Romániai Magyar Szó, 1992. július (4. évfolyam, 769-795. szám)

1992-07-01 / 769. szám

ROMÁNIAI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP - BUKAREST NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL „Tudósítás­­konzervek“ M­ielőtt még mondandóm lényegére térnék, be kell avatnom a tisz­telt olvasót a tévé- avagy rá­dióhíradó készítésének egyes műhely­titkaiba, melyeket történetesen én is ismerek. A híradó, amint önök is megfigyel­hették, többnyire tudósításokból áll. A tudósításokat a tudósítók készítik, a­­kiket sok esetben a szerkesztő bíz meg egy bizonyos téma feldolgozásával, küld ki egy bizonyos helyszínre, máskor pe­dig ők maguk keresnek témát. Hogy mi kerül be a híradóba és mi sem, va­gyis az, hogy a tévé miről informálja este 8 órakor az ország lakosságát, szi­gorúan a szerkesztőtől függ, aki a ro­mán televízió esetében rendszerint egy­­személyben a műsorvezető is. A híradó­ban vannak napi tudósítások és van­nak elálló, afféle konzerv anyagok. A napi anyagok szigorúan a nap esemé­nyeihez kapcsolódnak, másnapra el­vesztik érvényességüket, fontosságukat. Ilyenek a kormány, az államelnökség, a parlament hívei, külföldi vendégek ro­mániai látogatásához, évfordulókhoz kapcsolódó hírek. A tartós anyagok­ nem dátumhoz kötöttek, lényegében mindegy, hogy mikor mennek adásba. Ilyenek a statisztikák, közvélemény-ku­tatások eredményei, hogy a pópa hány­ éve szolgálja a mioritikus Maros me­gyei magyar környezetben állandó ve­szélyeknek kitett maroknyi román orto­dox gyülekezetet; hogy a nagylaki ha­tárátkelőhelyen egyre gyarapodik a­­zoknak a fegyvereknek a gyűjteménye, melyeket illegálisan próbáltak behozni az országba (természetesen Magyaror­szágról), és ilyenek Sebastian Domozina craiovai tudósításai is, melyekből rend­szerint megtudhatjuk, hogy a vállalat derekasan állja a nehéz idők megpró­báltatásait, az év első felében ennyi és ennyi profitot termelt, és termékei szá­mos ország piacain keresettek ... stb. Tudósításból rendszerint minden napra több gyűl össze, mint amennyi a 35 per­ces híradóba befér, de néha az is meg­esik, hogy alig sikerül megtölteni az adásidőt. Ez utóbbi inkább a nyári uborkaszezonban, eseménytelen hétvé­geken fordul elő. Hogyha sok az anyag, akkor természetesen a nem romlandó tudósítások kerülnek a tartalék­listára. De ugyanoda kerülhetnek akkor is, hogyha a szerkesztő nincsen megeléged­ve a tudósítás tartalmával, minőségé­vel, esetleg végkicsengésével. És most következik az­, amiért lénye­gében tollat ragadtam. Figyeljük csak meg, hogy amikor Cornelius Rosiianu szerkeszti a tévéhíradót,­­rendszerint előkerül egy-egy (többnyire Maros me­gyei) tartósított „tudósításkonzerv“, a­­melyik ki tudja hány napja várja, hogy végre C.R. kerüljön sorra. Ezeket a sok esetben könnyfakasztó, kellőképpen „hazafias“ és magyarellenes konzer­­veket, úgy tűnik, más szerkesztők szíve­sebben kihagyják az adásból, vagy át­engedik a hozzájuk tartozó hírnévvel együtt Rosiianu kollégának. De az objektivitás kedvéért azt sem szabad elhallgatnunk, hogy a demokra­tikus átalakulások C.R. munkájában is megmutatkoznak. Talán koppintottak egyet-kettőt az orrára, mondván, hogy: „nana fiú, azért csak őrizd meg a lát­szatot“, mert amint észrevehették, az utóbbi időben nemigen látni vendége­ket a stúdióban. Hiszen Önök is emlé­kezhetnek azokra az időkre, amikor C.R. híradóiban majdhogynem rovat­­szerűen jelen voltak a V.R. kulturális szervezet szószólói. Most viszont már a félretájékoztatás burkoltabb módjait kell megkeresni. Ilyen volt például az, amikor június 9-én, két nappal a tan­ügyi törvénytervezet ellen meghirdetett országos RMDSZ- tiltakozó akció előtt Septimiu Kraus képviselőt, a parlament tanügyi bizottságának vezetőjét kérdez­ték meg arról, hogy mit is akar az RMDSZ? Nem lett volna szerencsésebb ez ügy­ben egy illetékes tisztségviselőt valla­­tóra fogni? lehet, hogy , igen, ám az adás szerkesztője aznap épp Cornelius Rosiianu volt, így hát... GAZDA ÁRPÁD Napról lapra VAJON? Egy honatya beszéde során egyszer csak közbeszúrta: „Ez az én vélemé­nyem“. És gyúrta tovább a szöveget. Vajon e megjegyzés előtt és után ki­nek a véleményét szajkózta? SZÁSZ JÁNOS Júliusi ima Urunk, aratásra készülődnek a kezek, s ahol vetett az ember, ott arat is. Áldd meg mezőinket, add, hogy bő termést ontson a nyár, s kenyér legyen belőle az asztalokon. De nevelj olyanná bennünket, hogy a kenyeret mindennap hálával tudjuk megszeg­ni. Tudjuk, Atyánk, azt is, hogy ki mit vét, azt arat, s mondhat­juk tovább, ki mint vet, úgy arat. Úgy szeretnénk, ha most azt mondhatnánk el júliusi imánkban, hogy mi igyekeztünk jól vetni s jót vetni. "­­Közöttünk jársz Jézus Krisztusunk, megszólalsz a Magvető példázatában és kijelented, hogy „a mezeik fehérek az aratásra“. Te igazán látod, hogyha jól so­ját vetettünk. Mi a csend és békesség napjaival akartuk széppé tenni mezőinket. Tőled kértünk bölcses­séget, hogy az legyen hegyen-völgyön elvetve. Sok­szor nyúlt ke­zünk, eszünk a türelmetlenség „szemet szemért“ magvaihoz. S most, hogy szégyellnénk, ha csak gyűlöletkalászok nőnének me­zőinken. De hát, Atyánk, vannak nekünk egyáltalán mezőink? Ahol vetettünk szeretetmagvakat gyermekszívekbe, hitet kicsi életükbe, hűség magvait fiatalok életébe vagy éppen a mi küz­delmeinkbe erőkalászokat, ott az a mi mezőnk. Élettől életig tart, nekünk nagyon szép, szeretetmező. Lelki szemünkkel végignézünk ezen a szeretetmezőn, s megköszönjük, hogy az el nem vehető, ezért csak dolgozni, imádkozni kell. Itt nyílhat, virág is a kalászok kö­zött, messze virító pipacsok, példás életű kiballagott ifjak, vada­kat összetevő felnőttek s kéz a kézben járó öregek. Áldott belső lelki mező, Istentől kaptuk megőrzésre. Oh, atyánk, csak legyenek, szedegetek, ittmaradó hűségesek! Nehogy úgy legyen, hogy van aratás, lelki is, van áldás Tőled csak éppen arató nincs. Ne vedd el tőlünk, Istenünk, a hűséget, és se­gíts, hogy a „sok aratnvalóhoz“ beadjunk a mezsgyékről a rend­be, és gyűjtsük kalászainkat, hogy jövendőnk asztalán kezünk, akaratunk, szeretetünk, imádságunk munkájából, ha kell, izzad­­ságcseppjeink odaszánásából, kenyér, élet, megmaradás legyen. Ámen. CSIHA EMESE Törvények születése A SZÁMVEVŐSZÉK Az Alkotmány 152. szakaszának első bekezdése értelmében az Alkotmány el­fogadásától számított hat hónapon belül a parlamentnek el kell fogadnia — a jog­állam olyan más intézményei mellett, mint például az Alkotmánybíróság — az állami számvevőszék, szervezéséről és mű­ködéséről szóló törvényt. A törvényterve­zet kezdeményezője és megalkotója a par­lament. A két Ház szakbizottságának tag­jaiból alakult közös munkacsoport, készí­tette elő ezt­ a tervezetet, csakúgy, mint az új alkotmányos rend másik alappillé­rét képező Alkotmánybíróságét is. Meg­jegyzendő, hogy a Számvevőszék mint in­tézmény Románia parlamenti hagyomá­nyaiban egyik legmodernebb szakstruktú­raként jelentkezik. A két világháború között, európai viszonylatban is számotte­vő szinten működött. Miként a törvény­­kezdeményezés felvonultatásakor a szak­­bizottság elnöke elmondotta, a törvényal­kotók egyaránt inspirálódtak a hazai in­tézmény hagyományaiból, valamint a nem­zetközi szakirodalomból. A bizottság há­rom tagja részt vett a pénzügyi ellenőrző intézmények szervezetének nemzetközi fórumán, ahonnan mintegy tízezer lapnyi szakdokumentációval tértek meg. Ez euró­pai, kanadai és az egyesült államokbeli hasonló intézmények tapasztalatait ös­szegezte, melyből a hazai számvevőszék elvi alapjainak lerakásakor a szakembe­rek érdemben merítettek. A törvénytervezet a Szenátusban dicsé­retes gyorsasággal került elfogadásra. E®y délután és egy fél délelőtt megvitatták és el is fogadták a több mint­ száz cikkely­ből álló törvénykezdeménnyt. A tervezet rövid ismertetésére Csiha Tamás jogász­­szenátort kértük fel, aki számos módosító és a jogi megfogalmazást árnyaló javas­latával hozzájárult a szöveg jobbításához, tisztaságához. ..A Számvevőszék szerepe — egészen sommásan fogalmazva — az állami költ­ségvetésből származó pénzek elköltési módjának ellenőrzése. Ebben különbözik az összes többi szakintézménytől: a Pénz­ügyminisztériumtól, a helyi pénzügyi igaz­gatóságoktól, a Pénzügyőrségtől, amelyek a költségvetés táplálásának­­ folyamatát ellenőrzik. Vagyis: hogyan kerüljenek be az államháztartásba az adók, illetékek és a költségvetés más jövedelmei. A Szám­vevőszék egy következő lépcső tehát, a­­mely azt­ követi nyomon, hogy­ a költség­vetés összegeit a lehető legeredményeseb­ben, leggazdaságosabban, költsék el és a törvényes előírásoknak­ megfelelően. Ami iránt személy szerint kétségeket táplálok, az a Számvevőszék óriási appa­rátusa. Struktúrája tulajdonképpen terü­leti tagolódású. Van egy központi Szám­vevőszék és ennek a megyei megfelelői, a számvevőszéki megyei kamarák. A na­gyon bő szervezettsége tulajdonképpen nem csupán ellenőrző funkciót gyakorol, adott esetben bíráskodik is. Saját bírásko­dási rendszere is van, a köz- és váltóbí­róságtól is elvon bizonyos ügyeket, példá­ul ami a kihágásokkal kapcsolatos bünte­téseket illeti: rá tartoznak a­ különböző szervek között adódó jogviták, amelyek a költségvetéssel kapcsolatban születnek. E jogi funkciókörnek a betöltésére saját ügyészsége lesz, és rendelkezik a többi szakosított szervvel is. Vessünk egy pillantást a jogi norma struktúrájára. . Az általános rendelkezések megjelölik e magas szintű fórum helyét a jogállam alkotmányos rendjében. A Számvevőszék egyedül a parlamentnek van alárendelve. Teljesen függetlenül mű­ködik a különböző minisztériumoktól, be­leértse a szakminisztériumot is. Parla­menti alárendeltségéhez még hozzátarto­zik egy sajátos adalék. Úgy van alárendel­ve a parlamentnek, hogy egyben ellen­őrzi a törvényhozó fórum költségvetését is. ■ A továbbiakban az ellenőrző funkció különböző fázisai következnek. Kezdve a BÉRES KATALIN (Folytatása az 5. oldalon) VÁLASZTÁSI JELSZAVAK LEHETNÉNEK (Üzenetrögzítőn) — Itt Gáli Árpád be­szél Marosvásárhelyről. Mivel a különbö­ző magyar újságokban megjelent az RMDSZ versenyfelhívása választási pla­kátok és a szórólapok tervezésére, szeret­nék egyúttal egy ötlettel hozzájárulni a román nyelvű, RMDSZ-plakátok szövegé­hez. * Szerintem jó, lenne, ha a követ­kező szöveget is rányomtatnák: Pentru democratie, europeana! Pentru­­ prosperi­­tatea tarii!­ Pentru prietenie! Votati cu noi! Multumim, UDMR. (1992. június 27.) FUNAR AZ EMBERJOGVÉDŐ LIGA TÁMOGATÁSÁT KÉRNI m' (Telefaxon) — A kolozsvári­ polgármes­teri hivatal fejlécével, Gheorghe Funar polgármester aláírással, de pecsét nélkül, és nem a városháza, hanem a Dacia Felix Bank faxáról két beadvány érkezett a LADO-hoz. Egyikben kérik, hogy a ki­sebbségi tanulókat ne kényszerítsék a­­nyanyelvi vizsgára, a másikban pedig Bá­­. Unt Kelemen Attila iskolaigazgató „bűn­­, lajstromát“ sorolják fel,, nem hagyva ki­­ azt sem, hogy nem fogott kezet a polgár­­mesterre­. • Mit tehet egy olyan komoly intézmény, mint a LADO? Mindenkit ko­molyan vesz. Azonnal ment a kétsoros vá­laszlevél. Beadványaikat megkaptuk, a jelzett problémákat kivizsgáljuk stb. • Azóta elkészült az alapos elemzés. Jobb ■ sorsra érdemes és nemesebb feladatokra­­ elhivatott jogászok dolgoztak rajta. Az elemzésből az derül ki, hogy a jelzett problémák alapján 6 hónaptól 5 évig ter­jedő fogházbüntetés szabható ki a kolozs­vári polgármesternek! • A LADO a ko­lozsvári helyzettel kapcsolatban fenntart­ja korábbi álláspontját, amelyet négy íz­ben közölt a kormánnyal, de választ még nem kapott. (Nits Árpád) KÉSZ A MAKÉSZ! (Telefaxon) — Aradon, június 24-én megtartotta alakuló ülését az Arad megyei Magyar Kisvállalkozók Érdekszövetsége (MaKÉSZ). Hivatalos bejegyzése július hó­napra várható. Elképzelésünk szerint a Szövetség feladatai a következők lenné­nek: — a vállalkozók számítógépes nyil­vántartása (profil, munkaerő, gondok, tervek stb.) • — együttműködésük­ össze­hangolása • — jogvédelem •­ — üzlet­kötés 9 — adatbank létrehozása (keresem­­kínálom) 9 — külföldi kooperáció és part­ner keresés 9 — munkaerő közvetítő szol­gálat szervezése (RMDSZ tagoknak) 9' — saját kölcsönös Önsegélyző pénztár­mű­(Folytatása az 5. oldalon) • A Demokratikus Konvenció jelvényét csak az utolsó pillanatban ismerjük meg (nehogy elorozzák) • ENSZ-lobogó a szarajevói repülőtéren • A romániai magyarság története — negyedik folytatás (a hiányzó részt utánvétellel, kérésre, megküldjük) • Jobb partjáról a bal partjára... • Bálnavita Glasgow-ban Első sajtóértekezletén Emil Constanti­­nescu azt a benyomást keltette, hogy na­gyon hamar megnyeri a demokratikus sajtó ama részét, mely fintorogva fogadta elnökjelölését. Egyetlen kérdést került meg, illetve a választ későbbre ígérte. A kérdés így hangzott: mivel magyarázza azt a jelenséget, hogy a Besszarábiáért kezdeményezett tüntetéseken, vagy most az orosz nagykövetség előtti tiltakozó őr­ségben alig néhányan lézengnek? Igen, ezt személyesen is tapasztalta péntek éj­szaka, amikor kiment diákjai közé. A Demokratikus Konvenció pártjainak mi­nél hamarabb ki kell dolgozniuk a Besz­­szarábiával kapcsolatos elgondolást, mert ilyen vagy nem létezik, vagy nagyon bal­kezes. Mindenesetre, ez a stratégia nem épülhet érzelmekre és sajtóból szerzett in­formációkra, hozzá kell jutniuk a politikai döntéshez szükséges adatokhoz. A világos elgondolás birtokában a Demokratikus Konvenció első választási népgyűlése biz­tosan cáfolni fogja az­­emberek érzéket­­lenségét a nemzeti ügy iránt. Egyébként szívesen fogadta a legrázó­sabb kérdéseket, elegánsan kimentette Manolescut szombat esti korai eltávozásá­ért, mondván, ő is elment felszusszanni a tortúra után. Ha elnök lesz, nem fészke­li be magát a Cotroceni palotába, mert amíg az ország szegény, és még sokáig lesz szegény, erre nem vinné rá lelke. Nem csinál titkot egykori párttagságából, éppen azért, hogy az ellentábor pánikkel­tését meghúsítsa: nem fognak megfeszíte­ni 4­­ millió egykori párttagot, mert akkor ő maga is pórul járna. A Román Hírszer­ző­­Szolgálattal, ha elnök lesz, a­ lehető legelvszerűbb kapcsolatba kerül, őt nem zsarolhatja senki, tehát mindent elkövet, hogy ez az intézmény szigorúan csak az­zal foglalkozzon, amiért létrehozták. A Funar-akciókkal és a kolozsvári hangulat­tal kapcsolatban tájékozottságról tett ta­núbizonyságot; ha elnöke lenne, ilyen e­­setben mindent elkövetne a helyzet nor­­malizásáért, amit a törvény megenged, még akkor is, ha a polgármester nem­­az elnök alárendeltje. A monarchia felől ter­mészetesen a népnek kell döntenie, de egy előkészítetlen népszavazás csak látszólag lenne demokratikus eljárás. A tájékozat­lan vagy félrevezetett emberek önmaguk ellen szavaznak. A szekusdossziékat nem szabad közszemlére bocsátani, nem segít ezen a népen, ha közmegvetésnek tesznek ki olyan embereket, akik bizonyos körül­mények között egyszer megírtak egy je­lentést. De lehetővé kell tenni mindenki számára, hogy beletekintsen saját ügycso­mójába. Választási kampánya anyagiak hiányában nagyon nehéz lesz, de előnyé­re válik, hogy geológusként majdnem 30 évig járta az országot, és mindenütt ha­mar megteremtette a kapcsolatot a hely­beliekkel, falusiakkal, munkásokkal. A sajtóértekezlet vége felé elhangzott egy kérdés, amelyre egyetlen szóval sem válaszolt. Csak mosolygott. A kérdés így hangzott: előnyösnek, avagy hátrányosnak érezne egy közös fellépést a televízióban Iliescuval? Tényleg buta kérdés volt. ■­­Érdekes dolgot tudtunk meg Corneliu Coposu úrtól, arról, hogy miért nem köz­üik már, milyen választási jellel indul a Demokratikus Konvenció és mivé változik a neve? Mert az a szabály, hogy ha két vagy több párt egyazon jelet vagy nevet nyújt be, akkor azt a választási bizottság kisorsolja. Könnyen elképzelhető, hogy fantom­szervezetek ugrásra készen várják a DK jelvényét, hogy azonnal azok is be­­nyújtsák.­Ezért csak az utolsó pillanatban közüik a választási jelet és nevet, amikor már nem lehet lekoppintani. Az ember nem is gondolná, milyen ap­róságokra kell figyelni és energiát fordíta­ni ott, ahol a szabályok lehetővé teszik a politikai alvilág garázdálkodását. NITS ÁRPÁD •S3 .5» IS­T S­­c§ OLVASÓINK FIGYELMÉBE: Az RMSZ június 26-i, pénteki szá­mában Miklós László Magyar tartás című vezércikkében idézett Sütő And­rás szöveg helyesen így hangzik: Menni lehet és maradni lehet! Szólni lehet és hallgatni lehet! Meghalni lehet, megdögleni lehet! Minden lehet! Csak egyetlenegy nem lehet: rongyembernek lenni nem lehet! (Első megjelenés: Népújság. ITTHON című mellékletében, 1990. augusztus.) m Új sorozat július 1., szerda ára 10 lej Postacím: Redactia ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ, 79776 Bucuresti, 33 769. szám Piața Prései Libere 1., 1992. sector 1. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ szerkesztősége 79776 Bukarest 33. Szabad Sajtó tér 1., 1. kerület 6 oldal Üzenetrögzítő szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02 ■ 9 Telefax: 18 15 62 ­ Éles szópárbajok az ET parlamenti közgyűlésének ülésszakán Az Európa Tanács Szocialista Csoport­ja, valamint az Európai Demokratikus Csoport ülésével kezdte meg munkáját Budapesten az ET parlamenti közgyűlése. A Szocialista Csoport zárt üléséről be­számolva a Magyar Szocialista Pártot kép­viselő Kovács László az MTI-nek el­mondta: A legnagyobb vita az ET kibőví­téséről folyt. A vita tárgyát képezte az úgynevezett együttműködő tagság intéz­ményének bevezetése is. Ez a kategória azzal a veszéllyel járna, hogy a térség or­szágait első- és másodosztályú államokra osztaná. Kovács László véleménye szerint csak az lehet a megoldás, ha a teljes jogú tagoknak továbbra is meg kell felelniük az ET szigorú követelményrendszerének, amíg a különleges meghívott státust kapó országok idővel nőnek fel ehhez a felté­telrendszerhez. A politikai bizottság dokumentumban sürgette a szarajevói repülőtér megnyi­tását — tájékoztat az MTI. A kormá­nyoknak azt ajánlotta, hogy tanúsítsanak szolidaritást, és nyújtsanak pénzügyi tá­mogatást a menekülteknek. A politikai bizottság foglalkozott a balti államok, va­lamint Románia teljes jogú tagsági ké­relmével. Szőcs Géza, az RMDSZ elnök­ségi tagja felhívást intézett a közgyűlés­hez, melyben felkéri az ET-t, hogy füg­getlen nemzetközi szakértőket küldjön Kolozsvárra, ahol a polgármester dönté­seinek nyomán fennáll egy nemzetiségi konfliktus veszélye. A bizottság gyűlése után Szőcs Géza a Rompres különtudó­­sítójának elmondta, hogy ez a lépés azért vált szükségessé, mert a román kormány­nak, az elnöknek, valamint a parlament­nek az RMDSZ általi megkeresését nem követték semmilyen intézkedések. Szőcs Géza felszólalására még a gyűlésen Va­sile Moig, a román küldöttségvezető vá­laszolt, aki megengedhetetlennek ítélte, hogy egy páneurópai szervezetet Romá­nia, a román kormány kizárólagos hatás­körébe tartozó problémával keressenek meg. Az európai nem-tagországok bizottsá­gának ülésén egyebek között Európa ha­tárainak földrajzi és politikai megvoná­sával foglalkoztak mint a csatlakozásnál számottevő kérdéssel. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a földrajzilag Európához tartozók mihamarabb az ET tagjai legyenek. Kérdésesek azonban a kaukázusi, ázsiai országok. Ezzel kapcso­latosan egy magyar résztvevő kifejtette, hogy szerinte az ET identitászavarral küzd, és meg kell határoznia egy felvételi kritériumrendszert. Az Európa Tanács nem lehet második ENSZ. A Rompres értesülése szerint a bizottság ülésén fel­szólalt Szergej Baburin orosz parlamenti képviselő, aki ez alkalommal a résztvevők figyelmébe ajánlotta a Dnyeszterentúli Köztársaságban kialakult súlyos helyze­tet. Baburin ezt a jugoszláviai állapotok­hoz hasonlította, olyan értelemben, hogy a helyi lakosságot támadások érik a mol­dovai erők részéről. Az orosz képviselő továbbá azt állította, hogy a harcokban Romániából származó harckocsik vesznek részt. Liviu­ Muresan román parlamenti képviselő elutasította a Baburin által megfogalmazott vádakat, kifejezésre jut­tatva felháborodását amiatt, hogy az Eu­rópa Tanács fórumán ilyen valótlansá­gokat terjesztenek. Az ülésszak első napján sajtótájékoz­tatót tartott Miguel Angel Martinez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke — jelen­t­i • (Folytatása a 2. oldalon)

Next