Előre, 1981. szeptember (35. évfolyam, 10504-10528. szám)

1981-09-02 / 10504. szám

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS ECYSEC FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XXXV. évfolyam 10 504. szám 1981. szeptember 2., szerda 6 oldal ára 30 iráni HOZAMNÖVELŐ TETTEKKEL A MEZŐGAZDASÁGI FEJLESZTÉSÉNEK P­ártunk Központi Bizottsá­gának székháza augusz­tus 27-én és 28-án ismét nagy jelentőségű megbeszélés színhelye volt. Mint hazánk köz­véleménye tudomást szerzett róla, a hangsúlyozottan munka­­jellegű, a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs munkastílusá­ra, arra jellemző tanácskozás, hogy állandó dialógust folytat a pártaktívával, a gazdasági vezető káderekkel, a dolgozók­kal, azzal a céllal ült össze, hogy elemezze az idei mezőgaz­dasági termelési terv teljesíté­séért kifejtett munkát, az eddigi eredményeket, intézkedéseket je­löljön ki az őszi mezőgazda­­sági munkák legjobb körülmé­nyek közötti elvégzésére és a jövő évi termelés alapos előké­szítésére. Nicolae Ceausescu elvtárs át­fogó, további lendületes munká­ra hívó, program jelentőségű beszédében foglalta össze azo­kat a megvalósításokat, amelye­ket a XII. pártkongresszus ha­tározatai teljesítése során, az 1981—1985-ös tervidőszak első esztendejében értünk el. Lényeg­bevágó tanulságok levonása után kitűzte azokat az alapvető feladatokat, amelyeket az új, mélyreható agrárforradalom megteremtésének útján, a hoza­mok szüntelen növelésének ér­dekében az elkövetkező időszak­ban egész mezőgazdaságunk­nak teljesítenie kell. Az eddig betakarított termés, a kései­ kul­túrák hozamainak felbecsülése arra enged következtetni, hogy a mezőgazdasági termelés egészé­ben kielégítő, sőt egyes me­gyékben, bizonyos növények ese­tében — jó. Megfelelő feltéte­lek kínálkoznak arra, hogy mind 1981-ben, mind pedig 1982-ben az új termésig a tervvel össz­hangban biztosítsák a lakosság jó ellátását. Ennek ellenére, mint a párt főtitkára mondotta, nem elégedhetünk meg a mezőgaz­daság idei eredményeivel. Igaz, hogy a hideg tavasz, a hosszas nyári szárazság kedvezőtlenül hatott a termésre. De még ilyen időjárási feltételek között is e­­gész sor állami mezőgazdasági vállalat és termelőszövetkezet 5000—6000 kiló búzahozamot ért el hektáronként, nagy ter­mést takarított be árpából, s hektáronként még 10 000 kiló kukoricát is szedhet. Ialomita, Olt, Konstanca és más megyék a tervezettnél nagyobb termést takarítottak be. Sajnos, több megyében, mezőgazdasági ter­melőegységben az előirányzott hozamokat nem valósították meg. Milyen tanulságokat von­hatunk le az idei mezőgazda­­sági tevékenység alakulásából? „Elsősorban — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs — az idei esztendő tapasztalata is bizonyítja, minden szükségessel rendelkezünk ahhoz, hogy még bonyolult időjárási és éghajlati viszonyok között is állandó és biztos terméseredményeket ér­jünk el. Ehhez azonban általá­nosan el kell terjesztenünk a jó tapasztalatokat az összes me­gyékben és mezőgazdasági egy­ségekben. Határozottan alkal­maznunk kell a normákat, a tu­dományos ismereteket, hogy a mezőgazdasági munkákat a le­hető legjobb körülmények között végezzék el. Másodsorban: el­mondhatjuk, minden szükséges­sel rendelkezünk ahhoz, hogy a jelenlegi ötéves terv folyamán valóra váltsuk a XII. kongresz­­szus mezőgazdaságfejlesztési ha­tározatait. Nemcsak elérjük, ha­nem túl is szárnyalhatjuk az öt­éves tervben előirányzott hoza­mokat. Harmadsorban: szüksé­gesnek mutatkozik, hogy hatá­rozottabban fellépjünk a mező­­gazdaság gépesítésével és ke­­mizálásával kapcsolatos összes kérdések gyors és teljes megol­dásáért, biztosítva a rendelke­zésünkre álló gépi eszközök le­hető legjobb kihasználását, ész­szerűen és maximális eredmén­ TERMELÉS ÚTJÁN nyekkel használva fel a műtrá­gyákat és a többi vegyszert. Ne­gyedsorban: az idei esztendő tapasztalata bizonyítja, hogy a mezőgazdasági szerveknek, a Mezőgazdasági Akadémiának határozottabban kell munkál­kodniuk megfelelő minőségű és nagy hozamú vetőmag és ülte­tőanyag biztosításáért. Az idei esztendő számos hiányossága annak is tulajdonítható, hogy gyenge minőségű, IV. szaporítású vetőmagot használtak, pedig normális körülmények között legfeljebb II. szaporítású vető­magot kellett volna igénybe ven­ni. Ez érvényes az összes kultúr­növények, mind a gabonafélék és ipari növények, mind a zöld­ségfélék tekintetében. Ötödsor­­ban: az állattenyésztés idei hely­zete erőteljesen bizonyítja, hogy a legnagyobb eltökéltséggel kell végrehajtani az állattenyésztés fejlesztésének programját, biz­tosítani az állattenyésztési ter­melés növeléséhez szükséges ta­karmányalapot. Hatodsorban: az idei tapasztalat bizonyítja, hogy határozottabban kell mun­kálkodni a telkesítési és lecsa­­polási munkálatok végrehajtá­sáért, az öntözés megfelelő ki­használásáért, jobban megszer­vezve a földtáblákat, a parcel­lákat, mind a gépesítési lehető­ségektől, mind a domborzati vi­szonyoktól függően, eltávolítva a fölös nedvességtartalmat, el­egyengetve a talajt és megfe­lelően kivitelezve a munkálato­kat. Végül, az idei tapasztalat mind a szép eredményeket, mind a gyengébb eredményeket elért egységekben azt mutatja, hogy minden kultúránál szavatolni kell az optimális növénysűrűséget — az állandó, jó termések egyik döntő feltételét." Mélyrehatoló, részletekbe menő következtetései során Nicolae Ceaușescu elvtárs is­mételten felhívta a figyelmet . (Folytatása a 3. oldalon) FOKOZÓDIK A MUNKAÜTEM az aradi cukorgyár építőtelepén — Szó ami szó, ilyen meleget ezért nem kívántunk! No, de ne panaszkodjunk, valaki még azt hiheti, hogy az építőknek sehogy se jó, télen, mert hideg van, nyáron, mert meleg... Az igazság az, hogy nem mi, hanem a beton nem szereti a szélsősé­geket. Hogy jól kössön ilyen me­legben, bizony öntözni kell, mint a zsenge palántát. A csarnok tetején pedig, ahova ez a masi­na fellövi a betonkeveréket, még jobban tűz a nap, így aztán sza­­porázni kell a munkát, hogy idő előtt „megfogjuk" a beton ned­vességét. .. — Mióta „lövi a betont"? — Van már jó néhány éve. Azt hiszem, négy-öt. Amikor a tele­pet felszerelték ezekkel a nagy gépkocsikra rakott betonszivat­­­tyúkkal, akkor jöttem ide gépke­zelőnek. De ez a telep minden eddiginél jobban feladta a lec­két. Nem is gondoltam volna, hogy egy cukorgyár építése ilyen bonyolult. Rengeteg technikai bravúrra volt, van és lesz még szükség, amíg beindítjuk. Csak a tetőszerkezet megoldása, kikép­zése, felszerelése mi munkát a­­dott a telepen dolgozóknak. De ennek a masinának is, amit ke­zelek. Óránként 40—50 köbmé­ter betont is képes 10—15 mé­ter magasságig felpumpálni, egyenesen a zsalukba; de ehhez nemcsak a gép ereje, az em­bernek a fürgesége is szükséges. — Ha ilyen nehéz ez a mun­ka, akkor Stiube Gheorghe miért ajánlotta az öccsének, Vasné­nak is? Vagy nem vele dolgozik most is ezen a szép óriáson? — Az öcsém 1979-ben végez­te el az ipari líceumot. Ki is he­lyezték valami gyárba, de csak amolyan hozd-ide-tedd-oda mun­kakörbe. Egyik nap aztán meg­elégelte a fiú, s azt mondta: bátya, én nem azért tanul­tam, hogy csak sétálgassak. Dolgozni akarok, úgy igazából. — Ha valóban ezt akarod — mondtam — gyere hozzánk. Van itt munka elég! Hát eljött, itt is maradt. Közben letudta a kato­naságot is, most két hónapja szerelt le. De be is állt mindjárt, így hát Cioara Áron sofőrrel e­­gyütt mi hárman dolgozunk e­­zen a masinán. S ahogy dolgo- Bencze Cs. Attila (Folytatása a 3. oldalon) M­ost, hogy nyakunkon a szeptember, a reggelek már párásak, sőt hűvö­sebbek, mint voltak még pár nappal ezelőtt is, de a tenger­part teljes kapacitással üzemel. Magam is itt töltöttem 12 napot a nyári szabadságomból. Kora reggelenként, mielőtt az idő any­­nyira fölmelegedett, hogy csalá­dom körében, a vakáció tétlen­ségébe foghattam volna, elau­tóztam a környékre, szétnézni, mit művelnek azok, akik nincse­nek szabadságon, így megszólal­tattam néhány embert napi gondjairól, munkájáról, augusz­tus hónap eseményeiről, amint alább következik. ★ Ha már a tenger vendégei vagyunk, kezdjük stílusosan: a Navrom hajózóvállalattal. Decebal Mirescu mérnök, a tengeri flotta szolgáltatási szek­ciójának főnöke: — Számunkra augusztus hó­nap eseménye a félévi munkán­kat kielemző közgyűlés volt, mely jövőbeni feladatainkat is körvo­nalazta. Az előttünk álló út nem könnyű, ugyanis az 1981-es év első fele vállalatunk eddigi te­vékenységének leggyümölcsö­zőbb időszaka volt: bevételi ter­vünket például 108 millió lejjel, öt és félmillió dollárral teljesítet­tük túl, ez az eredmény kötelez. A közgyűlésen többen említet­ték, hogy a tengeri flotta műsza­ki felszereltsége jobb eredmé­nyeket is lehetővé tesz, ezen fe­lül még mindig észlelhetők in­dokolatlan veszteglések a kikö­tőkben és a javító dokkokban. Elhatároztuk többek között a ha­jótestek víz alatti javítását búvá­rok által, hogy tehermentesítsük a szárazdokkokat és lerövidítsük az improduktív időt. Többen ja­vasolták mozgó javítóműhelyek felszerelését, hogy kisebb üzem­zavarokat menet közben hárít­sunk, javasolták olyan kisebb bázisok létesítését, ahol a hajó személyzete maga végezhet bi­zonyos javításokat. Sok szó esett a fegyelemről, a munkaidő jobb kihasználásáról; nálunk minden perc aranyat ér, hiszen hazánk exporttevékenységének jelentős része vállalatunk hétezer dolgo­zójának kezén megy át, országos ügynek mondhatjuk tehát mun­kánk minőségét és hatékonysá­gát. Hogy közelebbi bepillantást is nyújtsak e vállalat munkájába, megkérdeztem Valentin Taiss ka­pitányt, az 55 000 tonnás Bicaz ércszállító hajó parancsnokát, számára milyen hónap volt ez az augusztus. — A Bicaz-t pozitív példaként emlegették a Navrom félévi köz­gyűlésén, így jónak mondom a mérleget. Ebben közrejátszott a konstancai hajógyár is, amennyi­ben a tervezettnél harminc nap­pal hamarabb végezte el hajónk nyári főjavítását. Ez az időnyere­ség párosult személyzetünknek azzal a törekvésével, hogy min­den üresjáratot, veszteglést fel­számoljon, így az első félévben terven felül két szállítmányt tud­tunk hozni Mormugaoból, illető­leg Almeirából. Ez a két út ko­hóiparunk számára 52 600 tonna soron kívüli vasércet jelent, szá­munkra pedig tekintélyes valu­tabevételt. Hajónk tehát jól ú­­szik, ebben oroszlánrésze van a legénység olyan régi, kipró­bált kommunista tagjainak, mint Petre Nite gépész, Hadnagy At­tila kormányos, Victor Ionescu rádiótávírász, Dumitru Ceapa és Constantin Neagu matrózok. -k Május folyamán riportsorozat­ban számoltam be a konstancai Román Tengerkutató Intézet munkájáról, abban említést tet­tem a készülő első hazai búvár­hajóról. Most Constantin Tomes­­cu ellentengernagy, az intézet igazgatója újból szóba hozza ezt a nagy jelentőségű megvalósí­tást, mint olyat, ami már tető, pontosabban víz alá került. — Augusztus hatodika emlé­kezetes esemény nemcsak inté­zetünk életében, hanem a hazai tengerkutatás történetében is: a konstancai Tomis kikötőben elő­ször merült víz alá kétszemélyes búvárhajónk Constantin Vlad és Victor Costencu munkatársaink­kal a fedélzetén. A nevét — SC—200 — a submersii de cer­­cetare (kutató búvárhajó) kezdő­betűiből kapta, a 200 pedig azt jelenti, hogy ilyen mélységig me­rülhet, ugyanis a Fekete-tenger­ben csak eddig a szintig van é­­let. A terveket a tengerkutató intézet mérnökei készítették, a kivitelezés több konstancai válla­lat, a bukaresti Grivita rosie vállalat kutatóközpontja és a buzkui gépgyár érdeme. Au­gusztus hatodikán daruval bo­csátották vízre a kis batiszkáfot, hogy miközben két búvár követ­te figyelemmel minden mozdula­tát, három órán keresztül elvé­gezze az összes üzempróbákat. Előzőleg laboratóriumi körülmé­nyek között hosszabb időre hu­szonöt atmoszféra nyomás alá helyeztük, ez a nyomás a vízben kétszázötven méter mélységnek felel meg, tehát jóval nagyobb, mint amekkorának ki lesz téve munka közben, örömmel mond­hatom, hogy a búvárhajó a víz­ben is minden terzielést, minden próbát kiállt, most már munkába foghatjuk; segítségével a Fekete­tenger román kontinenspárkánya biológiai, ásványi és egyébb tar­talékainak alaposabb felkutatá­sa válik lehetővé, de ezen túl­menően kis méreteinél fogva — 3,4 méter hosszú, 1,7 méter ma­gas — alkalmas nemcsak a ten­ger, hanem folyók, tavak mérnö­ki létesítményeinek víz alatti el­lenőrzésére is, olyan munkákra, amelyet eddig búvárok végeztek igen nehéz körülmények között. ★ A konstancai kikötőben Ru­­xandra Delegeanuval, a pártbi­zottság helyettes gazdasági tit­kárával beszélgettem. — Számunkra ez a nyár csúcs­teljesítményeket hozott. Júliust olyan eredményekkel zártuk, a­­melyek páratlanok a kikötő tör­ténetében. Nicolae Ceausescu elvtárs itteni látogatásai alkal­mával, de a dolgozói tanácsok második kongresszusán is fel­adatul tűzte, hogy a kikötői te­­vénységet emeljük az egész nem­zetgazdaság fejlődési ütemének szintjére, ebben pártvezetősé­günk konkrét segítséget is nyúj­tott. Július hónapban így elértük, hogy napi 79 258 tonna árut, az előirányzottnál 8907 tonnával többet mozgassunk meg, amit soha azelőtt nem tudtunk elérni. Az év első hét hónapjában kikö­tőnkből terven felül 710 200 ton­na árut küldtünk az országba vagy külföldre, ami több mint száz millió lej pluszjövedelmet hozott. Ezek az eredmények úgy váltak lehetővé, hogy pártveze­­tőségünk, személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs intézkedésére korszerűsíteni tudtuk műszaki fel- Barabás István (Folytatása a 3. oldalon) ★ VÍZEN ÉS VÍZPARTON ÜTEMES CUKORRÉPA BETAKARÍTÁS Bihar és Szatmár megye cukorrépa termését a nagyvá­radi cukorgyár dolgozza fel. Az ipari hasznosítás egyik leg­szigorúbb követelménye, hogy a nyersanyag jó minőségű és hasznos anyagban gazdag le­gyen. Ebben az esetben a nö­vényi cukor kivonása és minél tisztább formában való kris­tályosítása a cél, s hogy ezt elérhessék, a műszaki tulaj­donságok mellett a biológia­iaknak is megfelelőnek kell lenniük. A nyersanyag akkor jó minőségű, ha a cukorrépa­gyökér épen, egészségesen, fizikai­ és biológiai szennye­zéstől mentesen kerül a gyár­ba, és legalább 15 százalék cukrot tartalmaz. Melyek a legmegfelelőbb biológiai tu­lajdonságok? Kellő nedves­ségtartalmú legyen a gyökér­szövet, ne károsítsanak a cu­kor lebomlását is siettető rot­hadási folyamatok, s a gyöke­ret támadó kórokozók. Ezeknek a követelményeknek termelő és feldolgozó csak akkor tud eleget tenni, ha ütemes a be­takarítás, a gyár napi befoga­dóképességéhez igazodik a szállítás és zökkenőmentes a feldolgozás. Az ipari kapacitás és a be­takarítás közötti igen szoros összefüggés részletes munka­terv kidolgozására készteti a munkaszervezet. Legfontosabb tényező a gyár gazdaságos üzemeltetése, a többi részlet­­megoldást ehhez méri. Ilyen összefüggésben a cukorrépa betakarítása a feldolgozó egy­ség ütemtervének szerves ré­sze. Ezért van az, hogy a be­gyűjtés megkezdésének idő­pontját a cukorgyár diktálja. Az idén például azt szorgal­mazzák, hogy az említett me­gyékben a termelők már szep­tember első napjaiban lássanak hozzá a betakarításhoz. A korai cukorrépa-betaka­rításban a termelő, mint ön­álló pénzgazdálkodású egység, nem érdekelt. A cukorrépát ugyanis súly és nem cukortar­talom után fizetik, s így nyil­vánvaló, hogy a szeptember eleji betakarításkor kevesebb a hozam, mint például októ­ber végén. Ezen az összefüg­gésen érdemes lenne elgon­dolkozni. Persze, érvelhetünk a korai betakarítás mellett az­zal is, hogy jobb minőségű ve­­tőágyat lehet elkészíteni az őszi búzának, meg azzal is, hogy szeptember elején az időjárás is kedvezőbb, tehát a munka is szaporább. És az is igaz, hogy a gyárnak sem ha­szon, ha fejletlen és alacsony cukortartalmú répa kerül fel­dolgozásra. Azokon a parcel­lákon kell hát kezdeni a be­takarítást, ahol a mennyiség és a cukortartalom is elfogad­ható értékeket mutat. Elméle­tileg ez 25 tonna átlagtermést és 15 százalékos cukortartal­mat jelent, de gyakorlatilag már a 18—20 tonnás hozam­szint is betakarításra alkal­mas növénykultúrát jelöl, így tehát nem marad más hátra, mint a növénykultúra parcel­lánkénti begyűjtési sorrendjé­nek meghatározása és az üte­mes szállítás biztosítása. A szállítás a cukorrépa-be­takarítás egy másik meghatá­rozója. Az átvevő a­z idén 21 begyűjtő központot létesít: 10-et Bihar megyében és 11-et Szatmár megyében. A meg­szervezett vasúti ingajáratok, az autópark egységes irányítá­sa az idén pontosabbá és gyorsabbá teszi a répaszállí­tást. Ehhez az új szervezéshez kell alkalmazkodniuk a ter­melőknek és természetesen a mezőgépészeti állomásoknak. A pontos időbeosztással köz­lekedő járatok ugyanis csak akkor használhatók ki teljes kapacitással, ha az átvevő központokban elegendő meny­­nyiségű répa vár rakodásra. Az idei répabetakarításnak te­hát egyik jellemvonása lesz a jól szervezett és gyors szállí­tás, ami talán még a silózást is elkerülhetővé teszi, de a veszteségeket mindenképpen­­csökke­nti. És az ingajáratnak m­ég lesz egy előnye: mivel a vagonok nem járhatnak üre­sen, a gyárból répaszelettel megrakodva indulnak, s így ez az értékes takarmány ha­marabb jut az állattenyésztő farmokra. Dr. Csapó I. József Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 1LEXIM — Departamentul Export-Import V re*a P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. Bucure$ti, str. 13 Decembrie nr. 3. Red­actia ELŐRE, 79776 Bucure$ti, Piata Scinteii 1. ELŐRE szerkesztősége. 79776 Bukarest, Scinteia tér 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA: Zambia Köztársaság Nemzetgyűlésének Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke hétfőn fogadta Zambia Köztársaság Nemzet­gyűlésének küldöttségét, a­­mely Robinson Mwaakwe Na­­bulyato, a nemzetgyűlés el­nöke vezetésével a Nagy Nemzetgyűlés meghívására baráti látogatást tett orszá­gunkban. A küldöttségnek tagja volt Saundres Cnikwanda Zimba, Frederick Shumba , Hapunda, Ignatius Bulanda Ngosa, Mu­­bita Albert Limbo, Denny Honey Kappandula. A talákozáson részt vett Nicolae Giosan, a Nagy Nem­zetgyűlés elnöke, Constantin Teodorescu és Decebal Urdea képviselők. Jelen volt D. B. Moombe, Zambia Köztársaság orszá­­gunkbeli ideiglenes ügyvivője. A zambiai nemzetgyűlés el­nöke kifejezve a maga vala­mint a küldöttség tagjainak háláját a fogadásért, tolmá­csolta Nicolae Ceausescu elv­társnak Zambia Köztársaság elnöke, dr. Kenneth David Kaunda szívélyes üdvözletét és baráti jókívánságait, a ba­ráti román népnek pedig egy­re nagyobb sikereket kívánt az új társadalom építésében. Köszönetet mondva a hoz­zá intézett üdvözletért és jókívánságokért, Nicolae Ceausescu elvtárs melegen jó egészséget és személyes bol­dogságot kívánt Zambia Köz­társaság elnökének, haladást és jólétet a baráti zambiai népnek. A találkozás során megelé­gedéssel nyilatkoztak a szün­telenül felfelé ívelő és az u­­tóbbi években egyre több te­vékenységi területre kiterje­dő román—zambiai jó baráti és együttműködési kapcsola­tokról. Kifejezték a meggyő­ződést, hogy e kapcsolatok a jövőben is kiszélesednek és diverzifikálódnak politikai, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és más közös érdekű te­rületeken a bukaresti és lu­­sakai legmagasabb szintű di­alógus során létrejött megál­lapodások alapján. Ennek kapcsán hangsúlyozták a ro­mán és zambiai parlamente­rek szerepét a román—zam­biai kapcsolatok elmélyítésé­ben mindkét ország és nép, a béke és a megértés ügye javá­ra Európában, Afrikában és az egész világon. Egyszersmind vélemény­­cserét folytattak a nemzetkö­zi élet időszerű kérdéseiről. A megbeszélések során kiemel­ték annak szükségességét, hogy törekedjenek a nemzet­közi légkör megromlásának megfékezésére, arra, hogy a világ különböző övezeteiben fennálló feszültségi és konf­liktushelyzeteket politikai ú­ton, tárgyalásokon oldják meg, hogy véget vessenek a fegyverkezési hajszának és csökkentsék a katonai költ­ségeket, hogy újra felvegyék és megszilárdítsák az enyhü­lés, a béke és a függetlenség felé vezető folyamatot, ami teljes mértékben megfelel a népek alapvető érdekeinek és jogos törekvéseinek. Ennek kapcsán kidomborí­­­­tották a Namíbia független­ségéért, a dél-afrikai kisebb­ségi kormány agresszív rasz­­szista politikája ellen folyta­tott harc jelentőségét. Egy­szersmind kiemelték, hogy a béke és az enyhülés érdeke megkívánja a gyengén fejlett­­ség felszámolását és az új gazdasági világrend megte­remtését, valamint a fejlődő országok együttműködésének és szolidaritásának megszilár­dítását annak érdekében,­ hogy átfogóbban értékesítsék a ren­delkezésükre álló lehetősé­geket, hogy nagyobb mérték­ben hozzájáruljanak az im­perialista, erő- és uralmi po­litika elleni harchoz, ahhoz, hogy szorgalmazzák a teljes e­­gyenlőségen, a nemzeti füg­getlenség, minden nép ama jogának tiszteletben tartásán alapuló államközi kapcsolato­kat, hogy óhajának megfelelő­en alakítsa sorsát. A találkozás szívélyes, ba­ráti légkörben zajlott, le. a japán parlamenti küldöttséget Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke hétfőn fogadta a japán parlamenti küldöttsé­get, amely Ganri Yamashita, a japán Diéta ügyvezető bizott­ságának elnöke vezetésével a Nagy Nemzetgyűlés meghívá­sára látogatást tett orszá­gunkban. A küldöttségnek tagja volt Tsuruo Yamaguchi, Hideyoshi Hírese, Mitsuo Higashinaka, a Diéta ügyvezető bizottságának tagjai, valamint Hideo Shindo, a képviselőházi bizottságok igazgatóságának igazgatója. A találkozáson részt vett Nicolae Giosan, a Nagy Nem­­zetgyűléss elnöke, Stan Soare, az Interparlamentáris Unió román csoportjának elnöke, az oktatás-, tudományügyi és kulturális bizottság elnöke és Mihai Draganescu, az NNGY iparügyi és gazdasági-pénz­ügyi tevékenységi bizottságá­nak tagja. Jelen volt Yuzuru Muraka­mi, Japán bukaresti nagykö­vete. A küldöttség vezetője kö­szönetet mondva a találko­zásért, tolmácsolta Nicolae Ceausescu elvtársnak a japán parlament és nép meleg üd­vözletét, a román népnek pe­dig újabb sikereket kívánt a haza sokoldalú fejlődéséhez. Nicolae Ceausescu elvtárs a legjobbakat kívánta a japán parlamentereknek, az egész baráti japán népnek. A találkozás során kiemel­ték, hogy a román—japán kapcsolatok a gazdasági, mű­szaki-tudományos és kulturá­lis cserék fejlődése a kétolda­lú együttműködés és a nem­zetközi együttmunkálkodás kiszélesedése útján felfelé ívelnek. Hangsúlyozták a Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő által Japánban tett látogatás rendkívüli jelentőségét; e­ lá­­togatás új lendületet adott a román—japán kapcsolatok­nak és úgy értékelték, adottak a lehetőségek e kapcsolatok további kiszélesítéséhez mind­két ország és nép, a béke, az enyhülés és a világ összes né­pei közötti kooperálás ügye javára. A nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere ki­domborította annak szüksé­gességét, hogy fokozzák az összes államok és népek erő­feszítéseit a világpolitikai helyzet súlyosbodásának meg­gátolása, annak érdekében, hogy a földkerekség különbö­ző övezeteiben lévő konfliktu­sos problémákat kizárólag békés úton, tárgyalásokon old­ják meg. Mindkét fél hangsú­lyozta a parlamentek, a parla­menterek jelentős szerepét az országok és népek barátsá­gának és együttműködésé­nek megszilárdításában, a bé­ke megerősítéséért tett erőfe­szítések fokozásában, a konk­rét leszerelési és mindenek­előtt nukleáris leszerelési in­tézkedések megvalósításában, a nemzetközi élet demokra­tizálásában és az új gazdasági világrend megteremtésében. A találkozás szívélyes, ba­ráti légkörben zajlott le. Egyiptom AK ipari és bányaügyi miniszterét ■■■­ Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke hétfőn, augusztus 31-én, fogadta Taha Zakyt, Egyiptom AK ipari és bánya­ügyi miniszterét, aki orszá­gunkba látogatott. A találkozáson részt vett Ioan Avram elvtárs, gépipari miniszter. Jelen volt Ion Josefide, Ro­mánia kairói nagykövete és Mohammed Wafic Hosny, E­­gyiptom AK bukaresti nagy­követe. Az egyiptomi miniszter hangsúlyozta, az a rendkívüli megtiszteltetés hárul rá, hogy tolmácsolja Nicolae Ceausescu elvtársnak Anwar El Szadat, Egyiptom Arab Köztársaság elnöke, a kormány és az e­­gyiptomi nép meleg üdvözle­tét, nevükben a legszívélye­­sebben jó egészséget és bol­dogságot kívánjon. A vendég egyszersmind nagyra értékel­te a román nép által a haza gazdasági és társadalmi fejlő­dése során elért sikereket. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönetet mondott, s megkér­te a vendéget, tolmácsolja An­war El Szadat elnöknek, a kor­mánynak és a baráti egyipto­mi népnek meleg üdvözletét, a haladásra és jólétre vonat­kozó legjobb kívánságait. A találkozás során megelé­gedéssel nyilatkoztak Románia és Egyiptom jó kapcsolatairól, amelyek több síkon, gyümöl­csözően fejlődnek a bukaresti és a kairói magas szintű talál­kozások alkalmával kijelölt fontos intézkedések alapján. Úgy értékelték, megvannak az előfeltételei a román—egyip­tomi gazdasági kooperáció további kiszélesítésének, ide­értve vegyes társaságok lét­rehozását különböző tevékeny­ségi szektorokban. A jelenlegi nemzetközi hely­zet egyes kérdéseit felvetve kiemelték annak fontosságát, hogy újra fölvegyék és foly­tassák az enyhülést, a békét és a nemzeti függetlenség tiszteletben tartását szolgáló politikát, hogy politikai úton, tárgyalásokon oldják meg a feszültségi és konfliktushely­zeteket, hogy megteremtsék a biztonság és a világ összes né­pei közötti széles körű együtt­működés légkörét. A találkozás szívélyes lég­körben zajlott le.

Next