Előre, 1988. április (42. évfolyam, 12544-12569. szám)

1988-04-01 / 12544. szám

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLII. évfolyam 12 544. szám 1988. április 1., péntek 6 oldal­ára 50 iráni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS, a párt főtitk, a köztársaság elnöke jelenlétében Ülésezett a Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke jelenlétében március 30-án, szer­dán megnyíltak a Nagy Nemzetgyűlés IX. tör­vényhozási ciklusa VII. ülésszakának munkálatai. A­­ Nagy Nemzetgyűlés Palo­tájának rotundájába érkező Nicolae Ceausescu elvtársat, Elena Ceausescu elvtársnőt a jelenlevők a tisztelet és nagy­rabecsülés legmelegebb érzel­meivel üdvözölték, hosszasan éltették a pártot és annak fő­titkárát. Nicolae Ceausescu elvtárssal együtt a hivatalos páholyokban az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottsága egyes tagjai és az Államtanács több tagja fog­laltak helyet. A képviselők mellett a te­remben jelen voltak az RKP KB és a kormány egyes tagjai, központi intézmények, társadal­mi és tömegszervezetek vezetői, a dolgozók, tudományos és kul­turális­­ életünk képviselői. Jelen voltak a hazánkban akkreditált diplomáciai képvi­seletek egyes vezetői, valamint külföldi sajtótudósítók. Az ülésszak munkálatait Nicolae Giosan elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. A Nagy Nemzetgyűlés büró­­jának javaslatára a képviselők elfogadták az alábbi napiren­det: 1. A Minisztertanács jelentése Románia Szocialista Köztársa­ság egységes országos gazda­sági-társadalmi fejlesztési ter­vének megvalósításáról az I. negyedévben és az intézkedé­sekről a terv teljesítéséért a II. negyedévben és az egész 1988-as esztendőben. 2. Törvénytervezet a gazda­sági-pénzügyi mechanizmus tö­­­kéletesítésére vonatkozóan az árképzési­ rendszer javítása út­ján. 3. Törvénytervezet a javadal­mazási rendszer tökéletesítésére vonatkozóan az exporttermelés és az export ösztönzése céljá­ból. 4. Törvénytervezet a gazda­sági szerződések megkötéséről és végrehajtásáról. 5. Jelentés a bűnözés hely­zetének alakulásáról 1987-ben, egyes bűncselekmények elkö­vetőinek amnesztiában való ré­szesítésére és egyes büntetések csökkentésére vonatkozó tör­vényerejű rendeletek alkalma­zásából kivont következtetések, valamint a bíráskodási bizott­ságok tevékenységéről. 6. Jelentés a vagyonellenőr­­zési törvény előírásainak al­kalmazásáról. 7. Törvénytervezetek az Ál­lamtanács által kibocsátott tör­vényerejű rendeletek jóvá­hagyásáról. Románia Szocialista Köztár­saság kormányának első mi­nisztere, Constantin Dascalescu elvtárs előterjesztette a Minisz­tertanács napirendbe iktatott jelentését. Ezután a következőkről ter­jesztettek elő jelentéseket: tör­vénytervezet a gazdasági­­pénzügyi mechanizmus tökéle­tesítésére vonatkozóan az ár­képzési rendszer javítása útján — előterjesztette Neculai Iba­­nescu elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese; tör­vénytervezet a javadalmazási rendszer tökéletesítésére vonat­kozóan az exporttermelés és az export ösztönzése céljából — előterjesztette Lina Ciobanu elvtársnő, a kormány első mi­niszterének helyettese; törvény­­tervezet a gazdasági szerződé­sek megkötéséről és végrehaj­tásáról — előterjesztette Ion Dinca elvtárs, a kormány első miniszterének első helyettese. Az állandó­­bizottságok e tör­vénytervezetekre vonatkozó je­lentését Elena Pugna elvtársnő, az M­GY ipari és gazdasági­pénzügyi kérdésekkel foglal­kozó bizottságának alelnöke terjesztette elő. A délelőtti gyűlésen a Mi­nisztertanács jelentéséről, va­lamint a három törvényterve­zetről lezajlott általános és kö­zös vitában az alábbi képvise­lők szólaltak fel: Marin Enache, Cornel Pacoste, Simion Sapu­­naru, Varga József, Pavel Aron, Ioachim Moga, Mihala­che Murgean, Maria Flucsa. Ezt követően Maria Bobu elvtársnő, igazságügyminiszter előterjesztette a bűnözés hely­zetének alakulásáról 1987-ben, az egyes bűncselekmények el­követőinek amnesztiában való részesítésére, egyes büntetések csökkentésére vonatkozó tör­vényerejű rendeletek alkalma­zásából levont következtetések, valamint a bíráskodási bizottsá­gok tevékenységére vonat­kozó jelentést. Ion Radu elv­társ a Gazdasági és Társadalmi Tevékenység Munkásellenőr­zési Központi Tanácsának el­nöke ismertette a vagyonelle­­nőrzési törvény előirányzatai­nak alkalmazására vonatkozó jelentést. Délután, a munkálatok újra­­felvételekor, az előterjesztett jelentések és a Nagy Nemzet­­gyűlés vitájára bocsátott tör­vénytervezetek vitájában Maria Ghitulica, Florea Dumitrescu, Dinu Daniliuc, Miu Dobrescu, Szász József, Constantin Du­­mitru, Ilie Váduva, Ioan Toma, Vasile Tonescu, Ilie Mátés kép­viselők szólaltak fel. A napirenden szereplő első problémával kapcsolatban a képviselők egyöntetűen elfo­gadták a Nagy Nemzetgyűlés határozatát a II. negyedévi és az egész 1988. évi gazdasági­társadalmi fejlesztési terv tel­jesítését illetően. Ezt követően, a minden egyes Törvénytervezet szakaszoltkénti megvitatása után a Nagy Nem­zetgyűlés egyhangúlag elfogadta. A gazdasági-pénzügyi mechaniz­musnak az árképzési rendszer javítása útján való tökéletesíté­sére vonatkozó törvényt; a ja­vadalmazási rendszer tökélete­sítéséről az exporttermelés és az export ösztönzésére vonat­kozó törvényt; a gazdasági szerződések megkötéséről és végrehajtásáról szóló törvényt. Egyöntetűen elfogadták a Nagy Nemzetgyűlés határozatát az 1987. évi bűnözés helyzeté­nek alakulására, az egyes bűn­­cselekmények elkövetőinek am­nesztiában való részesítésére, egyes büntetések csökkentésé­re vonatkozó törvényerejű ren­deletek alkalmazásából levont következtetések, valamint a bí­ráskodási bizottságok tevékeny­ségére egyszersmind a va­­gyon el­l­eperz­ési törvény elő­irányzatainak alkalmazására vo­natkozóan. A szerdai munkálatok befe­jezésekor a Nagy Nemzetgyű­lés elnöke bejelentette, hogy a napirend utolsó pontjában sze­replő törvénytervezeteket, akárcsak az NNGY Bürójához beérkező egyéb dokumentumo­kat a továbbiakban a szakbi­zottságok fogják megvizsgálni és azokat a törvényhozási fó­rum jelenlegi ülésszakának vi­tájára fogják bocsátani. Idejé­ben közlik majd a munkálatok plénumbeli újrafelvételének időpontját NAGY NEMZETGYŰLÉS TÖRVÉNY a gazdasági-pénzügyi mechanizmus tökéletesítésére vonatkozóan az árképzési rendszer javítása útján • •­­ TÖRVÉNY a javadalmazási rendszer tökéletesítésére vonatkozóan az exporttermelés és az export ösztönzése céljából (5. old.) Világ proletárjai, egyesüljetek!. CÉLTUDATOS MUNKAPROGRAM HAZÁNK SOKOLDALÚ FELVIRÁGOZTATÁSÁRA „Szocialista rendszerünk tovább fejlődött, és biztosítva van min­den feltétel a stratégiai célkitűzés megvalósításához, nevezetesen ahhoz, hogy 1990-ig újabb fejlődési stádiumra térjünk rá, elérjük a munka és az élet új minőségét, hazánk a haladás és a civilizáció újabb csúcsait hódítsa meg." NICOLAE CEAUSESCU A­z ötéves terv jó körül­mények közötti teljesí­tése, általában ország­építési elképzeléseink megva­lósítása tekintetében döntőnek számító 1988-as esztendő két első negyedének határmezsgyé­jére érkeztünk, ahhoz a pilla­nathoz, amikor, megvonva az idei gazdasági-társadalmi fej­lesztési tevékenység rajtjának, első három hónapjának mérle­gét, leszűrve a szükséges ta­nulságokat, irányt kell szab­nunk további tetteinknek, meg kell fogalmaznunk azonnali és távlati célkitűzéseinket, a szo­cialista hazánk felvirágoztatása érdekében kifejtett munkában alkalmazandó taktikát. Gyakor­lattá, mi több törvényszerűvé vált már az, hogy a munkakö­zösségek ebbeli törekvéseit is egybefogva, ezt a­­ felelősség­­teljes feladatot országos szin­ten a legfelsőbb politikai dön­téshozatali fórum, pártunk Köz­ponti Bizottsága végzi el, a­­mely — képletesen szólva — pillanatra sem veszi le kezét a gazdasági élet ütőeréről, idő­szakonkénti elemzéseivel, az elért eredmények mérlege­lésével, illetve a jelentkező hiányosságok feltárásával egy időben kijelöli a követendő utat, megfelelő mederbe tereli népünk teremtő és alkotó ener­giáit. Ehhez, a pártunk főtitkára által meggyökereztetett hagyo­mányhoz híven zajlottak le az RKP KB március végi plenáris ülésének munkálatai is, amely — s ez a napirendre tűzött kérdésekből is kiderül — nem kevesebbre, mint arra vállalko­zott, hogy időben is mélyebbre hatolva, a múlt évi tevékeny­ségre is kitérve, alapos elemzés tárgyává tegye a gazdasági­társadalmi életünkben érvé­nyesülő folyamatokat, majd ha­tározataival felerősítse a ked­vezőeket, illetve gátat vessen a kedvezőtleneknek, s végül olyan kötelező érvényű dönté­seket hozzon, amelyek siettet­hetik a haza felvirágoztatását, megteremtik annak lehetőségét, hogy 1990-ig újab­b fejlődési stádiumra térjünk rá, elérjük a munka és az élet új minősé­gét, Románia pedig a haladás és a civilizáció újabb csúcsait hódítsa meg. A pártunk fő­titkára, Nicolae Ceausescu elv­társ által kifejtett, a gazda­sági-társadalmi élet minden te­rületére kiterjedő tevékenység­nek, a plenáris ülésen elhang­zott mélyenszántó, a valóság termékeny talajából táplálkozó, rendkívüli elméleti és gyakorlati jelentőségű beszédében foglal­taknak köszönhetően így ma elmondhatjuk: a haza sokol­dalú fejlesztésére olyan célra­törő, mozgósító programmal rendelkezünk, amely új távla­tokat nyit meg előttünk, széles kapukat tár az ország javára fogant kezdeményezéseknek, tö­rekvéseknek, népünk gyors fel­­emelkedésének. Amint azt már jeleztük, a plenáris ülés rendkívüli figyelmet szentelt az ország gazdasági fejlődése lényegi jegyeinek, s elégtétellel állapíthatta meg, hogy 1987-ben, az idei eszten­dő első harmadában nehéz nemzetközi körülmények köze­pette, a világgazdaság lanyha növekedési ütemének fékező hatása ellenére jelentős si­kereket értünk el, s mindez — amint arra pártunk főtitkára beszédében konklúzióként is felhívta a figyelmet — „a vi­tathatatlan tények erejével bi­zonyítják, hogy pártunk helyes politikát folytatott és folytat, amikor a tudomány és a tech­nika legújabb vívmányai alap­ján fejleszti a termelőerőket, helyesen osztja el a nemzeti jövedelmet a fogyasztási alap és a fejlesztési alap között." Nyilván a gazdasági-társadal­mi élet területén jegyzett ered­mények, a világátlagot megha­ladó fejlődési ütem elégtétellel tölt el bennünket, de egyben arra is sarkall, hogy még job­ban, még hatékonyabban dol­gozzunk, kínálkozó lehetőségein­ket magasabb szinten haszno­sítsuk. Márpedig, ha ebből a szemszögből vizsgálódunk, te­kintünk vissza, akkor azt is le­szögezhetjük — pártunk fő­titkára közismert igényességé­vel különben meg is teszi —, hogy a sikerek, a megvalósítá­sok nem mindig és nem minden területen voltak, sőt, vannak a megteremtett feltételek, a mun­kaközösségek rendelkezésére bocsátott anyagi javak arányá­ban, elvégre számolnunk kell azzal is, hogy nem valósultak meg hiánytalanul az évi terve­lőirányzatok, hogy sok egység és szektor jelentős meg nem valósított termeléssel, jövede­lemmel maradt adósa a nép­nek, a hazának. „Nyíltan meg kell mondanunk — hívta fel a figyelmet Nicolae Ceaușescu elvtárs —, hogy a tavalyi ered­mények nincsenek arányban nemzetgazdaságunk és dolgo­zóink, népünk lehetőségeivel, hogy sok hiányosság és fogya­tékosság jelentkezett és tekin­télyes mértékben csökkentette a múlt évi megvalósításokat." Így a plenáris ülés, személyesen pártunk főtitkára elmarasztalta azt a több mint ezer gazdasági egységet, amely nem gazdálko­dott megfelelően a rábízott anyagi javakkal, s így nem ért el semmilyen nyereséget, sőt, nagy pénzügyi veszteségei vol­tak, károsnak minősítette azt a jelenséget, hogy vállalataink­ban még ma is több mint 100 milliárd lejt tesznek ki az el­fekvő készletek, miközben má­sok anyagellátási gondokkal küszködnek, mint ahogy azt is, hogy az új kapacitások közül többet nem helyeztek időben üzembe, illetve azok csak meg­késve érték­ élik el a tervezett paramétereket. Elégedettség helyett tehát jogos és egészséges elégedet­lenséget, tevékenységünk ala­posabb, körültekintőbb, a bí­rálat és az önbírálat szellemé­ben elvégzett elemzését sürge­tik az RKP KB plenáris ülésé­nek dokumentumai, személye­sen pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs, aki az idei első évharmad mérlegével kap­csolatosan is arra ösztönözte gazdasági egységeinket, hogy ne a tavalyi­­— különben kevés­bé sikeres — azonos időszak­hoz viszonyítsák teljesítményei­ket, hanem a tervhez. Követke­zésképpen nem szabad megelé­gednünk az elért szinttel, an­­nál jóval többre kell töreked­nünk. E téren pedig kivételes, vezető szerep hárul magára kommunista pártunkra, a párt­szervekre és -szervezetekre, a­­melyeknek ápolniuk, fejleszte­niük kell a forradalmi szelle­met, a felelősséget a haza, a nép iránt, a szocializmus ügye iránt. „Semmilyen szektorban nem bontakozhat ki a legjobb körülmények között a munka anélkül — vonta le a következ­tetést Nicolae Ceausescu elv­társ —, hogy a pártszervek és -szervezetek ne töltenék be sze­repüket —, hiszen pártunk az egész nemzet lelkiismerete! Ő a nép éltető központja, ő biz­tosítja a munka jó menetét va­lamennyi szektorban!" Márpe­dig pártunk számbelileg erő­sebb mint bármikor volt eddig. A kommunistáknak ez a 3,7 milliós serege azonban még erő­sebb lehet, ha minden egyes párttag a maga során mindent elkövet országépítő program­jaink maradéktalan és jó kö­rülmények közötti életbe ülte­téséért, ha a munkaközösségek élére áll s magára vállalja a munka nehezét, személyes pél­dával jár elől, nem retten vissza a nehézségektől. Ennek a ha­talmas seregnek, amelynek tag­jai szerte ott vannak a gazda­sági és társadalmi­ élet minden területén, döntő, húzó erővé kell válnia, mindennapi tevé­kenységében pedig a soros gazdasági feladatok ütemes, maradéktalan teljesítését, a rend és a fegyelem megerősí­tését, a XIII. pártkongresszuson és az országos pártkonferen­­cián elfogadott országépítő ha­tározatok életbe ültetését kell előtérbe állítania. Mert csak így, kemény és áldozatteljes munká­val érhetünk célt, válthatjuk valóra népünk évszázados ál­mát, emelhetjük drága hazán­kat a haladás és a civilizáció újabb csúcsaira. A NAGY NEMZETGYŰLÉS HATÁROZATA A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI FEJLESZTÉSI TERV TELJESÍTÉSÉRŐL A II. NEGYEDÉVBEN ÉS AZ EGÉSZ 1980-AS ESZTENDŐBEN Megvizsgálva az ország gazdasági­­társadalmi fejlesztési tervének az I. negyedévben való teljesítéséért kifejtett tevékenységet, valamint a II. negyedévi és az egész 1988. évi feladatok mara­déktalan megvalósítását célzó intézke­déseket, a Nagy Nemzetgyűlés nagyra értékelte Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, a köztársaság elnöke döntő hozzájárulását a szocialista Ro­mánia gazdasági-társadalmi fejlesztési terveinek és programjainak a kidolgo­zásához és valóra váltásához, az összes dolgozók alkotó energiájának a párt XIII. kongresszusa és országos konfe­renciája történelmi jelentőségű határo­zatai töretlen életbe ültetésére való mozgósításához annak érdekében, hogy hazánkat a haladás és civilizáció újabb lépcsőfokaira emeljük, és szüntelenül növeljük az egész nép anyagi és szel­lemi jólétét A Nagy Nemzetgyűlésben lezajlott viták erőteljesen kidomborították, hogy szoros egységben a párt és annak fő­titkára, Nicolae Ceausescu elvtárs kö­rül, hazánk dolgozói 1988 I. negyedévé­ben jelentős sikereket értek el a gaz­daság általános fejlesztésében, a ter­melésszerkezet korszerűsítési folyamatá­nak kihangsúlyozásában, a saját nyers­anyagalap bővítésében, a feldolgozott termékek műszaki és minőségi színvo­nalának és azok exportversenyképessé­gének emelésében. Számos tevékenységi szektorban a termelésre, az exportra, a beruházások­ra és a munkatermelékenységre vonat­kozó tervfeladatokat megvalósították és túlszárnyalták. A vitákból az is kiviláglott, hogy a mezőgazdaságban is meghozták a szük­séges intézkedéseket a tavaszi kam­pány munkálatainak jó körülmények közti megvalósítására. Most a falusi dolgozók arra összpontosítják erőfeszí­téseiket, hogy a legjobb feltételek közt valósítsák meg a növényi és állati ter­melésre vonatkozó tervfeladatokat eb­ben az esztendőben, amely döntő sze­reppel bír az új agrárforradalom cél­kitűzéseinek teljesítése tekintetében. Mindezek ellenére a viták rámutattak, hogy egész sor iparközpontban és vál­lalatban még mindig lemaradás léte­zik a kijelölt tervfeladatok teljesítésé­ben. Figyelembe véve a gazdaságban ed­dig elért eredményeket és az egész 1988. évi tervelőirányzatok hiánytalan teljesítésére megszabott intézkedése­ket, a Nagy Nemzetgyűlés arra kéri a mi­nisztertanácsot, hogy munkálkodjék ha­tározottan a termelés és a munka meg­felelő megszervezéséért a nemzetgaz­daság valamennyi ágazatában, és biz­tosítsa, hogy a minisztériumok, a többi központi és helyi szervek, valamint az összes gazdasági egységek hiánytalanul alkalmazzák a kijelölt intézkedéseket azt illetően, hogy 1. a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában teljesítsék ütemesen, ma­radéktalanul az egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervben előirányzott fizikai termelést; fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a nyers­anyagok, alapanyagok, az energia és a késztermékek fizikai termelésének megvalósítására, hogy ily módon biztosít­sák a tervelőirányzatok teljesítéséhez és túlszárnyalásához szükséges műszaki­anyagi alapot a gazdaság többi ága­zata számára; 2. valósítsák meg elsődlegesen és magas minőségi színvonalon az export­ra szánt termelést, szállítsák le időben a szerződésekben előirányzott egész árualapot, fokozzák a külföldi megren­delőknek leszállított áruk vámolási és azok ellenértékének bevételezését célzó tevékenységet; 3. biztosítsák az 1988-ra tervszerűsí­­tett összes termelőkapacitások határidős üzembehelyezését, ennek érdekében szervezzék meg jobban a munkát és minden beruházási építőtelepen fokoz­zák az építő-szerelői munkálatokat, te­remtsék meg az összes feltételeket ahhoz, hogy az újonnan beindult ter­melőkapacitásoknál minél rövidebb idő alatt elérjék az előirányzott műszaki­gazdasági paramétereket; 4. használják ki maradéktalanul az összes termelőkapacitásokat, illeszked­jenek be szigorúan a megszabott fogyasztási normákba és csökkentsék tovább a termelési költségeket, külö­nösképpen az anyagköltségeket; ennek érdekében szorítsák le a nyersanyag-, alapanyag-, energia- és tüzelőanyag­fogyasztást, számolják fel a normán felüli készleteket, tartsák tiszteletben a gazdasági-pénzügyi normatívákat és ennek alapján növeljék az egész gaz­dasági tevékenység hatékonyságát; 5. a tervelőirányzatoknak és a jóvá­hagyott programoknak megfelelően al­kalmazzák a munkaszervezés tökélete­sítésére és a termelés korszerűsítésére, az összes gazdasági szektorok intenzív fejlesztésére hozott intézkedéseket, hogy ily módon fokozzák a munkaterme­lékenységet, emeljék magasabb szintre a termékek műszaki és minőségi szín­vonalát, növeljék azok tartósságát, hogy így versenyképesekké váljanak a világszinten előállított legjobb hasonló termékekkel; 6. valósítsák meg hiánytalanul a nö­vényi és állati termelésre, a földalap maradéktalan és maximális hatékony­sággal történő kihasználására, az ösz­­szes mezőgazdasági munkálatoknak időben és a legjobb minőségi feltéte­lek közti elvégzésére, az öntözési prog­ram és a többi telkesítési munka ma­radéktalan elvégzésére vonatkozó terv­feladatokat; határidőre és a legjobb körülmények közt tegyenek eleget a mezőgazdasági növényi és állati ter­mékeknek a központi állami alap szá­mára történő leszállítására vonatkozó feladatoknak; 7. a gazdasági vállalatokban alkal­mazzák határozottan a gazdasági­pénzügyi mechanizmus, az egész mun­kásönigazgatási rendszer, az önálló eszköz- és pénzgazdálkodás szüntelen tökéletesítésére hozott intézkedéseket, erősítsék a rendet és a fegyelmet az anyagi és pénzeszközökkel való ész­szerű gazdálkodásban, minden egyes gazdasági egységben valósítsák meg hiánytalanul a tervszerűsített nyeresé­get és rentabilitást. A Nagy Nemzetgyűlés kinyilvánítja azt a meggyőződését, hogy nemzetgaz­daságunk minden szükséges feltétellel rendelkezik a terv, a munkaszervezés tökéletesítését és a termelés korszerű­sítését, az egész tevékenység minősége és hatékonysága növekedését célzó programok legjobb körülmények közti megvalósításához. A Nagy Nemzetgyűlés azzal a fel­hívással fordul az összes ipari, mező­­gazdasági, építkezési, szállítási és más szektorokbeli dolgozókhoz, hogy tegye­nek állandó erőfeszítést a terv vala­mennyi mutatójának legjobb feltételek közti teljesítéséért, az exportfeladatok példás megvalósításáért, a mezőgazda­ságban jóval nagyobb növényi és állati hozamok eléréséért, s azért, hogy az egész gazdasági-társadalmi tevékeny­ségben jobb eredményeket valósítsanak meg. A Nagy Nemzetgyűlés képviselői biz­tosítják Nicolae Ceausescu elvtársat, a Román Kommunista Párt főtitkárát, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnökét, hogy egyesítve erőfeszítéseiket az ösz­­szes dolgozókkal, a dolgozók közössé­geiben magasrendű felelősséggel fog­nak munkálkodni az egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervben 1988-ra és az egész ötéves tervidőszakra kijelölt célok teljesítéséért, a párt XIII. kongresszusa és országos konferenciája határozatainak töretlen valóra váltá­sáért.

Next