Előre, 1986. április (40. évfolyam, 11923-11948. szám)
1986-04-01 / 11923. szám
XL. évfolyam 11 923. szám 1986. április 1., kedd Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA 4 oldal ára 50 báni S A NEMZETKÖZI BÉKEÉV CÉLKITŰZÉSEIM MEGJOSÍT A ROMÁN NÉP ISMÉTELTEN KINYILVÁNÍTOTTA ERŐS BÉKEAKARATÁT ok készülődés nélkül, hirtelen és elemi erővel robbant ki a tavasz a múlt héten, amikor, legalábbis a fővárosban, a napos oldalakon már ingujjra vetkőzni kényszerült jónéhány fiatalember. A parkokban, a tömbházak köztikörüli kis közkertekben mondhatni egyik napról a másikra dugták ki a földből élénkzöld, hegyes kis lándzsáikat a tulipánok, a nárciszok, a jácintok. A nagy természetben teljes lendülettel beindult hát a rügyfakasztó, majd virágot bontó és gyümölcsét érlelő nedvkeringés. És az élet újjászületésével egyszerre most is, mint minden tavaszon, az emberekben is elemi erővel, hatalmas lendülettel buzgott fel az élniakarás, ami napjainkban is, mint minden időkben, azonos a békeakarással. Népünk leküzdhetetlen békeszeretete és békeakarása nyilatkozott megújult erővel legelhivatottabb képviselőjének szavaiban, melyek az ország belpolitikai életének múlt heti jelentős eseménye, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsának plenáris ülésén hangzottak el, ezt fejezte ki ismételten és messzehangzóan az a nyilatkozat-felhívás, melyet a Nemzetközi Békeév alkalmából intézett az SZDEF az összes európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada demokratikus pártjaihoz és szervezeteihez, kormányaihoz és népeihez. Nicolae Ceausescu elvtársnak az SZDEF Országos Tanácsa plenáris ülésén mondott beszéde újólag arra buzdít, hogy a népek sorsáért felelős tényezők tegyenek meg mindent a nemzetközi életben továbbra is fennálló súlyos feszültség enyhítéséért, a fegyverkezési verseny beszüntetéséért, azért, hogy végre határozott lépések történjenek a leszerelés, a népek közötti békés együttműködés irányában. Pártunk és államunk vezetőjének ez az újabb békefelhívása, amely a román nép és a világ összes népei, a mai és a felnövekvő nemzedék sorsa-jövője iránt viselt mélységes felelősségérzetből fakad, újabb megnyilatkozása annak, hogy a szocialista Románia a leszerelés és a béke nemes ügyének elkötelezett és élvonalbeli harcosa. Egyszersmind újabb adalék a pártunk és államunk bel- és külpolitikája közötti megbonthatatlan egység igazolásához, bizonyság arra, hogy a Román Kommunista Párt, a szocialista Románia minden erejével és következetesen munkálkodik azon, hogy a nemzetközi viszonyokban olyan nyugodt és alkotó békelégkör honosodjék meg, amelyre népünknek okvetlenül szüksége van nagyszerű társadalomépítő céljai eléréséhez, a XIII. pártkongresszus történelmi határozatainak valóra váltásához, hogy sikerrel ültethesse gyakorlatba a párt által eléje tűzött lelkesítő programot a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről, s hogy a világ minden más népe is zavartalanul szentelhesse teljes alkotóerejét társadalmi-gazdasági előrejutásának, boldogulásának. Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde a béke alapvető és egyetemes követelményének fényében elemzi a jelenlegi nemzetközi helyzet rendkívül összetett kérdéseit, hangsúlyozva, hogy az idei esztendőnek, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Békeévvé nyilvánított, közelebb kell vinnie a megoldáshoz számos olyan problémát, melytől a világ népeinek békéje, biztonsága és nyugalma függ. Pártunk és államunk vezetője ebben az összefüggésben rendkívül fontosnak, az egyik elsődleges teendőnek tartja általános szerződés megkötését mindennemű atomkísérlet beszüntetésére. Nicolae Ceausescu elvtárs méltán teszi fel a kérdést, hogy miután a genfi szovjet— amerikai magas szintű találkozón elvi megállapodás jött létre a nukleáris fegyverek csökkentésére, majd pedig végérvényes kiiktatására, mi értelme van az újabb atomrobbantásoknak. Éppen ezért Románia, miközben e robbantások beszüntetését szentesítő egyetemes szerződés megkötését szorgalmazza, azzal a felhívással fordul a Szovjetunióhoz, hogy tartsa érvényben továbbra is a múlt év őszén állított és ez év elején újabb három hónapra meghosszabbított egyoldalú atomrobbantás-moratóriumát, az Egyesült Államokhoz pedig azt a felhívást intézte, hogy csatlakozzék a szovjet részről meghirdetett atomcsendhez, mert ez jelentős mértékben hozzájárulhatna a bizalom légkörének javításához, kedvező feltételeket teremthetne ahhoz, hogy kölcsönösen elfogadható egyéb megállapodások is létrejöjjenek, az alapvető célkitűzés: a nukleáris fegyverek végérvényes felszámolása érdekében. Országunk éppen ennek az elsődleges célkitűzésnek a szem előtt tartásával, és tudatában lévén egy ilyen lépés rendkívüli jelentőségének, üdvözölte és támogatja teljes mértékben Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára ez év januárjában előterjesztett átfogó leszerelési javaslatait. Mint ismeretes, a szovjet leszerelési programjavaslat értelmében a század végéig szakaszosan fel kellene számolni az összes nukleáris fegyvereket, hogy az emberiség e nélkül a tömegpusztító eszköz nélkül lépjen be a harmadik évezredbe. Pártunk és államunk vezetője ismételten hangot adott annak a reményének, hogy az Egyesült Államok csatlakozni fog ehhez a programhoz, megfelelő egyezményre jut a Szovjetunióval, hogy a következő szakaszban a többi nukleáris állam is bekapcsolódván a leszerelési programba, végre beteljesüljön milliók óhaja, az emberiség megszabaduljon az atomfegyvertől és a benne rejlő minden veszélytől. Egy ilyen egyezmény megkötése, azon túlmenően, hogy a legteljesebb mértékben megfelelne a Nemzetközi Békeév célkitűzéseinek és az egész emberiség békeeszményeinek, elsodorná az emberiség egéről az atomkonfliktus és a vele óhatatlanul együttjáró atomhalál vészterhes jellegeit. Románia ugyanakkor nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy megállapodás jöjjön létre az űrfegyverkezés beszüntetésére is, minden olyan lépés megelőzésére, illetve megakadályozására, amely ahhoz vezetne, hogy a bolygóközi térből is a pusztulás veszélye fenyegesse a népeket. Országunk, párt- és államvezetőnk kitartóan arra az álláspontra helyezkedik ebben a kérdésben, hogy a világűrt kizárólag békés célokra szabad felhasználni, az emberi megismerést gyarapító tudományos kutatásokban való gyümölcsöző nemzetközi együttműködésre, amely az összes népek haladását és jólétét szolgálja. Mint európai országot, Romániát változatlanul rendkívüli módon foglalkoztatja a földrészünkön kialakult különösen vészterhes helyzet, a kontinens sorsa. Éppen ezért üdvözölne és teljes mértékben támogatna minden, mégoly kicsi lépést is földrészünk leszerelésének irányában. Ebben a szellemben országunk szükségesnek és lehetségesnek tartja egy egyezmény megkötését a további közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének beszüntetésére és arra, hogy záros határidőt tűzzenek ki a már hadrendbe állított rakéták kivonására. Egy ilyen egyezmény teljes mértékben megfelelne az európai népek elvárásainak és érdekeinek az európai és az egyetemes béke ügyének. Az európai béke és biztonság megvédelmezése szempontjából Románia nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Balkánon, továbbá Európa északi és központi részében, valamint a világ más térségeiben atom- és vegyi fegyverektől mentes övezeteket hozzanak létre. Mint ismeretes, országunk konkrét lépést tett ez irányban is: a román és a bolgár államfő, Nicolae Ceausescu és Todor Zsivkov elvtársak felhívást írtak alá a Balkán vegyifegyver-mentes övezetté nyilvánítására, mint ahogyan hasonló kezdeményezés történt a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről is egy közép-európai vegyifegyver-mentes folyosó létrehozására. Az európai földrész békéjének és biztonságának ügyében történő minden lépés jótékony hatással lenne az egész világ békéjének sorsára. A jelenlegi rendkívül veszélyes helyzetben, amikor tovább folytatódik a fegyverkezési, főként a nukleáris fegyverkezési hajsza, amikor a tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek egyre tökéletesebb típusait és változatait állítják elő, amikor a katonai kiadások nemzetközi viszonylatban megközelítik évente az elképesztő 1000 milliárd dollárt. Románia elsődleges fontosságú, központi kérdésnek tartja a nukleáris fegyverek felszámolását. Nicolae Ceausescu elvtárs az SZDEF Országos Tanácsának plenárisán mondott beszédében javasolta egy komplex általános leszerelési program kidolgozását, amely természetesen a nukleáris leszerelést helyezze előtérbe, de terjedjen ki az összes fegyverekre, beleértve a klaszszikus fegyverzetet is. Pártunk és államunk vezetője kifejtette, hogy csak egy általános leszerelési program alapján lehet eljutni a nukleáris leszerelés megvalósításához, az atomháborús veszély elhárításához, az államok közötti bizalom megerősítéséhez. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítása érdekében a román álláspont szerint az első Horváth Júlia (Folytatása a 4. oldalon) „Véleményünk szerint a Nemzetközi Békeévnek konkrét, reális akciókat és megállapodásokat kell hoznia a fegyverkezési hajsza leállítása, a leszerelés és a béke biztosítása irányában! Csakis ez lenne méltó ennek az évnek a jelentőségéhez, lenne összhangban a népek akaratával! Csakis így érhetjük el, hogy ez az év valóban kezdetet jelezzen a leszerelés felé, a konfrontációk megszüntetése felé, a békés együttműködés útja, a leszerelés, a mindennemű fegyvertől mentes, békés világ megteremtése felé!" NICOLAE CEAUSESCU EGÉSZ NÉPÜNK LELKESEN CSATLAKOZIK A SZOCIALISTA ROMÁNIA BÉKE- ÉS LESZERELÉSI PROGRAMJÁHOZ A MÉLYSÉGES HUMANIZMUS SZAVA A béke népünk s a világ népeinek legszentebb kívánsága. Azt is mondhatnám, hogy az emberiség egyetlen jövője, s ez, jól tudjuk, mit jelent. Csak békében élhetünk, a béke szabad ege alatt dolgozhatunk. Pártunk főtitkára, szocialista államunk elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs mindannyiunk akaratát fejezi ki, amikor a nemzetközi fórumokon, illetve itthon különböző alkalmakkor hazánk külpolitikájának alapelveit hangsúlyozza, mindenekelőtt népünk és a népek ama jogát, hogy minden erőszaktól és minden külső beavatkozástól mentesen élhessenek e földön, tiszteletben tartva a világ népeinek békeakaratát. Nagy jelentőségű tézis ez napjainkban, amikor még mindig fellobognak az indulatok közeli vagy távolabbi pontján a nagyvilágnak, lokális és teljesen értelmetlen háborúk emésztik két nép alkotóenergiáit, az amúgy is törékeny nemzetközi egyensúlyt veszélyeztetik. Ugyanakkor csillagászati összegeket költenek fegyverkezésre. Ezért erősödött a békeharc napjainkban, a világ haladó Tamás Mária, a Csíkszeredai Kötöttárugyár szakszervezeti bizottságának elnöke (Folytatása a 2. oldalon) FÖLDRÉSZÜNK ÉS AZ EGÉSZ VILÁG NYUGALMÁÉRT Tudom, hogy dolgozni kell, feladatainkat maradéktalanul elvégezni, sőt, ha egy mód van rá, akkor többet kell tennünk annál, amennyit a szolgálati rend előír számunkra. Hiszen csak így léphetünk előre. Csak akkor sikerülhet igazán szép és jó dolgok megvalósítása, ha szeretetünket, szenvedélyünket is beleviszszük a munkába. Azt is tudom, hogy a munkához alkotáshoz, új értékek teremtéséhez béke kell, nyugalom kell. A béke mindannyiunk ügye. Ha munka közben arra gondolunk, hogy valahol, s ráadásul Európa közvetlen közelében újabb feszültségek keletkeznek, akkor nem szorítkozhatom csak szolgálati feladataimra, akkor el kell gondolkoznom a kérdésen, végig kell gondolnom azt, hogy mit is jelent számomra a béke. Jelenti először is a napi tevékenység keretét, éppen annak a munkának az elvégezhetőségét, amelyről az előbb szóltam. Mert csak békében dolgozhatunk igazán, háborúban — a történelem szolgáltatott ezirányú szomorú példákat — még a különben tisztának mondott kutatás is ijesztősen szomorú utakra tévedhet. Mi, a temesvári hegesztési és anyagvizsgálati kutatóintézetben nagyon sok olyan programba segítünk be, amelyek elsődlegesek az ország számára. Részt vállalunk hazánk atomenergetikai programjából is. De ez nem irányul senki ellen. Ez a legteljesebb békét szolgálja, energiát kívánunk termelni az atommal, mindennapjainkat szebbé és kényelmesebbé tévő energiát. A béke másodsorban a magánéletem keretét jelenti. Hogy úgy élhetek családommal, ahogyan szeretek. Látom két gyermekem, akik ennek a csodás kornak a szülöttei, akikre egy jobb és szebb jövő kell hogy várjon, háború nélkül, sőt ennek veszélye nélkül. Hogy senki se fenyegethesse a Busila Constantin kutatómérnök (Folytatása a 2. oldalon) Ion Margineanu A BÉKE SZÓL Neved hallatán, erek új haza, az ég tiszta kékje, a szív szavai zengnek. Hazám, Hőseidtől megtanuljuk igazság tartóoszlopa, a napok áldozatát állandóságod világából ezen a földön, a béke szól azt, hogy miként lesz mindenkihez. Kürtös György fordítása. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA A SZOVJETUNIÓ NAGYKÖVETÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke március 29-én, szombaton fogadta J. M. Tyazselnyikovot, a Szovjetunió bukaresti nagykövetét ennek kérésére. Ez alkalommal meleg, elvtársi megbeszélésre került sor. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÉS ELENA CEAUSESCU ELVTÁRSNŐ MEGHÍVÁSÁRA SAMORA MOISES ARACHEL ELVTÁRS, MOZAMBIK NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKE GRACA MACHEL ELVTÁRSNŐVEL EGYÜTT HIVATALOS BARÁTI LÁTOGATÁST TESZ ORSZÁGUNKBAN Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő meghívására Samora Moises Machel, a FRELIMO Párt elnöke, Mozambik Népköztársaság elnöke Graga Machel elvtársnővel együtt 1986. április 4—7. között hivatalos baráti látogatást tesz országunkban. KÖSZÖNTSÜK A NAGY ESEMÉNYHEZ MÉLTÓ EREDMÉNYEKKEL PÁRTUNK MEGALAKULÁSÁNAK 65. ÉVFORDULÓJÁT! TÖBB SZENET ÉS ÉRCET AZ ORSZÁGNAK • BÁNYAGÉPGYÁRTÁS a követelmények szintjén A Petrozsényi Bányászati Berendezés-, Elektrotechnikai Felszerelés-javító és Pótalkatrész-gyártó vállalat egyike Zsil völgye legjobb gazdasági eredményeket felmutató ipari egységeinek. Íme, a bizonyítékok: az első évnegyedet több mint 6 millió lej nettó termelési többlettel, 10 tonna technológiai (bányászati) berendezés, 350 darab hidraulikus tám, 133 tonna biztosítószerkezet terven felüli előállításával zárták, az egy dolgozóra eső árutermelésnél pedig a betervezett munkatermelékenységi mutatót 1270 lejjel sikerült túlszárnyalniuk. A felsorolás részben azt is elárulja, hogy a vállalat az évek során a Zsil völgyi bányavállalatok főgépészeti egységévé nőtte ki magát, sőt, a bányaművelésben használt gépi berendezés egy részét, jövesztő gépeket, szénkombájnokat, kompresszorokat, szivattyúkat stb. másoknak is javít, köztük a hunyadi, a Filipestii de Padure-i, az aninai bányavállalatnak és más szénás ércbányáknak. A javításokkal kezdtük, folytassuk ennek a tevékenységnek részletesebb bemutatásával. Groza Petru ,a gépjavító részleg mestere, a vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke ezzel kapcsolatban mondotta: — Minden évben kidolgozzuk, elkészítjük a bányagépjavítások éves tervét, amelyet a megrendelőkkel és felsőbb szerveinkkel egyaránt idejében egyeztetünk. Egyfelől jól felszerelt műhelyeinkben folyik a tervszerű gépjavítás, másfelől a szervizszolgálat emberei a telephelyeken végzik el azokat a munkálatokat, amelyek nem igénylik a gépek, berendezések ideszállítását, illetve amelyeknél a szétbontás, szállítás és újbóli összerakás túl magas költségei miatt a helyben javítás előnyösebb, olcsóbb megoldás. Mit javítunk még amiről nem beszéltünk? Bányamozdonyok dízelmotorjait, különféle típusú és teljesítményű, a bányákban használt villanymotorokat és más gépi berendezést. Nagyon sok mindent felújítunk, és ezeket újra beépítjük (alkatrészeket, részegységeket) a gépekbe. Külön kell szólnom a mi általunk gyártott hidraulikus tárnákról, amelyeket első használatukat követően az itteni bányavállalatok felújítás végett visszaküldenek hozzánk. De a vállalat gépgyártói mást is készítenek. Például lánc- és kábelvágó kisgépeket, előregyártott paneleket szerelő berendezést, egyköteles pályákat a föld alatti anyag- és személyszállítás megkönynyítésére, elektrotechnikai felszerelést, a fémbiztosítók szállítására alkalmas gépeket és így tovább. Az itt gyártott felszerelés, berendezés 80 százaléka a Zsil völgyi bányavállalatok számára készül ugyan, de termékeiket mind többen ismerik meg Hunyad megye határain kívül is, aminek köszönhetően annyi megrendelést kapnak, hogy alig győzik a sok munkát. A vállalat dolgozóinak átlagéletkora 26 év körül van, és ez még mindig nem a legalsó határ. Ebben az évben 140 szakiskolát végzett fiatalt vettek fel, akikkel tanulmányi szerződést kötöttek. Ezek között a fiatalok között fém- Deák Levente (Folytatása a 3. oldalon) TELJESÍTETTÉK AZ ELSŐ ÉVNEGYEDI ÁRUTERMELÉSI TERVET A főváros iparának dolgozói március 29-ig teljesítették az első évnegyedi árutermelési tervet. „Arra törekedve, amint azt igényelte ön, mélyen tisztelt pártfőtitkár elvtáns, hogy jobban megszervezzük a termelést, magasabb hatásfokon működtessük az • egységek rendelkezésére ál-* ló mzaki berendezést, új-i techi'ivy.L^.. (üssz megfoldásokat alkalmazzunk az anyagok magas fokú haszno- sítása erdeijében — mutat • rá a NICOLAE. CEAUSESCU elvtárshoz intézett táviratában az RKP Bukarest Municípiumi Bizottsága — az év elejétől eltelt időszakban a fővárosban előirányzaton felül megvalósult 331 tonna acél, 550 tonna kőolajipari fúrócső, 222 gabonakombájn, 91 millió lej értékű elektrotechnikaipari termék, 23 millió lej értékű automatizálási eszköz, elektrotechnikai, műszerészeti és optikai termék, 5500 gumiabroncs és a nemzetgazdaság vagy az export számára igényelt más termék. Ezekhez a megvalósításokhoz jelentősen hozzájárultak a tudományos kutató és gyártástervező intézetekben, valamint a felsőoktatásban tevékenykedő szakemberek, akiknek munkásságát magas szakértelemmel és tudományos tekintéllyel vezeti doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, akinek kifejezzük, ez alkalommal is, teljes hálánkat. Ezekben a pillanatokban, amikor a Román Kommunista Párt körüli, az ön körüli szilárd egységben, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, az egész nép megünnepelni készül dicsőséges pártunk megalakulásának 65. évfordulóit, biztosítjuk, hogy a főváros kommunistái, öszszes dolgozói lelkesedéssel és odaadással cselekednek, hogy növeljék az egész gazdasági tevékenység hatékonyságát, magasabb minőségi szintre emeljék a munkát, példásan teljesítsék a tervet és a szocialista versenyben elsajátított vállalásokat. VETÉS IDEJÉN FOKOZOTT MUJAÜMT SZILÁGY MEGYÉBEN Ha meg is késett a tavasz, sem feledhetjük, hogy immár teljes felkészültséggel folyik a tavaszi vetés. A gyakorlati munkát megelőző szervezési intézkedések során határidőket jelöltek ki minden egyes növény esetében, mely időpontig el kell végezni a vetést, s most, amikor a zab, tavaszi árpa, borsó és olajlen esetében máris késésről kell szólnunk, csak a munkaütem fokozásával pótolható a lemaradás. Március harmadik harmadában ugyan mintegy 5500 hektárt tettek ki a bevetett területek a szilágysági mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, a hónap közepén megindultak a vetőgépek, ám körültekintőbb munkaszervezéssel és a munkanap teljesebb kihasználásával nagyobb teljesítményről adhattak volna számot a mezőgépészek. A vetés első napjai után már arra figyelhettünk, hogy eltérő teljesítményeket értek el tanácsonként és az egyes agráripari tanácsok keretén belül úgyszintén, egy megszokott fogyatékosság tüneteként szóvá kell tennünk ezt a mezei munka idényének elején. A zab vetését például a zsibói, sarmasági és a szilágycsehi Agritokban a naptári tavasz kezdetéig fejezték be, ellenben alig pár tucat hektárt vetettek a hídalmási és a zsombori tanácsok körzetében. Ha az előirányzott területek nagyságát tekintjük, úgy nem hallgathatjuk el, hogy a sarmasági Agritban kevés zabot kellett vetni, de az is igaz, hogy az ilondai Agrit övezetében a tervezett 550 hektárból 300 hektárt vetettek az első napokon, míg a hídalmási Agritban még százat sem a 770-ből, s hasonló gyenge ütemet észlelhettünk a zsombori tanácsban is. A megyei program előirányzata szerint a zab vetését március közepéig kellett volna befejezni, s a munkát hét nap alatt el is lehetett volna végezni, ha teljes kapacitással kora reggeltől késő estig dolgoztak volna a földeken. Az egységekben viszont indokolatlanul kedvezőbb időre várnak, értékes órákat veszítenek el a napi készülődésekkel, a gépek beállításával, s még naplemente előtt abbahagyják a munkát — ezek idézik elő, hogy a vetési munkákban lemaradás van. A sörárpát a zabhoz hasonlóan a tavasz első napjaiban vetjük, s ezt szem előtt tartották a szilágynagyfalui Agrit egységeiben, ahol a munkát elsőként be is fejezték. Március utolsó harmadában ugyancsak lemaradás bepótlása szerepelt napirenden a zsombori és a szurdoki Agritokban, ahol nagyobb területeken termesztik ezt a növényt. Úgy tűnik, nagyobb vetési előirányzat is hozzájárult a lemaradáshoz a késés miatt említett tanácsokban, ám nem erről van szó, s ezt bizonyítja, hogy az olajlen vetését is a Zsibó környéki egységek fejezték be elsőkként, s a cukorrépa vetéséhez sem fogtak hozzá Zsomboron és környékén, miközben a szomszédos hídalmási Agritban az előirányzott 150-ből 110 hektáron fejezték be ezt a tennivalót. A cukorrépát szintén az első időszakban szükséges elvetni (hogy aztán ne kelljen még szeptember végén is a gyökerek növekedésében bizakodva késleltetni a betakarítást, ahogy ez többször megtörtént), s tekintettel arra, hogy egyenletes vetési mélységre igényes növény a répa, a talajkombinátor alkalmazása is szükséges. Az első tavaszi napokban szakmai felkészültséget és felelősséget tanúsítva dolgoztak a szamosudvarhelyi Agritban, különösen az esztendőről esztendőre nagy hozamokat betakarító szamosudvarhelyi mtsz határában. Amint rá lehetett menni a talajra, porhanyították a földet, a talajjavító meszezést is elvégezték, lényegében a technológiában megkövetelt kitűnő magágyba szór- Fejér László (Folytatása a 3. oldalon)