Előre, 1988. november (42. évfolyam, 12726-12751. szám)

1988-11-01 / 12726. szám

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLII. évfolyam 12 726. szám 1988. november 1., kedd 4 oldal­ára 50 iráni NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS ÜZENETE a szövetkezeti parasztsághoz, az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóihoz, a mezőgépészekhez és szakemberekhez, az összes mezőgazdasági dolgozókhoz a termés napja alkalmából Kedves elvtársak! A hagyományos termés napja alkalmából a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Államta­nács és a kormány, valamint a magam nevében sze­retnék meleg forradalmi üdvözletet intézni a fal­vak összes dolgozóihoz, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tagjaihoz, az állami mezőgazdasági válla­latok dolgozóihoz, a mezőgépészekhez és a szakembe­rekhez, egész parasztságunkhoz, s egyben azt kíván­ni, érjenek el további sok sikert a növényi és állat­­tenyésztési mezőgazdasági termelés növelése, az új agrárforradalom megvalósítása útján Romániában. A termés napjának megünneplése fontos momen­tum annak a tevékenységnek a keretében, amelyet egész­ népünk folytat a párt XIII. kongresszusa és or­szágos konferenciája arra vonatkozó határozatai tel­jesítéséért, hogy megvalósuljanak az ország összes gazdasági-társadalmi fejlesztési programjai a jelen­legi ötéves tervben, növekedjék a mezőgazdaság hoz­zájárulása a haza általános haladásához, egész né­pünk általános civilizációs és jóléti színvonalának további emelkedésében. Bár az időjárási viszonyok ebben az évben sem voltak a legkedvezőbbek, a mezőgazdasági dolgozók mind a nyári gabonaféle, mind az őszi kultúrák tekin­tetében magasabb hozamokat értek el, ami biztosít­ja a lakosság megfelelő ellátását mezőgazdasági élelmiszertermékekkel, valamint a nemzetgazdaság más szükségleteinek kielégítését. Örvendetes tény, hogy ebben az évben több mint 700 állami és szövetkezeti, mezőgazadsági egység bú­zából 5000 kilón felüli hektárhozamot ért el, ebből körülbelül 50 egység 8300 kilónál többet takarított be hektáronként. Jók a terméseredmények kukoricá­ból is, egyes megyék és több egység, beleértve egy­séges agráripari tanácsokat is, öntözéses műveléssel több mint 20 000 kilós csöveskukorica-hozamot értek el hektáronként. Úgyszintén jó eredmények születtek az árpa, a cukorrépa, a zöldségféle és gyümölcs ter­mesztésében, valamint az állattenyésztésben. Az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek idei megvalósításai ismételten és erőteljesen bizonyít­ják szocialista mezőgazdaságunk nagy felsőbbrendű­ségét, a parasztság, az összes mezőgazdasági dolgo­zók ama képességét, hogy évről évre mind gazdagabb termést takarítsanak be, fokozott hozamokat érjenek el a nemzetgazdaság ezen alapágazatának minden szek­torában. Mindezekhez a megvalósításokhoz a termés­­ napja alkalmából szeretnék a legmelegebben gratulálni a szövetkezeti parasztoknak, a mezőgazdasági dolgo­zóknak, a mezőgépészeknek és szakembereknek, a szántóföldek minden dolgozójának, az egész paraszt­ságnak és egyben felhívni, tegyen meg mindent meg nagyobb hozamok eléréséért a következő években, összhangban a pártunk és szocialista államunk által a mezőgazdaság számára megteremtett feltételekkel, a nemzetgazdaság követelményeivel, az új agrárforra­dalom magas elvárásaival! Úgyszintén fontos megvalósítások születtek az ipar­ban és a többi nemzetgazdasági ágban, a termelés intenzív fejlesztésére, az ország nyersanyag- és alap­­anyagforrásainak magasabb fokú kiaknázására vonat­kozó programok valóra váltásában. Az alkalmat meg­ragadva, úgyszintén melegen gratulálok az ipar, az építkezés, a szállítás, a tudományos kutatás, az okta­tás és a többi tevékenységi ágazat dolgozóinak és felhívom őket, munkálkodjanak töretlenül az idei és az egész ötéves terv előirányzatainak teljesítéséért, tegyenek meg mindent az egész gazdaság intenzív fejlesztésére és korszerűsítésére vonatkozó célkitűzések legjobb körülmények közötti megvalósításáért, a mun­katermelékenység erőteljes növeléséért, a termékek műszaki és minőségi színvonalának emeléséért, az új tudományos-technikai forradalom széles körű kibonta­koztatásáért országunkban. Az 1988. évi mezőgazdálkodás eredményeit értékel­ve, meg kell mondanunk, hogy még jobbak is lehettek volna, ha minden megyében, minden mezőgazdasági egységben az agrártudomány követelményei szerint dolgoznak, ha mindenütt a tökéletes rend és fegye­lem szellemében, az összes munkálatok — kezdve a vetéssel és végezve a termés betakarításával, elrak­tározásával, — idejében és a legjobb minőségi körül­mények közötti elvégzése iránti legmesszebbmenő fe­lelősséggel tevékenykednek. Az idei eredmények elemzése azt mutatja, hogy ott, ahol szigorúan tisz­teletben tartották a termesztési terveket, ahol maximá­lis felelősséggel kihasználták az anyagi alapot és szigorúan alkalmazták a megszabott technológiákat, nagy hozamokat értek el még kevésbé kedvező időjá­rási viszonyok között is. A termés napja legyen a mezőgazdasági szervek és valamennyi mezőgazdasági dolgozó számára alkalom arra, hogy a legnagyobb felelősséggel, bírálati és ön­­bírálati szellemben vizsgálja meg az idei munkát, le­szűrjön minden tanulságot mind a jó tapasztalatból, mind pedig az észlelt hiányosságokból és fogyatékos­ságokból és megtegyen minden intézkedést az egész tevékenység magasabb szintre emeléséért, a jövő évi termés legjobb körülmények közötti előkészítéséért. A­­termés napjának megünneplése vezessen a tevé­kenység fokozódásához, ahhoz, hogy széleskörűen mozgósítsuk a falvak összes erőit az őszi termés be­gyűjtésének befejezésére minden megyében és min­den mezőgazdasági egységben. Mindent be kell gyűj­teni a mezőről és a legjobb körülmények között be kell szállítani, el kell raktározni ! Semmi se menjen veszendőbe az idei termésből ! Ugyanakkor minden intézkedést meg kell tenni a megszabott mezőgazdasági termékmennyiségek hi­ánytalan leszállításáért az állami alaphoz — ez ugyanis az egyik alapfeltétel a lakosság mezőgazda­sági élelmisz­ertermékekkel való ellátása programjá­nak megvalósításához, a téli állattakarmányozáshoz, szükséges takarmánymennyiségek biztosításához, akárcsak az ipar mezőgazdasági nyersanyagszükség­letei megfelelő kielégítéséhez és a nemzetgazdaság más szükségletei fedezéséhez. Ugyanakkor hozzá kell látni az őszi vetés, ennek minősége, a kultúrák vegetációs állapota alapos el­lenőrzéséhez, minden intézkedést meg kell tenni az összes bevetett földterületek további jó ápolásáért. Az őszi kultúrák betakarításának gyors befejezésé­vel egyidejűleg elsődleges teendőként kell kezelni a jövő évi termést előkészítő összes munkálatok legjobb körülmények közötti elvégzését. E napok törekvései­nek középpontjába kell állítani az őszi szántás be­­fejezését — legkésőbb november 20-ig —, tiszteletben tartva az arra vonatkozó előirányzatokat, hogy ezeket a munkálatokat talajhasítóval felszerelt ekével, az agrotechnikai normákban előirányzott mélységben vé­gezzük, beleértve a mélylazítási munkálatokat is. Min­den intézkedést meg kell tenni a mélyszántás idejé­ben és jó minőségben történő elvégzéséért, mert — miként a tapasztalat mutatja — ez az egyik döntő feltétele a jövő évi nagy terméseredményeknek! Ugyanakkor a jövő termés megfelelő előkészítése megköveteli, hogy már most kijelöljük a tavaszi kul­túrák helyét és megfelelőképpen előkészítsük a föl­deket, minden kultúra sajátosságának megfelelően, hogy márciusban a legjobb körülmények között hozzá lehessen látni a vetéshez. A magas terméseredmények elérésének egyik döntő feltétele, hogy a következő időszakban végrehajtsuk mindazokat a munkálatokat, amelyektől az öntöző­­rendszerek jövő évi jó működése függ. E célból min­den megyében sürgősen rá kell térni különprogra­­mok összeállítására — egységenként — azzal kap­csolatosan, hogy legkésőbb márciusig teljes mérték­ben üzemképes állapotba helyezzék az összes öntö­zőrendszereket, valamint új öntözési munkálatokat vi­­telezzenek ki, a megszabott normák szigorú alkalma­zásával, a farmok, a földtáblák és a tarlók rendezési rendszereinek szigorú betartásával minden földte­rület maximális kihasználásáért. Semmiképpen sem szabad megengedni többé olyan öntözési munkála­tokat, amelyek nyomán jelentős földterületek kerülnek ki a mezőgazdasági körforgásból! Idejében elő kell készíteni minden feltételt, hogy a jövő évben maxi­mális hatékonysággal ki lehessen használni minden öntözött területet, s hogy öntözéses műveléssel 25—30 tonna csöves kukoricát termeszthessünk hektáronként. A talajfel­javítási munkálatokkal és az öntözés elő­készítésével párhuzamosan intézkedni kell a lecsa­­polási rendszerek jó működéséről, az árkok kitisztítá­sáról és kimélyítéséről, a pangó vizek legmesszebb­menő felszámolásáról, hogy minden négyzetméter földterületen nagy terméseredményeket érjünk el. Az állattenyésztésben a fő figyelmet fordítsuk a ta­karmányalap biztosítására és jó kezelésére. Legkésőbb november 10-ig be kell gyűjtenünk az utolsó szalma- és kóróbálát is, mindent, ami a mezőn található az állatok jó téli takarmányozásának biztosítása érde­kében. Megfelelő intézkedéseket kell tenni az állat­állomány további gyarapítására, a tervben megsza­bott hús-, tej-, tojás-, gyapjúhozamok elérésére, az állami alap és az önellátási alap biztosítására e ter­mékekkel. A mezőgazdaság minden szektorában a téli idő­szak legyen az intenzív munka időszaka, a jövő esz­tendőben jóval nagyobb növényi és állattenyésztési hozamok eléréséhez szükséges összes feltételek ala­pos előkészítésének időszaka. Ugyanakkor használ­juk ki maximálisan a téli időszakot a munka jobb megszervezésére minden egységben, a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek és az állami mezőgazdasági vállalatok gazdasági-pénzügyi megerősítésére, egész tevékenységük hatékonyságának növelésére. Mun­kálkodjunk úgy, hogy növekedjék és erősödjék az ál­lami és szövetkezeti szocialista tulajdon szerepe a mezőgazdaság minden területén, a mezőgazdasági hozamok és a parasztság jövedelmei gyarapításában! Fokozott felelősség hárul a megyei pártbizottsá­gokra, a mezőgazdasági egységek és a falvak párt­szerveire és­­szervezeteire. Biztosítaniuk kell ugyanis az egész mezőgazdasági tevékenység jó szervezését és vezetését, az összes szakkáderek, valamennyi dolgozó mozgósítását a nemzetgazdaságnak erre az alapága­zatára háruló feladatok teljesítésére. A pártszervek és -szervezetek, a kommunisták, a falvak összes la­kosai értsék meg, hogy az áprilisi tézisek szellemé­ben a mezőgazdaságban dolgozni annyit jelent, mint maximális igényességet és forradalmi szellemet tanú­sítani a tervelőirányzatok teljesítését célzó minden tevékenységben, a legnagyobb felelősséggel viszonyul­ni a földdel — az egész nép legértékesebb nemzeti vagyonával — való gazdálkodáshoz, a mezőgazda­sági termelés megvalósításához, ennek megóvásá­hoz és felhasználásához. Ugyanakkor biztosíta­ni kell az egész mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó párthatározatok és az ország törvényei szigorú betar­tását, mindenütt meg kell honosítani a felelősség, a rend és a fegyelem magas fokú szellemét. Az agrár­forradalom — akárcsak általában a tudományos­technikai forradalom — nem valósítható meg más­ként, csak új, forradalmi szemlélettel, jó szakmai, po­litikai és kulturális felkészültséggel rendelkező embe­rekkel, olyan emberekkel, akiknek elhatározásuk min­dent megtenni pártunk és államunk mezőgazdasági célkitűzései töretlen valóra váltásáért. Egy pillanatra se feledjük, hogy az ipar, a mezőgaz­­daság, az egész nemzetgazdaság fejlesztésére és ezen az alapon az egész nép anyagi és szellemi jólétének gyarapítására vonatkozó terveink és programjaink megvalósítása csakis a béke és a széles körű nemzet­közi együttműködés légkörének feltételei között le­hetséges. Éppen ezért pártunk és államunk, tevé­kenysége középpontjába állítva a hazai szocialista építés egész művének sikeres kibontakoztatásához szükséges összes feltételek biztosítását, ugyanakkor a leghatározottabban folytatja a világ összes nemzetei­vel való béke és együttműködés politikáját, cselekvő­en részt vállal és építő módon hozzájárul az emberi­ség nagy és bonyolult problémái megoldásához, egy jobb és igazabb világ megteremtéséhez a földkerek­ségen. A termés napja legyen alkalom az egész parasztság számára ama akaratának és elhatározásának a ki­­nyilvánítására, hogy az egész néppel egyetemben a leghatározottabban munkálkodik az ország gazdasá­gi-társadalmi fejlesztését, az egész nemzet anyagi és szellemi civilizációs színvonalának szüntelen emelését szolgáló pártpolitika következetes valóra váltásáért, valamint a szocialista Románia béke- és együttmű­ködési politikájának előmozdításáért. Tegyünk meg mindent, dolgozzunk odaadóan és felelősségteljesen, hogy a jövő évben az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom 45. évfordulója és a párt XIV. kongresszu­sa tiszteletére az ország történetének legnagyobb mezőgazdasági termését érjük el. Biztosítsuk munkánkkal a gazdasági-társadalmi fejlesztési tervek és programok példás teljesítését, a szocialista haza további felemelkedését, a civilizáció és a haladás mind magasabb csúcsainak meghódí­tását ! A termés napja alkalmából további sok sikert kí­vánok egész népünknek az idei és az ötéves tervfela­datok, a párt XIII. kongresszusa és országos konfe­renciája határozatai, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és Románia kommuniz­mus felé haladásáról szóló program teljesítésében! Jó egészséget és boldogságot kívánok a szántó­földek összes dolgozóinak és egész népünknek! NICOLAE CEAUSESCU NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS TERMÉSNAPI S­ZINETÉNEK SZELLEMÉBEN B. Határozottan mozgósítva Nicolae Ceausescu elvtárs­­nak a szövetkezeti parasztsághoz, az állami mezőgaz­dasági vállalatok dolgozóihoz, a mezőgépészekhez és a szak­emberekhez, az összes mezőgazdasági dolgozókhoz intézett termésnapi üzenetében foglalt feladatoktól és orientációktól,, e nemzetgazdasági alapágazat összes dolgozói fokozott erő­feszítéseket tesznek a termés mielőbbi begyűjtéséért és biz­tonságba helyezéséért, a takarmányféle betakarításáért és elraktározásáért, a téli állattartás jó körülményeinek bizto­sításáért, az őszi mélyszántás elvégzéséért. Vasárnap a ter­més napját munkával ünnepelték. Folytatták a termékek leszállítását a központosított alaphoz, a lakossági ellátás cél­jaira, nemkülönben a területi önellátási programnak megfe­lelően téli tartalékok képzésére. ■ Delj, Górj és Mehedinți megye falusi lakosainak tízez­­rei, gazdasági, szociális és kulturális egységek dolgo­zóinak támogatásával a begyűjtés és a szállítás, nemkülön­ben az őszi mélyszántás rekordnapjává avatták a termés napját. Gorj és Mehedinti megyében befejezték a kukorica begyűjtését, több mint 10 000 tonna takarmányt szállítottak be az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek tárolói­ba. Ugyanaznap Delj megyében az utolsó földterületeken folyt a kukorica, a rizs, a ricinus, a gyapot és a cukorrépa betakarítása, több mint 1000 hektárról begyűjtötték a ku­koricaszárat és más növénymaradékot, több mint 10 000 hek­táron végeztek őszi mélyszántást. HARGHITA MEGYÉBEN VASÁRNAP IS DOLGOZTAK A FÖLDEKEN A Nicolae Ceausescu elvtárs termésnapi üzenetében foglalt lelkesítő felhívásokra tettek­kel válaszolnak Harghita me­gye földművelői, állattenyész­tői is. E tájegység mezőgazda­­sági egységeiben vasárnap is felelősségteljesen dolgoztak a betakarítási munkálatok rövid idő alatti befejezéséért, a jövő évi termés jó feltételek közöt­ti előkészítéséért. Az időjárás teremtette rend­kívüli nehézségek, az erőteljes éjszakai lehűlések, a havazás dacára a hét végére a megyé­ben befejezték a kukorica törését. E fontos szezonmunka mielőbbi elvégzése különös­képpen a lupeni-i agráripari tanácshoz tartozó nyolc ter­melőszövetkezet tagságától igényelt helytállást, hiszen néhány nap alatt 1716 hektár­ról kellett a termést össze­gyűjteni, jó feltételek között értékesíteni. A munkaerő át­fogó mozgósításával, a kör­nyező üzemek dolgozóinak és a tanulók támogatásával e zó­nában is biztonságba került tehát a termés, így a vasárna­pi munkaprogram kiemelt té­teleként immár a kukoricaszár levágására, különösképpen pedig a silózás ütemének meggyorsítására vonhatták össze az erőket. A pártfőtitká­ri útmutatások szellemében cselekedve, amint azt Balázs Rudolf, a Gépállomások Har­ghita Megyei Trösztjének fő­mérnöke kijelentette, vasár­napra 52 szakosított munka­alakulatot szerveztek a siló­záshoz. A nedvdús takarmá­nyok késedelem nélküli be­takarításával párhuzamosan operatívan oldották meg a zöldtömeg beszállítását, tá­rolását, külön erőgépeket fog­lalkoztattak a takarmány tej­savas erjedését elősegítő tö­mítéseknél. E felelősségteljes akcióban, amely a fejlődő ál­latállomány téli készszükség­­letének biztosítását hivatott megoldani, több mint 400 gé­pesítő segédkezett. Szép eredménnyel járt a barázdákat aláforgató mező­gépészek vasárnapi fáradozá­sa is, hiszen közel 600 erőgé­pet vontak össze az őszi mély­szántáshoz, az időjárás okozta minden nehézség ellenére jó másfél ezer hektáron előkész.­(Folytatása a 3. oldalon) m • 1­1­1 — ...............- ■ ■■ —1 ■ ---­A JAVADALMAZÁS EMELÉSE PÁRTUNK ELVONTI POLITIKÁJÁNAK KÉZZELFOGHATÓ MEGNYILATKOZÁSA MÁTÓL, NOVEMBER ELSEJÉTŐL TÖBB MINT 850 EZER DOLGOZÓ JAVADALMAZÁSÁT NÖVELIK ,,A javadalmazás és nyugdíj emelésére vonatkozó intézkedések mélységesen szociális és humanitárius jellegűek, tükrözik pártunk, a szocialista Románia politikájának helyességét, amely a tevékenysége középpontjába állítja az embert, az ember jólétét és boldogságát NICOLAE CEAUSESCU A­ugusztus elsejével kezdő­dően minden hónapban újabb és újabb dolgozói kategóriák javadalmazásának emelésére került sor. A szocia­lista etika és méltányosság je­gyében az Államtanács 206/ 1988-as törvényerejű rendelete értelmében az első szakaszban a kisjövedelműek javadalma­zásának emelése történt meg. Az augusztus 1 és október 1 kö­zötti időszakban a havi 2000 lejig terjedő javadalmazásban részesülő dolgozók kategóriái­nak javadalmazását emelték á­­gazatonként és tevékenységen­ként. Az ebben a periódusban megvalósított javadalmazás­emelési intézkedések különös szociális és politikai jelentősé­gűek mind az akció társadalmi hatósugarát, mind az emelés hányadát illetően. Több mint két és fél millió dolgozó része­sült javadalmazásemelésben — alig néhány hónap leforgása a­­latt. Szocialista társadalmunk humanizmusát, emberre szabott gondoskodását jelzi az a tény, hogy ezeknek a kategóriáknak a javadalmazása növekedett a legnagyobb mértékben. Tágabb összefüggéseiben értékelve az intézkedés szociálpolitikai jel­legét és jelentőségét, kimond­ható, hogy valósággal egyedül­álló szocialista társadalmunk történelmében, amennyiben a 33 százalékos gyarapodás a legnagyobb arányú javadalma­zásemelés új rendet építő tár­sadalmunkban. Mától kezdődően a javadal­mazásemelés II. szakaszára vo­natkozó törvénycikk lép életbe, amely előírja az 1988. novem­ber 1.—1989. január 1. közötti időszakban a havi 2001—2250 lej közötti tarifális javadalma­zással rendelkező dolgozói ka­tegóriák számára történő e­­melést — szakaszosan, ágaza­tonként és tevékenységenként. (Folytatása a 3. oldalon) AZ RKP KB PLÉNUMÁT IK­iKÍSMÍj TIZKIK -h­isz népünk mmskiii ammimja GAZDASÁGI TÁRSADALMI FEJLŐDÉSÜK LENDÍTŐ EREJE: A KULTÚRA P­ártunk főtitkára nemré­giben a tanévnyitó ha­gyományos ünnepén rendezett nagygyűlésen hang­súlyozta : ,,Állandóan számol­nunk kell azzal, hogy csakis a minden területen magas kép­zettséggel, magas tudományos kultúrával rendelkező nép vál­lalhat részt cselekvően az anya­gi és szellemi értékek cseréjé­ből, lehet valóban szabad és független! Csakis ilyen néppel, csakis ilyen magas felkészült­séggel biztosíthatjuk a kom­munizmus sikeres felépítését hazánkban, valósíthatjuk meg az emberiség aranyálmát , egy kizsákmányolástól mentes világot, a földkerekség összes lakói közötti egyenlő együtt­működés világát!" Miután ki­fejtette az idézett gondolatot, taglalta, hogy a tudás és álla­­lában a kultúra roppant meg­­növekedett szerepet tölt be át­fogó forradalmi átalakulásokat élő világunkban, s ma a hata­lom a tudásban, az ember ama képességében rejlik, hogy szün­telenül újraalkossa, megismer­je és módosítsa fejlődési út­ját, persze a maga javára, az általános haladás érdekében. Ez a gondolat sugárzik ki a pártfőtitkár áprilisi téziseiből is mindenekelőtt a gazdasági-tár­sadalmi élet vezetésének tőké­­letesítésére, a politikai-ideoló­giai és kulturális-nevelő munka tartalmi javítására vonatkoztat­va. Méltán nyomatékosítja Nicolae Ceausescu elvtárs a szellemi civilizáció hatalmas jelentőségét haladásunkban. Hiszen a tudo­mányos-műszaki forradalom korában, a tudomány, az ok­tatás, a kultúra óriási gazdasá­gi erőforrássá is vált. A mi tár­sadalmunkban pedig különösen azzá lett. Hangsúlyozhatjuk ezt, anélkül, hogy tagadnánk a ter­melőerők fejlesztésének, a nemzetgazdaság korszerűsíté­sének, az intenzív fejlesztésnek e döntő szerepét a szocialista társadalom megteremtésében, országunk előrehaladásában. Hiszen Románia tapasztalata igazolja: kitartó erőfeszítések nélkül a korszerű ipar létreho­zására, az egyre nagyobb ho­zamú mezőgazdaság, általá­ban a termelőerők gyors iramú fejlesztésére és ésszerű, har­monikus területi telepítésére irá­nyuló erőfeszítések nélkül az or­szág lemaradt volna a modern fejlődés hatalmas folyamatá­ban. Kétségtelen, hogy az or­szág politikai-társadalmi és gazdasági rendszerének forra­dalmi, strukturális átalakulása, az ipar erőteljes fejlesztése, a mezőgazdaság fellendítése a­­lapvető tényezője volt a szocia­lizmus felépítésének, Románia ipari-agrár országgá válásának. (Folytatása a 2. oldalon) AZ ENERGIA NEMZETGAZDASÁGUNK, MINDANNYIUNK ÜGYE ^marian Mniai ieiveie«* BIHORI ENERGETIKAI NAPLÓ SZÁMOLJUNK EGYÜTT, AVAGY A KARBANTARTÁS ÉRTÉKE K­özvetlenül az energetiku­sok évi ünnepét követő napokat töltöttük a Szo­cialista Munka Hőse címmel ki­tüntetett oradeai Villamos Erő­mű Vállalat két egységében, vizsgáltuk meg mit tettek és tesznek az elkövetkezőkben a szocialista munkaversenyben közel öt éve szilárdan birtokolt első hely megtartásáért, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­sága október 11-i ülésén elfoga­dott program, az azt követően közzétett államtanácsi törvény­­erejű rendelet előírásainak élet­be ültetéséért, a folyamatos vil­lanyáram-szolgáltatásért, a terv teljesítéséért, pontosabban, túl­szárnyalásáért. örömmel és elégtétellel jegyeztük le, hogy az ütemes termelést egész héten semmi, egyetlen váratlan leállás sem zavarta meg, mint ahogy azt is, hogy a kelet-oradeai, tehát az újabb erőmű éppen ott-tar­­tózkodásunk idején tett eleget évi kötelezettségeinek, tehát azt, hogy a vállalat rangjához méltóan veszi ki részét továbbra is az ország energiaellátásával kapcsolatos kérdések megoldá­sából. Mindezek után joggal fogal­maztuk meg azt a kérdést, hogy miből, honnan merítik az erőt a kivételes teljesítmények elérésé­hez, országos vezető helyük hu­zamos tartásához. A választ a­­zonban Filip Gheorghével, a vállalati pártbizottság titkárá­val, Kile Józseffel, a szakszerve­zeti bizottság alelnökével (az el­nök éppen a részlegeken belül és között zajló versenyben élenjáró (Folytatása a 3. oldalon)

Next