Előre, 1985. november (39. évfolyam, 11796-11821. szám)
1985-11-01 / 11796. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évfolyam 11 796. szám 1985. november 1., péntek 4 oldalára 50 iráni SZILÁRD MUNKÁSELKÖTELEZETTSÉGGEL TELJES FELELŐSSÉGTUDATTAL A GAZDASÁGI FELADATOK TELJESÍTÉSÉÉRT TÖBB SZENET AZ ORSZÁGNAK! BÁTRAK A VÁLLALÁSBAN - KÖVETKEZETESEK A VÉGREHAJTÁSBAN , ft A ifit előző írásunkban je|\/| leztük: a történelmi IX. pártkongresszus huszadik, jubileumi esztendejében rekordot jelentő szénmennyiség terven felüli kitermelésével válaszoltak a voivozi-i bányászok a zsilparosényiek év eleji versenyfelhívására. Eredményüket több egymással összefüggő tényező alapozta meg. Valamennyiük közül első helyen kíván említést a műszaki-technológiai színvonal, az előhajtás, támfalazás, fejtés és szállítás csaknem százszázalékos gépesítettsége. Mi tette ezt lehetővé? Mint minden bányának, a bihari lignitmezőnek is megvannak előnyös és hátrányos karakterisztikumai. Előnye az, hogy a rétegek dőlései, hajlásszögei itt mérsékeltebbek, kevésbé szeszélyesek, mint máshol, például Vulkánban, Gebén vagy Aninán, hogy csak néhányat említsek az általam jobban ismert bányák közül. Hátránya ezzel szemben az, hogy a talajvíz és a futóhomok itt sokkal erőteljesebb, mint a Hunyad vagy Krassó-Szörény megyei fejtésekben. Mindenesetre a helyi szakemberek érdemére írható, hogy miközben mindent elkövetnek e hátrányos befolyás mérsékeléséért, ugyanakkor célszerűen gyümölcsöztetik a rétegek topográfiai jellegzetességeiből fakadó előnyöket. A hosszú és közepes frontfejtések kialakítása, valamint a szén gépi leművelésre igen kedvező keménységi-szemcsézettségi foka tette lehetővé a bánya gyors műszaki fellendülését. Ahogy itt mondani szokták: a hazai gyártmányú fejtőkombájnok, a védőpajzzsal felszerelt CMA—2-eseknek és a CA—2-eseknek ugyancsak „ínyére van" a helyi szénfajta, minél többet „harapnak" belőle, annál jobban nő étvágyuk. Ezek a tények idejekorán bebizonyították, hogy a munkálatok gépesítésének létalapja, jogosultsága van Voivozi-on. Nem is tétlenkedett tehát a dolgozók tanácsa. Az illetékes szakminisztérium támogatását élvezve, nagy erővel látott hozzá a műszaki alap fejlesztéséhez. Ennek méretei különösképpen 1983-tól, a bányaipari szakkádereknek az RKB KB-nál megtartott munkatanácskozását követően teljesedtek ki. Ettől kezdve a korszerű, főként hazai gyártmányú bányagépek és -berendezések valamennyi helyi részlegen és fejtésben honossá váltak, a kisgépesítés is kibontakozott. Persze e folyamatot így szavakkal felvázolni nem nehéz. A dolgok megfogalmazása mindig egyszerűsít. Ám a voivozi-i bányászoknak végre kellett hajtaniuk, helytelen, de találó szóval „megcselekedték" a gépesítéssel járó korszakváltást. Vállalták a tanulást, a permanens szakmai továbbképzést, korábbi önmaguk felülmúlásának szándékát. És ebben még azok sem képeztek kivételt, akik valamikor pályájuk kezdetén kizárólag csákánnyal és szívlapáttal dolgoztak, ló által vontatott facsillével szállították fel a szenet, erdőket felemésztő gerendák és deszkák mennyiségét cipelték le vállukon a fejtésekbe a falak és mennyezetek kitámasztásáért. Ma vas és beton támfalak, mechanikus és hidraulikus tartóoszlopok között zümmögnek-zakatolnak odalenn az előhajtó és fejtőkombájnok, a kitermelt szén útját pedig a legtöbb helyen gumihevederes szállítószalagok irányítják. E korszakváltás rendkívül szűk időt felölelő dinamizmusa művelte ki a voivozi-i bányászok mai élgárdáját, azokat a brigád- és váltásvezetőket, gépészeket és technikusokat, akiknek legfőbb jellemzője, hogy bátrak a vállalásban és következetesek a végrehajtásban. Jó példa erre Juca Miron közepesi előhajtó brigádja, mely jelenleg a vállalati szinten folyó szocialista munkaverseny első helyét foglalja el. Szeptemberi terve például 150 folyóméter volt, ezzel szemben ő egy 220 méteres szakasz kiművelését vállalta, sőt végül — egyetlen méterrel bár, de — ezt is megtétezte. Odaadásáért brigádja a progresszív akkordnak megfelelően jelentős összegű prémiumot kapott. Megjegyeznénk itt, hogy Voivozión igen jól bevált az a módszer, hogy a szektorok és brigádok szakaszról szakaszra szerződést kötnek a vállalattal terven felüli többletek elérésére és ezeknek aránya nem is csekély: többnyire 30—40 százalék. Juca Mironnak a bányában eddig kifejtett több mint húsz Juhász Zoltán (Folytatása a 3. oldalon) VOIVOZM KRÓNIKA (II.) A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY ÉLENJÁRÓINAK TAPASZTALATAIRÓL A TORDAI VEGYIPARI VÁLLALAT NOVEMBER VÉGÉIG TELJESÍTI ÖSSZES EXPORTSZERZŐDÉSÉT A szocialista verseny élenjáróiról a sajtóban hónapról hónapra közölt tisztelettábla figyelmes olvasóinak bizonyára szembeötlőit, hogy igen sok munkaközösség mennyire szilárdan tartja vezető helyét és megvalósításait állandóan fokozni tudja. Az ilyen gazdasági egységek között változatlanul az első helyen szerepel a tordai Vegyipari Vállalat. A siker titkairól, az igen látványos eredmények mögött meghúzódó erőfeszítésekről kérdeztük a kilenc havi kiértékelés megjelenése után a vállalat igazgatóját, György Viktor vegyészmérnököt. — Egyesek néha még úgy vélekednek, hogy nem számít, milyen az év eleji indulás. Azt hiszik, ami nem sikerül az első napokban, hetekben, a későbbiek során még könnyűszerrel bepótolható. Nyilvánvaló, ez hibás feltevés. Ha nem teremtjük meg a terv teljesítésének feltételeit még az alapidőszakban, ha nem készítünk mindent elő, hogy az első naptól kezdve az előirányzatok szintjén termeljünk, utóbb nehezen hozhatjuk be a lemaradást. Mi az idei év alapozásakor ebből indultunk ki, a munkánkat úgy szerveztük meg, hogy a legnehezebb téli időszakban se legyen fennakadás. Mintha előre éreztük volna, milyen nehézségeket okoz a kemény tél, mindent megfelelően előkészítettünk és már az első hónapokban jelentős túllépéseket értünk el. Ismételten bebizonyosodott: a gondos előkészítés és a jó indulás előnyhöz juttatott és ezt a továbbiakban növelni tudtuk. Egy rövidke sajtóhír arról értesített, hogy teljesítették ez évi tervüket. Ezek szerint most már minden ezután előállítandó termékük többletként jelentkezik az országos anyagmérlegben, más ágazatok ellátását segíti elő és bizonyára a kivitel növeléséhez is hozzájárul. Konkrétan, milyen többletekre számítanak? — Augusztusban megvalósítottuk egész ötéves árutermelési előirányzatunkat; október 20-án, 72 napos előnnyel teljesítettük ez évi tervünket; év végéig, az ötéves terv előirányzataihoz viszonyítva, 280 millió lej értékű áruval többet termelünk. A minőségi mutatószámok alakulását nem részletezem, csak annyit jegyzek meg, hogy a negyedik évnegyedben az előző időszak szintjét tartani fogjuk, vagyis valamennyi tervfeladatunkat jelentős mértékben túlhaladjuk. Sokkal magasabb termelékenységet és nyereséget, jóval alacsonyabb önköltséget kívánunk elérni, mint amenynyit idei tervünk megállapít. A megfelelő gyártáselőkészítés és a terv ütemes teljesítésének biztosítása elsősorban a vállalatban dolgozó vegyi operátorokon, művezetőkön, részlegeket irányító technikusokon és mérnökökön, egyszóval, a munkaközösségen múlik. Milyennek minősítené a vállalat munkaközösségét? — Tapasztalt kollektíva a mienk, jól ismerjük egymás erényeit, hibáit, összeszoktunk, mondhatnám azt is, hogy egy nagy családot alkotunk, ahol semmit sem tekintünk megoldhatatlan problémának. Bármi is merüljön fel. Lejegyezte: Keszthelyi Gyula (Folytatása a 3. oldalon) IDÉNYTEENDŐK A MEZŐGAZDASÁGBAN KUKORICABEGYŰJTÉST SÜRGET A MÉLYSZÁNTÁS KRASSÓ-SZÖRÉNY MEGYÉBEN Senki sem mondhatja, hogy ez az ősz nem volt engedékeny, nem kedvezett a mezei munkáknak, pontosabban a kapásnövények betakarításának. Mert az utóbbi napok kivételével, szeptemberben és októberben igencsak meleg, száraz, vagyis olyan volt az idő, hogy heteken át szaporán, jó körülmények között dolgozhattak a terménybegyűjtők. Nyilván nehezebb volt a mezőgépészek helyzete azért, mert a száraz, kemény föld megmunkálása, megfelelő minőségű előkészítése és bevetése elég vesződéssel járt. Így volt ez Krassó-Szörény megyében is csakúgy, mint több más vidéken. De miként a pártfőtitkári termésnapi üzenet szól, minden erővel munkálkodni kell az egész termés mielőbbi veszteségmentes begyűjtéséért, elszállításáért és elraktározásáért. A vetés pár hete lekerült napirendről, de nem így a terményszedés, a kukoricabetakarítás, mely nem egy brassói övezetben még „tartja magát“. Szó se róla, a berzoviai és a paltiniai agráripari tanácshoz tartozó gazdaságokban az utolsó táblákról szedik, törik a kukoricát, s pár nap alatt végezhetnek ezzel az idénymunkával. Némely vidéken azonban a gyenge mozgósítás megbosszulta magát, vagyis az, hogy nem túl sokan álltak munkába a hibridtábilokon. Persze ilyenformán jócskán van még törnivaló is, így például a zagujeni-i Agrit körzetében, ahol október végén a hetven százalékot sem érték el a kukorica betakarításánál. Nem sokkal jobb a helyzet ilyen tekintetben a gradinari-i és a ramnai gépállomások körzetében sem. Deme János (Folytatása a 3. oldalon) RANGOS MUNKASIKEREK ! A termelőkapacitások jó kihasználásával és a munkaerő ésszerű foglalkoztatásával, korszerű technológiák alkalmazásával Hunyad megye 39 gazdasági egysége határidő előtt teljesítette az ipari árutermelés 10 havi tervét. Október végéig 250 millió lej értékű terméket állítottak elő terven felül az élenjáró vállalatok. ■ Fehér megyében a Sebes völgyi hidroenergetikai építő vállalat jelenti a jelenlegi ötéves tervre szóló építési és szerelési előirányzatok határidő előtti teljesítését. A siker döntő tényezői: a munkálatok ipari jellegének fokozása, korszerű kivitelezési technológiák alkalmazása, az építőanyagok gondos hasznosítása, a rend és a fegyelem megszilárdítása. |1|| A máramarosszigeti faipari kombinát az idén eddig 2,6 millió lej értékű terven felüli árutermelést valósított meg, amely többek között 34 000 négyzetméter rétegelt lemezben, 3000 tonna farostlemezben és nagy mennyiségű díszítő furnérban öltött testet. A termelési többletet teljes egészében a munka eredményességének növelésével érték el, a dolgozónkénti termelékenység ebben az évben 430 lejjel növekedett. Az egyik gyergyói nagyit községben a néptanács elnökét hol is találnám máshol este kilenctájt----az irodában. Ügyintéző reggel, ügyeket intéz este, s majd otthon, a vacsora után még töpreng: holnap feltétlenül meg kell beszélnie a hét dolgait a mezőgépészek főnökével, nem is a főnökkel, hanem velük, a traktorosokkal. Mert ez az igazi, amikor az emberek nem másodkézből kapják a rendelkezést, hanem ő maga keresi fel a csoportot. Jön a tél, s, a karbantartás. Mindenük megvan? Hogy aztán amikor majd indulni kell megint... Másik faluban, ez már a hegyek között, a néptanács elnöke azt mondja, hét órakor indul otthonról, bár jó tíz percre lakik csupán a hivataltól. Beköszön itt is, ott is a kerítés fölött. Neki ez az óra — héttől nyolcig — a tényleges fogadóórája, s a helyszín a főutca. Mert amint megjelenik és beköszön, az udvarból utánaszól a gazda: — Elnök elvtárs, álljon csak meg egy pillanatra ...A korlát innenső oldalán ő, a másikon meg a falustárs, így látom őket, amint éppen azt tárgyalják, hogy a hátsó konyhát, amely bizony elég gyenge építmény, egy kicsit bővíteni kellene, tetejét emelinteni. — Mert a fiam asszonyt hozott a házhoz, s úgy gondoltuk, lakjanak ők elöl, mi már úgyis öregek vagyunk, megférünk a hátsó traktusban. Csak — emeli föl az ujját — akkor rendbe kell szednünk a hajlékot, bővítenünk. Milyen papírok kellenek ilyenkor? Igaz, most már az egész tavaszra marad... Itt is, ott is megáll az elnök, magának jó sok mindenhez, éppenséggel a mindenhez értenie kell, mondom neki később, benn az irodában. Telekügyek, házépítés vagy csak bővítés, ha az idő úgy hozza, legeltetés nyugdíjjogosultság, ingázónak való bérlet, bentlakás a tizenegyedikesnek, gyógyfürdő és kezelés, tűzkár, egy-egy családi perpatvarban ki a hibás — mindenki mondja a magáét, és mindenkinek válaszolni kell úgy, hogy híja ne legyen a szónak. — Úgy, hogy az emberek újból — és mindig! — a néptanácstól kérjenek tanácsot. Az alelnöktől, tőlem, a titkártól. (Ez lenne a néptanács szó helyes, de nem kimerítő értelmezése?) Ilyesmit Moldvában is jegyezhettem. — Hány kilométernyi aszfaltútja van a községnek, elnök elvtárs? — kérdeztem egyik helyen az elöljárót. — Negyvenkettő. Nagy település ez, városközeli. Jutott aszfalt jócskán utcáinkba. — Ezek szerint a színültig feltöltött Skodámmal épp tízszer járhatnám be a községet ... — Látja, én nem járok sem Skodával, sem pedig Daciával. Csak gyalog! Hogy még-megálljak bárkivel bármikor, ha az illetőnek valami gondja-baja van. Mert két gyalogos mindig könnyebben szót ért, mintha valaki a gépkocsi ablakán behajolva — görnyedve — mondaná el, mi bántja. Jut eszembe, egyik barátom kérdezte tőlem még a tavasszal: nem lenne kedved bejárni Csík vagy Udvarhelykörnyék, Gyergyó falvait? Átmennél-e a hegyen Székelyudvarhelyről Gyergyóújfaluba, s közben a pásztornéppel, az erdőlőkkel beszélgetnél. Ez csupán az egyik lehetséges útirány, egyébként is te szabad meg, merre. A lényeg, hogy gyalogszerrel, mert akkor többet, jóval többet látsz, mintha kocsival suhannál. Tudom is én? Lehet hogy megpróbálom. Oláh István GYALOGSZERREL, KÖZÜGYEKBEN NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA a Német DK Állami Tervbizottságának elnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke szerdán fogadta Gerhard Schürert, a Német DK Minisztertanácsának alelnökét, az Állami Tervbizottság elnökét, aki látogatást tesz országunkban. A vendég kijelentette, annak a kellemes feladatnak kell eleget tennie, hogy tolmácsolja Nicolae Ceausescu elvtársnak Erich Honecker elvtárs, a Németországi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német DK Államtanácsának elnöke szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönő szavakat mondott és meleg üdvözletét, legjobb kívánságait küldte Erich Honecker elvtársnak. A meleg, baráti találkozón hangsúlyozták pártjaink és országaink baráti jó viszonyát és együttműködését, kiemelték, hogy a magas szintű találkozók és megbeszélések döntő szerepet töltenek be, minden egyes alkalommal széles távlatokat tárnak fel Románia és a Német DK sokoldalú kooperációja előtt. Ilyen összefüggésben rámutattak: tovább kell munkálkodni a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a termelési szakosítás és kooperáció fejlesztésére vonatkozó hosszú távú programok célkitűzéseinek valóra váltásáért a következő ötéves terv folyamán, és távlatilag, bővíteni kell a kereskedelmi cserét Románia és a Német DK között a közös érdekek jegyében, a szocializmus és a béke egyetemes ügye szolgálatában. Úgyszintén taglaltak nemzetközi kérdéseket, hangsúlyozták, hogy a jelenlegi, különlegesen bonyolult körülmények között mindent meg kell tenni a béke, a biztonság és az öszszes nemzetek közötti megértés szavatolásáért. Jelen volt Stefan Birlea, az Állami Tervbizottság elnöke, Ion Ceausescu, az Állami Tervbizottság első alelnöke, miniszteri rangú államtitkár. Ott volt Rudolf Heinze, a Német DK Állami Tervbizottságának első alelnöke, Herbert Plaschke, a Német DK bukaresti nagykövete. A SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉG, POLITIKAI MŰVELTSÉG ÉS FORRADALMI ELKÖTELEZETTSÉG Iszágszerte tanácskoznak a dolgozók közgyűlései, beindultak a politikai-ideológiai oktatás különböző szintű és tematikájú tanfolyamai, megnyitották kapuikat a felnőtt nevelés százezreket, milliókat átfogó műhelyei, a tudományos-művelődési egyetemek. Az elsők a forradalmi munkásdemokrácia fórumai; a második esetben az eszmei-politikai nevelés, a szocialista és kommunista életrend, magatartás, érzelmi hozzáállás alakításának, az új ember formálásának fórumairól van szó; a harmadik intézmény kultúránk demokratizmusát tükrözi, az élet bonyolult jelenségei között eligazodni tudó, cselekvő honpolgár oktatásának-nevelésének az eszköze. Mindhárom fórum — az átfogó szakmai felkészültség, a politikai-ideológiai műveltség és forradalmi elkötelezettség alakításának, kinyilvánításának színtereként — ezekben a napokban, hetekben ismételten ráirányítja a figyelmet e három habitus követelményére új társadalmi rendszerünk építésében. Nélkülözhetetlen feltételek ezek, mert korunk tudományostechnikai forradalmában, nemzetgazdaságunk erre épülő fejlesztésében nem lehet előbbre lépni szüntelenül gyarapodó szakképzettség nélkül, mint ahogyan a politikai műveltség és eszmei hozzáállás nélkül sem tehetünk egy tapodtat sem, forradalmi elkötelezettség hiányában pedig mind lehet akármilyen jó szakember valaki, munkája előbb-utóbb tessék-lássék tevékenységgé válik. Ezért emlegetjük ma egymástól elválaszthatatlan szerves egységként a szakképzettséget, a politikai felkészültséget és a forradalmiságot; olyan egységként, amely hiánytalan műveltségieszmei-erkölcsi ötvözetként kell munkálkodjék azj társadalom tudatos építősében. Ezért hangsúlyozza pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs: „Szüntelenül fejlesztenünk és javítanunk kell forradalmi világ- és életszemléletünket, ideológiai felkészültségünket és tevékenységünket. Az eddigi megvalósítások, mai ismereteink alapot nyújtanak az újabb megismeréshez, az elmélet, a világ- és életszemlélet újabb fejlesztéséhez (...) Minden kommunistának példásan uralnia kell a legfejlettebb műszaki-tudományos, szakmai ismereteket, minden területen. De ezen felül rendelkeznie kell még egy tulajdonsággal: legyen kész a párt részéről kapott bármilyen megbízatás teljesítésére, bármely területen legyen hivatásos forradalmár." Mindebben a fent, említett három tényező egységében kétségtelen, hogy igen jelentős szerepet tölt be a politikai kulúra. Érdemes erre kitérni, márcsak azért is, mert a forradalmi tudat fontos része, s ugyanakkor a szocialista tudatalakítás lényeges eszköze. Szocialista építésünk jelenlegi szakaszában a politikai műveltség olyan értékfogalom, amely tükrözi, de ugyanakkor formálja is politikai rendszerünket, főleg a szocialista forradalmi munkásdemokrácia érvényesülésének, elmélyülésének és fejlődésének folyamatát, kihat társadalmi életünk minden szférájára, mind az anyagi, mind a szellemi javak termelésére-alkotására, elosztására és fogyasztására . Noha a szocialista politikai rendszer szorosan összefügg a politikai kultúrával, hiszen az előbbi tükröződik a politikai műveltségben, sőt tartalmát is meghatározza, befolyásolja, ideológiai- eszmei elemekkel, szervezetekkel, intézményrendszerrel * és normákkal szabályozza, mégis a kettő nem mosható egybe, nem lehet egyenlőségjelet tenni közéjük. Ugyanis árpolitikai műveltség nem tartalmaz szervezeteket, intézményeket,* de annál inkább magába foglal politikai-eszmei képzettséget, készséget, magatartásmintákatés magatartásformákat.De az it is tény, hogy az általános kultúrát nem lehet egybeötvözni. ..a politikai műveltséggel, jóllehet ez utóbbi az általánosabb kultúra része, olyan külön terület, amely elsősorban a politikai eligazodás, állásfoglalás és magatartás különböző módjaiban jelentkezik. Ígyhát a politikai kultúra a szocialista társadalmi és politikai rendszerrel kapcsolatban az olyan szubjektív eszmei-elvi és gyakorlati tényező- Mihálka Zoltán (Folytatása a 2. oldalon) TIRGOVISTE ’85 Gh. Vintilo felvétele