Előre, 1989. február (43. évfolyam, 12804-12827. szám)

1989-02-01 / 12804. szám

TETTEK ÉS TEENDŐK A MEZŐGAZDASÁGBAN • Február 20-áig üzemképes kell le­gyen minden traktor, minden mezőgaz­dasági gép és felszerelés • A kitűnő minőségű és ellenőrzött szaporító anya­gokat szállítsák minél előbb a termelő­­egységekbe • A primőrkínálatnak az igények szintjére való emelése a zöld­ségtermesztők jelenlegi munkájától függ • Most az ideje a melegágyak körül a javítások elvégzésének, a minél több és életerős palánta nevelésének • Az állattenyésztő farmokon az istál­­lóztatási időszak előtt is a biológiai po­tenciálnak megfelelő hozamokat kell el­érni Vasárnap a trágyahordás­sal, a tavaszi kampány más előkészítő munkálataival foglalkoztak a Harghita me­gyei földeken. Az év eleje óta 47 000 tonna, együttvéve több mint 350 000 tonna, szer­ves trágyát hordtak ki a me­zőkre. A mennyiség csaknem kétharmadát alá is forgatták a talajba. ★ A Iasi megyei szántóföldi dolgozók ezekben a napok­ban, főként a szerves trágya kihordásával, az őszi gabo­navetés trágyázásával, a ta­vaszi kampány legjobb kö­rülmények közötti előkészí­tésével foglalkoznak. Az év eleje óta több mint 121000 tonna istállótrágyát hordtak ki a földekre, ami az első negyedévi előirányzat 30 szá­zalékát teszi ki. Az említett mennyiség legnagyobb részét bele is forgatták a talajba. Az országrész szövetkezeti tagjai saját fogataikkal na­ponta körülbelül 2000 tonna trágyát juttatnak el rendel­tetési helyére. Tekintélyes erők foglalkoznak mindenütt a melegágyak javításával, ezt a munkát 45 százalékban vé­gezték el, továbbá a meleg­ágyakhoz és a fóliasátrakhoz szükséges trágya és föld biz­tosításával, a savanyú tala­jok meszezésével, a hordoz­ható öntözőberendezések fe­lülvizsgálásával. A szőlőkben és a gyümölcsöskertekben a talajforgatást az előirányzott terület 96, illetve 90 százalé­kán végezték el. Világ proletárjai, egyesüljetek!. A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLIII. évfolyam 12 804. szám 1989. február 1., szerdai oldal ára 50 báni NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS feladatmeghatározó Útmutatásai szellemében ország építő munkái ÜTEMÉNEK FOKOZÁSÁRÓL TANÁCSKOZNAK A FORRADALMI MUNKÁSDEMOKRÁCIA VÁLLALATI FÓRUMAI M­ozgalmas, események­ben és eredményekben hús hónapot zártunk, hagytunk magunk mögött. Az ötéves terv döntőnek tekintett negyedik esztendejének első hónapját, amelynek során meg kellett vetnünk egész évi tevékenységünk jó alapját, méghozzá úgy, hogy messze­menően tekintetbe vegyük az elmúlt év zárómérlegét, mind az 1988-ban elért sikereket, mind pedig az ilyen vagy olyan okokból, de idénre át­csúszott adósságokat. Január a kisebb közösségek, de orszá­gis­, szinten is egyszerre volt tehát a mérlegkészítés, a meg­tett út felbecsülésének, ugyan­akkor pedig az idei szándé­kok, elképzelések és tenni­valók körvonalazásának, kije­lölésének az időszaka. Ebbéli munkánkban, mint mindig egyébként a történel­mi jelentőségű, új korszakot felavató IX. pártkongresszus óta eltelt években, kivételes szerepet vállalt magára né­pünk szeretett és nagyra be­csült vezetője, pártunk fő­titkára, köztársaságunk elnö­ke, Nicolae Ceausescu elvtárs, aki leszűrve a hazai szocia­lista építés, azon belül a gazdasági fejlesztés és tevé­kenység tapasztalatát, feltár­va a hiányosságokat, előtérbe helyezve a pozitív tapaszta­latokat, már a múlt esztendő­ben határozottan ösztönözte az idei termelési év kellő és alapos előkészítését, az 1989- es gazdasági-társadalmi fej­lesztési terv véglegesítését, mégpedig forradalmi mun­kásdemokráciánk vállalati fó­rumainak, a dolgozók köz­gyűléseinek cselekvő bevoná­sával és hozzájárulásával. Elmondhatjuk tehát azt, hogy a rajt pillanatában ren­delkeztünk mindazzal, ami a jó, ütemes és eredményes munkához feltétlenül szüksé­ges, értve ezen nem­csak a műszaki-anyagi alapot, hanem a tudományosan kidolgozott, a rendelkezésre­­álló termelő­erők reális kapacitásához ará­nyított terveket és programo­kat is, ami nyilván távolról sem jelenti azt, hogy nemzet­­gazdasági szinten, de a válla­latokon belül is ne lennének még fel nem tárt erőforrások többé-kevésbé rejtett vagy éppenséggel nem kamatozta­tott tartalékok, s azt sem, hogy korszerűsítéssel, a tudo­mányos-műszaki forradalom szüntelenül születő vívmá­nyainak bevezetésével, vagy csak egyszerűen a munka és a termelés jobb, ésszerűbb megszervezésével, a rend és a fegyelem erősítésével, az e­­gyéni és kollektív felelősség további szilárdításával ne le­hetne a tervezettnél is jobb e­­redményeket elérni, közös erő­feszítéssel az országépítő munkát nagyobb ütemre fogni. Erre villantott fényt külön­ben pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a­ három nagy és reprezentatív fővárosi ipari egységben — a Republica csőgyártó, a 23 August és a Román Gyapjú­fonoda vállalatban — tett munkalátogatása és­­ta­nácskozása, amelynek so­rán általános érvényű kö­vetkeztetéseket vonhattak le a gazdasági tevékenység fel­futtatása tekintetében alkal­mazandó módszereket illető­en, így Nicolae Ceausescu elvtárs a felkeresett vállala­tok dolgozói tanácsainak tag­jaival, munkásainak, tech­nikusainak és mérnökeinek más képviselőivel való talál­kozón, miután elégtétellel nyugtázta, hogy számos jó eredményt értek el, kidombo­rította. ,,A felkeresett válla­latok, akárcsak egyébként az összes fővárosi vállalatok, rendelkeznek minden szüksé­gessel a terv és a programok előirányzatainak jó körülmé­nyek közötti teljesítéséhez. Határozottabban rá kell térni azonban az összes programok, a korszerűsítési intézkedések gyakorlati végrehajtására, kezdve a legfontosabb problé­mákkal. Sokkal erélyesebben, forradalmi szellemben kell in­tézkedni, meg kell változtat­ni a korszerűsítési és tökélete­sítési gondolkodásmódot és koncepciót. Nem elégedhetünk már meg — amit egyébként megtanácskoztunk e három vállalatban tett látogatás fo­lyamán — két-három-négy százalékos tökéletesítési intéz­kedésekkel.“ Ezt a mélyen a realitásban gyökerező gondolatmenetét folytatva jutott el aztán nagy­szabású, kivételes elméleti és gyakorlati jelentőségű elvi megállapításokat tartalmazó január 26-i beszédében arra a következtetésre, hogy meg­valósítva a munka korszerű­sítésére és jobb szervezésére vonatkozó programokat, a je­lenlegi eszközök birtokában a következő négy-öt év alatt legalább 50 százalékkal nö­velhetjük az ipari termelést minden más beruházás nél­kül, nyersanyagok és tüzelő­anyagok többletmennyisége nélkül is, csak jobb szervezés­sel, ezek jobb felhasználásá­val és értékesítésével. Négy-öt év alatt tehát akár felével is növelhetjük az ipari Gyarmath János (Folyatása a 4. oldalon) „Munkálkodnunk kell széles demokratikus rendszerünk tevé­kenységének további tökéletesítéséért, kezdve a tulajdonosok, terme­lők és haszonélvezők közgyűléseivel, a dolgozók tanácsaival és a többi szervvel, biztosítandó a problémák széles körű megvitatását, a szükséges intézkedések megszabását az összes programok és hatá­rozatok teljesítése érdekében." NICOLAE CEAUSESCU Till JAVÍTÁSOKRÓL GIPSZEST ELŐTT GRAFIKON SZERINT HALAD A TRAKTOROK, BERENDEZÉSEK RENDBETÉTELE A CLUJ MEGYEI MNGÁ­KON Mind gyakrabban tekinget­nek a mezők felé a műhe­lyekből a földműves gépé­szek. Oka van ennek a kí­váncsiságnak, mert csak em­lék már a gépet és embert próbára tevő tavalyi határ­­beli munka, amikor kora reggeltől késő estig ültek a traktorok nyergében: szántot­tak, vetettek. De mi tagadás, miután magágyba hintették a jövő termését, az idei ke­nyérgabona magvait, s beta­karították a késő őszieket, még sokfelé hasítottak ba­rázdákat az ekékkel. Minder­re visszagondolnak, miközben serényen készítik elő a gépe­ket a mezei munka új idé­nyére, s hogy a határt nézik fél szemmel, annak az is oka, hogy imitt-amott a vékonyabb hólepel alól az őszi vetés zöldje villan elő. Egy bizonyos, kifelé tartunk a télből, s az évszak vége előtt sor kerül a gépszemlékre, s összegezik azt is, mivel kezdik legfonto­sabb munkájukat a szabad ég alatt, kinn a határban. Nem kevés munka várt a mezőgépészekre a téli napok­ban is Cluj megyében. Av­­ram Rus mérnök, a mezőgépé­szeti tröszt igazgatója tájé­koztatójából tudtuk meg, hogy a tervek szerint pár ezernél jóval több mezőgazdasági gé­pet és felszerelést kellett felülvizsgálni, kisebb-nagyobb rendbetételt és főjavítást el­végezni. Február 20 a gépjavítások befejezésének tervezett határ­ideje, lényegében tehát meg­kezdődött a visszaszámlálás a mezőgazdasági gépállomások­­­on, valamennyi részlegen. Ke­vés kivétellel ez az idénytenni­való grafikon szerint halad, az­az megfelelő ütemben végzik a gépek üzemképessé tételét. Bárkivel álltunk szóba a felkeresett egységekben, mind­­annyiuktól azt hallottuk, hogy idejekorán mérték fel a ten­nivalókat, tehát akkor, amikor még a határban nem fejezték be a munkát. Mindenik mező­­gazdasági gépállomás gépész­mérnöke gépjavítási tervet készített, megjelölve azt, hogy melyik típusból hány dara­bot kell üzemképessé tenni a téli­­ hetekben. Ezzel párhuzamosan­ össze­gezték azt is,­­ milyen alkat­részeket tudnak újrafelhasz­nálni, illetve felújítani, s mi­lyen alkatrészből mennyit szük­séges a műszaki-anyagi ellá­tó vállalat lerakatából besze­rezni. A magunk részéről hozzátesszük azt is, hogy esztendőről esztendőre javul­tak a munkafeltételek a mű­helyekben, Cimpia Turzii-n például még az elmúlt eszten­dő nyarán hozzáfogtak a bővítéshez a műhelyek kor­szerűsítéséhez. A mezőgépészeti tröszt i­­gazgatójának tájékoztatójából az is kiderült, hogy az eddigi­eknél határozottabban támasz­kodtak saját erejükre a javí­tóműhelyek dolgozói. Az évek során nagy gyakorlatra tettek Fejér László (Folytatása a 4. oldalon) KI A Kotoráni­i Egyesített Kenipari Vállalatban is újabb akciók folynak a ter­melés korszerűsítése érdeké­ben. Az egység a múlt év fo­lyamán a technológiai folya­matok tökéletesítése útján körülbelül 20 millió lejjel csökkentette a termelés a­­nyagi költségeit. Az idén a termékminőség javítása és a munkatermelékenység növe­lése érdekében újabb típusú, nagy sebességű szövőgépe­ket helyeznek üzembe ada­goló automatával, s ennek következtében az esztendő végére csaknem 14 millió lej árutermelés-többletet érhet­nek el. 3­ A borretti-i Villamos Erőmű Vállalat egysé­gei jelentették januári terv­feladataik határidő előtti teljesítését. A munka jobb szervezésével, az összes be­rendezések teljesítménymu­tatóinak folyamatos fenntar­tásával több mint 14 000 000 kilowattóra villamos ener­giát szállítottak le előirány­zaton felül az országos ener­getikai rendszernek, ebből több mint 13 000 000 kilowatt­órát a gyenge minőségű sze­net hasznosító hőerőművek állítottak elő. ■ A Tg. Mures-i Azo­­mure? Kombinát mun­kaközössége jelentette, hogy értékben 20 millió lejre ke­rekítette a külföldi megren­delőknek szánt műtrágya terven felüli mennyiségét. Az egység dolgozói ennek folytán határidő előtt telje­sítették januári exportfel­adataikat és előirányzaton felül több mint 5 millió lej értékű műtrágyát állítottak elő. HATÁRTALAN SZERETET, TISZTELET ÉS NAGYRABECSÜLÉS ÖVEZI A SZOCIALISTA ROMÁNIA NAGY HŐSÉT Üdvözlő táviratok Nicolae Ceausescu elvtárshoz születésnapja és hosszas forradalmi munkásságának évfordulója alkalmából a «. NICOLAE CEAUSESCU ELNÖKHÖZ INTÉZETT KÜLFÖLDI ÜDVÖZLŐ ÜZENETEK (5. old.) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FORRADALMI MŰVE lelkesítő téziseinek és útmutatásainak fényében A PÁRT ALKOTTA SZILÁRD EGYSÉG TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉSÜNK SARKKÖVE H­azánkban a szocializ­mus hatalmas, minden tevékenységi területet átfogó­ vívmányainak egyike a népnek a Román Kommu­nista Párt és főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs kö­rül és vezetésével kialakult szocialista egysége. A dolgo­zókat összefogó egység és szo­lidaritás szüntelenül erősödik, hazánk állandó és sokoldalú haladásának egyik fő hajtó­erejeként nyilvánul meg. Pár­tunk főtitkára úgy érté­kelte, hogy „a munkásosztály, a parasztság és a többi társa­dalmi kategória megbontha­tatlan egysége szocialista tár­sadalmi rendszerünk szikla­szilárd alapját képezi“. A fejlődésünk legfőbb haj­tóerejeként megnyilvánuló tár­sadalmi-politikai egység meg­teremtésével és megszilárdí­tásával kapcsolatos kérdéskör mélységesen tudományos, dia­lektikus megközelítését nyújt­ják Nicolae Ceausescu elvtárs elméleti munkái, mélyreható elemzése megtalálható az áp­rilisi tézisekben, akárcsak a A Román Kommunista Párt, Nicolae Ceausescu elv­társ szemléletében a román társadalom egysége és kohé­ziója történelmileg megalapo­zott. Az egység és a folyto­nosság elemei jelen voltak már a román nép etnogenezi­sének első momentumaiban is, s a függetlenségért és poli­tikai önállóságért, a nemzeti lét megvédelmezéséért folyta­tott küzdelem során szünte­lenül tovább fejlődtek, egyre inkább megszilárdultak. A ro­mán nép kialakulásának és egységes megnyilatkozásának történelmi körülményeire jel­lemző sajátosságok összessé­ge, a közösségi élet megszer­vezésének és működtetésének szerkezeti hasonlóságai a min­denkori elnyomók, a különbö­ző impériumok uralmi törek­vései elleni harcban nyilvá­nultak meg a legerőteljeseb­ben. Rendkívül sokatmondó e tekintetben a különböző vidé­keken élő románok törekvé­seinek azonossága, áldozatos forradalmi munkásdemokrá­cia 1988. novemberi magas fórumán előterjesztett nagy jelentőségű expozéban. Az e dokumentumokban megfo­galmazott értékelésekből és következtetésekből kiviláglik, hogy a nép akarat- és akció­egysége történelmi fejlődé­sünk sarkköve,­ hiszen a dol­gozók valamennyi kategóriá­jának egységéből és szolidari­tásából­ fakadnak az összes nagy megvalósítások, amelye­ket népünk a szocialista for­radalom és építés éveiben, és főként a párt IX. kongresszu­sával kezdődő — Románia e­­gész történelmében a leggyü­mölcsözőbb — időszakban ért el. A nemzet egyre szilárdabb egysége pártunk körül, a mo­dern Románia megteremtője, Nicolae Ceausescu , elvtárs kö­rül, egyszersmind hazánk nagyszerű távlatai valóra vál­tásának biztosítékát, azt az a­­lapot jelenti, amelyre a dol­gozóknak a szocializmus és a kommunizmus magasztos esz­méibe vetett hite támaszko­dik­ küzdelmük a történelem sú­lyos megpróbáltatásai ellen. Népünk egységének ereje és hatékonysága magasabb szint­re emelkedett a munkásosz­tály és annak forradalmi párt­ja megjelenésével, melynek történelmi szerepe és mozgó­sító ereje egyre inkább foko­zódott a közös munka és harc hevében mind az anyagi és szellemi értékek létrehozásá­nak és diverzifikálásának te­rén, mind pedig a társadal­mi-politikai, forradalmi tevé­kenység, a haza területi in­tegritása, függetlensége és szuverenitása megvédelme­­zésének szintjén. „Saját ta­pasztalataink alapján teljes megalapozottsággal kijelent­hetjük — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs —, hogy a munkásosztály és poli­tikai erőinek egysége, az egy­séges munkáspárt megterem­tése, akárcsak valamennyi an­tifasiszta, demokratikus és hazafias erő széles körű egy­sége döntő tényezők voltak a reakció, a belügyekbe való imperialista beavatkozási kí­sérletek legyőzésében, a szo­cialista forradalom megvaló­sítására való rátérésben, a szocializmus győzelmében Ro­mániában“. Az RKP, Nicolae Ceausescu elvtárs szemléletében társa­dalmunk egysége és kohéziója — mint minden élő szervezet esetében — valamennyi össze­tevője egységének eredmé­nye. Ezzel kapcsolatosan a párt programjellegű dokumen­tumai a materialista dialekti­ka fényében elemzik, értéke­lik valamennyi társadalmi osztály és réteg helyét és sze­repét a román társadalom fej­lődésében és működésében, a politikai rendszer­­minden in­tézményét és szervét, amely a nemzet élő, alkotó energiái egyesítésére és megszilárdí­tására összpontosította és összpontosítja erejét és ha­táskörét. Ebben az egységben rejlik a magyarázata annak, ahogyan pártunk, és vezetésé­vel az összes többi társadal­mi és politikai erő, a széles néptömegek — teljes eszmei és akcióegységben végre­hajtotta az antifasiszta és an­­tiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradal­mat, majd — a teljes politikai hatalom meghódítását követő­en — a mélyreható, szocialis­ta jellegű forradalmi átalakí­tásokat, amelyek alapjaiban változtatták meg hazánk ar­culatát, a nemzet egész gaz­dasági, társadalmi és szellemi életét. Minden különbség nélkül valamennyi dolgozó , egységé­nek és összeforrottságának gazdasági alapja a termelőesz­közök feletti szocialista tu­lajdon, annak szüntelen erő­sítése és fejlesztése. Ezen az alapon a társadalmi osztályok és rétegek új társadalmi, po­litikai és gazdasági viszonyo­kat alakítottak ki egymás között. E kapcsolatok alapvető jellegzetessége a legfőbb kö­zös cél — az egész nép anya­gi és szellemi jólétének nö­­ lk­e Gheorghe egyetemi előadótanár (Folytatása az 5. oldalon) Mély történelmi gyökerek MOZGÓSÍTÓ VERSENYFELHÍVÁSOK (2. oldal)

Next