Előre, 1989. június (43. évfolyam, 12906-12931. szám)
1989-06-01 / 12906. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLIII. évfolyam 12 906. szám 1989. június 1., csütörtök 4 oldalára 50 iráni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ELNÖKLETÉVEL ÜLÉST TARTOTT AZ ÁLLAMTANÁCS F. év május 30-án, kedden ülést tartott az Államtanács Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke elnökletével. Az ülés munkálatain meghívottként részt vett a kormány első miniszterének több helyettese, miniszterek, más központi szervek vezetői, a Nagy Nemzetgyűlés egyes állandó bizottságainak elnökei. Az ülés keretében az Államtanács megvitatta és elfogadta a törvényerejű rendeletet azon mezőgazdasági termelőszövetkezetek tekintetében, amelyek a hitelekből és kamatokból származó egyes adósságok törlésében részesülnek. A Nagy Nemzetgyűlés által nemrégiben Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezésére elfogadott 1/1989 sz. törvény alapján kidolgozott törvényerejű rendelet minden egyes egység gazdasági-pénzügyi helyzetének elmélyült elemzése alapján konkréten meghatározza a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és szövetkezetközi gazdasági társulásokat, amelyek adósságát eltörlik, valamint azok hitelekből és kamatokból származó adósságainak nagyságát. A törvényerejű rendeletet korábban megvizsgálta és kedvezően véleményezte a Törvényelőkészítési Tanács. A továbbiakban az Államtanács megvitatta és jóváhagyta a jelentést a konklúziókról, amelyek a Nagy Nemzetgyűlés állandó bizottságai által az Államtanács megbízásából végzett elemzésekből fakadnak azzal kapcsolatban, hogyan valósul meg a párt politikája a következő tevékenységi területeken: — Az Ipari és Gazdasági-Pénzügyi Tevékenységi Bizottság elemezte, hogyan alkalmazzák és tartják tiszteletben az elektrotechnikai ipari egységek a termelés, különösképpen az exporttermelés minőségére vonatkozó törvényeket és programokat, valamint a Gépipari Minisztérium és a minisztérium egységes dolgozói tanácsainak tevékenységét, hogy valóra váljanak a dolgozók közgyűlései által elfogadott határozatok. A Mezőgazdasági, Erdő- és Vízgazdálkodási Bizottság elemezte a Nagy Nemzetgyűlés által az 1/1976 sz. törvénnyel elfogadott, a hidrográfiai medencék rendezésére vonatkozó országos távlati program célkitűzéseinek megvalósítási stádiumát, valamint a gyümölcskertészeti törvény alkalmazási és tiszteletben tartási módját. Az Oktatási, Tudományos és Kulturális Bizottság elemezte, hogyan teljesíti a felsőoktatási kutatás a tudományos kutatás, a technológiai és műszaki fejlesztés programjaiból fakadó feladatait és hogyan járul hozzá beilleszkedéséhez az oktatásba és a termelésbe. Az Egészségvédelmi, Munkaügyi, Társadalombiztosítási és Környezetvédelmi Bizottság elemezte, hogyan alkalmazzák és tartják tiszteletben a munkavédelmi szabályozásokat az Iparépítkezési Minisztérium egységeibőn. . A Néptanácsügyi és Államigazgatási Bizottság elemezte, hogyan alkalmazzák és valósítják meg a párthatározatokat és a törvényes előírásokat a falusi települések szisztematizálásával kapcsolatban Neamt, Satu Mare és Teleorman megyében, valamint hogyan alkalmazzák és tartják tiszteletben a törvényes előírásokat a területi önigazgatás és a lakossági önellátás terén Arad, Iași és Prahova megyében. Az Alkotmány- és Jogügyi Bizottság elemezte, hogyan alkalmazzák és tartják tiszteletben a törvényes előírásokat a szocialista egységek közötti vagyonjellegű viták megoldása, tekintetében. Az előterjesztett jelentéssel, a bizottságok által végzett elemzésekkel, azon szervek által kidolgozott tervekkel és intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek tevékenységét elemezték, felszólalt az Államtanács több tagja, a kormány első miniszterének több helyettese, miniszterek, más központi szervek vezetői, akik arra hivatott javaslatokat tettek, hogy hozzájáruljanak a tevékenység javításához, a jelzett hiányosságok elhárításához, a rend és a fegyelem erősítéséhez, a munkaközösségek felelősségének növeléséhez a tervfeladatok és a jóváhagyott programok teljesítésében, a termékek műszaki és minőségi színvonalának emeléséhez, az egész tevékenység tökéletesítéséhez az önigazgatás és önellátás elvei alapján, valamint a párthatározatok és az ország törvényei szigorú betartásához és alkalmazásához az összes tevékenységi szektorban. Az Államtanács ülése keretében úgyszintén megvitatták és jóváhagyták a bizottsági jelentést a dolgozók Államtanácshoz intézett javaslatai, észrevételei, panaszai és kérései megoldására vonatkozó tevékenység elemzéséről és a jelentést a dolgozók Minisztertanácshoz, minisztériumokhoz, az államigazgatás más központi szerveihez intézett javaslatai, észrevételei, panaszai és kérvényei megoldására vonatkozó tevékenységről 1988-ban. A napirend folytatásaként az Államtanács megvizsgálta és jóváhagyta a beszámolót a Legfelsőbb Törvényszék által kifejtett tevékenységről és a jelentést Románia Szocialista Köztársaság Főügyészségének szervei által kifejtett tevékenységről 1988-ban. Az ülés keretében megvitatták és jóváhagyták az elemzések programját, amelyeket az Államtanács megbízásából 1989-ben ejtenek meg a Nagy Nemzetgyűlés állandó szakbizottságai azzal kapcsolatban, hogy az állami szervek hogyan váltják valóra a pártpolitikát és biztosítják a törvénybe alkalmazását különböző tevékenységi területeken. Az Államtanács úgyszintén megoldotta a folyó tevékenység egyes problémáit. Az Államtanács napirendjén szereplő problémákkal kapcsolatban felszólalt NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke. Elvtársak! Himi ceausescu Eims besive Ennek az ülésnek a keretében jóváhagytuk a törvényerejű rendeletet azzal kapcsolatban, hogy eltörlik 3742 mezőgazdasági egység 113 milliárd lejes adósságát. Mint a Központi Bizottság plenáris ülésén, a forradalmi munkásdemokrácia szerveiben megvitatásra kerültek, ezek az intézkedések kivételes fontossággal bírnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevékenységénél a TejRíütélér szempontjából. Az intézkedéseknek oda kell hatniuk, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége, a Mezőgazdasági Bank és a pénzügyi szervek munkálkodjanak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és szövetkezetközi gazdasági társulások tevékenysége erősítéséért és tökéletesítéséért, a termelési tervek, az új agrárforradalom célkitűzései valóra váltásáért. Meg kell teremtenünk a feltételeket, hogy viszonylag rövid idő múlva ne legyen rentabilitás nélküli, az önfinanszírozási és tökéletesítési kapacitás erőteljes növelési lehetősége nélküli mezőgazdasági termelőszövetkezetünk és szövetkezetközi gazdasági társulásunk — hogy ne legyen többé szükség hitelek folyósítására. Ez annál is fontosabb, mivel három évvel ezelőtt új előlegfolyósítási rendszert vezettünk be, amelynek biztosítania kell a mezőgazdasági egységek tevékenységének egész lebonyolítását, anélkül, hogy szükség lenne hitelekért való folyamodásra. Hangsúlyozom ezt, mert ezen elv bevezetése után a bankok, a Pénzügyminisztérium tovább folyósított hiteleket is, ami a törvényes előírások igen súlyos megszegését jelenti, de jelenti a nem megfelelő tevékenységet is a bank és pénzügyi szervek részéről. Ezt az intézkedést megvalósítva, az állam által nagy támogatást és segítséget nyújtva a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, a szövetkezeti parasztságnak, le kell vonnunk a szükséges konklúziókat a szövetkezeti egységek tevékenységének, de a mezőgazdasági szervek, a Mezőgazdasági Országos Tanács, a Pénzügyminisztérium, a bankok tevékenységének tökéletesítése szempontjából is, hogy növekedjék a felelősség az összes tevékenységi területeken. Ily módon munkálkodva oda hatunk, hogy ez az intézkedés — amely rendkívül jelentős mezőgazdaságunk számára — a jövőben jó eredményeket hozzon a mezőgazdaság előtt álló célkitűzések valóra váltásában, elvezessen a termés növeléséhez, a parasztság életszínvonalának emeléséhez, a mezőgazdaság hozzájárulásának gyarapításához, az ország általános fejlesztéséhez. Úgyszintén elemeztünk a Nagy Nemzetgyűlés állandó bizottságai által előterjesztett több jelentést, nagyon fontos tevékenységi területek egész soráról. Számos észrevételt és javaslatot tettek, azokat nyomon kell követni, hogy biztosítsák valóra váltásukat. De mit szeretnék hangsúlyozni? Úgy vélem, szükséges, hogy a jövőben munkaprogramunk a bizottságoknál is úgy legyen megszervezve, hogy ne egyszer találkozzunk az év végén vagy kezdetén ilyen sok elemzésre kerülő problémával. Gyakorlatilag oly módon kell tervszerűsítenünk a bizottságok tevékenységét, hogy havonta, vagy legtöbb kéthavonként biztosítsuk a minisztériumoknak a tevékenységükről szóló jelentés előterjesztését, kiegészítve ezen bizottságok megállapításaival. Véleményem szerint a bizottságoknak igényesebbeknek kell lenniük, ne csak általános megállapításokat tegyenek, hanem intézkedéseket is javasoljanak, amikor erre szükség van, szankcionálási intézkedéseket is — a Nagy Nemzetgyűlés bizottságaira háruló alkotmányos jog alapján. Járjunk el oly módon, hogy a Nagy Nemzetgyűlés bizottságai részéről ne legyen formális az ellenőrzés, hanem az valósan segítsen a hiányosságok, a hibák felszámolásában, a felelősség növelésében, az egész tevékenység tökéletesítésében, az önigazgatás és önálló pénzgazdálkodás elvei alapján. Biztosítsuk a demokratikus szervek, a dolgozói tanácsok, más szerveink minél jobb feltételek közötti működését, mert másként, ahogyan előterjesztik, a jelentések és az intézkedések nagyon „megértőek“ — hogy ne mondjak többet — és elhitetik a miniszterekkel és a minisztériumi vezető tanácsokkal, hogy nincs semmilyen veszély, úgy dolgozhatnak, ahogy korábban, hogy időnként felhívják a figyelmüket, ők pedig önbírálatot gyakorolnak és a dolgok mennek tovább maguktól. Szeretném, hogy ez az ellenőrzés ne legyen formalitás, legyen az igényes ellenőrzés eszköze, kapcsoljuk szorosabban a munkásellenőrzéshez is, a pénzügyi ellenőrzéshez is, a közügyi ellenőrzés, a néptömegek ellenőrző bizottsági részvételéhez is. Sokkal fontosabb és ezért fejlesztenünk kell az összes állami, gazdasági és társadalmi szerveink ellenőrzését és igényességét az ország törvényeinek határozott alkalmazásában az összes tevékenységi területeken. Ilyen összefüggésben úgy vélem, felül kell vizsgálnunk és tökéletesítenünk kell a bizottságok tevékenységét. Talán jó lenne vitát szervezni e bizottságok elnökeivel, alelnökeivel, hogy vonjanak le ők is konklúziókat és ne csak átnyújtsuk nekik a problémák jegyzékét, amelyeket meg akarunk vitatni, hanem hívjuk fel a figyelmüket arra, hogyan munkálkodjanak tevékenységeik jobb feltételek közötti kifejtéséért. A dolgozói levelek megoldására vonatkozó jelentés tekintetében már beszélgettünk erről a problémáról április hónap folyamán. Szükséges, hogy az Államtanácsnál és a Minisztertanácsnál is fordítsanak nagyobb figyelmet az illető problémák megoldására. Vannak levelek, amelyek az állami szervek és az aktivisták tevékenységére vonatkoznak különböző tevékenységi szektorokban, ezeket a leveleket valóban elemezni kell és megfelelő választ kell rájuk adni, rámutatva a hozott intézkedésekre is. Az észrevételek között sok a jogos, de nem hoznak megfelelő intézkedéseket. Még az Államtanácsnál is felül kell vizsgálnunk a levelekkel foglalkozó szektort, vagy legyen egy olyan szervünk, amely nyomon követi a szükséges intézkedéseket és vigyük végig a dolgokat. Vannak bizonyos ügyek ezekben a levelekben, amelyek fel kell hogy keltsék figyelmünket. Egyes munkaközösségek, egyes vállalatok túl könnyedén kezelik a munkaszerződések felbontását. Nekünk elsősorban abból kell kiindulnunk, hogy egyetlen ember sem maradhat munkahely nélkül. Egy ember leváltható egy munkahelyről, de munkaszerződésének felbontása anélkül, hogy más helyet biztosítanának számára, ahol dolgozzon, egyetjelent issa ember utcára tevésével. Már felhívtam a figyelmet ezekre a dolgokra. Nekünk nem szabad utcára tenni embereket. Foglalkoznunk kell velük, függetlenül attól, hogy ez nehezebb, de a vállalatnak foglalkoznia kell az emberekkel, gondoskodnia kell róluk. A szakszervezetek sem teljesítik kötelességüket e tekintetben! A pártszervezetek sem, a dolgozói tanácsok sem! Könnyebb felbontani a munkaszerződést. A törvény révén a vállalatoknak joga van a munkaszerződés felbontásához, de gondolnunk kell arra, mit teszünk ezzel az emberrel, az utcára küldjük? Ennek az embernek valahol dolgoznia kell! Feltétlenül szükséges, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az emberek iránti gondoskodásra, hogy biztosítsuk számukra a megfelelő munka- és életfeltételeket. Ami a Románia Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Törvényszékét és Főügyészségét illeti, valóban ezek megfelelő, elég fokozott tevékenységet fejtettek ki. Az itt ismertetett adatok igen sokatmondóak e szempontból. Úgy vélem, hogy e téren is tekintettel kell lennünk ezen szervek tevékenységének bizonyos fokú tökéletesítésére és a hangsúlyt elsősorban a megelőzés oldalára kell helyeznünk. Általában nem elemezzük és nem követjük nyomon kielégítően a bíráskodási bizottságok, azon bizottságok tevékenységét, amelyekkel rendelkezünk az intézményekben, az összes vállalatokban, a községekben, gyakorlatilag az összes tevékenységi területeken. A bíráskodási bizottságok jó eredménnyel fejtenek ki bizonyos tevékenységeket. Növelnünk kell e szervek felelősségét és hatáskörét és ilyen öszszefüggésben hangsúlyozni szeretném a dolgozói közgyűlések és a dolgozói tanácsok szerepét. Ne legyen olyan probléma a vállalatokban, a szövetkezetekben, ahol bíráskodási bizottságokkal rendelkezünk, amelyet előbb ne vittek volna át ezeken a bizottságokon, kivéve a különösen súlyos ügyeket. Egyébként mindennek — elsősorban — a bíráskodási bizottságok, a dolgozói tanácsok, közgyűlések hatáskörébe kell tartoznia és csak ha ezek nem jutnak konklúzióra, vagy úgy vélik, hogy a bírósági szervekhez kell fordulni, csakis akkor jussanak el ezekhez a szervekhez. De egyébként oldják meg ott az ügyeket, a vállalatokban, a mezőgazdasági szövetkezetekben. Szóltam egy sor közgyűlésről, amely ilyen problémákat elemzett , és csak a súlyos kihágások jutottak el a bírósági szervekhez. Leszögeztük, hogy egyes problémákat a közgyűlések és a bizottságok keretében vitatunk meg. Az eredmények jobbak, mivel az emberek ismerik az ügyeket és a törvényszegéseket még keményebben is bírálják el, mint a bírósági szervek. Tehát növelni kell a közgyűlések szerepét, növekedjék a bíráskodási bizottságok, a dolgozói tanácsok szerepe e tekintetben és csakis nagyon súlyos eseteket kell a bíróságra küldeni. Azért hoztuk létre ezeket a szerveket. Intézkedni kell szerepük növeléséért! Általában tökéletesítenünk kell az Államtanács és a Nagy Nemzetgyűlés bizottságai tevékenységét, az ülésszakok között, a forradalmi munkásdemokrácia szerveinek tevékenységét, a dolgozókkal, a néptömegekkel való széles együttműködésben, az összes tevékenységi területeken. Ez képezi az egyik különösképpen fontos problémát, hogy tökéletesedjék szerveink tevékenysége az összes területen, erősödjék a felelősség és a rend a gazdasági és társadalmi fejlesztési tervek, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére vonatkozó pártprogram töretlen valóra váltásában. A PÁRTUNK EMBERKÖZPONTÚ POLITIKÁJÁNAK KÉZZELFOGHATÓ MEGNYILATKOZÁSA JÚNIUS ELSEJÉTŐL KEZDVE ÚJABB DOLGOZÓI KATEGÓRIÁK JAVADALMAZÁSÁT EMELIK a mai szocialista valóságunk egyik legjellemzőbb jegye országépítő célkitűzéseink társadalmi célirányossága. Gazdaságfejlesztésünk egész rendszere, sajátos jellege, dinamikája mindmind egyetlen közös célt szolgál: a korszerű életminőség megteremtését ,nemzetiségi különbség nélkül minden állampolgár számára. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs fölbecsülhetetlen elméleti és gyakorlati értékű beszédeiben és expozéiban mindannyiszor hangsúlyosan utal erre az összefüggésre, a kezdeményezéseire foganatosított intézkedések, melyek az élet-, színvonal állandó emelését célozzák, a tények erejével igazolják államunk elnöke szüntelen gondoskodását valamennyiünk jólétéről, biztos jövőnkról. Az RKP KB legutóbbi plenáris ülésén mondott beszédében meggyőzően áll előttünk e két pillér, amikor így fogalmaz: „Az ipari termelés ebben az évben több mint 50 százalékkal nagyobb, mint 1980-ban volt. A mezőgazdasági termelés csaknem 1,5-szeresen lesz nagyobb. A lakosságnak eladott áruk volumene, folyó árakon 40 százalékkal nagyobb." És közvetlenül ezután rátér az életszínvonal emelésének egyik legfontosabb komponensére, a javadalmazásra. „A javadalmazási összalap ebben az időszakban körülbelül 60 százalékkal, az átlagjavadalmazás körülbelül 50 százalékkal növekedett. Mint ismeretes, az 1981—1989-es években kétszer emelkedtek a javadalmazások és a nyugdíjak. Ebben az évben augusztus 1-jéig befejeződik a második javadalmazás- és nyugdíjemelés." Ugyanebbe a kérdéskörbe tartozik az állami családi pótlékok arányának alakulása, amely lényeges összetevője a családi költségvetésnek, a gyermekgondozás anyagi alapjának. A jelzett időszakban az állami családi pótlék 70 százalékkal emelkedett, amely a növekvő javadalmazással együtt fontos komponense az életszínvonal szüntelen javulásának, a jó társadalmi közérzet megteremtésének. Természetesen, az életminőség alakulásában, miként arra pártfőtitkárunk is kitér a plénumon tartott beszédében, megkülönböztetett szerepet (Folytatása a 2. oldalon) JÚNIUS 1 - NEMZETKÖZI GYERMEKNAP SZOCIALISTA ORSZÁGÉPÍTÉSÜNK BIZONYOSSÁGA: GYERMEKEINK BOLDOGSÁGÁÉRT MUNKÁLKODUNK S FORRADALMMAS JELENÜNK. JÖVŐNK JEGYÉBEN nép, korszakos elhatározásaink, forradalmas munkálkodásunk fontos pillanataiban gyermekeink éppen úgy mellettünk állnak, éppen úgy részt vesznek döntéseinkben, mint a mindennapi élet apró-cseprő eseményeiben. Ez a jelenség nem elszigetelt, nem korlátozódik családokra vagy kisebb-nagyobb közösségekre, hanem jogosan mondható ki: pártpolitikánk egyik következetesen jellemző jegye. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs a szocialista országépítés nagy művének szerves részeként értékeli, végtelen figyelemmel, gondoskodással és a távlatoknak is sokrétűen adózó támogatással vigyázza a gyermekek, az ifjú nemzedék testilelki épülését, gyarapodását, harmonikus fejlődését. Nemrégiben szocialista építésünk, népünk szorgalmának és odaadásának nagy győzelmét vehettük számba, azt, hogy hazánk végérvényesen felszámolta küladósságait. A jelkép erejével hatott az a mód, ahogyan a gyermekek, az ifjú nemzedék ezzel kapcsolatosan kifejezte forró háláját. A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakán, ahol pártunk főtitkára méltatta e gazdaságpolitikai eredmény jelentőségét — virággal, mosollyal, sok-sok szeretettel valósággal berobbantak a pionírok és a haza sólymai. A pöttömnyi emberkék körülvették államunk elnökét, Nicolae Ceausescu elvtársat, Elena Ceausescu elvtársnőt és vidám szívük teljes melegével köszöntötték őket. E szimbólumértékű esemény, érzelmi hatásán túl az ifjú nemzedék számára értékes gazdasági- politikai tartalmat is hordoz. A küladósság teljes felszámolásával, azzal, hogy országunk teljesen független gazdaságilag is, politikailag is, tulajdonképpen gyermekeink, az ifjú nemzedék jelenét és jövőjét, annak anyagi alapját szilárdítjuk meg, teremtünk árnyaltabb lehetőségeket a szárnyaló álmok életbe ültetésére. A gyermeki elképzelések maradéktalan megvalósulását szolgálja immár a legközvetlenebb módon oktatási hálózatunk szüntelen differenciálódása, a gazdasági-társadalmi igényekhez és a jövendő követelményeihez simuló sokoldalú gyarapodása. Az ifjúnemzedék sorsa, jövendője iránti gondoskodás meggyőző jele, hogy a korszerű nevelés és képzés kérdéskörei a legmagasabb párt- és állami fórumok állandó figyelmének sugarában állnak. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága nemrég sokoldalú rendszerében és a továbbfejlesztés igényével tárgyalta az oktatás magasabb szintre emelésének kérdéseit, szoros összefüggésben az országfejlesztés jelenlegi stádiuma, valamint távlati programjai követelményeivel. A gondoskodás, a megkülönböztetett figyelem nyilatkozott meg abban, hogy a legfelsőbb pártszerveknek gondjuk van arra is, hogy a korábban termelésbe kerülő ifjú állampolgárok, a 10 osztályt végzettek tovább gyarapíthassák általános műveltségüket, gazdagíthassák tudásukat a líceumi oktatás esti tagozatain. Egy adott koron túl a gyermeki szótár alapszava: a tanulás, amely a személyiségformálás és a felnőttéválés rendkívüli hatású tényezője, legfontosabb impulzusa. Méltán hangsúlyozta pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs a gyermekekhez, az ifjú nemzedékhez intézett szavaiban: „Sajátítsátok el alaposan a tudomány és a technika legújabb vívmányait, az ember és az emberiség újabb és újabb felismeréseit, minden tevékenységi területen, hogy kiváló ismeretekkel, alapos felkészültséggel rendelkező honpolgárai legyetek Romániának, hogy holnap munkahelyeteken biztosítsátok hazánk összes fejlesztési törekvéseinek valóra váltását, biztosítsátok egész nemzetünk szüntelen haladását és a civilizáció mind magasabb szintre való emelkedését.“ Hazánk oktatási hálózata jelenlegi struktúrájában értékesen és hatékonyan láthatja el a művelés funkcióját, ugyanakkor alapvető szerepet vállal a jellemformálás, a nyiladozó értelem pallérozása felelősségteljes munkájában. Gyermekeink, a jövő ígéretének beteljesülése, erkölcsi arculata alakulása fontos számunkra, mint a szemünk fénye. Pártunk főtitkára kezdeményezésére az iskolák, a tanulók különféle szervezetei a forradalmi nevelés iskoláivá váltak. Sokoldalúan elplántálják gyermekeinkben a forradalmi magatartás alapkövetelményeit, amelyek jelentős vonulatai: az új szüntelen áhítása és igény arra, hogy állandóan birtokba vegyük azt, valamint a munkához való korszerű viszonyulás meggyökereztetése. A hazasólymai, a pionír- és KISZ-szervezetek legnemesebb feladata az új ember vonásainak megalapozása már ilyen zsenge korban, hogy ezekre bizton épüljön majd a felnőtt személyiség társadalmilag értékes, emberileg mélyen rokonszenves arculata. Az ártatlan-szép tekintet teljék meg a tudás, a megismerés vágyával és a gyermek a társadalom által rendelkezésére bocsátott valamennyi lehetőséget fordítson javára, hogy becsülettel, magasabb szinten, ragyogó perspektívákban állhasson be abba a sorba, mely megvalósítja a nemzedékek végtelen sorának aranyálmát, a kommunizmust A gyermek számára az előző nemzedékek példamutató tettei modellt, követendő utat jelentenek. E tényező értelem- és érzelemformáló jelentőségére mutatott rá pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs, amikor hangsúlyozta: „Ugyanakkor — és ezt soha se feledjétek — tanulnotok kell, hogy megismerjétek a nép harcosmunkás történetét, a hazafiak, a forradalmárok, a kommunisták forradalmi harci múltját. Egy pillanatra se feledjétek, hogy csakis úgy szolgálhatjátok valóban a haladás érdekeit, a román nép fejlődésének érdekeit, ha minden körülmények között forradalmárokként cselekedtek!" A ma társadalma, a soha nem álmodott beteljesülésekben gazdag Nicolae Ceausescu-korszak valóban forradalmi struktúrával szolgálja a gyermeki formálódást — az oktatás mellett számtalan más, gazdaságitársadalmi tényező, feltétel önzetlen és sokrétű felvonultatásával. A korszerű életminőség valamennyi eleme — kezve a (Folytatása a 3. oldalon) • CSUPA ÖRÖM • A JÁTSZÓK FÖLÉ HAJOLVA ® KÖTELESSÉG, MELY BOLDOGSÁG FORRÁSA IS • ÉLETKÉPEK - EMBERKÉK ÉRKEZNEK • OKTATÁS ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM “ SZÁMADATOK TÜKRÉBEN (3. oldal) ,,Nagyszerű feltételekkel rendelkeztek, kedves fiatalok és gyermekek! Használjátok ki mindezeket a nagyszerű feltételeket, hogy méltó és szabad emberekké nevelkedhessetek, hogy szabad és független ország — a szocialista Románia — méltó honpolgáraivá válhassatok! Ti képviselitek Románia jövőjét! Tanuljatok és ismét csak tanuljatok, hogy biztosítsátok hazánk boldog jövőjét!11 NICOLAE CEAUSESCU *