Előre, 1988. november (42. évfolyam, 12726-12751. szám)
1988-11-01 / 12726. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLII. évfolyam 12 726. szám 1988. november 1., kedd 4 oldalára 50 iráni NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS ÜZENETE a szövetkezeti parasztsághoz, az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóihoz, a mezőgépészekhez és szakemberekhez, az összes mezőgazdasági dolgozókhoz a termés napja alkalmából Kedves elvtársak! A hagyományos termés napja alkalmából a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Államtanács és a kormány, valamint a magam nevében szeretnék meleg forradalmi üdvözletet intézni a falvak összes dolgozóihoz, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjaihoz, az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóihoz, a mezőgépészekhez és a szakemberekhez, egész parasztságunkhoz, s egyben azt kívánni, érjenek el további sok sikert a növényi és állattenyésztési mezőgazdasági termelés növelése, az új agrárforradalom megvalósítása útján Romániában. A termés napjának megünneplése fontos momentum annak a tevékenységnek a keretében, amelyet egész népünk folytat a párt XIII. kongresszusa és országos konferenciája arra vonatkozó határozatai teljesítéséért, hogy megvalósuljanak az ország összes gazdasági-társadalmi fejlesztési programjai a jelenlegi ötéves tervben, növekedjék a mezőgazdaság hozzájárulása a haza általános haladásához, egész népünk általános civilizációs és jóléti színvonalának további emelkedésében. Bár az időjárási viszonyok ebben az évben sem voltak a legkedvezőbbek, a mezőgazdasági dolgozók mind a nyári gabonaféle, mind az őszi kultúrák tekintetében magasabb hozamokat értek el, ami biztosítja a lakosság megfelelő ellátását mezőgazdasági élelmiszertermékekkel, valamint a nemzetgazdaság más szükségleteinek kielégítését. Örvendetes tény, hogy ebben az évben több mint 700 állami és szövetkezeti, mezőgazadsági egység búzából 5000 kilón felüli hektárhozamot ért el, ebből körülbelül 50 egység 8300 kilónál többet takarított be hektáronként. Jók a terméseredmények kukoricából is, egyes megyék és több egység, beleértve egységes agráripari tanácsokat is, öntözéses műveléssel több mint 20 000 kilós csöveskukorica-hozamot értek el hektáronként. Úgyszintén jó eredmények születtek az árpa, a cukorrépa, a zöldségféle és gyümölcs termesztésében, valamint az állattenyésztésben. Az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek idei megvalósításai ismételten és erőteljesen bizonyítják szocialista mezőgazdaságunk nagy felsőbbrendűségét, a parasztság, az összes mezőgazdasági dolgozók ama képességét, hogy évről évre mind gazdagabb termést takarítsanak be, fokozott hozamokat érjenek el a nemzetgazdaság ezen alapágazatának minden szektorában. Mindezekhez a megvalósításokhoz a termés napja alkalmából szeretnék a legmelegebben gratulálni a szövetkezeti parasztoknak, a mezőgazdasági dolgozóknak, a mezőgépészeknek és szakembereknek, a szántóföldek minden dolgozójának, az egész parasztságnak és egyben felhívni, tegyen meg mindent meg nagyobb hozamok eléréséért a következő években, összhangban a pártunk és szocialista államunk által a mezőgazdaság számára megteremtett feltételekkel, a nemzetgazdaság követelményeivel, az új agrárforradalom magas elvárásaival! Úgyszintén fontos megvalósítások születtek az iparban és a többi nemzetgazdasági ágban, a termelés intenzív fejlesztésére, az ország nyersanyag- és alapanyagforrásainak magasabb fokú kiaknázására vonatkozó programok valóra váltásában. Az alkalmat megragadva, úgyszintén melegen gratulálok az ipar, az építkezés, a szállítás, a tudományos kutatás, az oktatás és a többi tevékenységi ágazat dolgozóinak és felhívom őket, munkálkodjanak töretlenül az idei és az egész ötéves terv előirányzatainak teljesítéséért, tegyenek meg mindent az egész gazdaság intenzív fejlesztésére és korszerűsítésére vonatkozó célkitűzések legjobb körülmények közötti megvalósításáért, a munkatermelékenység erőteljes növeléséért, a termékek műszaki és minőségi színvonalának emeléséért, az új tudományos-technikai forradalom széles körű kibontakoztatásáért országunkban. Az 1988. évi mezőgazdálkodás eredményeit értékelve, meg kell mondanunk, hogy még jobbak is lehettek volna, ha minden megyében, minden mezőgazdasági egységben az agrártudomány követelményei szerint dolgoznak, ha mindenütt a tökéletes rend és fegyelem szellemében, az összes munkálatok — kezdve a vetéssel és végezve a termés betakarításával, elraktározásával, — idejében és a legjobb minőségi körülmények közötti elvégzése iránti legmesszebbmenő felelősséggel tevékenykednek. Az idei eredmények elemzése azt mutatja, hogy ott, ahol szigorúan tiszteletben tartották a termesztési terveket, ahol maximális felelősséggel kihasználták az anyagi alapot és szigorúan alkalmazták a megszabott technológiákat, nagy hozamokat értek el még kevésbé kedvező időjárási viszonyok között is. A termés napja legyen a mezőgazdasági szervek és valamennyi mezőgazdasági dolgozó számára alkalom arra, hogy a legnagyobb felelősséggel, bírálati és önbírálati szellemben vizsgálja meg az idei munkát, leszűrjön minden tanulságot mind a jó tapasztalatból, mind pedig az észlelt hiányosságokból és fogyatékosságokból és megtegyen minden intézkedést az egész tevékenység magasabb szintre emeléséért, a jövő évi termés legjobb körülmények közötti előkészítéséért. Atermés napjának megünneplése vezessen a tevékenység fokozódásához, ahhoz, hogy széleskörűen mozgósítsuk a falvak összes erőit az őszi termés begyűjtésének befejezésére minden megyében és minden mezőgazdasági egységben. Mindent be kell gyűjteni a mezőről és a legjobb körülmények között be kell szállítani, el kell raktározni ! Semmi se menjen veszendőbe az idei termésből ! Ugyanakkor minden intézkedést meg kell tenni a megszabott mezőgazdasági termékmennyiségek hiánytalan leszállításáért az állami alaphoz — ez ugyanis az egyik alapfeltétel a lakosság mezőgazdasági élelmiszertermékekkel való ellátása programjának megvalósításához, a téli állattakarmányozáshoz, szükséges takarmánymennyiségek biztosításához, akárcsak az ipar mezőgazdasági nyersanyagszükségletei megfelelő kielégítéséhez és a nemzetgazdaság más szükségletei fedezéséhez. Ugyanakkor hozzá kell látni az őszi vetés, ennek minősége, a kultúrák vegetációs állapota alapos ellenőrzéséhez, minden intézkedést meg kell tenni az összes bevetett földterületek további jó ápolásáért. Az őszi kultúrák betakarításának gyors befejezésével egyidejűleg elsődleges teendőként kell kezelni a jövő évi termést előkészítő összes munkálatok legjobb körülmények közötti elvégzését. E napok törekvéseinek középpontjába kell állítani az őszi szántás befejezését — legkésőbb november 20-ig —, tiszteletben tartva az arra vonatkozó előirányzatokat, hogy ezeket a munkálatokat talajhasítóval felszerelt ekével, az agrotechnikai normákban előirányzott mélységben végezzük, beleértve a mélylazítási munkálatokat is. Minden intézkedést meg kell tenni a mélyszántás idejében és jó minőségben történő elvégzéséért, mert — miként a tapasztalat mutatja — ez az egyik döntő feltétele a jövő évi nagy terméseredményeknek! Ugyanakkor a jövő termés megfelelő előkészítése megköveteli, hogy már most kijelöljük a tavaszi kultúrák helyét és megfelelőképpen előkészítsük a földeket, minden kultúra sajátosságának megfelelően, hogy márciusban a legjobb körülmények között hozzá lehessen látni a vetéshez. A magas terméseredmények elérésének egyik döntő feltétele, hogy a következő időszakban végrehajtsuk mindazokat a munkálatokat, amelyektől az öntözőrendszerek jövő évi jó működése függ. E célból minden megyében sürgősen rá kell térni különprogramok összeállítására — egységenként — azzal kapcsolatosan, hogy legkésőbb márciusig teljes mértékben üzemképes állapotba helyezzék az összes öntözőrendszereket, valamint új öntözési munkálatokat vitelezzenek ki, a megszabott normák szigorú alkalmazásával, a farmok, a földtáblák és a tarlók rendezési rendszereinek szigorú betartásával minden földterület maximális kihasználásáért. Semmiképpen sem szabad megengedni többé olyan öntözési munkálatokat, amelyek nyomán jelentős földterületek kerülnek ki a mezőgazdasági körforgásból! Idejében elő kell készíteni minden feltételt, hogy a jövő évben maximális hatékonysággal ki lehessen használni minden öntözött területet, s hogy öntözéses műveléssel 25—30 tonna csöves kukoricát termeszthessünk hektáronként. A talajfeljavítási munkálatokkal és az öntözés előkészítésével párhuzamosan intézkedni kell a lecsapolási rendszerek jó működéséről, az árkok kitisztításáról és kimélyítéséről, a pangó vizek legmesszebbmenő felszámolásáról, hogy minden négyzetméter földterületen nagy terméseredményeket érjünk el. Az állattenyésztésben a fő figyelmet fordítsuk a takarmányalap biztosítására és jó kezelésére. Legkésőbb november 10-ig be kell gyűjtenünk az utolsó szalma- és kóróbálát is, mindent, ami a mezőn található az állatok jó téli takarmányozásának biztosítása érdekében. Megfelelő intézkedéseket kell tenni az állatállomány további gyarapítására, a tervben megszabott hús-, tej-, tojás-, gyapjúhozamok elérésére, az állami alap és az önellátási alap biztosítására e termékekkel. A mezőgazdaság minden szektorában a téli időszak legyen az intenzív munka időszaka, a jövő esztendőben jóval nagyobb növényi és állattenyésztési hozamok eléréséhez szükséges összes feltételek alapos előkészítésének időszaka. Ugyanakkor használjuk ki maximálisan a téli időszakot a munka jobb megszervezésére minden egységben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az állami mezőgazdasági vállalatok gazdasági-pénzügyi megerősítésére, egész tevékenységük hatékonyságának növelésére. Munkálkodjunk úgy, hogy növekedjék és erősödjék az állami és szövetkezeti szocialista tulajdon szerepe a mezőgazdaság minden területén, a mezőgazdasági hozamok és a parasztság jövedelmei gyarapításában! Fokozott felelősség hárul a megyei pártbizottságokra, a mezőgazdasági egységek és a falvak pártszerveire ésszervezeteire. Biztosítaniuk kell ugyanis az egész mezőgazdasági tevékenység jó szervezését és vezetését, az összes szakkáderek, valamennyi dolgozó mozgósítását a nemzetgazdaságnak erre az alapágazatára háruló feladatok teljesítésére. A pártszervek és -szervezetek, a kommunisták, a falvak összes lakosai értsék meg, hogy az áprilisi tézisek szellemében a mezőgazdaságban dolgozni annyit jelent, mint maximális igényességet és forradalmi szellemet tanúsítani a tervelőirányzatok teljesítését célzó minden tevékenységben, a legnagyobb felelősséggel viszonyulni a földdel — az egész nép legértékesebb nemzeti vagyonával — való gazdálkodáshoz, a mezőgazdasági termelés megvalósításához, ennek megóvásához és felhasználásához. Ugyanakkor biztosítani kell az egész mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó párthatározatok és az ország törvényei szigorú betartását, mindenütt meg kell honosítani a felelősség, a rend és a fegyelem magas fokú szellemét. Az agrárforradalom — akárcsak általában a tudományostechnikai forradalom — nem valósítható meg másként, csak új, forradalmi szemlélettel, jó szakmai, politikai és kulturális felkészültséggel rendelkező emberekkel, olyan emberekkel, akiknek elhatározásuk mindent megtenni pártunk és államunk mezőgazdasági célkitűzései töretlen valóra váltásáért. Egy pillanatra se feledjük, hogy az ipar, a mezőgazdaság, az egész nemzetgazdaság fejlesztésére és ezen az alapon az egész nép anyagi és szellemi jólétének gyarapítására vonatkozó terveink és programjaink megvalósítása csakis a béke és a széles körű nemzetközi együttműködés légkörének feltételei között lehetséges. Éppen ezért pártunk és államunk, tevékenysége középpontjába állítva a hazai szocialista építés egész művének sikeres kibontakoztatásához szükséges összes feltételek biztosítását, ugyanakkor a leghatározottabban folytatja a világ összes nemzeteivel való béke és együttműködés politikáját, cselekvően részt vállal és építő módon hozzájárul az emberiség nagy és bonyolult problémái megoldásához, egy jobb és igazabb világ megteremtéséhez a földkerekségen. A termés napja legyen alkalom az egész parasztság számára ama akaratának és elhatározásának a kinyilvánítására, hogy az egész néppel egyetemben a leghatározottabban munkálkodik az ország gazdasági-társadalmi fejlesztését, az egész nemzet anyagi és szellemi civilizációs színvonalának szüntelen emelését szolgáló pártpolitika következetes valóra váltásáért, valamint a szocialista Románia béke- és együttműködési politikájának előmozdításáért. Tegyünk meg mindent, dolgozzunk odaadóan és felelősségteljesen, hogy a jövő évben az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom 45. évfordulója és a párt XIV. kongresszusa tiszteletére az ország történetének legnagyobb mezőgazdasági termését érjük el. Biztosítsuk munkánkkal a gazdasági-társadalmi fejlesztési tervek és programok példás teljesítését, a szocialista haza további felemelkedését, a civilizáció és a haladás mind magasabb csúcsainak meghódítását ! A termés napja alkalmából további sok sikert kívánok egész népünknek az idei és az ötéves tervfeladatok, a párt XIII. kongresszusa és országos konferenciája határozatai, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és Románia kommunizmus felé haladásáról szóló program teljesítésében! Jó egészséget és boldogságot kívánok a szántóföldek összes dolgozóinak és egész népünknek! NICOLAE CEAUSESCU NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS TERMÉSNAPI SZINETÉNEK SZELLEMÉBEN B. Határozottan mozgósítva Nicolae Ceausescu elvtársnak a szövetkezeti parasztsághoz, az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóihoz, a mezőgépészekhez és a szakemberekhez, az összes mezőgazdasági dolgozókhoz intézett termésnapi üzenetében foglalt feladatoktól és orientációktól,, e nemzetgazdasági alapágazat összes dolgozói fokozott erőfeszítéseket tesznek a termés mielőbbi begyűjtéséért és biztonságba helyezéséért, a takarmányféle betakarításáért és elraktározásáért, a téli állattartás jó körülményeinek biztosításáért, az őszi mélyszántás elvégzéséért. Vasárnap a termés napját munkával ünnepelték. Folytatták a termékek leszállítását a központosított alaphoz, a lakossági ellátás céljaira, nemkülönben a területi önellátási programnak megfelelően téli tartalékok képzésére. ■ Delj, Górj és Mehedinți megye falusi lakosainak tízezrei, gazdasági, szociális és kulturális egységek dolgozóinak támogatásával a begyűjtés és a szállítás, nemkülönben az őszi mélyszántás rekordnapjává avatták a termés napját. Gorj és Mehedinti megyében befejezték a kukorica begyűjtését, több mint 10 000 tonna takarmányt szállítottak be az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek tárolóiba. Ugyanaznap Delj megyében az utolsó földterületeken folyt a kukorica, a rizs, a ricinus, a gyapot és a cukorrépa betakarítása, több mint 1000 hektárról begyűjtötték a kukoricaszárat és más növénymaradékot, több mint 10 000 hektáron végeztek őszi mélyszántást. HARGHITA MEGYÉBEN VASÁRNAP IS DOLGOZTAK A FÖLDEKEN A Nicolae Ceausescu elvtárs termésnapi üzenetében foglalt lelkesítő felhívásokra tettekkel válaszolnak Harghita megye földművelői, állattenyésztői is. E tájegység mezőgazdasági egységeiben vasárnap is felelősségteljesen dolgoztak a betakarítási munkálatok rövid idő alatti befejezéséért, a jövő évi termés jó feltételek közötti előkészítéséért. Az időjárás teremtette rendkívüli nehézségek, az erőteljes éjszakai lehűlések, a havazás dacára a hét végére a megyében befejezték a kukorica törését. E fontos szezonmunka mielőbbi elvégzése különösképpen a lupeni-i agráripari tanácshoz tartozó nyolc termelőszövetkezet tagságától igényelt helytállást, hiszen néhány nap alatt 1716 hektárról kellett a termést összegyűjteni, jó feltételek között értékesíteni. A munkaerő átfogó mozgósításával, a környező üzemek dolgozóinak és a tanulók támogatásával e zónában is biztonságba került tehát a termés, így a vasárnapi munkaprogram kiemelt tételeként immár a kukoricaszár levágására, különösképpen pedig a silózás ütemének meggyorsítására vonhatták össze az erőket. A pártfőtitkári útmutatások szellemében cselekedve, amint azt Balázs Rudolf, a Gépállomások Harghita Megyei Trösztjének főmérnöke kijelentette, vasárnapra 52 szakosított munkaalakulatot szerveztek a silózáshoz. A nedvdús takarmányok késedelem nélküli betakarításával párhuzamosan operatívan oldották meg a zöldtömeg beszállítását, tárolását, külön erőgépeket foglalkoztattak a takarmány tejsavas erjedését elősegítő tömítéseknél. E felelősségteljes akcióban, amely a fejlődő állatállomány téli készszükségletének biztosítását hivatott megoldani, több mint 400 gépesítő segédkezett. Szép eredménnyel járt a barázdákat aláforgató mezőgépészek vasárnapi fáradozása is, hiszen közel 600 erőgépet vontak össze az őszi mélyszántáshoz, az időjárás okozta minden nehézség ellenére jó másfél ezer hektáron előkész.(Folytatása a 3. oldalon) m • 111 — ...............- ■ ■■ —1 ■ ---A JAVADALMAZÁS EMELÉSE PÁRTUNK ELVONTI POLITIKÁJÁNAK KÉZZELFOGHATÓ MEGNYILATKOZÁSA MÁTÓL, NOVEMBER ELSEJÉTŐL TÖBB MINT 850 EZER DOLGOZÓ JAVADALMAZÁSÁT NÖVELIK ,,A javadalmazás és nyugdíj emelésére vonatkozó intézkedések mélységesen szociális és humanitárius jellegűek, tükrözik pártunk, a szocialista Románia politikájának helyességét, amely a tevékenysége középpontjába állítja az embert, az ember jólétét és boldogságát NICOLAE CEAUSESCU Augusztus elsejével kezdődően minden hónapban újabb és újabb dolgozói kategóriák javadalmazásának emelésére került sor. A szocialista etika és méltányosság jegyében az Államtanács 206/ 1988-as törvényerejű rendelete értelmében az első szakaszban a kisjövedelműek javadalmazásának emelése történt meg. Az augusztus 1 és október 1 közötti időszakban a havi 2000 lejig terjedő javadalmazásban részesülő dolgozók kategóriáinak javadalmazását emelték ágazatonként és tevékenységenként. Az ebben a periódusban megvalósított javadalmazásemelési intézkedések különös szociális és politikai jelentőségűek mind az akció társadalmi hatósugarát, mind az emelés hányadát illetően. Több mint két és fél millió dolgozó részesült javadalmazásemelésben — alig néhány hónap leforgása alatt. Szocialista társadalmunk humanizmusát, emberre szabott gondoskodását jelzi az a tény, hogy ezeknek a kategóriáknak a javadalmazása növekedett a legnagyobb mértékben. Tágabb összefüggéseiben értékelve az intézkedés szociálpolitikai jellegét és jelentőségét, kimondható, hogy valósággal egyedülálló szocialista társadalmunk történelmében, amennyiben a 33 százalékos gyarapodás a legnagyobb arányú javadalmazásemelés új rendet építő társadalmunkban. Mától kezdődően a javadalmazásemelés II. szakaszára vonatkozó törvénycikk lép életbe, amely előírja az 1988. november 1.—1989. január 1. közötti időszakban a havi 2001—2250 lej közötti tarifális javadalmazással rendelkező dolgozói kategóriák számára történő emelést — szakaszosan, ágazatonként és tevékenységenként. (Folytatása a 3. oldalon) AZ RKP KB PLÉNUMÁT IKiKÍSMÍj TIZKIK -hisz népünk mmskiii ammimja GAZDASÁGI TÁRSADALMI FEJLŐDÉSÜK LENDÍTŐ EREJE: A KULTÚRA Pártunk főtitkára nemrégiben a tanévnyitó hagyományos ünnepén rendezett nagygyűlésen hangsúlyozta : ,,Állandóan számolnunk kell azzal, hogy csakis a minden területen magas képzettséggel, magas tudományos kultúrával rendelkező nép vállalhat részt cselekvően az anyagi és szellemi értékek cseréjéből, lehet valóban szabad és független! Csakis ilyen néppel, csakis ilyen magas felkészültséggel biztosíthatjuk a kommunizmus sikeres felépítését hazánkban, valósíthatjuk meg az emberiség aranyálmát , egy kizsákmányolástól mentes világot, a földkerekség összes lakói közötti egyenlő együttműködés világát!" Miután kifejtette az idézett gondolatot, taglalta, hogy a tudás és állalában a kultúra roppant megnövekedett szerepet tölt be átfogó forradalmi átalakulásokat élő világunkban, s ma a hatalom a tudásban, az ember ama képességében rejlik, hogy szüntelenül újraalkossa, megismerje és módosítsa fejlődési útját, persze a maga javára, az általános haladás érdekében. Ez a gondolat sugárzik ki a pártfőtitkár áprilisi téziseiből is mindenekelőtt a gazdasági-társadalmi élet vezetésének tőkéletesítésére, a politikai-ideológiai és kulturális-nevelő munka tartalmi javítására vonatkoztatva. Méltán nyomatékosítja Nicolae Ceausescu elvtárs a szellemi civilizáció hatalmas jelentőségét haladásunkban. Hiszen a tudományos-műszaki forradalom korában, a tudomány, az oktatás, a kultúra óriási gazdasági erőforrássá is vált. A mi társadalmunkban pedig különösen azzá lett. Hangsúlyozhatjuk ezt, anélkül, hogy tagadnánk a termelőerők fejlesztésének, a nemzetgazdaság korszerűsítésének, az intenzív fejlesztésnek e döntő szerepét a szocialista társadalom megteremtésében, országunk előrehaladásában. Hiszen Románia tapasztalata igazolja: kitartó erőfeszítések nélkül a korszerű ipar létrehozására, az egyre nagyobb hozamú mezőgazdaság, általában a termelőerők gyors iramú fejlesztésére és ésszerű, harmonikus területi telepítésére irányuló erőfeszítések nélkül az ország lemaradt volna a modern fejlődés hatalmas folyamatában. Kétségtelen, hogy az ország politikai-társadalmi és gazdasági rendszerének forradalmi, strukturális átalakulása, az ipar erőteljes fejlesztése, a mezőgazdaság fellendítése alapvető tényezője volt a szocializmus felépítésének, Románia ipari-agrár országgá válásának. (Folytatása a 2. oldalon) AZ ENERGIA NEMZETGAZDASÁGUNK, MINDANNYIUNK ÜGYE ^marian Mniai ieiveie«* BIHORI ENERGETIKAI NAPLÓ SZÁMOLJUNK EGYÜTT, AVAGY A KARBANTARTÁS ÉRTÉKE Közvetlenül az energetikusok évi ünnepét követő napokat töltöttük a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett oradeai Villamos Erőmű Vállalat két egységében, vizsgáltuk meg mit tettek és tesznek az elkövetkezőkben a szocialista munkaversenyben közel öt éve szilárdan birtokolt első hely megtartásáért, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága október 11-i ülésén elfogadott program, az azt követően közzétett államtanácsi törvényerejű rendelet előírásainak életbe ültetéséért, a folyamatos villanyáram-szolgáltatásért, a terv teljesítéséért, pontosabban, túlszárnyalásáért. örömmel és elégtétellel jegyeztük le, hogy az ütemes termelést egész héten semmi, egyetlen váratlan leállás sem zavarta meg, mint ahogy azt is, hogy a kelet-oradeai, tehát az újabb erőmű éppen ott-tartózkodásunk idején tett eleget évi kötelezettségeinek, tehát azt, hogy a vállalat rangjához méltóan veszi ki részét továbbra is az ország energiaellátásával kapcsolatos kérdések megoldásából. Mindezek után joggal fogalmaztuk meg azt a kérdést, hogy miből, honnan merítik az erőt a kivételes teljesítmények eléréséhez, országos vezető helyük huzamos tartásához. A választ azonban Filip Gheorghével, a vállalati pártbizottság titkárával, Kile Józseffel, a szakszervezeti bizottság alelnökével (az elnök éppen a részlegeken belül és között zajló versenyben élenjáró (Folytatása a 3. oldalon)