Romániai Magyar Szó, 1997. március (9. évfolyam, 2285-2314. szám)

1997-03-01 / 2285-2286. szám

Határmenti polgármesterek a nyitott határért (Telefaxon)­­ Három nyugati határ­menti polgármester (a magyarországi Vállaj, illetve a romániai Csanalos és Vere­­fény vezetői) összefogott az övezetükben lévő határrész nyitottabbá tételéért. Révész Antal vállaji községvezető már el is küldte levelét Kovács László külügy­miniszternek, kérvén: a határ mindkét ol­dalán élő lakosság nevében és érdekében a Nagykároly-Agerdőmajor közti vasúti szakaszon ezután világútlevéllel is lehes­sen utazni (eddig csak az úgynevezett kishatár-engedéllyel rendelkezők utazhat­tak). Szintén miniszteri közbenjárást kér amiatt is, hogy a Vállaj és Csanálos közti aszfaltos utat, amelyen régebb is működött határátkelő, nyitnák meg a közúti for­galomnak. E napokban Melleny József csanálosi és Tempfli Tibor mezőlényi pol­gármester hasonló javaslatokat küld mind a megyei tanácsnak, mind Adrian Severin külügyminiszternek. (Sike Lajos) Ifjúsági csúcsrendezvények Háromszéken (Helyben)­­ Csütörtökön Kézdivásár­­helyen, pénteken Sepsiszentgyörgyön szervezett az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya és az Országos Magyar Diákszövetség egyetemi felvételi tájékoztatót a középis­kolai tanulóknak. Ugyancsak pénteken, a szentgyörgyi MADISZ-irodában tartották meg az ifjúsági főosztály melletti tanácsadó testület első idei ülését, amelyen jelen voltak az országos jellegű magyar ifjúsági szervezetek, szövetségek képviselői. A napirenden az ifjúsági szervezetek tevékenységének, lehetőségeinek össze­hangolása, kölcsönös tevékenységi tájé­koztatók, az RMDSZ ifjúságpolitikájáról rendezett vita szerepeltek. • A hírhez kap­csolódik, hogy a Magyar Ifjúsági Szerve­zetek Szövetsége (MISZSZ) pár nappal korábban úgy határozott, hogy mivel a Magyar Ifjúsági Tanács tevékenysége nem hozott változást a romániai magyar ifjúság­­politikában, felfüggeszti saját tagságát a tanácsban. (Cseke Gábor) Jászi Oszkár a Heti Hírmondóban (Telefaxon) - A Heti Hírmondó március 2-i adásában (19 óra) a Duna Tévé meg­hívottjai - Gyurgyák János politológus, Ha­­nák Péter történész, Litván György, az 56- os intézet igazgatója és Molnár Gusztáv politológus - a 20. századi magyar történe­lem sokat vitatott személyiségéről, Jászi Oszkárról beszélgetnek, arra keresvén a választ: mily tanulságai vannak politikai örökségének? miért oly kevés a híve a „dunai patriotizmusnak”? miért látják benne egyesek a keleti Svájc gondolata és a kisebbségi jogok élharcosát, s miért teszik mások éppen őt felelőssé az összeomlásért, a tanácsköztársaságért és Trianonért? (A Duna TV sajtóirodája közlése nyomán) Huszka Jenő-díjak (Műholdon) - Az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivatal immár negyedik alkalom­mal ítélte oda a magyar könnyűzene kiemelkedő alkotásait elismerő Huszka Jenő díjakat. Az év legsikeresebb dala a Republic együttes 67-es út című szer­zeménye. A könnyűzenei alkotói életműért járó díjat Demjén Ferenc kapta. Az év produkciója elismerést az új műfajt teremtő L’art pour L’art Társulatnak ítélték, amely­nek tagja Galla Miklós, Laár András, Dolak Saly Róbert, Nagy Natália. Az év zene­szerzője László Attila, aki többek között Cserháti Zsuzsa tavaly megjelent lemezé­nek alkotója. Az év szövegírója Valla Attila. Ő sok más mellett Szandi, Szulák Andrea, Gergely Róbert és az Emberek együttes dalszövegeinek szerzője. • A bírálóbizottság tagja Petrovics Emil, Gyulai Gaál János, Kovács Ákos, Presszer Gábor és Sztevanovity Dusán. (MTI) MARKÓ BÉLA Az RMDSZ a kormánykoalícióban Az 1996. novemberi választások után a romániai magyar közvé­lemény rendkívül nagy figyelem­mel kísérte az RMDSZ kormány­­koalíciós tárgyalásait, és természe­tesen a sajtóban is számos hír vagy kommentár látott ezzel kap­csolatosan napvilágot. A felfo­kozott érdeklődés, teljesen érthető volt és érthető ma is, hiszen a szö­vetségnek a romániai politikai életben betöltött szerepe utólago­san igazolhatja vagy cáfolhatja azt a szolidaritást, amelyről, válasz­tóink november 3-án és 17-én bizonyságot tettek. Amint Romá­nia számára szinte utolsó esélynek látszott a fordulatot végrehajtani, és az elmúlt években nemhogy csökkenő, hanem növekvő integ­rációs hátrányt felszámolni, ugyan­úgy a romániai magyarság szá­mára is ilyen, már-már utolsó esélynek mutatkozott politikai egységét kamatoztatni. Sarkítok talán, hiszen egy közösség életé­ben a fennmaradásnak, a megerő­södésnek és a gyarapodásnak számos útja-módja kínálkozik, és azt csupán a politikai lapjárástól függővé tenni nem lehet. Egy másik alternatíváról beszélni pedig végképp nem tudok, hiszen legfen­­nebb csak találgatni lehetne, hogy: „mi lett volna, ha...” Mi lett volna, ha például a helyhatósági válasz­tásokon beindult bomlás folytató­dik, és ha független jelöltek vagy fantom­pártok morzsolják le az RMDSZ szavazó­táborának jelen­tős hányadát. Mellesleg megjegy­zem, azért, hogy ez megtörténjék, néhány kollégánk, szándékosan vagy szándéktalanul, meg is tette a magáét. Arról viszont mindenképpen beszélnünk kell, hogy a válasz­tások után volt alternatíva, a szö­vetségnek volt lehetősége tárgyal­ni, volt lehetősége a tárgyalások mérlegét megvonni, és volt lehető­sége tudatosan dönteni. Mint ahogy arról is beszélnünk kell, hogy érvek és ellenérvek üt­köztek ugyan egymással ebben az időszakban, de fontos és mérvadó elvi vitára csak belső RMDSZ- tanácskozásokon és konzultáció­kon, illetve a bukaresti SZKT- ülésen került sor, míg a sajtóban mintha mi, felelős RMDSZ-tiszt­­ségviselők is inkább csak érzelmi­leg próbáltuk volna magunkkal ragadni - ki-ki a maga oldalán - azt a közvéleményt, amely szava­zatait is, a felelősséget is reánk ruházta. Itt-ott ismét érzékelni, hogy vita van, de hogy miről is szól ez a vita, azt kevesen tudják megfejteni. Arról-e, hogy nem kell (Folytatása a 7. oldalon) Jegyzetek a napról Királyi látogatás A hűhó, amit az országot koldusbotra juttató s most ellenzéki «szociális demokrácia» vezérei csapnak Mihály király visszaadott állampolgársága és látogatása körül, várható volt, jóllehet a király kijelentette, tiszteletben tartja az ország alkotmányos rendjét, és nincsenek anyagi jóvátételre vonatkozó szándékai. A tolerancia sohasem vetette fel Iliescuékat, republikánus színjátékaikkal ők kavartak nemzeti tragédiát Mihály eddigi látogatási kísér­letei, egyszeri ittjárta körül. Unnivaló a honmentő bősz igyekezet, amellyel a köz ügyeivel (res publica) rosszul gazdálkodók a politikájuk költségeit álló népet váltig a nemzeti veszedelem maszlagéval szándékoznak etetni. Most pedig azzal vádolják a kormányt, hogy Mihály látogatását a bajokról elterelendő cselként használja fel. De hát ki mutatott rá minden bajok bajára, ha nem éppen az új kormány? A nemzetféltők olyannyira lebecsülik saját nemzetüket, hogy azt hiszik valóban: elterelhető-e, csillapítható-e a gond, amely a kemény reformpolitikával jár, néhány csillogó, nap eseménye elvakíthatja a tisztán látó szemeket? Éppen most? - kérdik nemzeti gondoktól terhelten. De ezt mondják bármiről, bármikor: reform? éppen most?!; levéltárok? éppen most?!; kine­vezések, struktúraváltás külpolitikai lépések? Soha akkor, amikor esedékes, a hajdanvolt cunctator, a halogató római diktátor szellemébe. Republikánus vagyok, de eldobtam nyilamat, hogy azt a királyi székbe lő­jem, a világ megváltozott. A volt király igenis, hazája becsületes polgára lehet, Románia nem dől össze attól, hogy egy jogtalan döntést visszavontak. A Ma­gyar Köztársaság se dől össze Habsburg Ottóhoz és családjához fűződő jó viszonyától. Üdvözlöm a hazalátogató Mihályt, ki annak idején a Bolyai Egyetem megalapításának okmányát aláírta. Normálisnak tartom, hogy joggal visszanyert állampolgársága révén hazalátogat. A Bolyai Egyetem visszaállí­tását ugyan nem tőle várom, de hiszen, mondom, a világ megváltozott. Úgy észlelem, hogy ezt a volt király tudva tudja, de a volt köztársasági elnök nem képes tudomásul venni. SZÁSZ JÁNOS 3 Meggyalázos­ szobrok Bejárta a világsajtót Mátyás király kolozsvári szobra meggya­­lázásának híre. Az utóbbi hóna­pokban szakíthattak volna arra időt, hogy ezt a gyalázatot jóváte­­gyék. Emlékezzünk, a város polgármesterének nem volt felha­talmazása arra, hogy az ízléstelen zászlótartó oszlopokat a szobor háta mögött felállítsa és vitatható feliratú táblát helyezzen a szobor talapzatára. Azóta Kolozsvár több térplasz­tikáját is megcsúfolták. A Baba Novac-szobor talapzatára egy-egy lefűrészelt gázcsődarabot hegesz­tettek zászlótartónak. A Horea-Cloșca-Criș­an -szobor­­csoport égbetörő oszlopát középen egy vaspánt töri meg, melybe zászlótartókat erősítettek. Mihai Viteazul lovasszobrát is zászlókkal „díszítették”. Mindenik esetben az alkotó művészek elképzelését figyelmen kívül hagyták és az egységes művészi mondanivalót megtörő felesleges elemet vittek az egyébként értékes térplasztikába. Azokat a térplasztikákat, melye­ket a város hírhedt polgármes­terének tevékenysége idején állítottak fel, ilyen „póttartozékok­­kal” nem ruháztak fel. Ideje lenne a meggyalázott műalkotásokat a sallangtól megtisztítani, és a művész elképzelését tiszteletben tartva, az eredeti formát visszaállítani! CSOMAFÁY FERENC A Horia, Cloaca és Crişan-szoborcsoport égnek törő oszlopát vaspánt és zászló töri meg • Fotó: CSOMAFÁY FERENC / RMSZ Mihály Vitéz agyondíszített szobra • Fotó : CSOMAFÁY FERENC / RMSZ A Roman Herzog - Kovács László találkozóról Hivatalos magyarországi látogatásának utolsó napján, csütörtökön a Német­ Szövetségi Köztársaság elnöke munkareggeli keretében megbeszélést folytatott Kovács László külügyminiszterrel. A találkozót követően a magyar diplomácia vezetője elmondta: a német elnökkel arról beszélgettek, hogy az euro-atlanti szervezetek bővítése miként illeszthető egy össz-európai biztonsági szerkezetbe. A külügyminiszter tájékoztatása szerint Roman Herzog a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy Magyarországnak azt kell folytatnia, amit a legutóbbi időben tett. Vagyis tovább erősíteni a gazdaság stabilitását, folytatni korszerűsítését és még szorosabbá fűzni kapcsolatait az EU és a NATO­ tagállamaival, illetve a két szervezettel. „Akkor valóban jó esély van arra, hogy mindkét szervezet bővítésének első körében váljunk teljes jogú taggá" - tájékoztatott a megbeszélésről Kovács László. Göncz Árpád arról beszélt, hogy Roman Herzog nyíregyházi látogatása bizonyára felhívja a német vállalkozók figyelmét a négy megye befektetési lehetőségeire. E­z lehet a mottója Tőkés László bukaresti sajtóértekezletének. A Temesvár szellemében című könyv megjelenése, dedikálása szolgált alkalmul a fővárosi sajtóval való találkozáshoz. A könyv 41 nyilatkozatot, állásfoglalást, beszédet, nemzetközi dokumentumot tartalmaz - melyeknek szerzője, társszerzője, aláírója Tőkés László. Egyes írások címe rávilágít arra a magatartásra és szemléletre, amelyben fogantak. Például: Az autonómia az elsza­kadás legjobb ellenszere; Döntsük le a hazugság falát; Otthonra lelni a hazában; A román forradalom elrablása és „megtisztí­tása”. Az előszó írója, Duray Miklós szerint: „Ma csakúgy, mint a fasizmus és a nácizmus tobzódásának éveiben az ember, az egyházak azon papja válik hitében és emberségében hitelessé, aki a lélek gondozásán túl felvállalja a közélet gondozását is - nem a politika útvesztőjében téblábolva, hanem az igazság ösvényén haladva.” Duray Miklós ezen az ösvényen találkozott a „lobogó reverendájú” Tempfli József nagyváradi katolikus püspökkel és Tőkés Lászlóval, a Királyhágómelléki Refor­mátus Egyházkerület püspökével. Az igazság ösvényén. Az igazságért kiállva, igazságot szólva... így lehet szolgálni a meg­békélést. Az igazság alapján létezik csak megbékélés. „Az igazság a megbékélés hajtóereje” - idéznénk szabadon Kónya Hamar Sándort, aki Tőkés László új könyvét méltatta, s emlékeztetett rá, hogy a szerző idejekorán felismerte az Iliescu-rendszer lényegét, előrevetítette a várható - és törvényszerűen bekövetkezett! - kisiklásokat, s kitartóan, éleslátással küzdött ellene, soha fel nem adva szellemi függetlenségét és kritikai magatartását. Ezek olyan értékek, amelyek, gondoljuk, jellemzői kell hogy legyenek mindenkinek, aki valóságos megbékélésre törekszik. Tőkés László szerint, most itt az ideje, hogy nagy lépést tegyünk. Új fejezetet nyissunk a román-magyar megbékélésben. Ehhez az kell, mindenekelőtt, hogy jóindulattal, megér­téssel és az igazság tiszteletben tartásával szemléljük a múltat, s ugyanígy viszonyuljunk a jelen kérdéseihez is. Például, ha a román társadalomnak jelentős számú nem román etnikumú tagja van - többek között magyarok -, akkor az alkotmánynak is tükröznie kell ezt a helyzetet, ezt az igazságot. Még ama sokat­­ vitatott 1. cikkelyében is. (Amelyben jelenleg­ nemzetállamról beszél...) Román honfitár­­­sainknak meg kell ismerniük és tudomásul kell­ venniük, hogy más országokban, ahol jelentős számban élnek nemzeti kisebbségek, igenis­ az egész országra nézve kedvező hatással­ volt a nemzetiségi autonómia bevezetése, így Dél-Tirolban - Olaszország németek lakta vidékén; az Aland-szigeteken - Finnország­svédek lakta tartományában; vagy a Spanyol­­ország részét képező Katalóniában. Megerő­södött, stabillá vált az az ország, ahol a nem­zeti kisebbségek is - az autonómia jóvoltából - otthonra, hazára leltek. Sőt, manapság már Dél-Afrika is, ahol nemrég még az apartheid dühöngött, példaként hozható fel Románia számára. Igazság és megbékélés névvel parlamenti bizottság létesült ott az etnikumok közötti viszályok megoldására. Őrizkedni kell a megbékélés hamis prófé­táitól! - figyelmeztet Tőkés püspök.­­ Ilyen például Románia nemrég leköszönt elnöke. LTS KAPILáJP meg, valóban­ aki az ország és a világ becsapására nagy­hangú megbékélési inítványokat tett; de hogy ki is ő tulajdonképpen, s mekkora ellensége a rom­án-magyar megbékélésnek, az világosan kiderült a legutóbbi választási kampány végső szakaszában, amikor a nemzeti gyűlölet szításával akart szavazatokat szerezni, egy újabb mandátumhoz. És lám, aki a nemzeti­ségi politikában hazudik, az más tekintetben sem áll az igazság talaján. Tőkés László szerint azok az intézkedések, amelyeket most hoz a Ciorbea-kormány, kevesebb fájdalmat okoztak volna ezelőtt hét évvel, ha a reformot, az átmenetet nemcsak szóban hirdetik meg. Csakhogy az előző kormányok, Iliescu elnök akaratának a végrehajtói­­ ellenforradalmi kormányok voltak, a kommunizmus pozícióit védték, legfeljebb a reformkommunizmusig jutottak el. Tőkés László bízik a Ciorbea­­kormányban; vállalja annak jelenlegi intézke­déseit; és reméli, hogy a kormánykoalíció sikeresen megküzd a szociális kérdésekkel, cselekedni fog a kisebbségek helyzetének megjavításáért, a román-magyar alapszerző­désben foglaltak valóraváltásáért, intézkedé­seiben érvényre jut az RMDSZ programjának szellemi rés püspök könyve - s a sajtóértekez­leten tanúsított magatartása - alapján állítható, hogy gazdagabb egyéniség, mint amilyennek máskülönben látszik. Ebben az egyéniségben helye van a béke követének is. Jó, hogy ez felszínre került. Mert ma valóban nagy szükség van a nyugalomra, a megbékélésre. Arra, hogy ésszel, s ne a felkorbácsolt érzelmek, a szenvedélyek nyomása alatt cselekedjünk. ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Funar ment , a nacionalizmus maradt Nagy port kevert Gheorghe Funar menesztése a Románok Nemzeti Egységpártjának éléről, amely már megunta, hogy a hírhedt pártvezér olyan kijelentéseket tett/tesz, melyek a párt nacionalista felfogását negatív irányba tolták el - vélték a párt szó­szólói a sajtóértekezleten. Az Állandó Bizottság 12 ellenszavazatával március 22-ig (ekkor tartják országos konvenciójukat), Valeriu Tabara lesz az Egységpárt vezetője, annak ellenére, hogy Funar nem akarja átadni a párt pecsétjét, s nem ismeri el, hogy már nem ő a nagyfőnök. Mindezek mellett a sajtóértekezlet végére betoppanó Valeriu Tabara kijelentette: Funarral továbbra is jó baráti viszonyba marad. (Kérdés, hogy vajon Funar is így gondolja-e?) Az újságírók azon kérdésére, hogy a párt milyen vonalon halad tovább, a válasz egyértelmű volt: liberális vo­nalon, de alapvető elve, a nacionaliz­mus továbbra is a fő helyen marad. Persze, nem a Funar-féle szélső nacionalizmus, hanem a legjobb értelemben vett patriotizmus, hiszen ez „a tiszta román" nemzet kell legyen az Európai Unió tagja - vélik az egységpártiak nemzetet megváltó pozícióban tetszelegve. Ugyanakkor a párt nyitott a más pártokkal való szövetségre lépés kérdésében - mint például a liberálisok vagy a volt kormánypárt -, mihelyt azok felkérik őket erre. Jacques Chirac, Wim van Velzen látogatásaiból megértették, hogy Románia a demokrácia útján halad, de - szerintük - a külföldi dicséretek­kel nem sokra megyünk. Nagydobra verik, hogy - mint a demokrácia egyik jele - az RMDSZ is részese a kor­mánykoalíciónak, ami manapság olcsó szlogenné vált s nyilvánvaló, hogy az egységpártiak gyanúsan figyelik az RMDSZ minden moz­dulatát. A kolozsvári magyar konzulá­tus megnyitása is az RMDSZ dema­góg diplomáciai húzása, alattomos mesterkedése Románia ellen. Az egységpárt is - baloldali tár­saihoz hasonlóan - hevesen támadja azt a kormányhatározatot, mely szerint Mihai Hohenzollern visszanyeri állampolgárságát. Mihály királynak joga van állampolgársághoz, de a kormány cselekedete törvénybe ütközik: a 21/1991-es Törvény 8. szakasza kimondja, hogy joga van, ha kéri. S mivel nem kérte... Az egység­párt a jogállam kijátszását véli felfe­dezni ebben a gesztusban. Felhá­borító számunkra, hogy Mihály tovább­ra is királynak tartja magát, mivel Romániában nem monarchia van, és szerintük látogatásával a román nemzeti egység megbontását éri el. Hiába: változnak a struktúrák, az arcok, személyek jönnek-mennek, de a beidegződött (főként rossz) elmé­letek, elvek nehezen vagy egyáltalán nem cserélődnek fel. NAGY EDIT Új sorozat 2285-2286. szám 1997. március 1­2., SZOMBAT-VASÁRNAP Ára: előfizetőknek 280, darabonként 700 lej Tel.: 222 33 08 222 58 02 222 33 24 Fax: 222 94 41 222 32 11 Bucuresti, Piața Presei Libere 1 . Hasonlóan látják Magyarország és Románia hasonlóan látja az európai integrációs folyamat kérdését, lehetőségeit. Mindkét ország esélyes arra, hogy az észak-atlanti szövetség kibővítésének első körében nyerjen felvételt a NATO-ba - közölte Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium integrációs államtitkára és román kollé­gája, Lazar Comanescu csütörtöki buda­pesti sajtótájékoztatójukon. A két diplo­mata szerdán és csütörtökön Budapest és Bukarest euro-integrációs felkészü­léséről tárgyalt. Somogyi Ferenc elmondta: Magyaror­szág érdekelt szomszédainak, valamint a térség más országainak európai integrá­ciójában, s szívesen veszi, ha - a felvé­telhez szükséges kritériumok teljesíté­sével - ezek az országok is taggá válnak a NATO-ban, illetve az Európai Unióban. A­ címzetes államtitkár tájékoztatása szerint a Lazar Comanescuval folytatott megbeszélésük nagyon jó légkörben zajlott le, s szervesen beleillett a magyar­román kapcsolatok intenzív fejlődési folyamatába. A Román Külügyminisztérium integrá­ciós államtitkára azt hangsúlyozta a sajtótájékoztatón: Románia - akárcsak Magyarország - arra törekszik, hogy a NATO-tagság elérésével ne csak élve­zője, de előállítója is legyen a biztonság­nak és stabilitásnak a jövő Európájában. Baba Novae Kolozsvárott . Fotó: CSOMAFÁY FERENC / RMSZ Ártatlan a rektor? Nem kell bíróság elé állnia Teodor Maghiarnak, a Nagyváradi Egyetem választási csalással megvádolt rektorának, így döntött Mihai Cris­­tescu, az ügy kivizsgálásával meg­bízott ügyész. Indoklása szerint az urna előtt álló rektort kezében, vala­mint hóna alatt nyolc darab szava­zólappal megörökítő fotók s a Jurnal Bihorean helyi napilap két riporte­rének szemtanúként tett vallomása nem bizonyítja meggyőzően, hogy Teodor Maghiar családtagjai távollé­tében, ezek helyett is szavazott volna. Ezen terhelő bizonyítékoknál nagyobb súllyal esik a latba a gyanú­sított személy feleségének, két fiának, valamint menyének vallomá­sa, akik egyhangúlag állítják, jelen voltak a szavazóhelyiségben, s maguk éltek szavazati jogukkal - vélekedik­ az ügyész. Az Iliescu-féle egykori kormánypárt helyi erős emberének számító Teodor Maghiar számára kedvező döntést kimondó Mihai Cristescu szemmel láthatólag eltekintett azon figyelemreméltó ténytől, hogy november 3-án, újságíróknak nyilatkozva, maga a rektor felesége is elismerte, férje egymaga ment a szavazókörzetbe, s ott négy különböző okok (betegség, külföldön való tartózkodás) miatt távol maradt családtagja helyett is voksolt. A Teodor Maghiart feljelentő Demokratikus Konvenció Bihar megyei szervezete a kézhezvételtől számított öt napon belül fellebbezhet az ügyészségi döntés ellen. PENGŐ ZOLTÁN Kívül az időn és a társadalmon A kelet-európai embert örökös identitásproblémái határozzák meg - olvasom egy okos tanulmányban, s mindjárt szaporítanám is a példákat: a magukat „erdei cigányoknak” nevező jó kétezer embernek másmilyenek e gondjai is. Gyakran hallani, hogy az ún. szociális segély nagyobbik részét a romák közt osztják ki a helyi tanácsok - nos, a sepsiszentgyörgyi cigánytelep lakóinak legföldhözragadtabb rétege nem részesül eme pénzből sem. Hiába gondolná az ember, hogy minden jövedelem híján számukra találták azt ki a törvényhozók - az Őrkő legszegényebbjei már eleve nem kaphatnak egy fityinget sem, mert nincsenek irataik. Identitásproblémáik is azért különböznek a város többi lakosáétól, mert egész egyszerűen nincs hivatalos, állampolgári azonosságuk a hiányzó papírok miatt. Se címük, se személyijük­­ parafrazálnák a költőt, aki maga sem írt ehhez hasonló mélységéről a hivatalos társadalmon kívüli létezésnek: az Őrkőn nincs telekkönyv, az összevissza álló putrik minden engedély nélkül épültek, az ifjak, ahogy családot alapítanak, hozzátoldanak a szülői házhoz egy újabb putrit, s így ahol hivatalosan eddig egy család nem lakott, ott ezentúl kettő nem fog lakni. Az őrkői telep jó része időn és társadalmon kívül él, szociális segélyre sem jogosult, mert egész egyszerűen nem tudja személyi iratokkal bizonyítani, hogy létezik. Vezetőjük most azért koldul, kér, követel a várostól, ami mással együtt születik, illetve amit születésétől megkap: házszámot, telekkönyvi bejegyzést az épületeknek, születési bizonyítványt, személyazonossági iratokat - egy csomó olyasmit, aminek birtokában a nyomor partjairól integetve talán észrevétetheti magát az állammal. A városi tanács utóbb tisztázta, hogy az Őrkő alatti lejtő hivatalosan a hadsereg tulajdonában van. Hogy kioszthassa a cigányság között a telkeket, előbb a helyőrségnek kellene (a hadügyminisztériumnak?) átengednie a területet a város kezelésébe. (Az is megérne egy kis kutakodást, hogyan került az őrkői mező a hadsereg birtokába és mikor. Érdekes módon oda azóta sem akar építkezni, inkább a legsűrűbben lakott Olt-partot választotta legutóbb a belügyhöz tartozó csendőrség is kaszárnyatelepítésre.) B. KOVÁCS ANDRÁS

Next