Előre, 1983. március (37. évfolyam, 10966-10992. szám)
1983-03-01 / 10966. szám
IDÉNYMUNKÁK A MEZŐGAZDASÁGBAN MEGINDULTAK A VETŐGÉPEK BÁNÁTBAN Nehezen érkezik ugyan, ráérősen mocorog az idei kikelet, de az idő a természetet ébresztő, határt pezsdítő tavasznak dolgozik. Lámcsak több Temes megyei gazdaságban napirendre került a korai növények magágyelőkészítése, az őszi ugar tárcsázása, egyik-másik helyen pedig a vetőgépek is megindultak a homokos talajon, gyorsabban felszikkadt táblákon. Akárcsak az elmúlt esztendőkben, ezúttal is a temesvári Fructus konzervgyár zsombolyai, vizezsdiai és újpécsi szakosított farmjain láttak hozzá elsőnek a vetéshez, mégpedig a korai fajtájú cukorborsó hintéséhez, melyet már több mint 100 hektáron juttattak földbe a porhanyadra munkált és műtrágyázott magágyba. Ugyanakkor Lovrin környékén hozzáláttak a gyökérzöldségek vetéséhez is, ezen a héten pedig megkezdik a takarmánynövények magvainak hintését is egyes gazdaságokban. 1450 hektáron vetnek idén cukorborsót Temes megyében, hogy több mint 3500 tonna termést takaríthassanak be. Ennek nagy részét ipari feldolgozásra, konzerválásra szánták, de arra is vigyáznak hogy nyár elején a lakosságnak is , tetemes mennyiség jusson friss fogyasztásra. A betakarítási meg a konzerválási időszak kinyújtása végett március végéig, tehát egy hónapig zajlik a vetés, hogy a többféle fajtát, korábban és későbben élő növényt szakaszosan termeszthessék. A Fructus gyár szakosított farmjain 615, a temesvári állami és szövetkezetközi zöldségtermesztési társulásban 150, a bukováci, rékási, bilédi, kisbecskereki, lenauheimi és az újpécsi mészben 685 hektáron termesztenek idén zöldborsót. Külön ki lehet itt emelni azt, hogy az egykori gyakorlattal szemben, amikor több gazdaságban is foglalkoztak a borsóval, ebben az esztendőben csupán hat mtsz-ben vetnek, olyan egységekben, melyekben éppen az eddigi tapasztalatok és eredmények alapján kellő fedezet van a jó termések elérésére. Copotescu Victor mérnök, a temesvári Fructus konzervgyár igazgatója külön hangsúlyozza, milyen sokat jelent a kifogástalan minőségű technológia a jó borsótermés elérésében. Minden borsótermesztésre szánt földtáblát jól felugaroltak az ősszel a traktorosok, amit most persze porhanyóssá kell munkálni. Ahol agyagos, nehezebb és rögösebb a talaj, ott ajánlatos kétszer is megmunkálni, tárcsásboronával porhanyósítani, hogy kifogástalanul előkészített magágyba kerülhessen a borsó. Ugyanakkor közvetlen vetés előtt hektáronként mintegy 100—150 kiló ammóniumnitráttal is tápdúsítani kell a magágyat, melyet most a borsóvetéshez elég 6—8 cm mélyen megmunkálni. No, és külön vigyázni kell a vetésnél az optimális növénysűrűségre, hogy négyzetméterenként mintegy 130 szál növényt lehessen biztosítani. Bár lassan, ráérősen érkezik a tavasz és ha szórványosan is, de megindultak a vetőgépek. Temes megyében kezdetét vette a tavaszi kampány. Ezzel kapcsolatban pedig külön hangsúlyozni szeretnénk, hogy a megnövekedett igények, nagyobb elvárások, a pártfőtitkári útmuta- Deme János (Folytatása a 3. oldalon) # Dolgos napok a gyümölcsösökben # Javult a munkafegyelem, tért hódít a gépesítés Kedvező fordulat a máramarosi lakásépítők tevékenységében # Téli esték Székelyhídon Mi mindent terem még a láp! (3. oldal) Világi proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA Életünk minőségét oly messzemenően meghatározó testvériségben és jogegyenlőségben, pártunk és főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs körüli szilárd egységben élnek és dolgoznak Beszterce-Naszód megye román, magyar, német és más nemzetiségű honpolgárai, példát adva arról, hogy a nemzeti kérdés helyes, marxista-leninista értelmezése és megoldása révén a társadalom és a civilizáció mily magas csúcsait képes meghódítani egy dolgos nemzet. Egységünk és haladásunk kiapadhatatlan forrása: a forradalmi tudományos éleslátással megalkotott pártpolitikánkat valóra váltó munka. Eltökélt cselekvésben fogantak eredményeink, különösképpen jelenlegi ötéves tervünk eddigi megvalósításai. Gazdaságpolitikánk következetes életbe ültetésével, Beszterce-Naszód megye rövid idő alatt az ország iparilag fejlett közigazgatási egységei közé emelkedett. Az utóbbi két évben eszközölt beruházások összértéke meghaladta az 5,4 milliárd lejt, ily módon lehetővé vált 100 új termelőkapacitás üzembe helyezése. Ez pedig azt jelenti, hogy ipari termelésünk állóalapjainak 44 százalékát jelenlegi ötéves tervünk első két esztendejében valósítottuk meg. A gyors ütemű fejlődéssel együtt járt az ipari struktúra további korszerűsödése, úgyhogy 1982-ben már a termelés több mint 30 százalékát megyénk gépgyártó-, elektrotechnikai és finommechanikai ipara tudhatta magáénak. A magas növekedési ütem ugyancsak egyik legfőbb jellemzője volt az említett időszaknak: az árutermelés 23,8, a nettó termelés 20,9, míg az export 31,2 százalékkal volt nagyobb mint 1981-ben. Az 1983-as esztendőben az árutermelés 29, a nettó termelés 35, az export pedig 82 százalékkal fog növekedni az elmúlt évi szintekhez képest. Tervfeladataink maradéktalan valóra váltása érdekében kiemelt figyelmet fordítunk az esedékes új kapacitások beindítására, ezek között említeném a technológiai felszerelések vállalata, az elektrotechnikai cikkek gyára, a mechanikai vállalat, a fafeldolgozó kombinát, az építőanyagipari vállalat és a bethleni fémipari vállalat új, korszerű részlegeinek átadását. A XII. kongresszus és az Országos Konferencia határozatainak valóra váltása során figyelmünk a termelés minőségének és hatékonyságának fokozására irányul. Ilyen értelemben az idén legalább 25 százalékkal akarjuk növelni a munka termelékenységét, lehetőséget biztosítva arra, hogy az ipari termelés növekedésének kétharmadát ezúton érjük el! Fokozott ütemben fejlődött — kiváltképp 1982-ben — a megye mezőgazdasága és élelmiszeripara. Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy sikerült megvalósítanunk a tervezett búza-, kukorica-, árpa-, és burgonyatermést. Ugyanakkor az elmúlt évekhez képest kétszer annyi zöldségfélét is megtermeltünk, jelentős zöldségtermesztő központtá vált Uriu, Reteag és Somkerék. Kiváló eredményeket értek el a gyümölcstermesztők is, mintegy 2200 hektáron telepítettek intenzív és szuperintenzív almaültetvényeket. Idén tovább folytatódik ez a tevékenység, célunk az, hogy az elkövetkező évek során Beszterce-Naszód megye az ország egyik nagy gyümölcstermelő vidéke legyen. Ipari jellegű farmok megépítésével és kifejlesztésével, a hatékony állattartási technológiák meghonosítása révén komoly eredményeket tud felmutatni az állattenyésztési ágazat is. Sáratán 7000, Lechintan 3800 főt befogadó borjúnevelő komplexum épült, ugyanakkor korszerű tehenészetekkel is gazdagodott az állattenyésztés anyagi alapja. A sieu-magherus-i sertéshizlalda befogadóképessége 50 ezerre nőtt, a besztercei baromfitelep most már évi 3820 tonna húst állít elő, míg Livezile egyik büszkesége a modern juhtenyésztő farm lett. Az állati és növényi eredetű mezőgazdasági termékek magasfokú hasznosítása és a területi önigazgatási és önellátási programok maradéktalan valóra váltása érdekében ■különös figyelmet szenteltünk a feldolgozó- és az élelmiszeripar fejlesztésére és a gyártási technológiák korszerűsítésére, ötéves tervünk első két évében hat élelmiszeripari termelőegységet adtunk át: Naszódon húsipari vállalatot, a megyeközpontban pedig kenyérgyárat, malmot, tejipari vállalatot, sör- és malátagyárat, valamint a baromfifeldolgozó üzemet. Követve Nicolae Ceausescu elvtárs értékes útmutatásait, miszerint: — „A jelenlegi ötéves terv következő három esztendeje során erőteljesen növelnünk kell a mezőgazdasági termelést, el kell érnünk a munka és az élet új minőségét, hogy a mezőgazdaság egyre jelentősebb szerepet kapjon a nemzetgazdaságban, teljes mértékben biztosítsa a fogyasztási szükségleteket mezőgazdasági élelmiszertermékekből és más termékeket az ipar számára, fokozott mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelem, a nemzeti vagyon gyarapításához, ami a román szocialista társadalom általános fejlődésének alapja“ — az idén a háztáji és magángazdaságok ,8450 tonna marhahúst, 2800 tonna sertéshúst, 1750 tonna juhhúst, 302 ezer hektoliter tejet, 14 500 tonna gyümölcsöt és 2770 tonna zöldséget szállítanak a központi alapnak. A városi és községi néptanácsok határozottan munkálkodtak a megyei szintű területfejlesztési és szisztematizálási program előirányzatainak életbe ültetésén. Szem előtt tartva a harmonikus területrendezés alapelvét, az elmúlt két évben minden urbánus település és községközpont rendelkezésére bocsátottuk az immár felújított és véglegesített rendezési tervet. Az ésszerű területkihasználásra, a beépíthető lakókörzetek határainak szigorú tiszteletben tartására, valamint az új politikai-adminisztratívrá (Folytatása a 3. oldalon) Írta: SUSANA SALVAN, az RKP Beszterce-Naszód megyei bizottságának titkára, az SZDEF megyei tanácsának elnöke A NÉPTANÁCSI ELNÖKÖK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁN ELHANGZOTT PÁRTFŐTITKÁRI BESZÉD FÉNYÉBEN A MUNKA KÖZÖS NYELVÉN, TESTVÉRI EGYSÉGBEN TESZÜNK ELEGET MEGNÖVEKEDETT FELADATAINKNAK XXXVII. A POLITIKAI KÖNYVKIADÓ évfolyam GONDOZÁSÁBAN MEGJELENT: 10966. szám 1983 NICOLAE CEAUSESCU március 1., kedd Beszéd a néptanácsi elnökök 4 úja országos konferenciáján ára 50 iráni 1983. február 17.—19. TÖBB SZENET ÉS ÉRCET AZ ORSZÁGNAK! # A Cimpulung Moldovenesc-i geológusok újabb érctartalékok felkutatásával foglalkoznak, jelenleg az idén átadásra kerülő objektumokkal kapcsolatos kutatások végresegítésére, valamint további ércelőfordulások körvonalazására összpontosítják erőfeszítéseiket, így 1983-ban újabb munkafrontot nyithatnak a bányaipari egységek Leju Ursului északi részén, Olja, Alunij- Clije és Delnija térségében. Ugyanakkor a geológusok jelentős volumenű munkát végeznek Lejul Ursului közelében mélyebb előfordulású színesfémércek felkutatására. Az előhajtási sebesség növelése és az új tartalékok mielőbbi kitermelése céljából intézkedések történtek a robbantott kőanyag elszállításának gépesítésére, a berendezések optimális kihasználására. A Hargita bányaipari vállalat munkaközössége újabb jelentős eredményeket mondhat magának az ércek és alapnyersanyagok kitermelésének fokozásáért folytatott küzdelemben. A Hargita megyei bányászok az új, 8 órás váltásokból álló munkaprogram bevezetésével és jobb munkaszervezéssel a kaolin-termelésben a tervhez képest 7 napos előnyre tettek szert, ami gyakorlatilag 230 tonna többletet jelent, a dolomitfeldolgozás terén a túlteljesítés 2000 tonna, ami 5 napi teljesítménnyel egyenlő. A Zsil völgyi bányászok a 8 órás váltás és a folyamatos munka bevezetése óta eltelt időszakban gyorsan növelték a szénkitermelést, sokat javítottak a munkateljesítményeken. Jobb szervezéssel, a gépek és berendezések teljes kihasználásával, aktív munkafront biztosításával, a közvetlenül termelő személyi állomány növelésével a lupényi, a petrillai és az urikónyi bányaipari vállalat a napi tervfeladatokon felül csaknem 10 000 tonna kokszosítható és energetikai szenet hozott felszínre, a Cimpu lui Neag-i külszíni fejtésben a terven felüli teljesítmény meghaladta a 6000 tonnát. A lányai, dujoi, zsilporosérfyi és livazényi bányászok a napi szénkitermelést átlag 300— 600 tonnával növelték, kizárólag a fejtésekben munkatermelékenység növelése révén. A folyamatos munkaprogram és a globális akkordrmunka általános bevezetése folytán lényegesen növekedett a munkatermelékenység a comenesti-i bányaipari vállalatnál. A comenesti-i bányászok csupán február 27-én, vasárnap 1500 tonna szénnel szárnyalták túl tervfeladataikat. BŐVÜLNEK A MEGAWATTOK FORRÁSAI Girla... A rovinari-i szénmedence legnagyobb külszíni fejtése. Harminc százalékát adja a vállalat évi termelésének, a közeli hőerőmű üzemeltetéséhez szükséges energiahordozók mennyiségének fele. A részleg mérnöki irodájának falán műszaki rajzok, pontosan vezetett grafikonok görbéi. Február 11-én a kitermelt meddő 4000 köbméterrel több volt, mint amennyit a napi terv előírt. 8000 tonna szén helyett 11 000 tonna „barna aranyrög" gördült a rovinari-i villanygenerátoros megrendelők kéményei alá. És sokkal több mint két-három esztendővel ezelőtt. Micsoda szeszélyes játékkal gyömöszölte maga alá a föld a szénné változott hajdan volt ősrengeteget. A külszíni fejtők fészeknek, zacskónak, lencsének, romboid idomnak, gulatömegnek, oszlopnak, rétegnek, erecskés szálnak nevezik a meddő alatt rejtőző mértani formákban elhelyezkedő széntartalékot. De a lényeges számukra az, hogy a lignit minden kilóját rárakják a szállítószalagokra. Albulescu Dumitru, a telep Vezetőmérnöke huszonnégy órája talpon van. Nem rendkívüli termelési esemény miatt a virrasztás, soros szolgálatos volt tegnap reggel óta. Arról már szó esett, hogy az egyik szalagot kellett iszaptalanítani az éjszaka, de most már sebesen forognak a gumizott szőnyeget hajtó görgők. Hazaindulása előtt ismerkedünk a szakemberrel. — 1969-ben Petrozsényben végeztem el a bányaipari főiskolát. Motruban egy ideig föld alatti fejtésben dolgoztam. Aztán a Gazeta Gorjului-nál gazdasági publicistaként tollal szolgáltam az energiatermelés növelésének ügyét. Ám, de úgy éreztem, a szakmámban tökéletesednem kell. 1982-ben saját kérésemre jutottam a girlai szénfejtők körébe. Nem kerültem könnyűnek mondható munkahelyre. Girla 1979—80-ban roszszul állt a meddő lebontásának dolgában. Ennek kitermelésére kellett hát összpontosítani erőfeszítéseinket. Három évvel ezelőtt 2,9 millió köbméter kőzetet takarítottak el a szénrétegekről, tavaly viszont 3,8 millió tonnáig jutottunk el. Hogy ez mit jelent? Hát nem kevesebbet mint azt, hogy most Girla naponta, rendszeresen 10 000 tonna szenet adhat az országnak. Hatszáz emberrel dolgozunk mindössze s ugyanazzal a berendezéssel mint esztendőkkel ezelőtt. — Tehát a közelmúlthoz képest fordulat következett be. Mivel magyarázható az ugrásszerűnek tűnő változás? — Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs a bányaipari dolgozókkal tartott munkatanácskozáson joggal hangsúlyozta, hogy a kitermelésekben megfelelő arányt kell teremteni a tulajdonképpeni fejtők és a kisegítő személyzet között. Mióta itt vagyok, arra törekedtünk, s célunkat meg is valósítottuk, hogy ez az arány egy a két és félhez legyen. A normatívok szintjén állunk. A munkafolyamat három váltása megszakítás nélküli, természetesen a szabadnapok biztosításával. Mint technológus, nagy figyelmet szentelek annak, hogy munkafront álljon mindig rendelkezésünkre. Jól gazdálkodni a vizekkel. A csapadék ott folyjon el, ahol mi akarjuk, a gépek vájta csatornákban. A kitermelésben a szakképzett vagy szakképzetlen munkásnak állandóan a számára kijelölt helyen kell lennie. A szállítószalagok mellől, a kotrógépek közeléből senki sem hiányozhat. A technológiai műveletek beindítását ott beszéljük meg közösen a brigádvezetőkkel, festőkkel, ahol az emberek egész hónapon át dolgozni fognak. Elégtételem az, hogy a telep valamennyi munkása érdekelt abban, amit tennie kell. Javadalmazásuk jó, a munkafegyelemmel nincs baj, de ha esetenként mégis javítani kellett ezen, én bizony a munkaszerződés felbontásától sem riadtam vissza. Dehát effélére ritkán került sor. A megfelelően méltányolt munkát lelkiismeretesen végzik embereink. S minden humánus gesztusért, bánásmódért hálásak. Tevi Dumitru fiatal exkavatoristánk lakodalmat például annak rendje-módja szerint magam készítettem elő. Tányérba, pohárba való kellékekről gondoskodtam. Kotrógépesünk órányit sem maradt távol emiatt a munkából. A lagzin jelen volt az egész váltás. Mitica azóta úgy idenőtt a közösséghez, hogy ha például éjszaka három órakor érte üzenek, tüstént ugrik a hívásra. .. Térdig ér a sár, a szürke iszap lerántja a gumicsizmát, ha rossz helyen taposnak vele. Lambrusonnal, a szénfejtők felelősével járjuk a girloi medencét. Elektronikaszakot végzett a fiatal szakember. Képességeit valamelyik nagyváros üzemében is értékesíthette volna, de gyakornok évei alatt úgy megszerette a bányamunkát, hogy véglegesen idekötötte magát. Dehát a girlai medencében is éppen elég bonyolult gépi, műszeres szerkezet követeli a magasképesítésű hozzáértést. Hosszan elnyúló földlépcsőkön dolgoznak a vederkerekes kotrógépek. Felszíni talaj, meddőkőzet, szénteraszok váltogatják egymást. Az agyaggal keveredő márgát tovarobogtató vonal ebben a pillanatban a mérnök hosszúságára leállt. Elszakadt a gumiszalag. Hej, ezek a szakadások... A legtöbb gondot okozzák a külszíni fejtésekben. Régebben bizony hosszú órák teltek el, míg a vulkanizálók ismét összeillesztették a kilométereken át kígyózó gumiszőnyeget. De a gidaiak ötletességét dicséri, hogy az eddigi megoldásnál jobb módszert találtak ki s alkalmaznak a vonal Fülöp Ernő (Folytatása a 3. oldalon) Nagyon régtől, időtlen idők kezdetétől sodortam neked ezt a zsinórt piros és fehér szálból, kedvesem. Annyi zsinórt sodortam, hogy jusson belőle egy életre, minden március elsején adhassak neked belőle egy darabkát, fehér bojttal a két végén. Piros, hogy szemmel ne verjenek, nem vagyok babonás, de valamikor nagyon régen a pogány hiedelem a piros színbe oltói- MÁRCIUSI MÜTYÜKRE maró erőt képzelt, máig is piros az eligazító vasúti lámpák, az automata villanyrendőrök, a stoplámpák veszélytől óvó fénye, máiglan pirosak a remény zászlói., Piros és fehér, a vér és szembogarad körül a fehér kristálytó, a piros alkonyoknapkelték és a fehéren holdas éjszakák, az alma piros héja és fehér húsa, a piros ajkad és fogaid fehér villanása, a piros öröm és a sápadt fehér bánat, a pirosan lobogó tűz és a fehéren szikrázó acél, piros szegfűk és fehér liliomok, pirosan parázsló szavak a fehér papíron, pirosan füstölgő messzi horizontok és fehér békezászlók, eggyé sodorva, egyetlen zsinóron, két szálon függ a jövő, piros és fehér a mondatokban az ütem, piros és fehér lüktetés... Emlékszel, jártunk egyszer a költőnél, Bukarest peremén, akkor még nem épült a Mártikor utcában toronyház, csak az ő bogárhátú hajléka tündökölt a habzó gyümölcsfák között. Amikor elmentünk tőle, egy versét, annak utolsó szakaszát mondikáltuk: „Írok tévedten, feledten, / furcsa hang köröz felettem, / lápok, kert szavát idézi. / Jegyzem én: Tudor Arghezi.“ És azután Tóth Árpád verséből e sorokat: „Ó, gyűlt világ, ó drága március! / Rügyek, szerelmek, forradalmak / Évadja...“ Itt a zsinór, itt a marfitor, a márciuska, kedvesem, csak éppen egy a baj, hogy nem tudtam, miféle mütyürkét fűzzek rá, mit is ábrázoljon, virágot vagy állatot, repülőgépet vagy patkót, négylevelű lóherét vagy madarat, labdát, teniszütőt, fehér zománcalapon piros hegyeket, tengerkék hajót, piros csónakot, bébit, babát, filmcsillagot vagy égi csillagot, a napot, a földgolyót, űrhajót, kislányt korsóval, bárányt csengettyűvel, pakulárt, két számjegyet vagy négyet... Milyen mütyürket fűzzek a zsinórra? Talán ne is tegyél mütyürt, akkor odaképzelhetünk bármit, virágzó almafát, a távolságot mint üveggolyót, a közelséget mint kézfogást, a vonatot, amely elvisz és viszszahoz, egy könyvet, amelynek üresek lapjai és nekünk kell teleróni az oldalakat, az egészábécét, az írógépet, amely lekopogja e sorokat, e szavakat, hogy aki akarja, felfűzhesse a márciusi pirosfehér szálakból sodort zsinórra.... Szász János Imreh S. István felvétele Fogalmam sincs róla, mikor kezdődött ez az új „módi“, ami igazság szerint nem is új, hanem nagyon régi, hogy virágot gyűjtsünk a természetből, lepréseljük — gonddal, szeretettel, vigyázva —, majd levélben postára adjuk. Nagyanyám, néhai Bíró Mihályné könyveiből még ötven év távlatából is virágok — préselt virágok — hullnak az ölembe. Szép szokás volt, de aztán ős- SZÉP TAVASZT! dinak nyilvánítottuk, megmosolyogtuk. Ünnepre ízléses képeslapot menesztettünk legszebb gondolatunk, szívbéli kívánságunk hirlőjeként. Március elsején országszerte márciuskát viszünk nőismerőseinknek. Ismerjük el, hogy a márciuskákat gyártó ipar idén is ízléses kis „mütyürkékkel“ lepett meg bennünket. Odaállok egy-egy árus standja elé. Jólesik nézegetni a sok kedves, tetszetős tarkaságot, gyönyörködni a felhozatalban. Idén szép képeslapok is megjelentek. Erdők, mezők, kertek virágait ábrázolják. Aki kényelmeskedő, az kedves ismerősének küld egy ilyen képeslapot s a hátára írja: szép tavaszt kívánok! Figyelmes gesztus, tiszteletet, szeretetet továbbító. De én inkább újabban préselt virágot küldök szeretteimnek. Nem a kiskertek felhozatalából, nem olyant, amit az utcasarki virágárus nyom a markomba. A virágért magam megyek el kosárkával, kisásóval az egyik közeli erdőbe. A fák tövéből kiemelem a virágot, kosaramba teszem és haza viszem. Az út meglehetősen hosszú, az erdőbe el kell utazni egy kicsit. De utazom szívesen a csípős, februári szélben. Aztán már minden nagyon egyszerű, otthon a tenyérnyi földből kiemelem a hosszú szárú hóvirágot, és celofán papír közé teszem, öreg, vastag lapú könyvekbe, esetleg albumokba préselem. Ha a virág megszáradt, fel is adhatom, de nem akárhogy: keménypapír között, nehogy útközben, szállítás közben összetörjön. S nekem e bíbelődés, e törődés boldogságot jelent. Virágot menesztek márciuskául, utakat jártam be érte, dolgoztam vele, egyszóval én a köszöntés öszszetettebb módját választottam és vállaltam magamra. A természet ékességeivel hirdetendő: szép tavaszt mindenkinek, emberek! Tóth Mária AZ OLVASÓ FÓRUMA LELTÁR — MENET KÖZBEN (2. oldal)