Előre, 1985. augusztus (39. évfolyam, 11718-11743. szám)
1985-08-01 / 11718. szám
ELVSZERŰ, CSELEKVŐ KÜLPOLITIKA NÉPÜNK ÉS AZ EGÉSZ EMBERISÉG HALADÁS- ÉS BÉKETÖREKVÉSEI SZOLGÁLATÁBAN is A Központi Bizottság és a központi pártaktíva magas szónoki emelvényéről szeretném megerősíteni a szocialista Románia elhatározását, hogy mindent megtesz a józan ész diadaláért, a fegyverkezési, különösen a nukleáris fegyverkezési hajsza leállításáért és a békéért NICOLAE CEAUSESCU Népünk és pártunk számára felemelő pillanatokat élünk. Megvonjuk-értékeljük a szocialista hazánk történelmébe aranybetűkkel beíródott korszak, a IX. kongresszussal megnyitott megújító változások és beteljesülések két évtizedének gazdag mérlegét. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel adózunk a sorsunkat tisztánlátóan és bölcsen irányító lánglelkű forradalmár és hazafi, Nicolae Ceausescu elvtárs előtt, akinek neve fémjelzi szocialista jelenünket és kommunista jövőnket. A Központi Bizottság és a központi pártaktíva plenáris ülésen mondott nagy horderejű beszédében pártunk és államunk vezetője ragyogóan szintetizálta a hazánk sokrétű fejlesztésében elért kimagasló megvalósításainkat, amelyekhez — mintegy jelezve a bel- és külpolitikánk közötti szerves, dialektikus egységet és kölcsönhatást — társította Romániának mindezekben az években kifejtett nemzetközi tevékenységét, kommunista pártunk és szocialista államunk elvszerű és cselekvő, humanista és építő jellegű külpolitikáját, aktív jelenlétét a nagyvilágban, egyetemesen értékelt hozzájárulását világunk égető és bonyolult kérdéseinek megoldásához. Külpolitikánknak ezek a jellemzői és erényei — akárcsak az országépítésben elért sikerek — magukon viselik a párt főtitkára, a köztársaság elnöke, egész külpolitikánk ihletője érdemdús elméleti és gyakorlati tevékenységének jegyeit. Az a tény, hogy országunkat jól megérdemelt megbecsülés és elismerés övezi a földkerekség minden táján, felfigyelnek szavára és álláspontjára, elválaszthatatlanul összefügg a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében elért nagyszerű eredményeinkkel, szervesen kapcsolódik Nicolae Ceausescu elvtárs — a kortárs világ prominens politikai személyisége — nevéhez és sokoldalú munkásságához. Mint a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsa, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és kormánya részéről az évforduló alkalmával előterjesztett dokumentum — Tisztelgés Nicolae Ceausescu elvtárs előtt — kiemeli: „Önt, aki lankadatlan energiával munkálkodik a haza szocialista fejlesztéséért, ugyanakkor — az egész ország büszkeségére — a kortárs nemzetközi élet kiemelkedő személyiségeként, nemzetünk béke- és haladáseszményeinek, -törekvéseinek legilletékesebb képviselőjeként és zászlóvivőjeként, a szocializmus, a népek közötti együttműködés és béke egyetemes ügyéért folytatott küzdelem ragyogó harcosaként tisztelik. Két évtizede Románia és az ön neve szerte a világon a béke és az együttműködés igazi jelképeként ismert." A IX. pártkongresszus óta eltelt két évtized eredményeitmegvalósításait összegező, a további előrelépésünket szolgáló programunk maradéktalan valóra váltását célzó intézkedéseket megvitató fórumon Nicolae Ceausescu elvtárs ezúttal is jogos büszkeséggel hangsúlyozta, hogy az élet, a világesemények alakulása teljes egészében igazolta a nemzetközi tevékenységünket meghatározó elvek és orientációk helyességét. Pártunknak és főtitkárának a kortárs világ folyamataival és jelenségeivel kapcsolatos tudományos elemzése és konklúziói mindenben kiállták az idő próbáját. Nemzetközi síkon ezen az alapon indított kezdeményezéseink és akcióink pedig teljes mértékben igazolják álláspontunk, javaslataink helyességét és időszerűségét. Nicolae Ceausescu elvtárs felbecsülhetetlen érdeme, hogy mindezekben az években a román külpolitika tisztánlátó és előremutató koncepciót követett. Ellentmondásokkal és konfliktusokkal teli korunkban, a mélyreható forradalmi átalakulások korában, az egész emberiség számára sorsdöntő időpontban világosan körvonalazta azt az utat, amelyen a világ nemzeteinek és államainak haladniuk kell, hangsúlyozva, hogy ez csakis a békés együttműködés, a kirobbanással fenyegető nukleáris háború megelőzésének, a fegyverkezés leállításának, a fegyverek nélküli világ megteremtésének útja lehet. Elvszerű és következetes együttműködési politikánk érdeme, hogy a szocialista Románia ma széles körű kapcsolatokat tart fenn a világ szinte minden államával, tekintélye van és barátai vannak bolygónk minden táján. Mint Nicolae Ceausescu elvtárs kifejtette, Románia két évtizede olyan ország képét nyújtja, amely kitartóan munkálkodik az összes szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainak fejlesztésén, ezen országok egységének és szolidaritásának erősítésén, ami nézetünk szerint fontos tényezője a szocialista országok nemzetközi szerepe és tekintélye növelésének. Ebben az időszakban hazánk lendületesen fejlesztette kapcsolatait a fejlődő és az el nem kötelezett országokkal, a világ népeinek döntő többségét képviselő kis és közepes országokkal, amelyek messzemenően érdekeltek az új politika, az enyhülési és békepolitika érvényesítésében, az államközi kapcsolatok demokratizálásában. Ugyanakkor átfogó együttműködést épített ki a fejlett tőkés országokkal, a világ minden államával társadalmi rendszerre való tekintet nélkül, határozottan munkálkodott a nemzetközi munkamegosztásban, az anyagi és szellemi értékek cseréjében való aktív részvételünkért. E politika eredményeként hatalmas lendületet vettek külkapcsolataink: míg 1965-ben Románia 37 országgal állt diplomáciai viszonyban, ma 140-nel, s gazdasági együttműködést folytat több mint 150 országgal. Külpolitikánk realizmusát és humanizmusát illusztrálja a jól ismert tény, hogy e politika központi célkitűzése a világbéke védelme és szolgálata. Románia és elnöke nézete szerint korunk kulcskérdése a béke megőrzése, a háborús veszély elhárítása, az emberi civilizáció és a földi élet megmentése a nukleáris katasztrófa rémétől. A mai világ valóságainak elmélyült elemzése során Nicolae Ceausescu elvtárs minduntalan — így legutóbbi beszédében is — felhívja a figyelmet a nemzetközi helyzet rendkívül súlyos voltára, ami egyenes következménye a felgyorsult fegyverkezési versengésnek, a világ és Európa amúgy is túltelített nukleáris arzenáljai szüntelen növelésének. Olyan helyzetben, amikora felhalmozott nukleáris fegyverkészletekkel többszörösen is elpusztítható a földgolyó és az emberiség, alapvető jelentőségű kérdés a háború végleges kirekesztése, a fegyver-kezési hajsza beszüntetése, az általános leszereléshez vezető, konkrét és hatékony intézkedések meghozatala. „Nincs fontosabb kérdés annál — mondotta a pártfőtitkár —, mint mindent megtenni azért, hogy megmentsük az emberiséget a nukleáris katasztrófától, hogy biztosítsuk a nemzetek, az emberek léthez, szabadsághoz, élethez és békéhez való legfőbb jogát!" Ebben az összefüggésben szemléli-értékeli Románia a nemzetközi síkon végbemenő eseményeket, fejleményeket. És szorgalmazza kitartóan az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai felépítésének és a szovjet ellenintézkedések alkalmazásának leállítását, a kozmikus térség militarizálásának megelőzését. Annak idején országunk üdvözölte a szovjet—amerikai tárgyalások beindulását e kérdésekben, ám azok eredménytelenül végződött másodikszakaszának lezárása alkalmával Nicolae Ceausescu elvtárs újólag megerősítette: nem fogadható el, hogy a tárgyalások leple alatt folytatódjék a fegyverkezési hajsza, az újabb nukleáris csapásmérő eszközök hadrendbe állítása. Ebben a tekintetben pozitív fejleményként értékelt országunk a november- Várdai Ferenc (Folytatása a 4. oldalon) ÁRPAARATÁS UTÁN FEHÉR MEGYÉBEN ELŐTÉRBEN A MÁSODVETÉSEK MEGGYORSÍTÁSA — A teljes árpaterületünket, vagyis a száz hektárt, a magágy előkészítése után bevetjük kukoricával — jelentette ki Székely Mihály, az enyedi mtsz főmérnöke. — Bizonyára szükségük lesz a silókukoricára... — De még mennyire! Legalább háromezer tonna silótakarmányt kell készítenünk. Jelenleg ezerkétszázhatvan szarvasmarhával rendelkezünk, s év végére, a terv szerint még növelnünk kell állományunkat. Ezért égetően fontos számunkra, milyen gyorsan tudjuk összeszedni a szalmát, hogy aztán szánthassunk, vethessünk. Gazdaságunknak három bálázógépe van, de épp a legújabb nem működik úgy, ahogy szeretnénk. A kötözőfejjel van baj, esnek szét a szalmakötegek. Egy ilyen géptől elvárnánk a napi héthektáros teljesítményt, de hát ... Az is igaz, sok függ az embertől. Akad mezőgépészünk, aki naponta tíz-tizenkét hektárról gyűjti össze a szalmát. Hamarosan befejezzük a másodvetést. Jó lenne, ha idejében kikelne és szépen fejlődne a kukorica... — A takarmány begyűjtését az aratás idején is folytatták. .. — Nyilván. A vetett füvek már mind a szérűskertben vannak. Csak a természetes kaszálók hozamának egy része maradt kint, de ütemesen hordjuk be. Az első kaszálásból négyszázötven tonna szénát nyertünk; évi szükségletünk ezerszáznyolcvan tonna körül mozog. De hát kötelező a háromszori kaszálás, így van lehetőségünk a tervben feltüntetett mennyiség biztosítására. Nedvdús takarmányból is jelentős volumenre van szükségünk. — Jól tartják állataikat... — Ez megállapítás vagy talán kérdés volt? Mert ha kijelentésnek szánta, akkor ugyebár egyszerűen rábólintok, de ha felelnem kell, az már nehezebb. Bár végeredményben csak igennel válaszolhatok, hiszen az állattartás és a tejtermelés tekintetében gazdaságunk Fehér megye első tíz rtsz-e között szokott szerepelni. Például a gombási farmunkon júniusban tizenkét liternyi napi tejátlagot értek el fejőstehenenként. Igen szép eredmény ez. Ám ha mindenik farm teljesítményét összegezzük, akkor szerényebbeknek kell lennünk. De így is naponta több mint kétezer liter tejet adunk át a begyűjtőnek. Az elmúlt években kellett-e állataiknak máshonnét is takarmányt vásárolniuk vagy futotta a saját szénából, silóból? — Tavaly meg tavalyelőtt már nem vásároltunk, de 1982-ben bizony több millió lejt költöttünk a takarmány pótlására. Aztán összeszedtük magunkat, s elhatároztuk, többé nem ismétlődik meg a kínos helyzet. Hát ezért szükséges nekünk a silókukorica, az a kukorica, amit éppen a napokban vetünk el. A MEZŐRŐL AZ ÁTVEVŐ KÖZPONTBA Néhány nappal az árpa aratásának befejezése után jártam Fehér megyében, a lapádi egységes agráripari tanács körzetében. A nyolc mtsz-t, egy ámu-t, két gazdasági társulást és a szőlészeti kísérleti állomást magába foglaló Agrit az elmúlt évek során mindig jó helyezést „verekedett ki“ magának a szocialista munkaversenyben. Tavaly harmadikok lettek a megyében, mondotta Brad Grigore, a tanács elnöke. — Hogyan zajlott le s milyen eredménnyel zárult az árpa betakarítása? Hétszáznegyvennyolc hektáron termesztettünk árpát — válaszolta Brad Grigore. — Mi is elmondhatjuk, mint annyi máson, hogy későn fogtunk az aratáshoz, mert a gabona nem volt teljesen megérve, s mert a hetekig tartó esőzés fellazította a talajt. Varga Sándor (Folytatása a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évfolyam 11 718. szám 1985. augusztus 1., csütörtök 4 oldal ára 50 iráni Válaszolunk olvasóinknak JOGI TANÁCSADÓ (2. oldal) Mit mutatnak a jelzőműszerek? A rendet, a fegyelmet, a biztonságos üzemelést jelzik — a felelősség a dolgozók arcáról olvasható le —, azt jelzik, hogy a dolcetti-i hőerőmű folyamatosan ontja a megtermelt áramot . FORRÓ NAGYRABECSÜLÉS NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK, A SZOCIALISTA ROMÁNIA NAGYSZERŰ VÍVMÁNYAI MEGALKOTÓJÁNAK A dolgozók az ország minden részéből üzenetben, táviratban, levélben juttatják kifejezésre a IX. kongresszus 20. évfordulója alkalmából mély tiszteletüket pártunk és államunk vezetőjének, s megfogadják, hogy még nagyobb mértékben járulnak hozzá a pártpolitika valóra váltásához, a szocialista Románia felvirágoztatásához . (3. oldal) KITÜNTETETT VÁLLALATOK TAPASZTALATAIBÓL ELSÖREZŐ FELADATUNK: A FOLYAMATOS ÁRAMSZOLGÁLTATÁS ÉS A TAKARÉKOS ÜZEMAIAYAG GAZDÁLKODÁS Vállalatunkat múlt esztendei eredményeiért a Munkaérdemrend III. fokozatával tüntették ki. E megtisztelő elismerés is jelzi: részlegeink példamutatóan vettek részt a gazdasági-társadalmi, tevékenység normális menetéhez szükséges villamosenergiatermelésben és becsülettel teljesítették a tervfeladataikat. Ennek fontosságára, gondolom, aligha szükséges külön kitérnem, elég, ha csak arra hivatkozom, hogy az ország össz-villamosenergiatermelésének elég jelentős részét mi állítjuk elő. A radnóti, gyulakutai, tirnavemi részlegeink, teljes kapacitással üzemelve, tavaly 580 millió kilowattórával több áramot állítottak elő, mint amennyi terveikben szerepelt. A múlt évi eredményeinkben hosszú idők gazdag tapasztalata összegeződött, hisz az évtizedek során vállalatunk a villamos energia kilowattóráinak milliárdjait kapcsolta az országos hálózatra. Legrégebbi részlegünk, a gyulakutai hőerőmű harminc évvel ezelőtt kezdett el termelni, s abban az időben fiatal szocialista iparunk egyik első nagyszabású energetikai beruházását jelentette. Beindulásakor az első energetikusok a szakma úttörői voltak, új mesterséget honosítottak meg e tájakon. Azóta több nemzedék nőtt fel a szakma szolgálatában, és becsülettel vette ki részét abból a komplex termelési folyamatból, melynek eredményeként vállalatunk országos rangot, elismerést vívott ki. A IX. pártkongresszust követő évek nagyszabású energetikai programjai a mi tevékenységünkben is új lendületet jelentettek. Az utóbbi két évtizedben erőműveink termelőképessége 600 megawattal nőtt. A gépek, berendezések intenzív és hatékony kihasználása, az idejében és igényesen elvégzett karbantartási munkálatok, az üzembiztonság fokozása lehetővé tette az országos hálózatra kapcsolt áram mennyiségének számottevőnövelését és így csupán a terven felül megvalósított termelés húszéves mérlege 8 milliárd kilowattóra többletet jelez. Mindezt olyan körülmények között, amikor — kiemelt fontosságú gazdaságpolitikai célkitűzésekhez igazodva — a belső erőforrások kiaknázásával, a berendezések maximális kihasználásával, a szüntelenül gyarapított szaktudással, a géppark folyamatos modernizálásával évről évre sikerült egyre kisebb technológiai fogyasztással előállítani a növekvő szükségletekhez igazodó energiatöbbleteket. Bordi Olga, a Mures Villamos Erőmű Vállalat dolgozói tanácsának alelnöke (Folytatása a 2. oldalon) RÖVIDFILMEK MÁRAMAROSRÓL Ez hát a Patak? Ez tartja örökös riadalomban a partján fészket rakott negyven családot? Hiszen alig csordogál! — Mert már napok óta nem esett. De ha megindul!... — Hinnem kell Marfici Vasilénak, Lunca la Tisa képviselőjének annál is inkább, mert a májusi-júniusi „megindulások" nyomai — fatörzsek, ágak, hordalék-torlaszok — most is tarkítják medrét. — Már nem sokáig fenyeget a Patak, látja milyen gátat emelünk a partjára!? Három éve kezdtük el, idén befejezzük, s aztán következnek az utak. Mert a víz nem csak a házakat, az utakat, utcákat, is tönkre tette. Mintegy 400 méternyi út javítása vár ránk, s ha ezzel megleszünk, a „világ végén" fekvő Lunca gépkocsival is járható lesz. Valóban, Luncára felhajtani nemigen vállalkozik sofőr, ez idáig autóbuszt sem sokat láthatott a falu. Máramaros csücskében fekve, hegytől, víztől határolva, innen nem vezet tovább csak ösvény. Egy ösvény egy másik völgybe. — Visóvölgyébe. — Amit most mondok, talán a falu lakosainak is újság lesz; most tudtam meg, hogy a következő években megépül a Lunca és Visóvölgye között egy autóút, amely végleg bekapcsol minket is e táj körforgalmába, megszűnünk, „világ végén" fekvő falunak lenni! Lunca 310 házában 1300 ember él. Természeti adottságaik inkább az állattenyésztésnek kedveznek, a domboldalakon illatos szénát takarnak ma is. A serénykedők között Mesca Vasilét, Grigoras Mihait, Han Joant ismeri fel a falu szószólója. Azt mondja róluk, ők a legjobb gazdák, akik nem csak abban tűntek ki, hogy szép számú állatot tartanak, nevelnek, hanem abban is, hogy az állammal kötött szerződéseiket mindig pontosan betartják, jelentős mennyiségű húst, tejet értékesítenek a felvásárló központokban. — Pedig az időjárás az ő rétjeiken se kedvezőbb, mint a másokén .. —• jegyzi meg Marfici Vasile, érthető célzással azokra, akik az állammal szembeni kötelezettségük teljesítése alól a mostoha időjárásra utalva húzódoznak. — A nem szövetkezetesített Luncán hogyan irányítják a gazdák munkáját? — kérdem. — A helyi pártszervezet irányításával működő SZDE-szervezet keretében fogjuk össze a lakosok tevékenységét, persze olyan munkastílust használva, amely a magángazdálkodók sajátos helyzetéhez igazodik, így például a Demokrácia Fórumán a közös ügyek megvitatása mellett gyakran kerül sorra az időszerű mezőgazdasági teendők megbeszélése, tapasztalatok kicserélése, egy-egy jobb állattartási módszer népszerűsítése, a gazdálkodás ésszerűsítésének útjai, hogy az itt élők is meríthessenek azokból a tudományos és gyakorlati tapasztalatokból, amelyeket a hazai mezőgazdasági forradalom sikerei kínálnak fel. Ha most visszatekintünk az elmúlt másfél-két évtizedre, büszkén mondhatjuk el, hogy a luncaiak — viszonylagos elszigeteltségük ellenére is — lépést tartottak az országgal, a fejlődéssel. Ez az életszínvonalra is értendő. Mert ugyan hány falu mondhatja el magáról, hogy minden második házban az ivóvíz vezetéken jön, s fürdőszobás a 310 ház többsége! Bocicoiul Mare községben, a helyi posta kimutatása szerint, az Előre olvasóinak száma hónapról hónapra ugyanaz — 38- an fizetnek elő. Közöttük van a néptanács alelnöke, Smiller József is, aki azzal kezdi végre, mi is eszükbe jutottunk! Olvassák a lapot, keresik magukról is a hírt, de sokszor évekig kell várni rá. A helyi vezető megjegyzésének mindjárt foganatja is lett — a riporter „beszervezte" az Előre levelezőjévé! Addig is, amíg az első tudósítását megfogalmazza, arra kérem, mondja el, mi újság a községben? — Ha kinéz a néptanács ablakán, az egyik újságot már láthatja: csatornázzuk a főutcát. Arrább épül egy hatlakásos tömbház a faluban dolgozó szakembereknek, földszintjére költözik majd a postahivatal, valamint egy élelmiszerüzlet. Ebben az évben tovább visszük az ivóvízhálózatot, az esztendő végére a házak 90 százalékában csapvizet talál. Jelenleg 850 ezer lej van a néptanács folyószámláján, amely a lakosok pénzhozzájárulásából gyűlt össze; hogy ezt mire fordítjuk, a néptanács következő ülésszakán döntjük el. Képviselőként azt fogom javasolni, hogy mindenekelőtt az utakat és a járdákat, valamint a hidakat tegyük rendbe, az iskolákat újítsuk fel és a kultúrotthont renováljuk. Mindehhez kevésnek tűnik az említett összeg, de meggyőződésem, hogy a lakosok hazafias munkával is segíthetnek, ha sikerül összefogni az erőket. S miért ne sikerülne?! — Alelnökként a községi önellátási program megvalósításáért is felel .. . A félév végéig az évi 65 tonna szarvasmarha-húsból 36 tonnát, 428 hektoliter tehéntejet, 36 hektoliter juhtejet, 10 ezer tojást, 337 kiló nyúlhúst, 8,5 tonna sertéshúst vásároltunk fel a lakosoktól, vagy úgy is mondhatom — adtunk át az állami alapnak. Ilyen összefüggésben, kérem, jegyezzen fel két nevet, a Rosta?loanét és a Luchaniuc loanét. Minden évben sok tejet és 1—3 hízott bikaborjút nevelnek a köznek! A községben elég sok tejet fejnek, de azt is megtudtam az alelnöktől, hogy sok a gyermek is, így a csarnokban a tervezettnél kevesebb tejet gyűjtenek. A község polgármestere Duciuc Petru. A megyéhez sietett gyűlésre, ezért rövidre fogta a község fejlődésének bemutatását, annak az útnak az ecsetelését, amelyet Bocicoiul Mare az elmúlt 20 év alatt megtett. — Földművelés, egy kicsi ipar és erdőlés — ez volt húsz évvel ezelőtt. Ma van egy évi nyolcmilliós kapacitású téglagyárunk, számos üzletünk, egy sor szolgáltatásunk. Tömbházakat építettünk, minden falunak egy vagy több iskolát — összesen 36 tantermet, kultúrházat. Amink ma van, abból vajmi kevés volt a IX. kongresszus előtt, de még többet ígér a következő tervidőszak. Például egy gyógyfürdőt Craciunesti-en, újabb szolgáltatásokat és üzleteket, helyi nyersanyagokat feldolgozó kisipari egységeket. Mindezek alapján csak azt mondhatom: községünket igazán naggyá a Ceausescu-korszak tette, jövőjében is bizakodóvá! Az ország korábban egyik legelmaradottabb vidékéről műúton távoztam. Bencze Cs. Attila ...JÖVŐJÉBEN IS KIMAGASLÓ MUNKASIKEREK ■ A Több szenet az országnak! jelszó jegyében a Zsil völgyi bányaipari kombináthoz tartozó kitermelő egységek újabb sikereket aratnak. A termelési rekordnapok keretében a petrillai bányaipari vállalatban az év elején keletkezett lemaradást 6300 tonnával csökkentették. Hasonló akció keretében a vulkáni bányászok előirányzaton felül 3000 tonna kőszenet bányásztak, a lónyai, a zsilparosényi és az urikánybányászok pedig együttesen terven felül 7000 tonnát hoztak felszínre. Tíz bányaipari vállalat csupán egyetlen napon 23 000 tonna termeléstöbbletet realizált és szállított le a hőerőműveknek, illetve a kokszolótelepeknek. A legnagyobb termeléstöbbletet a komplex bányagépekkel felszerelt frontfejtések érték el, ahol a munkatermelékenység munkahelyenként elérte a 20 tonnát is. ■ Az üzempróbák sikeres befejezése után a Dimbovita folyón épülő dsubuceti (Argeș megye) vízierőmű második 32 megawattos áramfejlesztő gépcsoportját is bekapcsolták az országos energetikai rendszerbe. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Dimbovita mentén épülő vízierőmű-sorozat közül az első már 64 megawattal áll az ország rendelkezésére. Az erőmű vízgyűjtője 68 millió köbméteres, a fő üzemvízalagút csaknem 10 kilométer hosszú, átmérője 3,60 méter. Az új hidroenergetikai létesítmény használatba adásával 482 megawattra emelkedik az Arges és a Dimbovita mentén eddig üzembe helyezett 19 vízierőmű beszerelt összteljesítőképessége. Egyben javul a főváros és a többi Dimbovita menti település ivóvízellátása. 188 Tizenöt Maros megyei iparvállalat és gazdasági egység-jelentette héthavi exporttervének határidő előtti teljesítését. Közéjük tartozik a marosvásárhelyi Electromures, a marosludasi gumiabroncsgyár és a Mures Tricotex vállalat. Az élenjáró egységek az év eleje óta több mint 50 millió lej értékű ipari termelést valósítottak meg terven felül.