Előre, 1986. április (40. évfolyam, 11923-11948. szám)

1986-04-01 / 11923. szám

XL. évfolyam 11 923. szám 1986. április 1., kedd Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA 4 oldal ára 50 báni S A NEMZETKÖZI BÉKEÉV CÉLKITŰZÉSEIM MEGJOSÍT A ROMÁN NÉP ISMÉTELTEN KINYILVÁNÍTOTTA ERŐS BÉKEAKARATÁT ok készülődés nélkül, hir­telen és elemi erővel robbant ki a tavasz a múlt héten, amikor, legalábbis a fővárosban, a napos oldala­kon már ingujjra vetkőzni kény­szerült jónéhány fiatalember. A parkokban, a tömbházak közti­körüli kis közkertekben mond­hatni egyik napról a másikra dugták ki a földből élénkzöld, hegyes kis lándzsáikat a tulipá­nok, a nárciszok, a jácintok. A nagy természetben teljes lendü­lettel beindult hát a rügyfakasz­tó, majd virágot bontó és gyü­mölcsét érlelő nedvkeringés. És az élet újjászületésével egyszer­re most is, mint minden tava­szon, az emberekben is elemi erővel, hatalmas lendülettel buzgott fel az élniakarás, ami napjainkban is, mint minden időkben, azonos a békeakarás­sal. Népünk leküzdhetetlen bé­­keszeretete és békeakarása nyi­latkozott meg­újult erővel leg­­elhivatottabb képviselőjének szavaiban, melyek az ország belpolitikai életének múlt heti jelentős eseménye, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsának plenáris ülésén hangzottak el, ezt fejez­te ki ismételten és messzehang­­zóan az a nyilatkozat-felhívás, melyet a Nemzetközi Békeév al­kalmából intézett az SZDEF az összes európai országok, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada demokratikus pártjaihoz és szervezeteihez, kormányaihoz és népeihez. Nicolae Ceausescu elvtársnak az SZDEF Országos Tanácsa plenáris ülésén mon­dott beszéde újólag arra buz­dít, hogy a népek sorsáért fele­lős tényezők tegyenek meg min­­­dent a nemzetközi életben to­vábbra is fennálló súlyos fe­szültség enyhítéséért, a fegyver­kezési verseny beszüntetéséért, azért, hogy végre határozott lé­pések történjenek a leszerelés, a népek közötti békés együtt­működés irányában. Pártunk és államunk vezetőjének ez az ú­­jabb békefelhívása, amely a ro­mán nép és a világ összes né­pei, a mai és a felnövekvő nem­zedék sorsa-jövője iránt viselt mélységes felelősségérzetből fa­kad, újabb megnyilatkozása an­nak, hogy a szocialista Romá­nia a leszerelés és a béke ne­mes ügyének elkötelezett és él­vonalbeli harcosa. Egyszersmind újabb adalék a pártunk és ál­lamunk bel- és külpolitikája kö­zötti megbonthatatlan egység igazolásához, bizonyság arra, hogy a Román Kommunista Párt, a szocialista Románia min­den erejével és következetesen munkálkodik azon, hogy a nem­zetközi viszonyokban olyan nyu­godt és alkotó békelégkör ho­nosodjék meg, amelyre népünk­nek okvetlenül szüksége van nagyszerű társadalomépítő cél­jai eléréséhez, a XIII. pártkong­resszus történelmi határozatai­nak valóra váltásához, hogy si­kerrel ültethesse gyakorlatba a párt által eléje tűzött lelkesítő programot a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megte­remtéséről, s hogy a világ min­den más népe is zavartalanul szentelhesse teljes alkotóerejét társadalmi-gazdasági előrejutá­sának, boldogulásának. Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde a béke alapvető és egyetemes követelményének fényében e­­lemzi a jelenlegi nemzetközi helyzet rendkívül összetett kér­déseit, hangsúlyozva, hogy az idei esztendőnek, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Békeévvé nyilvání­tott, közelebb kell vinnie a megoldáshoz számos olyan problémát, melytől a világ né­peinek békéje, biztonsága és nyugalma függ. Pártunk és államunk vezetője ebben az összefüggésben rend­kívül fontosnak, az egyik elsőd­leges teendőnek tartja általános szerződés megkötését minden­nemű atomkísérlet beszünteté­sére. Nicolae Ceausescu elv­társ méltán teszi fel a kérdést, hogy miután a genfi szovjet— amerikai magas szintű találko­zón elvi megállapodás jött létre a nukleáris fegyverek csökken­tésére, majd pedig végérvényes kiiktatására, mi értelme van az újabb atomrobbantásoknak. Ép­pen ezért Románia, miközben e robbantások beszüntetését szen­tesítő egyetemes szerződés meg­kötését szorgalmazza, azzal a felhívással fordul a Szovjetunió­hoz, hogy tartsa érvényben to­vábbra is a múlt év őszén állí­tott és ez év elején újabb há­rom hónapra meghosszabbított egyoldalú atomrobbantás-mora­­tóriumát, az Egyesült Államok­hoz pedig azt a felhívást intéz­te, hogy csatlakozzék a szovjet részről meghirdetett atomcsend­hez, mert ez jelentős mértékben hozzájárulhatna a bizalom lég­körének javításához, kedvező feltételeket teremthetne ahhoz, hogy kölcsönösen elfogadható egyéb megállapodások is létre­jöjjenek, az alapvető célkitűzés: a nukleáris fegyverek végérvé­nyes felszámolása érdekében. Országunk éppen ennek az el­sődleges célkitűzésnek a szem előtt tartásával, és tudatában lévén egy ilyen lépés rendkívüli jelentőségének, üdvözölte és tá­mogatja teljes mértékben Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára ez év januárjában elő­terjesztett átfogó leszerelési ja­vaslatait. Mint ismeretes, a szovjet leszerelési program­ja­vaslat értelmében a század vé­géig szakaszosan fel kellene számolni az összes nukleáris fegyvereket, hogy az emberiség e nélkül a tömegpusztító eszköz nélkül lépjen be a harmadik évezredbe. Pártunk és államunk vezetője ismételten hangot a­­dott annak a reményének, hogy az Egyesült Államok csatlakozni fog ehhez a programhoz, meg­felelő egyezményre jut a Szov­jetunióval, hogy a következő szakaszban a többi nukleáris állam is bekapcsolódván a le­szerelési programba, végre be­teljesüljön milliók óhaja, az emberiség megszabaduljon az atomfegyvertől és a benne rejlő minden veszélytől. Egy ilyen egyezmény megkötése, azon túl­menően, hogy a legteljesebb mértékben megfelelne a Nem­zetközi Békeév célkitűzéseinek és az egész emberiség békeeszmé­nyeinek, elsodorná az emberi­ség egéről az atomkonfliktus és a vele óhatatlanul együttjáró atomhalál vészterhes jellegeit. Románia ugyanakkor nagy fon­tosságot tulajdonít annak, hogy megállapodás jöjjön létre az űrfegyverkezés beszüntetésére is, minden olyan lépés megelőzé­sére, illetve megakadályozásá­ra, amely ahhoz vezetne, hogy a bolygóközi térből is a pusztu­lás veszélye fenyegesse a népe­ket. Országunk, párt- és állam­vezetőnk kitartóan arra az állás­pontra helyezkedik ebben a kérdésben, hogy a világűrt ki­zárólag békés célokra szabad felhasználni, az emberi megis­merést gyarapító tudományos kutatásokban való gyümölcsöző nemzetközi együttműködésre, a­­mely az összes népek haladását és jólétét szolgálja. Mint európai országot, Romá­niát változatlanul rendkívüli mó­don foglalkoztatja a földrészün­kön kialakult különösen vészter­hes helyzet, a kontinens sorsa. Éppen ezért üdvözölne és teljes mértékben támogatna minden, mégoly kicsi lépést is földré­szünk leszerelésének irányában. Ebben a szellemben országunk szükségesnek és lehetségesnek tartja egy egyezmény megköté­sét a további közép-hatótávol­­ságú nukleáris rakéták európai telepítésének beszüntetésére és arra, hogy záros határidőt tűz­zenek ki a már hadrendbe állí­tott rakéták kivonására. Egy ilyen egyezmény teljes mérték­ben megfelelne az európai né­pek elvárásainak és érdekeinek az európai és az egyetemes bé­ke ügyének. Az európai béke és biztonság megvédelmezése szempontjából Románia nagy jelentőséget tu­lajdonít annak, hogy a Balká­non, továbbá Európa északi és központi részében, valamint a világ más térségeiben atom- és vegyi fegyverektől mentes öve­zeteket hozzanak létre. Mint is­meretes, országunk konkrét lé­pést tett ez irányban is: a ro­mán és a bolgár államfő, Nicolae Ceausescu és Todor Zsivkov elvtársak felhívást írtak alá a Balkán vegyifegyver-men­­tes övezetté nyilvánítására, mint ahogyan hasonló kezdeménye­zés történt a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság ré­széről is egy közép-európai ve­­gyifegyver-mentes folyosó létre­hozására. Az európai földrész békéjének és biztonságának ügyében tör­ténő minden lépés jótékony ha­tással lenne az egész világ bé­kéjének sorsára. A jelenlegi rendkívül veszélyes helyzetben, amikor tovább folytatódik a fegyverkezési, főként a nukleá­ris fegyverkezési hajsza, amikor a tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek egyre tökéle­tesebb típusait és változatait állítják elő, amikor a katonai kiadások nemzetközi viszonylat­ban megközelítik évente az el­képesztő 1000 milliárd dollárt. Románia elsődleges fontosságú, központi kérdésnek tartja a nukleáris fegyverek felszámolá­sát. Nicolae Ceausescu elvtárs az SZDEF Országos Tanácsának plenárisán mondott beszédében javasolta egy komplex általános leszerelési program kidolgozá­sát, amely természetesen a nuk­leáris leszerelést helyezze elő­térbe, de terjedjen ki az összes fegyverekre, beleértve a klasz­­szikus fegyverzetet is. Pártunk és államunk vezetője kifejtette, hogy csak egy általános lesze­relési program alapján lehet el­jutni a nukleáris leszerelés meg­valósításához, az atomháborús veszély elhárításához, az álla­mok közötti bizalom megerősí­téséhez. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítása érdekében a román álláspont szerint az első Horváth Júlia (Folytatása a 4. oldalon) „Véleményünk szerint a Nemzetközi Békeévnek konkrét, reális akciókat és megállapodásokat kell hoznia a fegyverkezési hajsza le­állítása, a leszerelés és a béke biztosítása irányában! Csakis ez len­ne méltó ennek az évnek a jelentőségéhez, lenne összhangban a népek akaratával! Csakis így érhetjük el, hogy ez az év valóban kez­detet jelezzen a leszerelés felé, a konfrontációk megszüntetése felé, a békés együttműködés útja, a leszerelés, a mindennemű fegyvertől mentes, békés világ megteremtése felé!" NICOLAE CEAUSESCU EGÉSZ NÉPÜNK LELKESEN CSATLAKOZIK A SZOCIALISTA ROMÁNIA BÉKE- ÉS LESZERELÉSI PROGRAMJÁHOZ A MÉLYSÉGES HUMANIZMUS SZAVA A béke népünk s a világ népeinek legszentebb kíván­sága. Azt is mondhatnám, hogy az emberiség egyetlen jövője, s ez, jól tudjuk, mit je­lent. Csak békében élhetünk, a béke szabad ege alatt dol­gozhatunk. Pártunk főtitkára, szocia­lista államunk elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs mindannyi­unk akaratát fejezi ki, amikor a nemzetközi fórumokon, il­letve itthon különböző alkal­makkor hazánk külpolitikájá­nak alapelveit hangsúlyozza, mindenekelőtt népünk és a népek ama jogát, hogy min­den erőszaktól és minden kül­ső beavatkozástól mentesen élhessenek e földön, tisztelet­ben tartva a világ né­peinek békeakaratát. Nagy jelentőségű tézis ez napja­inkban, amikor még mindig f­ellobognak az indulatok közeli vagy távolabbi pontján a nagyvilágnak, lokális és tel­jesen értelmetlen háborúk emésztik két nép alkotóener­giáit, az amúgy is törékeny nemzetközi egyensúlyt veszé­lyeztetik. Ugyanakkor csilla­gászati összegeket­ költenek fegyverkezésre. Ezért erősödött a békeharc napjainkban, a világ haladó Tamás Mária, a Csíkszeredai Kötöttárugyár szakszervezeti bizottságának elnöke (Folytatása a 2. oldalon) FÖLDRÉSZÜNK ÉS AZ EGÉSZ VILÁG NYUGALMÁÉRT Tudom, hogy dolgozni kell, feladatainkat maradéktalanul elvégezni, sőt, ha egy mód van rá, akkor többet kell ten­nünk annál, amennyit a szol­gálati rend előír számunkra. Hiszen csak így léphetünk előre. Csak akkor sikerülhet igazán szép és jó dolgok meg­valósítása, ha szeretetünket, szenvedélyünket is belevisz­­szük a munkába. Azt is tudom, hogy a munkához alkotáshoz, új értékek teremtéséhez bé­ke kell, nyugalom kell. A bé­ke mindannyiunk ügye. Ha munka közben arra gondolunk, hogy valahol, s ráadásul Eu­rópa közvetlen közelében ú­­jabb feszültségek keletkeznek, akkor nem szorítkozhatom csak szolgálati feladataimra, akkor el kell gondolkoznom a kérdésen, végig kell gondol­nom azt, hogy mit is jelent számomra a béke. Jelenti először is a napi te­vékenység keretét, éppen an­nak a munkának az elvégez­hetőségét, amelyről az előbb szóltam. Mert csak béké­ben dolgozhatunk igazán, há­borúban — a történelem szol­gáltatott ezirányú szomorú példákat — még a különben tisztának mondott kutatás is ijesztősen szomorú utakra té­vedhet. Mi, a temesvári he­gesztési és anyagvizsgálati ku­tatóintézetben nagyon sok olyan programba segítünk be, amelyek elsődlegesek az or­szág számára. Részt vállalunk hazánk atomenergetikai prog­ramjából is. De ez nem irá­nyul senki ellen. Ez a legtel­jesebb békét szolgálja, ener­giát kívánunk termelni az atommal, mindennapjainkat szebbé és kényelmesebbé té­vő energiát. A béke másodsorban a ma­gánéletem keretét jelenti. Hogy úgy élhetek családom­mal, ahogyan szeretek. Látom két gyermekem, akik ennek a csodás kornak a szülöttei, akikre egy jobb és szebb jövő kell hogy várjon, háború nél­kül, sőt ennek veszélye nélkül. Hogy senki se fenyegethesse a Busila Constantin kutatómérnök (Folytatása a 2. oldalon) Ion Margineanu A BÉKE SZÓL Neved hallatán, erek új haza, az ég tiszta kékje, a szív szavai zengnek. Hazám, Hőseidtől megtanuljuk igazság tartóoszlopa, a napok áldozatát állandóságod világából ezen a földön, a béke szól azt, hogy miként lesz mindenkihez. Kürtös György fordítása. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA A SZOVJETUNIÓ NAGYKÖVETÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtit­kára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke március 29-én, szombaton fogadta J. M. Tya­­zselnyikovot, a Szovjetunió bu­karesti nagykövetét ennek ké­résére. Ez alkalommal meleg, elvtársi megbeszélésre került sor. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÉS ELENA CEAUSESCU ELVTÁRSNŐ MEGHÍVÁSÁRA SAMORA MOISES ARACHEL ELVTÁRS, MOZAMBIK NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKE GRACA MACHEL ELVTÁRSNŐVEL EGYÜTT HIVATALOS BARÁTI LÁTOGATÁST TESZ ORSZÁGUNKBAN Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő meghívá­sára Samora Moises Machel, a FRELIMO Párt elnöke, Mozam­­bik Népköztársaság elnöke Graga Machel elvtársnővel együtt 1986. április 4—7. között hivatalos baráti látogatást tesz országunk­ban. KÖSZÖNTSÜK A NAGY ESEMÉNYHEZ MÉLTÓ EREDMÉNYEKKEL PÁRTUNK MEGALAKULÁSÁNAK 65. ÉVFORDULÓJÁT! TÖBB SZENET ÉS ÉRCET AZ ORSZÁGNAK • BÁNYAGÉPGYÁRTÁS a követelmények szintjén A Petrozsényi Bányászati Berendezés-, Elektrotechnikai Felszerelés-j­avító és Pótal­katrész-gyártó vállalat egyike Zsil völgye legjobb gazdasági eredményeket felmutató ipa­ri egységeinek. Íme, a bizo­nyítékok: az első évnegyedet több mint 6 millió lej nettó termelési többlettel, 10 tonna technológiai (bányászati) be­rendezés, 350 darab hidrauli­kus tám, 133 tonna biztosító­szerkezet terven felüli előállí­tásával zárták, az egy dol­gozóra eső árutermelésnél pe­dig a betervezett munkater­melékenységi mutatót 1270 lejjel sikerült túlszárnyal­niuk. A felsorolás részben azt is elárulja, hogy a vállalat az évek során a Zsil völgyi bá­nyavállalatok főgépészeti egy­ségévé nőtte ki magát, sőt, a bányaművelésben használt gé­pi berendezés egy részét, jö­­vesztő gépeket, szénkombáj­nokat, kompresszorokat, szi­vattyúkat stb. másoknak is javít, köztük a hunyadi, a Fi­­lipestii de Padure-i, az aninai bányavállalatnak és más szén­ás ércbányáknak. A javítá­sokkal kezdtük, folytassuk ennek a tevékenységnek rész­letesebb bemutatásával. Gro­za Petru ,a gépjavító részleg mestere, a vállalat szakszer­vezeti bizottságának elnöke ezzel kapcsolatban mondotta: — Minden évben kidolgoz­zuk, elkészítjük a bányagép­javítások éves tervét, amelyet a megrendelőkkel és felsőbb szerveinkkel egyaránt idejé­ben egyeztetünk. Egyfelől jól felszerelt műhelyeinkben fo­lyik a tervszerű gépjavítás, másfelől a szervizszolgálat em­berei a telephelyeken végzik el azokat a munkálatokat, a­­melyek nem igénylik a gépek, berendezések ideszállítását, il­letve amelyeknél a szétbon­tás, szállítás és újbóli össze­rakás túl magas költségei miatt a helyben javítás elő­nyösebb, olcsóbb megoldás. Mit javítunk még amiről nem beszéltünk? Bányamoz­­donyok dízelmotorjait, külön­féle típusú és teljesítményű, a bányákban használt villany­­motorokat és más gépi beren­dezést. Nagyon sok mindent felújítunk, és ezeket újra be­építjük (alkatrészeket, rész­egységeket) a gépekbe. Külön kell szólnom a mi általunk gyártott hidraulikus tárnákról, amelyeket első használatukat követően az itteni bányavál­lalatok felújítás végett vissza­küldenek hozzánk. De a vállalat gépgyártói mást is készítenek. Például lánc- és kábelvágó kisgépeket, előregyártott paneleket szere­lő berendezést, egyköteles pályákat a föld alatti anyag- és személyszállítás megköny­­nyítésére, elektrotechnikai felszerelést, a fémbiztosí­tók szállítására alkalmas gépeket és így tovább. Az itt gyártott felszerelés, be­rendezés 80 százaléka a Zsil völgyi bányavállalatok szá­mára készül ugyan, de ter­mékeiket mind többen isme­rik meg Hunyad megye hatá­rain kívül is, aminek köszön­hetően annyi megrendelést kapnak, hogy alig győzik a sok munkát. A vállalat dolgozóinak át­lagéletkora 26 év körül van, és ez még mindig nem a leg­alsó határ. Ebben az évben 140 szakiskolát végzett fiatalt vettek fel, akikkel tanulmá­nyi szerződést kötöttek. Ezek között a fiatalok között fém- Deák Levente (Folytatása a 3. oldalon) TELJESÍTETTÉK AZ ELSŐ ÉVNEGYEDI ÁRUTERMELÉSI TERVET A főváros iparának dol­gozói március 29-ig teljesí­tették az első évnegyedi á­­rutermelési tervet. „Arra törekedve, amint azt igényelte ön, mélyen tisztelt pártfőtit­kár elvtáns, hogy jobban megszervezzük a termelést, magasabb ha­tásfokon működtessük az • egységek rendelkezésére ál-* ló m­zaki berendezést, új-i techi'ivy.L^.. (üssz megfoldá­sokat alkalmazzunk az a­­nyagok magas fokú haszno-­­ sítása erdeijében — mutat • rá a NICOLAE. CEAUSESCU elvtárshoz intézett távira­tában az RKP Bukarest Municípiumi Bizottsága — az év elejétől eltelt időszak­ban a fővárosban előirány­zaton felül megvalósult 331 tonna acél, 550 tonna kő­olajipari fúrócső, 222 gabo­nakombájn, 91 millió lej ér­tékű elektrotechnikaipari termék, 23 millió lej értékű automatizálási eszköz, elekt­rotechnikai, műszerészeti és optikai termék, 5500 gumi­abroncs és a nemzetgazda­ság vagy az export szá­mára igényelt más termék. Ezekhez a megvalósítások­hoz jelentősen hozzájárul­tak a tudományos kutató és gyártástervező intézetekben, valamint a felsőoktatásban tevékenykedő szakemberek, akiknek munkásságát ma­gas szakértelemmel és tu­dományos tekintéllyel veze­­­­ti doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtárs­nő, akinek kifejezzük, ez al­kalommal is, teljes hálán­kat. Ezekben a pillanatokban, amikor a Román Kommu­nista Párt körüli, az ön kö­rüli szilárd egységben, mé­lyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, az egész nép megünnepelni készül dicsőséges pártunk megalakulásának 65. évfor­dulóit, biztosítjuk, hogy a főváros kommunistái, ösz­­szes dolgozói lelkesedéssel és odaadással cselekednek, hogy növeljék az egész gaz­dasági tevékenység haté­konyságát, magasabb minő­ségi szintre emeljék a mun­kát, példásan teljesítsék a tervet és a szocialista ver­senyben elsajátított válla­lásokat­. VETÉS IDEJÉN FOKOZOTT MUJAÜMT SZILÁGY MEGYÉBEN Ha meg is késett a tavasz, s­em feledhetjük, hogy im­már teljes felkészültséggel fo­lyik a tavaszi vetés. A gya­korlati munkát megelőző szervezési intézkedések során határidőket jelöltek ki min­­den egyes növény esetében, mely időpontig el kell végez­ni a vetést, s most, amikor a zab, tavaszi árpa, borsó és olajlen esetében máris késés­ről kell szólnunk, csak a munkaütem fokozásával pó­tolható a lemaradás. Március harmadik harma­dában ugyan mintegy 5500 hektárt tettek ki a bevetett területek a szilágysági mező­­gazdasági termelőszövetkeze­tekben, a hónap közepén megindultak a vetőgépek, ám körültekintőbb munkaszerve­zéssel és a munkanap telje­sebb kihasználásával nagyobb teljesítményről adhattak vol­na számot a mezőgépészek. A vetés első napjai után már arra figyelhettünk, hogy el­térő teljesítményeket értek el tanácsonként és az egyes ag­ráripari tanácsok keretén be­lül úgyszintén, egy megszo­kott fogyatékosság tüneteként szóvá kell tennünk ezt a mezei munka idényének ele­jén. A zab vetését például a zsibói, sarmasági és a szilágy­csehi Agritokban a naptári tavasz kezdetéig fejezték be, ellenben alig pár tucat hek­tárt vetettek a hídalmási és a zsombori tanácsok körzetében. Ha az előirányzott területek nagyságát tekintjük, úgy nem hallgathatjuk el, hogy a sar­masági Agritban kevés zabot kellett vetni, de az is igaz, hogy az ilondai Agrit öveze­tében a tervezett 550 hektár­ból 300 hektárt vetettek az első napokon, míg a hídal­mási Agritban még százat sem a 770-ből, s hasonló gyen­ge ütemet észlelhettünk a zsombori tanácsban is. A me­gyei program előirányzata szerint a zab vetését március közepéig kellett volna befe­jezni, s a munkát hét nap alatt el is lehetett volna vé­gezni, ha teljes kapacitással kora reggeltől késő estig dol­goztak volna a földeken. Az egységekben viszont indoko­latlanul kedvezőbb időre vár­nak, értékes órákat veszíte­nek el a napi készülődések­kel, a gépek beállításával, s még naplemente előtt abba­hagyják a munkát — ezek idé­zik elő, hogy a vetési mun­kákban lemaradás van. A sörárpát a zabhoz hason­lóan a tavasz első napjaiban vetjük, s ezt szem előtt tar­tották a szilágynagyfalui Ag­rit egységeiben, ahol a mun­kát elsőként be is fejezték. Március utolsó harmadában ugyancsak lemaradás bepót­­lása szerepelt napirenden a zsombori és a szurdoki Ag­ritokban, ahol nagyobb terü­leteken termesztik ezt a nö­vényt. Úgy tűnik, nagyobb vetési előirányzat is hozzájá­rult a lemaradáshoz a késés miatt említett tanácsokban, ám nem erről van szó, s ezt bizonyítja, hogy az olajlen vetését is a Zsibó környéki egységek fejezték be elsők­ként, s a cukorrépa vetéséhez sem fogtak hozzá Zsomboron és környékén, miközben a szomszédos hídalmási Ag­ritban az előirányzott 150-ből 110 hektáron fejezték be ezt a tennivalót. A cukorrépát szintén az el­ső időszakban szükséges el­vetni (hogy aztán ne kelljen még szeptember végén is a gyökerek növekedésében biza­kodva késleltetni a betakarí­tást, ahogy ez többször meg­történt), s tekintettel arra, hogy egyenletes vetési mély­ségre igényes növény a répa, a talajkombinátor alkalma­zása is szükséges. Az első tavaszi­­ napokban szakmai felkészültséget és fe­lelősséget tanúsítva dolgoztak a szamosudvarhelyi Agritban, különösen az esztendőről esz­tendőre nagy hozamokat beta­karító szamosudvarhelyi mtsz határában. Amint rá lehetett menni a talajra, porhanyítot­­ták a földet, a talajjavító me­­szezést is elvégezték, lényegé­ben a technológiában megkö­vetelt kitűnő magágyba szór- Fejér László (Folytatása a 3. oldalon)

Next