Előre, 1985. február (39. évfolyam, 11564-11587. szám)

1985-02-01 / 11564. szám

TÖBB SZENET AZ ORSZÁGNAK! A dolgozók munkaközösségei országszerte minden­ erőt latba vetnek az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága intézkedéseinek, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásainak és orientációinak példás valóra vál­tásáért. ■­ A bányászok továbbra is mindent megtesznek, hogy minél több szenet adjanak az országnak, biztosítsák az összes hőerőművek zökkenőmentes munkáját. A sotíngai (Dimbov­a megye) bányászok, a dolcesti-i villamoserőmű el­látói ütemesen és megszabott mennyiségben szállítják a sze­net. A gheboieni-i, sotingai, margineancai szektor, valamint a Ialomita partján elterülő külszíni fejtés dolgozói terven felül 500 tonna jó minőségű lignitet termeltek ki s az év eleje óta több mint 50 000 tonna szenet szállítottak le a meg­rendelőnek, nagyrészt behozva a lemaradást. ||§ Szép sikerekről számolhatnak be a Hunyad megyei bányászok is. A lónyai bányaipari vállalatban terven felül 1500 tonna szenet, a barbatényiban több mint 1100 ton­na szenet hoztak felszínre. A zsilparosényi bányászok 1000 tonnával teljesítették túl szállítási kötelezettségeiket. Így A beurdai bányában új munkafrontokat nyitottak meg s így a napi széntermelés 30 tonnával növekedett. A verne­ti-i szektorban a napi kitermelés 100 tonnáról 250 tonnára emelkedett.­­ A motrai bányaipari kombinát munkaközössége, amely az idén az ország lignittermelésének 31 százalékát kell hogy leszállítsa, január eleje óta 625 000 tonna energetikai szenet termelt ki. A mennyiség csaknem 65 százalékát a hó­nap második felében valósították meg, amikoris az egész technológiai folyamat, mind a mélyművelés, mind pedig a külszíni fejtés javítása nyomán a fizikai termelés 71 száza­lékkal növekedett. A voivozi-i (Bihar megye) bányászok határidő előtt teljesítették január havi szocialista versenyvállalásu­kat, s terven felül 25 000 tonna szenet termeltek ki. A szép sikert a jó munkaszervezésnek, a kitermelési technológiák tökéletesítésének, a szállítás korszerűsítésének köszönhetik. A cimpulung-musceli bányaipari vállalat egységei a foganatosított műszaki-szervezési intézkedések nyo­mán meggyorsították a szénkitermelés ütemét, behozták az idei tél okozta lemaradásokat, s terven felül 3500 tonna lig­nitet termeltek ki, 2500 tonnával teljesítve túl januári fel­ajánlásukat. A kiemelkedő sikert elsősorban egy önjáró jövesztő, biz­tosító és szállítóberendezéssel felszerelt új fejtés megnyitá­sának, három nagyteljesítményű szénkombájn beállításának, az aggregátok, a berendezések, és a szállítószalagok teljes kihasználásának, a rendszeresen háromváltásos munkának, továbbá annak köszönhetik, hogy a kitermelt lignitet nehéz tehergépkocsikkal operatívan továbbították a Schitu-Golesti vasúti állomásra, ahonnan vonaton szállítják tovább a doi­­cesti-i hőerőműhöz. A ZILAHI HŐERŐMŰBEN villamos Áram terven felül Január utolsó napjaiban érdeklődtünk a zilahi hőerő­mű munkaközössége tevé­kenységéről, tehát a rendkívü­li fagyos napok múltán, ami­kor a hótakaró nélkül maradt déli fekvésű domboldalakra, tekintünk fel a municípium ipari övezetéből. Enyhült a tél szigora, így csak utólag szerzünk tudomást az átélt nehézségekről, a helytállás pa­rancsolta erőfeszítésekről, a­­mikor a szénszállító vagonok kirakodásánál dolgozók nehéz körülmények közepette bizto­sították az erőmű üzemelteté­sét. Folyamatos, kitartó mun­kájuknak köszönhetően a leg­hidegebb időszakban is mű­ködtek a szállítószalagok és a malmok, következésképpen a kazánok is teljes kapacitással üzemeltek.­­ Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának az energiatermelés megfelelő nö­velését szolgáló intézkedései­re, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásaira válaszolva, vál­lalatunk munkaközössége ha­tározottan fogott munkához — nyilatkozta Mihai Manea igazgató —, az erőket a szén­szállító vagonok gyors kirako­dásához összpontosítottuk, u­­gyanakkor kettőzött figyelem­mel követtük nyomon az e­nergetikai blokkok és beren­dezések kifogástalan üzemel­tetését biztosító tevékenysé­get. • A zilahi hőerőmű a kisebb kalóriatartalmú lignit értéke­sítését célzó intézkedéseknek megfelelően azzal a rendel­tetéssel épült, hogy az ipar­­vállalatokat hőenergiával és ipari gőzzel lássa el, ugyanak­kor biztosítsa a municípium összes lakótelepein a lakások fűtését. Üzemeltetéséhez nem kevés szén szükséges, ezt el­sősorban a sarmasági bánya­­vállalat fejtéseiben termelik ki.­­ A leghidegebb napokban is, és jelenleg is, a szerződés­ben megállapított mennyiség­ben, ütemesen szállítják válla­latunk részére — folytatta Mi­hai Manea —, és nem követ­kezhet be fennakadás, ele­gendő tartalékkal rendelke­zünk, hogy a tervezett para­méterek szintjén termeljünk. A gőzkazánok biztonságos ter­meléséért intézkedtünk, a karbantartók jól végzik mun­­kájukat, különben növeltük e munkacsoportok létszámát, éjjel-nappal" állandó az ügye­let, hogy megfelelően használ­ják ki az energetikai blokko­kat és berendezéseket, a kira­kodó és fémszállító berendezé­sek biztonságosan üzemelnek, és folyamatosan történik az erőmű szénellátása. Úgyszin­tén növeltük a gőzkazánoknál és a hőenergiát termelő többi munkahelyen dolgozó csopor­tok létszámát, minden műszak idejére biztosított az állandó műszaki felügyelet, hogy biz­tonságosan és teljes kapacitás­sal termeljünk. A termelés menetének szigorú nyomon­­követése, a rend és a fegyelem megkövetelése lényegében a hatékony és biztonságos ter­meléshez vezetett, ezért tudjuk biztosítani a távfűtési háló­zat részére is a megszabott mennyiségű hőenergiát.­­ Tavaly június óta Zila­­hon is termelnek villamos ára­mot, a jubileumi esztendő premierjeként az itteni hőerő­mű is bekapcsolódott az orszá­gos hálózatba. Hogyan járul­nak hozzá a zilahi hőerőmű dolgozói a nemzetgazdaság energiaellátásához? — Terven felül termelünk. Hogyan zárjuk a hónapot, még n°m tudom pontosan, annyit viszont konkrétan állíthatok: január elejétől 28-ig 26 000 ki­lowattóra villamos áramot ter­meltünk terven felül a nem­zetgazdaságnak. Fejér László ENERGIATAKARÉKOSSÁG AZ ÜVEGKUPOLÁK ALATT A város utolsó házait el­hagyva, a hófehér mezőben ezüstösen csillognak a temes­vári állami és szövetkezeti zöldségtermesztési társulás ü­­vegházai. Tizenkét hektáron terpeszkedik itt az üvegkupo­lás birodalom, ugyanakkor ti­zenegy hektárnyi fóliasátorban és 432 hektár szántóföldön is gazdálkodnak év közben a te­mesvári kertészek. — Bizonyára az energiata­karékosságra kiváncsi —­ fo­gad Fanii Mihai mérnök, a társulás igazgatója, amikor a szobába lépek. — Kemény telünk van, ha jól emlékszem 1954-ben volt még ehhez ha­sonló a január. De akkor nem voltak üvegházaink, nem kel­lett télen is termelni, éjjel­nappal résen lenni, úgy, mint most. Ma reggel is mínusz 17 C-fokra süllyedt, a hőmérsék­let, de mértünk már mínusz 26 fokot is. Ennek ellenére, eddig nem történt baj, nem volt fagykárunk. Pedig taka­rékosan fűtünk, éppen csak annyira, hogy ne fagyjanak meg a hideget egyébként jól bíró növényeink, a karalábé, saláta, káposzta, a szegfű. Az üvegházakba indulunk. — Ezzel volt szerencsénk — mutat körül az üvegfalakra az igazgató. — A tavalyi szolá­roktól visszamaradt polieti­lénnel, két rend műanyaglap­pal vontuk be a növényháza­ink falait. Valósággal kibélel­tük, hogy kirekesszük a fa­gyot. Nagy munka volt, de megérte. Nézegetem az üvegkupolá­kat. Maroknyi hó sincs rajtuk, eltávolították a tetőzetről, hogy ne álljon a napsugarak útjába. Hisz tiszta, napsütéses időben a természetes hőener­gia pótolhatja valamelyest a mesterséges fűtést. Mint pél­dául most is, mikor komoly fagy van igaz, de felhőtlen az ég, süt a nap. Az egyik üvegházba lépünk, ahol salátaültetvényeket és szegfűágyásokat locsol néhány vattakabátos munkás. A cső­hálózat éppen hogy langyos. — Hány fok lehet itt? — kérdem Fann igazgatót. — Két-három Celsius körü­li a hőmérséklet — kapom a választ —, de ezek a növé­nyek, úgymond, zéró fokig bírják a hideget. Most éppen szünetel a fűtés, ilyen kora déli órákban, ha tiszta az idő a napfényre bízzuk növény­házainkat. Hiába, komoly e­­nergiatakarékossági csatát folytatunk az üvegkupolák a­­latt. Persze, abban az üveg­­házban, ahol a palántákat ne­veljük, ott jobban fűtünk, 6—10 Celsius-fokot biztosí­tunk. Mellesleg nagy körülte­kintéssel szerveztük meg a te­vékenységet. Először is, a hő­központhoz legközelebb eső üvegházban neveljük a szapo­rítóanyagot, belül is védett, polietilénnel kitapétázott terü­leten. A káposztát és karfiolt például elvetettük, a növény­kék jobbára ki is keltek a lá­dákban, február végére hozzá­látunk a korai növények kiül­tetéséhez. És el kell kezde­nünk a tápkockák készítését is. Annál inkább, mert az ü­­vegházi, fóliasátras és szántó­földi zöldségtermesztéshez nem kevesebb, mint 13 millió darab tápkockára van szük­ségünk. Ennek az elkészítése temér­dek munkát és időt igényelne, ha nem rendelkeznének egy olyan praktikus, nagy teljesí­tőképességű géppel, amely na­­­ponta 100 ezer darab tápkoc­kát préselhet. Nagyüzemi szin­ten gazdálkodnak a temesvári kertészek, amint Fanu igazga­tó szavaiból kitűnik, a legjobb termesztési módszerek, a tu­dományos eredmények segít­ségével, egyre inkább függet­lenítik a termelési folyamatot az időjárás szeszélyeitől, ked­vezőtlen hatásaitól, s úgy, hogy közben az üzemanyag-, az e­­nergiatakarékossági normák­nak is eleget tegyenek. 1984-ben sem volt túlságo­san kedvező az időjárás a zöldségtermesztés számára, mégis az előirányzott 7500 tonna zöldségárut maradékta­lanul előállították. És az ex­portfeladatoknak is becsület­tel eleget tettek. A tervezett 305 helyett 460 tonna ter­ményt szállítottak külföldre. A virágkertészek pedig szeg­fűből, fréziából és ciklámen­ből az előirányzott 1 100 000- rel szemben 1 300 000 szál vi­rággal látták el a várost. — Csak enyhülne kicsit az idő — aggodalmaskodik Fanu mérnök — mert a XIII. párt­kongresszusi irányelvek szel­lemében megnövekednek,a mi feladataink is, az idén már 9000 tonna zöldséget kell ter­mesztenünk. Márpedig sok múlik az évkezdésen, a nor­mális termelőtevékenység biz­tosításán. Amióta ez a cudar idő tart, állandó éjszakai szol­gálatot teljesítünk, járjuk az üvegházakat, mérjük a hő­mérsékletet. Eddig nem tör­tént baj, és reméljük ezután sem fog ki rajtunk ez a ke­mény tél. Ezidáig az engedé­lyezett fűtőanyag- és áramfo­gyasztási mutatókat nem lép­tük túl, ellenkezőleg, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottsága energiagazdálkodásra vonatkozó programjának elő­írásai szerint némi megtaka­rítást is elértünk. Szívós energiagazdálkodási csata folyik tehát az üvegku­polák alatt, a zord téli világ­tól körülzárt zöld szigeten, ahol a kertészek körültekintő gondolkodásának köszönhető­en nem tud diadalt aratni a fagy. Deme János Vilasz proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉBEN LENDÜLETES MUNKÁVAL A TERVFELADATOK ÜTEMES TELJESÍTÉSÉÉRT! NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ ZIMBABWE KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke január 30-án bú­csúlátogatáson fogadta John Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke január 30-án, szerdán búcsúlátogatáson Jo­George Mayowét, Zimbabwe Köztársaság bukaresti nagy­követét abból az alkalomból, hogy a nagykövet befejezte gadta Neville Hugo Sale Jud­­dót, Új-Zéland bukaresti nagykövetét abból az alka­lomból, hogy a nagykövet be­küldetését országunkban. Az államfő szívélyes be­szélgetést folytatott a távozó Zimbabwe nagykövettel, fejezte küldetését országunk­ban. Az államfő szívélyes beszél­getést folytatott az új-zélandi nagykövettel. ÚJ-ZÉLAND NAGYKÖVETET ÜDVÖZLETEK AZ ORSZÁG MINDEN RÉSZÉRŐL NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ SZÜLETÉSNAPJA ÉS TÖBB MINT ÖTVENÉVI FORRADALMI MUNKÁSSÁGÁNAK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL (3. oldal) . AZ SZDEF III. KONGRESSZUSA, VALAMINT AZ SZDESZ II. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA ELŐTT (2. oldal) A NAGYBÁNYAI RUHAGYÁRBAN ÜTEMES MUNKA, FOLYAMATOS EXPORTSZÁLLÍTÁS Előző nap hosszú TIR-jel­­zésű teherautót láttam parkol­ni a nagybányai ruhagyár é­­pülete előtt. Jó jel­t gondol­­tam, s feltevésemben igazol­tak a szakemberektől szerzett értesülések. — Nyugatnémet partne­rünknek küldtünk szállít­mányt — tájékoztatott Mer­­schi Ileana, a vállalat főmér­nöke. — Különben nem ez volt az idén az első, angol és amerikai egyesült államok­beli megrendelőknek is szállí­tottunk termékeinkből. Az év eddig eltelt időszakában a ki­vitelre elküldött termékeink értéke meghaladja a 250 000 dollárt. A következő napok­ban ezek értéke — újabb há­rom szállítmánnyal — tovább gyarapszik. Szükséges ez az igyekezet, mert idei tervfel­adataink az export tekinteté­ben 50 százalékkal nagyob­bak a tavalyiakénál. Ez azt is jelenti, hogy a termelés mint­egy hatvan százaléka kivitel­re irányul. — Olyan növekedés ez, a­­mellyel — azt hiszem — bár­melyik szakvállalat szívesen büszkélkedne... — Valóban jó érzés tudni, tapasztalni, hogy munkánkat figyelem, megbecsülés övezi, termékeinknek pedig egyre növekszik a keresettsége. Ez azonban a felelősség növeke­dését is maga után vonja. Arra kell törekednünk, hogy maradéktalanul megfeleljünk a megrendelő igényeinek, tiszteletben tartsuk a szállítá­si határidőket és kiváló minő­ségű árut készítsünk. A kész­­ruhaipar ugyanakkor bizonyos fokú előrelátást is megköve­tel, nemcsak a várható divat­tal való lépéstartás, de a ter­melés előkészítése szempont­jából is. A múlt év utolsó harmadában foganatosított műszaki-szervezési intézke­déseink nyomán sikerült el­érni, hogy az 1985-ös év első negyedére teljes mértékben leszerződtük termelésünket, s már most a nyári termékek készítését végezzük. Január­ban több mint nyolcvan új terméktípus gyártását kezd­tük meg. Mindezek az ered­mények arra engednek követ­keztetni, hogy idei tervfelada­taink teljesítésével is sikerül megbirkóznunk. Mindezeket a megvalósítá­sokat természetesnek köny­velnénk el, hiszen a vállalat az iparág élvonalába tartozik, ha megfeledkeznénk arról, hogy az idei szokatlanul ke­mény tél milyen nehézségek elé állította — más európai országokéhoz hasonlóan — nemzetgazdaságunkat. Egy munkaközösség ereje, tudása talán éppen a nehézségek kö­zepette mutatkozik meg iga­zában. Erre utalt Cosar Klára, a dolgozók tanácsának elnöke is. — Volt januárban körülbe­lül egy hetes időszak, amikor a termelés akadozott. Két napra, az ipari gőz­szolgálta­tás fennakadása miatt leáll­tunk a termeléssel. Ez a ki­esés természetesen lemaradást okozott. Az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságának ülése, az ott elhangzott párt­főtitkári útmutatások szelle­mében mi is intézkedéseket foganatosítottunk a termelés zavartalan menetének biztosí­tása, az energiával történő ha­tékony gazdálkodás, a lema­radások mielőbbi felszámolá­sa érdekében. Mindenekelőtt átszerveztük a műszakokat. Mi két váltásban dolgozunk, de éppen a fogyasztások meg­terhelésének elkerüléséért a második műszakot a harma­­d­ idejére tettük. Dolgozóink megértették, hogy rendkívüli feltételek között erőfeszítéseik fokozása, még jobb munka­végzés szükséges. Hozzáállá­suknak köszönhetően most már a megszokott mederben zajlik a termelés, s az ered­mények összhangban vannak a napi feladatokkal, sikerült behozni a lemaradásokat. A ruhagyár nem tartozik a megye nagy energiafogyasztó egységei közé. De ez nem je­lenti azt, hogy a villamos­­energia-fogyasztás csökkenté­se, a takarékosság terén itt ne akadna tennivaló. — Rendelkezünk néhány nagyfogyasztó berendezéssel — mondja, Filip Ovidiu mér­nök, főgépész —, amelyek a nem racionális üzemeltetés esetén fennakadást okozhat­nának. Intézkedtünk, hogy e­­zeket a csúcsfogyasztások ide­jén ne használjuk, amikor pe­dig dolgozunk velük, akkor a maximális kapacitásukon üze­meltessük. Ugyancsak a villa­­mosenergia-fogyasztások csök­kentése érdekében a terme­lésben közvetlenül nem dol­gozók munkaidejét a vállalat vezetősége úgy szabta meg, hogy ne kelljen a világító tes­teket használni. Intézkedé­seink nyomán nyugodtan állíthatom, hogy be fo­gunk illeszkedni a meg­szabott energia-fogyasztási keretek közé, hiszen már ed­dig sikerült megtakarítani 4 MWe villamos energiát, ami e­­legendő lenne a vállalat két napi szükségletének fedezésé­hez. A nagybányai ruhagyár munkaközösségének termelési eredményei mindenekelőtt arra utalnak, hogy ahol ide­jében és következetesen tö­rekednek a termelő tevékeny­ség hatékony kibontakoztatá­sára, meghozzák a szükséges műszaki és szervezési intéz­kedéseket, ott a nehézségeket gyorsan le lehet küzdeni. A termelési feladatokat a ked­vezőtlen feltételek ellenére is lehet és kell teljesíteni. Rácz Albert XXXIX. Redarfia ELŐRE, 79776 Bucuresti 33. Piata Scinteii X, sector X. évfolyam ELŐRE szerkesztősége, 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1, I. kerület, 11564. Szám Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. 1985. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, február 1., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. péntek Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ROMPRESFILATELIA - A oldal Sectorul export-import press P.O. Box 12-201, telex: 10 376 profir ára 50 bani București, Calea Grivitei nr. 64—66 GYARAPODOTT AZ ÁLLOMÁNY, NÖVEKEDIK A HOZAMOK FEBRUÁR 1­8. ÁLLATÖSSZEÍRÁS Az 1984. évi 70. számú törvényerejű rendelet mindany­­nyiunk számára közérthetően fogalmaz, amikor leszögezi: államunk jelentős pénz- és anyagi eszközökkel segíti a me­zőgazdaság korszerűsítését, műszaki-anyagi bázisának fej­lesztését, változatos és hatékony eszközökkel serkenti az állattenyésztési ágazatot, a termelés fokozását, minden szük­séges iparcikket az állattartók rendelkezésére bocsát, mégpe­dig azért, hogy a vidéki települések lakosai mind több álla­tot, egyre nagyobb mennyiségű állati eredetű terméket szer­ződjenek, majd értékesítsenek az állami alapnak. — Tekintettel e fontos ked­vezményekre és ezek ösztönző hatására, milyen célokat követ a háziállatok összeírására szer­vezett 1985. évi akció? — for­dulunk CONSTANTIN CIM­­BRU elvtárshoz, a Bihar me­gyei statisztikai igazgatóság igazgatójához, a megyei állat­összeíró bizottság alelnökéhez.­­ Köztudomású, hogy az Államtanács 1982. évi 1. szá­mú törvényerejű rendeletének értelmében minden esztendő elején, többnyire februárban, meg kell tartani a szocialista gazdasági egységekben, továb­bá a lakosok gazdaságaiban a háziállatok összeírását. Ha­sonlóképpen az eddig lebonyo­lított akciókh­oz, a mostani is egy világosan körülhatárolt célkitűzés jegyében bonyoló­dik: biztosítani a lakosság mi­nél jobb ellátását mezőgazda­­sági termékekkel. „Az állatte­nyésztés terén 1990-ig el kell érnünk a 11 millió szarvas­­marhát, a 15—16 milliós ser­tés-, a 28—30 milliós juh- és a legkevesebb 80 milliós tojó­tyúk-állományt. Ugyanakkor növekednie kell más állatfajok állományának is. Különös fi­gyelmet kell szentelni az ál­lattenyésztésből származó ter­mékek, a hús, a tej, a gyapjú, a tojás termelése növelésének.“ — hangsúlyozta pártunk fő­titkára, Nicolae Ceausescu elvtárs a XIII. pártkongresz­­szuson előterjesztett jelentés­ben. A pártfőtitkári útmuta­tások szellemében kell haszno­sítanunk hazánk természeti a­­dottságait, a meglévő termelési potenciált, hogy a lehetősé­gekkel arányos mértékben gyarapodjon az állatállomány, hogy minden esetben a lehe­tő legmagasabb hozamokat tudjuk elérni. E kérdéskör Bi­har megyei vonatkozásai kö­zül hadd említsünk meg csak kettőt. Könnyen áttekinthető, minden részletében tisztázott programot dolgoztunk ki az állatállomány növelését ille­tően. Csakhogy olyan termé­szeti adottságokkal rendelke­zünk, amelyek — a hatékony gazdálkodás feltétel­rendsze­rének megteremtésével — a betervezett létszámok túlszár­nyalását is lehetővé teszik. Tehát biztos alapokról indul­va, fokozott gazdaszellem lat­­bavetésével, jelentős termelési többletet, minden eddiginél számottevőbb gazdasági hasz­not tudunk elérni. E lehetőség kiaknázásáról pedig egy per­cig sem mondhatunk le. — Az igényelt alapinformá­ciók beszerzésén és megisme­résén túl, milyen egyéb gaz­dasági hasznot hajt Bihar me­gye számára az állatösszeírás? Miben rejlik e nagy méretű, átfogó akció hatékonysága? — Mindjárt a legfontosabb tényezőkkel kezdeném, csakis pontos adatok birtokában tu­dunk reális terveket kidol­gozni, csakis ezekből kiindul­va alkothatjuk meg a fejlesz­tési programokat s a hozam­terveket. Legalább ennyire fontos támpontokat nyerünk takarmánytermesztésünk ala­kításához is, minthogy az ál­latállomány jó körülmények közötti ellátása, az előirány­zott hozamok elérése minden esetben az optimális tenyész­tési feltételeken áll, és ezek hiányán bukik. Ma már ko­moly gazdasági megfontolások tárgyát képezi minden új be­ruházási objektum megterve­zése, az igényeknek megfelelő méretezés, de a jelen pillanat­ban meglévő gazdasági épüle­tek és farmok modernizálása is. Nos, mindezek kivitelezésé­hez, továbbá a helyes ará­nyok kialakításához elenged­hetetlenül szükségesek az ál­­latösszeírások alkalmával megszerzett legfontosabb ada­tok. Ami pedig a központi döntések meghozatalát illeti, ez esetben azt kell helyesen meghatározni, mégpedig a va­lóságos tények ismeretében, hogy milyen összegeket fordít­son államunk a legértékesebb egyedek kitenyésztésére, a magas hozamú takarmánynö­vények termesztésére, a szük­séges állategészségügyi gyógy­szerek biztosítására. Talán úgy is fogalmazhatnánk, hogy állattenyésztésünk jövőjét a mostani állatösszeírók is meg­alapozhatják, kiváltképpen precíz és minden részletre ki­terjedő munkájukkal!­­ Tulajdonképpen ehhez kapcsolódik a kövekező kér­désünk: hogyan készültek fel az idei akció lebonyolítására? — Két hónappal ezelőtt már készen álltak a háziállatok összeírásához szükséges nyom­tatványok. A megyei, munici­­piu­mi, városi és községi nép­tanácsok mellett működő ál­latösszeíró bizottságok meg­alakítását követően a lehető legpontosabban meghatároztuk minden egyes bizottság akti­vitási körzetét. Kiemelném, hogy az idei akcióban közel 1200 hozzáértő káder vesz részt. Ez esetben a hozzáértő megjelölés azt jelenti, hogy kizárólag az állattenyésztő szektorban dolgozó és már gazdag tapasztalatokkal ren­delkező technikusokat, állat­­tenyésztőket, agráripari köz­gazdászokat és agrármérnökö­ket toboroztunk a feladatok végrehajtásához. Tehát a tan­ügyi káderek vagy a néptaná­csi dolgozók már nem vesznek részt az idei munká­ban. Ez a szakosodás pedig reális előfeltételeket teremt ahhoz, hogy a mostani állat­összeírásokat minden eddigi­nél magasabb színvonalon bo­nyolíthassuk le Bihar megye mind a 850 körzetében. A fel­kért szakkáderek kiképzése, Barabás Zoltán (Folytatása a 2. oldalon)

Next