Előre, 1983. augusztus (37. évfolyam, 11098-11122. szám)

1983-08-02 / 11098. szám

AUGUSZTUS 23 TISZTELETÉRE VÁLASZ A MEGRENDELŐ IGÉNYÉRE A porcelán háztartási cik­kek, dísztárgyak iránti meg­rendelői igények sokfélék, s eladni is csak úgy lehet, ha a gyártó maradéktalanul eleget tesz azoknak. Covaciu Elena, a gyulafehérvári porcelán­­gyár főmérnöke szerint jelen­leg mindennél fontosabb, hogy semmilyen megrendelést vagy menet közben igényelt változ­tatást ne utasítsanak vissza. Legutóbb például Algéria vi­rággal, aranyozással díszített tálacskákat rendelt rendkívül nagy tételben. Nem volt komplikált termék, de olyan formájú, nagyságú, aminek előállítására nem rendelkez­tek gyártási vonalakkal. Még­sem utasították vissza, kiszá­mították, hogy a tétel nagysá­ga kifizetődővé teszi a csészék meg a tányérok gyártási vo­nalainak ideiglenes átalakí­tását. Sorba vették hát a gépe­ket,­s éjt, napot egybevéve dolgoztak, amíg azokon a megfelelő konstrukciós átala­kításokat elvégezték. A ter­méket a kívánt időre és minő­ségben legyártatták, sőt, a to­vábbiakban másfelé is szállí­tottak belőle. Nagyrészt ez a döntéshozatal, s természetesen a kifejtett minőségi munka segítette hozzá a gyáriakat ahhoz, hogy a félévi export­tervüket 107 százalékra telje­sítsék. Szakács István iparművész, a kreációs osztály munkatár­sa hasonló problémát oldott meg, amikor egy ugyancsak Algéria által igényelt talpas csészét tervezett.­­ Nem any­­nyira a csésze formájának ki­alakítása, mint a szükséges gyártástechnológia kidolgozá­sa és a megfelelő gép, felsze­relés biztosítása okozott gon­dot — mondotta. — Az utób­bi problémát Suciu mérnök segítségével a rendelkezésünk­re álló gépek átalakításával sikerült megoldanunk, így a terméket ma már nagy soro­zatban, folyamatosan gyárt­juk, s nemcsak Algériának, hanem Kanadának és Angliá­nak is rendszeresen szállítjuk. A különböző ízlések mellett a porcelántárgyakkal szemben van egy általánosan érvényes minőségi követelmény: annak hótiszta, átlátszó fehérsége és csökkentett súlya. Sandu Ve­ronica mester, a dolgozók ta­nácsának elnöke, talán éppen ezért tartja e téren tett erő­feszítésüket a legfontosabb­nak az exportfeladatok telje­sítésében. — A porcelán mi­nőségi javításában alapvető feltétel a nyersanyag tisztítá­sa, vagy nemesítése — jegyez­te meg —, mert csak jó nyers­anyagból gyárthatunk szinte áttetszően fehér, vékony és mégis tartós porcelánt. Ebből kiindulva szerkesz­tettek egy olyan mágneses be­rendezést, amely a nyers­anyagból kivonja a vasat, minden porcelán legfőbb el­lenségét, és így az utóbbi években termékeik színe egy­re fehérebbé, fénylőbbé vált s válik. Az idén pedig jelentős súlycsökkentést értek el. A mélytányérok súlyát 480-ról 450 grammra, a lapos tányé­rokét 450-ről 430 grammra, a csészékét 250-ről 200 grammra csökkentették. Ezt nemcsak a korszerű technológiák és ké­szülékek tették lehetővé, ha­nem az a kitartó erőfeszítés, amit a jobbnál-jobb gyártás­receptek kidolgozásáért tettek a szakemberek. A porcelán­­gyártáshoz szükséges kaolin ugyanis aszerint változik, hogy honnan kapják, illetve vásárolják. Ezért nagyon fon­tos, hogy mindig megtalálják azt az optimális agyagössze­tételt, ami a rendelkezésükre álló kaolinnak megfelel. A gyár vegyészei, mérnökei többféle receptet dolgoztak ki s így a nyersanyag minősé­ge minden esetben biztosított. Részben ezzel magyarázható az is, hogy első osztályú ter­mékeik részaránya az idén a tervezett 73 százalékról 75 százalékra növekedett, és to­vábbra is emelkedő irányzatot mutat. — Munkaközösségünk az idén minden eddiginél ki­emelkedőbb termelési ered­ményekkel igyekszik köszön­teni Augusztus 23-át — jelen­tette ki Sandu Veronica. — Tettekkel válaszolunk Nicolae Ceausescu elvtárs felhívására, hogy tegyünk meg mindent munkánk hatékonyságának állandó növeléséért, s ezen belül az exportfeladatok ma­radéktalan valóra váltásáért, az anyag- és az energiafo­gyasztás csökkentéséért. A fehérvári porcelángyár fiatal munkaközösségét az új iránti fogékonyság, az alkotó szellem jellemzi. Az alig tíz­éves gyárban egyik eredeti technológia a másikat éri. A műszaki osztály vezetője, Pa­­níti Mária vegyész csak egy­maga négy olyan új porcelán­gyártási eljárást dolgozott ki, amivel az idén 52 millió lej értékű, jó minőségű és csök­kentett önköltségű porcelánt állítottak elő. Ő­oogozta ki például a foszfát-porcelán e­­redeti gyártási eljárását, a zo­mánc alatti díszítés, az ivoti zománc és a porceláncsipke előállításának módját. Újabb törekvésük a porcelánfigurák külpiaci értékesítése. A Delta és April kompozíciók, a csip­keszoknyás balerinák és más dísztárgyak máris sikernek örvendenek. Esetükben sike­rült ugyanakkor magas fokon értékesíteni a nyersanyagokat is. Egy étkészlet előállításához például általában 10—12 kiló nyersanyagra van szükség, míg egy ugyanolyan értékű dísztárgy csak 200—300 gramm anyagból készül. Viszont probléma volt még a tavaly is a csomagolóanyag, amennyiben az egyszerű kar­tondobozok nem vonzották a vásárlókat. Ezért a kreációs osztályon belül megalakítot­ták a csomagolóanyagokat tervező csoportot. Ennek első munkája az átlátszó fedelű, szépen díszített műanyagdo­bozok, már megfelelő keretet biztosítanak a gyár jó minő­ségű, növekvő funkcionalitású és esztétikájú készleteinek, dísztárgyainak. Kovács N. Erzsébet 107 százalékban teljesítette exporttervét a gyulafehérvári porcelángyár KIMAGASLÓ MUNKASIKEREK Város és Hargita me­gyében 65 iparválla­lat és gazdasági egység tel­jesítette határidő előtt hét­havi árutermelési tervét Az élenjáró munkaközös­ségek csaknem félmilliárd lej árutermelés-többlettel köszöntik Augusztus 23 nagy ünnepét. Valamennyi egység megkülönböztetett figyelmet fordít az export­terv teljesítésére. A két megye tizenöt gazdasági egysége határidő előtt tett eleget a héthavi export­­feladatoknak, és előirány­zaton felül több mint 50 millió lej értékű terméket­­ szállít le megrendelőinek. Q­ölt megyéből 70 ipari egység jelentette az­­ év első hét hónapjára szó­ló áru- és fizikai termelé­si terv határidő előtti tel­jesítését, és más gazdasági mutatókat is megvalósítva körülbelül félmilliárd lej termeléstöbblettel lépett az év nyolcadik hónapjaiba. Az élenjárók közé tartoz­nak a villamosgép és -ké­szülékgyártó ipar központ vállalatai, az izam­ljai vegy­­i ipari kombinát és hőerő­mű, a craiovai ruhaipari, gördülőanyaggyártó és au­tójavító vállalat, a calafati Textília, a filiari-i erdő­gazdálkodási pótalkatrész­gyártó vállalat á­tfogó műszaki-szer­vezési intézkedési programot valósítanak meg a Vâlcea megyei iparválla­latok a jobb anyag- és e­­nergiagazdálkodás, végső fokon a gazdasági haté­konyság növelése érdeké­ben. Az év eleje óta a ter­melési összköltségeket 50,5 millió lejjel, az anyagi költségeket több mint 60 millió lejjel csökkentették. A megye ipari munkakö­zösségei a munkatermelé­kenység tervezett szintjét egy dolgozóra számítva 1700 lejjel teljesítették túl. pitesti-i villamosüzem az év eleje óta terv­­előirányzaton felül 17 mil­lió kilowattóra villamos­energiát és csaknem 100 000 gigakalória hőenergiát ter­melt és szállított le meg­rendelőinek. A pi­testi-i e­­nergetikusok Augusztus 23 nagy ünnepének ajánlják szép sikerüket. Az agregá­­tok és berendezések opti­mális üzemeltetése, jó né­hány konstrukciós töké­letesítés folytán a techno­lógiai fogyasztást több mint 2 millió kilowattóra villamosenergiával és 2200 tonna konvencionális tüze­lőanyaggal csökkentették. K­­iemel­kedő munkasi­­kerekkel zárták a múlt hónapot Bacau me­gye folyamatos üzemű ipa­ri egységei. A comanesti-i bányászok felszínre hozták a 6000­ tonna szenet terven felül, s így 1000 tonnával teljesítették túl idei szo­cialista versenyvállalásu­kat. A zemeni kőolajkiter­melő telep dolgozói a múlt vasárnap 80 tonna kőolajat emeltek felszínre, s így 1500 tonnára kerekítették fel az év eleje óta előirány­zaton felül kitermelt mennyiséget. A com­fines­ti-i kitermelőtelep brigádjai az év eleje óta 2000 tonna ga­zolint termeltek ki terven felül. A bacaui hidrotechnikai építőtelep-csoport munka­­közössége lendületesen folytatja a Galbeni térsé­gében építendő három ví­zierőmű közül az első é­­pítését. Jelenleg az első turbina alkatrészeit szere­lik, befejezik az üzemvíz­csatorna kiépítését, min­dent megtesznek, hogy a munkálatokkal határidőre elkészüljenek. A borzesti-i ipartelep dolgozói több mint 600 tonna többletet értek el különböző vegyi­­cikkekből, műgumitból és polisztirénből, újabb té­tel exportterméket szállí­tottak le, s így három és fél millió lej többletet ér­hetnek el e fontos gazda­sági mutató tekintetében". M­a­ szép idő — jelzi az ügyeletes és nincs okunk kételkedni a tudományos előrelátásban. Igen, kora reg­gel már napfény ébreszt, a dé­lelőtti órákban egyre fokozódik a meleg, délben rekkenőség. Hová menjünk szabad időnk­ben ilyenkor? A városban mara­dók bizonyára a strandokat ke­resik föl vagy a parkot. Másutt is el lehet tölteni — kellemesen — ezeket az órákat. Ám hová fordulnak, milyen irányba a re­umatikus bántalmakkal küszkö­dök? Vagy azok, akik elejét sze­retnék venni a nagyobb mozgás­­szervi megbetegedéseknek. Ko­­lozsvár-Napocán. Itt a közeli szamosfalvi fürdő. Minden szempontból megfelel, könnyű eljutni oda, hely is — kivéve a vasárnapokat — min­dig akad. De itt most nem cé­lom a szamosfalvi fürdő bemu­tatása, sem gyógyhatásának di­csérete. A kolozsi fürdő ugyan­is — véleményem szerint — e­­setleg vetélkedik vele. Vetélked­hetnék. .. Mert a kolozsi fürdő, amely a kincses várostól alig 24—25 ki­lométerre évtizedek óta annyi beteget vonzott, e pillanatban nem teljesen működőképes. Itt a természet pazar ajándéka, a két sóstó. A gyönyörű környezet, a fenyves. Mindez megvan. És be­indultak már hetek óta az autó­­buszjáratok, amelyek ünnepna­pokon is hozzák-szállítják ide az érdeklődőket, a vendégeket. Mi­re ezek a sorok megjelennek, bizonyára sok-sok ember, gyerek lubickol a vízben. Mert: a Ko­lozsi sósvíz mindenkinek barátja és aki egyetlen egyszer meg­­mártotta magát benne, minden porcikájában érzi mennyire igaz, tartós ez a barátság. Noha a kolozsvári balneológusok több­sége a beteget, a meleg sósvíz gondozására szorulót a távoli Báznára vagy Szovátára küldi — a környékről nagyon sokan láto­gatnak ide évtizedek óta. Szová­­tával és Báznával Kolozs nem méri össze erejét. Mégis: a ko­lozsi fürdőzés sokak számára bármily hasznos üdüléssel felér. Mert a nap heve itt a nyári hónapokban áldásos, simogat a sugár délelőtt, tűz a későbbi ó­­rákban, barnít, pirít, enyhül ké­sődélután a meleg, a tavon meg­tükröződik a kék ég, a fenyők árnyékában cserélődik a levegő. A parton a padaljra terített ta­karókon jólesik a szundikálás, élénk a terefere. Körül az ég és a dombok nyugalma. Szép az idő és lékünkben tanyát ver a boldogság. Kolozs, Kolozs — miért is nem törődnek veled többet a szak­emberek? Megvagy, létezel — de évtize­dek óta alig változtál, valódi fürdővé, gyógyfürdővé a szó szo­ros értelmében nem változtál. „Hivatalosan" nem is vagy gyógyfürdő, hiszen fürdőorvos itt emberemlékezet óta nem telje­sített szolgálatot, s ha mintegy 10 esztendővel ezelőtt még mű­ködtek kádfürdőid, ma azokra csak régi tisztelőid emlékeznek. Igen, mintegy 10 esztendővel ezelőtt fürdőmester vette keze­lésbe az idelátogatókat, a kád­fürdőt igénybevevőnek gyúró ál­lott a rendelkezésére. Megjaví­tották akkoriban a Kolozsvár- Napocáról idevezető műutat is, amely ma nem­ egy szakaszán — főként Kolozs területén — ala­pos újításra szorul. És Kolozs so­hasem adott okot a panaszra. A kispénzű üdülő idejött a kör­nyékről és idejött az is, akinek ideje volt kevés, nem kívánt messzebbre utazni gyógyul­ás cél­jából. A szósvíz, a meleg, a kel­lemes légkör a nyár, az egész­ség örömeiben részesített. Kolozs senkinek sem okozott csalódást, mert szerényen „csak" annyit ígért: a szórakozni vágyó kelle­mesen tölti el idejét, a fáradt felfrissül, a beteg állapota ja­vul. És az arcok megvidámod­­tak, a szív reménnyel telt idén — a két sójtó várja, vonzza a közönséget. Többször voltam künn, bátran állíthatom, már a kapuban megcsap a sós levegő eltéveszthetetlen illata. Rendezett a park, tiszták a sé­tányok, a bejárattól a strandig a szem gyönyörködik a megszo­kott, oly meghitt látnivalóban: bólognak, zöldellnek a fák, vi­rít a pázsit, csillognak a virá­gok. Balra a hotel hívogat, jobb­ra az elegánsan berendezett vendéglő. A hotel szobái tága­sak, az ágyak szélesek, kényel­mesek, a vendéglő kosztja kitű­nő. (A fürdő mellékgazdasága biztosítja a szükséges hús meny­­nyiségét és minőségét). Az árak mind a szállóban, mind a ven­déglőben mérsékeltek. Minden okunk meglehet a megelége­désre. És ne felejtsük: szép az idő. Mégis elégedetlenkedünk. Va­lamit hiába keresünk. Megszok­tuk, hogy létezik, él, megszoktuk, hogy minket szolgál és értünk van. Nem működik idén a meleg fürdő. Kis, kevés befektetést igénylő meleg fürdő volt, férfi­ak, nők számára külön egy-egy medencével. A reumások nagy­részt idejöttek, mióta a kádfürdő megszűnt. A fürdő sok bajt meg­szüntetett, sok fájdalmat enyhí­tett. Akinek esetleg nem hasz­nált, annak biztosan nem ártott. Orvosi beutalás nélkül érkeztek a látogatók és nem egy moz­gásszervi betegről tudok, aki esküdött a kolozsi meleg fürdő csodával felérő hatására, ma­gam is hűségesen fölkerestem valahányszor alkalmam nyílott rá. A kicsi épület sós párájában tá­gultak a pórusok, zsigereket, csontokat, ízületeket eleven, él­tető erő járt át. A pihenőben kényelmes fekhelyen lehűltünk, szoktattuk vissza szervezetünket a kinti hőmérséklethez. Jó volt, hogy volt az a meleg fürdő. Értem, hogy megöregedett, hogy nem felel meg a korszerű követelményeknek. De azért hi­ányzik. És e percben az sem vi­gasztal, hogy még tavaly helyi szakemberek fölmérték a lehető­ségeket és tanulmány készült a kolozsi fürdőtelep — egy jö­vendő, igazi fürdőtelepi — lé­tesítésének a feltételeiről. Tu­dom, sok erőfeszítés szükséges, hogy a természet kincsét kiak­názhassuk. Tudom, sokak össze­fogása kelletik ehhez. Mégis, úgy érzem, nem fölösleges szót ejteni Kolozsról, amelynek híte nem országos. Nem az én sza­vam, hanem, a gazdaságosság, a hasznosság, a közérdek a dön­tő. Ezért jósolok én jövőt Kolozs­­nak. Alighanem nem vagyok e­­gyedül azzal a véleményemmel, hogy minél előbb valósul meg itt valami az elképzelésekből, annál hamarabb térül vissza az anyagi befektetés, a lelki „rá­fordítás". És addig is: hív, gyógyít a két sóstó. Búvó, lebegő, simogató meleg, gyöngyöző gyógyvíz, át­öleli testünket és felszínen tart­ja a reményt. Márki Zoltán Ma: szép idő Világ proletárjai, egyesüljetek ? A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA A 2. oldalon: • SPORT • AZ OLVASÓ FÓRUMA A HAZAFISÁG -A TETTEK NYELVÉN sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom épí­tése , az egész nép al­kotása, s a Román Kommunista Párt vezetésével tudatosan vesz­nek részt benne nemzetiségi kü­lönbség nélkül az összes dolgo­zók. Tartalmánál és lényegénél fogva történelmi folyamat és tör­ténelmi törvényszerűség ez, mert e társadalmi fejlődés ob­jektív törvényeiből kindulva dön­tött a nép az új rendszer mel­lett. Ugyanis felismerte, hogy a szocializmus és a kommunizmus felel meg leginkább az ember mindenkori szabadság- és füg­getlenségi vágyának, s hogy ez a rendszer biztosíthatja a tár­sadalmi és nemzeti-nemzetiségi egyenlőséget, az egyenlő jogok gyakorlásához a feltételeket. Kommunista pártunk pedig megértette, hogy a szocializmus csakis úgy lehet életképes, ha a valóság talajában gyökerezik, s ha az emberek tudata tükrözi nemes eszméit. A társadalom forradalmi átalakításának u­­gyanis egyik alapvető tényezője a magas fokú öntudat, s az a tény, hogy a népi tömegek ma­gukévá teszik a társadalom cél­kitűzéseit és legjobb tudásuk szerint cselekszenek azoknak el­éréséért. Mivel a szocializmus építésére a nép fejlődésének objektív kö­vetelményeként kerül sor, a nem­zeti értékek a történelem és a kultúra értékei azonosulnak a szocializmus politikai, erkölcsi és ideológiai értékeivel. Nincs el­lentmondás a haladó hagyomá­nyok, a múlt iránti hűség és az új rendszer iránti elkötelezett­ség között, a hazafiság egyaránt jelenti a történelmi múlthoz és a szocialista hazához való ragasz­kodást. Mély igazságot tükröz­nek Nicolae Ceaușescu elvtárs­nak a forradalmi, szocialista ha­zafiság tartalmát meghatározó szavai: „A hazafiság, a Haza iránti szeretet és odaadás, a forradalmi, kommunista öntudat megnyilvánulása, minden kom­munista, minden dolgozó becsü­­­letbeli k kötelességének megnyil­vánulása az ősi föld és az új társadalom iránt". Hazánkban a szocializmus a társadalom fejlődésének az út­ját jelenti és azoknak az eszmé­nyeknek a megvalósulását, ame­lyekért megannyi nemzedék hő­siesen küzdött. Éppen ezért az új rendszer iránti odaadás nem egyéb, mint a haza iránti hű­ség. S e meggyőződés hitelét nem szavakkal szoktuk mérni, hanem tettekkel, magatartással és azzal a munkálkodással, amellyel hozzájárulunk pártpolitikánk megvalósításához. A hazafiság­­nak nincs szüksége szüntelen hangoztatásra, mert olyan lé­nyegi vonás, amely az ember gondolkodásában és viselkedé­sében nyilvánul meg. Méltóság­érzet ez, mert abból a tényből fakad, hogy a dolgozók saját sorsuk urai hazájukban és men­tesek a kizsákmányolástól, az el­nyomástól, bárminemű egyenlőt­lenségtől. Nálunk messzemenő tisztelet, megbecsülés övezi a munkát, a dolgozó embert, biz­tosítva van számára a lehetőség, hogy részt vegyen a társadalmi döntéshozatalban, a közügyek irányításában. Éppen ezért a szocialista ha­zafiság mindenekelőtt a munká­ban, a társadalmilag hasznos tevékenységben mutatkozik meg. Nálunk a munka az élet lényegi velejárója, elengedhetetlen lét­­szükséglet, az ember megbe­csülésének legfőbb kritériuma. Rendszerünk a méltányosság és az igazságosság alapján java­dalmazza a munkát, s minden­kinek egyformán biztosítja a munkához való jogot. És társa­dalmunk magára vállalja — az oktatási hálózat minden fokoza­tán és valamennyi szakmában — a munkaerő felkészítését. A szocializmus iránti ragaszkodás lényegében tehát azt tükrözi, hogy ez a rendszer megbecsüli az embert, a munkát, s ezt az anyagi és szellemi jólét egyetlen forrásának tekinti. Fontos helyen szerepel a ha­zafiság összetevői között a szoli­daritás érzése azzal a közösség­gel, amelyben élünk és dolgo­zunk. A kölcsönös segítségnyúj­tást, az együttműködést és a szolidaritást társadalmunk reális élettényekké változtatta, mert felszámolta a kizsákmányolást, a megkülönböztetés bármilyen formáját, és nemzetiségi különb­ség nélkül minden állampolgár­nak megteremti az egyenlőség és az érvényesülés feltételeit. A szocializmus új erkölcsi és politikai tudatot, új magatartás­­formát jelent, amelyre a­ forra­dalmi, harcos, kritikai és önkri­tikai szellem jellemző. Ez az ön­tudat az ismeretek állandó gya­rapítására, elvszerűségre, állás­­foglalásra ösztönöz, az újért való következetes harcra és a maradi, elavult felfogások hatá­rozott visszautasítására, a párt elvszerű marxista-leninista nemzeti politikájával ellentétben álló bármilyen megnyilvánulás határozott visszaverésére. Tehát a szocialista hazafiság azt je­lenti, hogy az új rendszer eszmé­nyeinek, az általa vallott érté­keknek a szellemében élünk, hirdetjük és megvédjük ezeket. A párt és főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs szemléletében hazánk szocialista társadalmá­nak ereje és szilárdsága a nép, nemzetiségi különbség nélkül valamennyi dolgozó összefogá­sában rejlik. Ez az összefogás pedig azon alapszik, hogy ná­lunk megegyeznek az emberek érdekei és egyazon eszmény valóra váltásán munkálkodunk valamennyien. Népünk ideoló­giai, erkölcsi és politikai egysé­ge teszi tulajdonképpen lehető­vé a haladást, társadalmunknak a civilizáció minél magasabb fokára való emelését. Ezért tu­lajdonít az RKP oly nagy jelen­tőséget egységünk, összetartá­sunk és testvériségünk állandó erősítésének, fejlesztésének, az ezt szolgáló politikai-nevelő munka elmélyítésének. Ez különösen a IX. pártkong­resszus utáni időszakban körvo­nalazódott világosan pártunk dokumentumaiban, Nicolae Ceausescu elvtárs beszédeiben. Miként az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának nemrégi ülése is hangsúlyozta, pártunk Úgy véli, hogy szocialista építő­munkánk hatékonyságának egyik legfőbb eredője az állampolgá­ D. Bartha Margit (Folytatása a 3. oldalon) XXXVII. évfolyam II098. szám 1983. augusztus 2., kedd 4 oldal­ára 50 báni Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul Export-Import presa P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. Redactia ELŐRE: 79776 Bucure$ti 33. Piata Scânteii 1, sector 1. ELŐRE szerkesztősége: 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1. I. kerület. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. IDÉNYMUNKÁK A MEZŐGAZDASÁGBAN EGY NAP A Nagy-Szamos völgyében elterülő Felér Beszterce-Na­­szód megyei községközpont, s névkártyájához nem sok adat szükséges, bemutatásához te­hát elégedjünk meg azzal, hogy a négy kis helységet — Felőr, Alsóilosva, Csicsóke­­resztúr, Hagymás — magába foglaló község lakosainak szá­ma 3374 . Agrártelepülés, e­­gyetlen mezőgazdasági ter­melőszövetkezete 1340 hektár szántón, 390 hektár kaszálón és 726 hektár legelőn gazdál­kodik. A háztáji gazdaságok­ban az állomány az állatössze­írás adatai szerint 1600 juhot és 1150 szarvasmarhát tarta­nak. A község családi házai­nak nyolcvan százalékában ivóvíz-vezeték található, ez a higiéniai viszonyokat is szem­lélteti. Jó gazdáiról mindig híres falu volt a környéken, ezt most is tapasztaltuk, s bár az ott töltött napon első­sorban a búza aratása érde­kelt, más téren is megnyilvá­nuló szorgalmuk észlelhető e­­redményeit írásunkban nem hallgatjuk el. Sokáig haboztam a terme­lőszövetkezet székháza előtt A HÉTBŐL, a kihalt udvar láttán, egyál­talán van értelme annak, hogy kopogjak az irodák ajta­ján? Jó lenne mégis, ha vala­ki útbaigazítana, az arató­kat keresve a reggeli órákban fölöslegesen ne bolyongjak, hiszen már jókora út állt e­­lőttem, noha a szomszéd falu­ból érkeztem gyalogosan, e­­lőbb a két falu mezőinek egy­­részét bejártam. — Mindenki a mezőn — hallottam Tök János könyve­lőtől, aki a távoli Árapataká­­ról már negyven évvel ez­előtt költözött Felőrre, s en­nek az időnek több mint a felét a termelőszövetkezetben dolgozta le. Tőle tudtam meg, hogy Ilosván aratnak, Felőrön csak aznap kezdték meg a kenyérgabona betakarítását, de a helybeli kombájnosok is már régen a gabonával foglal­koznak, előbb Temes megyé­ben vettek részt a kenyércsa­tában. Az elnököt, Bartha Andrást, ha ismerem, biztosan megtalálom a határban, gya­logosan van, s kis szerencsé­vel elkapom. Nézzek ki a ker­tészetbe is, ajánlotta a köny- FELŐRÖN velő, megkezdték a sárgadiny­­nye szüretelését. Nem tévedés, igen, a Nagy-Szamos hűvö­sebb éghajlatú vidékén fólia­sátrak alatt termesztik, a ko­rai termesztés egyébként a többi kertészeti termékkel e­­gyütt a legjövedelmezőbb te­vékenység Felőrön. Ne siessünk még az aratók­hoz, főleg azért, mert július közepéig sok százezer lejes bevétellel mérhető a Paulette Edmond kertészmérnök irá­nyításával dolgozó felőri asz­­szonyok szorgalmának ered­ménye. Idény elején csak sa­látából 42 tonnát értékesítet­tek, zöldpaszulyból eddig 60 tonnát, az eladott 542 tonna korai és nyári káposztából 1,9 millió a bevétel, több mint félmillió 100 tonna paradi­csomért, s még nincs vége az idénynek, de a jelzett idő­pontig 714 000 lejt vételeztek 209 tonna uborkáért. A nyár közepe előtt 937 tonna zöld­séget értékesítettek a felőri kertészek 3,6 millió lej ér­tékben. A bevétel gyarapodá­sához hátra van még a fok­hagyma, paprika, padlizsán, murok, dinnye, melynek szü­reteléséhez mégsem érkeztem el. Nem a szolárok trópusi melegétől féltem. Tombolt a nyár, árnyékban is többet mutatott harminc foknál a hőmérő, de várt a Kertek megött és Szőlők kö­zött nevű határrész, ahonnan még picinyke szellő sem hozta szárnyán a kombájnok dübör­gő zaját. A határban a helybeli Nagy István farmvezető mérnök fo­gadott, akinek hét éve a szü­lőfalu mezője a munkahelye. Számára aznap volt az idei nyár legnagyobb eseménye, délelőtt megkezdték az aratást. A termesztett búzafajták szép termést ígértek (az első nap a nem a legjobbnak számító vetéstáblán 2750 kiló volt az átlag), s még betakarítás ide­jén is bosszúsan gondol arra, későn kapták meg a műtrá­gyát, szerencsére olyan volt az idő, januárban műtrágyáz­hattak. Általában tiszták voltak az idén a felőli búzaföldek, gyo­mok vagy megdőlt búza nem nehezítette az aratást. A beta­karítást mégis lassította a gyakran bekövetkezett géphi­­básodás. Hét arató-cséplő gép körözött nem nagy termelő- Fejér László (Folytatása a 3. oldalon)

Next