. A számszerű növekedés beszédes bizonyí­téka a széles néptömegek ak­tív részvételének. A tömegszakaszon fellépő együttesek repertoárja arra vall, hogy idén a forradalmi nevelő szellemtől átitatott, a szocialista etika és méltányos­ság elvén alapuló emberi ön­tudat fejlesztését célzó előadá­sok kerültek túlsúlyba. Ezt a szellemet árasztották az újon­nan létesült kórusok (14) és é­­nekegyüttesek (20), színjátszó csoportok (20), agitációs bri­gádok (22), az irodalmi ösz­­szeállítást bemutató együtte­sek (26), akárcsak a temati­kus táncok színrevitelére vál­lalkozó tánccsoportok (10). De az új ember kialakítása és sze­mélyiségfejlődése jegyében működtek az új irodalmi, kép­zőművészeti és fotókörök is. A meglévő és az új együtte­sek tevékenységének a fellen­dülése elválaszthatatlanul ösz­­szefügg a színvonalas, temati­kai változatosságot biztosító színdarabok, szövegkönyvek, kórusművek, irodalmi összeál­lítások, tánclibrettók hozzáfér­hetővé tételével. Máramaros­ban az együttesek bőven merí­tettek a népi alkotók és ama­tőr­ művészek alkotásaiból. Csire Gabriella (Folytatása a 3. oldalon) XXXIII. A Politikai Könyvkiadó évfolyam gondozásában megjelent: 9729 szám 2^--------- 1979. NICOLAE CEAUȘESCU március 1., ROMÁNIA ELNÖKE csütörtök TÁRSADALOMPOLITIKAI ESZMÉIBŐL ------------------------------------------------- ROMÁNIA HOZZÁJÁRULÁSA . ..­­ EGY TARTÓS EURÓPAI BIZTONSÁGI 4­010 úJ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI RENDSZER ,q,q HÁROM ÉVTIZED ,g7Q 1747 A SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁG ÚTJÁN 117­ 7 ÚJ CÉLKITŰZÉS: NÖVELNI A TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁT Az RKP KB történelmi­­jelentőségű 1949. március 3—5-i plenáris ülése a me­zőgazdaság szocialista átszervezését, a fa­lu szocialista átalakítását hirdette meg. A termelési viszonyok megváltozásával szé­lesre tárultak a kapuk a földeken az új termelőerők térhódítása előtt. A tudo­mány és technika széleskörű,elterjedésé­nek immár széles út nyílt ott, a­­hol egybeszántották a mezsgyék határol­ta parcellákat. Csíkban is diadalmasko­dott az új, a tusnádi mísz egyike volt az úttörőknek. Évtizedek teltek el az indulás óta. Nagykorúvá vált a gazdaság. Erről vallott az a közgyűlés is, amelyen Tusná­don nemrég részt vettem. A tusnádi burgonyáról sok­mindent elmondtunk már, de lám a közgyűlés elemző-értékelő számvetésére volt szükség, hogy felfedezzük: egy szövetkezeti közösség nőtt fel a növénytermesztés szere­­tetén. Közösségi, emberi sorso­kat, pályákat meghatározó kultúrává növekedett itt a bur­gonya, de úgy, hogy a szocia­lista gazdálkodás során alap­vetően megváltozott a krum­plitermesztés technológiája is. E nagyszabású alakulás — amely végső soron a vidék me­zőgazdasága műszaki forradal­mának megnyilvánulása — éppen azáltal hozott újat, hogy tudatformáló és egyben ter­mésfokozó erővé változott! Hallgattam a hozzászólásokat, az érveket, a vezetőtanács vi­taindító tájékoztatóját és akar­va akaratlanul érzékelni kell: itt a szakmai tudás a mérce. Tusnádon immár mindent ehhez viszonyítanak.­­ NEMCSAK HEKTÁRÁTLAG Az olvasó mindezek után joggal arra gondolhat, hogy eddig sose hallott rekordter­méssel fizetett a tusnádi föld. Nos, a tavaly valóban született egy csúcs, ahogyan az egyik felszólaló, a gazdaság tapasz­talt krumplitermelője, Éltes Zoltán mondotta, olyan ho­zam, amelyre hét éve várnak, ám összességben mégsem ez a jellemző! Mert igaz ugyan és nagyon is szép az, hogy egy ötven hektáros parcellán öt­venezer kg-os hektáronkénti átlagot takarítottak be, az összhozam viszont csak meg­közelítette a háromvagonos szintet. Persze, ki ne tudná, hogy négyszáz hektáron fölötte meg kell küzdeni ezért, a ta­valyi időjárás feltételei között pedig különösen nagy erőfeszí­tésekre volt szükség. E hozam önmagában még nem indokol­ná a hangsúlyozott kiemelést, a hozzászólók sem arról be­széltek mennyivel is szárnyal­ták túl az előző évi szinteket, hanem hatékonyságban állítot­ták mérceként a burgonyát. Abban, hogy a szövetkezet össztermelési értékének közel ötven százalékát a burgonya hozta, annak ellenére hogy a szántóterület egy kisebbik há­nyadát képviseli. De lehet-e, lehetne-e a földkihasználás igényéről kifejezőbben, meg­győzőbben beszélni a burgo­nya példájánál? A szövetke­zetben a tavaly tizenöt millió lejt hozott a burgonya, e kul­túra nettó termelési értéke megközelítette a nyolc millió lejt. Riz Sándor, Kórodi Béla, Darvas József hozzászólása megannyi érv az emberi, gé­­pesítői helytállás igazolására. A meglepő és örvendetes az volt, az tűnt ki a vélemény­­formálásokból, hogy egy belső szükségletként vetették fel a tanulás fontosságát. Hogy is fogalmazott Kórodi Béla? Ha a tervre „rávállalunk“, (a ver­senyfelhívásra megfogalmazott terméstöbbletről van szó), a tanulásban és a termesztésre való felkészülésben is rá kell vállalni. Ne nézze tehát tétle­nül a szövetkezeti vezetés, hogy az újtusnádi részlegen a trágya elszállítása szünetel és ír trágyaló haszon helyett ká­rokhoz vezessen. Az sem tesz jót, ha a talajjavításra beszer­zett mész az állomásokon, vagy a mezőn csomókban he­ver. S végső soron úgy kell, úgy kellene megszervezni a munkát, hogy a pluszban elért hozamtöbblet a tagság jöve­delmének arányos növekedésé­hez vezessen. A TÉTEL NEVE: ANYAGKÖLTSÉG E törekvés az agráripari ve­zetés igénye is! Molnár Imre elnök közgyűlési tájékoztatója a lehető legváltozatosabb for­mában próbálta megértetni az agráripari gazdálkodás egyik legfontosabb tételét, a haté­konyság növelésének a szük­ségességét. Mert vitán felül eredmény az, hogy egy eszten­dő alatt 45 százalékkal növe­kedett a nettó termelési szint, úgy és azáltal, hogy az össz­termelésnél mérsékeltebb szin­ten költekeztek, így 1978-ban, hosszú évek óta először, nem emelkedett, hanem mintegy két millió lejjel csökkent az anyagi költségek felhasználá­sa! E sikerek ellenére a gaz­dálkodás minőségi mutatói, a krumplitól eltekintve, elma­radnak az elvárásoktól. Hogy miért? Tusnád egyike volt és egyike ma is azoknak a Hargita me­gyei gazdaságoknak, amelyek­ben számottevő ráfordítással termeltek, termelnek. A bur­gonyánál sem úgy érték el a szép sikereket, hogy tartózkod­tak volna a műtrágya felhasz­nálásától, vagy eltekintettek volna a vegyszerezéstől, a szuperelit fajták beszerzésével járó kiadásoktól és így tovább. Addig viszont, amíg e kultúra szervezettsége feltételeket nyújtott arra, hogy a költségek „kamatostól“ térüljenek meg, az állattenyésztésben a fejlő­dés nem volt elég gyors. Flóra Gábor (Folytatása a 3. oldalon) A 3. OLDALON: Versenyképes készruhaipari termékek a külpiacon A GYÁRTÓ VÁLLALATOKÉ AZ UTOLSÓ SZÓ Növeli a termelékenységet, a hatékonyságot, kifizetődő HÁROM VÁLTÁSBAN TÖBB GÉPEN A kolozsvár-napocai Carbochim tapasztalataiból MUNKATÁRSUNK JELENTI SZEBEN MEGYÉBŐL A VETŐMAG JUSSON EL MIELŐBB A TERMELŐEGYSÉGEKBE A tavaszi vetési kampány előkészítésének jelenlegi szaka­szában ,az egyik legfontosabb tennivaló az összes növényfé­lék, s elsősorban a korai veté­­sűek magjának beszerzése, elő­készítése. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium utasításai értelmében a vető­magnak március 1-ig el kell — el kellett —jutnia minden ter­melőegységbe. Tehát a hűvös éghajlatú vidékeken is, ahol később kezdődik a tulajdon­képpeni tavaszi munka, mint az ország déli és délnyugati részén. Az előbbi zónákban már azért is szükség van a minden szempontból alapos felkészülésre, mert itt gyako­ribbak az esők, s utánuk huza­mosabb ideig nem lehet rá­menni a földekre. A munkára alkalmas időt tehát messzeme­nően ki kell használni. A ta­pasztalat ugyanis nem egyszer bebizonyította, hogy némely egységben nem annyira az egy­­pár napos rossz időjárás, mint amiatt futottak ki az optimális vetési időszakból, mert felké­születlenség miatt nem hasz­nálták ki a munkának kedve­ző napokat. Szeben megye mezőgaz­dasági termelőszövetkezetei­nek mintegy 35 000 hek­tárt kell bevetniük a ta­vasszal a fontosabb kultúr­növények magjaival. A tavasz­ra készülés jelenlegi időszaká­ban a szántás befejezésére, a szervestrágya-hordásra és -te­rítésre, a műtrágyaszórásra esik a fő hangsúly a termelő­egységekben. Tennivaló pedig bőven van. Elég ha megemlít­jük, hogy még sok tízezer ton­na istállótrágyát kell kiszállí­tani a mezőre. A megyei mezőgazdasági igazgatóságnál és a vetőmagel­látó központnál kapott adatok, információk szerint a magellá­tás jó ütemben folyik. Az első sürgősségi szakaszba tartozó növények — borsó, zab, zabos­bükköny —, a nyomban ezek után magágyba kerülő árpa, cukorrépa, takarmányrépa és­­karalábé, lóhere és más takar­mányfélék magjait az egységek készletei és a kiutalt mennyi­ségek hiánytalanul fedezik. Ez utóbbi úgy értendő, hogy a ki­utalt vetőmag nagyon kevés ki­vétellel megérkezett a megyei raktárba. A kukorica vetőmag javarészét szintén megkapták. Olt megye egyike azoknak, a­­mely példásan teljesítette szál­lítási feladatát: a 153,5 tonná­ból ottjártunkig 132 tonna 96- os duplahibrid érkezett meg innen. Ugyanakkor viszont adó­sak is szerepelnek a szállítók nyilvántartásában. Igaz, a ku­koricavetés megkezdéséig eb­ben az övezetben még van mintegy két hónap. De figye­lembe véve a szakminisztérium fent említett utasítását, vető­mag idejében történő biztosí­tását, arra van szükség, hogy a többi megyék is — köztük Il­­fov, Bihar, Tulcea, Hunyad — sürgősen és maradéktalanul le­szállítsák Szeben megyének tő­lük kiutalt különböző vető­magvakat. Egy másik követel­mény — amiről néha megfe­ledkeznek a szállítók —, hogy a vetőmaggal egyidőben meg­küldjék a minőségszavatoló la­boratóriumi bizonylatokat. E­­zek hiánya is késleltetheti a továbbítást a termelőegységek­hez. Egyébként javában folyik a vetőmag átadása. A szerdahe­lyi, felsőapoldi, mikeszászai, sárostélyi, sárosi, berethalmi, avrigi termelőszövetkezetek, az Axente Sever-i ám, már átvet­ték a kiutalt vetőmagot, illetve annak javarészét. Biztosították a 3200 hektár beültetéséhez szükséges burgonyát is. A ve­tőmagellátás szempontjából te­hát megvannak rá a feltételek, hogy a tavaszi vetést a megye minden termelőegységében a legmegfelelőbb időben végez­zék el. Barabás Béla

Next