Előre, 1985. március (39. évfolyam, 11588-11614. szám)

1985-03-01 / 11588. szám

M TÖRTÉNELMI EMLÉKEZTETŐ A FASIZMUS FELETTI GYŐZELEM 40. ÉVFORDULÓJA ÉS ROMÁNIA FÜGGETLENSÉGE NAPJA ALKALMÁBÓL­ ájus 9-én két olyan évfor­dulóról emlékezünk meg, amelyeknek eseményeit időben ugyan 68 esztendő vá­lasztja el egymástól, jelentősé­gük mégis azonos: a szabadsá­got, a függetlenséget, a békét és a humanizmust hirdetik 103, illetve 40 év távlatából. A fasiz­mus fölötti győzelemnek, annak az eseménynek az évfordulóját ünnepeljük meg, amely óriási jelentőségű volt az egyetemes történelemben, a világ népeinek az imperializmus, a barbárság és a háború legelvetemültebb erői ellen vívott küzdelmében. Ugyanez a nap piros betűvel íródott be az ország történelmé­be is: Románia függetlensége napjaként, ugyanis 1877. május 9-én győzedelmeskedett a ro­mán nép évszázados harca, ek­kor kiáltották ki az ország teljes állami függetlenségét. Jelentőségükhöz méltóan em­lékezünk meg e két évforduló­ról. Pártunk Központi Bizottságá­nak Politikai Végrehajtó Bizott­sága nemrégiben külön határo­zatot hozott erről, amely hangsú­lyozza:­,a román nép szabadon és méltón, minden erővel mun­kálkodva a történelemben ismert legigazibb és legemberibb tár­sadalmi rend — a szocialista és a kommunista társadalmi rend — megteremtéséért hazája föld­jén, ezeket az eseményeket a sorsának alakulása szempontjá­ból, a világ nemzetei közötti szabad és független érvényesü­lése szempontjából két döntő mozzanatként ünnepli meg." Igen, történelmi mementó má­jus 9. Emlékeztető e tájak népé­nek az idegen elnyomók ellen folytatott több évszázados har­cára, ennek az áldozatos küzde­lemnek a győzelmére. Emlékez­tető arra, hogy e nemes harci hagyományokat folytatva, a ro­mán nép teljes katonai poten­ciáljával, anyagi erejével az antihitlerista koalíció oldalán je­lentősen hozzájárult a népek szabadsága és függetlensége, az egyetemes béke és haladás leg­veszedelmesebb ellensége, a fasizmus leveréséért vívott óriási csata sikeréhez. Az RKP KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottságának határozata méltóképpen dombo­rítja ki ezt a történelmi tényt, s az események felidézésével em­lékeztet a nagy véráldozatot és mérhetetlen anyagi erőfeszítése­ket követelő harcra, egyben fi­gyelmeztet az akkori események tanulságaira, a békéért, a lesze­relésért, a haladásért folytatott küzdelem időszerűségére. Népünk saját történelmi sor­sából tudja, mit jelent az idegen elnyomás; az idegen betolako­dók elleni küzdelem gazdag ha­gyományai a legújabb korban is folytatódtak. E tradíciók szelle­mében fogott fegyvert a fasiz­mus jelentkezésének már első pillanatától. A Politikai Végre­hajtó Bizottság említett doku­mentuma joggal emeli ki, hogy országunk munkásságának 1933 januári-februári hősi osztálycsa­tái az első nagy antifasiszta tö­megmegmozdulások voltak Eu­rópában, közvetlenül a hitleri hatalomátvétel után. De az ezt követő esztendőkben is a Román Kommunista Párt hívó szavára és kitartó szervező munkája nyo­mán a munkásosztály, nemzeti­ségi különbség nélkül az ország dolgozói, demokratikus és haza­fias erői harcba szálltak a fa­siszta veszély ellen, nagy vissz­hangot kiváltó háborúellenes és antifasiszta tüntetéseken nyilvá­nították ki akaratukat, szálltak síkra a demokratikus szabadság­­jogokért, az ország függetlensé­gének és területi épségének a megvédéséért. A határozat e ki­tartó küzdelmet hangsúlyozva, rámutat: az 1939. május 1-i nagy tüntetés — amelynek meg­szervezésében és lebonyolításá­ban Nicolae Ceaușescu elvtárs meghatározó szerepet töltött be — erőteljes harci megmozdulás volt a fasizmus és a háború el­len; a romániai munkásosztály, a haladó és hazafias erők oda­­adóan küzdöttek és keményen szembeszálltak azoknak a kor­mányköröknek a nemzetellenes politikájával, amelyek az orszá­got a hitlerista Németország be­folyása alá hajtották, majd a nép akarata ellenére belesodor­ták a szovjetellenes háborúba. Később is, a háború nehéz évei­ben, a fasiszta terror súlyos kö­rülményei között a kommunista párt­ népi, nemzeti ellenállási mozgalmat­ szervezett, átfogó ak­ciókat vezetett a hitlerista hadi­gépezet szabotálására, partizán­osztagokat alakított, összefogta az összes hazafias, demokrati­kus és antifasiszta erőket a há­borúból való kilépésért és az antifasiszta erők koalíciójához történő csatlakozásért. E kitartó küzdelemben vitte győzelemre a párt vezette nép 1944 augusztusá­ban az antifasiszta és antiimpe­­rialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalmat, dön­tötte meg az antoneszkánus dik­tatúrát, rázta le a fasiszta ural­mat, vette kezébe sorsának irá­nyítását, s — miként a határo­zat aláhúzza — az első pillanat­tól kezdve egy emberként a hit­lerista Németország ellen fordí­totta fegyvereit, minden katonai és gazdasági erejével csatlako­zott az antifasiszta koalícióhoz, s ennek oldalán küzdött a hitle­rista Németország feletti végső győzelemig. A román nép az antihitlerista harcban tanúsított eltökéltsége, hősiessége és óriási áldozathozatala folytán tettekkel bizonyította, hogy semmi köze sem volt azokhoz, akik kirobban­tották a Szovjetunió elleni há­borút; tettekkel bizonyította, hogy törekvéseiben a fasizmus­sal szembenálló népek, az igaz­ságért, a szabadságért és a füg­getlenségért vívott harc oldalán állt. Immár történelmi távlatból ér­zékelhetjük és értékelhetjük a társadalmi és nemzeti felszaba­dító forradalom győzelmének je­lentőségét. Hiszen Románia be­kapcsolódása az antifasiszta há­borúba a Szovjetunió és a Egye­sült Nemzetek többi erős olda­lán egy olyan pillanatban, ami­kor a háború sorsa még nem dőlt el, amikor a náci Német­ország ereje még nem roggyant meg, kemény csapást mért a hitleri stratégiai tervekre. Ez a csapás az­­ egész balkáni front összeomlásához vezetett, szé­lesre tárta az utat a szovjet csapatok gyors előrenyomulása és a fasiszta Németország had­állásainak szétzúzása előtt Eu­rópa e részén. A hadtörténészek kiszámították, hogy Románia történelmi tette mintegy 200 nappal rövidítette meg a hábo­rú időtartamát, jelentősen meggyorsította a szövetséges hadseregek győzelmét a fasisz­ta Németország fölött. Ezen az évfordulón hősi har­cokat idézünk fel, kemény ütkö­zeteket, amelyek során a román hadsereg — az egész nép, a ha­zafias harci alakulatok támoga­tásával — felszabadította a fő­várost, az ország legnagyobb ré­szét, majd a szovjet katonákkal vállvetve az ország északnyugati Mihálka Zoltán (Folytatása a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek ! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJÁNAK KIÁLTVÁNYA - LELKESÍTŐ ÉS MOZGÓSÍTÓ FELHÍVÁS DRÁGA HAZÁNK FELVIRÁGOZTATÁSÁRA, TÖRETLEN ELŐREHALADÁSÁRA, ARANY JÖVŐJÉNEK MEGVALÓSÍTÁSÁRA M­árcius 17-én képviselőket választunk. Képviselőin­ket a legfelsőbb állam­­hatalmi szervbe, a Nagy Nem­zetgyűlésbe, valamint az állam­hatalom, a területi önigazgatás és önálló gazdálkodás helyi szerveibe, a megyei, municípiu­­mi, városi és községi néptaná­csokba. A mi képviselőinket, hi­szen mi, Románia Szocialista Köztársaság állampolgárai vá­lasztottuk ki a jók közül is a legjobbakat és javasoltuk, hogy az egész népünket, nemzetün­ket egységbe tömörítő közös Front, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja jelöltjeiként induljanak a választáson. Sza­vazatainkkal pedig elnyerve tel­jes bizalmunkat, képviseljék ér­dekeinket, adjanak hangot ér­dekeinknek, dolgozzanak, küzd­jenek érdekeinkért. Annál is in­kább, mert ezek az érdekek egyek az ország érdekeivel, hi­szen csak hazánk töretlen fej­lődése, felvirágzása, előrehala­dása a szocializmus és a kom­munizmus útján teremti meg, mindannyiunk, nemzetiségi kü­lönbség nélkül minden honpol­gár számára azokat a feltétele­ket, melyek lehetővé teszik a szebb, jobb civilizáltabb életet, a tehetség kibontakoztatását, az egyén önmegvalósítását. Aligha lehet szebb jövőt elképzelni mint azt, hogy szabad, függet­len államban tudásunkat, tehet­ségünket messzemenően kama­toztatva alkothassunk, értékeket teremthessünk, országépítő cél­jainkat megvalósíthassuk. A magunk és a közösség haszná­ra. Március 17-én képviselőket választunk. A bennünket képvi­selőket, hiszen egyazon Frontba tömörültünk: választók és meg­választásra jelöltek egyaránt. Egyazon a célunk, vágyunk, aka­ratunk. S e célt, vágyat, akara­tot kifejezve, a közös Front, a Szocialista Demokrácia és Egy­ség Frontja kiáltványt tett közzé, mozgósító felhívást intézett mindannyiunkhoz, az ipari mun­kásokhoz, technikusokhoz, mér­nökökhöz és a gyárakban, üze­mekben tevékenykedő szakem­berekhez, a falusi lakossághoz, a mezőgazdasági dolgozókhoz, a tudományos kutatókhoz, a ta­nárokhoz, tanítókhoz, nevelők­höz, a művészekhez és kultúra terén munkálkodókhoz, a fegy­veres erők katonáihoz, a haza­fias gárdák és ifjúsági honvé­delmi alakulatok tagjaihoz, a fiatalokhoz és idősebbekhez, a nőkhöz és férfiakhoz, nemzeti­ségi különbség nélkül a szocialis­ta Románia minden honpolgárá­hoz, felkérve, hogy szavazzanak bizalommal az SZDEF jelöltjeire. Válasszák meg a legjobbak kö­zül is a legjobbakat, azokat, a­­kik munkájukkal, életükkel és példamutatásukkal biztosítékot nyújtanak arra vonatkozóan, hogy az államhatalmi szervek­ben becsülettel fognak képvisel­ni bennünket, eredményesen fognak dolgozni, közügyeink megoldásáért, drága hazánk felvirágoztatásáért. Végigolvastam e kiáltványt. Büszkeséggel és örömmel tölt el minden sora. Most, amikor al­kotmányos jogával élve, hazánk minden honpolgára az urnák elé voltak a legkönnyebbek. A leg­utóbbi választások óta, a világ valamennyi államot károsító gazdasági válság körülményei között hazánk továbbra is gyors ütemben fejlődött, jelentős elő­rehaladást érve el a gazdasági és társadalmi élet minden terüle­tén. Erőteljesen fejlődtek a terme­lőerők, növekedett minden megye gazdasági-társadalmi potenciál­ja, az oktatás, a tudomány és a Városi és falusi dolgozóid Honpolgárok! A Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának a nagy nemzetgyűlési, megyei, municípiumi, városi és községi néptanácsi választások képviselőjelöltjei ünne­pélyesen megfogadják az egész nép előtt, hogy mély­séges odaadással, hazafias felelősséggel és határta­lan hűséggel fognak munkálkodni a Román Kommu­nista Párt XIII. kongresszusa határozatainak megvaló­sításáért, hazánk töretlen előrehaladásáért a szocializ­mus és kommunizmus útján! Mindazok, akik elnyerik a szavazók bizalmát, leg­­magasabbrendű, legmegtisztelőbb és legnagyobb fe­lelősségű feladatuknak fogják tekinteni a haza szol­gálatát, az összes dolgozók megingathatatlan egysé­gének erősítését a párt, a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs körül, a forradalmi vívmányok meg­védését és fejlesztését, a haladás és az általános jólét biztosítását! összes energiájukat drága hazánk vi­rágzására fogják összpontosítani! járul és részt vesz az ország életé­nek kiemelkedő politikai jelen­tőségű eseményében, újabb le­hetősége nyílik, hogy újból hitet tegyen abbeli akaratáról és el­határozásáról: megbonthatatlan egységben a párt, annak fő­titkára, Nicolae Ceausescu elv­társ körül tovább munkálkodik országépítő céljaink megvalósí­tásán, szocialista államunk erő­sítésén, az eddig elért nagysze­rű forradalmi vívmányok meg­szilárdításán és továbbfejleszté­sén, egész nemzetünk boldog jövőjének megteremtésén. Meg­győződésünk, hogy e hittétel nem marad el. Nem marad el, mert a Román Kommunista Párt zász­laja alatt eddig is mélyreható forradalmi változásokat hozó e­­redményeket értünk el. Nem kell csak fél évtizednyit visszamen­nünk az időben, hogy állításun­kat példázzuk. Talán elég, ha annyit mondunk, hogy népünk munkája nyomán a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjá­nak a múlt választási program­ját sikerrel valóra váltottuk. Pe­dig az elmúlt esztendők nem­zetgazdaságunk számára nem kultúra virágzásának lehettünk szemtanúi, tökéletesedtek a ter­melési és­­ társadalmi­ viszonyok, egyre erőteljesebben nyilatko­zott meg a forradalmi munkás­demokrácia, szüntelenül javult az egész nemzet életminősége. Szavainkat számokkal is alátá­maszthatjuk. Az eddigi eredmé­nyek birtokában elmondhatjuk, hogy a VII. ötéves tervünk idő­szaka alatt az ország ipari ter­melése körülbelül hat százalé­kos évi átlagos növekedési üte­met ér el. Hazánk ipara jelen­leg százszor annyit termel, mint negyven esztendővel ezelőtt. De nemcsak az ipar, mezőgazdasá­gunk is óriásléptekkel haladt előre. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére például 1981—1984-es években a gabo­natermés körülbelül kétmillió tonnával haladja meg az előző ötéves terv átlagát. A tavalyi esz­tendőben pedig az ország törté­netének legnagyobb gabonater­mését takarítottuk be, több mint egy tonna gabonát lakosonként. De jelentős megvalósításokkal büszkélkedhetünk a beruházáso­kat illetően és olyan tevékeny­ségi területeken, mint az épít­kezés, szállítás, áruforgalmazás. Szüntelenül fejlődött az előbbi választások óta a tudomány, az oktatás, a kultúra is. Elmond­hatjuk, hogy nincs gazdasági­társadalmi életünknek olyan te­rülete, ahol ne lenne szembeöt­lő az előrelépés. Persze semmit nem fejlesztet­tünk csak a fejlesztés kedvéért. Minden,­ ami országunkban megvalósult és megvalósul a jö­vőben, az embert, az ember jó­létét, az emberi egyéniség sok­oldalú kibontakozását szolgálja. Pártunk politikájának legfőbb célja az egész népünk életszín­vonalának emelése. Ez a sokol­dalúan fejlett szocialista társa­dalmunk lényege. De az életnívó folyamatos emelésének legfőbb forrása az értékteremtő mun­ka. Dolgozni kell azért, hogy jobban éljünk. Mindenkinek, mindannyiunknak. A munkának köszönhető, hogy a jelen ötéves tervben a nemzeti jövedelem növekedési üteme meghaladta a hét százalékot. Ez lehetővé tette a dolgozók javadalmazásának emelését. Az idei esztendő vé­géig az átlagjavadalmazás eléri a körülbelül 3000 lejt, míg 1980- ban csak 2238 lej volt. Az öt­éves terv összességében a reál­­javadalmazás körülbelül nyolc, a nyugdíjak mintegy hat száza­lékkal emelkedtek. Ugyanakkor gyarapodtak a parasztság reál­­jövedelmei is: az idén 12,2 szá­zalékkal nagyobbak, mint 1980- ban voltak. E többletösszegek az igények jobb, teljesebb kielégí­tését teszik lehetővé. .Szocialista kereskedelmünk idei tervezett á­­ruforgalmának volumene megha­ladja az 1961—1965-ös ötéves terv egész időszaka alatti áru­forgalmat. Manapság minden második családnak van televí­ziója, rádiókészüléke és hűtő­­szekrénye; minden öt családból kettőnek mosógépe, tíz család­ból egynek személygépkocsija. Az új házba költöző családok közel fele személyi tulajdonú la­kásba rendezkedik be. Apropó lakásépítkezés. A jelenlegi öt­éves tervben mintegy 750 000 lakosztályt adnak át az építők, gyakorlatilag tehát naponta 503 család örvendhet új lakásnak. Meglehet, kissé sokat időz­tünk el a közelmúlt eredményei­nél, de ezek az adatok kristály­­tisztán bizonyítják, hogy az SZDEF múlt választási program­ja miként valósult meg. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Román Kommunista Párt XIII. kongresz­­szusán elfogadott nagy fontossá­gú határozatok, melyeket a Szo­cialista Demokrácia és Egység Frontja választási programjává tett, is teljesülni fognak. E cé­lok, tervek reálisak, megvalósít­hatóak. Nem vitás, ehhez nem kis feladatok megoldására, oly­kor nehéz körülmények között végzett munkára lesz szükség. S jelentős mértékben függnek a jövendő eredményeink attól, hogy képviselőink miként dol­goznak, felelnek meg bizal­munknak. Nagy terveink van- Román Győző (Folytatása a 2. oldalon) 1985. I Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, március 1., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. péntek Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: -------------------- ROMPRESFILATELIA -A­LU,| Sectorul export-import presa­u 1 P.O. Box 12—201, telex: 10 376 profir ára 50 bani Bucure$ti, Calea Griviyei nr. 64—66 xxxix. Redacfia ELŐRE, 79776 Bucure^ti 33. I’ia^a Scinteii 1, sector 1. évfolyam ELŐRE szerkesztősége, 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1, I. kerület, 11588. Szám Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FELADATMEGHATÁROZÓ ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉBEN A SZÉKELYUDVARHELYI BÚTORGYÁRBAN ANYAGTAKARÉKOS EXPORTTERMELÉS A székelyudvarhelyi aszta­losok kétfrontos küzdelméről —■ egyrészt a tölgydeszka mind magasabb fokú haszno­sítására, másrészt külpiaci helyzet­ek megtartására, újabb vevők megnyerésére tett erő­feszítéseikről — a múlt évben többször is beszámoltam olva­sóinknak. Évközi tudósítá­saimban azonban a termelő­­munka részmozzanatait rög­zíthettem csupán, végeredmé­nyét nem. Januárban ezt igencsak megtehettem volna, de akkor meg a termelést ve­szélyeztető téli nehézségek a­­kadályoztak meg ebben. Az azonban az új év kezdő nap­­jaiban-heteiben is megnyug­tató volt, hogy a gyár legje­lentősebb megrendelője, egy NSZK-beli cég hatalmas ka­­mionjai folyamatosan szállí­tottak. A tölgydeszka hasznosítását illetően legutóbb is a „front­vonal“ milliméterről milli­méterre történő előhaladásá­­ról írtam, kevésbé látványos dologról tehát. Főként a gép­házban megfordulva, szemlé­lődve részleteztem az „apró­munkát“, a vastagabb körfű­rész vékonyabb szalagfűrész­szel való felcserélésének, va­lamint a tömör darabok, lé­cek javításának dolgát. Ám a „sok kicsi sokra megy“ szün­telen hajtogatásánál tovább nem juthattam. Ma ellenben kéznél a kerek és végleges számadat, az 1984-ben megtakarított tölgy meny­­nyisége összesen 1200 köbmé­tert tesz ki. Ez a szám, mégha megbízhatóan pontos is, de nem elégé beszédes. Ezért fel­tétlen hozzá kell fűznöm, a­­mit a gépházban mondtak ró­la. Azt ugyanis, hogy a megtakarított mennyiségből hosszú hetekre biztosították az exportbútorok előállításá­hoz szükséges értékes nyers­anyagot. A tölgy hasz­­nosítási fokát tekintve pe­dig a múlt évi megtakarí­tással jócskán meghaladták az országos átlagot, a fa köbmé­teréből bútorba épülő 22 szá­zalékot a tekintélyes 28 száza­lékra emelték., S minthogy a tölgy-megta­karítási eljárásokat immár biztos kézzel uralják az ud­varhelyi asztalosok, azok szer­vesen épülnek a gyártási fo­lyamatba, a 28 százaléknál lennebb az idén sem adják. Nem adhatják semmiképpen, hiszen a tölgyszűke nem hogy szűnne, de évről évre mind szigorúbb takarékoskodásra int. A gyár — általában bútor­gyáraink — rendelkezésére álló tölgy mennyiségének csök­kenése természetesen a válasz­ték alakulásának dolgába is beleszól. Az udvarhelyiek pél­dául olyan új modelleket ké­szítettek utóbb, amelyeket ju­har-, dió-, mahagóni vagy cse­resznyefa furnérral burkoltak, s ugyancsak tetszetős darabok. Ezek masszív részeit bükkből szabhatják, készíthetik. A tölgyet így sem mellőz­hetik egyik napról a másikra, egyelőre és jó időre még az ebből készült bútort kérik, vásárolják a nyugati piackö­rökben. De hogy a ritka fafaj­tát magasabb áron értékesít­sék, olyan új modellt is készí­tettek nemrég a gyár terve­zői, amelyben több a faragott, az esztergált elem. A Gent ne­vű garnitúrával szándékoznak újabb vevőkre szert tenni. „A munkaigényesebb stílbútorok­nak emelkedett az ára a világ­piacon — mondja a gyár fő­mérnöke, Dobai Tibor. — Ilyenformán megalapozott re­ményünk, hogy a Gent garni­túrával, amelybe kevesebb fa­anyag épült, magasabb bevé­telt érünk el.“ De nincs miért a gyár és külpiaci megrendelője közötti kapcsolat részkérdéseibe bo­­nyolódnom. Tény, hogy első félévre szóló exportszerződé­sei fedik a gyár kapacitását, s az év második felére is bizta­tóak a kilátások. A tölgy-megtakarítás mér­téke a leszabást és előmun­­kálást végző gépháztól függ. Annál is inkább így van ez, minthogy nemcsak alkalmaz­ta, de maga is dolgozta ki a takarékossághoz vezető eljá- Szabó Barna (Folytatása a 2. oldalon) A calarasi-i kohászati kombinát szorgalmas munkaközössége szép sikereket ér el nap mint nap a termelés minőségi és hatékonysági mutatóinak növelésében. VÁLASZTÁSRA KÉSZÜL AZ ORSZÁG (3. oldal) MÁRCIUSI Lassan tűnik tova ez a tél, túl is élte már magát és mi hetek óta a­­ tavaszról álmodozunk, a zsengő-bongó megújulásról, mely minden akadályon győzedelmes­­kedve végül is erőt vesz hide­gen és fagyon. És talán nincs is szebb a természetben, mint ez a magabiztos készülődés: a zord szelek könnyű hullámlá­­soknak adják át a helyüket, a csupa­ kristály jégmúltját sirat­ják. Furcsa bizsergés járja át valónkat és — így van ez iga­zán! — emlékezünk, ráérzünk arra, ami jó: a melegre, neszek­re és zümmögésre, a délelőttök jókedvére, illatokra és zenékre. Mindez benne van március első napjában, mely nagyon-nagyon szép ünnep, bensőséges és e­­gyedüli a maga nemében. Mert a tavasz jeleit küldi felénk, üzen a sugárral, amely az égből hul­­lában növekedve növekszik, ha­talmába keríti a magasságokat és a völgyeket, az utcákat és a házakat. Bennünket. Mindany­­nyiunkat, akik ezen a napon a tavaszra gondolva asszonyain­kat, társainkat látjuk magunk előtt és asszonyainkra, társaink­ra gondolva a tavasz múlhatat­lan tündökletessége és jósága jelenik meg előttünk. Március elseje a kis ajándé­kok átadásának a napja, és éppen ezért tele van örömmel, meglepetéssel. A kis, színes tár­gyak oly szeretettel és hitellel hirdetik, hogy mi, férfiak és nők csak együtt vagyunk azok, amik: emberek, szülők, gyermekek, nemzedékek, amelyek átadják egymásnak a folytonosságban a lét ígéretét és akaratát, valósá­gát és álmait is. És a mosoly megszépíti az arcokat. És a mo­soly biztat és bátorít, szóra bír és megvált a tegnaptól. És per­cek alatt feledésbe merül az, amin­ek ez a sorsa: az az érzés, ho­gy talán a tél — idén — csökönyösen ragaszkodva jogai­hoz a tavasz ellen szeretett vol­na fordulni. Csakhogy ez nem sikerülhetett. Nála hatalmasabb törvények jényében győzedel­meskedtek mindenütt az embe­rek, mi, asszonyok, leányok, fér­fiak. És ezért hálával tartozunk nekik, a nőknek. Azért mert ö­­römben, bajban egyformán mel­lettünk állnak. Egy társadalom igazságossága sok mindenen lemérhető. Többek között — egyáltalán nem mellőzhetően — azon, miként formálódott-for­­málódik benne a nő, asszonyok, anyák, szerepe és feladata. Március elsején a férfiak figyel­me a csillogó szemű, munká­ban, hivatásban önmagukat megtalált asszonyok felé irá­nyul. A kis ajándékok átadása a legszebb népi szokások körébe von mindannyiunkat. A „hivata­los" tavasz, a naptár szerinti még érkezőben, még közeledő­ben, de mi — férfiak és asz­­szonyok — előbbre hozzuk azt a naptárt. Az emberi tavasz m­egelőzi a természetit és ez így van rendjén. Színek, virágok tolulnak teljesedni, hogy siettes­sék az időt. Nem lehet véletlen, hogy március elsején március nevében köszöntjük a márti­o­­rok vidámságával társainkat. Fiatalokat és idősebbeket egy­aránt, legény a kedvesét, diák az osztálytársát, férj a feleséget, kartárs a kedves kolleginát. És nagy a becse az ajándékocská­­nak, mindegyik egy-egy kedves mondathoz fűződik ékességül, mindegyik egy-egy arcot idéz föl emlékezetesen. Baráti mozdulat­tal nyújtjuk át őket, mi, férfiak, de gyakran fölér egy vallomás­sal az, amit mondani képesek. Mert az mondják, hogy az apró dolgok milyen fontosak lehetnek az életben. Éppen azért olyan szép ez az egész országunkban meghonosodott szokás, mert lé­nyege szerint az egyszerűségé­vel, természetességével hódít. Már február vége előtt jóval ott csoportosulunk az asztalokon díszelgő kis ajándékokat szem­lélve, szemügyre véve, válogatva közöttük. Mert mindegyik tár­­gyacska egy ötlet, vidám, oly­kor komoly, máskor bohó vagy éppen tűnődésre késztető játék. És mindegyik hangulat is, va­rázs is, amelyben képzeletünk szárnyakat kap. Tavasz van, el, hat ezekben a tárgyakban és tavasz, tavasz, tavasz az igazi ihletője ennek a szokásnak. Az a tavasz, amely a természetben rendületlenül felelősséget vállal új és új örömökért, csirákért és füvekért, fákért és források tisz­taságáért, és ugyanakkor, az a tavasz nyilvánul meg ilyenkor, amely mibennünk van, él és hat. Igen, a mi, asszonyok és férfiak belső tavasza nélkül elképzelhe­tetlen lenne március elsejének vert és mindig megjövő teljessé­ge. Március elsején ezért fe­dezzük fel újból és újból a­i­­lág érkező szépségét és ember­ségünk, létünk, lényünk hideget elűző, fölfénylő tavaszát. Márki Zoltán IPARVÁLLALATOKBÓL JELENTIK ■ A moloaiai kőolajki­termelő telep dolgo­zói az idei tél minden szi­gora ellenére nemcsak fenntartották, hanem fo­kozták is a szondák terme­lőképességét. Február má­sodik harmadától kezdve az előirányzott napi terme­lési szintet több mint 10 tonna kőolajjal haladták meg, s az év első két hó­napjára szóló előirányzato­kat határidő előtt teljesí­tették. A mosontai kőolaj­kitermelő telep dolgozói az év eleje óta terven felül több mint 500 tonna gazo­lint termeltek ki. ■ Szatmár megye jó­­néhány gazdasági egysége kiemelkedő sike­rekkel zárta februárt, s e­­redményeit a közelgő nagy nemzetgyűlési és nép­tanácsi képviselőválasz­tásoknak ajánlja. A szat­mári kombinált takarmány­­gyártó vállalat munkásai és szakemberei például ter­ven felül 8 millió lej érté­kű árutermelést értek el, és csaknem 5000 tonna kombinált takarmányt szállítottak le előirányza­ton felül megrendelőiknek.­­l A Fa- és Építőanyag­­ipari Minisztérium termelőegységeinek dolgo­zói is kiemelkedő sikerek­kel köszöntik a nagy nem­zetgyűlési és néptanácsi képviselőválasztásokat. A bustenn­ i papíripari válla­lat munkaközössége feb­ruárban terven felül 30 va­gon exportpapírt gyártott. A bukaresti Cssarem­a vál­lalat dolgozói jelentős mennyiségű fajanszlapot szállítottak le szintén elő­irányzaton felül megrende­lőiknek, a piperai fafeldol­gozó kombinát terven felü­li teljesítménye pedig az exportbútor tekintetében csaknem 2 millió lejt tett ki.

Next