Előre, 1986. június (40. évfolyam, 11975-11999. szám)

1986-06-01 / 11975. szám

RANGOS MUNKASIKEREK - 5 A termelőkapacitá­­sok jobb kihasználá­sával és a munkaerő éssze­rű foglalkoztatásával, kor­szerű technológiák alkal­mazásával, az anyagi és e­­nergetikai fogyasztások csökkentésével Hunyad me­gye 36 gazdasági egysége határidő előtt teljesítette öthavi tervét az ipari áru­termelés tekintetében. A legjobb eredményeket jegy­ző egységek közé tartozik a Villamoshálózati Vállalat, a Bányaipari Központ, a Simeriai Marmura Vállalat és a Gördülőanyag-mecha­nikai Vállalat, a Fojana Ruszkai Bányakitermelés, a Vulkáni Ruhagyár. A meg­nyert időelőnyt kihasználva az élenjáró vállalatok má­jus végéig több mint 250 millió lej értékű terméket valósítottak meg. SS Az enyedi fémipari dolgozók, fokozott e­­rőfeszítéseket téve az idei tervfeladatok és verseny­felajánlások példás teljesí­téséért, az év eleje óta csaknem 1000 tonna tech­nológiai berendezést, jelen­tős mennyiségű fémszerke­zetet, valamint 10 millió lej értékű pótalkatrészt szállí­tottak le a nagy kohászati kombinátoknak. Minthogy 1000 lej árutermelés anya­gi költségeit 1,6 lejjel csök­kentették 20 millió lej nettó termelést valósítottak meg terven felül. I Új technológiát al­­kalmazva a mélyfú­rásban, a Scueni-i (Prahova megye) Kőolajfúró Telepen számottevően növelték a munkatermelékenységet, így határidő előtt átadtak négy szondát a kitermelők­nek. A mélyfúrók közvetle­nül együttműködnek a Bol­­detti-i Kőolaj kitermelő Te­lep bányászaival, miáltal hamarabb kezdik meg a szondák üzemeltetését. M­indenféle-fajta könyvhó­nap lezárult, a falusi, a vállalati, azért csak be­széljünk a könyvről. A kölcsön­­könyvről. Már rég, hogy tervezem, fölkeresem Gellért Gézát, a székelyudvarhelyi könyvtár igaz­gatóját, s még kérdésekkel sem zaklatom. Hagyom, hogy beszél­jen, ilyenkor minden kérdés fö­lösleges — nagyon jól tudja, mi érdekel engem, én viszont tu­dom róla, hogy régi és kiváló könyvtáros. — Nehogy a kicsiszekér-akci­­óval kezdjük! Mert nem az a lé­nyeg, hogy kéziszekérrel pendliz­tem a könyvtár és a vállalatok között, hordtam a könyveket a műszaknak ... Inkább hogy 1971-ben kezdődött az egész, a terepmunka a könyvvel. Kivonul­tunk a könyvtárból, gyárat jár­tunk. Amikor a cérnagyár felé­pült, akkoriban kezdtük a mun­kahelyre szállítani a könyvet. Vit­tük a helyi ipari vállalathoz is (azóta egy nagy gyár részlegé­vé vált), a leányotthonba, a legényotthonba is rendszeresen eljártunk. Kezdetben kétszer, az­tán egyszer hetente. Kölcsönköny­vet adtunk annak, aki kérte, standunk volt, szóval berendez­kedtünk. A múltkor kiszámítottam, kö­rülbelül másfél vagon könyvet fuvaroztam ki 1984-ig. Sok emberrel megszerettettem az olvasást. Kedveztek az idők akkoriban: jöttek a gyárba, be­jöttek az oroszhegyiek, az il­­keiek, a szentkirályiak, a kápol­­násfalusiak, Siménfalva emberei. Valami egészen újra vállalkoz­tak, s ebben az újban ott volt a könyv is. Lehettek körülbelül fél­ezren, akiket én kapottam rá az olvasásra, s akiknek immár szép személyi könyvtáruk van. Mostanság nincs az a nagy for­galom, mint az első időkben: a szenzáció köznapiasult, aki ma­radt — az állandó olvasó ... Ez az egész terepmunka az iparvállalatoknál — helyes a sej­tés — olyasmi, mint bármi más szolgáltatás. Igaz, hogy az illető a törzshelyen, a könyvtárban is megkapja azt a regényt, sőt nagyobb a lehetősége a váloga­tásra. Akkoriban nyolcvanezer kötetünk volt, most nyolcvanöt. Ott pedig, a helyszínen egy esz­tendőben négy, legfönnebb öt­ezer kötetet forgattam meg. De mégis megérte. Ha az illetőnek nem volt ideje könyvtárba jön­ni, s mi mégis segíthettünk, ez nagy szó, mert nyertünk egy ol­vasót. Közben ami kötet elron­­gyolódott vagy ráantak, cserél­tem. Ez az egész arra is jó volt, hogy írjak róla. Továbbképzős dolgozatokat az olvasó lélekta­náról, s nyilván terep-tapaszta­lataimra hivatkoztam. Például: kezdetben gyakorlati hasznú, kis formátumú könyvekért jöttek , ami a munkában, háztájiban se­gítené őket, olyasmi kellett. S a kis méret azért volt előnyben, mert a buszban is jól tudták ol­vasni. Aztán rákapcsoltak a többkötetes szépirodalomra. A klasszikusok könyveit nagyon sze- Oláh István (Folytatása a 6. oldalon) TEREPMUNKA A KÖMMEL Világ proletárjai, egyesüljetek A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XL. évfolyam 11 975. szám 1986. június 1., vasárnap 6 oldal ára 50 bráni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS feladatmeghatározó beszédének eszméi és orientációi jegyében, példás valóra váltásuk határozott elkötelezettsége szellemében ért véget MEZŐGAZDASÁGUNK NAGY DEMOKRATIKUS FÓRUMA Szombaton, május 31 -én be­fejeződtek a szocialista mező­­gazdasági egységek vezető ta­nácsai, az egész parasztság, az élelmiszeripari, erdő- és vízgaz­dálkodási dolgozók tanácsai III. kongresszusának munkálatai, mely kongresszus a megvitatott problémák és elfogadott határo­zatok fontosságánál fogva, a párt főtitkára, a köztársaság el­nöke, Nicolae Ceausescu elvtárs nagyszerű beszédének az alap­ján rendkívüli jelentőségteljes eseménye az ország társadalmi­politikai életének, forradalmi munkásdemokráciánk fejlődésé­nek. Az utolsó napon a kongresz­­szus plénumban folytatta mun­kálatait. A reggeli ülésen, amelyet Stefan Tolcer elvtárs, a Maros megyei MT-tröszt igazgató­ja vezetett, a következő elvtársak szólaltak fel: Tudor Danacu, a Cezieni, Olt megyei, mtsz elnö­ke, Georgeta Oprea, az RKP Giurgiu megyei bizottságának titkára, Ion Neamu, a Mironi-i, Argeș megye, MGA igazgatója, Eugen Tarhon, erdőipari mi­niszter, Lucretia Asoficai, a Dumbraveni-i, Suceava megye, mtsz szövetkezeti dolgozója, Dumitru Radu Popescu, az író­szövetség elnöke, Eleonora Mo­­ga, a Tulcea megyei mezőgaz­dasági igazgatóság vezérigazga­tója, Csicsó Péter, a torjai, Ko­­vászna megye, mtsz elnöke, Ioan Pop, a Sintandrei-i, Bihar megye, mtsz elnöke, Ilie Leca, a Pristoli, Mehedinti megye, mtsz elnöke, Emil Teodorescu, a Rimnicu Vilceai ÁMV igazga­tója. A vita részvevői kidomborí­tották Nicolae Ceausescu elv­társnak a kongresszus megnyitó ülésén mondott beszéde rendkí­vüli jelentőségű elméleti és gyakorlati értékét, mely beszéd az új agrárforradalom megva­lósítása szolgálatába állított e­­gész tevékenységet, a termelés kitartó növelését és a növekvő hatékonyság biztosítását irá­nyítja a nemzetgazdaságnak e­­zekben az ágazataiban és szek­toraiban, a jelenlegi ötéves terv előirányzatainak és a párt XIII. kongresszusán kijelölt határo­zatoknak megfelelően. A felszólalók hangot adtak a mély tisztelet és megkülönböz­tetett nagyrabecsülés érzelmei­nek doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő iránt jelentős hozzájárulásáért a haza gazdasági-társadalmi fejlesztési tervei és programjai megvalósításához, a román tu­domány, oktatás és kultúra ál­landó virágzásához. A pártfőtitkár beszédébe fog­lalt orientációk, feladatok és útmutatások szellemében a vita során igényesen és felelősség­­teljesen megvizsgálták az elért eredményeket, valamint a meg­nyilvánult hiányosságokat, ki­jelölték a szükséges intézkedé­seket az egész tevékenység ja­vítására, az idei és az egész öt­éves időszakra szóló tervfela­datok példás teljesítéséért. Ebben az összefüggésben a felszólalók aláhúzták, hogy minden egyes egy­ségben, minden munkahelyen teljes energiával munkálkod­nak a rend és a fegyelem erő­sítésén, a fejlett tapasztalatok általánosításán, az anyagi és emberi erőforrások magasabb szintű értékesítésén, egyes kor­szerű munkatechnológiák alkal­mazásán, úgy, hogy már az öté­ves tervnek ebben az első esz­tendejében egyre nagyobb ter­mést és termelést valósítsanak meg a növekvő minőség és ha­tékonyság körülményei köze­pette. A munkálatok keretében ki­fejezték a teljes csatlakozást a külpolitikához, a pártunk és ál­lamunk által nemzetközi síkon kifejtett tevékenységhez, a párt főtitkára, a köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs ak­cióihoz és kezdeményezéseihez, amelyek széleskörű nemzetközi elismerésnek örvendtek és ör­vendenek. (Részletes beszámoló lapunk következő számában.) NAGYVÁRADI INFRATIREA: új géptípus-sorozatok A NÖVEKVŐ KERESLET FÉNYÉBEN A nagyváradi Infratirea az ország egyik legnagyobb szer­számgépgyártó vállalata. Világhírű termékei, a speciális fúró-, maró- és menetvágó berendezések, valamint tematikus célgépek és célgép-sorok közvetlen rokonai a temesvári Electrotimisben gyártott elektroeróziós rendszerek, hegesztővonalak és ipari robo­tok, illetve az Aradon készülő számjegyvezérlésű esztergapadok népes családjának. Tervezőgárdáját az érett műszaki intelligencia, az új iránti fo­gékonyság jellemzi. Munkaközösségeinek egyik legfőbb erénye a korszerű állandó kutatása és megvalósítása. Ennek egyenes kö­vetkezménye, hogy az új termékek aránya a fizikai termelésben idén már 75 százalékra növekedett, az előirányzott léptékváltá­sok szerint közelíti meg a XIII. pártkongresszus határozataiban 1990-ig kijelölt szinteket. Az új gépek és aggregátok bevezetésé­vel, a meglévők tökéletesítésével foglalkozó alkotó műhelyekben több nemzedék dolgozik együtt: osztja, gyarapítja tudását és ta­pasztalatait. E gárda egyik ismert tagja PANIK LAJOS mérnök, a műszaki kabinet vezetője, az üzemi pártbizottság gazdasági ügyekkel foglalkozó titkárhelyettese, akihez kérdéseinkkel for­dultunk. — Vállalatuk jelentős exporttervet bonyolít le. Termékeik, a világviszony­latban fellelhető legkivá­lóbb hasonló gépek és be­rendezések színvonalával vetekszenek... — Termékskálánk rendkí­vül bő, sokkal gazdagabb, mint­ rokonvállalatainké. Je­lenleg több mint 40 fő gyárt­mánytípus előállításával fog­lalkozunk, de valószínű, hogy a nemzetgazdaság igényeinek egyre adekvátabb kiszolgálá­sáért ez a szám a következő években növekedni fog. Ter­mékeink közül megemlítem az Infratirea névjegyét viselő megmunkáló központokat, a nagy pontosságú helyzetfúró (koordináta) gépeket, szám­jegyvezérlésű maró- és fúró­gépeink családját, továbbá te­matikus célgépeinket és cél­gép-sorozatainkat. Bátran ál­lítom, hogy az említettek és mások is mind funkcionalitá­suk, mind megbízhatóságuk, illetve anyag- és energiataka­rékossági jellemzőiket tekint­ve elérik a világon fellelhető legjobb hasonló termékek mű­szaki paramétereit. Persze ezekkel csupán első lépésün­ket tettük meg az erre vonat­kozó program végrehajtásá­ban. A következőkben nagy gondot kell fordítanunk a fizi­kai termelésünkben igen szé­les skálát képviselő szerszám­­m­­űhelyi egyetemes marógé­pek, a menetvágó fúrógépek, valamint a radiál és oszlopos fúrógépek összes mérettípu­sainak további tökéletesítésé­re. — Az 1985-ben előkészí­tett dokumentációk alap­ján bevezetett új, illetve korszerűsített termékeik lényegében meghatározták idei termelésük kibonta­koztatásának nyomtávait. Miről számolna be ezzel kapcsolatban? — Tavaly 11 új géptípust vezettünk be a termelésbe, és idén is ugyanezt az ütemet igyekszünk tartani. Ezekkel, valamint a következő években megoldásra váró újdonsága­­inkkal messzemenően teljesít­jük a minőségi programban előirányzott követelménye­ket. Versenyképes terméke­ink skáláját gazdagítottuk a vízszintes és függőleges meg­munkáló központok újabb vál­tozatainak, a szerszámtáras számjegyvezérlésű fúrógépek, a négy típusban készülő ra­diál fúrógépek és a szer­számgyártó műhelyek részére készített marógépek számjegy­vezérlésű példányainak beve­zetésével. Reméljük, hogy az említettek exporttervünk bő­vítéséhez is hozzájárulnak majd. — Befejezésül: az év eddig eltelt időszakában milyen eredményeik szü­lettek az új és korszerű­sített termékek térhódítá­sában? — 1986-ra beütemezett programunknak megfelelően a nagy komplexitású termékek sorozatgyártásának súlyát igyekszünk növelni fizikai ter­melésünkben. E szakaszban a menetfúró gépcsalád, az egye­temes marógépcsalád és a haránt gyalugép-család kor­szerűsített változatait hoztuk létre. Dokumentációikban a korábbinál sokkal következe­tesebb szigorral követtük az időszerű gazdasági célok ér­vényesülését. Gondolok itt a gépekbe beépített anyagmeny­­nyiség és funkcionális ener­giafogyasztás jelentős csök­kentésére, a teljesítményszint és megbízhatóság növelésére, az összetettebb, pontosabb, fi­nomabb megmunkáló képes­ség feltételeinek megteremté­sére. Bátran állítom: jó úton haladunk. ... Tehát a gépeik i­­ránti hazai kereslet stabil­­ és világpiaci kapcsolataik bővítésére is alkalmuk kí­nálkozik. Juhász Zoltán JÚNIUSI­­NEMZETKÖZI GYERMEKNAP GYERMEKEINK - NÉPÜNK ÉLETEREJÉNEK ÉS ÖRÖK FIATALSÁGÁNAK LETÉTEMÉNYESEI T'O'R rn5rMTT­T A­TT T .A’POTT — PÁRTUNK, TÁRSADALMUNK SZERETŐ GONDOLKODÁSÁNAK KÖZÉPPONTJÁBAN G­yermeknap — legszebb ünnepeink egyike. A ro­hanó hétköznapjaink kö­zepette egy pillanatra megál­lunk, s miközben bukszán­kat bontogatjuk egy üzlet pultja előtt, hogy meg­vegyük a sokadik já­tékot, egy újabb könyvet vagy más örömszerző csecsebecsét kicsinyeinknek, önkéntelenül at­­yitapb tudatunkon, hogy e nap nemcsak a derűs örömteremtésé, de a számadás-számvetés akart­­akaratlan kötelezettségéé is. A gyermek ugyanis nemcsak a leg­szebb cél, de a legnagyobb kö­telesség, sohasem szűnő fele­lősség. A gyermek kimondatla­nul is számon kéri tőlünk az é­­letünket. Számon kéri, hogy megtettünk-e mindent itthon és a nagyvilágban, hogy megte­remtsük számára, számunkra a nyugalmas, biztonságos jelent, a derűs és célravezető holna­pot. Nos, aki végignéz városain­kon, falvainkon, látja, hogy ha­zai tájainkon milyen jótékony és hatalmas változást hoztak az el­múlt évtizedek, különösen a IX. pártkongresszus óta eltelt 21 esztendő, melyet méltán neve­zünk Ceaușescu-korszaknak. Dicsőséges pártunk megalaku­lásának 65. évfordulója ünnepé­nek fényében köszöntjük a mai gyermeknapot. S gyermekeinkre gondolva a párt előtt is tisztel­günk, mely a gyermekvédelmet állampolitika szintjére emelte, mely szeretően féltve, óva vigyáz­za a fiatal nemzedék minden lép­tét, gondozza, neveli, hogy tár­sadalmunk testileg, lelkileg e­­gészséges embereivé növeked­jenek fel. Kommunista pártunk társadalmunkat mélységesen gyermekközpontú társadalom­má tette. Sokatmondó például az a tény, hogy az újszülöttek 98,5 százaléka korszerűen fel­szerelt kórházakban, szülészeti klinikákon látja meg a napvi­lágot, átfogó gyermekvédelmi hálózat gondoskodik arról, hogy a legfiatalabb nemzedék egész­ségesen növekedjék, modern is­kolák, ingyentankönyvek, csak­nem 84 000 tanterem, több mint 9000 korszerűen berendezett la­boratórium, ugyanígy felszerelt 5500 iskolaműhely teszi lehetővé, hogy korunk tudományos-techni­kai forradalma legújabb vívmá­nyai alapján sajátítsák el gyer­mekeink a tudományt, szünte­lenül bővítsék ismereteiket. Va­­kációs táborok és üdülőtelepek ezrei várják őket, teszik gondta­lanná, élménygazdaggá szabad­idejüket. Könyvtárak, sportpá­lyák, bábszínházak, parkok, ját­szóterek, uszodák állnak rendel­kezésükre. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elv­társnő szülői szeretettel gondos­kodik a gyermektársadalomról, hogy boldog, derűs ifjúságuk legyen, hogy békében, nyuga­lomban tanuljanak, hogy ragyo­gó jövő álljon előttük. A gyermekkor minden napja ünnep szocialista hazánkban. Mégis, minden június 1-jén, a hagyományos nemzetközi gyer­meknapon újra és újra alkalom kínálkozik, hogy felmérjük pár­tunk és államunk legkisebbek iránti szeretetének, gondoskodá­sának legfrissebb bizonyítékait. Ez évtől az állami családi pót­lékról és a többgyermekes a­ Jakab Márta (Folytatása a 3. oldalon) „Váljatok valamennyien igazi kommunistákká, igazi forradalmá­rokká, kedves gyerekek! Használjátok ki a párt és az állam által ahhoz megteremtett nagyszerű feltételeket, hogy méltó, szabad és derék honpolgárokká, forradalmárokká nevelkedjetek!" NICOLAE CEAUSESCU Barabás Zoltán VARÁZSOS ÁLMOT LÁTNAK Őrzök egy gyermekrajzot: kisfiú írta alá, és rajta valamelyikünk felnőtt arcát álmodja magáénak a Föld, homloka még sima, az esztendők szelíd csermelyei éppencsak elindultak rajta, s ahogy egy közeli ölbe hajtja fejét, ébren is varázsos álmot látnak a botladozó, színes ceruzák. Mesélnek a párnás ujjacskák rólunk, gyerekként látott életünkről, hazánkról, s rajta keresztül a pártról, és mesél a kéz a lehalkított rádiónak, ahonnan rakéták szállnak fel és az eső is fenyeget, az elemek képtelen hadüzenetével. Szeretném ha megértenéd: mindörökre megőrzöm ezt a rajzot, megőrzöm neked. És magammal viszem a reggeli fák közé, ahol még piheg a csend, s várnak a madarak, oly önzetlen derűvel, ahogyan a messze sugárzó béke színes ceruzáit kisfiúk dolgos ujjacskái gyöngéden vezetik. Bokor Katalin ÓVJUK, SZERESSÜK Gyermekkor — Legszebben nyíló virág Sokszínű s utolérhetetlen A hajnali ég tisztasága Titkok és álmok Hívó utak és megvalósulások Gyermekkor — Boldog, szép idő Mit újraélünk gyermekünkkel És álmai — az álmaink És vágyai — a vágyaink Legszebben nyíló virág E páratlanul szép hazában Sokszínű s utolérhetetlen Tekintete a napfény, boldogságunk Mosolya örömünk és béke Óvjuk, szeressük a gyermekeket! Ne hervasszák el, ne öljék meg őket Soha pusztító fegyverek Védjük meg mindazzal Mi lényünkben a legjobb Földgolyónk kertjének Szépségét, tisztaságát, jövőjét , gyermekkort , a gyermeket. Mai lapszámunk 3. oldalán • A BÉKE NYELVÉN • AZ ÉLET NEVÉBEN • ÖRÖMNEK, REMÉNYNEK BÜSZKE VÁRA

Next