Romániai Magyar Szó, 1994. február (6. évfolyam, 1248-1271. szám)
1994-02-01 / 1248. szám
ROMÁNIAI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP — BUKAREST Feltöltődtünk üres hétvégének nézett ki, amit éppen magunk mögött hagytunk, belépvén egyúttal februárba is, a Székelyudvarhelyen tervezett nagyszabású farsangi mulatság okán. Most meg lám, túl vagyunk rajta, s minden zaklatottság, látás-futás, erőfeszítés, fáradtság, bosszúság ellenére mégis arra emlékezünk, azt hoztuk haza magunkkal a szó szerint is délután hattól hajnali hatig zajló, nonstop „össznépi“ mulatságról, ami örömre, munkára, cselekvésre ösztönöz: az emberi összetartás érzését s talán azt, hogy végső soron az egymásnak okozott örömökért nyerünk létigazolást a földön. Tavalyi sikerült bálunkra emlékezve, az idén is kerestük az udvarhelyi tornacsarnokba összegyűlő nézősereg arcán az elereszkedettség felragyogó mosolyát, a magukra találás derűjét... És megtaláltuk! Nem tudom, hányan gyűltek be az idén is a tavalyi közönségből, de az idei, már-már fojtogatóan népes gyülekezet hullámzó látványa meggyőzött arról: az emberekben élő társas szomjúság, közösségi élmény utáni vágy egy esztendő eltelte után még csak növekedett! Természetesen, a várakozáson felüli érdeklődés némiképp a lap vonzerejéről is elárul valamit. Kísérlet, amely élőben bizonyíthatja számunkra, hogy az újság által elvetett mag hogyan hajt ki a köztudatban, gyökerezik szét mind szélesebb körben — véleményformáló, mozgósító erővé válva. Székelyudvarhelyről többször is leírtuk, elmondtuk (mert kötelességünk volt kimondani), hogy hálás „minőségi“ újságolvasói vannak, akik bátran kiérdemlik akár az érdemes olvasó címet is. Az ülőhelyek fogytán zavartalanul a tornacsarnoki sárga maketta kurta „angolgyepére“ telepedő, piknikező pózba lazuló közönség soraiban ott láthattuk képviselőink-szenátoraink egy jó részét is, akiket ugyancsak magával ragadott a farsangi mulatsághangulat forgószele, s ha utólag elnézésüket is kérjük, amiért korábban fenntartott, úgynevezett protokoll-helyeiket nem sikerült érkezésükig megőrizni a terembe sereglők jogos rohamától, azt mondom: hasznukra, mindannyiunk hasznára vált a protokoll nélküli elvegyülés, a jókedvvel, a játékkal való feltöltődés, a harsány nevetés saját görcsösségeinken, mindennapi nyomorúságainkon, a helyzeten, amibe napról napra egyre vigasztalanabbá és biztosabban sülylyedünk bele, s amiből az ilyen farsangi egymásra találások hatására (is) egy darabig, talán a minden tavaszi nekiveselkedés kirügyezéséig elérhetőnek látjuk a kikapaszkodás lehetőségét. Az első pillanatban megsajnáltam azt az RMDSZ-honatyánkat, aki nem lelvén magának más ülőhelyet, a színpad háta mögé rejtett főnyereményünk, a színes televízió behemót dobozának sarkára telepedve követte nyomon a műsor pergését, a hangulat forrósodását. És még jobban sajnáltam őt, amikor udvariasan föl kellett állítanunk a doboz trónról is, hogy a sorsolásra előtérbe cipelhessük a parabola antennához illő elengedhetetlen kelléket. De aztán arra gondoltam: nem történt semmi, kóstoljon csak bele továbbra is a gyalogos gondokba! Kóstoljunk bele mindabba, ami velünk körülöttünk, értünk és ellenünkben történik az országban! És akkor talán bennünk is másként rendeződnek, tisztulnak, illeszkednek majd a dolgok. Illúziókat kergetnénk? Hiszen a valóság mit sem változik egy értelmesen, örömmel, felszabadultan átmulatott közösségi éjszakától. És emberileg talán bennünket sem vált meg ez a farsangi feltöltődés. De ahogy a világ otthonosságához föltétlenül szükség van vagy a mindent magához ölelő, zöld lombosodásra-füvesedésre, vagy a világot beterítő hópaplan üde felszikrázására, ugyanúgy kell az élet meztelen tényei közé a hangulat, a pozitív érzelem, a rádöbbenés maga: nem vagyunk magunkért, nem vagyunk egyedül. Amiről pedig azeltelt négy év során már-már szinte leszoktunk, elfelejtkeztünk. CSEKE GÁBOR /festi C UDVARHELYEN MARADT A NAGYDÍJ (Helyben) — Nem hiába cipeltük le a szombati székelyudvarhelyi mulatságra 1993-as előfizetői versenyünk nagydíját, a kisinyovi gyártmányú színes televíziót (hogy végre, „találkozhassak“ párjával, a székelyudvarhelyi Metroplast Kft. által felajánlott parabolarendszerrel), meg a szerencsés nyertesnek, akinek a nevét valamivel éjfél előtt, tehát még január 39-én húztuk ki egy „nejlonpungának“ becézett urnából, nem kell Székelyudvarhelyre bumliznia. Bálint Emma ugyanis, a Cuza Voda utca 9-ből, a szerencsésnek bizonyuló 305-ös szelvényszám tulajdonosa, székelyudvarhelyi lakos s a polgármesteri hivatalban, ünnepélyes külsőségek között fogja majd átvenni a nyereményt, az időpontról értesíteni fogjuk. Gratulálunk! (RMSZ) „LEMARADT" SZPONZOROK (Helyben) — Hol a telefax, hol az üzenetrögzítő vonalhibái jóvoltából tudósítóink múlt heti híreinek végéről le-lemaradt egy-két szponzor neve, akik ajándékaikkal segítették a székelyudvarhelyi RMSZ-farsangi bál tombolásának sikerét. Így most utólag tesszük közhírré nevüket: így járt az EN’MARK International, a Top Level Kft. az All Trade Inter Kft Aradról, illetve a Polis Könyvkiadó Kolozsvárról. • A mulatság megkezdése előtt Dézsy Zoltán sepsiszentgyörgyi grafikus 4 bekeretezett linómetszetet ajánlott föl tombolatárgyként. Mindannyiuknak szívből jövő köszönetünket fejezzük ki. (1994. január 31.) JÖN-E A BRIGÁD? (Üzenetrögzítőn) — Pedagógusi berkekből származó értesülések szerint tanügyminisztériumi brigád készül Háromszékre az elkövetkező napokban vagy hetekben. Kérdés, hogy miután Lengyel Elena asszonynak a tavaly tulajdonképpen kudarcba (Folytatása a 4. oldalon) • A SZÉKELYUDVARHELYI BÁLINT EMMÁÉ A SZÍNES TELEVÍZIÓ ® Iliescu elsők helikopteren közelíti meg az ELysée palotát • Majláton is egykéznek • Zsirinovszkij: Az ellenségnek félnie kell ̇ A személyes ismeretség okán ̇ Elsőség, politikai jelentőség nélkül • Pedagógusok a „panasztaná!“ ° Makacs hűség jutalma • I*®*' '»."M FARSANG VARGA BÉLA képsora Majláton szólnak már a harangok Valamikor az 1800-as évek elején Aradtól délnyugatra, légvonalban mintegy huszonöt kilométerre, cseh, szlovák és magyar dohánytermesztők telepedtek le. 1819-ben Majlát György országbíróról Majlátfalvának nevezték el a települést. 1851-ben Fényes Elek már 903 főt említ, ez a szám 1910-re 2333-ra duzzadt. Jól gazdálkodó, szorgalmas, tehetős emberek már akkoriban a majlátiak, szép, tágas házakat építettek maguknak. A falu közös jellemzője a négyzetes utca és kertrendszer. A magyarok Szeged és Mezőhegyes környékéről kerültek a kincstári földekre. Majlát azóta is magyarlakta falu. Az 1977-es népszámláláskor 1458 magyar és alig 34 román élt itt, a legfrisebb népszámláláskor pedig 1132 ember vallotta magát magyarnak, 46 pedig románnak. A katolikus vallású magyar közösség templomát 1879- ben, iskoláját pedig 1903-ban építette fel. Az iskolában ’48 előtt pár évig román nyelven tanítottak. A hatvanas évek végén a termelőszövetkezetben mutatkozó akut munkaerőhiány miatt Máramarosból, a Szilágyságból és Székelyföldről toboroztak munkaerőt a faluközösség akkori vezetői. A Hargita megyei Varságról 15 család telepedett le Majláton. Zárt és aránylag elszigetelt település lévén, a majláti ember tartózkodó, nehezen fogadja be az idegeneket, de az értelmiségit sem becsüli túl sokra. A föld és az állatok szeretete jellemzi őket és egyetlen cél lebeg a szemük előtt: a sokra még többet halmozni. A falu utcái esős időben szinte járhatatlanok, a közvilágítás többnyire nem működik vagy oly gyatra, hogy észre sem venni. Az ivóvíz tönkrement, de nem képesek még egy kutat sem fúrni. A vingai tanács ugyanis árva fityinget sem utalt ki Majlát közművesítésére. Az egyetlen buszjárat reggel fél ötkor megy be Aradra és csak este hatkor hozza vissza a piacra járó vagy ügyes-bajos dolgaikat intéző majlátiakat. A borbélyműhelyt bezárták, mert az a szövetkezeté, amely nem akarja tovább fönntartani, mert nem kifizetődő számára. Pozsár Mihály borbély a féligmeddig romos kultúrházban kapott egy teremféleséget, ahová még ő maga sem megy szívesen be, megfelelő egészségiügyi és munkafeltételek hiányában. A kultúralét csak a diszkóra korlátozódik, az eddig évente megrendezett Majláti vasárnapok elnevezésű folklórtalálkozó a tavaly fiaskónak bizonyult. Talán az idei 25. évfordulón sikerül új szint és értelmet adni az akarva-akaratlan is immár hagyománynyá vált, néhai szocialista össznépi kultúrrendezvények. Ám erre mindenekelőtt igényességre, tenni akarásra és összefogásra van szükség. A majláti gazda végül is megteheti már, hogy ne csak magára, de a falura, sőt a külsőségekre is adjon valamit. Mindennapi kenyerük rossz minőségű. Az aragázpalackok cseréjét is képtelenekközösen megszervezni. Vajon ki a hibás, "felelős ezekért az állapotokért? A fordulat idején "elhangzott olyan óhaj is, hogy a nagytársulás tagjai ne merészeljenek RMDSZ-tagok lenni (a volt kommunisták, ugye!). Mindazonáltal a bevándoroltak hangoskodtak leginkább. Aztán fokozatosan lecsillapodtak a kedélyek és az emberek egyre maguknak valóbbak lettek. ... A TEZÍPLOMOT... Majláton az elmúlt nyáron néhány temetéskor némák maradtak a harangok. Mivel többszöri ott jártamkor sem sikerült találkoznom az akkori plébánossal, nem kommentálhatom az eseményt. Tény, hogy a harangokat újabban elektronikus szerkezet hozza mozgásba. S talán ez volt az időszakos elhallgattatás fő oka. Mindazonáltal konfliktus is fennállt egyes hívek és papjuk között. Szomorú, hogy egy magyarlakta falunak nincs állandóan ott-tartózkodó lelkiatyja. Akik ki-kijárogatnak hozzájuk, bolgár nemzetiségűek és többékevésbé törik a magyar nyelvet. Most éppen Salman Demeter plébános teljesít szolgálatot. Tőle tudtam meg: 1991-ben Majláton 35 ember hunyt el és hét gyermek született, ’92-ben 30 temetésre hívták a papot és alig hat keresztelőre. Tavaly, ottjártamig, 17 embert kísértek utolsó útjára és két gyerek született, összehasonlításképpen: 1928-ban 73 kisgyermek született. A lakosság több mint hetven százalékát az idős nemzedék képviseli. És persze Majláton is divat az egykézés. ...S AZ ISKOLÁT Az iskolát Zabojszky István igazgató-tanító odaadó buzgalma folytán Koncz Lajos építési vállalkozó építette. Tavaly Bálint Margit asszony egymaga meszelte, festette az egész épületet. Idén 59 diák tanul az I—VIII. osztályban. 1894-ben csak az első osztályban kereken száz kisgyermek volt. Csökkent létszámmal, miniszteri engedélylyel működik a majláti magyar iskola. A tanárok többsége Majláton él. Andrási György iskolaigazgató és felesége közel négy évtizede tanítanak. Mindenki igazgató bácsija és óvó nénije. Andrásiné 34 évi munka után nyugdíjba vonult, két fiúunokáját rendezi. Aranyos Mátyás tanító is követte példáját. Farkas Gabriella tavaly került ki a nagyváradi tanítóképzőből, összesen 24 kisdiákja van az I—IV. osztályban. A román nyelvet egy bolgár mérnök tanítja, aki Vingáról ingázik. A ma PÉTERSZABÓ ILONA (Folytatása a 3. oldalon) .í'v' .. iiI'/v ■. Zsirinovszkij Budapesten keresztül érkezett Belgrádba Szlovéniából Budapesten át Belgrádba érkezett Vlagyimir Zsirinovszkij, a szélsőséges orosz politikus, ak.i szerb nacionalista szervezetek meghívásának tesz eleget. Az orosz Liberális Demokrata Párt elnökét Szlovéniából kiutasították, meg kíséretével együtt több botrányt okozott. Zsirinovszkij a légtérzárlat miatt utazott Budapesten keresztül a jugoszláv fővárosba. Budapestre repülőgépen érkezett, útját gépkocsin folytatta. Amint a magyar rádió beszámolt róla, a megdöbbentő kijelentéseiről közismert orosz politikus a Ferihegyi repülőtéren tett nyilatkozatáran felszólította Magyarországot és a térség többi álamát, hogy a NATO-tagág elnyerése helyett inkább alakítsanak regionális szövetséget, amelyet erős szálak fűznének Oroszországhoz. A magyar médiumoknak nincs tudomásuk arról, hogy Zsirinovszkij Magyarországon valakivel is tárgyalt volna, ha csak — jegyzik meg —, a több mint háromórás autóút során nem került sor ilyesmire. Az orosz pártvezér a határátlépés után megszakította útját Szabadkán. Amint a helyi rádió tájékoztatott, itt egyebek között kijelentette: „Az új erőre kapott Oroszország segíteni fogja Szóbiát, é veget fog érni a szerb nemzet elleni genocídium. Az ellenségnek félnie kell Londonban, Párizsban, Washingtonban, Bonnban és Tel-Avivban.“ A jugoszláv fővárosban — jelentette a France Presse — a szélsőséges pártvezér úgy nyilatkozott, hogy bármely szerb hadállam bombázása ENSZ vagy NATO-erők által Boszniában vagy a volt Jugoszlávia bármely más részén egyenértékű lenne a hadüzenettel Oroszországlen. Ebben az esetben — magyarázta —, kérné a rzoszkvai parlamentben Oroszország kilépését az ENSZ-ből. Zsirinovszkij ellátogat a boszniai, illetve a krajinai szerb köztársaságba, találkozik a helyi szerb vezetőkkel. (Folytatása a 2. oldalon) • Új sorozat CD CD ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ 79776 Bucuresti 33, 1248. szám Piata Presei Libere 1., sector 1. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ kedd szerkesztősége 79776 Bukarest 33. február 1. Szabad Sajtó tér 1., • Postacím: Redactia 1 kerület 4 oldal Üzenetrögzítő szolgálatunk telefonszáma: 618 03 02 ára 80 lej Telefax: 618 15 62 0 Telex: 10315-TRANS-R A történelmi igazság Azt mondják, a történelemíráshoz távlat kell. Az időben túl közeli eseményeket szubjektíven látjuk, sok forrás még nem hozzáférhető, majd később tisztázódik, mi hogyan ment végbe. Mindebben sok igazság lehet, de az éremnek egy másik oldala is van, ami miatt kétlem, hogy az utókor túl hű képet kapna a történtekről: a fiatal nemzedéknek hitelesként lehet tálalni olyan dolgokat is, amelyeket a szemtanúk könnyen megcáfolhatnának, ha még élnének. A történelem ismeretének az volna a célja és haszna, hogy a múst eseményeiből helyes következtetéseket vonjunk le, elkerülve így a hibák megismétlődését. Sajnos, a múltat — különösen a közelmúltat — gyakran tendenciózus módon torzítva, de legalábbis egyoldalúan mutatják be, márpedig hamis információik alapján csak téves képtet lehet alkotni A múlt reális ismeretének a hiánya na-FEY LÁSZLÓ (Folytatása a 3. oldalon) Erősödő magyarellenes kampány Háromszéken Rendeződnek a sorok? Jó ideje vezetési válsággal küszködik az RMDSZ háromszéki szervezete. Egy esztendővel ezelőtt a megyei elnök viszszavonulása bénította meg átmenetileg az érdekvédelmi szervezet hatékony működését, a nyár folyamán újjáválasztott, akkor igen egységes csapat benyomását keltő vezetés cselekvőképességét most az ügyvezető elnöknő Úr munkakörbe kerülése mérsékelte, válságot okozva éppen egy olyan időszakban, amikor a legnagyobb szükség lett volna a határozott fellépésre, az átgondolt cselekvésre. Annál is inkább, hiszen amint a megyei küldöttek tanácsának szombati ülésén azt tételesen is kiemelték, az utóbbi időszakban Háromszéken szembetűnően felerősödtek az átgondolt, magyarellenes kampány szervezésére utaló jelek. Az Állami Vagyonügynökség képviselőinek kinevezése körüli cselszövések, a tanügyi hecckampány után, immár a kultúra háza táján is tornyosulnak a felhők (lásd a Székely Múzeum elleni közvetett támadást), arról nem is beszélve, hogy a nem választott vezető tisztségeknél tovább tarifáz etnikai jellegű tisztogatás, a médiáknm felerősödött az uszítás. E kérdéskör kapcsán állásfoglalás született a megyei küldöztók tanácsának ülésén, amelyet továbbítanak az ország vezetőinek, de nemzetközi szervezeteknek is. Az Állami Vagyonügynökség képviselőinek kinevezése körüli manőverek kérdéseiről ezúttal a demokratikus erőkkel egyeztetve hasonlóan nyilatkozatot fogadtak el az ülés résztvevői. Az RMDSZ tevékenységének hatékonyabbá tétele céljából az ügyvezető elnökség tisztségviselőinek beszámoltatása nyomán a vezetői feladatkörök átcsoportosításáról is döntöttek. Az ügyvezető elnöknő lemondása következtében a megyei küldöttek tanácsa úgy határozott, hogy a végrehajtás-szervezés konkrét feladatkörét is Gazda István megyei elnök veszi át, ezúttal a javadalmazás kérdésének megoldásával teljes munkaidejét az érdekvédelmi szervezet irányítására fordíthatja. E törekvésben számíthat a megyei küldöttek tanácsa tagjainak az eddiginél konkrétabb támogatására. Határozat született ugyanis a falujárásról, a küldöttek tanácsának tagjai egy-egy község RMDSZ-tevékenységének támogatását felvállalva elkezdhetik az alulról induló újraépítkezést. A 112 RMDSZ-szervezetben rövidesen tisztújítást tartanak, megvitatják a szervezeti élet fellendítésének lehetőségeit, az eddigieknél jobban bizakodhatnak az érdekvédelmi szervezet színeiben megválasztott polgármesterek támogatására, de a tanácstagok segítségére is. A helyi szervezetek talpra állítása, a fokozott érdekvédelem teremt alapot arra, hogy a nyáron esedékes megyei tisztújítás elhozza a háromszéki RMDSZ számára is az annyira várt megújulást, rendeződjenek a sorok, a szervezet felszámolja az ismétlődő vezetői válságot, határozottabban képviselhesse a tagság elvárásait. FLÓRA GÁBOR ségi törvény és ektatologatás Furdalt a kíváncsiság, hogy lehetséges, hogy az Állami Biztosító Társaság, az ASIROM, csak olyan képtelenül alacsony kártérítést fizetett a kápolnásfalusi jégverés kárvallottjainak, mint azt Lőrincz György szóvá teszi az RMSZ múlt év december 3-i, 1201-es számában. Akik nem olvasták volna az Illesse dicséret az ASIROM-ot címmel közölt írást, számukra megismétlem a puszta számadatokat: 300 tő ott cserépért fizetett az ASIROM 326 lej és 50 bánit... jókora késéssel, mintegy mikulási ajándékként. Ennyit, midőn ma egy tetőcserép ára 225 lej. A törött cserepek nyomán elindulva — a biztosítótársaság fiókjain és kirendeltségein túljutva — arra a felismerésre jutottam, hogy a vázolt helyzet visszásságáért a felelős nem más, mint törvényhozó szervünk, a román parlament. ADAS fia ASIROM ugyanis a kötelező ingatlanbiztosítást több mint négy évtizede kelt törvény alapján gyakorolja. Márpedig ezalatt nem kevés víz folyt le a Dombovitán, és változott egy és más ebben az országban négy év alatt is. Annak pedig csak honatyáink a megmondhatói, miért nem volt idejük, hogy bár jottányit jobbítsanak a kötelező ingatlanbiztosítási törvényen, miért akadt el az erre vonatkozó törvénytervezet a képviselőházban. De szálljak le én a parlamentről, míg perbe nem fognak, s maradjak a Lőrincz úr sállói házának cserepei s az ASIROM közelében, melynek Hargita megyei igazgatója, Lós Aurel úr nem érdektelen dolgokat mondott el cégéről, mely még mindig 150 lejnyi biztosítási díjat szed be egy ingatlan után évente. Annak idején ebből futotta kártérítésre. Hogy ma méltányos kártérítést kapjon egy tulajdonos, a biztosítási díjak emelésére lenne szükség. A cég még így is 2,4-szeresét fizeti, a kárnak, ahhoz viszonyítva, hogy milyen csekély a biztosítási díj. Hogy a kápolnásfalusi gazdák későn kapták meg azt a kevéske pénzt is, annak a székelyudvarhelyi „filiálé“ és a Csíkszeredai „szukárszála“ irodáiban történt aktatologatás az oka, vallotta meg az igazgató úr. Az is késleltette a fizetést, hogy természeti csapás okozta károk esetén — mint a kápolnásfalusi is volt — a természeti csapás tényét a bukaresti Meteorológiai Intézetnek meg kell erősítenie, ami nem kevés időbe telik (!). — Igazgató úr, tucatnyi biztosítótársaság működik már az országban. Milyen esélye van ilyen körülmények között az ASIROM-nak? — Van esélye, hiszen országos hálózattal rendelkezünk, irodákkal, tapasztalt, szakmailag képzett személyzettel. No meg sikerült megszereznünk a lakosság bizalmát is. Kétkedő fejmozdulatomra még hozzáteszi: — Mi több, biztosítótársaságunk nemzetközi elismerését bizonyítja, hogy két egymást követő esztendőben megkapta az ARANYGÖMB díj első fokozatát és az ARANYCSILLAG díjat. — Ezt hol és kik ítélték oda? — Madridban, az üzletemberek. — Melyik esztendőben? — 1992-ben és 1993-ban. — Milyen indoklással? — „A biztosítottak jó kiszolgálásáért*. Arról nem sikerült meggyőznie Lói úrnak, hogy országunk minden országok legjobbika, de hogy az ASIROM a biztosító társaságok aranycsillagosa, azt immár a kedves olvasó is megtudhatta. Hogy ennek közhírré tétele után milyen követkeményekkel lépem át Kápolnásfalu határát, csak Lőrincz György uram a tudója. INCZEFI TIBOR