Romániai Magyar Szó, 1996. március (8. évfolyam, 1939-1968. szám)

1996-03-01 / 1939. szám

AGYA ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP BUKAREST • ÚJ SOROZAT 1939. szám • 1996. március 1., péntek • Ára: 400 lej Parlamenti ügyelet Kocsis, gyeplő nélkül. Ilyen szerepet szánt a decemberi fordulat utáni rendszer a helyi közigazgatásnak. S e ragyogó elképzelés eredményei máris megmutatkoznak: a helyi közigazgatás vezetői, a polgármeste­rek, a helyi tanácsok tagjai képtelenek bármit is megoldani. Tehetetlenül nézik, miként válnak a helységeken belüli, egykor leaszfaltozott utak gödörrendszerekké, a közintézmények háborús romokká s a helyi közigazgatás szolgáltatásait igénybe vevők földönfutó páriákká... Mindez azért van így, mert a helyi közigazgatás finanszírozása nyitott, eldöntetlen kérdés mind a mai napig. A kormány hat év alatt képtelen volt elkészíteni a kérdés megoldását jelentő törvénykezdeményezést - a helyi közigazgatás pénzügyi alapját képező jogszabályt, így aztán állandósult a visszás helyzet, hogy bár a javakat - és az adókat - helyi szinten termelik, a bevétel a központi kormány­zatot illeti, amely csak annyit juttathat vissza a helyi hatóságok­nak, hogy ne haljanak éhen. A kormánytól visszakapott pénzből, nem lehet se élni, se meghalni. De nem született meg a helyi közigazgatás vagyonáról intézkedő törvény sem. Többek között ez az oka annak, hogy a műemlékek állapota siralmassá vált, közeli pusztulásuk már csak idő kérdése. A városi és községi javak gazdátlan jószág sorsára jutottak. És úgy is néznek ki! A tartóssá vált átmeneti állapot egyetlen kedvezményezettje a tolvaj, a spekuláns­­ a zavaros­ban halászó. Neki jó, ő szabadon harácsolhat... Mintha a kormány, a központi hatalom, a posztdecembrista rendszer szándékosan le akarná járatni, el akarná pusztítani a helyi közigazgatást! Meg akarná csúfolni a helyi autonómia eszméjét! - azt az eszmét, amely benne van, alapelve a helyi közigazgatásra vonatkozó Európai Chartának... Nehogy valaki is autonómiára gondoljon itt, és Európáról ábrándozzon! Beszélni róla? - az más! Azt lehet... minden európai fórumon. Egyébként mivel magyarázható az, hogy Románia már több mint másfél évvel ezelőtt aláírta az Európai Chartát, de mind a mai napig nem volt hajlandó törvényerőre emelni, beiktatni azt az országban érvényben lévő törvények közé? Vagyis ratifikálni? Mert el szeretne sütni ezt megelőzően néhány, nem éppen európai törvénymódosítást. Legalábbis a helyi közigazgatási törvény újrafogalmazásának szenátusi vitáján ez a benyomás alakult ki bennünk. Amikor például az Európai Charta alapján tett, annak­­ előírásait csaknem idéző, azoknak mindenben megfelelő módosítási indítványokat rendszeresen visszautasították. És ugyanez a helyzet ismétlődik most is a képviselőházban, amikor jobb ügyhöz méltó buzgalommal verték vissza például Márta Jámnea demokrata párti képviselő indítványát, hogy törvényszöveggel tegyék kötelezővé a helyi közigazgatás számára szükséges anyagi alap biztosítását. Az 1991-es, 69-es számú Helyi közigazgatási törvény kibocsátását tehát nem követte mélyreható közigazgatási reform. Sőt, megindult az újraközpontosításért folyó offenzíva. Ennek első lépése az idézett törvény után született Román Alkotmány, amely már kezdte szűkíteni az 1991-ben megadott jogokat. Az 1991/69-es törvényben például a prefektusnak - a megyékbe rendelt kormánybiztosnak - az a szerepe, hogy koordinálja és felügyelje a megyékben folyó közszolgáltatásokat, amelyeket a központi hatóságok nevében végeznek. Az alkotmány már koordinálás és felügyelet helyett vezetésről beszél, ami - Gavril Dejeu neves parasztpárti jogászt idézve - „hiba az alkotmány szövegében"; „ellentm­ond minden jogi elvnek”; „leírhatatlan zavart és rendetlenséget okoz a helyi közügyek lebonyolításá­ban". És az a hiba, amit Gavril Dejeu az alaptörvény betűjéből kiolvas, még súlyosabb formában jelentkezik a mindennapi való­ságban. Az alkotmány fedezékében a kormány megyei végre­hajtói - a prefektusok - „igazi satrapákká" (Corneliu Gavaliugov demokrata párti képviselőt idéztük), helyi potentátokká váltak, megyei kiskirályokká, élet és halál uraivá. A szenátus - e fájdalmas országos tapasztalat ellenére - szó szerint bevitte a 69-es törvény módosított szövegébe az alkotmánybeli hibás megfogalmazást, és a mostani képviselőházi vita sem tudta onnan kiküszöbölni azt. S bárcsak ennyi rosszat tett volna a szenátorok minden elképzelést fölülmúló fontoskodása, Madaras Lázár RMDSZ-képviselő, a téma gazdája pontokba foglalta, és az általános vita keretében a képviselőház fóruma elé­ tárta azokat a hiányosságokat, amiket e törvény mostani módosításával meg kell szüntetni. A minket legfájóbban érintő visszásság az anyanyelv használatának megtiltása a helyi közigazgatásban. Ott is, ahol a nemzetiségi lakosság nagy száma vitán felül indokolttá tenné ezt. E kimondott tiltás feszültségeket kelt, káros az egész romániai társadalomra n­ézve. És mint Madaras Lázár mondta: keresztülvihetetlen! Mert ahol a helyi közigazgatás tagjai maguk is kisebbségiek, nyilván nem fognak egymás közt idegen nyelven beszélni. Más esetben viszont - ahol kisebbségi lakosság él, de nincs a nemzetiségek nyelvén is beszélő közhivatalnok (és sajnos, ez eléggé gyakori eseti) - hátrányos helyzetbe kerülnek az anyanyelvük használatától eltiltott állampolgárok. E helyzet megszüntetésére nincs sok esély a helyi közigazgatási törvény mostani újrafogalmazásakor. A kocsi megy tehát előre, kocsissal... gyeplő nélkül. És ha az árokban köt ki, ne csodálkozzunk! ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN Oktatási alelnök: Béres András (Telefaxon) - Takács Csaba ügyvezető elnök úr kérésére megerősítem Béres András úr ideiglenes oktatási alelnökké való kine­vezését. A kinevezést végleges megerősítésre elő kell terjeszteni a Szövetségi Képviselők Tanácsának következő ülésén. (MARKÓ BÉLA szövetségi elnök) A csütörtöki postával jöttek... (Helyben)­­ A Pénz és Piac 8. száma futott be az alapító/vezérigazgató jóvoltából, ebből máris mindenki figyelmébe ajánljuk A marke­ting 22 vastörvénye c. közleményt, s abból is a 18.-at, A siker törvényét: „A siker gyakran arroganciához vezet, az arrogancia pedig kudarchoz." • A gyergyószentmiklósi művelő­dési ház 4 oldalas Művelődési Kalauzt is kiad - derül ki a sokszorosított kiadvány 16. számá­ból. A lapot az újságíró önképzőkör patronálja és Benedek Zsuzsa szerkeszti; jó lehetőség a kibontakozni vágyó fiatal helyi tehetségek számára. (RMSZ) Hatos ikrek születtek an (Műholdon) - Hatos ikreket - négy kislányt és két kisfiút - szült egy 32 éves olasz asszony Nápolyban. A császármetszéssel világra segített gyermekek 1600 és 1060 gramm súllyal látták meg a napvilágot. Az ikrek és a mama egészségesek. • A hatos ikrek születé­se a szokásosnál is nagyobb visszhangot kel­tett olasz orvosi körökben, mert a gyermekek orvosi segítséggel fogantak. A szülők két évvel korábban elveszítették egyik gyermeküket. Mindenképpen testvért szerettek volna egyedül maradt fiuknak, de az édesanya sokáig nem esett teherbe. A szülők kérésére az anyát hosszú ideig hormonkezelésnek vetették alá, majd mesterséges úton termékenyítették meg az apa spermájával. (MTI) Pallas-Akadémia volt Szatmáron is (Telefaxon) - Február 28. a könyv ünnepe volt Szatmárnémetiben, ahol a színházzal átelleni Daciában sor került a helyi Lamb­bris és a Pallas-Akadémia közös könyvárusító részlegének megnyitására. Jelen volt Tőzsér József, a s­íkszeredai kiadó igazgatója. Kor­mányos József, a budapesti Akadémiai Könyv­kiadó főszerkesztője, Kabos Éva költő és Koz­ma Mária író, nagyszámú közönség. Tőzsér József elmondta: a Pallas-Akadémiának ez a nyolcadik üzlete s hamarosan a kilencedik megnyitására is sor kerül. Kormányos József a budapesti kiadót mutatta be, hangsúlyozva, hogy az utóbbi időben egyre több erdélyi szerzőtől vagy erdélyi vonatkozású művet adnak k­i. Bemutatták Kabos Éva nemrég megjelent verseskötetét, Lőrincz Ágnes és Rappert Gábor színművészek pedig felolvasást tartottak. (Síke Lajos) Jegyzetek a napról IPcDO^ákF&M ]pCDl]^rET-0g Polgári Szövetség (Alianta Civica) nemrég megtartott kongresszusa rendhagyó, de annál nagyra átékelhetőbb nyilatkozatot bocsátott ki a nemzeti érzés politikai manipulációja ellen. Ilyen világos, egyértelmű és radikális, politikai tettszámba menő okmányértékű szöveg kevés született az elmúlt hat, de akár hatvan esztendőben Romániában. Ugyanis a szövetség nem csupán a szélsőséges pártokat, de a kormányzatot, magát is elítéli a hazafiság, a nemzettudat, a nemzeti szimbólumok és a nemzeti múlt demagóg, nacionalista aktuálpolitikai cselfogások céljából való kiforgatásáért, eltorzításáért, beszennyezéséért. Tárgyszerű példákra indáztatva érvelő elemzését. Végül a szövetség felhívással fordul az összes politikai pártokhoz, hogy a választási hadjárat során ne éljenek vissza a hazaszeretet érzelmével, mellőzzék a demagógiát és az álhazafiságot. De még e fölhívás előtt a kongresszus által jóváhagyott nyilatkozat pontosítva számba veszi és ismételten elítéli a szélsőséges román nacionalizmus megnyilvánulási formáit (a sovinizmust, intoleranciát, idegengyűlöletet stb.), majd a továbbiakban hasonlóképpen elhatárolja magát a magyar irredentizmust istápoló „egyes hazai és külföldi szélsőségesek köreitől". Következik az etnikai elvű területi autonómia, a kizárólag Erdélyre vonatkozó közép-európai gazdasági integrációs tervek elítélése („mert azok aláaknázzák az ország területi integritását és az állam egységes jellegét"). Ezzel szemben leszögezi a szövetség elkötelezettségét a más etnikumúak tényleges és nem hangoztatott jogainak tiszteletben tartását illetően, amiként azokat az Alkotmány és az Európa Tanács kisebbségi keretegyezménye rögzíti. Minden világos, tisztán átlátható és jórészt méltányolható is. Kivéve persze az ország aláaknázását, mert ez az „irredenta körök" és az RMDSZ autonómiaprogramja közé tesz egyenlőség) jelet. Az irredentizmus területi igényeket fönntartó mozgalom! Ilyen igényeket fönntartó magyar körök nincsenek Erdélyben. Azok közé tartozom, akik minden nacionalizmust ránk vonatkoztatva, a magyart és a románt egyformán a veszedelmek veszedelmének tartom, de a Romániát veszélyeztető irredentizmus inkább kísértet, mint valóság. Ez nem jelenti azt, hogy a romániai magyar nacionalista jelenségek nem lélekmérgezőek, vagy nem bomlasztanák az együttélésben kialakult és továbbra is oly szükséges toleranciát. Az RMDSZ, a romániai magyar közvéleménnyel együtt, e tekintetben nemrég is bizonyított, a hivatalos visszhang azonban méltatlan volt az ellenzéki pedig elmaradt. Tehát: alkotmány és keretegyezmény. S ahol az alkotmány ellentmond a keretegyezménynek? S amikor a törvényhozás mond ellent az Alkotmánynak? (Például: az oktatási törvény esetében...) Az elvek próbaköve a gyakorlat. Ha a Polgári Szövetség elvben elítéli a kormányzati nacionalizmust (mely korántsem csupán demagógia, de diszkrimináció is), ki kell majd alakítania a kisebbségi oltalmazás politikai gyakorlatát - mint az új kormányzás elvét. A nézetek egyeztetése következnék, mint a kisebbségi egyenjogúság megteremtésének előüteme, egy új folyamat kezdete. A romániai magyar ugyanis - nem kell mondanom - polgár és - hadd hangsúlyozzam - nem csak állampolgári értelemben. SZÁSZ JÁNOS Hétfőtől péntekig Az RMSZ Záróra rovatából értesültem szerdán - a Vasárnaptól hétfőig című közleményből - milyen csalódást okozott Illyés Károlynak Brassóból, Petre Románnal készített interjúm második változata. Tájékoztatásul, vagy magyarázatul csak annyit, hogy a hírügynökségi gyakorlatban ritkán fordul elő olyan „klasszikus” interjú, amely a tudósító kérdéseit is teljes terjedelemben tartalmazza - de a tömörség­re tekintélyes nyugati lapok is gyakran alkalmazzák azt a formát, amelyben az interjú készítője csak part­nerének legfontosabb, legjellemzőbb mondatait ismerteti. Az MTI-től a magyarországi napilapok általában akkor vesznek át interjút, ha annak terjedelme beilleszthető a hír­rovatba. Ez magyarázza, hogy általában két változatot közöl a hírügynökség: egy rövidebbet, amely nem több 35-40 sornál, és egy hosszabbat, amely azonban rendszerint szintén nem haladja meg a 110 sort. Ezek persze nem térhetnek el egymástól legfontosabb pontjaikban, de a bővebb változat finomíthatja a képet. Egyébként a román sajtóban is viszontláttam Petre Roman nyilatkozatát, bár ő maga aligha ismert rá. A magyar nyelvről úgy ültette vissza románra a fordító, mintha az új román elnökjelölt azt mondotta volna, hogy az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem szolgálhat alapul az alapszerződéshez, bizo­nyos kétértelmű pontjai miatt. Illyés Károly kétszer is elolvashatta, hogy Petre Roman múltidőt használt: „nem szolgálhatott alapul”. Kimaradt a „kissé" szó is a „kétértelmű" elől. Árnyalatnyi eltérések ugyan, de nem egészen mindegy, hogy valaki feltételt szab a jövőre, vagy a múltban történtekről mondja el a véleményét. Fordítani bizony nehéz... (B.D.) M­árcius 8 Az ELECTROMURES KRT az ideális ajándékot kinálja IOS ELECTRO • Model • Elegáns B.Mal­fid• MAROSVÁSÁR V­ alära^ilor út Nr. 1J.2-114 Tel: 065/117817; fa^í 065/167101 O Cotroceni vonzkörében­ lvasom az egyik fővárosi napilapban, hogy az egyébként költőnek született román ember (románul s-a nascut poet!) 1989 decembere után felhagyott a versírással és politizálásra adta fejét. Hogy mennyire született költőnek (netán csak bohémnak?), nem tudom, de azt igen, mert látom, hogy a politikai karrier gondolatával egyre többen foglalkoznak, ha éreznek, ha nem elhivatást ez irányban. Élve az igencsak szabadszellemű törvény adta lehetőségekkel, a „román" tagokat toboroz és pártot alapít, ilyen meg olyan listákon jelölteti magát, polgármesteri székekért verseng, s ha merészebb, akár az elnöki, az államfői funkciót is megpályázza, többnyire amolyan próba szerencse alapon, de azzal az igénnyel, hogy a nagyközönség komolyan is vegye bejelentését. Csakhogy veheti-e? Hát, az önjelöltek teljesnek nem nevezhető listáját tanulmányozva, nem hinném. Elvégre annyira nem bolydult meg ennek a népnek az agya, hogy voksát netán az előzetes letartóztatásban levő, milliárdos csalással vádolt Gheorghe Popileanra, vagy a „csodadoktor” hírnevében álló Constantin Mudavára adja, netán egy ortodox diakónusra, akiről eddig még nem hallott senki... Na, de akkor kire? Ez az idei év nagy kérdése, amelyre ugyan még korai keresni a választ, de nem annyira korai, hogy­ ne foglalkoztatná a közvéleményt, a sajtót, hiszen­­ távolról sem mindegy, ki áll majd az ország élén közel az ezredfordulóig. Éppen ezért érdemes már most a gyorsleltárt elvégezni, az önjelöl­teket kiseperve, a jelölteket, vagy inkább fogal­mazzunk így, Ion Iliescu ellenlábasait felsorolni. A néhai diktátor ízlése szerint felújított és berendezett, utódjának tetszését is megnyerő Cotroceni palota kapuja előtt a hosszan tekerőző sort Emil Constantinescu nyitotta meg, akkoriban még azzal a szándékkal, hogy az egységes ellenzék nevében lép fel, s azzal a reménnyel, hogy második nekifutásra sikerül a portán belül kerülni. Csakhogy az ellenzék távolról sem bizonyult olyan egységesnek, mint Constantinescu tábora arra számított, s éppen jelölése mutatta ki a repedéseket, robbantotta MN­em hagyj­a , szó nélkül szét az RDK-t. Lényegében ugyanazon az oldalon, és most már nemcsak Ion Iliescu, hanem Emil Constantinescu ellenében is újabb és újabb szándéknyilatkozatok hangzottak el. A demokrata párti Petre Románé például, aki mellé hamarosan felsorakozhat az ifjúliberáli­sok, a polgári szövetségesek jelöltje, de akár az RMDSZ-é is, ha arról a magyarok érdekvédelmi szervezete netán úgy döntene. Legalább ennyire, ha nem színesebb a kép a másik oldalon is, ahol a „családi perpatvarok", az egyéni politikai ambíciók az utóbbi időben alaposan fellazították az 1989 decembere óta működő szövetségi rendszert. Előbb C.V. Tudor pályázta meg az elnöki címet, hogy nemrégiben Tudor Mohorával és Adrian Paunescuval egészüljön ki a baloldali kép, amelyre valószínű felkerül egy egységpárti meg egy agrárpárti jelölt is. Hogy mindezekből aztán ki állhat fel a startköre, az sok mindentől függ. Többek között attól, hogyan alakítják majd a parlamentben a vonatkozó törvényeket, miként szigorítják azok előírásait. Mert - talán a nagy tolakodás láttán is - ez a bevallott szándék. Az elkészült, a két ház között már egyeztetett párttörvény is erről árulkodik, hiszen ma már aligha tud valaki pártot alapítani a szomszédság segítségével, netán a beosztottjainak nevét tartalmazó fizetési listával. Immár tízezer alapító tagra és 15 erős megyei szervezetre lesz szükség. De erre utal az a tervezet is, hogy az elnökjelöltnek nem száz-, hanem kétszázezer támogató aláírását kell megszereznie, ami imitt-amott, a nagy hangerő ellenére, gondot okozhat akár olyan pártoknak is, amelyek így-úgy, de 1992-ben bejutottak a parlamentbe.­­ Hogy a törvényhozók mily magasra állítják majd a mércét, s azt ki viszi át, nem tudni, de azt igenis sejteni lehet, hogy a jelöltek versen­gése keményebb és talán az eddiginél is sportszerűtlenebb lesz. Erre a jelzéseket egyéb­ként már le is adták, érdekes módon nem annyira az ellenzék, mint inkább a volt szövetsé­gesek oldaláról, akik, megfeledkezve az együtt töltött mézeshetekről,­­hónapokról, sőt­ évekről, a kormányzásban való részvételről, heves támadásba lendültek, s mindenért, ami elítélen­dő e hazában, Ion Iliescut teszik felelőssé akár olyan vádakig is elmenően, hogy ő lenne a maffia feje, de legalábbis őrangyala. És ha már most eljutottunk eddig, akkor mi lesz később, a hivatalos kampányidőszakban, az utolsó száz méteren? Még rágondolni is rossz. Mert a kiteregett szennyest nem kimosni akarják, csak lengetni csupán. Arról ugyanis nem szól még a fáma: ki, hogyan tenné rendbe az ország ügyeit, miként vezetné át Romániát a következő Ezredbe. A több mint zajos előkampánynak vajon nem éppen az a célja, hogy az ilyesmiről elterelje a figyelmet? GYARMATH JÁNOS O Gödörből gödörbe 13 Erős testőrség őrzi 3 Rajtolt a tavaszi pontvadászat O Új Eurorégió a láthatáron 6 is ezer kilométert úszott 13 Hercegnői cím mint alku tárgya O NHL rekordok tulajdonosa Q Tudósok­­ öröme? Q Meghalt Németh Marika (Műholdon) - Németh Marika érdemes és kiváló művész, a Fővárosi Operett Színház örökös tagja február 26-án rövid szenvedés után elhunyt. 1925. június 26-án született, Pécsett. Pályája első állomásai a Vígszínház, majd a Művész Színház voltak. Az Operettszínházhoz 1949-ben szerző­dött. Lehár Ferenc számos operettjében nyújtott felejthetetlen alakítást. A közönség tapsolt neki, mint A víg özvegy Glavári Hannájának, A mosoly országa Lizájának. Ugyancsak nagy sikereket aratott Kálmán Imre operettjeiben, A csárdáskirály­nő Sylviájaként, a Maríca grófnő címszereplő­jeként, A cirkuszhercegnő Fedórájaként. Több filmben is szerepelt: Mágnás Miska (1948), Díszelőadás (1955), Falusi idill (1963). (MTI) Kolozsvári vendég a Koós körben (Üzenetrögzítőn • 222 58 02)­­ A bukaresti református egyház Koós Ferenc köre 1. év már­cius elsején, 18 órai kezdettel tartja soron következő összejövetelét. Ez alkalommal dr. Gálfy Zoltán kolozsvári teológiai tanár tartja az előadást Az értelmiség szerepe a ma egyháza társada­lomformálásában címmel (Zágoni Albu Zoltán) Tátra: magyar lavinaáldozat (Műholdon)­­ Magyar turistákat mentettek ki kedden a lavina alól a Tátra nyugati lejtőin. Egyikük, a 18 éves Elsik Álmos pomázi lakos válságos állapotban fekszik a poprádi kórházban. • Kedden délután egy kilencfős magyar turista­­csoport tagjai közül három embert temetett be a lavina. Közülük kettőt nem ért különösebb sérülés, de a harmadik mintegy fél óráig feküdt a hótömeg alatt. Szerencsére a mentők még idejében kiásták, és mesterséges élesztés után helikopter­rel a poprádi kórházba szállították a fiatalembert. A fiatalember szülei időközben felvették a kapcsolatot a poprádi kórházzal. A beteg ha­zaszállítása egyelőre nem lehetséges. Szerdán délután már tudni lehetett, hogy Elsik Álmos egy népesebb magyar hegymászócsoport­hoz tartozott. Ján Dzuroska, a tátrai mentőszol­gálat vezetője úgy nyilatkozott, hogy a 20 fős csoport a Magyar Hegymászó Szövetség ifjúsági csapatának tagjaiból állt, akik gyakorlatozni érkez­tek a Tátrába, és sajnos alábecsülték a veszélyt. (MTI) Fekete misék a kolostorban (Műholdon)­­ Egy szicíliai bíróság vizsgálatot rendelt el egy Benedek-rendi szerzetes és négy további személy ellen, akik a vádak szerint egy kolostorban fekete miséket rendeztek. • A barát a cataniai San Nicolo la Rena kolostorban egy történésszel, egy városi közalkalmazottal és két fiatalkorúval a gyanú szerint „obszcén szexorgiá­­kat" rendezett, melyek során sírokat is feldúltak, és halottak tetemét ásták ki. Szentségtörő tevékenységükre úgy derült fény, hogy a kolostor többi szerzetese "titokzatos lopásokról" számolt be a rendőrségnek. • Az első vizsgálatok során az illetékesek megtalálták a kolostor néhány eltemetett szerzetesének kiásott csontvázát, feltört urnákat, valamint leölt macskák maradvá­nyait, amelyek spiritiszta szeánszokra utalnak. (AFP) Romániai pénzügyek és politika, év elején A volt szocialista országok évtizedeken keresztül kettős valutaárfolyam-rendszert alkalmaztak. Ebből mi még nem gyógyul­tunk ki 1996-ban sem, és a Nemzeti Bank hivatalos árfolyama és a valós, elérhető árfolyam a polgár számára különböző kategóriák. Nemzeti valutánkat, a lejt mesterségesen és irreálisan felértékelték és ma is felértékelik. Amikor elemezni próbáljuk az 1995 november-decemberi óriási pénzromlást, és 1996 elején a lej leértékelését, szem előtt kell tartanunk azt, hogy a „lej" nem konvertibilis valuta, mert az átválthatósághoz szükséges három alapfeltétel még nincs teljesítve. 1. Megfelelő gazdasági háttér, azaz versenyképes egészséges gazdaság, mely világpiaci szinten és munkará­fordítással állítja elő termékeinek jelentős részét; 2. Reális és tartható árfolyam, mely a nemzeti valuta stabilitásával függ össze; 3. Kielégítő mennyiségű devizatartalék, illetve hitellehetőség. A megfelelő gazdasági háttér a fő igény a konvertibilitás bejelentésekor, e mögött az a jogos igény húzódik, hogy a konverti­bilis valutát exportképes áruk fedezzék. Az áruk exportképességét pedig akkor biztosították, ha a gazdaság képes a világpiac igényeit kielégíteni, mind minő­ségi szinten, mind a termelékenység és hatékonyság magas szintjén, hogy nyere­ségesen adhassuk el áruinkat. Reális árfolyam alatt egy olyan stabil árfolyamot értünk, amely nem ingadozik egy hónap alatt 30%-ot, és elsősorban a hivatalos hivatkozási árfolyam (curs de referințá), melyet a Nemzeti Bank állapít meg, a piacgazdaság realitásából fakad. Tehát, szükséges lenne az a tőke- és devizapiac, ahol ez az árfolyam a kereslet és kínálat függvényében alakul ki és módosul, a piac elvárásai szerint. Amíg nem törték meg az inflációt, és nem létezik egy egészséges gazdasági növekedés, vagy ennek előfeltételei, nincs lehetőség arra, hogy stabil értékálló pénzünk legyen. A fizetési mérleg kiegyensúlyozottsága nélkül - 1995-ben több mint 20 milliárd USD a deficit - a pénzügyi zárlat értéke Romániában 18 ezer milliárd lej, és a költ­ségvetési deficit eléri a 3,2 ezer milliárd lejt, hiú ábránd egy konvertibilis valutában reménykedni. A veszteséges iparválallatok megléte, a szerkezetváltás és privatizáció elodázása, az autarctikus mezőgazdaság, az óriási eladatlan készletek és a korrupció minden szinten, valamint a közel két hónapos valutavisszatartás voltak a fő okai a „lej" 1995 november-decemberi leértékelé­sének. Amíg a három különböző árfolyam: - a fehér, a Nemzeti Bank hivatkozási árfolyama; - a szürke, a pénzbeváltó irodáké; - a fekete, a szabad utcai, piaci árfolya­mok között a különbség eléri, sőt megha­ladja az 500 lejt is (20%), alig remélhetjük, hogy van átváltható stabil pénzünk és megállhat a dollár 3000 lejnél (május végére).­­Minden valószínűség szerint 1996 februárjában újból zöld fényt kapott az infláció, és nincs kilátás, hogy ez a folya­mat rövid távon megálljon. Ha korlátozzák a behozatalt, a belső fogyasztást, folyamatos áremelésekkel (energiahordo­zók, szállítás, postai díjszabás) vissza­fogják a beruházásokat, ha nem piacra termelnek, hanem a raktárnak, ha nem számolják fel a csődös állami vállalatokat, és késik a külföldi tőkeinfúzió, nem lehet szó optimista jövőképről és európai integrációról. A hitelkamatláb felemelése azt jelenti, hogy a hitel használója a magas kamatter­het továbbhárítja a vevőre és ez az áremelkedési folyamat új tényezője lesz. Jelenleg a Nemzeti Bank 68,5%-ra emelte a refinanszírozási hitelkamatlábat, melyet a kereskedelmi bankok sínylenek meg, mert a hitelfolyósítás újból drágul. *** A régi világ továbbél Romániában és továbbra is fenyeget 1996-ban, mert az emberek óriási pénzéhsége, a korrupció, a piac dolláréhsége olyan veszély, a­­melyet nem lehet politikai manőverekkel megoldani, és a kormánynak nincs se pénze, se hitelképessége, se elfogadható gazdasági alternatívája az átmenet hetedik évében. Állítjuk, hogy hét évvel az 1989-es fordulat után a politikai és gazdasági rendszerváltás legfőbb nyertese a román állami bürokrácia, amely visszaren­deződött, megszilárdította hatalmát és uralja a pénzügyeket, a politikát és tovább manipulálja a statisztikát állami szinten. NEMÉNYI JÓZSEF NÁNDOR Kolozs megyei parlamenti képviselő Román-magyar szakértői tárgyalások A román külügyminisztériumban szerda délután megkezdődtek a román­magyar szakértői tárgyalások a „történelmi megbékéléssel” kapcsolatos román kezdeményezés értelmében előterjesztett két dokumentumról, illetve a magyar választervezetekről. A „megbékélési és partnerségi szerződés”, illetve a „kisebbségi magatartási kódex" anyagát szerdán a két küldöttség plenáris ülésen tekintette át, majd két munkacsoportban megkezdődött a két tervezeten az érdemi munka. A magyar küldöttségben Bagi Gábor, a külügyminisztérium illetékes területi osztályának vezetője, a románban Nicolae Niju, a szomszédos és az új független országok igazgatóságának igazgatója irányítja a partnerségi szerződésről tárgyaló csoportot. Nicolae Niju különben Románia jövendő macedóniai nagykövete, aki a tárgyalások folyamatossága érdekében vezeti e kinevezése után is a tárgyalócsoportot és az egész küldöttséget. A kisebbségi témakörrel foglalkozó dokumentumról tárgyaló munkacsoport vezetője magyar részről Gyenge András, a külügyminisztérium kisebbségi biztosa, román részről Alexandru Farca?, az­ emberi jogi igazgatóság vezetője. A Rompres a román résztvevők között felsorolta Florin Robut, a leszerelési igazgatóság vezetőjét is. A magyar tárgyalóküldöttséggel tartott Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete is. Márciusban Budapesten további szakértői találkozóra kerül sor, nevezetesen az alapszerződés még nyitott, lényegében a kisebbségi kérdésre vonatkozó cikkelyeiről, illetve az Iliescu elnök által javasolt megbékélési nyilatkozatról.

Next