Romániai Magyar Szó, 1995. július (7. évfolyam, 1708-1737. szám)

1995-07-01 / 1707-1708. szám

Előd itthon 995. június 29. RMDSZ- székház, Marosvásárhely. Délután hat óra előtt tíz perc. Pontosan öt év és három hónap kényszerű távollét után Kincses Előd hazajöhetett! Itthon van, velünk, újból közöttünk lehet. Isten hozott, Előd, hisz mindig közöttünk volt a helyed, nem Te tehettél arról, hogy annyi éven át szeretteidtől, barátaidtól, városodtól távol kellett élned. Mint lapunk hű barátja, ez úton immár itthonról köszönti olvasóinkat, s mindenkit, aki bízott, hitt visszatérésében. Ilyenkor mondja az ember: megérte a küzdelem, magyarságunkban egy kicsit többek vagyunk, itthon pedig Előddel, aki exkluzív nyilatkozta lapunknak az alábbiakat: „Amikor megkaptam a június elsejei keltezésű levelet, számomra nyilvánvalóvá vált, hogy Bukarest eldöntötte: ügyemet pozitívan lezárja. Számítottam arra, hogy a szélsőséges varrás elemek nagy felhajtást fognak csapni az ügyből, s arra gondoltam, hadd fújják ki magukat, majd csak szeptemberben jövök haza. Különben júliusban rengeteg ügye van minden ügyvédnek Magyarországon, mert bírósági szünet következik utána, augusztus pedig amúgy is szabadságos időszak, a családom azt mindenképp velem ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP BUKAREST • ÚJ SOROZAT 1707-1708. szám • 1995. jÚLUS 1-2., SZombat-vasárnap •Ára: 300 lej Tiltakozik a polgármester Adrian Moruzi, Brassó polgármestere (akit több mint félévi manőverezés után sem sikerült eltávolítani tisztségéből) ismét pereli a kormányt. Ezúttal az alkotmány és a területi autonómiát szabályozó törvény megsértése miatt. Ezelőtt pár hónappal ugyanis a kormány 113-as határozatában elrendelte Brassó-Pojána hegyi üdülőhellyé nyilvánítását, melynek címén egyszerűen „bekebelezte” a város egyik negyedét. A határozat azzal érvel, hogy a hegyvidékünkre látogató külföldi turisták 75 százaléka itt üdül, s emellett Pojána ingatlanainak 95 százalékát állami költségvetésből építették. A nevezett határozat azt is elrendeli, hogy a helyi városrendészeti osztály vonja vissza a Pojána területére eddig kibocsátott építkezési engedélyeket. A brassói közigazgatás - Moruzi vezérletével - előbb a helyi bíróságon tiltakozott a kormány basáskodása ellen, majd a kérés elutasítása után a táblabírósághoz fordult. (A fellebbezés tárgyalására július 18-án kerül sor.) Motivációi tulajdonképpen közérdekeket védnek. Nem mondhat le a város egyik fontos turisztikai negyedéről, csak azért, hogy az állam kezet tehessen az innen befolyó jövedelemre, ugyanakkor a 18 as törvény értelmében több kaszáló és házhely visszakerült régi tulajdonosához, akik nagy része már hozzáfogott az építkezéshez, vagy kezében az építkezési engedély. Ezt a dokumentumot visszavonni csak törvényszéki határozat alapján lehet, melyhez csak a tulajdont bizonyító okirat hiánya szolgáltathat okot. (Íme egy újabb törvény - a tulajdonjogot védő rendelkezés -, melyet határozata által semmibe vesz a kormány. Különben is - érvel a polgármester - a városrendészeti tervek a helyi közigazgatás hatáskörébe tartoznak, és nem felső parancsra járnak el. Moruzi nincs egyedül a kormány ellenében. A nemrég létrejött Pojánai Tulajdonosok Egyesülete színes lélekkel támogatja az ügyet. B. TOMOS HAJNAL Bár nem volt ott... (Zilah • RMSZ/fehér) • Az alktományosság semmibevételével vádolta meg Szilágy megye prefektusa az RMDSZ-t ama cikkben, melyet eljuttatott a Szilágyság hetilaphoz, s amit az egyik hétvégi román nyelvű napilap is közölt. írásában a prefektus kitér a két héttel korábban megtartott partiumi önkormányzati konferenciára is. Igaz, ott nem Kolozs, hanem Máramaros megyeiek voltak jelen a bihariakon, szatmáriakon és szilágyságiakon kívül, nem amint az a prefektus írásában szerepel. A prefektus megállapítja, hogy „az RMDSZ-listán megválasztott tanácsosok és polgármesterek úgynevezett önkormányzati konferenciája törvénytelen struktúrát képez”, s szerinte annak célja, hogy az RMDSZ politikai és szociális feszültséget gerjesszen. Az írás nem tért ki arra, hogy a prefektúra miért nem fogadta el a konferenciára szóló meghívást a szervezők részéről. töltötte volna. Közbejött azonban édesanyám szívműtéte a múlt héten, és holnap (szerk. megj.: június 30-án) jön ki a kórházból. Ő még nem tudja, hogy itthon vagyok, majd a lakásban fogom várni, persze, a megfelelő előkészítés után, nehogy örömében a nagyon jól alakuló állapota rosszra forduljon.” Milyen érzés volt öt év és 3 hónap után hazajönni? Nem halítottuk „Nagyon vágytam erre a pillanatra. Kár, hogy bizonyos elemek megpróbálták: örömünkbe üröm is vegyüljön. Mégis, mindent összevetve, azt a tényt, hogy itthon lehetek, pozitív jelzésnek tartom, amit értékelni kell. Azt, hogy ezt a lépést megtettem, nagyon sok támogatást kaptam Kerekes Károly képviselőtől.” Terveid? „Nem adom fel a budapesti ügyvédi irodámat, hanem Marosvásárhelyen is nyitok egy ügyvédi irodát és gazdasági joggal fogok foglalkozni. Öt év kényszerű távollétemnek annyi „haszna” volt, hogy most két jogrendszerben lehetek ügyvéd és az ilyen adottságot mindenképpen ki kell használni mindannyiunk javára.” És mert Kincses Előd rá hivatkozott, íme az is, amit vele kapcsolatban Kerekes Károly képviselő mondott el: „Hétfőn felhívtam Románia főügyészét és találkozót kértem tőle, jelezve, hogy Kincses Elődről szeretnék vele beszélni. Jól kivehetően meglepődött és azt mondta, hogy ez az ügy már nem a főügyészségre tartozik, hanem a külügyminisztérium dolga. Erre elmeséltem neki, hogy a marosvásárhelyi Cuvintul liber-ben megjelent egy interjú Dan Petru Maros megyei főügyésszel, aki azt fejtegette, hogy a ’90 márciusi események kapcsán összeállított dossziékat bármikor újra lehet nyitni s ez elől nem kivétel Kincses Előd esete sem. Hozzáfűztem: amíg egy beosztottja így nyilatkozik: Kincses Előd ügye nem lehet csak a külügy dolga. Különben az ominózus interjút le is faxoltam Manea Dragulin úrnak, hogy tanulmányozhassa. Ez után hívtam fel a Külügyminisztériumot, ahol bár nem találtam meg Teodor Melescanut, az irodájában tartózkodó egyik külügyes igazgató elmondotta: Kincses Előd ügye most már egy teljesen sima ügy. Kincses Előd hazajöhet. Tárgyalásaimról rögtön tájékoztattam a családot, ők értesítették Elődöt Budapesten, és így Kincses Előd hazajöhetett. BÖGÖZI ATTILA Hazudott a képviselő úr kedden, június 27-én Borbély László a következő bejelentést tette a parlamentben: „Fel akarom hívni a figyelmet egy rendkívül veszélyes jelenségre, amelyet ha nem kezelünk kellő komolysággal és a tények ismeretében, a román politikai élet betegségévé válhat. Lázár Ladáriu képviselő úr (PMNR-s. sz. m.) a Képviselőház mikrofonja előtt azoknak a kegyetlenségéről beszélt (nyilván, magyar nemzetiségűekről volt szó), akik meggyalázták a Nemzet Hőseinek Emlékművét Baltában, letörve az inox-keresztet a sas csőréről,és sértő kifejezéseket írtak a sármási óvoda parkettjére. A képviselő úr, idézem: „képtelen szemet hunyni a hitványság fölött”, kéri az illetékes szerveket, hogy szerezzenek érvényt a törvénynek. Érdeklődtünk a helyszínen, és a következőket tudtuk meg: A Nemzet Hőseinek Emlékművét nem gyalázta meg senki, a sas csőrében az inoxkereszt érintetlenül ott van. Ezzel szemben a Maros megyei rendőrség letartóztatott öt bűnözőt, akik több tárgyat is elloptak az egyik házból a faluban,egy szőnyeget, amely a műemlék tartozéka volt és behatoltak a helyi óvodába. E személyeket, rablás vádjával, az igazságszolgáltatás kezére adták, és ügyük folyamatban van a marosvásárhelyi bíróságon. A véletlen úgy hozta, hogy mind az öt vádlott román nemzetiségű. (- E példa révén fel akartam hívni az Önök figyelmét a közvélemény szándékos félrevezetésének veszélyére, ami révén ellenséges hangulatot kívánnak kelteni egyes politikai erők, helyi vagy nemzeti közösségek ellen. Most, a választási kampányt megelőző időszakban őrizkednünk kell azoktól, akik hazugságon alapuló nyilatkozataikkal meg akarják mérgezni az amúgy is eléggé izgatott politikai életünket. Az utóbbi időben úgy elszaporodtak a „hazugságon alapuló” nyilatkozatok, hogy naponta közölhetnénk hasonló cáfolatokat. ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN Visszafele (Sepsiszentgyörgy/b. kovács) • Két közleményben is igyekszik megvédeni magát a Kovászna Megyei Pénzügyőrség V. Avramescu főkomisszár által szignáltan az intézményt az illyefalvi LÁM és KIDA Alapítványokra kirótt büntetések és a százhúsz millió lejre rúgó elkobzások ügyében. E bizonyítványmagyarázatok olvastán nehéz eldönteni, hogy azokat a hivatali fanatizmus nyílt megvallása vagy egész egyszerűen az önleleplezés beteges szenvedélye szülte, az áll ugyanis bennük, hogy mindenben felső utasításra jártak el, s - idézem -: „Eme akcióba eddig 8 alapítványt vontunk be (ti. az ellenőrzésbe), s ebből hármat a LÁM és KIDA Alapítványokon kívül további 1 130 000 lej bírsággal sújtottunk, elrendelve egyben 16 447 000 lej értékű elkobzást is”. Általános megyei vélemény szerint egy falánk etatizmus megnyilatkozásairól van szó, mely a civil szféra még gyönge sarjadékai kíméletlen megnyirbálását tűzte ki célul. Világraszóló morális botrány, mondják, hogy az árvák nevelését minden állami támogatás nélkül felvállaló gyermekfalutól (a KIDA létesítménye) se szó, se beszéd, tizenötmilliót vetetne el a pénzügyőrség, a LAM-tól elkobzandó százmillió lej értékű berendezés pedig diplomáciai bonyodalmakhoz vezethet, lévén a svájci állam pénzéről szó. Alapfokon július 10-én hirdet ítéletet a bíróság az óvás ügyében. A három kassai vértanú szentté avatását négy nemzet ünnepli Bethlen Gábor 1619. évi hadjárata alkalmával a Kassát megszálló Rákóczi György, a későbbi erdélyi fejedelem hajdúi halálra kínozzák Kőrösy Márk esztergomi kanonokát, Grodecz Menyhért és Pongrácz István jezsuita szerzeteseket, mert nem voltak hajlandók fenyegetések és kínzások ellenére sem megtagadni hitüket. Egy hit és meggyőződés kapcsolta egymáshoz őket, de három nemzet fiai voltak: Kőrösy Márk horvát, a horvátországi Kőrösön született, 1588-ban; Grodecz Menyhért lengyel, 1584-ben született a galicziai Grodekben. Pongrácz István magyar, az erdélyi Alvincen született 1582- ben. Pongrácz István születésekor Alvinc középkori katolikus egyháza négy évszázadra tekinthet vissza. 1205-ben már van adat, az előző századból német telepesekről, sőt Mögler szerint (Geschichte der D. in R. 128) már a XI században telepítenek ide németeket (hospítes). Neve 1342-ben már magyarul tűnik fel az oklevelekben: Olwynch, sőt 1393-ban: oppidum Alsówincz. Első plébánosa 1264- ből ismeretes. Ekkori templomának utóda ma is áll mint református templom. 1300-ból még két templomról van adat: a ferencesek szt. Erzsébet tiszteletére szentelt kolostortemploma és a domonkosok Szűz Mária tiszteletére szentelt kolostortemploma. A ferences templom a reformáció idején elpusztult. A szerzetesek nélkül maradt domonkos kolostor romjaiból Fráter György épít kastélyt. Ebben gyilkolják meg 1551. dec. 17-én. A reformáció századában a katolikus egyház megszűnik. Ezért nem tudjuk, hogy Pongrácz Istvánt 1582-ben hol keresztelték: Alvincen-e vagy - ami valószínűbb -Gyulafehérváron, ahol a Báthoryak idején működött katolikus templom a jezsuiták vezetésével. Tanulmányait is itt kezdheti el, és folytatja a kolozsvári jezsuita középiskolában, ahol 1602-ben belép a jezsuiták rendjébe. Brünnben folytatja tanulmányait, majd Prágában, Laibachban, Klagenfurtban és Grácban. Itt már tanár, 1605-től pedig Homonnán hitszónok és tanár, innen küldik 1618-ban Kassára, ahol a magyar anyanyelvű helyőrség papja lesz. Itt vár rá a vértanúság két társával együtt. A három vértanú tisztelete már 1620-ban kezdődik. Bethlen Gábor engedélyt ad, hogy a holttesteket elszállítsák. Selyembe burkolva a sebesi templomban helyezik el, később ólomkoporsóba zárva Nagyszombaton kaptak végső nyughelyet. Boldoggá avatásukat még Pázmány Péter beindította 1628-ban. A boldoggá avatás csak 1905- ben történt meg X. Szent Pius pápa által, népes magyar küldöttség részvételével. 1906-ban Erdélyben Nyárádtőn épül egy új kápolna, amelyet a kassai vértanúk tiszeletére szentelnek. A szentélybe nyíló ablakon látható a három vértanú festett üvegképe. Azóta minden év szeptember 7- én tiszteletükre tartják a templombúcsút. Pongrácz István szülőfalujában a reformáció során a katolikus hívek előbb lutheránusok, majd a XVI. század végén reformátusok lesznek a templommal együtt. Ekkor a hívek három nyelvűek: magyarok, németek és a Hunyadi János balkáni hadjárata idején ide települt délszlávok tartoznak a középkori templomhoz. A délszlávok beolvadnak, a németek pedig annyira megfogyatkoznak, hogy 1590-től már csak magyarul prédikál a lutheránus, majd református prédikátor. Az 1690. évi török háborúk idején bolgárok és bolgár ferencesek telepednek le, és ők építik a ma is fennálló rom. kat. kolostortemplomot 1729-től. Az akkor induló katolikus egyházközséget ferences szerzetesek vezetik, majd jelen század közepétől egyházmegyei papok. Ebben a templomban áll 1933 óta Pongrácz István szobra. Alkotója Teleki József, az alvinci Teleki család sarja. Folyó év július 2-án a Kassára látogató II. János Pál pápa szentté avatja a három vértanút. Míg a boldoggá avatás elsősorban a vértanúk vagy az erények hősies gyakorlásában kitűntek helyi tiszteletét szentesíti és engedélyezi, addig a szentté avatás az egész világegyház számára írja elő a tiszteletüket. A három kassai vértanú szentté avatásának és tiszteletének időszerű jelentősége is van. Közép-Európában minden állam nemzeti szempontból vegyes lakosságú. Igen fontos, hogy tudják egymás értékeit becsülni, egymás jogait tiszteletben tartani. A három kassai vértanú három nemzet fia: Pongrácz István erdélyi magyar, Kőrösy Márk horvátországi horvát, Grodecz Menyhért lengyel. Mindhárman az egykori Magyarországon működtek a vértanúságig. Most megkülönböztetés nélkül magyarok, horvátok és lengyelek tisztelettel idézik életük hősies példáját, és csatlakoznak hozzájuk a szlovákok, kiknek országa rendezi a szentté avatást. LÉSTYÁN FERENC 53 aj v5) St «« g w «S es.©'© S al’S’45''* £ :© «} *© ® ~ ’** IS » § £ e ^ 'St . g © 8 e g \o 'Q pa 53 C g Zz «s, .Q s«n ' a & c A» sk «-«■a? it - „«X 8® 1*833*! §*4,-!3|* g ® '2 e «v© »T r** go § O ** ?«b c „© N „N e cq ©s o,S W ^ C 53 fi-tter © "3 »© i --lis, S(Ising GQ2 «5 '53 4i « I O Szlovákiai tiltakozások az alternatív oktatás ellen o Mosta kezeit a Oroszország és a „kisantant”? □ Funar bánja!? O Lemondtak a túszdráma orosz felelősei Q Hüllő kíséretében Q Szentté avatás Kassán □ A Dunába zuhant Q Ez év fele útján érezzük, hogy most már csendre és nyugalomra volna szükségünk. Nem volt könnyű az eltelt, mögöttünk maradt hat hónap. Kevesbedett a kisgyermekek születése, s a Házsongárd útjain a kövek többet koptak. Iskolásaink jobban hallatják szavukat az utcákon, mint az iskola tantermeiben... Kedélybetegeink száma nőttön-nőtt, annál kevésbé a bizakodóké... Fáradtak a férfiak, s a ráncainkat már nem tudjuk semmivel sem eltakarni... Nőtt az idegesség, fogyott a türelem... Sokszor éreztük, hogy azt tesznek velünk, amit akarnak... Majd fájt az is, hogy szeretet helyett mi magunk is inkább irigykedünk egymásra... Kovácsoltunk szép terveket, de a legszebbet, hogy nagyon közel kerüljünk egymáshoz, nem tudtuk elérni... Gyermekeinkért sok áldozatot hoztunk, sokan a semmiből teremtettek ki nekik mindent, de nehezen s kevesen teremtették meg a legfontosabbat: a tiszteletet, az otthon és szülőföld szeretetét... ’ Soroljam tovább? Valahol, valami baj volt ebben a félévben is. Láttuk mi ezt mind. Majd erőtelenségünkben Azt kerestük, aki „hajlékunk volt nemzedékről nemzedékre,”, s istenes népünk megtöltötte a templomokat. Lassan nem a nagyünnepek alkalmain, de az Úrnak napjain is együtt voltunk Isten házában, s az isteni üzenet mellett az „atyafiaknak jó együtt lenni” bátorított, vigasztalt, erőt nyújtott. Hát jó lenne csendben, nyugalomban megállni s pihenni egy kicsit. De még mindig nem lehet. Gyermekeink vizsgáznak, felvételiznek s a helytállásban mellettük van a család. Talán ezután jöhet majd egy kis pihenés. Jó lenne úgy szabadságra menni, hogy felejtsük el aggodalmainkat,s Isten szép világában gyönyörködve, egymással értőn beszélgetve, vagy amire időnk nem volt egész évben: gyermekeinkkel együtt játszva, igazában szabadságon legyünk s ezt a szép szót: szabadság, töltsük meg a lélek belső kincseivel. Ahogyan Pál apostol üzeni a Rómabeliekhez írt levelében: „ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság”. Igen, ezt csak Isten adhatja nekünk a külső szabadság mellé: a belső, a lélek szabadságát. Isten ezzel a keresztyén szabadsággal áldja meg júliusunkat. CSIHA KÁLMÁNNÉ Együttműködési csúcs Bukarestben Pénteken kezdődött meg Bukarestben a fekete-tengeri gazdasági együttműködési övezet 11 országának második csúcsértekezletét. Az elsőre 1992 júniusában Isztambulban került sor. A tanácskozáson nyolc államfő és két miniszterelnök vesz részt, de a legnagyobb súlyú államot, Oroszországot Oleg Szoszkovec személyében csak miniszterelnök-helyettes képviseli. A bukaresti szervezők korábban arra számítottak, hogy Jelcin elnök vagy legalább Csernomirgyin kormányfő lesz jelen Moszkvából. Az utóbbi Al Gore amerikai alelnök vizitjére hivatkozva mentette ki magát, de a megfigyelők a két ország közötti viszonyra vonatkozólag is jelzés értékűnek tekintik a protokoll-lista alakulását. Traian Chebeleu román elnöki szóvivő csütörtöki sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy Albánia, Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldova, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország és Ukrajna együttműködése bebizonyította életképességét, megfelelő keretet nyújt a résztvevők fejlődését ösztönző kooperációhoz, elősegíti az euroatlanti struktúrákba való minél gyorsabb betagolódásukat. v Az SZDSZ levele Oliviu Ghermanhoz Az SZDSZ vezérkara, Pető Iván pártelnök, országgyűlési képviselő, Magyar Bálint ügyvivő, országgyűlési képviselő és Rajk László, az Országos Tanács elnökségének tagja, országgyűlési képviselő csütörtökön levelet intézett Oliviu Ghermanhoz, Románia Szenátusának elnökéhez. A Szabad Demokraták Szövetségének levele hangoztatja: Akkor (1989 decemberében - szerk. megj.) őszintén hittük, hogy a torz és kegyetlen diktatúra helyébe a demokrácia lép, és egy új időszámítás veszi kezdetét. Egy olyan korszak, amelyben a magyarok és a románok barátsága evidencia, s az ellenségeskedés ideje csak rossz emlék marad. Bizonyosak voltunk akkor abban is, hogy román barátaink gyökeresen szakítani akarnak a Ceausescu-rezsim egyik fő ideológiai és gyakorlati elemével, a nemzeti kisebbségek közötti ellentétek szításával. Az elmúlt öt évben reményeinkben részben csalódnunk kellett. Ahelyett, hogy a keserű helyzet taglalásába fognánk, csak az 1995. június 28- án - a román Szenátus és Képviselőház által - elfogadott oktatási törvény következményeire szeretnénk felhívni az Ön figyelmét. E törvény súlyosan sérti a romániai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát, és lényegét tekintve ütközik az európai normákkal. Érthetetlennek és megdöbbentőnek tartjuk, hogy miközben Románia az Európai Unió tagjává kíván válni, jogi eszközökkel szűkíti kisebbségeinek emberi jogait. Szomorúnak tartjuk azt is, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség félmillió aláírással megtámogatott javaslatait elutasították... Megvannak az aláírások (Telefaxon) Az RMDSZ parlamenti csoportja a tanügyi törvénytervezet megszavazása után azonnal hozzálátott a törvény alkotmányossági óvását lehetővé tevő aláírásgyűjtéshez. Ahhoz, hogy egy törvényt meg lehessen támadni az Alkotmánybíróságnál, legalább 25 szenátor, vagy 50 képviselő támogatása szükséges. Szerdán, június 28-án a Szenátusban 27 aláírás gyűlt össze, és csütörtökre a Képviselőházban is sikerült megszerezni 53 aláírást. Ily módon július 29-én a Szenátusban és a Képviselőházban Verestóy Attila, illetve Borbély László benyújtotta az alkotmányossági óvást a romániai magyarság és a többi nemzeti kisebbség érdekeit súlyosan sértő, disztkrimatanív oktatatási törvény ellen. • A Parlament két háza együttes ülésen csütörökön, június 29-én szavazott a Televízió Igazgatótanácsának tagjairól. Ezúttal az RMDSZ jelöltje, Gálfalvi Zsolt megkapta a szükséges szavazatszámot, tagja lett a testületnek. (RMDSZ- tájékoztató) Nem volt „ártatlan játszadozás” (Műholdon) A Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének vezető tanácsa közleményben fejezte ki aggodalmát a bukaresti zsidó temetőben nemrég elkövetett sírgyalázás és annak a hatóság részéről történt bagatellizálása miatt. • A tanács elfogadhatatlannak nevezi azt a rendőrségi magyarázatot, hogy 9-15 éves gyermekek „ártatlan játszadozásáról” volt szó. A tanács a közleményben rámutat: nehéz elhinni, hogy ezek a gyerekek több tucat sírkövet döntöttek le, nehéz köveket vittek a temető sétányaira, és játékból firkálták össze a sírköveket, még ha nem is antiszemita szöveggel. Hasonlóképpen, a június 23-áról 24-ére virradó éjszaka meggyalázták a halottas szobát, és betörték a temetői iroda ablakait is. A zsidó közösségek szerint a rendőrség még nem adott megfelelő magyarázatot. • A közleményben a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének vezetősége hangot ad elvárásának, hogy az illetékes állami szervek kutassák fel, és a törvénynek megfelelően büntessék meg a temetőgyalázást, amely mindenképpen bűncselekménynek számít. (Rompres, MTI) Összekapcsolódott az Atlantis és a Mir (Műholdon) Az eredeti terveknek megfelelően csütörtökön - közép-európai idő szerint délután három óra egy perckor - sikeresen összekapcsolódott az Atlantis amerikai űrrepülőgép és az orosz Mir űrállomás. Legutoljára húsz évvel ezelőtt került sor hasonló űrrandevúra az Apolló-Szojuz-program keretében. • A dokkolás a tervek szerint,, problémamentesen zajlott le nagyjából Közép-Ázsia fölött, az oroszmongol határ térségében. Több mint óránkénti huszonötezer kilométeres sebességgel száguldva a világűrben, az Atlantis szinte centiméterről centiméterre közelítette meg a Mirt. Az összekapcsolódás után még húsz perc kellett, hogy véglegesen rögzítsék a csapokat. Az összekapcsolódás után mintegy két órával - a légnyomás kiegyenlítését követően - kinyitották az Atlantis és a Mir közötti átjáró fedelét, és megtörtént a történelmi jelentőségű kézfogás az amerikai űrrepülőgép és az orosz űrállomás parancsnoka között. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár a „nemzetközi együttműködés új korszakaként" méltatta az Atlantis amerikai űrrepülőgép és a Mir orosz űrállomás összekapcsolódását, gratulált Moszkvának és Washingtonnak a „történelmi" eseményhez, amelyet döntő lépésnek nevezett egy nemzetközi űrállomás létrehozása felé vezető úton. (MTI) Ebola-már 232 halálos áldozat (Műholdon) Az Ebola-vírus halálos áldozatainak száma Zaire-ban 232-re, a megbetegedéseké 296-ra emelkedett. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss genfi jelentésében az is olvasható, hogy Nakadzsima Hirosi, a WHO vezérigazgatója az afrikai országba utazott, hogy a helyszínen tájékozódjék a járvány állásáról. • A vezérigazgató látogatása során felkeresi Kikvit városát is, ahol a legtöbb megbetegedést regisztrálták. Elutazása előtt Nakadzsima azt mondta, hogy a járvány már visszavonulóban van, de fennáll a veszély, hogy egyes elszigetelt esetekben újabb fertőzések történnek. Autóbuszjárat Budapestre (Telefaxon) Hétfőtől kezdődően, azaz július 3-tól új autóbuszjáratot indít Zilahról Budapestre a Trans-Salas Rt. A hétfőn délelőtt 10-kor induló busz kedden délután indul vissza, s ezzel korábbi Budapestre és Nyíregyházára szervezett járatait bővíti a személyszállításra szakosodott zilahi cég. (Fejér László)