Romániai Magyar Szó, 1993. november (5. évfolyam, 1175-1199. szám)

1993-11-02 / 1175. szám

ROMANIA! ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP - CU:JAGDÍJ ! Levelező Caritas S­oha nem hittük volna, hogy le­velet kapunk a kolozsvári Ca­­ritastól. Márpedig így igaz ... Jöttünk be hétfőn reggel, feltűrt ing­ujjal az őszi irodahőmérsékletbe, s mi vár ránk a küszöbön túl, a telefax pa­piroskígyójának­ kinyújtott nyelvén? Na mi? Szívhez szóló üzenet a kolozsvári Caritas 4-es faxáról, a cég sajtóiro­dájának aláírásával! Mivel ilyen intéz­ményéről e szerencsejátéknak még nem hallottunk, az imponáló tisztelet kísértene meg ott helyben bennünket, ha nem tudnánk, más tapasztalataink­ból, hogy az ilyen hangzatos elneve­zések, titulusok mögött legtöbbször csak a nagyra nőtt ambíció, a kivagyiság ágál. Mint derék, vérbeli sajtóorgánum, most úgy kellene reagálnunk e szívhez szóló üzenetre, hogy a benne levő in­formációt szenvtelenül, minden ér­zelmi torzítás nélkül továbbadjuk. De mert tudjuk, hogy Caritasnak éppen ez a célja, s immár nem elég neki egyet­len lap, amelynek tulajdonosait ideig­­óráig boldoggá tette azzal, hogy kizá­rólagosan az ő hasábjain tette közzé a sorra kerülő nyertesek boldog név­sorát, illetve a játékkal kapcsolatos fontos információkat, mi csak azért sem tesszük boldoggá. A Caritasnak egyre nagyobb tömeg jóindulatára van szüksége ahhoz, hogy kilábaljon abból a bajból, amibe ön­szántából és tudatosan már a kezdete­kor belelépett. Ezt a korábban meg­lévő jóindulatot kezdte ki a játék tör­vényszerűen bekövetkező számos ha­nyatlási tünete: az immár többszörösen akadozó kifizetés, a korrupt tisztvise­lők úgymond lefülelése, az ügyletek „bonyolultsága“, de még a bankvilágra is rávetik az árnyat, mondván, hogy a kifizetési nehézségeket, késéseket nagy­ban fokozza az a „kényelmes“ bank­­rendszer, amely ugye, megköti a sze­gény Caritas kezét-lábát, aki éjt nap­pallá téve, nonstop várja a klienseit, de a fránya bankok ugye, szombaton, vasárnap pihenőnapot tartanak s így nincsen mód pótolni a netán kifogyó összegeket... De sebaj, folytatja levelében a Ca­ritas, rá se rántson a nagyérdemű, mert összecsapjuk mi a bokánkat, a kifizetések november 2-vel folytatód­nak, fő a fair-play és a kitartás (mily ismerős szavak), előre is köszönet min­denkinek, aki... Puszi-puszi... Ez az a mocsár, amibe valamire való lapnak nem szabad bel­egyalogol­­nia. A Caritasról lehet hűvösen, elfo­gulatlanul beszélni, de akkor a fogal­mi összefüggésekből ki kell hagynunk a fenti propagandisztikus fogásokat. A magunk során tájékoztattuk az olvasót s ezután is tájékoztatjuk, hol nyíltak a játéknak új s új fiókja; (állítólag Ma­rosvásárhely is készül keblére ölelni a kolozsvári kifulladó maratoni „har­cost“), de azt egy pillanatra sem fog­juk mondani, hogy ezzel megoldód­nak mind a szerencsejáték, mind a milliókra rúgó nagyközönség problé­mái. E megdöbbentően nyájas és derűs hangon fogalmazott faxüzenet azért is elgondolkoztató, hiszen bárhová utazik manapság az ember, rokonoknál vagy jó ismerősöknél fordul meg, öt perc se telik el, s az első koccintás után már nem az a kérdés, hogy „hát hogy s mint vagytok, miként boldogultok?“, hanem, hogy „mi a véleményetek a Ca­ritasról, érdemes-e betenni“ stb., stb. Egyfajta össznépi őrületté vált a meg­­magyarázhatóságában is megmagya­rázhatatlan „csoda“. Akárcsak a kez­deti UFO-láz idején, amikor családok és baráti körök bomlottak két tábor­ra, annak függvényében, ki hitt az azonosítatlan repülő tárgyakban és ki tartotta létüket képzelgő elmék bom­lott termékének; most a pénzimádat­nak sikerül éket vernie ember és em­ber közé. Annyira elesettek, nyomorul­tak és irigyek lennénk, hogy hagyjuk magunkat elkapni a vak szenvedély­től? De hiszen aki véres szájjal Ca­­ritast tagad, az is ugyanazt teszi, mint­ha mellette kardoskodna, hiszen az érv nélküli elítélések és szentenciák leg­alább annyira hatástalanok, mint a buzgó hozsannák. Elgondolom: mi lesz utána, amikor majd minden lecseng? Hogyan néz majd egymás szemébe két ember, aki­ket a Caritas, ez az emberbaráti han­gulatot árasztó rémálom jobbra vagy balra, más-más táborba taszított? Ho­gyan mondják majd egymásnak: ne ha­ragudj, pajtás, balfékek voltunk, nem lett volna szabad semmi pénzért össze­­ugranunk, hiszen nem ingünk, nem ga­tyánk ez a buli, mindenkinek ma­gánügye, miként kovácsolja a szeren­cséjét .. • S e majdani bonyodalmakra gondol­va, időnap előtt elharapom a szót, még mielőtt valakivel összeveszhetnék (Ámbár, ki tudja?) CSEKE GÁBOR • Az elismerés nem ismer országhatárokat • Ahol mindenki minidenkinek ellensége • Sütő András „állta a rohamot“ • „Rendkívüli művész volt“ • OLYAN csapat kellene • Tőkés László erdélyi látogatásra hívta meg az oxfordi püspököt • Más kritériumok? • Őszi vetés állami logikával • agyagfalva nem felejt OLÁH­ ISTVÁN képriportja a 3. oldalon Mit ér a magyar, ha szürke és mezei? A kérdés formájában megfogalmazott címből hiányzik egy pontosítás: a magyar alatt itt erdélyi, jobban mondva romániai magyar értendő. Nem tudom, mennyire divatozik manapság ez a többszörös jelzős minősítés felsőbb HMDSZ-körökben, de megboldogult KOT-tagságom idején na­gyon „népszerű“ volt. RMDSZ-politikusok, -képviselők, -szenátorok, országos, megyei vagy helyi vezetők egy bizonyos csoport­ját illették ezzel a névvel mások, olya­nok, akik szintén ezeknek a köröknek volt bizottságok. Gondolataim kifejtése érdekében most mégis visszatérnék a szür­ke mezei magyar esetére. Csupán példaként, mondanivaló­mat kifejtendő. A két ominózus jelző hal­latán az embernek azonnal az egér­kép tolakodik a képzeletébe. Az az állat, amely se nem szép, se nem okos túlzottan, elég­gé közutálatnak örvend, ráadásul még kár­tékony rágcsáló is. Mindezen, egyáltalá­n nem hízelgő összehasonlítások figyelembe vételével is hajlanánk arra, hogy humoro­­san fogjuk fel a dolgot, mivel végül is „irodalmilag“ egy jópofa kitalációnak tűnhet. De arcunkra merevül a félszeg mo­soly, ha eszünkbe jut — márpedig akarat­lanul is odatolakodik —, miféle reális, egyáltalán nem megmosolyogni való in­dulatok feszülnek az ilyen és ehhez hason­ló kijelentések mögött. Az egér köztudot­tan szapora állat, talán ezért vannak — úgy általában — többségben a szürke me­zei magyarok, a kacagányos, darutollas, önjelölt hazaffyakhoz viszonyítva. Nagyon jó lenne, ha egyszer már tisztázódnának bizonyos — inkább a pszichológia, pedagó­gia meg a genetika területére tartozó — elementáris fogalmak, igazságok. Hogy például nem mindig annak van igaza, aki ezt fennhangon bizonygatja; nem mindig csak az dolgozik, aki úton-útfélen ,,beszá­­mol“ a munkája nagyságáról; nem csak az a „hős“, akiről a mass media minden lehetséges műfajában állandóan regélnek, estébé, estébé. Hogy az is ember — nem egér —, aki szerényen végzi a­ neki kisza­bott, vagy (gyakorta) magának kiszabott mindennapi kulimunkát, nem szerepel, nem KÁDÁR FERENC (Folytatása a 3. oldalon) tak prominens képviselői. Ha mára már ez a konkrét „minősítés“ esetleg kiment a divatból, vannak helyette mások, és adott esetben nem maga a kifejezés a lénye­ges, hanem a jelenség maga. Az, hogy egyesek jogot formálnak — és mindig is jogot formáltak — arra, hogy másokat le­nézően minősítsenek. Természetes, hogy egy szervezeten belül, vagy nevezzük akár pártnak, szükség van az állandó öntisztu­lásra, a sorok állandó rendezésére, az esetleg nem odavaló egyénekkel szembeni határozott fellépésre. De ennek az öntisz­tító folyamatnak nem az a módszere, hogy címkézgetünk, kiutálunk, sokszor az egyént nem is ismerve, pusztán antipátia, esetleg ellenőrizhetetlen pletykák alapján teszünk keresztbe. És ki adhat felhatall­mazást bárki másnak, hogy egyénileg minősítsen? Meg­vannak erre a hivatalos alkalmak, formu­lák, no meg az etikai bizottság, ellenőrző bizottság, meg mit tudom én milyen más Tudomány a világhuzatban BESZÉLGETÉS PUNGOR ERNŐ AKADÉMIKUSSAL, TÁRCA NÉLKÜLI MINISZTERREL — Miniszter úr, ön a magyar tudomány­politika egyik fő alakítója. Az ors­z­gs szakmai napokon tartott előadá­sban kitért a térség égető mai gondjára, a szakembe­rek megtartása módozataira. Igazság sze­­rint a vasfüggöny „föl- v­áza" után egész Kelet Európából megindul­ik a m­­űs­aki és tudományművelő szakemberek nyugat felé. Olyan elszívó ereje van az ottani technológiának és műszaki színvonalnak, hogy az miránk már-már katasztrofális következményekkel jár. Kifejtette, hogy három olyan fő tényező van, amivel e fo­lyamat fékezhető, esetleg megfordítható. Egyelőre öt visszatérővel büszkélkedhet­nek ... — Az első és alapvető az, hogy minden kutatónak meglegyen a szuverén joga ar­ra, hogy felettesi jóváhagyás nélkül pá­lyázzzon kutatási pénzekér­t. Tudniillik lé­tezik egy feudális feltételrendszer, ami azt j­lenti, ha a hivatali főnök beleavatkoz­hat abba, hogy az illetőnek milyen új gon­dolatai lehetnek, akkor nyilvánvalóan az illető korlátok foglyává válik. Tehát a- Lejegyezte B. KOVÁCS ANDRÁS (Folytatása a 3. oldalon) ELHALLÁS (Telefaxon) — Feltételezhetően az üze­netrögzítő torzítása miatt a Bánffy-kripták meggyalázása c. telefontudósításban hely­telenül jelent meg Gudor Péter tiszteletes úr neve. (Szíves elnézését kérem/jük. (Miklós László) PÜSPÖKI VIZITÁCIÓ 62 ÉV UTÁN (Üzenetrögzítőn) — 62 esztendővel a hal­hatatlan Makkay Sándor látogatása után, 1993. október 30-án, újra püspöki vizitáció színhelye volt a fehéregyházi református egyházközség. A hatodfélszázados temp­lom belsejének, bútorzatának, padlózatá­nak holland segédlettel történt felújítása adott alkalmat a környéket megmozgató ünnepség megrendezésére. A sok milliós munkálat kiváló minősége, puritán szép­sége Teleki Sándor lelkipásztor, Szappa­­nyos István gondnok és Koncz Imre aszta­losmester munkáját örökíti az utókorra. A szerencsés véletlen folytán Csiha Kálmán püspök úr jövetelét megelőzte önéletírásá­nak megjelenése ... (Száthé Attila) Új könyvesbolt Csíkszeredában Minden pesszimista vélekedés ellenére van még igény a kultúrára , s nem csak Csí­kszeredá­ban. Elsősorban ennek a bizo­nyítéka volt az óriási érdeklődés, amely a Pallas Akadémia kft. újabb könyvesbolt­jának megnyitóját követte. Nem minden­napi fölhozatal (bár azt ígérik, hogy ezen­­túl ez lesz a mindennapi), nem mindenna­pi árakon (Budán is csak egyszer volt ku­­tyavásári) nem mindennapi vendégek (Zöld Ferenc, a budapesti Akadémiai Ki­adó igazgatója és Domokos Géza az utóbbi időben jártak többször is Csíkszeredában, de Sütő András nagyon rég nem járt erre­felé, Gabriel Liiceanu pedig talán először) és akkora tömeg se.".e.nezte a megnyitót, hogy az újjáépített Kriterion Ház (ennek utcai frontján kapott helyett az üzlet) ud­varán kellett megtartani az ünnepség­t, az eseményköszöntő szónokl­atokat (a csoda itt nem állt meg: délután a szakszervezeti művelődési központ stúdiótermébe terve­zett Sütő András találkozót a Ház nagyter­mébe kellett áthelyezni az érdeklődők nagy száma miatt, a szerző négy órán keresztül „állta a rohamot“, dedik hia a Pallas Aka­démiánál frissen megjelent — és szigorú­an hazai terjesztésre kiadott — Az élet és halál kapuiban c. gyűjteményes kötetet). Elsősorban szakirodalmi kiadványok, lexikonok, szótárak, igényes ki­­állítása és tartalmú szépirodalmi munkák kaptak he­lyet az üzlet polcain, de ezér­ i­s itt lesz­nek megvásárolhatók a bukaresti Humani­tás kiadó könyvei is. (Jellemzőnek tarthat­juk hazai viszonyainkra, hogy a Pallas Akadémia és a Humanitás a frankfurti könyvvásáron talál­ok egymásra és köl­töttek együttműködési megállapodást.) Azzal kezdtem, hogy van még igény — a mind drágább — kultúr­ára. .A könyves­bolt megnyitóján (s még a következő na­pon is) hosszú sor kegy­ózott a p­énz ár elő s a legtöbb ember tízezreket érő cermag­­gal a hóna alatt távozott. (Pedig a konku­rencia sem ült ölbe lett kézzel, míg ez új üzletben rtiny címre adtak 50 -es ked­vezményt két napja, a Corv'r.~ kén'­­yvposta 10­0/6-os akciót hirdetett mi d'' könyvé­e egy teljes hétig. Én magam láttam, ott is zsúfoltság volt.) BIRTÓK JÓZSEF Új sorozat 1175. szám 1993. november 2. Postacím: Redactia ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ 79776 Bucuresti 33, Piata Presei Libere 1., sector 1. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ szerkesztősége 79776 Bukarest 33, Szabad Sajtó tér 1., 1 kerület kedd 4 oldal­ára 70 lej üzenetrögzítő szolgálatunk telefonszáma: 618 03 02 Telefax: 618 15 62 Telex: 10315-TRANS-R Napról lapra TÁJÉKOZÓDÁS — Hol van kérem, az X. Y. utca? — Látja uraságod azt a butikot, utána következik még három, aztán egy butik a sarkon, hát ott kezdődik az X. Y. utca. Hacsak a harmadik és a negyedik közé nem építettek tegnap még egyet... SZÁSZ JÁNOS Elhunyt Fellini 73 éves korában elhunyt Federico Felli­ni, a nagy olasz rendező. Első filmjét 1951- ben készítette és 54-ben már Oscar-díjat nyer az Országútonnal. Az Édes életet csu­­pán Olaszországban tizenhárom millióan látták bemutatása uán. A nyolcvanas évek­­ben készült filmjeinek azonban már csak egy-kétszázezer nézője volt Idős korában is szerették, de filmjeit már nem nézték meg. Olyannyira, hogy az utóbbi három évben nem is akadt producer, aki dolgoz­tatta volna. Róma filmvárosa, Cinecitta 5-ös stúdió­jában ravatalozzák fel ma az elhunyt mű­vészt. A gyászszertartás szerdán, 11 órakor lesz a római Santa Maria dei Angeli temp­(Folytatása a 2. oldalon) Tegnaptól: Európai Unió Tegnap nulla órakor érvénybe lépett a nyugat-európai integrációt szentesítő Maastricht­ Szerződés. A nagyobb fokú gazdasági és politikai integráció új di­menziót kölcsönöz a tizenketteknek. Az Európai Közösség hivatalos neve mostan­tól kezdve Európai Unió. A Maastricht­ Szerződés előírásának alkalmazásával kapcsolatos intézkedése­ket a tagállamok állam-, illetve kormány­főinek múlt hét végén Brüsszelben tartott (Folytatása a 2. oldalon) ­Madern ITALY ÜDÍTŐ, SÖR és BOR • ADAGOLÓK TELJES SOROZ­A­T-9 KÜLÖN A MODELL PÉNZT GYÁRT! 3 hónap alatt amortizálódik! Szavatoltan 300% profitja lesz, ha "FRESCO" Sűrítményeket és Édesítőszereket Használ ÜDÍTŐITALOK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ SOFT FAGYLALTGÉPEK FAGYLALTPOROK TEJPOR -1600 lej kilója EGYSZER HASZNÁLATOS POHARAK ESPRESSO KÁVÉ és DARÁLÓK SZÁRAZTÉSZTA GÉPEK PALACSINTASÜTŐ GÉPEK éstr. BATISTEI Nr. 24A - BucurestiN ^ Tel: 6 426 833 - Fax: 3127 761 J FRESCO KÉPVISELETEK KOLOZSVÁR 095112 628 PIATRA NEAMJ 093 625 772 KONSTANCA 091 660 238 TÁRGUJIU 0929 13 029 BRASSÓ, 092184 481 TÁRGO VI§TE 092620 842 TEMESVÁR 096133 013 CRAIOVA 094184 802 . RÉSZLETFIZETÉSRE IS . ____________­______________________,__________________’ ILYEN VIDÁM,EGÉSZSÉGES, KÖVÉR SERTÉST SZERETNE HIZLALNI? NETÁN GONDJAI VANNAK A­­ CSIRKENEVELÉSBEN? Mindezekben segít a NAGYVÁRADI IMMANUEL Kft ahol gyors és korszerű tenyésztéshez ,megfelelő TÁPKONCENTRÁTUMOKAT ajánlnak előnyös áron! Telefon: 999*126-577 R.391.

Next