Előre, 1987. május (41. évfolyam, 12259-12284. szám)

1987-05-01 / 12259. szám

ÉLJEN MÁJUS ELSEJE! Redactia ELŐRE: 79776 Bucuresti 33. Piata Scinteii 1. sector 1. ELŐRE szerkesztősége: 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1. I. kerület. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ROMPRESFILATELIA — P.O. Box 12—201, telex: 10 376 prsfir Bucuresti, Calea Grivi­ei nr. 64—66 Sectorul export-import presa Világ proletárjai, egyesüljetekl A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLI. évfolyam 12259. szám 1987. MÁJUS 1, péntek 6 oldal ára 50 báni FORRADALMI ELKÖTELEZETTSÉGGEL M­ájus elsején immár csak­nem száz esztendeje a dolgozók a munka és a nemzetközi szolidaritás napját ünnepelik. Tájainkon még a természet is hozzájárul ezen ünnep külsőségeiben is széppé tételéhez, hiszen a tavasz tob­zódó színpompájával teremt bensőséges hangulatot, mintegy jelképezve azt az örök megnyi­latkozást, amelytől a munka, a harc és a szolidaritás elválaszt­hatatlan. Bár ebben az eszten­dőben kissé késett a tavasz, az üde virágzás mégis meghitt ün­nep marad, amely egykori har­ci emlékeket idéz, a munka, az újjáépítés és egy új társadalom megteremtése nagy erőfeszíté­seiről beszél, jelent és jövőt elemez és tervez. Régi május el­sejéket elevenítenek fel ünnep­lői, amikor a kenyérért, munká­ért, jogokért, társadalmi igaz­ságosságért, a nemzeti függet­lenség megóvásáért küzdöt­tek a dolgozók ezen a harci na­pon, más korban az ország­építő alkotás jelképeként, törté­nelmi eredményeket összegező, mai és holnapi terveket kibon­tó ünnepként, a dolgozók nem­zetközi összefogásának, harcos szolidaritásának napjaként ülik meg. Nicolae Ceausescu elvtárs méltán állapította meg: „Vissza­tekintve május elseje munkás­­megnyilvánulásaira, azok kieme­lik munkásosztályunk gazdag és hősi történelmét szervezkedései­nek kezdeteitől, forradalmi po­litikai pártjának megalakulásá­tól, a szocialista forradalom győzelmes kivívásáig, az új fáj­­dalom győzelmes építéséig". Ma a sokoldalúan fejlett szo­cializmus építésének, nyolcadik ötéves tervünk, az intenzív fej­lesztés, az új minőség megho­nosítása, az új tudományos­­technikai forradalom és az új­ agrárforradalom, az országot a közepes fejlettség stádiumába lendítő nyolcadik ötéves terv tel­jesítésének körülményei között emlékezünk minderre. Történelmi májusokat idézünk. Annál is inkább, mert mindössze néhány nap választ el bennün­ket a Román Kommunista Párt megalakulásának 66. évforduló­jától, attól a naptól, amelyen is­mételten áttekintjük társadal­munk vezető ereje és dinamizáló központja több mint hat és fél évtizedes harci múltját: küzdel­mekben gazdag eseményekre, régi harci hagyományokra, el­szánt osztálycsatákra, forradalmi megújhodást hozó győzelmekre, az új társadalom építésében elért sikerekre, mai teendőinkre és holnap megvalósítandó ter­veinkre figyelünk. Olyan kiemelkedő májusokra gondolunk, mint az 1921-es volt, amikor a hazai munkásmozga­lom forradalmi tradícióit folytat­va és a történelmi szükségszerű­séget kifejezve, megalakult a Román Kommunista Párt, az a forradalmi elvi alapokon álló politikai párt, amely új történel­mi feltételek között magasra emelte a munkásság, a dolgo­zók, a demokratikus erők harci zászlaját s ráírta a kizsákmá­nyolás felszámolásának, a társa­dalmi és nemzeti felszabadulás­nak, a függetlenség és szuvere­nitás megvédésének a jelszavát. És ennek jegyében is cselekedett, mozgósította és szervezte a tö­megeket, összefogásra buzdí­tott. Az 1929-es lupényi bányász­sztrájkok, az 1931-33-as nagy gazdasági válság idején lezaj­lott heves osztálycsaták, a pra­­hovai forradalmi harcok, az 1933 januári-februári nagy munkás­­megmozdulások tanúskodnak er­ről. Olyan történelmi májusokat idézünk,­­mint amilyen az 1935- ös és az 1936-os május volt, a­­mikor a párt hívó szavára az antifasiszta népfront jegyé­ben nagy tömegek szálltak síkra a fasizmus ellen és a függet­lenség megvédéséért. És főleg 1939 májusát idéz­zük fel, a hatalmas antifasiszta és háborúellenes népi tüntetést, amely a munkásosztály akció­egységének, kombattivitásának, a kommunista párt szervezőere­jének bizonysága volt, s amely­nek szervez­ésében kiemelkedő tevékenységet fejtett ki Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő. De felidéz­zük 1944 májusát is, a Munkás­egységfront születésnapját. Vagy megemlékezünk 1945 májusáról, a győzelem és a béke ünnepé­ről, amelynek eljöveteléhez or­szágunk népe is nagy vérál­dozatokat hozott. Visszatekin­tünk továbbá a szabad és építő májusokra, a minden téren meg­újhodást hozó IX. kongresszus utáni május elsejei örömteli számbavételekre. Harci hagyományok idézésé­ből így jutunk el mai munkás­tradíciók alkotásáig. Hiszen mi­közben a múltat fürkésszük, ar­ra is gondolunk, hogy nemzedé­keink mivel járultak, járulnak hozzá a szép májusi hagyomá­nyok ápolásához, a munka, az építés ünnepének még szebbé tételéhez, tartalmi gazdagításá­hoz,­ munkánkkal,­­terveink­ tollad,­sítésével, az ország anyagi és szellemi civilizációjának emelé­sével. Ilyen szempontból külön­leges fényt ad májusi ünne­pünknek az, hogy ötéves ter­vünk második esztendejének célkitűzésein dolgozunk, s ez az ünnep is a teremtő munka csa­tájától hangos. Azoknak a nagy jelentőségű pártfőtitkári útmuta­tásoknak gyakorlatba ültetése jegyében köszöntjük ezt az ün­nepet, amelyek az elmúlt he­tek nagy közéleti fórumain hang­zottak el. Az eredménye­sebb, jobb, hatékonyabb mun­ka, a körültekintőbb gazdálko­dás, a XIII. pártkongresszus ha­tározatainak, az azóta elfoga­dott programok megvalósításá­nak légkörében ünnepelünk. (Folytatása a 4. oldalon) ,,Jogos büszkeséggel állíthatjuk, pártunk egész tevékenységével bebizonyította és bizonyítja, hogy egyetlen és legmagasztosabb célja volt és marad: a nép, az egész nemzet nagyszerűsége, a dolgozók jóléte és boldogsága, az ország függetlenségének és szuverenitásának megvédelmezése, a szocia­lizmus és a kommunizmus diadala Romániában/1 NICOLAE CEAUSESCU MÁJUS Ion Vaduva-Poenarii AZ IDŐ ÓDÁI Vagyunk mindig az első pillanat, Mibennünk gyűlnek ossza, a vizek, S ha jeles napok jönnek, ünnepek, Az örök lét minket meglátogat. Új homokórán pereg ma az idő S egy ősi kor dúsítja a jelent, Műemlékké válik tekintetem, Harmat tükrében míg óriássá nő. Fenyőágamból váljék koszorú, Nagy fenyvesekkel földíszítkezem, Román agyagba hintett mag legyen Belőlem, mely halhatatlanságba hull. Hazám tornácára mindenünnen jönnek, Az ország Fiához minden idő belép, S lelkéből hallgatja üzenetét, S a gondolatok árbocként magasba törnek. A pillanat már nincs homokra írva. Azzá, mi volt, örök csillaggá válik. Útjába jövő hófehér őznek látszik ■ Halhatatlanságunk szépséges arca. Cseke Gábor fordítása Bokor Katalin MÁJUSI VERS Napfényből — csillag, lepkeszárny-virág az aranyeső, a barackfa ablakom alatt, s az ég, akár egy lány búzavirág-kék szeme. Mindenre képes ez a május, rügyekből életet fakaszt, a szülőföldből erős, szívós gyökereivel megfiatalítja az öröklétet, az öröm piros színét festi a zászlókra — ifjúi arcok, tavaszi hajnalok bíborát —, bőkezűen ontja aranyát a nap, felmelegít érzést, serkent gondolatot, fiatalít arcot és szívet, értel­mezőt, fát, szép törekvést, emel új házfalat, épít új játszóteret, ébreszt barátságot, szerelmet. Hazánk testvéri népe munka- és békeóhajának alkotó-teremtő májusa ez. MÁJUS 2 —AZ IFJÚSÁG NAPJA Forradalmi lendülettel a társadalomépítés első soraiban (5. old.) A FORRADALMI MUNKÁSEGYSÉG ÉS HARCI SZOLIDARITÁS JELKÉPE (2. old. MUNKÁSJELENTES A MUNKA ÜNNEPÉN Gyári tervfegyelem • A közösség ereje • Szívünkre tett kézzel . _ (3. old.) A SZOCIALISTA ROMÁNIA, NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK ELKÖTELEZETT EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS BÉKEPOLITIKÁJA SZELLEMÉBEN • Harcos és aktív szolidaritás a világmindenség haladó erőivel (6. old.) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ELNÖKLETÉVEL ÜLÉST TARTOTT AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével áp­rilis 29-én, kedden ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Az ülés keretében a Politikai Végrehajtó Bizottság elemezte és jóváhagyta a JAVAS­LATOKAT A BANKOK ÁLTAL BEVÉTELEZETT ÉS KIFIZETETT KAMATOK SZINTJE JAVÍTÁ­SÁRA VONATKOZÓAN. A gazdasági-pénz­ügyi mechanizmus tökéletesítésére Nicolae Ceausescu elvtárs által adott útmutatások­nak megfelelően elemezték a bankok által a szocialista egységekkel és a lakossággal fenntartott kapcsolatban bevételezett és kifizetett kamatok szintje javításának lehe­tőségeit. Úgy értékelték, hogy országunk eredmé­nyei az anyagi termelés fejlesztésében és diverzifikálásában, a gazdasági hatékony­ság fokozásában és az életszínvonal emelé­sében, az összes árkategóriák stabilitásá­ban, valamint a gazdasági rentabilitásnak a termelési és forgalmi kiadások csökken­tése, az anyagi és pénzügyi eszközök leg­hatékonyabb hasznosítása, a pénzügyi és monetáris egyensúly és az egészséges pénzforgalom biztosítása alapján történő további növelésére a jelenlegi ötéves terv­ben előirányzott feladatok megteremtik a feltételeket a kamatok általános csökkenté­séhez mind a szocialista egységekkel, mind pedig a lakossággal fenntartott kapcsolat­ban. A kamatok csökkentésére megszabott intézkedések annak szükségességéből in­dultak ki, hogy tovább kell tökéletesíteni a pénzügyi és hitelrendszert, jobb feltételek között kell alkalmazni az önigazgatás és önálló gazdálkodás elveit, abból a tényből indultak ki, hogy a kamat nem lehet mun­ka nélküli jövedelem elérésének eszköze. Az állam és a lakosság jövedelme a munkára, a rentabilitásra, a hatékony gazdasági te­vékenységre kell hogy alapozódjék. A jóváhagyott javaslatok értelmében a bankok által a termelési és forgalmazási tevékenység folyó hiteleire bevételezett ka­mat szintje rendszerint egy százalékegység­gel — az iparban, a szállításokban, a kuta­tásban és tervezésben, a külkereskedelem­ben, az ellátás terén stb. 5 százalékról 4 százalékra — csökken; a belkereskedelmi és szövetkezeti mezőgazdasági egységekben a kamat 3 százalékról 2,5 százalékra, illetve 2 százalékról 1,5 százalékra csökken. A me­zőgazdasági és erdőgazdálkodási egysé­gek, a mezőgépészeti állomások esetében megtartják a jelenlegi 2 százalékos kamat­szintet. Az energetikai és termelési alapot bizto­sító nyersanyagkészletekre, a szén, koksz, vas- és színesfémércek termelőknél lévő készletére folyósított hitelek után évente 2 százalékos folyó kamatot számolnak a 3 százalék helyett. A műszaki-anyagi ellátási bázisok eseté­ben a vállalatoktól újraelosztás céljából átvett készletekre járó folyó hitelekre 2 szá­zalékos kamatot számolnak a jelenlegi 3 százalékkal szemben. A fizetésképtelen gazdasági egységeknek a jóváhagyott keretek között a szállítók idejében történő kifizetése érdekében folyó­sított hitelekért a bankok által bevételezett kamatok szintje általában egy százalékegy­séggel csökken. Az ipari, szállítási, műszaki-anyagi ellá­tási, szolgáltatási és más egységek határ­időre nem törlesztett hitelei esetében a je­lenlegi kamatszint rendszerint 3—4 száza­lékegységgel csökken. A tervezett átadási határidőn belüli ob­jektumoknál a beruházási tevékenység folyó hitelezése tekintetében 3 százalékról 2,5 százalékra, amelyeknél pedig túllépték a tervezett határidőt, 5 százalékról 4 száza­lékra csökken a kamat. A tervezett határ­idő előtt átadásra kerülő beruházási objek­tumok esetében a kamat 2 százalék lesz a jelenlegi 2,5 százalékkal szemben. A szocialista egységek diszpoz­ibilitásaira a bankok által az állami és szövetkezeti egységeknek fizetett kamatok szintje fél százalék egységgel — 2 százalékról 1,5 szá­zalékra — csökken. A társadalmi szerveze­tek diszponibilitásaira 1,8 százalékos kama­tot fizetnek. A gazdasági egységeknek nyújtott hite­lekre a bankok által alkalmazott kamat­szint csökkentése nyomán mérséklődik a gazdasági egységek termelési költsége, forgalmi és beruházási kiadása, s így nö­vekedik azok rentabilitása és nyeresége. Ezzel arányosan csökken a bankok bevé­tele. Az 1986. esztendő viszonylatában ezek a hatások 5,1 milliárd lejt, az iparegységeknél 2,7 milliárd lejt tesznek ki. A CEC-nél legalább egy évre letétbe he­lyezett lakossági megtakarításokra évente 3,5 százalék kamatot fizetnek, a látraszóló betétek esetében pedig a kamat 2,5 száza­lék. Más betétkategóriák kamatja 1,5—2 százalékos. A kamatok csökkentésére vonatkozó újabb szabályozásokat megfelelő módon alkalmazzák más hitelfolyósító egységekben is. A megszabott kamatszinteket egyetlen szektorban sem léphetik túl. A Politikai Végrehajtó Bizottság kifejezte meggyőződését, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak a termelőtevékenység ösztön­zéséhez, a jövedelmezőség és a nyereség növeléséhez, az anyagi és pénzügyi alapok­kal való jó gazdálkodás, azok leghatéko­nyabb hasznosítása iránti felelősség erősíté­séhez, a pénzügyi és monetáris egyensúly, az egészséges pénzforgalom biztosításához, az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus, az önigazgatás, az önálló eszköz- és pénzgaz­dálkodás elvei alkalmazásának tökéletesí­téséhez. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára és Kenzsi Miyamoto elvtárs, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke KÖZÖS NYILATKOZATA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­­titkára és Kenzsi Miyamoto elv­társ, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke üzenetváltás és a két párt kép­viselőinek találkozója útján kölcsönösen kifejtette szem­pontjait a jelenlegi nemzetközi helyzetről, különösképpen pedig a nukleáris fegyverek kérdései­vel és a kommunista világmoz­galom alakulásának feltételei­vel kapcsolatosan. Tekintettel a különlegesen súlyos nemzet­közi helyzetre, a felmerült problémák megoldásának égető szükségességére és a sürgős közös célkitűzések eléréséhez nyújtandó aktív hozzájárulás céljából, valamint abból az ó­­hajból, hogy tovább fejlesszék a két párt együttes erőfeszíté­seit ilyen irányban, a két veze­tő anélkül, hogy bevárta volna közvetlen megbeszélések sorra kerülését, megállapodott az a­­lábbi Közös Nyilatkozat elfoga­dásában : Nicolae Ceausescu elvtárs és Kenzsi Miyamoto elvtárs, meg­vizsgálva a nemzetközi helyzet alakulását, megállapította, hogy a történelmi fejlődés fényében az események igazolták a párt­juk nevében 1971. szeptember 3-án aláírt Közös Közleményben és az 1978. július 10-én aláírt Közös Nyilatkozatban ismerte­tett elemzés és értékelések he­lyességét, megfogalmazott ja­vaslatok teljes érvényét és idő­szerűségét. A világ jelenleg történelmi sorsforduló pillanatát éli. Egy­felől széleskörűen kibontako­zott a harc a nukleáris háború megelőzéséért és a nukleáris fegyverek felszámolásáért, a nemzeti szuverenitásért és füg­getlenségért, a demokráciáért és haladásért, bizonyítva, hogy biztosítható az emberiség törté­nelmi haladása az elkövetkező nemzedékek nevében. Másfelől olyan körülmények között, ami­kor az egyre tökéletesebb nuk­leáris és konvencionális fegyve­rek gyülemlenek fel korlátlanul, egyre inkább súlyosbodnak az ellentmondások, fokozódik az imperializmus élősdi jellege, elmélyülnek a gazdasági és ke­reskedelmi konfliktusok a fej­lett tőkés országok között, a­­mint az kitűnik a számos tőkés (Folytatása az 5. oldalon) Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára és Kenzsi Miyamoto elvtárs, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke április folyamán tanácskozásokat és széles körű véleménycserét folytatott. Levelek és üzenetek, va­lamint a két párt képviselői közötti közvetlen találkozók és meg­beszélések útján Nicolae Ceausescu elvtárs és Kenzsi Miyamoto elvtárs kölcsönösen kifejtette pártja szempontjait, álláspontját és értékeléseit a nemzetközi élet fontosabb időszerű kérdéseivel, különösképpen a nukleáris fegyverek felszámolásának és a bé­ke megvédelmezésének kérdéseivel, valamint a kommunista és munkásmozgalom helyzetével és azzal a nagy felelősséggel kapcsolatban, amely — a jelenlegi nemzetközi körülmények között — a kommunista és munkáspártokra, az összes forradal­mi, haladó és demokratikus erőkre hárul a leszerelésért, a tár­sadalmi haladásért és a békéért folytatott küzdelemben szerte a világon. A két pártnak az említett kérdésekben folytatott közös ta­nácskozásai, értékelései és álláspontja alapján Nicolae Ceausescu elvtárs és Kenzsi Miyamoto elvtárs elfogadta az alábbi KÖZÖS NYILATKOZATOT: NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára KENZSI MIYAMOTO, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK FOGADTA­ Mauritánia halászati és tengergazdasági miniszterét Románia Szocialista Köztár­saság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs szerda délután fogadta Mauritánia Iszlám Köztársaság halászati és tengergazdasági miniszterét, Szidi Ould Cheikh Abdullahit, aki látogatást tesz országunkban. A vendég a legmelegebben köszönetet mondott a találkozó­ért és átadta Nicolae Ceausescu elnöknek a Nemzetmentési Ka­tonai Bizottság elnöke, Mauritá­nia Iszlám Köztársaság államfő­je, Maaouya Ould Szid’Ahmed Taya szívélyes üdvözletét, tol­mácsolta nagyrabecsülését és baráti érzéseit. Nicolae Ceausescu elnök kö­szönő szavakat mondott és a maga során legjobb egészséget és sikereket kívánt a mauritá­­niai államfőnek. A találkozó keretében kidom­borították a Románia és Mau­ritánia között meghonosodott baráti viszonyt és együttműkö­dést, hangsúlyozták a legmaga­sabb dialógus meghatározó hoz­zájárulását e kapcsolatok to­vábbi mélyítéséhez és diverzifi­kálásához. Taglalták a román— mauritániai kapcsolatok erősíté­sére gazdasági, műszaki-tudo­mányos és más tevékenységi téren adott lehetőségeket, mind­két ország és nép javára, a bé­ke, a megértés és a nemzetek közötti kooperálás ügye érdeké­ben. Részletesebben taglalták a román—mauritániai együttmun­­kálkodás bővítésének problé­máit a halászat terén. A fogadáson részt vett Paula Prioteasa élelmiszeripari és me­zőgazdasági termékfelvásárlási miniszter. Jelen volt Yehdih Ould Szid’Ahmed, Mauritánia Iszlám Köztársaság bukaresti nagykö­vete. Banglades Népköztársaság nagykövetét Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs április 29-én, szerdán fogadta Anwar Hashimot, Banglades Népköztársaság bu­karesti nagykövetét, annak ké­résére. Banglades Népköztársaság nagykövete átadta Nicolae Ceausescu elnöknek és Elena Ceausescu elvtársnőnek Husz­­szain Mohammad Ershhad elnök és Raushan Ershad asszony szí­vélyes üdvözletét és legjobb kí­vánságait. Nicolae Ceausescu elnök kö­szönő szavakat mondott, és kérte, adják át a maga, Elena Ceausescu elvtársnő üdvözletét és legjobb kívánságait Bangla­des Népköztársaság elnökének, a bangladesi államfő feleségé­nek. A megbeszélés idején kiemel­ték a két ország jó baráti viszo­nyát és együttműködését, hang­súlyozták az idén márciusban Dakkában sorra került magas szintű találkozó alkalmával lét­rejött megállapodások különle­ges jelentőségét Románia és Banglades sokoldalú együttmű­ködésének kölcsönös érdekből, a béke és a nemzetközi megértés ügye javára történő további fej­lesztése tekintetében. Jordánia Hasemita Királyság nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke szerdán fogadta Naszir Batayneht, Jordánia Hasemita­­Királyság bukaresti nagykö­­­vetét abból az alkalomból, hogy a nagykövet befejezte hazánk­­beli küldetését. Az ez alkalomból lezajlott megbeszélésen méltatták a ro­mán—jordán jó kapcsolatokat, kifejezésre jutott a szándék, hogy azokat mind kétoldalú sí­kon, mind pedig a nemzetközi küzdőtéren tovább fejlesszék. A jordán nagykövet meleg köszönetet mondott a támoga­tásért, amelyben Nicolae Ceausescu elnök, az Államta­nács, a román kormány részesí­tette őt romániai küldetésének­­ teljesítésében.

Next