Előre, 1983. október (37. évfolyam, 11149-11174. szám)

1983-10-01 / 11149. szám

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA OLT MEGYE BEFEJEZTE A KUKORICA BETAKARÍTÁSÁT NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS ÜDVÖZLŐ LEVELE a megyei pártbizottsághoz és Olt megye valamennyi mezőgazdasági dolgozójához Kedves elvtársak! Nagy megelégedéssel olvastam táviratukat, a­­melyben jelentik a kukorica betakarításának be­fejezését Olt megyében. A legmelegebben gra­tulálok a megyei pártszervezetnek, a kommunis­táknak, a megye mezőgazdasági egységeinek és az összes mezőgazdasági dolgozóknak ehhez a sikerhez. Megvalósításukat igen jelentősnek tartom, mi­vel bizonyítja, hogy a munka jó megszervezésé­vel, a munkaidő, az összes anyagi és emberi erők maradéktalan kihasználásával az idei kukorica­­termés begyűjtését minél rövidebb idő alatt és a legjobb körülmények közt be lehet fejezni. Meggyőződésem, hogy sikerük az ország vala­mennyi megyéje számára példát és ösztönzést fog jelenteni arra nézve, hogy méginkább fokozzák a kukorica és a többi növénykultúra betakarításá­nak és elraktározásának ütemét, idejében és jó minőségi feltételek közt elvégezzék az őszi veté­seket, s biztosítsák a jövő évi termés alapos elő­készítését. Meggyőződésem, továbbra is mindent el fog­nak követni az összes idei mezőgazdasági mun­kálatok példás elvégzése érdekében, újabb és egyre jelentősebb sikereket kívánok önöknek kedves elvtársak egész, a mezőgazdasági hoza­mok növelését, s szocialista mezőgazdaságunk­nak a haza általános fejlesztéséhez, a nép jóléte emeléséhez való hozzájárulása fokozását célzó tevékenységükhöz. Mindannyiuknak jó egészséget és boldogságot kívánok. NICOLAE CEAUSESCU TÁVIRAT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ, a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez. A kommunisták, Olt megye valamennyi mezőgazdasági dol­gozója hazafias büszkeséggel je­lenti önnek, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu fő­titkár elvtárs, hogy jobban megszervezve munkájukat, haj­naltól késő estig magas kommu­nista felelősséggel munkálkod­va útmutatásainak és az ön ál­tal kijelölt feladatok teljesíté­séért az egész bevetett területen befejezték a fogyasztásra szánt kukorica betakarítását. A továbbiakban a távirat ki­emeli: állandóan népünk leg­­szeretettebb fia, a párt főtitká­ra, a szocialista Románia elnö­ke, Nicolae Ceausescu elvtárs szenvedélyességének, odaadásá­nak és nap mint nap a munká­ban tanúsított hősiességének példaképét követve, a mezőgé­pészek, a szövet­kezeti parasz­tok, a falvak összes lakosai a legkisebbektől a legidősebbekig a pártszervezetek vezetése alatt összefogva erőfeszítéseiket. a megye történetében először, mindössze 25 nap alatt­ végeztek a kukorica betakarításával, s a megye számára nemcsak a be­takarítás befejezésének dátuma, hanem a betakarítási kampány időszaka is premiert jelent. Most — mutat rá a távirat — minden erőnkkel a kukoricának a mezőről az állami alap és a kombinált takarmánygyárak számára történő szállításán, a terület felszabadításán, annak szántásra és vetésre való előké­szítésén, a cukorrépa és a ta­karmány­növ­ények begyűjtésén munkálkodunk. Ugyanakkor je­lentjük főtitkár elvtárs, hogy az előirányzott több mint 50 000 hektár területen befejeztük a takarmánynövények és az árpa vetését, minden egyes mező­gazdasági egységben megkülön­böztetett figyelemmel végzik a búzavetést, minden feltételünk adva lévén ahhoz, hogy mintegy tíz jó munkanap alatt ezt az akciót is befejezzük. A községek lakosai, a tanulók és a katonák intenzív tevékeny­séget fejtenek ki ezekben a na­pokban a zöldségek, gyümöl­csök és a szőlő szüretelésén­és. A gyümölcsnél az exporttervet 133 százalékban teljesítettük. Befejezésképpen a távirat rá­mutat: a mangáliai munkata­nácskozáson, az Országos Mező­­gazdasági Tanács és az ipari ak­tíva együttes ülésén megfogal­mazott követelményeinek szel­lemében cselekedve, biztosítjuk, hőn szeretett főtitkár elvtárs, hogy mindent megteszünk, éjt­ő nappallá téve , fogunk munkál­kodni, hogy veszteségmentesen betakarítsuk és elraktározzuk az egész idei termést, egyben biztos alapot teremtve az 1984. évi gabonatermés számára is. Olt megye valamennyi mező­­gazdasági dolgozójának szívé­ből és öntudatából fakadó vál­lalása ez, akik kiváló munka­tettekkel óhajtják köszönteni az egységes román nemzeti állam megteremtésének 65. évforduló­ját. A megye lakosai ugyanak­kor tetteikkel válaszolnak a Szocialista Demokrácia és Egy­ség Frontja által az ön — a szo­cialista történelem alkotója a béke és a haladás országában — kezdeményezésére és köz­él­len Irányításával az egész nép­hez intézett békefelhívására. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT OLT MEGYEI BIZOTTSÁGA IDÉNYMUNKÁK A MEZŐGAZDASÁGBAN MEGTANULTAK EREDMÉNYESEN KERTÉSZKEDNI A MAROS MEGYEI SZENTPÁLON A gyár­ mező kapcsolat ru­galmassága tükröződik abban, ahogyan e farmon a betakarí­­tást-értékesítést megszervez­ték. Ami a ládákba gyűl­t s a készlet nem jelentéktelen, hiszen ottjártunkkor a tanu­lókkal együtt mintegy ötszá­zan serénykedtek —, késede­lem nélkül jut el a gyári fel­dolgozó vonalakhoz. Szakosított zöldségeskert e­­lőnye lenne mindez? Az is. A marosvásárhelyi konze­rgyár jól kialakított termelő bázisa kétségtelen a sikerek egyik forrása. Legalább ilyen fon­tos az is, hogy a szentpáliak megtanultak kertészkedni, pontosabban: ipari méretek­ben és a feldolgozó elvárása szerint zöldséget termelni. Bi­zonyság erre az idei év ala­kuló mérlege. A fölötte sze­szélyes időjárási feltételek kö­zött is képesek voltak nagy volumenű árut biztosítani. A mar értékesített 350 tonna pa­radicsom, a száz tonnát is meghaladó paprika (amely gyakorlatilag újdonság az ö­­vezet árutermelésében), a ká­poszta és a gyökérzöld­ságfé­lék, a má­sodvetésként beérett zöldpaszuly folyamatos feldol­gozási lehetőséget teremtett. Persze, nem mindenből hoz­ták az előirányzottat, különö­sen az­ uborka érezte meg a csapadékhiányt, s bár öntöz­tek, még az őszi napokban is, amire talán sosem volt példa, egyes kultúrákból a lehetsé­gesnél kevesebb termett, ösz­­szességében viszont a farm beváltotta a reményeket: Szőcs László mérnök irányítá­­sával nagy mennyiségű áru­val segíthette a gyár nyers­anyagszükségletének fedezé­sét. S a szezon még nem ért véget, folyamatosan dolgoznak a gyökérzöldségfélék betaka­rításával, a káposztának is mielőbb biztonságba kell ke­rülnie. Persze, közben javá­ban zajlik a felkészülés az új idényre. Nem csupán a már elvégzett vetések révén, ha­nem mindenekelőtt a földek feljavításával, trágyázással, meszezéssel teremtenek felté­teleket arra, hogy jövőben még bőségesebb legyen a zöldségszüret. A lehetőségek adottak erre. És nem csak itt, ha­ne­m, me­­gyeszerte, mert jól halad a zöldségönellátási program tel­jesítése. A tavaly elért re­kordtermés után a jelek sze­rint idén még eredményesebb lehet a mérleg. Az a körül­mény, hogy csupán az üveg­házi termelésből a rilenye 2390 tonna primőrt értékesített, vagy az, hogy a szabadföldi termesztés mennyiségileg már meghaladta a 20 ezer tonnát, sejteti annak lehető­ségét, hogy a tervmutatókat túlteljesítik. S örvendetes, hogy nem csupán a zöldség­félék termesztése teljesedett ki, hanem a gyümölcs- és a szőlőtermesztés színvonala is garanciát nyújt az önellátás­ra.Ami probléma, s amelynek megoldásában véleményünk szerint föltétlenül előbbre kell lépni, az az öntözés. Igaz, a kertészeti farmok elhelyezésé­nél messzemenően figyelembe vették az öntözési lehetősége­ket is, de akkor, amikor tény­legesen szükség volt a vízre, bizony sok helyen nehézsé­gekkel járt a grafikonok be­tartása. Pontosabban, nem mindig sikerült annyi vizet biztosítani, amennyire szük­ség lett volna a zöldségfélék­nek. Mindez bizonyos mérték­ben a gyakorlat hiányával is magyarázható, hiszen eddig tartósabb öntözésre nem volt szükség. A berendezések kar­bantartása, üzemeltetése is nehézkes. Indokolt tehát ala­posabban mérlegelni az öntö­zési feltételek kiterjesztését. Minderre jó lehetőséget te­remt a megyében most zajló széles körű felmérés, amelyet az övezet vízkészleteinek számbavételére készítenek. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatá­sának szellemében Maros me­gyében is átfogó program ké­szül az öntözés kiterjesztésé­­re, akárcsak a lecsapolási munkálatok folytatására, az erózió elleni küzdelem meg­szervezésére, feltételeket biz­tosítva ezzel is a hozamok e­­melésére. Nos, e törekvések keretében minden bizonyal elsődlegesen mérlegelik a zöldségesek öntözési lehetősé­geinek­ kiterjesztését azért, hogy még részlegesen se mér­sékelje a hozamokat a csapa­dékhiány. Flóra Gábor A 2. oldalon: A Román Televízió műsora MÁTÓL: kiterjesztik a globális akkordjavadalmazási formát az egész nemzetgazdaságra újabb dolgozói kategóriának — több mint 170000 fémipari dolgozónak — emelkedik a javadalmazása O­któber 1-től — tehát má­tól — kezdődően hatály­ba lép az Államtanács Törvényerejű rendelete a glo­bális akkordjavadalmazási for­ma, valamint az egyes ágaza­tok és tevékenységek sajátos javadalmazási formáinak alkal­mazására, ugyanakkor pedig újabb dolgozói kategória, jelen esetben több mint 170 ezer fém­ipari dolgozó, részesedik, a tör­vény által meghatározott kere­tek közt, javadalmazásemelés­ben. Egyfelől tehát az eddigi termelési gyakorlatban már jól bevált, eredményes és méltá­nyos javadalmazási forma válik általánossá nemzetgazdasá­gunkban, amikor is a globális akkord, mint legfőbb munka- és termelésszervezési illetve java­dalmazási forma, felöleli immár az egységek egész személyzetét, vagyis a direkt termelő személy­zeten kívül a javítás és karban­tartás terén dolgozó munkáso­kat, mestereket, mérnököket, technikusokat és más személy­zeti kategóriákat, beleértve a vállalatok, gyárak, üzemek, rész­legek, műhelyek, brigádok és más alakulatok személyzetét is. Másfelől a több mint 170 ezer fémipari dolgozó javadalmazá­sának emelkedésével ismétel­ten kidomborodik pártunknak, a párt főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a dolgo­zók jóléte, életminősége szün­telen javítása iránt tanúsított következetes gondoskodást­, az a tény, hogy — amint arra pár­tunk főtitkára rámutatott — : „Ezen intézkedések alka­lmazása ismételten, erőteljesen tanúsítja, hogy a párt legőbb célja, a szocializmus lényege — az em­ber, annak jóléte és boldog­sága, hogy mindaz, amit szo­cialista társadalmunkban meg­valósítunk, a termelőerők álta­lános fejlesztésére, az ország felemelésére fordítunk, ezen az alapon a nép anyagi és szel­lemi életszínvonalának emelését szolgálja.1. Ezekben a napokban — de, mondhatni, a munkajavadalma­zási rendszert tökéletesítő, a szocialista elosztás elveinek ha­tározott alkalmazását szorgal­mazó törvényerejű rendeletek közrebocsátása óta — vállala­tainkban, gazdasági egysége­inkben pezsgő tevékenység zaj­lik. Kétségtelenül a vállalatve­zetőségekre, a dolgozók taná­csaira, a vállalati közgazdá­szokra hárul a legfőbb feladat, azokra tehát, akik az egység tervének lebontását végzik, s ennek keretében kidolgozzák minden egyes munkaalakulat számára a főbb nyers-, segéd-, tüzelőanyag és energia­nalasz­­tási normákat, a leszerződött fi­zikai termelés teljesítésére for­dítandó anyagköltségeket, meg­határozzák a minőségi felada­tok értékelésének a módoza­tait, úgyszintén a szükséges munkanormákat és a termék- Miklós László (Folytatása a 2. oldalon) XXXVII. évfolyam 11149. szám 1983. október 1., szombat 4 oldal­ára 50 báni Redactia ELŐRE. 79776 Bucuregli 33. Plata Scinteii I. sector ,L ELŐRE szerkesztősége, 79776 Bukarest 33. Scinteia tér I­­I. kerület. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 13 03 92. Előfizetéseket elfogadnak az összes posta k­íván­aik a levélkézbesítők és a lapterjesztők. L­apunkat küröb­b­e a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM -Departamentul Export-Import presa P. O. Box 133—133 - Telex: 11276. Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. EGÉSZ NÉPÜNK TUDATÁBAN LELKES VISSZHANGRA TALÁLT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÉS AZ SZDEF MOZGÓSÍTÓ BÉKEFELHÍVÁSA KÖVITHZiMN SmSZilllB A JEGMRKIÉI HAJSZA MÍGJÍXEZÍSEÉRT, A NUKLEÁRIS IíSZÉl­ ELHÁRÍTÁSÁÉRT EURÓPA VISSZAHÓDÍTÁSA Európát nem csak 'öt legenda szerint rabolták el. Rablóhadjá­ratok ezrei és ezrei indultak el­­lene, hogy megtépázzák, fölper­­zseljék, romokba alázzák. Az ókori legendából mi egyértel­műen a háború pusztította Eu­rópa valóságát olvassuk ki. A fújtató bika számunkra a hábo­rú réme. Számolhatatlanul sok háború nyoma mindmáig vérzik földrészünk testén. S a föld a­­latt nemzedékek pora, az áldo­zatoké. Senki sem adhatja már vissza a fiatalon elpusztított em­berek elrabolt mosolyát. Sokfelé megfordultam Európában, és bármerre is jártam volna, a tör­ténelmi emlékezet arra figyel­meztetett: itt valamikor csatatér volt! Valamikor a költészet el­merengett a romok láttán, s bennük a kegyetlenül múló, visz­­szafordíthatatlan idő jelképét látta. Mi, e századvégről, két világháborúval az idegrendsze­rünkben nem az idő, hanem az idők, a kegyetlen, fegyveres erő­szak jelképeinek érezzük a ro­mokat. Vannak közöttük ősi te­lepülésekből hátramaradt kö­vek, ókori "oszlopok, középkori falak, újkori tornyok. Egyet-mást mindig újjáépített a békéről ál­modozó kéz és lélek, hogy az­után újból romba döntse a rom. De hát, hányszor kell Európát újjáépíteni, Koppenhágában és Rómában, hollandiai kisvárosokban, a Themze, a Szajna, a Rajna, a Duna és a Néva partján, bárhol is fordultam volna meg, egy is­merős vagy egy ismeretlen, egy pályatárs vagy egy idegenveze­tő, miközben egészen másról beszélgettünk, hirtelen fölhívta a figyelmemet valamire, ami a háborúra emlékeztet. Az az „egészen más”, pedig nem volt egyéb mint a béke. Most Euró­pa valóban beszélgetni akar, mást akar, mint a háborút. Rég­óta álmodja a kinyújtott kezek Európáját, amelyben a folyók felett ívelő hidak örökre épek maradnak. Aki már látott — a­­kár fényképen is — halott hidat, roncsait körülkavaró zavaros vi­zeket, éreznie kellett, hogy a há­ború mindenekelőtt az emberek, a népek közötti hidakat égeti föl. S aki átkelt az ép hidakon, aki bolyongott az utakon, azt akarja, hogy az utak járhatók maradjanak, és elvezessenek Eu­rópa népeinek szívéhez, össze­kössék ezeket a szíveket. „Szeretnénk elérni — mondta nemrég Nicolae Ceausescu elv­társ marosvásárhelyi beszédében —, hogy kontinensünkön minden egyes nemzet tiszteletben tartsa egymást, létrejöjjön a nukleáris fegyvertől mentes Európa, a sza­bad és független emberek egye­sült Európája.” Tudnunk kell, hogy ez a régi törekvés és álom nem csak aktuálisabb, mint va­laha, de a fennmaradás egyet­­len alternatívája. Minden eddigi háborúból, bármilyen tragikus is volt, bármennyi siralmas pusztí­tással és szenvedéssel is járt, volt visszaút a békéhez. Az atomháborúból nincs. A rakéták telepítésével nem Európa bizton­sága, hanem létbizonytalansága növekszik. A fegyverkezés a­­múgy is fölemészti a fejlődésre fordítható emberi energiák oly tetemes részét, amellyel valójá­ban az egész emberiség gond­­ján-bajón lehetne könnyíteni, sőt azok megoldása is csak a béke távlat­ában" képzelhető el. A dolgozó logikájából következik: mindkét világháború Európából indult, a világbékének is Euró­pából kell fölszárnyalnia, a sza­bad és független emberek egye­sült Európájából. A szabad és független, emberrel egyesült ember mindig is európai esz­mény volt. Most valósággá kell válnia, mint egyetlen alternatí­va, mely t­táni harcot követel, de a fegyverek ellen. A mi ke­zünk kinyújtva, ölelkezésre, e­gyesülésre hívja a szabad és független emberek Európáját, békés együttműködésre, egymás megbecsülésére, az építés, az otthonteremtés, a kultúra egy­más szabadságát és közös bé­kéjét tápláló versenyére. Amely csak győzteseket ismer, Európa arcára vissza kell va­rázsolnunk a mosolyt. Azt a mo­solyt, amely Mona Lisa arcán rejtezkedik, és ott bujkál min­den emberi ember szája sarká­­ban. Csak ki kell szabadítani a gondok ráncaiból, a rakéták rávetülő árnyékainak hálójából. És fölvetíteni a tisztuló égboltra. Szász János Újabb békegyűlések országszerte — tudósításaink a 3. oldalon

Next