Előre, 1987. szeptember (41. évfolyam, 12363-12388. szám)
1987-09-01 / 12363. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLI. évfolyam 12 363. szám 1987. szeptember 1., kedd 4 oldalára 50 iráni Több mint 50 százalékkal szárnyalták túl fizikai termelési előirányzataikat és 100 000 tonnára kerekítették az év eleje óta terven felül kitermelt lignitmennyiséget az augusztusi rekordhónap során a Gorj megyei Poiana külszíni fejtésben. A rangos sikert annak köszönhetik, hogy tovább növelték a munkatermelékenységet, a kotrógépek, a vzeddőhányók és a szállítószalagok teljesítményét, javították a meddőletakarítási munkálatokat, határidő előtt felfuttatták az új kapacitásokat, végrehajtották a termelés és a technológiák szervezésére és korszerűsítésére vonatkozó programokat. ■ Az elsődleges törekvések közé tartozik a Munka Érdemrend I. fokozatával kitüntetett fieni-i Steaua Electrica Vállalatban a külpiaci kereslet szerinti gyártmányfelújítás és -fejlesztés. Az új, illetve korszerűsített termékek részaránya az év eleje óta elérte a 75 százalékot, ami 15 százalékkal több a tervelőirányzatnál. A vállalat 35 külföldi céggel tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat. ■ Következetes alkatrész- és részegységfelújítás és -újrafelhasználás folyik az országos viszonylatban is a legnagyobbak közé tartozó marosvásárhelyi Autójavító Vállalatban. Az idén több új berendezést állítottak elő a kiváló minőségű felújításhoz. A marosvásárhelyi egységben csupán ebbenaz évben felújított pótalkatrészek és részegységek volumene értékben meghaladja a 250 millió lejt. A galaci kokszolótelepek dolgozói augusztusban több mint ötven tonna kiváló minőségű kohókokszot állítottak elő terven felül; ezzel a mennyiséggel kétezer tonnára gyarapították az év eleje óta elért termelési többletet. A resicai Gépgyártó Vállalatban olyan újabb típusú 19 ezer lóerős belső égésű motor készült el, amelynek fogyasztása — teljesítményegységre számítva — alacsonyabb az elődeinél. A nagybányai Színesfémbányászati iparközpont vállalatai az év eleje óta 670 tonna ólmot, 1100 tonna rezet, több mint 2200 tonna piritet szállítottak le terven felül. A Ialomita megyei építők — ugyancsak előirányzataikon felül — a múlt hónap végéig 45 millió lej értékű munkavolument valósítottak meg. A Kovászna megyei Köpec-Barót Bányavállalat kitermelésein mintegy negyvenezer tonnára növekedett az idei széntöbblet. Mehedinti megyében harminc, Giurgiu megyében huszonkét vállalat jelentette nyolc hónapra szóló tervének határidő előtti teljesítését... Ezekben a napokban a fentebbiekhez hasonló más jelentések is érkeztek és érkeznek az ország minden részéből. Valóban, az esztendő kilencedik hónapjába léptünk és ez újabb alkalom arra, hogy gazdasági egységeink számba vegyék az idei előirányzatok megvalósításában elért eredményeiket és egyben kijelöljék a további gyakorlati feladataikat. A sürgető tennivalók pontosítására annál is inkább szükség van, mert — a kétségtelen eredmé- nyek ellenére — számos vállalat adóssággal zárja, illetve zárja nyolchavi mérlegét és lemaradásának mielőbbi behozására kell mozgósítsa erőit. Mint ismeretes, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülése fontos intézkedéseket határozott el annak érdekében, hogy hiánytalanul valósággá érjenek az erre az esztendőre és a további időszakra megszabott célkitűzéseink. Elsődleges teendő az összes tervmutatók legjobb körülmények közötti elérése, mindenekelőtt az exportfeladatok megvalósítása. A pártfőtitkári útmutatások szellemében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a fizikai termelésre, mert csakis ezen az alapon biztosítható valamennyi előirányzat valóra váltása, beleértve az árutermelési értéket is. „Az összes minisztériumnak, de különösképpen a gépipari minisztériumoknak — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs — teljesíteniük kell a fizikai termelést a megállapított választék szerint. Itt a teljes választékra gondolok de külön felhívom a figyelmet a horizontális iparra vonatkozókra, hiszen jól tudják, hogy egy apró alkatrész hiányában nem lehet befejezni egy bizonyos berendezést, gépet és így tovább. Tehát nem elégedhetünk meg sem az összértékkel, sem az összmennyiséggel. Értsük meg, ha nem valósítottuk meg a teljes választékot a tervelőirányzatnak és a szerződéseknek megfelelően, nem tekinthetjük teljesítettnek a tervet". Szigorúan a tervtörvény előírásaihoz kell igazodnia minden vállalatnak. Az említett dokumentum kimondja: gazdasági egységeink teljesítsék, illetve szárnyalják túl termelési feladataikat, ütemesen valósítsák meg a fizikai termelést és javítsák a választékszerkezetet, törekedve magas műszaki-üzemi és gazdasági jellemzőkkel rendelkező versenyképes termékek előállítására a nyersanyag-, alapanyag-, tüzelőanyag és energiaforrások magasabb fokú hasznosítására. Erősíteni kell a termelés ellenőrzését, kezdve a szerződéskötéssel, a technológiai előkészítéssel és a gyártásba vétellel, az ellátás és amunkaerő biztosításával és végezve a késztermékek határidőre történő leszállításával exportra és hazai szükségletekre egyaránt. Nemzetgazdaságunk jelenleg mintegy 3000 milliárd lej értékű állóalappal rendelkezik. A társadalom nagy erőfeszítést tett és tesz az elkövetkezők során is gazdasági egységeink korszerű gépekkel és berendezésekkel való felszerelése érdekében. Alapvető követelmény: biztosítani a szocialista tulajdon fejlődését és erősítését, a szükségletek szerinti többlet elérését a termelőkapacitások maradéktalan kihasználása útján! A Politikai Végrehajtó Bizottság bírálta olyan minisztériumok, iparközpontok és vállalatok tevékenységét, amelyek nem léptek fel kellő határozottsággal azért, hogy az öszszes kapacitások elérjék a főbb műszaki-gazdasági mutatók tekintetében megszabott szinteket. Ezekben a napokban a minisztériumoknak konkrét programokat kell előterjeszteniük abból a célból, hogy jobban, hatékonyabban kihasználják a vállalatok rendelkezésére álló műszaki eszközöket. Ezeket a programokat alaposan meg kell vitatni a dolgozók közgyűlésein, valamint az iparközpontok és a minisztériumok vezető tanácsaiban. Hétről hétre és nap»* ról napra figyelemmel kell kísérni az intézkedések életbe ültetésének módját, hogy az országos pártkonferenciáig az összes objektumok elérjék az előirányzott mutatókat. A termelési feladatok megvalósítása szempontjából ugyanakkor fontos feladat az összes berendezések jó karbantartása, idejében és minőségi szintenelvégzett Toija- Oltása, a rend és fegyelem erősítése.Társadalmunk újabb fejlődési szakasza objektív szükségességként követeli meg, hogy az egész termelést a legújabb tudományos és műszaki vívmányokra alapozzuk. Következésképpen minden vállalatban nagy gondot kell fordítani a tv- Lakatos András (Folytatása a 3. oldalon) AZ ORSZÁGOS PÁRTKONFERENCIA MÉLTÓ KÖSZÖNTÉSÉRE ----- SIKERES ÉVZÁRÁST -----MINDEN GAZDASÁGI EGYSÉGBEN! „Úgy kell dolgoznunk, hogy valamennyi egység, minden szektor a tervek teljesítésével, sőt számos tevékenységi területen azok túlszárnyalásával jelentkezzék az országos pártkonferencián, a köztársaság 40. évfordulóján". NICOLAE CEAUSESCU MAI LAPSZÁMUNK 3. OLDALÁN: HATÁRJÁRÁS FEHÉR MEGYÉBEN • • — Napirenden a vetések gondos előkészítése — Ahol öntötték a legelőt FELHASZNÁLNI MINDENT, AMI ÉRTÉK! Jobb együttműködés, eredményesebb anyaggazdálkodás (Brassó megyei beszélgetés) TELEPÜLÉSEINK A SOKOLDALÚ FEJLŐDÉS ÚTJÁN Ha azt mondom, hogy egy közel hét és fél évszázadot megért település a Temes folyó partján, amely az 1848-as forradalmi mozgalom bánáti központja volt, akkor ez már könnyű feladat a történész számára. Persze azzal is kezdhetném, hogy Valeriu Braniste, Victor Vlad Delamarina, Ion Popovici Baneteanu, Tiberiu Brediceanu, Caius Brediceanu lakott és alkotott ebben a városban. És akkor a profi irodalmár emlékezetében a Drapelul című folyóirat megalapítójának neve, továbbá költészetünk néhány ismert alakja ötlik fel. Viszont ha úgy próbálok sejtelmeskedni, hogy itt született Traian Grozavescu operaénekes, és hosszú esztendőkön át Ion Vidu állt a helybeli kórus élén, akkor már csak a zeneirodalomban jártasoknak kedvezek, hiszen a titok nyitja csakis egy jól csengő városnév lehet: Lugos. Igen, Lugos ... Az a város, amely minden időkben a román kultúra fellegvára volt. Aztán a textil és a selyem városa. És egy jól ismert téglagyáré. Erről jut eszembe, hogy az egykor itt készült Mondial-cserepek még ma is épek nagyszüleim több emberöltőt megért házának tetején. Lugos municipium, 1987 forró nyarán. És a szemtanú, aki térben és időben is hűséges kalauzom: Nicsa Florin, aki az utóbbi másfél évtizedben a municipiumi pártbizottság osztályvezetőjeként élte át a metamorfózis minden lényeges mozzanatát ... • • • — Lassan már tizenhat esztendeje lesz, hogy idekerültem. Lúgosra, a „nők városába". Hiszen a kezdet kezdetén magam is elcsodálkoztam a szokatlan arányon. Ami a nemeket illetően legalább kettő az egyhez állt. Persze a nők javára. Emlékszem, hogy akkoriban csak úgy lehetett megrendezni egy textiles bált, ha férfiakat hoztunk Resicáról! Küldtük a buszt, és ők jöttek örömest. De nem maradtak. Mert a hatvanas évek legelején még nem volt, mi idekösse a férfiakat. Nem volt igazán fejlett ipari tevékenység. És nem volt megfelelő számú munkahely. Csak a zömében nőket foglalkoztató könnyűipar tűnt életrevalónak, így hát a férfiak inkább az ingázást vállalták, inkább a kétlaki életformát, mintsem a tétlenséget. Mint a későbbi statisztikákból is kitűnik, huszonkét esztendővel ezelőtt, tehát 1965-ben, mindössze négy százalékban részesedett a gépgyártás a város egész évi ipari termeléséből. Ami a mostani 38 százalékhoz képest, valljuk be, szinte jelentéktelen részaránynak tűnik. S ht már szóba hoztam, hadd utaljak arra, hogy napjainkban a municípiun ipari termelésének további 39 százalékát a könnyűipar, 12 százalékát az építőanyagipar, 10 százalékát az élelmiszeripar állítja elő, és a fennmaradó egy százalékot a további ipari ágazatok termelik meg. Tehát az utóbbi huszonkét esztendő során kialakult egy bizonyos egyensúly, ami már a felfutás éveiben is termékenyítően hatott a település gazdasági-társadalmi életének minden területén, és ami napjaink valóságában is az egyik legfontosabb mozgatóerőnek bizonyul. Hogy mire gondolok?.. . Nos, a szemtanú számára feledhetetlen pillanatokat jelentett az új iparegységek beindítása. Az új lugosi üzemek születése! Hiszen az Alkatrészgyártó Vállalat, de lényegében az Emelő- és Szállítógépgyártó Vállalat is már az új gazdasági igények, az új elvárások jegyében kezdte meg munkáját, és nem mindennapi büszkeséggel tölt el bennünket a tudat, hogy ezt a vállalatot hőn szeretett pártvezetőnk, Nicolae Ceausescu elvtárs is meglátogatta 1983 nyarán. Ám az újtal kapcsolatos felsorolást még hosszan folytathatjuk. Hiszen köztudott dolog, hogy az ipartelepítés, a hagyományteremtés mindig is új szakmák bevezetésével, új technológiák elsajátításával, új munkaszervezési kérdések megoldásával, és persze merőben új gazdasági, szakmai távlatok kiteljesítésével jár. Tehát munkával. Munkával és örömökkel. Ez utóbbiakra vall a lugosi metamorfózis megannyi további ténye is. Annál is inkább, minthogy a helyi gazdasági, ipari hagyományok felerősítése, mindez eddiginél magasabb színvonalon való továbbfejlesztése is jellemző példákkkal illusztrálható. Itt van mindjárt a Textilipari Vállalat korszerűsítése vagy a Lugojana Kisipari Szövetkezet termelőbázisának megújítása. És föltétlenül szólni kell a régi kaptafagyár még megmaradt részlegeit ért átváltozásról is, ami a helyi viszonyokat tekintve is az egyik leglátványosabb fejlődésnek számít. Arról van szó ugyanis, hogy a megmaradt „vázon" egy új üzemrészleg született, amely ma már luxus kivitelű női lábbeliket készít. Való igaz, hogy nem csak a hazai, piac, hanem a külföldi megrendelők számára is! De még a leghagyományosabbnak hitt iparágban, a tégla- és cserépgyártásban is, gyökeres termékszerkezet-változásnak lehettünk szemtanúi. Szóval, ma már kiváló minőségű fajanszóróra, csempékre, több fajta egészségügyi berendezésre kerül fel az itteni gyártók védjegye. Ugyanakkor a vállalat termékeinek keresettségére vall, hogy az éves termelés több mint 80 százalékát külpiacon értékesítik. Csakhogy a helyi „házgyár" is, ahogyan mi nevezzük a betonelemgyárat, évente legalább 500 kész tömbházlakást szállít. És ebből épül, csinosodik, gyarapszik Lugos municipium. De az itteniek szorgalmát, hozzáértését lakóházak, új lenyedek sora dicséri Nadrágon, Fügeten, Búziásfürdőn, de még Tomestien is. Csakhogy a legtöbb lakóház mégiscsak itt épült. Szám szerint több mint 8000 új tömbházlakást adtunk át 1966. január elseje óta. És ezt még megtetézzük az idén további 300 új lakással. Mint kitetszik, ennek köszönhetően körvonalazódtak, alakulnak ki Lugos új lakókör- Barabás Zoltán (Folytatása a 2. oldalon) FÉNYEK A TEMES TÜKRÉBEN Világ proletárjai, egyesüljetek/ Lugos municipiumi ipartelep A NICOLAE CEAUSE ELNÖK VEZETTE ROMÁNIA - A MUNKA,A HALADÁS ÉS A BÉKE ORSZÁGA Méltató cikkek és kommentárok a külföldi sajtóban augusztus 23-a alkalmából. phf A PÁRT. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÚJÍTÓ TÁRSADALOMPOLITIKAI ESZMÉI FÉNYÉBEN SZOCIALISTA POLITIKAI RENDSZERÜNK TOVÁBBI TÖKÉLETESÍTÉSE Pártunk országos konferenciájára készülve, megvonjuk politikai-társadalmi fejlődésünk mérlegét is, hangsúlyozzuk, a szocialista társadalom építésének folyamatában országunkban olyan új realitások eresztettek gyökeret, melyeknek egyik legfőbb meghatározó jegye a munkásosztály, az egész nép politikai és gazdasági hatalma; lefektettük egy egységes szocialista politikai rendszer, a szocialista demokrácia rendszerének alapjait, megteremtettük és megszilárdítottuk az egész nép társadalmi-politikai egységét. Országunk politikai rendszerének a struktúráját jelenleg az alábbi erők alkotják: a Román Kommunista Párt, a forradalmi munkásdemokrácia állama, a társadalmi és tömegszervezetek, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja, a munkásönigazgatás szervei, együtt a tömegek döntéshozatalban való részvételének összes többi formáival. A politikai rendszert alkotó organizmusok mindengyikének megvannak a maga sajátos funkciói, melyeknek gyakorlásához ugyancsak sajátos formákat és módszereket alkalmaznak. Szocialista demokráciánk rendszerében a Román Kommunista Párt tölti be a központi helyet a társadalom politikai vezető erejeként, az egész gazdasági és társadalmi tevékenység irányítójaként és szervezőjeként, a nemzet éltető központjaként. Kommunista pártunk, amely maga is demokratikus szervezeti és tevékenységi elvekre-normákra épül, gondoskodik a szocialista demokrácia állandó mélyítéséről s őrködik afölött, hogy a politikai rendszer minden alkotórésze betöltse sajátos funkcióit, hogy a szocialista demokrácia rendszere egészében a nép érdekeit szolgálja s biztosítsa a tömegek rendszeres, állandó, aktív és hatékony részvételét a társadalomvezetésben. A párt vezető szerepe kapcsán Nicolae Ceausescu elvtárs ezeket mondotta: „A pártnak kell kibocsátania azt a tényt, amely vezesse az egész nemzetet a kommunizmus ragyogó útján. Az szükséges tehát, hogy a párt mindig fiatal maradjon, hassa át mindig újító, forradalmi szellem, hogy vonja le állandóan a következtetéseket a társadalmi valóságból, a tudomány és az emberi megismerés új vívmányaiból". A szocialista román állam, a forradalmi munkásdemokrácia állama — miként a pártfőtitkár és államelnök, Nicolae Ceausescu elvtárs meghatározta — a dolgozók, azaz a termelők, tulajdonosok és haszonélvezők legfelsőbb képviselője, az egész nép közös életének megszervezője, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítése alapeszközének szerepét tölti be. A szocialista állam dolgozza ki a törvényeket és más, a haza összes honpolgárai számára kötelező jogszabályokat, amelyek révén egységesen szabályozza a gazdaságitársadalmi élet megszervezését a párt által kijelölt programok megvalósítása irányában. Mint a nép legfelsőbb képviselőjének a forradalmi munkásdemokrácia államának elidegeníthetetlen joga kidolgozni azokat a formákat és módozatokat, melyek révén megvalósulnak a párt által kijelölt politikai intézkedések. Az egész gazdasági-társadalmi tevékenység egységes vezetésében, az ország szocialista fejlesztésében betöltött funkciói meghatározzák szerepének növekedését, ami a szocialista demokrácia mélyülésének folyamatában valósul meg. Az állam őrködik a nemzeti vagyon megfelelő kezelése fölött, ellenőrzést gyakorol afölött, hogy miként gazdálkodnak az egész nép tulajdonával, biztosítja — az egységes országos terv alapján — a társadalom arányos, kiegyensúlyozott fejlődését, a nép forradalmi vívmányainak, a haza függetlenségének és szuverenitásának védelmét, Románia nemzetközi kapcsolatainak állandó fejlesztését. A kommunista párt és a szocialista állam a társadalmi vezetési rendszer két politikai alaporganizmusa, s ebben a rendszerben, ismételjük, a Román Kommunista Párté a vezető szerep. A párt jelöli ki a szocialista és kommunista társadalom építésének stratégiáját, a társadalom forradalmi átalakítására irányuló politikai tevékenység irányait, melyeket a szocialista állam szerveinek, a szocialista román társadalom összes többi politikai erőinek követniük kell, oly módon, hogy a dolgozók alapvető érdekei teljes mértékben érvényre jussanak a társadalmi élet minden területén. A társadalom és az állam párt általi vezetéki egyfelől, a gazdasági-társadalmi tevékenységnek az állam általi irányítása és a párt által kijelölt célkitűzések gyakorlati megvalósítása másfelől a szocialista társadalom politikai vezetése ugyanazon egységes folyamatának egymással szoros dialektikus összefüggésben lévő két oldala. Dr. Gheorghe Surpat (Folytatása a 3. oldalon) KÉPÍRÁS GYERGYÓBÓL EGY EPITOCSOPORT - KÉT FOTÓ Milyen is az ember! Ha számára kedves helyre érkezik, mindjárt nézelődni kezd, ismerős arcokat keres, akitjét meghitten üdvözölhet, közben szemügyre veszi, mi változott, amióta nem járt erre. Így voltam ezzel én is Gyergyóremete főterén, egy szombati napon, több száz kilométeres gépkocsizás után. Tehát főtér. Minden a helyén. Itt, a gépkocsiparkolóval szemben az orvosi rendelő, amott a néptanács, mögötte a hatalmas iskola, tőle balkéz felől a művelődési ház, a mellett pedig a műszaki cikkek üzletsora. Na és ez?! Ez az épülőfélben levő vajon mi lehet? Faggatom a memóriát, tavaly ilyentájt Szabó Ferenc polgármesterrel a községfejlesztésről társalogtunk, mondott volna valamit egy nagyobb építkezésről? Hát persze — jut most már eszembe — „Jövőre hozzálátunk egy háromszintes, 16 lakást és egyéb közintézeteket magába foglaló tömbhöz építéséhez, amellyel nagy vonalakban véglegesítjük a községközpont arculatát." Biztosan ez lesz az! De vajon kik építhetik, hiszen a polgármester akkoriban éppen azt panaszolta, hogy nehezen tud összehozni egy építőbrigádot, a helyi szakemberek szétszóródtak a nagyvilágban. Én akkor ezt úgy értettem, hogy Gyergyószentmiklósra, esetleg Szeredába szegődtek... Népes csapat szorgoskodik a telepen, még iskolás,forma gyermekeket, sőt lányokat is látok. Maltert hordanak, téglát adnak kéz alá. Meg kellene néznem közelebbről is — ösztökél valami. Szabadságon vagy, most csak a pihenés érdekeljen — súgja egy másik hang —, fürödj, sétálj nagyokat a környéken. Jó, hagyom rá. De titokban arra gondolok, ezeket az építőket csak megkeresem egy nap ... Vasárnap. Az én programomban Martonka szerepel. Egy csodálatos völgy, legalábbis így ajánlották itteni barátaim, amelyhez az Eszenyőből ágazik Jobbra az Új Félreeső, csendes hely, ahol csak a madár köszönt rád. És esetleg Rekkencs, a vén medve, de azzal nem kell törődni... Előttünk porzik az erdei út, kóberrel igyekszik felfelé egy traktor. Arrább hatalmas bográccsal, sörös ládákkal terhelt gumikerekű kocog. Lopva Szabó Ferencre pillantok, ő észreveszi, de nem mond semmit, ám egy apró szemvillanásából már rájövök, hogy ez a mai nap nem is lesz olyan csendes egyhangú. A híd előtt megállunk! — mondja. Azt hiszem, ez a tisztás megfelel, mindenki elfér. Jobbról patak, balról fenyves. A konyha a bokrok között, a patak partján lesz! —Könyörgöm, miféle konyha? — Ha a riporter nem tudná, ma van az építők napja. És a remetei építők itt ünnepelnek! Az első alkalom arra, hogy valamennyien családostól összegyűljenek, hiszen a csoport megalakulása óta még csak hónapok teltek el. A néptanács megtisztelő kötelességének érezte, hogy eddigi munkájukat elismerendő, illőképpen megszervezze a napjukat. Láttad már, hogy mit és mennyit építettek a központban? Nos, ahhoz május 4-én láttak hozzá, és vállalták, hogy október 30-án kulcsra készen átadják. Ilyen emberekkel lehet községet emelni, a feladatokat valóra váltani. Tessék, itt is vannak. .. Ismerős arcot látok. Szász Péter kőművest és feleségét, Magdikét, aki a borvízfürdő gondnoka. Péterről mondta a polgármester, hogy sok-sok éven át a néptanács egyszemélyes „építőcsoportját" képviselte — ha kellett kőműves volt, ha kellett ács, ha úgy jött, hát festő és mázoló. Maradt ma is alapember. Bencze Cs. Attila (Folytatása .a S. oldalon)