Előre, 1988. február (42. évfolyam, 12493-12516. szám)
1988-02-02 / 12493. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLII. évfolyam 12 493. szám 1988. február 2., kedd 6 oldalára 50 iráni NICOLAE CEAPESCU ELVTÁRS FELADATMEGHATÁROZÓ ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉBEM A mindennapi szorgos, ütemes termelőmunka, a szocialista versenyben tett felajánlások teljesítése és túlszárnyalása — a legméltóbb válasz a pártfőtitkári buzdító felhívásra ■ RANGOS SIKEREK A szénkitermelés rekordperiódusává nyilvánítva a Nicolae Ceaușescu elvtárs születésnapjával és hosszas forradalmi tevékenysége évfordulójával kapcsolatos intenzív politikai munka időszakát, a motrai és a silti mélyművelési egységek dolgozói 25 000 tonnára kerekítették az év eleje óta terven felül felszínre hozott és a hőerőműveknek leszállított lignitmennyiséget. A rangos sikerhez a legnagyobb mértékben járultak hozzá a rotiulai bányászok, akik egy héttel határidő előtt teljesítették januári tervelőirányzataikat és a motraiak, akik olyan mennyiségű termeléstöbbletet értek el, amivel körülbelül 15 millió kilowattóra villamos energiát lehet előállítani a széntüzelésű erőművekben. ■ A medgidiai Kötőanyag- és Műpalakombinát dolgozói jelentették január havi exportszerződéses kötelezettségeik teljesítését, illetve túlszárnyalását. Az időszak eredményes mérlegéhez tartozik továbbá 10 kilométer műpala csővezeték, 10 000 négyzetméter hullámlemez terven felüli előállítása, valamint több mint 2 millió lej pótalkatrész felújítása. ■ A Rimnicu Sárat-i Fékgarnitúra- és Tölítésgyártó Vállalat munkaközössége kiemelkedő sikereket aratott január folyamán. A munkaidő és az ellátmányhoz tartozó gépi berendezések maximális kihasználása útján az ipari árutermelési értéket körülbelül 1,1 millió lejjel haladta meg, szintén terven felül előállított több mint 400 000 lej értékű pótalkatrészt, körülbelül 300 000 lej értékű fékgarnitúrát és -tömítést a mezőgazdasági egységek számára, több mint 100 000 lej értékben végzett ipari szolgáltatást. ■ A melinesti-i (Délj megye) kőolajtelep dolgozói hiánytalanul teljesítették a fizikai termelési előirányzatot január hónapra, s jelentősen növelték az alapvető minőségi és mennyiségi gazdasági mutatókat. A berendezések és a munkaidő jobb kihasználása, magasabb műszaki-üzemi jellemzőkkel és üzembiztonsági fokkal rendelkező görgősfúrók használata folytán a kőolajfúrási tervet 5 százalékkal túlteljesítették, s így a Tg. Jiu-i Fúró Kitermelő Trösztnek ez az élenjáró egysége terven felül befejezett két szondát és további kettő mélyítését határidő előtt megkezdte. Régentől jobbra fordul az országút, s szorosan követve a Görgény vizének folyását, egyre sűrűsödő kanyarokkal rugaszkodik a magaslatok felé. Valahol itt ér véget a fennsík, s kezdődnek a havasok. A személygépkocsival szinte lépésben haladunk a Görgény völgyén felfelé, hogy minél többet magunkba szippanthassunk a táj páratlan szépségeiből. Görgényszentimrétől fel egészen Laposnyáig, jó harminc-egynéhány kilométeren, a természet megannyi ritka élménnyel ajándékozza meg a völggyel ismerkedő utazót. Kristálytiszta, sebes vizű patakok, üde zöld fenyvesek, csodálatos havasi erdőszemek, távolban kéklő hegyormok, meg változatos, gazdag növényzet, amit azonban most féltő gonddal rejt maga alá a mintegy 40 ezer hektáros hótakoró. Ekkora erdőterülettel gazdálkodik a Görgény völgye erdőkitermelési egység, ami roppant kiterjedésűnek tűnhet a tömbházak körüli zöldövezetek apró négyzetmétereihez szokott fülnek, ám mindez végső soron mégicsak csepp — igaz, nem akármilyen nagyságú — a tengerből, hiszen Maros megye összterületének 33 százalékát borítják erdők. Mélyen a völgyben, a Mocsár erdő zúgó sűrűjében 700 éves fákat mutattak az erdészek. E matuzsálemek azonban nem egyedüli ritkaságai a vidéknek, mert mindjárt a Görgényi várdomb tövében páratlan szépségű és értékű dendrológiai park kínálja a ritkábbnál ritkább látnivalót. Mielőtt azonban bejárnánk ezt az egzotikus világot is, nézzünk szét előbb ennek a történelem fuvallatától sokszor megjárt völgynek legnagyobb községében, Görgényszentimrén. Legtöbb idegennek a településnév hallatán a messze földön híres leányvásár jut eszébe, melyet dicséretes hagyományápoló gonddal évről évre ma is megszerveznek a helybeliek. Akik pedig tavaszi napfényben jártak a község környékén, egészen biztos, életre szólóan szívükbe zárták a közeli nárciszmező fehéren hullámzó virágrengetegét és évek múltán sem feledik azt a hódító illatzuhatagot. Mindez pedig szervesen hozzátartozik a község sokszínű valóságához épp úgy, mint a történelmi múlt hagyatéka vagy a békésebb idők alkotó nyugtalanságáról tanúskodó ipartörténeti emlékek és — talán mindenekelőtt — a tájra jellemző, nagy múltú foglalatosság: a fakitermelés. Mert ez itt az élet alfája és ómegája, az apáról fiúra szálló leggyakoribb mesterség, s a megélhetés legfőbb forrása. Mert mindennek, vagy szinte mindennek, ami ebben a különös világban körülvesz, a kapulábtól az emberek gondjaiig, valamilyen formában köze van a fához. Sara Teodorral, a tíz falut egyesítő nagyközség polgármesterével a sajátos világ új, szocialista megvalósításairól beszélgetünk. — Kezdjük talán azzal — ajánlja a polgármester —, hogy a falvak mindegyikében a szebbnél szebb porták jó 70 százaléka az utóbbi két-három évtizedben épült, ami már önmagában is sokat elmond az életszínvonal alakulásáról, a lakosok törekvéséről, szorgalmáról. Nos, már e tömören megfogalmazott faluképből is felfigyelhetünk a görgényiek két alapvető jellemvonására: a törekvésre meg a szorgalomra. És ennek további bizonyságául hadd jegyezzük le azt is, hogy már országos harmadik helyet is tudhat magáénak a község, ami egyértelműen méri, minősíti azt a lépésváltást, mely az utóbbi évek folyamán a település fejlődését meghatározta. Bögözi Attila (Folytatása a 2. oldalon) TELEPÜLÉSEINK A SOKOLDALÚ FEJLŐDÉS ÚTJÁN VÖLGY - TÉLI FÉNYBEN AHOL A HAVASOK KEZDŐDNEK KORSZERŰEN, HATÉKONYAN GAZDÁLKODNI MEGNÖVEKEDETT FELADATOKHOZ IGAZODÓ IGÉNYESSÉG A SEPSISZENTGYÖRGYI AUTÓVILLAMOSSÁGI BERENDEZÉSEKET ÉS VILLANYMOTOROKAT GYÁRTÓ VÁLLALATBAN összességében figyelmet érdemlő eredményekkel zárta az 1987-es termelési évet a sepsiszentgyörgyi Autóvillamossági és Villanymotorgyártó Vállalat, mely jó alapul szolgált az új gazdasági év körültekintő előkészítéséhez, az elvárásoknak megfelelő induláshoz. Jó alap, mondjuk, s joggal, hisz e közösség a múlt esztendőben 102,1 százalékban teljesítette árutermelési tervét, a kiemelt fontosságú exportkötelezettségeinek pedig 107,6 százalékban tett eleget. Úgyszintén megvalósította a tervezett munkatermelékenységi szintet, megtakarított 1826 tonna fémet, 938 tonna hengerelt acélt és 138 MWh elektromos energiát. E megvalósítások értékét növeli az a tény is, hogy az 1986-os esztendőhöz viszonyítva tavaly 3 százalékkal nőtt az árutermelés (a villanymotornál 5,8 és az exportnál 6,7 százalékkal), a kivitelre szánt termékek részaránya a vállalat össztermelésében 33, a villanymotoroknál 62,1 százalék volt. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy a vállalat vezetősége, műszaki gárdája, egész munkaközössége a legnagyobb odaadással tevékenykedett a minél jobb és hatékonyabb gazdálkodás érdekében. A gyártástechnológiák állandó tökéletesítésével, a munkatermelékenység kitartó növelésével, a termékszerkezet következetes felújításával és korszerűsítésével, a gazdaszellem erősítésével tett és tesz eleget a mennyiségi és minőségi követelményeknek, az egyre növekvő igényeknek, az exporttevékenység javítását, a gazdasági hatékonyság állandó fokozását célzó elvárásoknak. Pedig feladatuk nem kevés, hisz itt készül az országban gyártott személygépkocsik, terepjárók és traktorok több száz villamos berendezése, valamint számos változatos típusú villanymotor és menynyezetventilátor. És nem is akármilyen termékekről van szó, hanem olyanokról, amelyek — közvetlen vagy közvetett export formájában — jelentősen hozzájárultak és hozzájárulnak a késztermékek versenyképességének növeléséhez, s amelyekről akárcsak itthon, a külpiacokon is megérdemelt elismeréssel szólnak a megrendelők. Nem meglepő tehát a múlt évi jó teljesítmény, hisz tulajdonképpen szerves folytatása e vállalati közösség eddig felmutatott eredményeinek, azoknak a törekvéseknek, melyek a termékfelújítás, a minőség javítása, valamint a termelésszervezés és -korszerűsítés terén születtek. Tudatosan említettük meg az itt kibontakozó hatékony és eredményes termeléskorszerűsítési akciót, mely a múlt évben is valamennyi időszerű gazdálkodási gondot és igyekezetet magába foglalt. Az említett időszakban is főként, a gyártástechnológiák további tökéletesítését, a gépesítés és automatizálás fokozását, a termékek műszaki, minőségi színvonalának emelését, a fajlagos anyagfogyasztások csökkentését, a termelési költségek leszorítását, a raktározás és belső szállítás ésszerűsítését, valamint a munkaszervezés tökéletesítését helyezték a figyelem központjába. De hadd vegyük sorra a fontosabb intézkedéseket, s elsőként szóljunk azokról a műszaki jellegű megoldásokról, melyek a technológiai folyamatok további korszerűsítését célozták, így többek között a műanyag-fröccsöntő gépekhez hat olyan szerszámot készítettek, melyek a belső és külső menetelt darabokat automatikusan kicsavarják. Az új megoldás az előző technológiához viszonyítva egyrészt munkaerő-megtakarítást eredményezett, másrészt lényegesen csökkentette a fizikai munkát, mert nem kell kézzel kicsavarni az említett darabokat. Egy komolyabb beruházás keretében két gépesített tekercselővonalat helyeztek üzembe, mely az egy villanymotorra számított munkaköltségeket hat lejjel csökkenti. A megoldott műszaki témák sorából ugyancsak kiemelkedik a házi gépgyártás keretében kivitelezett komplex hajlító és préselő berendezések üzembe helyezése. Segítségükkel azokat a munkadarabokat készítik, amelyeke több műveletet igényeltek a hagyományos préselési technológia esetében. Szintén a házi gépgyártási program keretében három szegecskészítő berendezést állítottak elő, melyek segítségével a hagyományos forgácsolási technológiát hidegsajtolásos művelettel helyettesítették. Előnye, hogy a munkatermelékenység a háromszorosára nőtt, az anyagfogyasztás pedig a felére csökkent. A vállalat szakemberei sokat tettek főként annak érdekében, hogy bizonyos munkadarabok sorozatgyártását helyezzék át azokra a berendezésekre, amelyek a gazdaságosság szempontjából a legmegfelelőbbek. Példaként említhetjük többek között a hattengelyű automata esztergák jobb leterhelését, mely a termelékenység számottevő növekedését eredményezte. A termeléskorszerűsítési akció keretén belül fontos helyet foglal el a termékek újratervezése, amellyel egyrészt a fajlagos fogyasztások csökkentését, másrészt a műszaki paraméterek javítását igyekeztek elérni. Ilyen jellegű megoldásokat végeztek az iparivarrógép-motornál és egy egész sor más típusú Mátyás Árpád (Folytatása a 4. oldalon) KEDDI KRÓNIKA (4. old.) AZ ORSZÁG NAGY HŐSÉNEK - AZ EGÉSZ PÁRT ÉS NÉP MÉLY ELISMERÉSE, FORRÓ TISZTELETE ÉS HÁLÁJA (3. Old.) NICOLAE CE ELNÖKHÖZ INTÉZETT KÜLFÖLDI ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK (5. old.) A PÁRT, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÚJÍTÓ GAZDASÁGPOLITIKAI ESZMÉI FÉNYÉBEN AZ AGRÁRTERVEZÉS DINAMIZMUSA ELVEK ÉS GYAKORLATI VÁLTOZATOK „Nagyobb figyelmet kell szentelnünk a munkatermelékenység kérdéseinek, mert ez az egyik döntő feltétele a munka jó menetének, egész tevékenységünk hatékonysága és jövedelmezősége növekedésének. Ezen az alapon biztosítani fogunk minden szükségest a gazdasági-társadalmi fejlesztési programok, a nép anyagi és szellemi életszínvonalának szüntelen emelésére vonatkozó programok teljesítéséhez, hiszen az anyagi és szellemi életszínvonal állandó emelése kommunista pártunk politikájának, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és a kommunizmus felé haladásról szóló programnak a legfőbb célja." NICOLAE CEAUSESCU Általában a gazdaságfejlesztés, sajátosan az agrárfejlesztés a tudományos tervgazdálkodás egyik legfőbb meghatározója. A távlati és azonnali célok kijelölése, a stratégiai és taktikai elemek kidolgozása, az eszközök feltárása, a módszerek előrejelzése és hasznosítása, a programok összeállítása és következetes végrehajtása sokoldalúan fejlett szocialista társadalmunk építésének nélkülözhetetlen feltétele. E fejlesztési folyamatban kiemelt feladatként szerepel új agrárforradalmunk kiteljesítése, a korszerű, magas termelékenységű agráripar megteremtése. Tekintettel arra, hogy e dinamikus tevékenység az új tudományos vívmányokra alapoz és az új koncepciók forradalmát idézi elő, a termelési szabályozóknak, ezek között a tervezésnek is, szükségszerű megújulniuk. A mezőgazdaságban ugyanis az előrelátás, a tudományos prognózis nélkülözhetetlen eszköze a termelést irányítónak, mely eszközt csakis az agrárpolitikai és szakmai ismeretek birtokában tudja célszerűen és értékteremtően használni. A szocialista mezőgazdasági nagyüzem zökkenőmentes működése elképzelhetetlen a tervszerű gazdálkodás hiányában. A belterjesség mai színvonalán, a korszerűsítés jelen szakaszában az intenzív fejlesztés, a biztos és magas hozamok megvalósítása, a hatalmas anyagi alap teljes mértékű kihasználása csakis a tudományos üzem- és gazdaságszervezés segítségével váltható valóra. Márpedig a szervezés — legyen operatív vagy orientatív — a tervből indul ki, abból az előirányzatokat tartalmazó szintézisből, amely magába foglalja a fejlesztési koncepciót, a távlati és időszerű célokat, a megvalósítás anyagiszellemi-műszaki eszközeit. Nem hiszem, hogy létezik mezőgazda, aki üzemét kellő előrelátás hiányában hatékonyan irányíthatja. Egyetlen lépést sem tehetünk célszerű előirányzás nélkül, nem csak azért, mert ez közgazdasági alapkövetelmény, hanem azért sem, mert a biológiai jellegű gazdálkodási közegben a kölcsönhatások ismerete, a folyamatos technológia gyakorlata csakis a termelési lánc létrehozásakor érvényesül. Egyszerű példával — valójában nagyon összetett kapcsolással — szemléltethetjük, hogy a mezőgazdaságban bármely beavatkozás tervszerű cselekedeten alapszik. A földalap minél hatékonyabb kihasználásáért s a termesztett növények környezettel szembeni igényeinek érvényre juttatásáért, tehát a leggazdaságosabb növényelhelyezés szavatolásáért vetésforgókat állítunk össze. Márpedig a vetésforgó olyan gazdálkodási ciklus, amely több évre előre jelzi a növénysorrendet, a termőhelyi alkalmasságot és potenciált, az előirányzott termelési szint eléréséhez nélkülözhetetlen anyagi bázis volumenét és összetételét, a talajjavítás módját és ütemét, a gépesítés-kemizálás mibenlétét. A korszerű szervezettségű és felszereltségű mezőgazdasági nagyüzemben tehát a hatékony gazdálkodásnak alapfeltétele a célszerű vetésforgó, ennek velejárója a tudományos előirányzás. Tudatosíthatjuk, hogy agrártermelésű alapegységben, így egész mezőgazdaságunkban, magas színvonalú tervezésre és szervezésre van szükség, mely tudományos tevékenység szervesen illeszkedik hazánk egységes társadalomfejlesztési tervébe, illetve e terv kidolgozásának és valóra váltásának folyamatába. A gazdaságpolitikai irányelvek pregnánsan jelzik azt az utat, amit meg kell tennünk nagyszerű gazdaságfejlesztési célkitűzéseink eléréséig, kifejtik azokat a nézeteket és az ezekhez kapcsolódó gyakorlati megoldásokat, melyek a magas anyagi és szellemi életszínvonal feltételeit megteremtik. A tudományos előrejelzésnek és tervezésnek tehát kiemelten társadalom- és gazdaságpolitikai jelentősége van, amelynek jeles bizonyítéka a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács megalakítása. E kollektív szerv hatásköre országunk gazdasági és társadalmi fejlesztése távlati orientációinak és az egységes tervek kidolgozása. E magas szintű és tudományos előirányzásba illeszkedik az agrárjellegű tervezés. Korszerűsítési programok Pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs elvi megállapításként hangsúlyozza, hogy az idei terv összes előirányzatainak megvalósítása érdekében összpontosítsunk a termelésszervező-Dr. Csapó I. József (Folytatása a 2. oldalon) MEGÉNEKLÜNK, ROMÁNIA FESZTIVÁL Harmadik napja keresem az igazgatót: mikor terepen, mikor megbeszélésen, mikor ellenőrző úton van. Negyedik nap megvárom a székház előtt a reggeli munkakezdéskor. Most itt ülök szemtől szemben Cuibus Iosiffal, a szatmári Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat igazgatójával és közlöm vele, hogy semmi másra nincs szükségem, mint arra, hogy váltsunk néhány szót a kulturális nevelőtevékenységről és a műkedvelő mozgalomról. Ám a világért se szeretném fenntartani, azért közben nyugodtan intézze az ilyenkor megszokott ügyes-bajos dolgokat. És ekkor ért az első — azaz, mint később látni fogjuk, a második — kellemes meglepetés. Cuibus Igazgató minden teketória nélkül közli velem: nem úgy van az, hogy miközben ő mindenféle ügyet intéz, a kultúráról is beszélgetünk. A kultúra, a közművelődés, az nagyon fontos dolog, sokkal fontosabb annál, semmint csak úgy mellesleg beszéljünk róla. És mindjárt meg is indokolja olyképpen, hogy az a vezető, aki a dolgozók kulturális igényeinek a kielégítését nem veszi komolyan, az szerény véleménye szerint magukat a dolgozókat se veszi eléggé komolyan, s egyáltalán nincs kellően tudatában annak, hogy milyen szoros kapcsolat van, illetve lehet a művelődés és a munka közt. Így hát Cuibu? Iosif egy-két eligazítást ad közvetlen munkatársainak, aztán közli a titkárnővel, hogy lehetőleg senki ne zavarja, mert az Előre munkatársával szolgálati dolgokról beszélget. — Csakugyan úgy érzi, hogy a közművelődés és ezen belül a vállalatánál folyó műkedvelő tevékenység szolgálati ügye lehet az igazgatónak, mert hát megvan ennek a tevékenységnek a maga felelőse?! — Persze, hogy megvan. Roada Florica szakszervezeti elnök, akit sokat segít Maria Stefánu, a pártbizottság titkára, aki szintén szívügyének tekinti ezt a tevékenységet. Ám ez nem zárja ki azt, hogy az igazgatónak nem kell mindenben támogatnia, ösztönöznie a kulturális munkát. De még mennyire kell ! Nap mint nap lemérhetem, hogy milyen jó hatással van a munkára egy-egy jó kulturális műsor, nem beszélve a különböző versenyeken elért sikerekről, amelyek valósággal feldobják az embert! S a szatmári Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat dolgozóinak az utóbbi időben igencsak kijutott az efféle sikerből. A Megéneklünk, Románia fesztivál legutóbbi rendezvénysorozatán 27 versenyszámmal léptek pódiumra és a végső vetélkedőkön 14 országos díjat nyertek, ebből hét első díjat! Ezek a számok azt jelentik, hogy a vállalat minden más szatmári gazdasági egységet. Ipari üzemet megelőzött ebben a tekintetben. Pedig hány és hány nagyvállalat működik a Szamos-parti városban, az Unió gépgyártól kezdve, a Mondiala ruhagyár, az IPSUIC vegyipari gépgyár, az ITA textilgyár és így tovább. Nem kis meglepetés volt a fesztivál múlt esztendőben zárult, legutóbbi versenysorozatának mérlegkészítésekor, hogy az Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat Síke Lajos (Folytatása a 4. oldalon) MUNKA KULM MUNKA ÉS KULM - UGYANAZON HULLÁMHOSSZON