Romániai Magyar Szó, 1992. július (4. évfolyam, 769-795. szám)
1992-07-01 / 769. szám
ROMÁNIAI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP - BUKAREST NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL „Tudósításkonzervek“ Mielőtt még mondandóm lényegére térnék, be kell avatnom a tisztelt olvasót a tévé- avagy rádióhíradó készítésének egyes műhelytitkaiba, melyeket történetesen én is ismerek. A híradó, amint önök is megfigyelhették, többnyire tudósításokból áll. A tudósításokat a tudósítók készítik, akiket sok esetben a szerkesztő bíz meg egy bizonyos téma feldolgozásával, küld ki egy bizonyos helyszínre, máskor pedig ők maguk keresnek témát. Hogy mi kerül be a híradóba és mi sem, vagyis az, hogy a tévé miről informálja este 8 órakor az ország lakosságát, szigorúan a szerkesztőtől függ, aki a román televízió esetében rendszerint egyszemélyben a műsorvezető is. A híradóban vannak napi tudósítások és vannak elálló, afféle konzerv anyagok. A napi anyagok szigorúan a nap eseményeihez kapcsolódnak, másnapra elvesztik érvényességüket, fontosságukat. Ilyenek a kormány, az államelnökség, a parlament hívei, külföldi vendégek romániai látogatásához, évfordulókhoz kapcsolódó hírek. A tartós anyagok nem dátumhoz kötöttek, lényegében mindegy, hogy mikor mennek adásba. Ilyenek a statisztikák, közvélemény-kutatások eredményei, hogy a pópa hány éve szolgálja a mioritikus Maros megyei magyar környezetben állandó veszélyeknek kitett maroknyi román ortodox gyülekezetet; hogy a nagylaki határátkelőhelyen egyre gyarapodik azoknak a fegyvereknek a gyűjteménye, melyeket illegálisan próbáltak behozni az országba (természetesen Magyarországról), és ilyenek Sebastian Domozina craiovai tudósításai is, melyekből rendszerint megtudhatjuk, hogy a vállalat derekasan állja a nehéz idők megpróbáltatásait, az év első felében ennyi és ennyi profitot termelt, és termékei számos ország piacain keresettek ... stb. Tudósításból rendszerint minden napra több gyűl össze, mint amennyi a 35 perces híradóba befér, de néha az is megesik, hogy alig sikerül megtölteni az adásidőt. Ez utóbbi inkább a nyári uborkaszezonban, eseménytelen hétvégeken fordul elő. Hogyha sok az anyag, akkor természetesen a nem romlandó tudósítások kerülnek a tartaléklistára. De ugyanoda kerülhetnek akkor is, hogyha a szerkesztő nincsen megelégedve a tudósítás tartalmával, minőségével, esetleg végkicsengésével. És most következik az, amiért lényegében tollat ragadtam. Figyeljük csak meg, hogy amikor Cornelius Rosiianu szerkeszti a tévéhíradót,rendszerint előkerül egy-egy (többnyire Maros megyei) tartósított „tudósításkonzerv“, amelyik ki tudja hány napja várja, hogy végre C.R. kerüljön sorra. Ezeket a sok esetben könnyfakasztó, kellőképpen „hazafias“ és magyarellenes konzerveket, úgy tűnik, más szerkesztők szívesebben kihagyják az adásból, vagy átengedik a hozzájuk tartozó hírnévvel együtt Rosiianu kollégának. De az objektivitás kedvéért azt sem szabad elhallgatnunk, hogy a demokratikus átalakulások C.R. munkájában is megmutatkoznak. Talán koppintottak egyet-kettőt az orrára, mondván, hogy: „nana fiú, azért csak őrizd meg a látszatot“, mert amint észrevehették, az utóbbi időben nemigen látni vendégeket a stúdióban. Hiszen Önök is emlékezhetnek azokra az időkre, amikor C.R. híradóiban majdhogynem rovatszerűen jelen voltak a V.R. kulturális szervezet szószólói. Most viszont már a félretájékoztatás burkoltabb módjait kell megkeresni. Ilyen volt például az, amikor június 9-én, két nappal a tanügyi törvénytervezet ellen meghirdetett országos RMDSZ- tiltakozó akció előtt Septimiu Kraus képviselőt, a parlament tanügyi bizottságának vezetőjét kérdezték meg arról, hogy mit is akar az RMDSZ? Nem lett volna szerencsésebb ez ügyben egy illetékes tisztségviselőt vallatóra fogni? lehet, hogy , igen, ám az adás szerkesztője aznap épp Cornelius Rosiianu volt, így hát... GAZDA ÁRPÁD Napról lapra VAJON? Egy honatya beszéde során egyszer csak közbeszúrta: „Ez az én véleményem“. És gyúrta tovább a szöveget. Vajon e megjegyzés előtt és után kinek a véleményét szajkózta? SZÁSZ JÁNOS Júliusi ima Urunk, aratásra készülődnek a kezek, s ahol vetett az ember, ott arat is. Áldd meg mezőinket, add, hogy bő termést ontson a nyár, s kenyér legyen belőle az asztalokon. De nevelj olyanná bennünket, hogy a kenyeret mindennap hálával tudjuk megszegni. Tudjuk, Atyánk, azt is, hogy ki mit vét, azt arat, s mondhatjuk tovább, ki mint vet, úgy arat. Úgy szeretnénk, ha most azt mondhatnánk el júliusi imánkban, hogy mi igyekeztünk jól vetni s jót vetni. "Közöttünk jársz Jézus Krisztusunk, megszólalsz a Magvető példázatában és kijelented, hogy „a mezeik fehérek az aratásra“. Te igazán látod, hogyha jól soját vetettünk. Mi a csend és békesség napjaival akartuk széppé tenni mezőinket. Tőled kértünk bölcsességet, hogy az legyen hegyen-völgyön elvetve. Sokszor nyúlt kezünk, eszünk a türelmetlenség „szemet szemért“ magvaihoz. S most, hogy szégyellnénk, ha csak gyűlöletkalászok nőnének mezőinken. De hát, Atyánk, vannak nekünk egyáltalán mezőink? Ahol vetettünk szeretetmagvakat gyermekszívekbe, hitet kicsi életükbe, hűség magvait fiatalok életébe vagy éppen a mi küzdelmeinkbe erőkalászokat, ott az a mi mezőnk. Élettől életig tart, nekünk nagyon szép, szeretetmező. Lelki szemünkkel végignézünk ezen a szeretetmezőn, s megköszönjük, hogy az el nem vehető, ezért csak dolgozni, imádkozni kell. Itt nyílhat, virág is a kalászok között, messze virító pipacsok, példás életű kiballagott ifjak, vadakat összetevő felnőttek s kéz a kézben járó öregek. Áldott belső lelki mező, Istentől kaptuk megőrzésre. Oh, atyánk, csak legyenek, szedegetek, ittmaradó hűségesek! Nehogy úgy legyen, hogy van aratás, lelki is, van áldás Tőled csak éppen arató nincs. Ne vedd el tőlünk, Istenünk, a hűséget, és segíts, hogy a „sok aratnvalóhoz“ beadjunk a mezsgyékről a rendbe, és gyűjtsük kalászainkat, hogy jövendőnk asztalán kezünk, akaratunk, szeretetünk, imádságunk munkájából, ha kell, izzadságcseppjeink odaszánásából, kenyér, élet, megmaradás legyen. Ámen. CSIHA EMESE Törvények születése A SZÁMVEVŐSZÉK Az Alkotmány 152. szakaszának első bekezdése értelmében az Alkotmány elfogadásától számított hat hónapon belül a parlamentnek el kell fogadnia — a jogállam olyan más intézményei mellett, mint például az Alkotmánybíróság — az állami számvevőszék, szervezéséről és működéséről szóló törvényt. A törvénytervezet kezdeményezője és megalkotója a parlament. A két Ház szakbizottságának tagjaiból alakult közös munkacsoport, készítette elő ezt a tervezetet, csakúgy, mint az új alkotmányos rend másik alappillérét képező Alkotmánybíróságét is. Megjegyzendő, hogy a Számvevőszék mint intézmény Románia parlamenti hagyományaiban egyik legmodernebb szakstruktúraként jelentkezik. A két világháború között, európai viszonylatban is számottevő szinten működött. Miként a törvénykezdeményezés felvonultatásakor a szakbizottság elnöke elmondotta, a törvényalkotók egyaránt inspirálódtak a hazai intézmény hagyományaiból, valamint a nemzetközi szakirodalomból. A bizottság három tagja részt vett a pénzügyi ellenőrző intézmények szervezetének nemzetközi fórumán, ahonnan mintegy tízezer lapnyi szakdokumentációval tértek meg. Ez európai, kanadai és az egyesült államokbeli hasonló intézmények tapasztalatait összegezte, melyből a hazai számvevőszék elvi alapjainak lerakásakor a szakemberek érdemben merítettek. A törvénytervezet a Szenátusban dicséretes gyorsasággal került elfogadásra. E®y délután és egy fél délelőtt megvitatták és el is fogadták a több mint száz cikkelyből álló törvénykezdeménnyt. A tervezet rövid ismertetésére Csiha Tamás jogászszenátort kértük fel, aki számos módosító és a jogi megfogalmazást árnyaló javaslatával hozzájárult a szöveg jobbításához, tisztaságához. ..A Számvevőszék szerepe — egészen sommásan fogalmazva — az állami költségvetésből származó pénzek elköltési módjának ellenőrzése. Ebben különbözik az összes többi szakintézménytől: a Pénzügyminisztériumtól, a helyi pénzügyi igazgatóságoktól, a Pénzügyőrségtől, amelyek a költségvetés táplálásának folyamatát ellenőrzik. Vagyis: hogyan kerüljenek be az államháztartásba az adók, illetékek és a költségvetés más jövedelmei. A Számvevőszék egy következő lépcső tehát, amely azt követi nyomon, hogy a költségvetés összegeit a lehető legeredményesebben, leggazdaságosabban, költsék el és a törvényes előírásoknak megfelelően. Ami iránt személy szerint kétségeket táplálok, az a Számvevőszék óriási apparátusa. Struktúrája tulajdonképpen területi tagolódású. Van egy központi Számvevőszék és ennek a megyei megfelelői, a számvevőszéki megyei kamarák. A nagyon bő szervezettsége tulajdonképpen nem csupán ellenőrző funkciót gyakorol, adott esetben bíráskodik is. Saját bíráskodási rendszere is van, a köz- és váltóbíróságtól is elvon bizonyos ügyeket, például ami a kihágásokkal kapcsolatos büntetéseket illeti: rá tartoznak a különböző szervek között adódó jogviták, amelyek a költségvetéssel kapcsolatban születnek. E jogi funkciókörnek a betöltésére saját ügyészsége lesz, és rendelkezik a többi szakosított szervvel is. Vessünk egy pillantást a jogi norma struktúrájára. . Az általános rendelkezések megjelölik e magas szintű fórum helyét a jogállam alkotmányos rendjében. A Számvevőszék egyedül a parlamentnek van alárendelve. Teljesen függetlenül működik a különböző minisztériumoktól, beleértse a szakminisztériumot is. Parlamenti alárendeltségéhez még hozzátartozik egy sajátos adalék. Úgy van alárendelve a parlamentnek, hogy egyben ellenőrzi a törvényhozó fórum költségvetését is. ■ A továbbiakban az ellenőrző funkció különböző fázisai következnek. Kezdve a BÉRES KATALIN (Folytatása az 5. oldalon) VÁLASZTÁSI JELSZAVAK LEHETNÉNEK (Üzenetrögzítőn) — Itt Gáli Árpád beszél Marosvásárhelyről. Mivel a különböző magyar újságokban megjelent az RMDSZ versenyfelhívása választási plakátok és a szórólapok tervezésére, szeretnék egyúttal egy ötlettel hozzájárulni a román nyelvű, RMDSZ-plakátok szövegéhez. * Szerintem jó, lenne, ha a következő szöveget is rányomtatnák: Pentru democratie, europeana! Pentru prosperitatea tarii! Pentru prietenie! Votati cu noi! Multumim, UDMR. (1992. június 27.) FUNAR AZ EMBERJOGVÉDŐ LIGA TÁMOGATÁSÁT KÉRNI m' (Telefaxon) — A kolozsvári polgármesteri hivatal fejlécével, Gheorghe Funar polgármester aláírással, de pecsét nélkül, és nem a városháza, hanem a Dacia Felix Bank faxáról két beadvány érkezett a LADO-hoz. Egyikben kérik, hogy a kisebbségi tanulókat ne kényszerítsék anyanyelvi vizsgára, a másikban pedig Bá. Unt Kelemen Attila iskolaigazgató „bűn, lajstromát“ sorolják fel,, nem hagyva ki azt sem, hogy nem fogott kezet a polgármesterre. • Mit tehet egy olyan komoly intézmény, mint a LADO? Mindenkit komolyan vesz. Azonnal ment a kétsoros válaszlevél. Beadványaikat megkaptuk, a jelzett problémákat kivizsgáljuk stb. • Azóta elkészült az alapos elemzés. Jobb ■ sorsra érdemes és nemesebb feladatokra elhivatott jogászok dolgoztak rajta. Az elemzésből az derül ki, hogy a jelzett problémák alapján 6 hónaptól 5 évig terjedő fogházbüntetés szabható ki a kolozsvári polgármesternek! • A LADO a kolozsvári helyzettel kapcsolatban fenntartja korábbi álláspontját, amelyet négy ízben közölt a kormánnyal, de választ még nem kapott. (Nits Árpád) KÉSZ A MAKÉSZ! (Telefaxon) — Aradon, június 24-én megtartotta alakuló ülését az Arad megyei Magyar Kisvállalkozók Érdekszövetsége (MaKÉSZ). Hivatalos bejegyzése július hónapra várható. Elképzelésünk szerint a Szövetség feladatai a következők lennének: — a vállalkozók számítógépes nyilvántartása (profil, munkaerő, gondok, tervek stb.) • — együttműködésük összehangolása • — jogvédelem • — üzletkötés 9 — adatbank létrehozása (keresemkínálom) 9 — külföldi kooperáció és partner keresés 9 — munkaerő közvetítő szolgálat szervezése (RMDSZ tagoknak) 9' — saját kölcsönös Önsegélyző pénztármű(Folytatása az 5. oldalon) • A Demokratikus Konvenció jelvényét csak az utolsó pillanatban ismerjük meg (nehogy elorozzák) • ENSZ-lobogó a szarajevói repülőtéren • A romániai magyarság története — negyedik folytatás (a hiányzó részt utánvétellel, kérésre, megküldjük) • Jobb partjáról a bal partjára... • Bálnavita Glasgow-ban Első sajtóértekezletén Emil Constantinescu azt a benyomást keltette, hogy nagyon hamar megnyeri a demokratikus sajtó ama részét, mely fintorogva fogadta elnökjelölését. Egyetlen kérdést került meg, illetve a választ későbbre ígérte. A kérdés így hangzott: mivel magyarázza azt a jelenséget, hogy a Besszarábiáért kezdeményezett tüntetéseken, vagy most az orosz nagykövetség előtti tiltakozó őrségben alig néhányan lézengnek? Igen, ezt személyesen is tapasztalta péntek éjszaka, amikor kiment diákjai közé. A Demokratikus Konvenció pártjainak minél hamarabb ki kell dolgozniuk a Beszszarábiával kapcsolatos elgondolást, mert ilyen vagy nem létezik, vagy nagyon balkezes. Mindenesetre, ez a stratégia nem épülhet érzelmekre és sajtóból szerzett információkra, hozzá kell jutniuk a politikai döntéshez szükséges adatokhoz. A világos elgondolás birtokában a Demokratikus Konvenció első választási népgyűlése biztosan cáfolni fogja azemberek érzéketlenségét a nemzeti ügy iránt. Egyébként szívesen fogadta a legrázósabb kérdéseket, elegánsan kimentette Manolescut szombat esti korai eltávozásáért, mondván, ő is elment felszusszanni a tortúra után. Ha elnök lesz, nem fészkeli be magát a Cotroceni palotába, mert amíg az ország szegény, és még sokáig lesz szegény, erre nem vinné rá lelke. Nem csinál titkot egykori párttagságából, éppen azért, hogy az ellentábor pánikkeltését meghúsítsa: nem fognak megfeszíteni 4 millió egykori párttagot, mert akkor ő maga is pórul járna. A Román HírszerzőSzolgálattal, ha elnök lesz, a lehető legelvszerűbb kapcsolatba kerül, őt nem zsarolhatja senki, tehát mindent elkövet, hogy ez az intézmény szigorúan csak azzal foglalkozzon, amiért létrehozták. A Funar-akciókkal és a kolozsvári hangulattal kapcsolatban tájékozottságról tett tanúbizonyságot; ha elnöke lenne, ilyen esetben mindent elkövetne a helyzet normalizásáért, amit a törvény megenged, még akkor is, ha a polgármester nemaz elnök alárendeltje. A monarchia felől természetesen a népnek kell döntenie, de egy előkészítetlen népszavazás csak látszólag lenne demokratikus eljárás. A tájékozatlan vagy félrevezetett emberek önmaguk ellen szavaznak. A szekusdossziékat nem szabad közszemlére bocsátani, nem segít ezen a népen, ha közmegvetésnek tesznek ki olyan embereket, akik bizonyos körülmények között egyszer megírtak egy jelentést. De lehetővé kell tenni mindenki számára, hogy beletekintsen saját ügycsomójába. Választási kampánya anyagiak hiányában nagyon nehéz lesz, de előnyére válik, hogy geológusként majdnem 30 évig járta az országot, és mindenütt hamar megteremtette a kapcsolatot a helybeliekkel, falusiakkal, munkásokkal. A sajtóértekezlet vége felé elhangzott egy kérdés, amelyre egyetlen szóval sem válaszolt. Csak mosolygott. A kérdés így hangzott: előnyösnek, avagy hátrányosnak érezne egy közös fellépést a televízióban Iliescuval? Tényleg buta kérdés volt. ■Érdekes dolgot tudtunk meg Corneliu Coposu úrtól, arról, hogy miért nem közüik már, milyen választási jellel indul a Demokratikus Konvenció és mivé változik a neve? Mert az a szabály, hogy ha két vagy több párt egyazon jelet vagy nevet nyújt be, akkor azt a választási bizottság kisorsolja. Könnyen elképzelhető, hogy fantomszervezetek ugrásra készen várják a DK jelvényét, hogy azonnal azok is benyújtsák.Ezért csak az utolsó pillanatban közüik a választási jelet és nevet, amikor már nem lehet lekoppintani. Az ember nem is gondolná, milyen apróságokra kell figyelni és energiát fordítani ott, ahol a szabályok lehetővé teszik a politikai alvilág garázdálkodását. NITS ÁRPÁD •S3 .5» IST Sc§ OLVASÓINK FIGYELMÉBE: Az RMSZ június 26-i, pénteki számában Miklós László Magyar tartás című vezércikkében idézett Sütő András szöveg helyesen így hangzik: Menni lehet és maradni lehet! Szólni lehet és hallgatni lehet! Meghalni lehet, megdögleni lehet! Minden lehet! Csak egyetlenegy nem lehet: rongyembernek lenni nem lehet! (Első megjelenés: Népújság. ITTHON című mellékletében, 1990. augusztus.) m Új sorozat július 1., szerda ára 10 lej Postacím: Redactia ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ, 79776 Bucuresti, 33 769. szám Piața Prései Libere 1., 1992. sector 1. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ szerkesztősége 79776 Bukarest 33. Szabad Sajtó tér 1., 1. kerület 6 oldal Üzenetrögzítő szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02 ■ 9 Telefax: 18 15 62 Éles szópárbajok az ET parlamenti közgyűlésének ülésszakán Az Európa Tanács Szocialista Csoportja, valamint az Európai Demokratikus Csoport ülésével kezdte meg munkáját Budapesten az ET parlamenti közgyűlése. A Szocialista Csoport zárt üléséről beszámolva a Magyar Szocialista Pártot képviselő Kovács László az MTI-nek elmondta: A legnagyobb vita az ET kibővítéséről folyt. A vita tárgyát képezte az úgynevezett együttműködő tagság intézményének bevezetése is. Ez a kategória azzal a veszéllyel járna, hogy a térség országait első- és másodosztályú államokra osztaná. Kovács László véleménye szerint csak az lehet a megoldás, ha a teljes jogú tagoknak továbbra is meg kell felelniük az ET szigorú követelményrendszerének, amíg a különleges meghívott státust kapó országok idővel nőnek fel ehhez a feltételrendszerhez. A politikai bizottság dokumentumban sürgette a szarajevói repülőtér megnyitását — tájékoztat az MTI. A kormányoknak azt ajánlotta, hogy tanúsítsanak szolidaritást, és nyújtsanak pénzügyi támogatást a menekülteknek. A politikai bizottság foglalkozott a balti államok, valamint Románia teljes jogú tagsági kérelmével. Szőcs Géza, az RMDSZ elnökségi tagja felhívást intézett a közgyűléshez, melyben felkéri az ET-t, hogy független nemzetközi szakértőket küldjön Kolozsvárra, ahol a polgármester döntéseinek nyomán fennáll egy nemzetiségi konfliktus veszélye. A bizottság gyűlése után Szőcs Géza a Rompres különtudósítójának elmondta, hogy ez a lépés azért vált szükségessé, mert a román kormánynak, az elnöknek, valamint a parlamentnek az RMDSZ általi megkeresését nem követték semmilyen intézkedések. Szőcs Géza felszólalására még a gyűlésen Vasile Moig, a román küldöttségvezető válaszolt, aki megengedhetetlennek ítélte, hogy egy páneurópai szervezetet Románia, a román kormány kizárólagos hatáskörébe tartozó problémával keressenek meg. Az európai nem-tagországok bizottságának ülésén egyebek között Európa határainak földrajzi és politikai megvonásával foglalkoztak mint a csatlakozásnál számottevő kérdéssel. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a földrajzilag Európához tartozók mihamarabb az ET tagjai legyenek. Kérdésesek azonban a kaukázusi, ázsiai országok. Ezzel kapcsolatosan egy magyar résztvevő kifejtette, hogy szerinte az ET identitászavarral küzd, és meg kell határoznia egy felvételi kritériumrendszert. Az Európa Tanács nem lehet második ENSZ. A Rompres értesülése szerint a bizottság ülésén felszólalt Szergej Baburin orosz parlamenti képviselő, aki ez alkalommal a résztvevők figyelmébe ajánlotta a Dnyeszterentúli Köztársaságban kialakult súlyos helyzetet. Baburin ezt a jugoszláviai állapotokhoz hasonlította, olyan értelemben, hogy a helyi lakosságot támadások érik a moldovai erők részéről. Az orosz képviselő továbbá azt állította, hogy a harcokban Romániából származó harckocsik vesznek részt. Liviu Muresan román parlamenti képviselő elutasította a Baburin által megfogalmazott vádakat, kifejezésre juttatva felháborodását amiatt, hogy az Európa Tanács fórumán ilyen valótlanságokat terjesztenek. Az ülésszak első napján sajtótájékoztatót tartott Miguel Angel Martinez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke — jelenti • (Folytatása a 2. oldalon)