Előre, 1979. szeptember (33. évfolyam, 9884-9909. szám)

1979-09-01 / 9884. szám

NICOLAE CEAUSESCU EL­VT­ÁRS VEZETÉSÉVEL MUNKAÜLÉSEN VIZSGÁLTÁK MEG A VEGYIPAR MUNKÁJA TÖKÉLETESÍTÉSÉNEK KÉRDÉSEIT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitká­ra, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke csütörtökön munka­ülést tartott a Vegyipari Minisz­térium vezetőtanácsával, a Köz­ponti Kémiai Kutatóintézet, a vegyipari iparközpontok és válla­latok, valamint más gazdasági minisztériumok vezetőkádereivel. A munkaülésen megvizsgálták a­­zokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek nemzetgazdaságunk e fontos szektorára hárulnak a je­lenlegi ötéves terv és a távlati feladatok nagyobb hatékonyság­gal való teljesítésének érdeké­ben. Az ülésen részt vett Elena Ceausescu elvtársnő, valamint a következő elvtársak: Cornel Bur­­tica, Ion Dinca, Gheorghe Op­­rea, Nicolae Constantin, Ion Ur­­su és Richard Winter. Átfogóan megvizsgálták a vá­lasztékiény hiánytalan teljesíté­sével, a beruházási munkálatok kivitelezésével, az új kapacitá­sok üzembehelyezésével és azok­nak a tervezett paraméterek szintjén történő kihasználása biztosításával, a berendezések karbantartásával és a főjavítá­sokkal, a felszerelések, anyagok és alkatrészcsoportok tipizálásá­val, a nyersanyagok magasabb szintű hasznosításával és a ter­mékminőség javításával, a gépe­sítés és automatizálás kiterjeszté­sével, a szakmai felkészülés színvonalának emelésével, az energia- és fűtőanyagfogyasz­tás csökkentésével, a tudományos kutatás fokozásával, a külkeres­kedelmi tevékenység lebonyolítá­sával összefüggő kérdéseket. Az ülés végén szólásra emel­kedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs. Értékelve azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a vegyipar az utóbbi években ért el, valamint az iparág hozzájárulását a nem­zetgazdaság fejlesztéséhez, a pártfőtitkár ugyanakkor rámuta­tott az ebben a szektorban még létező komoly lemaradásokra, a minisztérium és az iparközpontok vezetőségének tevékenységében jelentkező hibákra. Nicolae Ceausescu elvtárs bírálta azt a tényt, hogy számos választék te­kintetében nem teljesítették a tervet, behatóan elemezte ennek okait és arra kérte az illetékese­ket, teljes határozottsággal küzdjenek a hiányosságok kikü­szöböléséért. Utalva arra, hogy egyes ter­melőkapacitásokat nem helyez­tek üzembe a kitűzött határidőre, a párt főtitkára megbírálta a Vegyipari Minisztériumot a terv­­dokumentumentációk és techno­lógiák késedelmes kidolgozásá­ért, s kérte, tegyenek meg min­dent a lemaradások pótlásáért, a terv teljesítéséért és a beren­dezéseknek maximális teljesítmé­nyük szintjén történő üzemelteté­séért. A vegyipari, az iparépítő és a gépipari minisztériumoknak rész­letes programot kell kidolgozniuk minden egyes építőtelep számá­ra, hogy ily módon a tervszerű­­sített objektumokat mielőbb ü­zembe helyezhessék. Ebben az összefüggésben kihangsúlyozó­dott, hogy a Gépipari Miniszté­riumnak hiánytalanul meg kell valósítania az új objektumok fel­szereléséhez szükséges berende­zéseket, amint azt az erre a cél­ra kidolgozott speciális progra­mok előírják. A párt főtitkára utalt a be­rendezések kihasználásában, kar­bantartásában és felülvizsgálá­sában észlelhető egyes fogyaté­kosságokra és útmutatásokat a­­dott arra nézve, hogy tökéletesít­sék a főjavításokkal, az alkatré­szek és alkatrészcsoportok gyár­tásával kapcsolatos tevékenysé­get, pontos felelősségeket álla­pítva meg a Vegyipari Miniszté­rium, az iparközpontok és kom­binátok számára. Úgyszintén fel­adatul jelölte meg a főjavítások­nak — berendezésekre felbon­tott — szigorú nyilvántartását, amelyeket beruházási munkála­toknak kell tekinteni. A párt fő­titkára kérte, hogy a legrövidebb idő alatt fektessenek fel külön programot, amely konkrét megol­dásokat tartalmazzon e kérdés gyökeres megoldására. Nicolae Ceaugescu elvtárs uta­sítást adott arra, hogy a beren­dezések megrendelésére folyó ak­ciót — mind a hazai, mind a külföldi megrendelések esetében — a törvényben kijelölt határidő­re fejezzék be Ezzel kapcsolat­ban ismételten nyomatékot kapott annak szükségessége, hogy biz­tosítsák a motorok, berendezé­sek, mérő-, ellenőrző- és auto­mata­ műszerek, az anyagok, vala­mint az új vegyipari objektumok­hoz szükséges más termékek ma­ximális tipizálását. Utalva a termékminőség eme­lésében elért eredményekre, a párt főtitkára egyben azt kérte, dolgozzanak úgy, hogy 1980-ig gyökeresen megjavítsák a ter­melés szerkezetét. Ugyanakkor nagyobb határo­zottsággal kell munkálkodni az energia- és tüzelőanyag-fogyasz­tás csökkentése érdekében. Ilyen vonatkozásban alkalmazzanak tökéletesebb technológiákat, s a vegyipari cikkek termelésének fejlesztését olyan szektorok felé orientálják, amelyek biztosítják a nyersanyagok magasabb szin­tű hasznosítását és egyben ke­vesebb energiát fogyasztanak. Nicolae Ceausescu elvtárs fel­adatként jelölte meg azt is, hogy csökkentsék a behozatalt, a külpiacon pedig a román vegy­ipar termékeit jobban, s még több országban értékesítsék. Értékelve a vegyipari kutatás­ban elért eredményeket és annak hozzájárulását a nemzetgazdaság fejlesztéséhez, az új technoló­giák kidolgozásához, a párt főtit­kára kérte, fordítsanak nagyobb figyelmet az elsődleges sürgős­ségű témák megoldására, az ösz­­szes erőforrások visszanyerését és újrafelhasználását célzó meg­oldások kidolgozására és az ar­ra irányuló kutatások fokozására, hogy új energiaforrásokat alkal­mazzunk, átfogóbban kutassák és vessék fel a vegyipar és energe­tika gyors fejlődésének problé­máit.­­ Kiemelve a munkatermelékeny­ség jelentős növelésének szüksé­gét, a párt főtitkára kérte, hala­déktalanul cselekedjenek a ter­melési folyamatok gépesítésének és automatizálásának kiterjeszté­séért, az összes dolgozók szak­mai színvonalának emeléséért. Nicolae Ceausescu elvtárs u­­talt arra az igényre, hogy javíta­ni kell a minisztérium, az ipar­központok vezetésének meg­szervezését, növelni kell a káde­rek felelősségét a terv jó kö­rülmények közti teljesítése iránt. Ezzel összefüggésben a párt fő­titkára kidomborította, hogy erő­síteni kell a kollektív vezetést, s növelni kell a dolgozók taná­csainak szerepét a vállalatok fo­lyó és távlati tevékenységét érin­tő kérdések megoldásában. Befejezésül Nicolae Ceaușescu elvtárs kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy a minisztérium, az iparközpontok, a vezető káderek és mindazok, akik a vegyiparban dolgoznak, teljes határozottság­gal és felelősséggel fognak mun­kálkodni a hibák felszámolásáért és azért, hogy a nemzetgazdaság e fontos szektorának tevékenysé­gét a jelenlegi követelmények színvonalára emeljék, s a vegy­ipar egyre nagyobb mértékben járuljon hozzá az ötéves terv megvalósításához, az ország jö­vőbeli fejlődéséhez, a szocialista Románia töretlen előrehaladásá­hoz. A XII. PÁRTKONGRESSZUS IRÁNYELV-TERVEZETÉBE FOGLALT NAGYSZERŰ TÁVLATOK SZAKMUNKÁSKÉPZÉS MAGASABB FOKON A XII. pártkongresszus Irány­elv-tervezete az egész or­szág, az egész nép szá­mára nemzetiségi különbség nélkül ragyogó távlatokat nyitó nagyszerű program. Hiszen e fontos dokumentum, melynek ki­dolgozásában rendkívüli értékű szerepe volt pártunk főtitkárá­nak, Nicolae Ceausescu elvtárs­nak, Románia felfelé ívelésének egyik legmerészebb, leglátványo­sabb szakaszát vetíti ki elénk. Amint az Irányelv-tervezet meg­állapítja, az 1981—1985-ös öt­éves terv alapvető célkitűzése a XI. kongresszuson elfogadott pártprogram előirányzatainak megvalósítása. Az új ötéves terv teljesítése biztosítja, hogy a szocialista Románia új, maga­sabb szintű gazdasági-társadal­mi fejlődési szakaszba lépjen. Úgyszintén lehetővé teszi azt is, hogy rátérjünk a gazdasági-tár­sadalmi tevékenység új minősé­gére, hogy magasabb fokra e­­melkedjék az egész nép jóléte és civilizációja. A következő öt­éves terv újabb távlatokat nyit meg az ország sokoldalú fejlő­désében, biztosítja többek kö­zött az egész társadalom harmo­nikus fejlődését, a nemzetgazda­ság, a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem gyors ütemű növekedését, a különböző tevé­kenységi ágazatok és szektorok megfelelő egyensúlyát, az ész­szerűbb területi telepítést, a tudomány, az oktatás, a szakké­pesítés és a kultúra magasabb fokú továbbfejlesztését, a tár­sadalmi viszonyok tökéletesítését, a szocialista demokrácia elmé­lyítését, az emberi egyéniség tel­jes kibontakozását. Az Irányelv-tervezetbe foglalt nagyszerű távlatok valóraváltásá­­ra vonatkozó alapvető feladatok közül mindenekelőtt a szakképe­sítés és továbbképzés kérdésé­nél időznék egy keveset. Ezt an­nál is inkább szükségesnek lá­tom, hiszen mind az Irányelv-ter­vezet, mind pedig pártunk fő­titkára legutóbbi beszédeiben igen nagy fontosságot tulajdonít ennek a kérdésnek. Nicolae Ceausescu elvtárs mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy kellő jelentőséget kell tulajdoní­tanunk a munkáskáderek, a szak­emberek képzésének, mert mind­annyiunknak tanulnunk kell ahhoz, hogy példásan teljesíthes­sük a termelésben ránk háruló feladatokat. „Azért hangsúlyo­zom nyomatékosan a problémát — mondotta többek között pár­tunk főtitkára — mert döntő fon­tosságú nemcsak a következő ötéves tervre, hanem társadal­munk általános fejlődésére, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom, a kommunizmus felé haladásunkra nézve is." üzemünk, a sepsiszentgyörgyi autóvillamossági alkatrészeket és villanymotorokat gyártó vállalat, mely egyike a gépgyártó ipar legelső képviselőjének e vidé­ken, közel hatéves fennállása óta különös hangsúlyt helyezett a szakmunkás-képzésre és a szakmai továbbképzésre. A gyár 1973-ban történt üzembe helye­zése óta több mint 900 szakem­bert képeztünk ki a legváltoza­tosabb mesterségekben. Fiatal vállalatunk számára az elkövet­kezendő években is a legfonto­sabb teendők közt szerepel a szakképesítés és a továbbképzés magasabb fokú megszervezése. Úgy, ahogy azt az Irányelv-ter­vezet is leszögezi, ilyen irányú te­vékenységünket a gazdasági-tár­sadalmi élet követelményeivel, a műszaki fejlesztés egyre növekvő igényeivel, természetesen a vál­lalat fejlődése támasztotta szak­emberszükséglettel, a gazdasági élet állandó tökéletesítését célzó törekvéseinkkel összhangban kell megszerveznünk. Ez érthető is, hiszen vállalatunk a jelenlegi öt­éves tervben Kovászna megye felfelé ívelő gazdasági­ társadal-Niczuly Ignat mérnök, a sepsiszentgyörgyi autóvillamossági alkatrészeket és villanymotorokat gyártó vállalat igazgatója (Folytatása a 3. oldalon) Világi proletárjai, egyesüljetek ! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXXIII. évfolyam 9884. szám 1979.­­ h! szeptember 1.. szombat __,---------------4 oldal ára 30 báni Redactia ELŐRE,^ 71311 Bucure$ti, Piata Scinteil 1 ELŐRE szerkesztősége. '71311 Bukarest Sem­teia tér 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra­­24 lej; hat hónapra­­48 lej; egy esztendőre 93 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul Export-Import Presa. P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. KÖVETKEZETESEN ÉLETBE ÜLTETJÜK AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELÉSÉRE KIDOLGOZOTT PROGRAMOT MÁTÓL JAVADALMAZÁS­EMELÉS ÖT IPARÁGBAN „Az egész nép életszínvonalának szüntelen növelése, az összes dolgozók életfeltételeinek javítása, az emberi személyiség kialakí­tása és fejlesztése, társadalmunk civilizációs szintjének emelése képezi a Román Kommunista Pártnak a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom felépítését célzó politikája legfőbb célkitűzé­sét, annak lényegét." — hangsúlyozza a Dolgozók Or­szágos Tanácsa plénumának az életszínvonal növelésére kijelölt program teljesítéséről szóló ha­tározata, amely — mint ismere­tes — magában foglalja a java­dalmazásemelés második szaka­szára előirányzott intézkedése­ket, valamint a szocialista egy­ségekre, a dolgozók tanácsaira háruló sokrétű feladatokat. A fenti sorok mélységes igazát, hu­mánummal teli értelmét ma — amint azt már jelentettük — a dolgozók újabb osztagai, a szí­nesfém-feldolgozó, a villamos­energia, a textil-, az elektronikai és elektrotechnikai, szerszámgép-, finommechanikai és szerszámi­pari, a csiszolóanyagokat előál­lító iparág mintegy 630 ezer képviselője érzi át, hiszen az említett dokumentum értelmében, amely a társadalmi méltányos­ság szellemében messzemenő­en figyelembe veszi az illető iparágnak a nemzetgazdaság­ban elfoglalt helyét és jelentő­ségét, szeptember elsejével ré­szesülnek a javadalmazásemelés második szakaszának jótétemé­nyeiben. S ezzel a dolgozó sze­mélyzet körülbelül egyhatoda máris részesült a folyó ötéves tervre előirányzott teljes java­­dalmazásemelésben. Az életszínvonal, így a java­dalmazás emelésére is kidolgo­zott, a párt 1977. decemberi Or­szágos Konferenciáján elfoga­(F­oly­tatása a 3. oldalon) SÜRGETŐ TEENDŐK A MEZŐGAZDASÁGBAN MI AKADÁLYOZZA AZ ÜTEMES ŐSZI VETÉS KIBONTAKOZÁSÁT MÁRAMAROS MEGYÉBEN ? A nyári betakarítás után, úgy tűnik, kevés tennivaló maradt hátra a mezőkön, most azonban Máramaros megyében az időszak egyik legfontosabb tennivalója az őszi vetések számára kijelölt területek gyors felszabadítása és a kiváló minőségű mag­ágy előkészítése. Ezt a mun­kát sürgeti, hogy a vetést nemsokára meg kell kezdeni, sőt, a zöldtakarmányok veté­se máris napirenden szere­pel. Jórészt a vetésterület jó előkészítésétől a most folyó munkák menetétől, milyensé­gétől függ, a jövő esztendei gabonatermés sorsa, az, hogy milyen hozamokat­­ takaríta­nak be az elkövetkező nyá­ron. A nyári szántás ütemét a gyakori és bőséges augusztu­si esőzések is hátráltatták a megyében, de nem kevésbé késleltette a munkát az a körülmény, hogy a nagysom­­kuti, ariniai, Tirgu Lapu­-i és coroieni-i agráripari taná­csok egységeiben még mindig van betakarítatlan szalma. Fejér László (Folytatása a 3. oldalon) A 3. oldalon: • JÓ MINŐSÉGŰ VETÉSHEZ KIFOGÁSTALAN TALAJELŐKÉSZÍTÉST MUNKATÁRSUNK JELENTI KRASSÓ-SZÖRÉNY MEGYÉBŐL • A VÁRTNÁL KEVESEBB NYERSANYAGOT KAPOTT AZ ÉRMIHÁLYFALVI AROVIT KONZERVGYÁR A Gura Humorului-i konzervgyárba induló paradicsom-rakomány a sagentai MTSZ zöldségesében NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ Oddo Biasinit, az Olasz Köztársasági Párt főtitkárát Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtit­kára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke csütörtökön fo­gadta Oddo Biasinit, az Olasz Köztársasági Párt főtitkárát, aki hazánkba látogatott A fogadáson részt vett Virgil Cazacu elvtárs, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, kifejezve teljes háláját, hogy lehetősége nyílott országunkba látogatni és részt venni Augusz­tus 23-a megünneplésén, a vendég tolmácsolta Nicolae Ceausescu elvtársnak az Olasz Köztársasági Párt Igazgatóságá­nak meleg üdvözletet, jólétet és boldogságot kívánt a román nép­nek. Oddo Biasini nagyra érté­kelte a román nép sikereit a haza fejlődésében, a békét, együttműködést és a nemzetek közötti megértést szolgáló politi­kájában, am­elyet Románia és Nicolae Ceausescu elnök oly kö­­vetkezetesen szorgalmaz. Köszönetet mondva, Nicolae Ceausescu elvtárs az RKP KB, a maga nevében meleg üdvözletét és legjobb kívánságait intézte az Olasz Köztársasági Párt Igazga­tóságához. A találkozás során értékelték a Román Kommunista Párt és az Olasz Köztársasági Párt jó kapcsolatait, kifejezve azt az óhajt, hogy azokat kiszélesítik és elmélyítik a kölcsönös tisztelet, megbecsülés és teljes egyenlőség szellemében a két ország és nép közötti hagyományos barátság és együttműködés fejlődése, a béke és a nemzetközi együttműködés ■ ügye érdekében. Ezen belül meg­említették a román-olasz kap­­csolatok állandó felfelé ívelését, és újra kinyilvánították a két párt elhatározását, hogy hozzá­járul Románia és Olaszország politikai, gazdasági, kulturális, műszaki-tudományos és más té­ren való kapcsolatainak elmélyí­téséhez és­­fokozásához. Hasonlóképpen felvetették a nemzetközi politikai helyzet idő­szerű kérdéseit , és kiemelték a népek, az összes csaladó­, demok­ratikus erők és pártok egységes harca fokozásának megkülön­böztetett jelentőségét az enyhü­lés, biztonság és kooperáció po­zitív folyamatának megszilárdí­tásában Európában és az egész világon, a teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuve­renitás tiszteletben tartása, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás, az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről történő le­mondás elveire alapuló új típu­sú államközi kapcsolatok meg­honosításában, az új gazdasági világrend megteremtésében. Mindkét fél kiemelte annak szükségességét, hogy a helsinki Záróokmány előírásait teljes mértékben, egységes egészként valósítsák meg, alaposan előké­szítsék az 1980. évi madridi ta­lálkozót, amelynek konkrét in­tézkedéseket kell elfogadnia az európai biztonság, enyhülés és béke megteremtéséért. Egyszer­smind úgy vélték, hogy tovább­ra is erőfeszítéseket kell tenni a leszerelésre és a katonai ké­szültségcsökkentésre, a katonai költségvetés csökkentésére vo­natkozó konkrét intézkedések meghozatalára, ami nélkül el­képzelhetetlen az enyhülés, béke és biztonság kontinensünkön és a világon. A találkozás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. Eladio Garcia Castrot, a Spanyolországi Munkáspárt Állandó Közös Titkárságának tagját Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke csütörtökön fo­gadta Eladio Garcia Castrot, a Spanyolországi Munkáspárt Ál­landó Közös Titkárságának tag­ját, aki hazánkba látogatott. A fogadáson részt vett Virgil Cazacu elvtárs, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára. Hasonlóképpen részt vett Na­­zario Aguado, a Spanyol Mun­káspárt nemzetközi kérdésekkel foglalkozó titkára. . Ez alkalommal Eladio Garcia Castro tolmácsolta Nicolae Ceausescu elvtársnak a Spanyol Munkáspárt meleg üdvözletét és forró köszönetet mondott azért, hogy lehetősége nyílott részt ven­ni Augusztus 23-a 35. évforduló­jának megünneplésén, s megis­merhette a Román Kommunista Párt és a főtitkára vezette ro­mán nép eredményeit a szocia­lista társadalom megteremtésé­nek művében. Köszönetet mondva Nicolae Ceausescu elvtárs meleg üdvöz­letét küldte a Spanyol Munkás­párt vezetőségének, valamennyi tagjának, gratulált a párt egyesí­téséhez és újabb sikereket kívánt tevékenységében. A megbeszélések során kiemel­ték a Román Kommunista Párt és a Spanyol Munkáspárt jó kapcsolatait és hangsúlyozták azt a közös elhatározást, hogy a jö­vőben kiszélesítik és megszilár­dítják azokat a két nép, a Ro­mánia és Spanyolország közötti kapcsolatok sokoldalú fejlődése, a béke, az együttműködés és a nemzetek közötti megértés ügye érdekében. Hasonlóképpen felvetették a nemzetközi politikai élet kérdé­seit is. Megkülönböztetett figyel­met szenteltek az európai és vi­lágméretű tartós béke megszi­lárdításával kapcsolatos kérdé­seknek, hangsúlyozva, hogy ez döntő feltételként megköveteli a katonai készültségcsökkentésre, a leszerelésre és elsősorban a nuk­leáris leszerelésre, a katonai költségvetések csökkentésére és a fegyverkezési hajsza megféke­zésére irányuló határozott, konk­rét intézkedések meghozatalát. Egyszersmind kiemelték, hogy továbbra is törekedni kell az enyhülési folyamat megszilárdí­tására, a feszültségi helyzetek és konfliktusok politikai úton tör­ténő megoldására, az államközi kapcsolatok demokratizálására, a gyengén fejlettség felszámolására és az új gazdasági világrend megteremtésére, amely biztosít­ja az összes országok és elsősor­ban az elmaradott országok gyor­sabb haladását, valamint a világ­­gazdaság stabilitását. Közös megegyezésben a két párt kiemelte a munkás-, demok­ratikus és haladó pártok közötti együttműködés megszilárdításá­­nak megkülönböztetett jelentősé­gét — a teljes egyenlőség és autonómiájuk tiszteletben tartása alapján — a dolgozók alapvető jogaiért, az összes népek sza­badság­ és függetlenség, béke és társadalmi haladás eszmé­nyeinek megvalósításáért. A találkozó szívélyes, baráti légkörben zajlott le.

Next