Előre, 1986. január (40. évfolyam, 11848-11872. szám)

1986-01-03 / 11848. szám

V­idáman, felszabadultan, a jól végzett munka ö­­römével, ugyanakkor a saját, az ország, az emberiség jövőjébe vetett hittel búcsúztunk az óévtől, fogadtuk az új esz­tendőt. Gyorsmérleget készítet­tünk a megtett útról, s igyekez­tünk belepillantani az eljövendő időbe is. Legnagyobb örömünkre és elégtételünkre, volt mit szám­ba vennünk, s a folytatást, az új esztendőben ránk váró fela­datokat sem kellett találgat­nunk. Eltérően ugyanis más é­­vektől, idén nemcsak két eszten­dőt elválasztó idővonalat lép­tünk át, hanem két ötéves terv mezsgyéjét is, s ezzel az ország fejlődéstörténete új korszakának küszöbére értünk, amelyben kommunista pártunk, annak bölcs vezetője, köztársaságunk elnöke, Nicolae Ceaușescu elv­társ vezetésével rátérünk a fejlő­dő szocialista ország stádiumá­ról a közepesen fejlett ország stádiumára, amelyben eddigi eredményeinkre, sikereinkre ala­pozva, megkezdjük a felzárkó­zást a világ gazdaságilag fejlett államaihoz, egyben közelítünk történelmi célkitűzésünk megva­lósításához, a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom meg­teremtéséhez, hazánk kommu­nizmus felé haladása feltételei­nek kialakításához. Új korszak küszöbén állunk tehát, amely céljainál, tartalmá­nál fogva is, többre, jobb mun­kára, feladataink maradéktalan elvégzésére, erőfeszítéseink e­­gyesítésére, pártkörüli egysé­günk további szilárdítására kö­telez, arra, hogy hasznosítsuk mindazt a jó tapasztalatot, a­­melyet országépítő munkánkban tavaly, az elmúlt ötéves tervben szereztünk, hogy tanulva a múlt­ban megnyilatkozó hiányossá­gokból, tevékenységünket töké­letesítsük. S ebben van, lesz mire építeni, hiszen — amint azt pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs a Dolgo­zók Országos Tanácsa plenáris ülésén elhangzott beszédében is hangsúlyozta — az 1981—1985- ös ötéves tervet az összes tevé­kenységi területeken számotte­vő eredményekkel zártuk. A net­tó termelés körülbelül 36 száza­lékkal, a nemzeti jövedelem csaknem 32 százalékkal, az ipa­ri árutermelés több mint 20 szá­zalékkal növekedett, ugyanakkor erőteljesen fejlődött a tudo­mány, az oktatás, a kultúra, a­­melyek hazánk általános hala­dása biztosításának döntő té­nyezői. Jelentős megvalósítások­ról adhatunk számot tehát az iparban, a mezőgazdaságban, a többi tevékenységi területen, e­­zek alapján az anyagi és szelle­mi életszínvonal emelésében, s ezek nyomán hazánk a haladás és a civilizáció újabb csúcsait hódította meg, a szocialista épí­tés újabb fokára emelkedett. Mindezek a sikerek pedig iga­zolják, hogy népünk, hazánk sorsa jó kezekben van, igazolják pártunk általános politikájának helyességét, azt a körülményt, hogy a pártot egész tevékeny­ségében töretlenül a tudomá­nyos szocializmus elvei vezérlik, hogy a párt alkotó módon, Ro­mánia konkrét adottságainak megfelelően alkalmazza az álta­lános igazságokat. Mindezeket az eredményeket ugyanakkor az összes dolgozók, az egész nép önfeláldozó munkájának köszön­hetjük, népünkének, amely kö­vetkezetesen valóra váltja pár­tunk és államunk bel- és külpo­litikáját, biztosítva ezzel Romá­nia szüntelen felemelkedését, a haladás és a civilizáció újabb csúcsainak meghódítását. Jó alapról indulunk tehát ne­ki további, még szebb eredmé­nyekkel kecsegtető utunknak, a­­melyet az országnak, népének kijelölt a párt, minden szüksé­gessel felvértezve tesszük meg az első, majd a következő lépése­ket az új, az 1986-os esztendő­ben, az új korszakot nyitó 1986—1990-es ötéves tervben. S hogy a sikerek nem maradnak el, arra kezesség mindenekelőtt az, hogy a párt, az ország élén Nicolae Ceaușescu elvtárs sze­mélyében bölcs, kipróbált, a gazdasági-társadalmi élet min­den területén jártas, a nép lét­érdekeit soha szem elől nem té­vesztő, a néppel összeforrott, a haza felvirágoztatásáért élő és munkálkodó vezető áll, aki biz­tos kézzel, előrelátással vezet bennünket a szocialista építés újabb és újabb csatáiban, irá­nyítja lépéseinket egy szebb, a kommunista jövő felé, biztat mindennapjaink értékteremtő munkájában.­ Új korszak küszöbén állunk tehát, új feladatok elvégzése vár ránk az országépítésben, a jólétteremtésben. S hogy min­den tekintetben megfeleljünk ennek az új korszaknak, felada­tainak, ügyelnünk kell a rajba, mindenekelőtt az 1986-os esz­tendőben ránk és elvégzésre vá­ró célok életbe ültetésére, ügyelnünk kell, hisz mennyisé­gileg, de minőségileg is maga­sabb szinteket jelöltünk ki. Az elmúlt év végén kidolgozott és jóváhagyott terv értelmében 1986-ban a nettó ipari termelés ugyanis több mint 12 százalék­kal, a nemzeti jövedelem körül­belül 10 százalékkal növekszik, az ipari árutermelés növekedése pedig 8,9 százalékos lesz. U­­gyanakkor a tervirányzatoknak megfelelően a legmesszebbme­nő figyelmet fordítjuk az összes Gyarmath János (Folytatása a 2. oldalon) ÚJ KORSZAK KÜSZÖBÉN „Nagyszerű programmal lépünk az 1986-os esztendőbe, az új — a nyolcadik — ötéves tervbe. E nagyszerű program, amelyet a XIII. pártkongresszus határozatai alapján dolgoztunk ki, biz­tosítja Románia újabb fejlődési szakaszba lépését, rátérését a fejlődő szocialista ország stádiu­máról a közepesen fejlett ország stádiumára, ami népünket és országunkat jóval magasabb fejlettségi színvonalra lendíti az összes tevékenységi területeken.” NICOLAE CEAUSESCU Világ proletárjai, egyesüljetek ! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA X­L. évfolyam 11848. szám 1986. január 3., péntek 4 oldal ára 50 iráni Redactia ELŐRE, 79776 Bucuresti 33. Piata Scinteii 1, sector 1. ELŐRE szerkesztősége: 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1. I. kerület. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunkat költőidre a következő címen lehet megrendelni: ROMPRESFILATELIA — Sectorul export-import press P.O. Box 12—201, telex: 10 376 prsfir București, Calea Griviței nr. 64-66 NICOLAE CEAUSESCU ELVTARS újévi rádió- és televíziós üzenete egész népünkhöz Kedves elvtársak, barátaim! Románia Szocialista Köztársaság állampolgárai! A teljesített kötelesség e­­légtételével, a haza gazdasági és társadalmi fejlesztésének jelentős eredményeivel zárjuk az 1985-ös esztendőt, s egyben a 7. ötéves tervet. Románia a világgazdasági válságból és egyes belső hiányosságokból, illetve ellentmondásokból a­­dódó nehéz körülmények kö­zött újabb jelentős szakaszt hagyott maga mögött szocia­lista társadalmi rendjének megszilárdítása, a haladás és a civilizáció, az egész nép a­­nyagi és szellemi életszínvo­nalának emelése útján. To­vább fejlődött az ipar, a me­zőgazdaság, a többi nemzet­­gazdasági ág, gyarapodott az ország vagyona és a nemzeti jövedelem. Úgyszintén jelen­tős eredmények születtek az oktatás, a tudomány és a kul­túra terén — amely területek szocialista társadalmunk ál­talános haladása biztosításá­nak kiemelkedő fontosságú tényezői. A haza általános fejlődésé­nek eredményeként és a nem­zeti jövedelem gyarapodása alapján biztosítottuk a dolgo­zók reál­javadalmazásának 8 százalékos, a szövetkezeti pa­rasztság jövedelmeinek 12 százalékos emelkedését, az á­­ruforgalom és a lakossági szol­gáltatások volumenének nö­vekedését. Mindezek a megvalósítások erőteljesen tanúsítják szocia­lista társadalmi rendszerünk felsőbbrendűségét, gazdasági­társadalmi fejlesztési terveink és programjaink mélységesen tudományos, realista és moz­gósító jellegét, azt, hogy a ro­mán nép alkotó képessége és ereje legyűrhet minden aka­dályt és nehézséget, hogy a román nép képes a párt — nemzetünk éltető központja — vezetésével szoros egység­ben munkálkodni szabad és szuverén hazája szüntelen felemelkedéséért, a haladás és a civilizáció mind magasabb csúcsainak meghódításáért. A párt Központi Bizottsága, az Államtanács és a kormány, valamint a magam nevében a legmelegebben gratulálok az idei esztendő és az egész 1981 —1985-ös ötéves terv jó ered­ményeihez a munkásosztály­nak, a parasztságnak, az ér­telmiségnek, az összes dolgo­zóknak és további győzelme­ket kívánok nekik a sokolda­lúan fejlett szocialista társa­dalom megteremtéséről és Ro­mánia kommunizmus felé ha­ladásáról szóló program töret­len valóra váltásában. Kedves elvtársak, barátaim ! A szocialista Románia honpolgárai I Az 1986-os új esztendőt — és a 8. ötéves terv első évét — merész és nagy perspektí­­vájú programmal kezdjük, a­­mely biztosítani fogja Romá­nia újabb fejlődési szakaszba lépését, rátérését a fejlődő or­szág stádiumáról a közepesen fejlett ország stádiumára. A XIII. pártkongresszusi határozatok alapján az 1986— 1990-es ötéves tervben az ipar, a mezőgazdaság, az épít­kezés, a tudomány és a kul­túra újabb fejlődést ér el, e­­rős lendületet kap. A figye­lem középpontjában fog állni az egész tevékenység intenzív fejlesztése, népünk munkája és élete új, magasabb minősé­gének elérése. Már az új esztendő első munkanapjától kezdve a leg­határozottabban hozzá kell látnunk e nagyszerű célkitű­zések megvalósításához, a leg­nagyobb szakavatottsággal és energiával kell munkálkod­nunk a tervelőirányzatok, a különböző tevékenységi terü­leteken rendelkezésünkre álló különprogramok legjobb kö­rülmények közötti teljesítésé­ért. A továbbiakban is meg­különböztetett fontosságot kell tulajdonítani az energeti­kai és nyersanyagalap erőtel­jes fejlesztésének, a gazdál­kodási érzék és a felelősség­­érzet erősítésének az energia- és anyagforrások ésszerű fel­­használása, illetve fogyasztá­suk csökkentése terén. Úgy­szintén a tudomány és a tech­nika legújabb vívmányainak alkalmazása alapján a legha­tározottabban fel kell lép­nünk a munkatermelékenység lényeges növeléséért, a ter­melés minőségi és műszaki színvonalának emeléséért. A mezőgazdaság terén ebben az időszakban biztosítanunk kell az új agrárforradalom széles körű kibontakozását, amely forradalom­­mindenekelőtt fel­tételezi a nagy mezőgazdasági hozamokat az összes szekto­rokban, a parasztság munka-, élet- és gondolkodásmódjának forradalmi megváltoztatását. A tudomány- és oktatásügyi kongresszus nemrégiben elfo­gadott határozatai szellemé­ben a legnagyobb eltökélt­séggel kell munkálkodnunk a tudományos kutatás szüntelen haladásáért és a kutatási ered­mények gyorsabb termelési hasznosításáért, azért, hogy magasabb fokon fejlődjék az oktatás, a káderek felkészítése és képzése a gazdasági és tár­sadalmi élet összes szektorai számára. Magasabb szintre kell emelnünk a kultúrát és a művészetet, biztosítanunk kell a dolgozók ismeretköré­nek szüntelen bővülését, fo­koznunk kell a fejlett öntu­datú és erkölcsű új ember formálását célzó politikai­­nevelő munkát. Mozdítsuk elő határozottan a társadalom minden szintjén a szocialista életmódot, a forradalmi hu­manizmust, az etika és mél­tányosság, az összes állampol­gárok közötti jogegyenlőség elveit. Megkülönböztetett figyel­met kell fordítanunk a forra­dalmi munkásdemokrácia fej­lesztésére, az arra szolgáló ke­resek tökéletesítésér­e, hogy a dolgozók közvetlenül részt ve­gyenek az összes tevékenységi területek, az egész társada­lom vezetésében. Azzal a szilárd elhatározás­sal lépünk az 1986-os új esz­tendőbe, hogy mindent meg­teszünk a gazdasági és társa­dalmi élet összes szektorai vezetésének és szervezésének tökéletesítéséért, a forradalmi szellem, a felelősség, a rend és a fegyelem fokozásáért az összes területeken, a XIII. pártkongresszusi határozatok legjobb körülmények közötti végrehajtása érdekében, hi­szen ez biztosítja szilárd elő­­haladásunkat az emberiség aranyálmának — a kommu­nizmusnak — romániai megvalósítása útján, szavatol­ja az egész nép jólétét és bol­dogságát, szocialista hazánk függetlenségének és szuvere­nitásának szüntelen erősödé­sét.­­ Kedves elvtársak, barátaim! 1985 folyamán a nemzetközi helyzet továbbra is súlyos és bonyolult volt, mert folytató­dott a fegyverkezési, különös­képpen a nukleáris fegyver­kezési hajsza, továbbra is szá­mos konfliktus- és feszültség­­állapot állt fenn a földkerek­ség különböző térségeiben, mélyült a gazdasági válság és igen komolyan rosszabbodott a fejlődő országok helyzete, folytatódott az erőszak és a más államok belügyeibe való durva beavatkozás politikája. Fokozódott egy újabb világ­háború veszélye, márpedig az elkerülhetetlenül nukleáris háborúvá fajulna és még a földi életfeltételeket is meg­semmisítené. Éppen ezért korunk alapve­tő problémája a következő: leállítani a fegyverkezési, kü­lönösképpen a nukleáris fegy­verkezési hajszát, megvédel­mezni az emberek, a népek legmagasztosabb jogát — a léthez, az élethez, a szabad­sághoz és a békéhez való jo­gát. A súlyos világhelyzet in­kább, mint valaha szükséges­sé teszi valamennyi nép, a világ összes demokratikus, haladó erői összefogását, szo­ros együttműködését és aktív szolidaritását az események veszélyes, a konfrontáció és a háború felé való alakulásának meggátolásáért, az enyhülés, a megértés és a széles körű együttműködés politikájának felújításáért, a világbéke biz­tosításáért. A genfi szovjet—amerikai magas szintű találkozó a most záruló esztendő fontos ese­ménye volt, feltárta a nukle­áris fegyverek és az űrfegy­verkezés kérdéseivel kapcso­latos tárgyalások folytatásá­nak perspektíváját. De az a­­lapvető problémák megol­datlanok maradtak. Éppen e­­zért még inkább fokozni kell a politikai-diplomáciai akció­kat, még inkább össze kell fognia valamennyi népnek, az összes józanul gondolkodó e­­rőknek, hogy mihamarabb kölcsönösen elfogadható meg­állapodások szülessenek, a nyilatkozatokról rátérjenek a reális leszerelési intézkedé­sekre. Az új esztendőbe lépve —, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Bé­keévnek nyilvánított —, fog­junk össze a világ valamennyi népével és tegyünk meg min­dent, hogy az mindenben fe­leljen meg az egész emberi­ség ama elvárásainak és re­ményeinek, hogy megállapo­dások szülessenek és feltárják a leszerelés útját, a nukleá­ris veszély elhárításának út­ját. Mindent megteszünk a bal­káni bizalom és együttműkö­dés erősítéséért, azért, hogy a Balkán nukleáris és vegyi fegyverektől, idegen katonai támaszpontoktól mentes bé­keövezetté váljék. Támogatni fogjuk nukleáris fegyver­­mentes övezetek kialakítását Európa északi és központi ré­szén, valamint a földkerekség más övezeteiben. A jelenlegi nemzetközi kö­rülmények között mindent meg kell tenni az erőszak használatának és az­­ erőszak­kal való fenyegetésnek a ki­rekesztéséért, az összes vitás államközi problémák csakis politikai, tárgyalásos megol­dásáért. Minden erőfeszítést megte­szünk, hogy aktívan hozzájá­ruljunk a gyengén fejlettség problémáinak megoldásához, — beleértve a fejlődő orszá­gok rendkívül nagy kiadós­ságait is —, minden erőfeszí­tést megteszünk egy új gaz­dasági világrend megteremté­séért. Egész nemzetközi tevé­kenységünkben megkülön­böztetett figyelmet fordítunk — akárcsak eddig — a szocia­lista országokkal való kapcso­latok fejlesztésére, a szocia­lista országok egységének és szolidaritásának erősítésére a szocializmusért, a haladásért és a békéért folytatott világ­méretű harcban. Úgyszintén a leghatározottabban munkál­kodunk, hogy tovább bővít­sük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal, valamint a fej­lett tőkés országokkal, a világ minden államával, tekintet nélkül társadalmi berendezke­désére. Mindezeket a kapcso­latokat továbbra is a követ­kező elvekre építjük: teljes egyenlőség, nemzeti függet­lenség és szuverenitás, a bel­­ügyekbe való be nem avatko­zás és a kölcsönös előnyök, minden egyes nép ama jogá­nak a tiszteletben tartása, hogy minden külső beavatko­zástól mentesen, maga hatá­rozzon sorsa felől. Azzal az elhatározással lé­pünk az új esztendőbe, erő­sítjük együttmunkálkodásun­­kat az egész világ demokrati­kus, haladó erőivel, az összes békeszerető népekkel, hogy előmozdítsuk a józan ész dia­dalát, a nukleáris katasztrófa veszélyének kiküszöbölését, a leszerelés, a biztonság és az enyhülés politikájának győ­zelmét, népünk, a világ összes nemzetei szabad és független jövőjének biztosítását. Kedves elvtársak, barátaim! Románia Szocialista Köztársaság állampolgárai! Kívánjuk, hogy 1986 — az új ötéves terv első esztendeje — nyissa meg az utat újabb és mind nagyobb megvalósí­tások előtt az összes tevé­kenységi területeken, szorgos népünknek a XIII. kongresz­­szus történelmi jelentőségű határozatai, a pártprogram valóra váltásáért folytatott munkájában és harcában, biz­tosítsa hazánk töretlen hala­dását a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megte­remtése útján, az egész nem­zet civilizációs és jóléti foká­nak emelkedését, Románia függetlenségének és szuvere­nitásának szüntelen erősödé­sét! Kívánjuk, hogy 1986 hozzon reális haladást a leszerelés, az enyhülés, az együttműkö­dés és a béke útján! Tiszta szívből kívánok önök­nek, kedves elvtársak, bará­taim, további sok sikert a munkában és az életben, elég­tételekben gazdag, örömteljes, boldog új esztendőt, összes jobbra-szebbre törekvéseik teljesülését, jó egészséget és boldogságot! boldog új évet ! MERÉSZ TERVEIKHEZ NAGYSZERŰ MEGVALÓSÍTÁSAINKBÓL MERÍTÜNK ERŐT LELKES HANGULATBAN,JÖVŐBE VETETT HITTEL FOGADTA AZ ORSZÁG AZ ÚJ ESZTENDŐT A jén végzett munka örömével összeszokott közösség a Csíkszeredái kötöttárugyári, így aztán szilveszter estéjü­ket is együtt töltik, a törzs­gárda összegyűl ilyenkor, mint az esztendő más nagy alkal­main. A kantinvendéglő a gyár eddig is emlékezetes gyülekezőhelye volt. Öt vagy hat esztendeje lefoglalják, most is az új esztendőt várják buzgalommal vagy kétszázöt­venen. A tavaly jóval többen voltak, mert a traktorgyáriak­kal közösen vigadt a társaság. Jó volt. Most is jó, hogyne len­ne az! Minden szilveszteri gyü­lekezésnek legalább másfél hónapos az előtörténete. A gyári vezetőség, a szakszer­vezeti, no meg a kantinbizott­­ság a legaprólékosabban meg­tárgyalt mindent: hogyan dí­szítik a termet, mi lesz a me­nü, kik fognak muzsikálni. Todorán János pedig, az ösz­­szeállító részleg vezetője amo­lyan összekötőként járt a gyár és a kantinvendéglő között (még szerencse, hogy egyik nincs messze a másiktól). An­tal Mária, a vállalati párt­­bizottság titkára Tamás Máriával szövetkezett: híja ne legyen az ünnepnek. Kinek nem ízlik a virsli tormával? Nincs ember ki meg ne enné s utána a disz­nóvágások mozgalmasságát e­­szükbe juttató véres-májas­­kolbászos adagot, amelyre még egy adag jó sültet is rá­mérnek. Van honnét: a kö­töttárugyár mellékgazdasága 137 sertést nevel, szilveszter­re kilencet levágtak. Süldők­ből, méginkább hízókból áll a mellékgazdaság, ami meg­­gyűjtötte a tombolások baját. Tudnivaló, hogy a tombola főnyereménye is hat-, legfön­­nebb nyolchetes malac. De honnan, ha a legkisebbik is olyan 40 kilós forma. Közben muzsikálnak a mu­zsikások. Valóban azok! "Hol is találkoztam Biró Ernővel, aki a prímet viszi. Tudom már, Zsögödfürdőn. Csak ak­kor tavasz volt, pontosabban a Tavasz a Hargitán elneve­zésű megyei műkedvelő se­regszemle. A csíkmadarasi népi együttesnek muzsikál­tak. S hallottam tán otthon is őket Madarason, a Megének­­lünk, Románia fesztivál or­szágos szakaszára készülődtek éppen. Műsoruk most terme- Oláh István (Folytatása a 3. oldalon) Fényben mérhető helytállás A mintiai hőerőmű energe­tikusai méltán lehetnek elé­gedettek ezekben a napokban: nemcsak sikerült éves tervü­ket teljesíteniük, de a de­cembert több mint 53 millió kilowattóra terven felül e­­lőállított villamos energiával zárták. Érsek Tibor mérnök, a termelési részleg vezetője e­­zen kívül más, ugyancsak ki­lowattórákban mérhető meg­valósításokról is tájékoztatott. — Az erőmű beszerelt ge­nerátor-csoportjai közül az egyetlen 3-as blokk kivételé­vel mindeniket javítottuk, fe­lülvizsgáltuk 1985-ben. A ja­vítási idő lerövidítésével kilo­wattórákban nagyon sokat nyertünk, például a 4-es blokknál, amelynél december 14-e helyett már 7-én újra in­dítottunk, több mint 30 mil­lió kilowattórát. Az 1-es blokk javítását 4, a többiekét pedig 2,2 nappal a megszabott ha­táridő előtt fejeztük be. Ez volt különben az egyik, hogy úgy mondjam, legjobb ered­ményt felmutató munkavál­lalásunk, amelyet versenyfel­hívás formájában a vállalati pártbizottság a szakszervezeti bizottsággal közösen kezde­ményezett. Az erőmű most is, két esz­tendő és két ötéves tervidő­szak találkozásánál, megállás nélkül üzemelt. Ez azt jelenti, hogy a kazánok, a turbinák, a szivattyúk, a szénmalmok stb. kiszolgálói ott voltak munkahelyükön a gépek mel­lett, szilveszter éjszakáján és végig január elsején és máso­dikén; ők tehát — megszo­kott szóhasználattal — mun­kával ünnepeltek. Szép István és David Nicolae váltásveze­tő mesterek éppen az erőmű vezérlő termében tartózkod­tak, amikor az óra elütötte az éjfélt, az operatőrök közül Herber Ionel és Stoica Ste­fan a turbinák, Nemes Jó­zsef és Gergely Tibor a szi­vattyúk, Morar Vasile, Da­vid Ioan, Cretu Stefan, Mirza Emil pedig a kazánok mellett. S aki mindnyájuk munkájára felügyelt, és az erőmű me­netéért ezen az éjszakán fe­lelt: Manea Laurian mérnök doktor, a termotechnikai osz­tály munkatársa. Január elsején hét órakor pontosan érkezett a reggeli Deák Levente (Folytatása a 3. oldalon)

Next