Előre, 1985. március (39. évfolyam, 11588-11614. szám)
1985-03-01 / 11588. szám
M TÖRTÉNELMI EMLÉKEZTETŐ A FASIZMUS FELETTI GYŐZELEM 40. ÉVFORDULÓJA ÉS ROMÁNIA FÜGGETLENSÉGE NAPJA ALKALMÁBÓL ájus 9-én két olyan évfordulóról emlékezünk meg, amelyeknek eseményeit időben ugyan 68 esztendő választja el egymástól, jelentőségük mégis azonos: a szabadságot, a függetlenséget, a békét és a humanizmust hirdetik 103, illetve 40 év távlatából. A fasizmus fölötti győzelemnek, annak az eseménynek az évfordulóját ünnepeljük meg, amely óriási jelentőségű volt az egyetemes történelemben, a világ népeinek az imperializmus, a barbárság és a háború legelvetemültebb erői ellen vívott küzdelmében. Ugyanez a nap piros betűvel íródott be az ország történelmébe is: Románia függetlensége napjaként, ugyanis 1877. május 9-én győzedelmeskedett a román nép évszázados harca, ekkor kiáltották ki az ország teljes állami függetlenségét. Jelentőségükhöz méltóan emlékezünk meg e két évfordulóról. Pártunk Központi Bizottságának Politikai Végrehajtó Bizottsága nemrégiben külön határozatot hozott erről, amely hangsúlyozza:,a román nép szabadon és méltón, minden erővel munkálkodva a történelemben ismert legigazibb és legemberibb társadalmi rend — a szocialista és a kommunista társadalmi rend — megteremtéséért hazája földjén, ezeket az eseményeket a sorsának alakulása szempontjából, a világ nemzetei közötti szabad és független érvényesülése szempontjából két döntő mozzanatként ünnepli meg." Igen, történelmi mementó május 9. Emlékeztető e tájak népének az idegen elnyomók ellen folytatott több évszázados harcára, ennek az áldozatos küzdelemnek a győzelmére. Emlékeztető arra, hogy e nemes harci hagyományokat folytatva, a román nép teljes katonai potenciáljával, anyagi erejével az antihitlerista koalíció oldalán jelentősen hozzájárult a népek szabadsága és függetlensége, az egyetemes béke és haladás legveszedelmesebb ellensége, a fasizmus leveréséért vívott óriási csata sikeréhez. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának határozata méltóképpen domborítja ki ezt a történelmi tényt, s az események felidézésével emlékeztet a nagy véráldozatot és mérhetetlen anyagi erőfeszítéseket követelő harcra, egyben figyelmeztet az akkori események tanulságaira, a békéért, a leszerelésért, a haladásért folytatott küzdelem időszerűségére. Népünk saját történelmi sorsából tudja, mit jelent az idegen elnyomás; az idegen betolakodók elleni küzdelem gazdag hagyományai a legújabb korban is folytatódtak. E tradíciók szellemében fogott fegyvert a fasizmus jelentkezésének már első pillanatától. A Politikai Végrehajtó Bizottság említett dokumentuma joggal emeli ki, hogy országunk munkásságának 1933 januári-februári hősi osztálycsatái az első nagy antifasiszta tömegmegmozdulások voltak Európában, közvetlenül a hitleri hatalomátvétel után. De az ezt követő esztendőkben is a Román Kommunista Párt hívó szavára és kitartó szervező munkája nyomán a munkásosztály, nemzetiségi különbség nélkül az ország dolgozói, demokratikus és hazafias erői harcba szálltak a fasiszta veszély ellen, nagy visszhangot kiváltó háborúellenes és antifasiszta tüntetéseken nyilvánították ki akaratukat, szálltak síkra a demokratikus szabadságjogokért, az ország függetlenségének és területi épségének a megvédéséért. A határozat e kitartó küzdelmet hangsúlyozva, rámutat: az 1939. május 1-i nagy tüntetés — amelynek megszervezésében és lebonyolításában Nicolae Ceaușescu elvtárs meghatározó szerepet töltött be — erőteljes harci megmozdulás volt a fasizmus és a háború ellen; a romániai munkásosztály, a haladó és hazafias erők odaadóan küzdöttek és keményen szembeszálltak azoknak a kormányköröknek a nemzetellenes politikájával, amelyek az országot a hitlerista Németország befolyása alá hajtották, majd a nép akarata ellenére belesodorták a szovjetellenes háborúba. Később is, a háború nehéz éveiben, a fasiszta terror súlyos körülményei között a kommunista párt népi, nemzeti ellenállási mozgalmat szervezett, átfogó akciókat vezetett a hitlerista hadigépezet szabotálására, partizánosztagokat alakított, összefogta az összes hazafias, demokratikus és antifasiszta erőket a háborúból való kilépésért és az antifasiszta erők koalíciójához történő csatlakozásért. E kitartó küzdelemben vitte győzelemre a párt vezette nép 1944 augusztusában az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalmat, döntötte meg az antoneszkánus diktatúrát, rázta le a fasiszta uralmat, vette kezébe sorsának irányítását, s — miként a határozat aláhúzza — az első pillanattól kezdve egy emberként a hitlerista Németország ellen fordította fegyvereit, minden katonai és gazdasági erejével csatlakozott az antifasiszta koalícióhoz, s ennek oldalán küzdött a hitlerista Németország feletti végső győzelemig. A román nép az antihitlerista harcban tanúsított eltökéltsége, hősiessége és óriási áldozathozatala folytán tettekkel bizonyította, hogy semmi köze sem volt azokhoz, akik kirobbantották a Szovjetunió elleni háborút; tettekkel bizonyította, hogy törekvéseiben a fasizmussal szembenálló népek, az igazságért, a szabadságért és a függetlenségért vívott harc oldalán állt. Immár történelmi távlatból érzékelhetjük és értékelhetjük a társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelmének jelentőségét. Hiszen Románia bekapcsolódása az antifasiszta háborúba a Szovjetunió és a Egyesült Nemzetek többi erős oldalán egy olyan pillanatban, amikor a háború sorsa még nem dőlt el, amikor a náci Németország ereje még nem roggyant meg, kemény csapást mért a hitleri stratégiai tervekre. Ez a csapás az egész balkáni front összeomlásához vezetett, szélesre tárta az utat a szovjet csapatok gyors előrenyomulása és a fasiszta Németország hadállásainak szétzúzása előtt Európa e részén. A hadtörténészek kiszámították, hogy Románia történelmi tette mintegy 200 nappal rövidítette meg a háború időtartamát, jelentősen meggyorsította a szövetséges hadseregek győzelmét a fasiszta Németország fölött. Ezen az évfordulón hősi harcokat idézünk fel, kemény ütközeteket, amelyek során a román hadsereg — az egész nép, a hazafias harci alakulatok támogatásával — felszabadította a fővárost, az ország legnagyobb részét, majd a szovjet katonákkal vállvetve az ország északnyugati Mihálka Zoltán (Folytatása a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek ! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJÁNAK KIÁLTVÁNYA - LELKESÍTŐ ÉS MOZGÓSÍTÓ FELHÍVÁS DRÁGA HAZÁNK FELVIRÁGOZTATÁSÁRA, TÖRETLEN ELŐREHALADÁSÁRA, ARANY JÖVŐJÉNEK MEGVALÓSÍTÁSÁRA Március 17-én képviselőket választunk. Képviselőinket a legfelsőbb államhatalmi szervbe, a Nagy Nemzetgyűlésbe, valamint az államhatalom, a területi önigazgatás és önálló gazdálkodás helyi szerveibe, a megyei, municípiumi, városi és községi néptanácsokba. A mi képviselőinket, hiszen mi, Románia Szocialista Köztársaság állampolgárai választottuk ki a jók közül is a legjobbakat és javasoltuk, hogy az egész népünket, nemzetünket egységbe tömörítő közös Front, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja jelöltjeiként induljanak a választáson. Szavazatainkkal pedig elnyerve teljes bizalmunkat, képviseljék érdekeinket, adjanak hangot érdekeinknek, dolgozzanak, küzdjenek érdekeinkért. Annál is inkább, mert ezek az érdekek egyek az ország érdekeivel, hiszen csak hazánk töretlen fejlődése, felvirágzása, előrehaladása a szocializmus és a kommunizmus útján teremti meg, mindannyiunk, nemzetiségi különbség nélkül minden honpolgár számára azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik a szebb, jobb civilizáltabb életet, a tehetség kibontakoztatását, az egyén önmegvalósítását. Aligha lehet szebb jövőt elképzelni mint azt, hogy szabad, független államban tudásunkat, tehetségünket messzemenően kamatoztatva alkothassunk, értékeket teremthessünk, országépítő céljainkat megvalósíthassuk. A magunk és a közösség hasznára. Március 17-én képviselőket választunk. A bennünket képviselőket, hiszen egyazon Frontba tömörültünk: választók és megválasztásra jelöltek egyaránt. Egyazon a célunk, vágyunk, akaratunk. S e célt, vágyat, akaratot kifejezve, a közös Front, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja kiáltványt tett közzé, mozgósító felhívást intézett mindannyiunkhoz, az ipari munkásokhoz, technikusokhoz, mérnökökhöz és a gyárakban, üzemekben tevékenykedő szakemberekhez, a falusi lakossághoz, a mezőgazdasági dolgozókhoz, a tudományos kutatókhoz, a tanárokhoz, tanítókhoz, nevelőkhöz, a művészekhez és kultúra terén munkálkodókhoz, a fegyveres erők katonáihoz, a hazafias gárdák és ifjúsági honvédelmi alakulatok tagjaihoz, a fiatalokhoz és idősebbekhez, a nőkhöz és férfiakhoz, nemzetiségi különbség nélkül a szocialista Románia minden honpolgárához, felkérve, hogy szavazzanak bizalommal az SZDEF jelöltjeire. Válasszák meg a legjobbak közül is a legjobbakat, azokat, akik munkájukkal, életükkel és példamutatásukkal biztosítékot nyújtanak arra vonatkozóan, hogy az államhatalmi szervekben becsülettel fognak képviselni bennünket, eredményesen fognak dolgozni, közügyeink megoldásáért, drága hazánk felvirágoztatásáért. Végigolvastam e kiáltványt. Büszkeséggel és örömmel tölt el minden sora. Most, amikor alkotmányos jogával élve, hazánk minden honpolgára az urnák elé voltak a legkönnyebbek. A legutóbbi választások óta, a világ valamennyi államot károsító gazdasági válság körülményei között hazánk továbbra is gyors ütemben fejlődött, jelentős előrehaladást érve el a gazdasági és társadalmi élet minden területén. Erőteljesen fejlődtek a termelőerők, növekedett minden megye gazdasági-társadalmi potenciálja, az oktatás, a tudomány és a Városi és falusi dolgozóid Honpolgárok! A Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának a nagy nemzetgyűlési, megyei, municípiumi, városi és községi néptanácsi választások képviselőjelöltjei ünnepélyesen megfogadják az egész nép előtt, hogy mélységes odaadással, hazafias felelősséggel és határtalan hűséggel fognak munkálkodni a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa határozatainak megvalósításáért, hazánk töretlen előrehaladásáért a szocializmus és kommunizmus útján! Mindazok, akik elnyerik a szavazók bizalmát, legmagasabbrendű, legmegtisztelőbb és legnagyobb felelősségű feladatuknak fogják tekinteni a haza szolgálatát, az összes dolgozók megingathatatlan egységének erősítését a párt, a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs körül, a forradalmi vívmányok megvédését és fejlesztését, a haladás és az általános jólét biztosítását! összes energiájukat drága hazánk virágzására fogják összpontosítani! járul és részt vesz az ország életének kiemelkedő politikai jelentőségű eseményében, újabb lehetősége nyílik, hogy újból hitet tegyen abbeli akaratáról és elhatározásáról: megbonthatatlan egységben a párt, annak főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs körül tovább munkálkodik országépítő céljaink megvalósításán, szocialista államunk erősítésén, az eddig elért nagyszerű forradalmi vívmányok megszilárdításán és továbbfejlesztésén, egész nemzetünk boldog jövőjének megteremtésén. Meggyőződésünk, hogy e hittétel nem marad el. Nem marad el, mert a Román Kommunista Párt zászlaja alatt eddig is mélyreható forradalmi változásokat hozó eredményeket értünk el. Nem kell csak fél évtizednyit visszamennünk az időben, hogy állításunkat példázzuk. Talán elég, ha annyit mondunk, hogy népünk munkája nyomán a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának a múlt választási programját sikerrel valóra váltottuk. Pedig az elmúlt esztendők nemzetgazdaságunk számára nem kultúra virágzásának lehettünk szemtanúi, tökéletesedtek a termelési és társadalmi viszonyok, egyre erőteljesebben nyilatkozott meg a forradalmi munkásdemokrácia, szüntelenül javult az egész nemzet életminősége. Szavainkat számokkal is alátámaszthatjuk. Az eddigi eredmények birtokában elmondhatjuk, hogy a VII. ötéves tervünk időszaka alatt az ország ipari termelése körülbelül hat százalékos évi átlagos növekedési ütemet ér el. Hazánk ipara jelenleg százszor annyit termel, mint negyven esztendővel ezelőtt. De nemcsak az ipar, mezőgazdaságunk is óriásléptekkel haladt előre. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére például 1981—1984-es években a gabonatermés körülbelül kétmillió tonnával haladja meg az előző ötéves terv átlagát. A tavalyi esztendőben pedig az ország történetének legnagyobb gabonatermését takarítottuk be, több mint egy tonna gabonát lakosonként. De jelentős megvalósításokkal büszkélkedhetünk a beruházásokat illetően és olyan tevékenységi területeken, mint az építkezés, szállítás, áruforgalmazás. Szüntelenül fejlődött az előbbi választások óta a tudomány, az oktatás, a kultúra is. Elmondhatjuk, hogy nincs gazdaságitársadalmi életünknek olyan területe, ahol ne lenne szembeötlő az előrelépés. Persze semmit nem fejlesztettünk csak a fejlesztés kedvéért. Minden, ami országunkban megvalósult és megvalósul a jövőben, az embert, az ember jólétét, az emberi egyéniség sokoldalú kibontakozását szolgálja. Pártunk politikájának legfőbb célja az egész népünk életszínvonalának emelése. Ez a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmunk lényege. De az életnívó folyamatos emelésének legfőbb forrása az értékteremtő munka. Dolgozni kell azért, hogy jobban éljünk. Mindenkinek, mindannyiunknak. A munkának köszönhető, hogy a jelen ötéves tervben a nemzeti jövedelem növekedési üteme meghaladta a hét százalékot. Ez lehetővé tette a dolgozók javadalmazásának emelését. Az idei esztendő végéig az átlagjavadalmazás eléri a körülbelül 3000 lejt, míg 1980- ban csak 2238 lej volt. Az ötéves terv összességében a reáljavadalmazás körülbelül nyolc, a nyugdíjak mintegy hat százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor gyarapodtak a parasztság reáljövedelmei is: az idén 12,2 százalékkal nagyobbak, mint 1980- ban voltak. E többletösszegek az igények jobb, teljesebb kielégítését teszik lehetővé. .Szocialista kereskedelmünk idei tervezett áruforgalmának volumene meghaladja az 1961—1965-ös ötéves terv egész időszaka alatti áruforgalmat. Manapság minden második családnak van televíziója, rádiókészüléke és hűtőszekrénye; minden öt családból kettőnek mosógépe, tíz családból egynek személygépkocsija. Az új házba költöző családok közel fele személyi tulajdonú lakásba rendezkedik be. Apropó lakásépítkezés. A jelenlegi ötéves tervben mintegy 750 000 lakosztályt adnak át az építők, gyakorlatilag tehát naponta 503 család örvendhet új lakásnak. Meglehet, kissé sokat időztünk el a közelmúlt eredményeinél, de ezek az adatok kristálytisztán bizonyítják, hogy az SZDEF múlt választási programja miként valósult meg. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Román Kommunista Párt XIII. kongreszszusán elfogadott nagy fontosságú határozatok, melyeket a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja választási programjává tett, is teljesülni fognak. E célok, tervek reálisak, megvalósíthatóak. Nem vitás, ehhez nem kis feladatok megoldására, olykor nehéz körülmények között végzett munkára lesz szükség. S jelentős mértékben függnek a jövendő eredményeink attól, hogy képviselőink miként dolgoznak, felelnek meg bizalmunknak. Nagy terveink van- Román Győző (Folytatása a 2. oldalon) 1985. I Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, március 1., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. péntek Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: -------------------- ROMPRESFILATELIA -ALU,| Sectorul export-import presau 1 P.O. Box 12—201, telex: 10 376 profir ára 50 bani Bucure$ti, Calea Griviyei nr. 64—66 xxxix. Redacfia ELŐRE, 79776 Bucure^ti 33. I’ia^a Scinteii 1, sector 1. évfolyam ELŐRE szerkesztősége, 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1, I. kerület, 11588. Szám Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FELADATMEGHATÁROZÓ ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉBEN A SZÉKELYUDVARHELYI BÚTORGYÁRBAN ANYAGTAKARÉKOS EXPORTTERMELÉS A székelyudvarhelyi asztalosok kétfrontos küzdelméről —■ egyrészt a tölgydeszka mind magasabb fokú hasznosítására, másrészt külpiaci helyzetek megtartására, újabb vevők megnyerésére tett erőfeszítéseikről — a múlt évben többször is beszámoltam olvasóinknak. Évközi tudósításaimban azonban a termelőmunka részmozzanatait rögzíthettem csupán, végeredményét nem. Januárban ezt igencsak megtehettem volna, de akkor meg a termelést veszélyeztető téli nehézségek akadályoztak meg ebben. Az azonban az új év kezdő napjaiban-heteiben is megnyugtató volt, hogy a gyár legjelentősebb megrendelője, egy NSZK-beli cég hatalmas kamionjai folyamatosan szállítottak. A tölgydeszka hasznosítását illetően legutóbb is a „frontvonal“ milliméterről milliméterre történő előhaladásáról írtam, kevésbé látványos dologról tehát. Főként a gépházban megfordulva, szemlélődve részleteztem az „aprómunkát“, a vastagabb körfűrész vékonyabb szalagfűrészszel való felcserélésének, valamint a tömör darabok, lécek javításának dolgát. Ám a „sok kicsi sokra megy“ szüntelen hajtogatásánál tovább nem juthattam. Ma ellenben kéznél a kerek és végleges számadat, az 1984-ben megtakarított tölgy menynyisége összesen 1200 köbmétert tesz ki. Ez a szám, mégha megbízhatóan pontos is, de nem elégé beszédes. Ezért feltétlen hozzá kell fűznöm, amit a gépházban mondtak róla. Azt ugyanis, hogy a megtakarított mennyiségből hosszú hetekre biztosították az exportbútorok előállításához szükséges értékes nyersanyagot. A tölgy hasznosítási fokát tekintve pedig a múlt évi megtakarítással jócskán meghaladták az országos átlagot, a fa köbméteréből bútorba épülő 22 százalékot a tekintélyes 28 százalékra emelték., S minthogy a tölgy-megtakarítási eljárásokat immár biztos kézzel uralják az udvarhelyi asztalosok, azok szervesen épülnek a gyártási folyamatba, a 28 százaléknál lennebb az idén sem adják. Nem adhatják semmiképpen, hiszen a tölgyszűke nem hogy szűnne, de évről évre mind szigorúbb takarékoskodásra int. A gyár — általában bútorgyáraink — rendelkezésére álló tölgy mennyiségének csökkenése természetesen a választék alakulásának dolgába is beleszól. Az udvarhelyiek például olyan új modelleket készítettek utóbb, amelyeket juhar-, dió-, mahagóni vagy cseresznyefa furnérral burkoltak, s ugyancsak tetszetős darabok. Ezek masszív részeit bükkből szabhatják, készíthetik. A tölgyet így sem mellőzhetik egyik napról a másikra, egyelőre és jó időre még az ebből készült bútort kérik, vásárolják a nyugati piackörökben. De hogy a ritka fafajtát magasabb áron értékesítsék, olyan új modellt is készítettek nemrég a gyár tervezői, amelyben több a faragott, az esztergált elem. A Gent nevű garnitúrával szándékoznak újabb vevőkre szert tenni. „A munkaigényesebb stílbútoroknak emelkedett az ára a világpiacon — mondja a gyár főmérnöke, Dobai Tibor. — Ilyenformán megalapozott reményünk, hogy a Gent garnitúrával, amelybe kevesebb faanyag épült, magasabb bevételt érünk el.“ De nincs miért a gyár és külpiaci megrendelője közötti kapcsolat részkérdéseibe bonyolódnom. Tény, hogy első félévre szóló exportszerződései fedik a gyár kapacitását, s az év második felére is biztatóak a kilátások. A tölgy-megtakarítás mértéke a leszabást és előmunkálást végző gépháztól függ. Annál is inkább így van ez, minthogy nemcsak alkalmazta, de maga is dolgozta ki a takarékossághoz vezető eljá- Szabó Barna (Folytatása a 2. oldalon) A calarasi-i kohászati kombinát szorgalmas munkaközössége szép sikereket ér el nap mint nap a termelés minőségi és hatékonysági mutatóinak növelésében. VÁLASZTÁSRA KÉSZÜL AZ ORSZÁG (3. oldal) MÁRCIUSI Lassan tűnik tova ez a tél, túl is élte már magát és mi hetek óta a tavaszról álmodozunk, a zsengő-bongó megújulásról, mely minden akadályon győzedelmeskedve végül is erőt vesz hidegen és fagyon. És talán nincs is szebb a természetben, mint ez a magabiztos készülődés: a zord szelek könnyű hullámlásoknak adják át a helyüket, a csupa kristály jégmúltját siratják. Furcsa bizsergés járja át valónkat és — így van ez igazán! — emlékezünk, ráérzünk arra, ami jó: a melegre, neszekre és zümmögésre, a délelőttök jókedvére, illatokra és zenékre. Mindez benne van március első napjában, mely nagyon-nagyon szép ünnep, bensőséges és egyedüli a maga nemében. Mert a tavasz jeleit küldi felénk, üzen a sugárral, amely az égből hullában növekedve növekszik, hatalmába keríti a magasságokat és a völgyeket, az utcákat és a házakat. Bennünket. Mindanynyiunkat, akik ezen a napon a tavaszra gondolva asszonyainkat, társainkat látjuk magunk előtt és asszonyainkra, társainkra gondolva a tavasz múlhatatlan tündökletessége és jósága jelenik meg előttünk. Március elseje a kis ajándékok átadásának a napja, és éppen ezért tele van örömmel, meglepetéssel. A kis, színes tárgyak oly szeretettel és hitellel hirdetik, hogy mi, férfiak és nők csak együtt vagyunk azok, amik: emberek, szülők, gyermekek, nemzedékek, amelyek átadják egymásnak a folytonosságban a lét ígéretét és akaratát, valóságát és álmait is. És a mosoly megszépíti az arcokat. És a mosoly biztat és bátorít, szóra bír és megvált a tegnaptól. És percek alatt feledésbe merül az, aminek ez a sorsa: az az érzés, hogy talán a tél — idén — csökönyösen ragaszkodva jogaihoz a tavasz ellen szeretett volna fordulni. Csakhogy ez nem sikerülhetett. Nála hatalmasabb törvények jényében győzedelmeskedtek mindenütt az emberek, mi, asszonyok, leányok, férfiak. És ezért hálával tartozunk nekik, a nőknek. Azért mert örömben, bajban egyformán mellettünk állnak. Egy társadalom igazságossága sok mindenen lemérhető. Többek között — egyáltalán nem mellőzhetően — azon, miként formálódott-formálódik benne a nő, asszonyok, anyák, szerepe és feladata. Március elsején a férfiak figyelme a csillogó szemű, munkában, hivatásban önmagukat megtalált asszonyok felé irányul. A kis ajándékok átadása a legszebb népi szokások körébe von mindannyiunkat. A „hivatalos" tavasz, a naptár szerinti még érkezőben, még közeledőben, de mi — férfiak és aszszonyok — előbbre hozzuk azt a naptárt. Az emberi tavasz megelőzi a természetit és ez így van rendjén. Színek, virágok tolulnak teljesedni, hogy siettessék az időt. Nem lehet véletlen, hogy március elsején március nevében köszöntjük a mártiorok vidámságával társainkat. Fiatalokat és idősebbeket egyaránt, legény a kedvesét, diák az osztálytársát, férj a feleséget, kartárs a kedves kolleginát. És nagy a becse az ajándékocskának, mindegyik egy-egy kedves mondathoz fűződik ékességül, mindegyik egy-egy arcot idéz föl emlékezetesen. Baráti mozdulattal nyújtjuk át őket, mi, férfiak, de gyakran fölér egy vallomással az, amit mondani képesek. Mert az mondják, hogy az apró dolgok milyen fontosak lehetnek az életben. Éppen azért olyan szép ez az egész országunkban meghonosodott szokás, mert lényege szerint az egyszerűségével, természetességével hódít. Már február vége előtt jóval ott csoportosulunk az asztalokon díszelgő kis ajándékokat szemlélve, szemügyre véve, válogatva közöttük. Mert mindegyik tárgyacska egy ötlet, vidám, olykor komoly, máskor bohó vagy éppen tűnődésre késztető játék. És mindegyik hangulat is, varázs is, amelyben képzeletünk szárnyakat kap. Tavasz van, el, hat ezekben a tárgyakban és tavasz, tavasz, tavasz az igazi ihletője ennek a szokásnak. Az a tavasz, amely a természetben rendületlenül felelősséget vállal új és új örömökért, csirákért és füvekért, fákért és források tisztaságáért, és ugyanakkor, az a tavasz nyilvánul meg ilyenkor, amely mibennünk van, él és hat. Igen, a mi, asszonyok és férfiak belső tavasza nélkül elképzelhetetlen lenne március elsejének vert és mindig megjövő teljessége. Március elsején ezért fedezzük fel újból és újból ailág érkező szépségét és emberségünk, létünk, lényünk hideget elűző, fölfénylő tavaszát. Márki Zoltán IPARVÁLLALATOKBÓL JELENTIK ■ A moloaiai kőolajkitermelő telep dolgozói az idei tél minden szigora ellenére nemcsak fenntartották, hanem fokozták is a szondák termelőképességét. Február második harmadától kezdve az előirányzott napi termelési szintet több mint 10 tonna kőolajjal haladták meg, s az év első két hónapjára szóló előirányzatokat határidő előtt teljesítették. A mosontai kőolajkitermelő telep dolgozói az év eleje óta terven felül több mint 500 tonna gazolint termeltek ki. ■ Szatmár megye jónéhány gazdasági egysége kiemelkedő sikerekkel zárta februárt, s eredményeit a közelgő nagy nemzetgyűlési és néptanácsi képviselőválasztásoknak ajánlja. A szatmári kombinált takarmánygyártó vállalat munkásai és szakemberei például terven felül 8 millió lej értékű árutermelést értek el, és csaknem 5000 tonna kombinált takarmányt szállítottak le előirányzaton felül megrendelőiknek.l A Fa- és Építőanyagipari Minisztérium termelőegységeinek dolgozói is kiemelkedő sikerekkel köszöntik a nagy nemzetgyűlési és néptanácsi képviselőválasztásokat. A bustenn i papíripari vállalat munkaközössége februárban terven felül 30 vagon exportpapírt gyártott. A bukaresti Cssarema vállalat dolgozói jelentős mennyiségű fajanszlapot szállítottak le szintén előirányzaton felül megrendelőiknek, a piperai fafeldolgozó kombinát terven felüli teljesítménye pedig az exportbútor tekintetében csaknem 2 millió lejt tett ki.