Előre, 1988. április (42. évfolyam, 12544-12569. szám)
1988-04-01 / 12544. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLII. évfolyam 12 544. szám 1988. április 1., péntek 6 oldalára 50 iráni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS, a párt főtitk, a köztársaság elnöke jelenlétében Ülésezett a Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke jelenlétében március 30-án, szerdán megnyíltak a Nagy Nemzetgyűlés IX. törvényhozási ciklusa VII. ülésszakának munkálatai. A Nagy Nemzetgyűlés Palotájának rotundájába érkező Nicolae Ceausescu elvtársat, Elena Ceausescu elvtársnőt a jelenlevők a tisztelet és nagyrabecsülés legmelegebb érzelmeivel üdvözölték, hosszasan éltették a pártot és annak főtitkárát. Nicolae Ceausescu elvtárssal együtt a hivatalos páholyokban az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága egyes tagjai és az Államtanács több tagja foglaltak helyet. A képviselők mellett a teremben jelen voltak az RKP KB és a kormány egyes tagjai, központi intézmények, társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a dolgozók, tudományos és kulturális életünk képviselői. Jelen voltak a hazánkban akkreditált diplomáciai képviseletek egyes vezetői, valamint külföldi sajtótudósítók. Az ülésszak munkálatait Nicolae Giosan elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. A Nagy Nemzetgyűlés bürójának javaslatára a képviselők elfogadták az alábbi napirendet: 1. A Minisztertanács jelentése Románia Szocialista Köztársaság egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének megvalósításáról az I. negyedévben és az intézkedésekről a terv teljesítéséért a II. negyedévben és az egész 1988-as esztendőben. 2. Törvénytervezet a gazdasági-pénzügyi mechanizmus tökéletesítésére vonatkozóan az árképzési rendszer javítása útján. 3. Törvénytervezet a javadalmazási rendszer tökéletesítésére vonatkozóan az exporttermelés és az export ösztönzése céljából. 4. Törvénytervezet a gazdasági szerződések megkötéséről és végrehajtásáról. 5. Jelentés a bűnözés helyzetének alakulásáról 1987-ben, egyes bűncselekmények elkövetőinek amnesztiában való részesítésére és egyes büntetések csökkentésére vonatkozó törvényerejű rendeletek alkalmazásából kivont következtetések, valamint a bíráskodási bizottságok tevékenységéről. 6. Jelentés a vagyonellenőrzési törvény előírásainak alkalmazásáról. 7. Törvénytervezetek az Államtanács által kibocsátott törvényerejű rendeletek jóváhagyásáról. Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere, Constantin Dascalescu elvtárs előterjesztette a Minisztertanács napirendbe iktatott jelentését. Ezután a következőkről terjesztettek elő jelentéseket: törvénytervezet a gazdaságipénzügyi mechanizmus tökéletesítésére vonatkozóan az árképzési rendszer javítása útján — előterjesztette Neculai Ibanescu elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese; törvénytervezet a javadalmazási rendszer tökéletesítésére vonatkozóan az exporttermelés és az export ösztönzése céljából — előterjesztette Lina Ciobanu elvtársnő, a kormány első miniszterének helyettese; törvénytervezet a gazdasági szerződések megkötéséről és végrehajtásáról — előterjesztette Ion Dinca elvtárs, a kormány első miniszterének első helyettese. Az állandóbizottságok e törvénytervezetekre vonatkozó jelentését Elena Pugna elvtársnő, az MGY ipari és gazdaságipénzügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának alelnöke terjesztette elő. A délelőtti gyűlésen a Minisztertanács jelentéséről, valamint a három törvénytervezetről lezajlott általános és közös vitában az alábbi képviselők szólaltak fel: Marin Enache, Cornel Pacoste, Simion Sapunaru, Varga József, Pavel Aron, Ioachim Moga, Mihalache Murgean, Maria Flucsa. Ezt követően Maria Bobu elvtársnő, igazságügyminiszter előterjesztette a bűnözés helyzetének alakulásáról 1987-ben, az egyes bűncselekmények elkövetőinek amnesztiában való részesítésére, egyes büntetések csökkentésére vonatkozó törvényerejű rendeletek alkalmazásából levont következtetések, valamint a bíráskodási bizottságok tevékenységére vonatkozó jelentést. Ion Radu elvtárs a Gazdasági és Társadalmi Tevékenység Munkásellenőrzési Központi Tanácsának elnöke ismertette a vagyonellenőrzési törvény előirányzatainak alkalmazására vonatkozó jelentést. Délután, a munkálatok újrafelvételekor, az előterjesztett jelentések és a Nagy Nemzetgyűlés vitájára bocsátott törvénytervezetek vitájában Maria Ghitulica, Florea Dumitrescu, Dinu Daniliuc, Miu Dobrescu, Szász József, Constantin Dumitru, Ilie Váduva, Ioan Toma, Vasile Tonescu, Ilie Mátés képviselők szólaltak fel. A napirenden szereplő első problémával kapcsolatban a képviselők egyöntetűen elfogadták a Nagy Nemzetgyűlés határozatát a II. negyedévi és az egész 1988. évi gazdaságitársadalmi fejlesztési terv teljesítését illetően. Ezt követően, a minden egyes Törvénytervezet szakaszoltkénti megvitatása után a Nagy Nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta. A gazdasági-pénzügyi mechanizmusnak az árképzési rendszer javítása útján való tökéletesítésére vonatkozó törvényt; a javadalmazási rendszer tökéletesítéséről az exporttermelés és az export ösztönzésére vonatkozó törvényt; a gazdasági szerződések megkötéséről és végrehajtásáról szóló törvényt. Egyöntetűen elfogadták a Nagy Nemzetgyűlés határozatát az 1987. évi bűnözés helyzetének alakulására, az egyes bűncselekmények elkövetőinek amnesztiában való részesítésére, egyes büntetések csökkentésére vonatkozó törvényerejű rendeletek alkalmazásából levont következtetések, valamint a bíráskodási bizottságok tevékenységére egyszersmind a vagyon elleperzési törvény előirányzatainak alkalmazására vonatkozóan. A szerdai munkálatok befejezésekor a Nagy Nemzetgyűlés elnöke bejelentette, hogy a napirend utolsó pontjában szereplő törvénytervezeteket, akárcsak az NNGY Bürójához beérkező egyéb dokumentumokat a továbbiakban a szakbizottságok fogják megvizsgálni és azokat a törvényhozási fórum jelenlegi ülésszakának vitájára fogják bocsátani. Idejében közlik majd a munkálatok plénumbeli újrafelvételének időpontját NAGY NEMZETGYŰLÉS TÖRVÉNY a gazdasági-pénzügyi mechanizmus tökéletesítésére vonatkozóan az árképzési rendszer javítása útján • • TÖRVÉNY a javadalmazási rendszer tökéletesítésére vonatkozóan az exporttermelés és az export ösztönzése céljából (5. old.) Világ proletárjai, egyesüljetek!. CÉLTUDATOS MUNKAPROGRAM HAZÁNK SOKOLDALÚ FELVIRÁGOZTATÁSÁRA „Szocialista rendszerünk tovább fejlődött, és biztosítva van minden feltétel a stratégiai célkitűzés megvalósításához, nevezetesen ahhoz, hogy 1990-ig újabb fejlődési stádiumra térjünk rá, elérjük a munka és az élet új minőségét, hazánk a haladás és a civilizáció újabb csúcsait hódítsa meg." NICOLAE CEAUSESCU Az ötéves terv jó körülmények közötti teljesítése, általában országépítési elképzeléseink megvalósítása tekintetében döntőnek számító 1988-as esztendő két első negyedének határmezsgyéjére érkeztünk, ahhoz a pillanathoz, amikor, megvonva az idei gazdasági-társadalmi fejlesztési tevékenység rajtjának, első három hónapjának mérlegét, leszűrve a szükséges tanulságokat, irányt kell szabnunk további tetteinknek, meg kell fogalmaznunk azonnali és távlati célkitűzéseinket, a szocialista hazánk felvirágoztatása érdekében kifejtett munkában alkalmazandó taktikát. Gyakorlattá, mi több törvényszerűvé vált már az, hogy a munkaközösségek ebbeli törekvéseit is egybefogva, ezt a felelősségteljes feladatot országos szinten a legfelsőbb politikai döntéshozatali fórum, pártunk Központi Bizottsága végzi el, amely — képletesen szólva — pillanatra sem veszi le kezét a gazdasági élet ütőeréről, időszakonkénti elemzéseivel, az elért eredmények mérlegelésével, illetve a jelentkező hiányosságok feltárásával egy időben kijelöli a követendő utat, megfelelő mederbe tereli népünk teremtő és alkotó energiáit. Ehhez, a pártunk főtitkára által meggyökereztetett hagyományhoz híven zajlottak le az RKP KB március végi plenáris ülésének munkálatai is, amely — s ez a napirendre tűzött kérdésekből is kiderül — nem kevesebbre, mint arra vállalkozott, hogy időben is mélyebbre hatolva, a múlt évi tevékenységre is kitérve, alapos elemzés tárgyává tegye a gazdaságitársadalmi életünkben érvényesülő folyamatokat, majd határozataival felerősítse a kedvezőeket, illetve gátat vessen a kedvezőtleneknek, s végül olyan kötelező érvényű döntéseket hozzon, amelyek siettethetik a haza felvirágoztatását, megteremtik annak lehetőségét, hogy 1990-ig újabb fejlődési stádiumra térjünk rá, elérjük a munka és az élet új minőségét, Románia pedig a haladás és a civilizáció újabb csúcsait hódítsa meg. A pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs által kifejtett, a gazdasági-társadalmi élet minden területére kiterjedő tevékenységnek, a plenáris ülésen elhangzott mélyenszántó, a valóság termékeny talajából táplálkozó, rendkívüli elméleti és gyakorlati jelentőségű beszédében foglaltaknak köszönhetően így ma elmondhatjuk: a haza sokoldalú fejlesztésére olyan célratörő, mozgósító programmal rendelkezünk, amely új távlatokat nyit meg előttünk, széles kapukat tár az ország javára fogant kezdeményezéseknek, törekvéseknek, népünk gyors felemelkedésének. Amint azt már jeleztük, a plenáris ülés rendkívüli figyelmet szentelt az ország gazdasági fejlődése lényegi jegyeinek, s elégtétellel állapíthatta meg, hogy 1987-ben, az idei esztendő első harmadában nehéz nemzetközi körülmények közepette, a világgazdaság lanyha növekedési ütemének fékező hatása ellenére jelentős sikereket értünk el, s mindez — amint arra pártunk főtitkára beszédében konklúzióként is felhívta a figyelmet — „a vitathatatlan tények erejével bizonyítják, hogy pártunk helyes politikát folytatott és folytat, amikor a tudomány és a technika legújabb vívmányai alapján fejleszti a termelőerőket, helyesen osztja el a nemzeti jövedelmet a fogyasztási alap és a fejlesztési alap között." Nyilván a gazdasági-társadalmi élet területén jegyzett eredmények, a világátlagot meghaladó fejlődési ütem elégtétellel tölt el bennünket, de egyben arra is sarkall, hogy még jobban, még hatékonyabban dolgozzunk, kínálkozó lehetőségeinket magasabb szinten hasznosítsuk. Márpedig, ha ebből a szemszögből vizsgálódunk, tekintünk vissza, akkor azt is leszögezhetjük — pártunk főtitkára közismert igényességével különben meg is teszi —, hogy a sikerek, a megvalósítások nem mindig és nem minden területen voltak, sőt, vannak a megteremtett feltételek, a munkaközösségek rendelkezésére bocsátott anyagi javak arányában, elvégre számolnunk kell azzal is, hogy nem valósultak meg hiánytalanul az évi tervelőirányzatok, hogy sok egység és szektor jelentős meg nem valósított termeléssel, jövedelemmel maradt adósa a népnek, a hazának. „Nyíltan meg kell mondanunk — hívta fel a figyelmet Nicolae Ceaușescu elvtárs —, hogy a tavalyi eredmények nincsenek arányban nemzetgazdaságunk és dolgozóink, népünk lehetőségeivel, hogy sok hiányosság és fogyatékosság jelentkezett és tekintélyes mértékben csökkentette a múlt évi megvalósításokat." Így a plenáris ülés, személyesen pártunk főtitkára elmarasztalta azt a több mint ezer gazdasági egységet, amely nem gazdálkodott megfelelően a rábízott anyagi javakkal, s így nem ért el semmilyen nyereséget, sőt, nagy pénzügyi veszteségei voltak, károsnak minősítette azt a jelenséget, hogy vállalatainkban még ma is több mint 100 milliárd lejt tesznek ki az elfekvő készletek, miközben mások anyagellátási gondokkal küszködnek, mint ahogy azt is, hogy az új kapacitások közül többet nem helyeztek időben üzembe, illetve azok csak megkésve érték élik el a tervezett paramétereket. Elégedettség helyett tehát jogos és egészséges elégedetlenséget, tevékenységünk alaposabb, körültekintőbb, a bírálat és az önbírálat szellemében elvégzett elemzését sürgetik az RKP KB plenáris ülésének dokumentumai, személyesen pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs, aki az idei első évharmad mérlegével kapcsolatosan is arra ösztönözte gazdasági egységeinket, hogy ne a tavalyi— különben kevésbé sikeres — azonos időszakhoz viszonyítsák teljesítményeiket, hanem a tervhez. Következésképpen nem szabad megelégednünk az elért szinttel, annál jóval többre kell törekednünk. E téren pedig kivételes, vezető szerep hárul magára kommunista pártunkra, a pártszervekre és -szervezetekre, amelyeknek ápolniuk, fejleszteniük kell a forradalmi szellemet, a felelősséget a haza, a nép iránt, a szocializmus ügye iránt. „Semmilyen szektorban nem bontakozhat ki a legjobb körülmények között a munka anélkül — vonta le a következtetést Nicolae Ceausescu elvtárs —, hogy a pártszervek és -szervezetek ne töltenék be szerepüket —, hiszen pártunk az egész nemzet lelkiismerete! Ő a nép éltető központja, ő biztosítja a munka jó menetét valamennyi szektorban!" Márpedig pártunk számbelileg erősebb mint bármikor volt eddig. A kommunistáknak ez a 3,7 milliós serege azonban még erősebb lehet, ha minden egyes párttag a maga során mindent elkövet országépítő programjaink maradéktalan és jó körülmények közötti életbe ültetéséért, ha a munkaközösségek élére áll s magára vállalja a munka nehezét, személyes példával jár elől, nem retten vissza a nehézségektől. Ennek a hatalmas seregnek, amelynek tagjai szerte ott vannak a gazdasági és társadalmi élet minden területén, döntő, húzó erővé kell válnia, mindennapi tevékenységében pedig a soros gazdasági feladatok ütemes, maradéktalan teljesítését, a rend és a fegyelem megerősítését, a XIII. pártkongresszuson és az országos pártkonferencián elfogadott országépítő határozatok életbe ültetését kell előtérbe állítania. Mert csak így, kemény és áldozatteljes munkával érhetünk célt, válthatjuk valóra népünk évszázados álmát, emelhetjük drága hazánkat a haladás és a civilizáció újabb csúcsaira. A NAGY NEMZETGYŰLÉS HATÁROZATA A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI FEJLESZTÉSI TERV TELJESÍTÉSÉRŐL A II. NEGYEDÉVBEN ÉS AZ EGÉSZ 1980-AS ESZTENDŐBEN Megvizsgálva az ország gazdaságitársadalmi fejlesztési tervének az I. negyedévben való teljesítéséért kifejtett tevékenységet, valamint a II. negyedévi és az egész 1988. évi feladatok maradéktalan megvalósítását célzó intézkedéseket, a Nagy Nemzetgyűlés nagyra értékelte Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, a köztársaság elnöke döntő hozzájárulását a szocialista Románia gazdasági-társadalmi fejlesztési terveinek és programjainak a kidolgozásához és valóra váltásához, az összes dolgozók alkotó energiájának a párt XIII. kongresszusa és országos konferenciája történelmi jelentőségű határozatai töretlen életbe ültetésére való mozgósításához annak érdekében, hogy hazánkat a haladás és civilizáció újabb lépcsőfokaira emeljük, és szüntelenül növeljük az egész nép anyagi és szellemi jólétét A Nagy Nemzetgyűlésben lezajlott viták erőteljesen kidomborították, hogy szoros egységben a párt és annak főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs körül, hazánk dolgozói 1988 I. negyedévében jelentős sikereket értek el a gazdaság általános fejlesztésében, a termelésszerkezet korszerűsítési folyamatának kihangsúlyozásában, a saját nyersanyagalap bővítésében, a feldolgozott termékek műszaki és minőségi színvonalának és azok exportversenyképességének emelésében. Számos tevékenységi szektorban a termelésre, az exportra, a beruházásokra és a munkatermelékenységre vonatkozó tervfeladatokat megvalósították és túlszárnyalták. A vitákból az is kiviláglott, hogy a mezőgazdaságban is meghozták a szükséges intézkedéseket a tavaszi kampány munkálatainak jó körülmények közti megvalósítására. Most a falusi dolgozók arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy a legjobb feltételek közt valósítsák meg a növényi és állati termelésre vonatkozó tervfeladatokat ebben az esztendőben, amely döntő szereppel bír az új agrárforradalom célkitűzéseinek teljesítése tekintetében. Mindezek ellenére a viták rámutattak, hogy egész sor iparközpontban és vállalatban még mindig lemaradás létezik a kijelölt tervfeladatok teljesítésében. Figyelembe véve a gazdaságban eddig elért eredményeket és az egész 1988. évi tervelőirányzatok hiánytalan teljesítésére megszabott intézkedéseket, a Nagy Nemzetgyűlés arra kéri a minisztertanácsot, hogy munkálkodjék határozottan a termelés és a munka megfelelő megszervezéséért a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában, és biztosítsa, hogy a minisztériumok, a többi központi és helyi szervek, valamint az összes gazdasági egységek hiánytalanul alkalmazzák a kijelölt intézkedéseket azt illetően, hogy 1. a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában teljesítsék ütemesen, maradéktalanul az egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervben előirányzott fizikai termelést; fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a nyersanyagok, alapanyagok, az energia és a késztermékek fizikai termelésének megvalósítására, hogy ily módon biztosítsák a tervelőirányzatok teljesítéséhez és túlszárnyalásához szükséges műszakianyagi alapot a gazdaság többi ágazata számára; 2. valósítsák meg elsődlegesen és magas minőségi színvonalon az exportra szánt termelést, szállítsák le időben a szerződésekben előirányzott egész árualapot, fokozzák a külföldi megrendelőknek leszállított áruk vámolási és azok ellenértékének bevételezését célzó tevékenységet; 3. biztosítsák az 1988-ra tervszerűsített összes termelőkapacitások határidős üzembehelyezését, ennek érdekében szervezzék meg jobban a munkát és minden beruházási építőtelepen fokozzák az építő-szerelői munkálatokat, teremtsék meg az összes feltételeket ahhoz, hogy az újonnan beindult termelőkapacitásoknál minél rövidebb idő alatt elérjék az előirányzott műszakigazdasági paramétereket; 4. használják ki maradéktalanul az összes termelőkapacitásokat, illeszkedjenek be szigorúan a megszabott fogyasztási normákba és csökkentsék tovább a termelési költségeket, különösképpen az anyagköltségeket; ennek érdekében szorítsák le a nyersanyag-, alapanyag-, energia- és tüzelőanyagfogyasztást, számolják fel a normán felüli készleteket, tartsák tiszteletben a gazdasági-pénzügyi normatívákat és ennek alapján növeljék az egész gazdasági tevékenység hatékonyságát; 5. a tervelőirányzatoknak és a jóváhagyott programoknak megfelelően alkalmazzák a munkaszervezés tökéletesítésére és a termelés korszerűsítésére, az összes gazdasági szektorok intenzív fejlesztésére hozott intézkedéseket, hogy ily módon fokozzák a munkatermelékenységet, emeljék magasabb szintre a termékek műszaki és minőségi színvonalát, növeljék azok tartósságát, hogy így versenyképesekké váljanak a világszinten előállított legjobb hasonló termékekkel; 6. valósítsák meg hiánytalanul a növényi és állati termelésre, a földalap maradéktalan és maximális hatékonysággal történő kihasználására, az öszszes mezőgazdasági munkálatoknak időben és a legjobb minőségi feltételek közti elvégzésére, az öntözési program és a többi telkesítési munka maradéktalan elvégzésére vonatkozó tervfeladatokat; határidőre és a legjobb körülmények közt tegyenek eleget a mezőgazdasági növényi és állati termékeknek a központi állami alap számára történő leszállítására vonatkozó feladatoknak; 7. a gazdasági vállalatokban alkalmazzák határozottan a gazdaságipénzügyi mechanizmus, az egész munkásönigazgatási rendszer, az önálló eszköz- és pénzgazdálkodás szüntelen tökéletesítésére hozott intézkedéseket, erősítsék a rendet és a fegyelmet az anyagi és pénzeszközökkel való észszerű gazdálkodásban, minden egyes gazdasági egységben valósítsák meg hiánytalanul a tervszerűsített nyereséget és rentabilitást. A Nagy Nemzetgyűlés kinyilvánítja azt a meggyőződését, hogy nemzetgazdaságunk minden szükséges feltétellel rendelkezik a terv, a munkaszervezés tökéletesítését és a termelés korszerűsítését, az egész tevékenység minősége és hatékonysága növekedését célzó programok legjobb körülmények közti megvalósításához. A Nagy Nemzetgyűlés azzal a felhívással fordul az összes ipari, mezőgazdasági, építkezési, szállítási és más szektorokbeli dolgozókhoz, hogy tegyenek állandó erőfeszítést a terv valamennyi mutatójának legjobb feltételek közti teljesítéséért, az exportfeladatok példás megvalósításáért, a mezőgazdaságban jóval nagyobb növényi és állati hozamok eléréséért, s azért, hogy az egész gazdasági-társadalmi tevékenységben jobb eredményeket valósítsanak meg. A Nagy Nemzetgyűlés képviselői biztosítják Nicolae Ceausescu elvtársat, a Román Kommunista Párt főtitkárát, Románia Szocialista Köztársaság elnökét, hogy egyesítve erőfeszítéseiket az öszszes dolgozókkal, a dolgozók közösségeiben magasrendű felelősséggel fognak munkálkodni az egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervben 1988-ra és az egész ötéves tervidőszakra kijelölt célok teljesítéséért, a párt XIII. kongresszusa és országos konferenciája határozatainak töretlen valóra váltásáért.