Előre, 1982. november (36. évfolyam, 10865-10889. szám)

1982-11-02 / 10865. szám

KIEMELKEDŐ MUNKASIKEREK A PÁRT ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA TISZTELETÉRE Maros megye ipari dolgozói újabb kiemelkedő munkasikerekkel köszöntik pártunk Országos Konferenciáját. Minden erővel munkálkodva a tervfeladatok példás teljesítéséért, illetve túlszárnyalásáért, az év eleje óta terven felül előállítottak 1836 tonna karloidot, 9500 tonna foszforműtrágyát, 1,6 millió lej értékű háztartási finomkerámiát, 1056 tonna fakitermelő és -feldolgozó berendezést. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak az építőanyagok termelésére, s így az építőtelepek előirányzaton felül 2 millió téglát és falazóblokkot, 2036 köbméter fűrészárut, 276 000 négyzetméter síküveget, jelentős mennyiségű préselt falemezt kaptak. A többlettermelés terén a legjobb eredményeket a marosvásárhelyi Azomures kombinát és Prodcomplex vállalat, a régeni IUPS és IFET, valamint a timoveni-i síküveggyártó vállalat és vegyipari kombinát érte el. A Filipestii de Padure-i bányászok, újabb munkasikerekkel köszöntve a párt Országos Konferenciáját, október utolsó vasárnapján 1200 tonna lignittel egészítették ki az év eleje óta terven felül kitermelt mennyiségét. Kiemelkedő sikereket arattak a múlt hónap utolsó vasárnapján a ploiesti-i Vega és cimpinai kőolajfinomító, a florenti-i Victoria gumiabroncsgyártó vállalat és a sinaiai finomműszerészeti vállalat dolgozói is, akik az ágazat élenjáróiként a nyersanyagok magasabb fokú hasznosítása és a gyártási költségek csökkentése mellett az esztendő első 10 hónapját csaknem 250 millió lej árutermeléstöbblettel zárták. KÉPÜNKÖN: A cimpinai kőolajfinomító. A nagyváradi Sinteza vegyipari vállalat munkásai és szakemberei új technológiát dolgoztak ki a termelési folyamatokból származó szennyvíz mérgező szerves vegyületeinek lebontására. Az eljárás lényege az, hogy a szennyvizet, a helybeli timföldgyár meddőhányóira ürítik, ahol az vegyi folyamatba lép a meddőben található nátrium-hidroxiddal és más vegyi anyagokkal, és 48 órán belül semlegesítődik. Az új technológia helyettesíti az eddig használt klasszikus égetési eljárást, s így a vállalat évente 4000 tonna pakurát takarít meg. ★ ★ « Ősszel a Botanikus kertben kevesebb a látogató, annál nagyobb a sürgésforgás a virágágyások körül, a Cigány tó egyes szakaszai mentén. A fősétány eleje még színes díszvirágokkal bólogat, süti a gyönge napfény a finoman remegő levelecskéket, ágacskákat. Beljebb azonban a kihantolt föld barnája sötétlik, ezüst ösvények fonják körül az emelkedő kupacokat, villan az ásóvas, kertészvilla, szorgos kezekben kapa, más szerszám, vidám beszélgetés üti meg a fülemet. Az intézmény tudományos főmunkatársát, Gergely János doktort pillantom meg, amint egy fiatalokból álló munkaegységet irányít. — Látom, nem felejtette el a kertet, nemcsak télen, ősszel is eljön hozzánk — mondja, miután kezet szorítunk. — Ön említette akkori beszélgetésünkkor, hogy októberben érdekes tevékenységnek lehetek szemtanúja. — Igen, mert tavasszal kiültetjük a dísznövények egy részét, ősszel meg elrejtjük őket ahideg elől. Másként is sok a teendőnk, az egyetemisták segítségét is igénybe vesszük. Talajtípusokat szereztünk be a Hunyad melletti Belesről, tőzeget és lomföldet máshonnan, természetesen nem ide szánjuk őket, erre a részlegre, de ez az „őszi" beszerzés is fontos, igen nagy a jelentősége. Hiszen az örökzöld fák nagy hányada nem a Botanikus kertben született, mesterséges talaj táplálja, noha, ön is tudja, az idegenből hozott fajták általában nem egészen akklimatizálódnak, bár alkalmazkodnak. És élnek persze, virulnak, megmutatják szépségüket és mi tanulmányozhatjuk jellegzetességeiket. A világ van itt kicsiben, bizony, mert , amíg hazánkban vadon mintegy 3600 növényfaj él, nálunk a növények fajszáma 1000 körül mozog. Nyilván az egzotikus fajták teszik ki a meghonosítottak többségét. — Igen is, nem is. Laikus szemmel minden egzotikus lehet, ami nem idevaló. A tény, hogy ezek a földgömb melegebb övezeteiből származó növények — gondos ápolás feltételei mellett — kertünkben otthonra találtak. Egyesek télen-nyáron a melegházakban vannak, de már a mediterrán örökzöldek néhánya, például a kaktuszok, pozsgás kutyatej, liliom- és citrusfélék megkívánják, hogy nyáron künn legyenek a természetben. Most viszont vissza kell vinnünk őket a melegházak óvó levegőjébe. — Különös, hogy magát a talajt olyan gyakran kell cserélni a Botanikus kertben. — Nemcsak a miénkben, általában a botanikus kertekben. Nézze, itt nincs vetésforgó, didaktikai-rendszertani szempontokból a növények minden évben azonos helyre kerülnek, a talaj hamar elhasználódik. Egy-egy ilyen kert nagyon rövid életű lenne, ha nem cserélnék a talajt. Ezt a nehézséget vállalnunk kell, hiszen a talaj — nem szójáték — az alapja a növényi építkezésnek, mint ahogy a vízi növényeké a víz. a talajtípusokat idejében ideszállíttatjuk, a melegházak mögött tartalékoljuk, egy részét még ősszel, más részét télen bedolgozzuk, télen a melegházba való típusokat használjuk fel. A talajnak újnak, frissnek, táplálónak kell lennie. Gondolja el, hogy a trópusi növények bizonyos része, mely nyáron a szabadban látható, szeptember végén, október elején már csak a melegházban bírja ki. Vissza kell vinnünk őket a szülőföldet utánzó környezetbe, és ott olyan talajba ültetnünk, melyben jól érzik magukat. Egyegy pálmát, a mexikói kert kaktuszát, kutyatejféléket hordunk be. — Nincs megállás, úgy tapasztalom, a növények nem pihennek? ! ■ — A növények pihennek, de — élnek, és nekünk biztosítanunk kell a legmegfelelőbb életkörülményeket. Nem mindent vihetünk be, és nem is szükséges mindent a melegházakba cipelnünk. Október végén, november elején a nem teljesen akklírhátizálódott bokrokat, cserjéket kukorica kárával, kukoricaszárral fedjük be. Ez a burkolás lényegében nem tart meleget, de a hirtelen jött hidegtől, széltől oltalmazza a növényt, amely így fokozatosan hozzászokik a lehűléshez. — Említsen néhány ilyen növényt. —• A magyar, amely igen nehezen telel át, mert az óceáni, párás levegőt szereti, kaukázusi májusfa, ezek örökzöldek. Általában a künn telelő, örökzöldeket szokták így befedni, főleg a mediterrán típusúakat. No, és künn maradnak a mi növényeink is. Egy részük. A rózsák. Felhalmozva, kupacozva. Más disznövények hagymáit, így a tulipánét, a nárciszét, a jácint, sáfrány, fürtös gyöngyike hagymáit októberben elültetjük. Ezek adják majd a kora tavaszi dísznövény-aspektust. Majd jöjjön ki akkor is. A nap ismét előbukkan a kagylószínű felhők mögül. A levegőben a füvek, levelek már észrevehető hervadásának fanyar illata. Fázékony bokor ezüstműves pókhálóján vízcsöpp remeg. Két szőke leány közeledik, fonott kosárral. Megkérem őket, pár percre ülhessünk le egy padra. Márki Zoltán (Folytatása a 3. oldalon) ŐSSZEL A BOTANIKUS KERTBEN A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA kedd __• Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: y, III II.EXIM — Departamentul Export-Import presa ^ 01Q31 Bucure$ti, str. 13 Decembrie nr. 3, ora 50 bani F °- Box 136~13T “ Telex: “ XXXVi RedacSia ELŐRE, 79776 Bucuresti 33, Piata Scinteii 1, sector 1. • évfolyam ELŐRE szerkesztősége, 79776 Bukarest 33. Scinteia tér XII. kerület, 10865 szám Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: IS 93 03. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, november 2., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. A VÁLASZTÁSRA KÉSZÜL AZ ORSZÁG • # Mmohlep, mmmmnííjmm a " Vagon" és Szerszám november 21-i néptanácsi képviselőválasztás előkészítése jegyében történő harmadszori újrajelölésem alkalmából örömmel, jóleső érzéssel számolok be az aradi 23-as számú választókerület fejlődéséről, ahol immár a hetedik éve végzem társadalmi megbízatásomat. Az Aurel Vlaicu negyed a municípium nyugati kapujában, a nagylaki nemzetközi főút két oldalán terül el. A város legnagyobb új lakótelepe és ipari zónája. Tőszomszédságában kezdődött el néhány évvel ezelőtt annak a hatalmas élelmiszeripari termelő központnak építése, melynek főbb létesítményei közül a tavaly felépített Kenyér- és Sörgyárat, az idén átadott új Cukorgyárat említem meg. Arad egykori, sivár külsejű peremkerületeinek, Gátnak és Buzsáknak újjáépítése 1967-ben kezdődött el, s azóta is folyamatosan tart. Az eltelt másfél évtizedben közel tízezer lakás épült fel ezen a városrészen. Minden igényt kielégítő kereskedelmi és szolgáltatási üzletközpont, számos szociális intézmény, többek között négy általános iskola, ugyanennyi óvoda és napközi otthon tartozik a lakónegyedhez. Az utóbbiak kivitelezéséhez és berendezéséhez sokezer hazafias munkaóra teljesítésével járult hozzá a lakosság. Kerületünk egyik legújabb büszkesége az idén szeptemberben átadott 21-es számú általános iskola, mely 24 tantermével, kitűnően felszerelt laboratóriumaival és tanműhelyeivel végre teljes mértékben és évekre előre megoldotta az itt lakó gyermekek iskoláztatásának problémáit. Mindnyájunk megelégedettségére kerületünkben ■székel a muticípium fogá-szati laboratórium- és rendelőközpontja. E modern és ugyancsak új intézmény pártunk és államunk emberközpontú politikájának, meszszemenő gondoskodásának rendkívül értékes példája, nem csoda hát, hogy létrehozásában szintén számottevő szerephez jutott a honpolgárok hazafias munkavállalás®. A lakosság élelmiszerrel való ellátásának további javítása céljából rövidesen újabb kereskedelmi egységek átadására kerül sor a nemrég befejezett Y és Z jelzésű blokkok földszintjén, s remélhetőleg még idén felavatjuk a kerület 10 000 négyzetméter felületű vásárcsarnokát is. Társadalmi tevékenységem szűkebb területét az Aurel Vlaicu negyed IV-es zónája és a Fát Frumos utca alkotja. Az itteni lakótömbök, toronytolobikok az utóbbi időszakban létesültek. Ez a magyarázata, hogy elfogódottság nélkül állíthatom: ez a negyed legszebb, legrendezettebb körzete. Ám tudjuk: az élettelen épületek, bármily kényelmesek, tetszetősek, önmagukban nem határozhatják meg egy élettér jellegét. Az emberek, viszonyrendszereik, magatartásformáik teszik valóban élővé a lakókörzetet. Éppen ezért büszkén állítom: a közösséggé szerveződés szempontjából is homogén környezet ez.. . Lakóinak többsége az új élelmiszeripari zóna gyáraiban vagy a közeli Textilüzemgép-gyárban, illetve a Fafeldolgozó Kombinátban dolgozik. Közös vonásuk a tudatos, fegyelmezett életvitel. Az itt élő román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók — amint ezt számos példa bizonyítja — a lakóbizottságok mozgósítására mindig odaadóan eleget tesznek a municípiumi néptanács felhívásainak. Csatlakozásuk a vállalkozó kedvet, az önmagukkal szembeni igényt, tükrözi. Választókörzetemben is élénk visszhangra talált a Tavasz elnevezésű városszépítési akció, melynek keretében esztendőről esztendőre számos gazdasági, környezetesztétiai, higiéniai, életminőség-formáló és kulturális nevelési terv végrehajtása szerepel. Többen megkérdezték már tőlem: mi a titka annak, hogy választókörzetem következetesen élvonalban jár e verseny céljainak elérésében? Erre vonatkozólag munkamódszeremnek is tekintett szubjektív véleményemet idézhetném: „Amibe belekezdesz, odaadással végezd, és higgy megvalósulásában, mert az emberek átveszik ezt a magatartásodból sugárzó erőt és követnek“. Természetes azonban, hogy a tulajdonképpeni választ e kérdésre sokkal mélyebb öszszefüggésben, az emberek közösségi érzésvilágában bekövetkezett változásokban, a jelenkori nyíltabb társadalmi légkörben találjuk meg. Vagyis arról van szó, hogy manapság a honpolgárok egyre inkább maguk is akarják azt, aminek megoldására a szélesebb közéleti igényeket megfogalmazó képviselő sürgeti őket. Állandó, élénk kapcsolatot tartok fenn a kerületi pártalapszervezettel, az állampolgári és nőbizottsággal, a SZDE-szervezetekkel. E politikai-társadalmi aktívák egyfelől kezdeményezőkészségükkel, másfelől a kitűzött célok közakarattá való fogalmazásával segítik munkámat. Simon Ioan, Goia Vasile, Dihel Simion, Tanfor Petru, Nagy Anna, Kiss Aranka, Duma Áron s a többi lakóbizottsági elnök személyében ugyancsak lelkes támogatókra találtam. Segítségükkel, továbbá a szomszédos választókörzetekben tevékenykedő ,képviselőtársaimmal együttműködve több közérdekű terv kidolgozásához fogtunk hozzá az elmúlt időben.Mindenekelőtt szeretnénk egy egyelőre ideiglenes, de később élősövénnyé fejleszthető kerítést létrehozni, mely a jelenlegi gyermekjátszóteret a kerület mellett elhaladó vasútvonaltól elválasztja. Ezután kerülhet sor, valószínűleg, jövő tavasztól annak a kispályákból álló sportlétesítménynek kivitelezésére, mely jelentősen javíthatná a negyedben élő többezer gyermek mozgásszabadságát, szabad levegőn való foglalkoztatását. Kerületünk elég zsúfolt, utcái rendkívül forgalmasak. Természetes tehát, hogy aligha akad itt olyan szülő, aki ne tenné rá már most a voksát legújabb tervünkre, melynek részletesebb elemzését a sorra kerülő találkozókon szeretném napirendre tűzni. Georgescu Elena képviselőjelölt VALLOMÁS AZ ARADI AUREL VLAICU NEGYEDRŐL IDÉNYMUNKÁK A MEZŐGAZDASÁGBAN GYORSAN, VESZTESÉG NÉLKÜL BEGYŰJTENI MINDENT A HATÁRBÓL Az utóbbi években egyetlen ősszel sem álltak, ilyen jól a mezei munkákkal Temes megyében, mint most, amikor utolsó szakaszába jutott a termények begyűjtése és átadása is. Már az is sokatmondó tény, hogy pár napja az utolsó táblákon is földbe került a búza, ami örvendetes helyzet ahhoz képest, hogy tavaly például egyikmásik gazdaságban még november végén, tél elején is vetettek. Meg is bosszulta ez magát, mert bizony ezen a nyáron a lehetőségeknél és elvárásoknál jóval szűkmarkúbb volt Bánátban az aratás. Persze, egyes termények begyűjtése és átadása, illetve elraktározása korántsem ért véget. Igaz, nemigen látni már töretlen kukoricát a határban, ám lakásokban álló, behordásra váró terményt annál inkább, annak következményeként, hogy számos helyen a lassú rakodás és más mulasztások miatt gyengén használták ki a járműveket, szállítóeszközöket. A nagy, majdnem 1700 hektár területen kukoricát termesztő grabáci állami mezőgazdasági vállalatban is sokszáz tonna hibridcső hever még a földeken. Nemcsak azért, mert jó volt a termés, szinte 9000 kilós csöveshozam hektáronként, hanem a gépkocsik elégtelen kihasználása miatt is. Ugyanis a temesvári gépkocsiszállítási vállalat Grabácon levő 22 teherkocsija közül egyes napokon, különböző meghibásodások és más okok ürügyén, 9—12 is vesztegelt. Ráadásul Farkas Dániel, Lalescu Ioan és néhány más vezető az üzemképes masinákkal is naponta csak egy utat tett meg, egyetlen kukoricaszállítmányt juttatott rendeltetési helyére. Pedig néhány társuk, így Rugan Vasile, Dénes László meg Cotufiu Valentin gépkocsivezetők példája igazolja, hogy lehet másként is dolgozni, hisz naponta négyszer is fordulnak. Szó se róla, az utóbbi időben felgyorsult a terményhordás üteme, naponta mintegy 10 ezer tonna kukorica és körülbelül ugyanannyi cukorrépa kerül be a mezőről, jut rendeltetési helyére. Ennek ellenére a szentandrási, lugosi és néhány más árvben, illetve seregnyi mészben elég sok termény hever a földeken, bár annak mielőbb fedél alá kell kerülnie. A táblákon ezután fölötte kockázatos a „tárolás“ — a minőségi károsodás miatt —, de igyekezni kell a szállítással azért is, hogy a legrövidebb időn belül valamennyi gazdaság hiánytalanul átadhassa az államnak járó szerződéses termékmennyiséget, mert e téren jócskán van még törleszteni,való. A Temes megyei mtsz-ek mintegy fele csak részben tett eleget ezirányú kötelezettségének. A gyertyámosi, zsombolyai, kocsai, girodai, nyerői, lovrini, varjasi, gyarmatai és sok más gazdaság az utolsó kiló kukoricát is leszállította az állami alapnak, de nem kis számban vannak olyan termelőszövetkezetek is — köztük a parádi, nagykövéresi, pusztinisi, vukovai —, melyek egyötödét sem adták át a szerződéses kukoricának. Mi tagadás, sürget a cukorrépa szedése, behordása és grafikonterv szerinti átadása is. A temesvári cukorgyár főmérnöke jogosan panaszkodott amiatt, hogy sok helyről fonnyadt, minőségileg degradált nyersanyag is érkezett feldolgozásra, mivel az sokat állt a mezőn kiszedve. Főleg a nagyjécsai, gottlobi és gyertyámosi gazdaságban kell szorgalmazni a lakásokban álló cukorrépa beszállítását, hogy elkerülhessék a további károsodást. Egyébként arra sem árt utalni, illetve emlékeztetni, ami a mulasztások miatt két évvel ezelőtt történt Temes megyében, amikor a december eleji hótakaró több mint ezer hektáron még földben vagy a mezőn kitépve találta a cukorrépát. Nos, ilyen „bravúr“ sehol sem ismétlődhet meg az elkövetkező hetekben. Sok növény és melléktermék vár még betakarításra a megyében, ahol a veszteségek elkerülése végett gyorsan be kell gyűjteni mindent a határból. A késlekedések okozta károsodásokról — példák felsorakoztatása helyett — csupán egy elgondolkoztató esetet villantunk fel. Azt, hogy a kiskomlósi mtsz még szeptember derekán értesítette a megyei zöldségtermesztési vállalatot, meg a kertészeti trösztöt, hogy kombájnra van szüksége, a 15 hektáron termesztett másodvetésű zöldbab betakarításához, amit mellesleg három hétig hiába vártak. Aztán, amikor végül is megérkezett a kombájn és több tonna paszulyt begyűjtötték vele, hiába küldték azt a temesvári Fructus gyárba, mert a nyersanyag minőségileg már nem felelt meg a konzerválási követelményeknek. így veszett kárba az egész zöldbabszállítmány! Az ilyen veszteségeket kell ezután elkerülni azzal, hogy a kertekből és határból gyorsan betakarítanak mindent, ami megtermett. Vonatkozik ez a kukoricaszárra is, hogy gyarapíthassák a takarmánykészletet. Annál inkább, mert egyes helyeken sok kukoricaszárat, leveles répafejet és más növényhulladékot kell még felszecskázni és elvermelni, hogy a silózási tervet teljesíthessék. De igyekezni kell a kukoricaszár vágásával és behordásával azért is, hogy az ne akadályozhassa a mélyszántást. Deme János NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ISMÉT TALÁLKOZOTT YASSZER ARAFAT ELVTÁRSSAL, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökével Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke szombaton ismét találkozott Yasszer Arafat elvtárssal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végre- hajtó Bizottságának elnökével. Nicolae Ceausescu elvtárs és Yasszer Arafat elvtárs folytatta a véleménycserét a Román Kommunista Párt és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kapcsolatainak fejlesztéséről, valamint a közép-keleti helyzet' ■ ről, más időszerű nemzetközi politikai kérdésekről. Pártunk és államunk vezetője és a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke megerősítette: az elfogadott orientációk és megállapodások szellemében bővíteni, és erősíteni akarják aRomán Kommunista Párt és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet barátságát, szolidaritását és együttműködését. Mint rámutattak, meggyőződésük szerint az RKP és a PFSZ jó viszonyának széles körű kibontakoztatása megfelel a román nép és a palesztin nép óhajának és törekvéseinek, hasznukra és javukra szolgál, egyben pedig jelentősen előmozdítja azokat az általános erőfeszítéseket, amelyek célja politikai úton, tárgyalások útján rendezni a közép-keleti konfliktust, s megoldani a palesztin kérdést, megteremteni az övezet békéjét. Nicolae Ceausescu elvtárs és Yasszer Arafat elvtárs folytatta a közép-keleti helyzet legújabb fejleményeinek megvizsgálását, s hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi körülmények között inkább, mint valaha,fokozni kell a politikai és diplomáciai akciókat a térségben fönnálló konfliktus globális, igazságos és tartós rendezéséért, a tartós béke megteremtéséért azon az alapon, hogy Izrael, vonuljon ki az 1967-es háború nyomán megszállt összes arab területekről, ismerjék el a palesztin nép önrendelkezési jogát, egy független palesztin állam megalakításához való jogát. Nicolae Ceausescu elvtárs és Yasszer Arafat elvtárs megelégedéssel nyugtázta, az újabb megbeszéléseket, kijelentette, bízik abban, hogy azok eredményeiknél fogva tovább mélyítik a Román Kommunista Párt és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet baráti kapcsolatait a kölcsönös tisztelet és megbecsülés szellemében, a két nép közötti kapcsolatok bővítése és fejlesztése érdekében, az összes forradalmi, antiimperialista erők szolidaritása és egysége, a béke, a megértés és az együttműködés egyetemes ügye érdekében. A megbeszélések a meleg szívélyesség , és barátság légkörében zajlottak le. Évekkel ezelőtt történt. L., családunk barátja megírta nekünk, Hogy a család szeme fénye, egyetlen leányuk nem jutott be az egyetemre. Egy hajszálon múlott az egész, de akinek az a bizonyos hajszála hiányzik, az nem reménykedhet, az ergo nem eléggé szerencsés s itt fejtegetés következett arról, hogy aki túl csinos és szépecske, az nem szerencsés. Badarság volt az egész, mert ahogy igaz, hogy szép, ragyogó asszonyok még ragyogóbb intelligenciával megáldotttak, úgy az is valós, hogy a rút nők nem mind okosak. De évekkel ezelőtt keltezett levele azért telve volt derűlátással. Egyetlen lányukat bejuttatták Kolozsvár-Napocán egy csuda modern design-kurzusra. Kirakatrendező lesz belőle, nem holmi gép fölé görnyedő varrónőcske. — hangoztatták. L.-ék ugyanis semmi szín alatt sem akarták, hogy lányuk „csak munkás“ legyen ... Ez a design olyan modern valami, jövője is van, nosza, hát lássunk csak hozzá. Ha van tehetsége hozzá valakinek, ha nincs. Emlékszem, egyszer őszidén L.-éknél jártam, szép házuk teraszán ültünk az áldott napfényben s a kislány a konyhakredencet takarította. Éppen ráláttunk serénykedésére. Az anya halkan, szinte suttogva hozta tudomásomra: „Nézd meg kérlek, hogy milyen szépen, akkurátusan elrendez mindent, öröm látni." Hát néztük, hogy örvendjünk éppen valaminek. Ahogy a magyar irodalom jelessége írta annak idején , néztünk a szemünkkel. Csupakéz, csupaláb, sudár, serdülő leányka énekelt és rendezte a konyhakredencet. Egészen tetszetősre rendezte el öregmama csészéit egy sorba, a kézifestésű kerámia csészéket másik sorba ... Bólintottam a barátnőmnek, hogy a lánya tényleg ügyesen pászít csészét csésze mellé. Saját tapasztalatomból tudom, hogy a nők bizonyos, lelkiállapotában jótékony hatása van a konyhakredenc rendezésének, a sok, apró porcelán holmi szódás vízben való lemosásának. Ez a ténykedés engem például kimondottan megnyugtat. Engem, aki , jóval közelebb vagyok az ötven DESIGN hez, mint a negyvenhez. Különben akkori látogatásom során arra is fény derült, hogy a kislány — L.-ék kislánya — szinte boszorkányos gyorsasággal és ügyességgel varr. Ő legszívesebben az általános iskola elvégzése után bemenne egy varrodába, egy készruhagyárba. A szülei hallani se akartak ilyesmiről. És évek után újból Sz.-be vetődtem. Végig sétáltam a korzón, hogy nvitt szóhasználattal éljek, mert a korzó és úgy általában a korzózás kiment közben a divatból, mostanság a fiatalok okosabban, tartalmasabban töltik el szabadidejüket. Mondom, végigmentem a korzón és elámultam. Áruval bővelkedő üzletek kirakata szörnyen nézett ki. Kezdetben nem sikerült meghatároznom, hogy mi is a ronda bennük, s csak másnap, amikor újfent szemrevételeztem őket döbbentem rá: úgy festenek a kirakatok, mint egy nagyon rendben tartott kamra stelázsija, zsúfoltak, nem hangsúlyozzák az üzlet jellegét, és semmire, de egyáltalán semmire se hívják fel a vásárlóközönség figyelmét. Délután ellátogattam L.-ékhez. A család ragyogott a boldogságtól. Kirakatrendező lányuk, aki szaktanfolyamon sajátította el a design-t s annak minden csinját-binját, ragyogóan férjhez ment — egy orvoshoz. Szóval egyéni vonalon minden és mindenki ragyogott. Autójuk van a fiataloknak, öröklakásuk és egyáltalán annyi kezdeti boldogságtartalékuk, hogy az, ha minden jól megy, kitart egy életre. A fiatalasszony üdvözölt képpel ruhát varrt, délutáni ruhát próbál az édesanyjára. Megnéztem, ez viszont tökéletes szabású és vonalú volt. Megtudtam, hogy a városkában még van egy „jó családból" származó leány, aki szintén kirakatrendező. Ők ketten ellátják minden kirakatnak a külcsínjét Sz.-ben. Továbbá arról is értesültem, hogy a másik leánynak a hobbija a fodrászati merő kedvtelésből fésüli, endolálja a család és a baráti kör minden tagját. De mindkét család úgy véli a design „extrásmesterség. Estefelé — a szálló felé baktatva — most már fényárban néztem meg a kirakatokat és gondolatban hirtelen évekkel ezelőttre kanyarodtam vissza, öltünk — mi, asszonyok — az áldott, őszi napfényben és egy csupaláb, csupakét kislány konyhakredencet rendezett. Bíbelődő szeretettel. Ettől a rendezgetéstől — a szülők elképzelése szerint, csak egy lépés lehetett a design-ig. Vajon igazuk volt-e? Tóth Mária Mai számunkban: a meddőben is TERMÉKENY Petrillai krónika ■ KÖZVETLEN KAPCSOLAT A TERMELŐKKEL Téli ruhák nyomában Szebenben ■ LEKVÁRFŐZÉSEN ■ AZ OLVASÓ FÓRUMA Leltár - menet közben (3. old.)