Romániai Magyar Szó, 1997. március (9. évfolyam, 2285-2314. szám)
1997-03-01 / 2285-2286. szám
Határmenti polgármesterek a nyitott határért (Telefaxon) Három nyugati határmenti polgármester (a magyarországi Vállaj, illetve a romániai Csanalos és Verefény vezetői) összefogott az övezetükben lévő határrész nyitottabbá tételéért. Révész Antal vállaji községvezető már el is küldte levelét Kovács László külügyminiszternek, kérvén: a határ mindkét oldalán élő lakosság nevében és érdekében a Nagykároly-Agerdőmajor közti vasúti szakaszon ezután világútlevéllel is lehessen utazni (eddig csak az úgynevezett kishatár-engedéllyel rendelkezők utazhattak). Szintén miniszteri közbenjárást kér amiatt is, hogy a Vállaj és Csanálos közti aszfaltos utat, amelyen régebb is működött határátkelő, nyitnák meg a közúti forgalomnak. E napokban Melleny József csanálosi és Tempfli Tibor mezőlényi polgármester hasonló javaslatokat küld mind a megyei tanácsnak, mind Adrian Severin külügyminiszternek. (Sike Lajos) Ifjúsági csúcsrendezvények Háromszéken (Helyben) Csütörtökön Kézdivásárhelyen, pénteken Sepsiszentgyörgyön szervezett az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya és az Országos Magyar Diákszövetség egyetemi felvételi tájékoztatót a középiskolai tanulóknak. Ugyancsak pénteken, a szentgyörgyi MADISZ-irodában tartották meg az ifjúsági főosztály melletti tanácsadó testület első idei ülését, amelyen jelen voltak az országos jellegű magyar ifjúsági szervezetek, szövetségek képviselői. A napirenden az ifjúsági szervezetek tevékenységének, lehetőségeinek összehangolása, kölcsönös tevékenységi tájékoztatók, az RMDSZ ifjúságpolitikájáról rendezett vita szerepeltek. • A hírhez kapcsolódik, hogy a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) pár nappal korábban úgy határozott, hogy mivel a Magyar Ifjúsági Tanács tevékenysége nem hozott változást a romániai magyar ifjúságpolitikában, felfüggeszti saját tagságát a tanácsban. (Cseke Gábor) Jászi Oszkár a Heti Hírmondóban (Telefaxon) - A Heti Hírmondó március 2-i adásában (19 óra) a Duna Tévé meghívottjai - Gyurgyák János politológus, Hanák Péter történész, Litván György, az 56- os intézet igazgatója és Molnár Gusztáv politológus - a 20. századi magyar történelem sokat vitatott személyiségéről, Jászi Oszkárról beszélgetnek, arra keresvén a választ: mily tanulságai vannak politikai örökségének? miért oly kevés a híve a „dunai patriotizmusnak”? miért látják benne egyesek a keleti Svájc gondolata és a kisebbségi jogok élharcosát, s miért teszik mások éppen őt felelőssé az összeomlásért, a tanácsköztársaságért és Trianonért? (A Duna TV sajtóirodája közlése nyomán) Huszka Jenő-díjak (Műholdon) - Az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivatal immár negyedik alkalommal ítélte oda a magyar könnyűzene kiemelkedő alkotásait elismerő Huszka Jenő díjakat. Az év legsikeresebb dala a Republic együttes 67-es út című szerzeménye. A könnyűzenei alkotói életműért járó díjat Demjén Ferenc kapta. Az év produkciója elismerést az új műfajt teremtő L’art pour L’art Társulatnak ítélték, amelynek tagja Galla Miklós, Laár András, Dolak Saly Róbert, Nagy Natália. Az év zeneszerzője László Attila, aki többek között Cserháti Zsuzsa tavaly megjelent lemezének alkotója. Az év szövegírója Valla Attila. Ő sok más mellett Szandi, Szulák Andrea, Gergely Róbert és az Emberek együttes dalszövegeinek szerzője. • A bírálóbizottság tagja Petrovics Emil, Gyulai Gaál János, Kovács Ákos, Presszer Gábor és Sztevanovity Dusán. (MTI) MARKÓ BÉLA Az RMDSZ a kormánykoalícióban Az 1996. novemberi választások után a romániai magyar közvélemény rendkívül nagy figyelemmel kísérte az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásait, és természetesen a sajtóban is számos hír vagy kommentár látott ezzel kapcsolatosan napvilágot. A felfokozott érdeklődés, teljesen érthető volt és érthető ma is, hiszen a szövetségnek a romániai politikai életben betöltött szerepe utólagosan igazolhatja vagy cáfolhatja azt a szolidaritást, amelyről, választóink november 3-án és 17-én bizonyságot tettek. Amint Románia számára szinte utolsó esélynek látszott a fordulatot végrehajtani, és az elmúlt években nemhogy csökkenő, hanem növekvő integrációs hátrányt felszámolni, ugyanúgy a romániai magyarság számára is ilyen, már-már utolsó esélynek mutatkozott politikai egységét kamatoztatni. Sarkítok talán, hiszen egy közösség életében a fennmaradásnak, a megerősödésnek és a gyarapodásnak számos útja-módja kínálkozik, és azt csupán a politikai lapjárástól függővé tenni nem lehet. Egy másik alternatíváról beszélni pedig végképp nem tudok, hiszen legfennebb csak találgatni lehetne, hogy: „mi lett volna, ha...” Mi lett volna, ha például a helyhatósági választásokon beindult bomlás folytatódik, és ha független jelöltek vagy fantompártok morzsolják le az RMDSZ szavazótáborának jelentős hányadát. Mellesleg megjegyzem, azért, hogy ez megtörténjék, néhány kollégánk, szándékosan vagy szándéktalanul, meg is tette a magáét. Arról viszont mindenképpen beszélnünk kell, hogy a választások után volt alternatíva, a szövetségnek volt lehetősége tárgyalni, volt lehetősége a tárgyalások mérlegét megvonni, és volt lehetősége tudatosan dönteni. Mint ahogy arról is beszélnünk kell, hogy érvek és ellenérvek ütköztek ugyan egymással ebben az időszakban, de fontos és mérvadó elvi vitára csak belső RMDSZ- tanácskozásokon és konzultációkon, illetve a bukaresti SZKT- ülésen került sor, míg a sajtóban mintha mi, felelős RMDSZ-tisztségviselők is inkább csak érzelmileg próbáltuk volna magunkkal ragadni - ki-ki a maga oldalán - azt a közvéleményt, amely szavazatait is, a felelősséget is reánk ruházta. Itt-ott ismét érzékelni, hogy vita van, de hogy miről is szól ez a vita, azt kevesen tudják megfejteni. Arról-e, hogy nem kell (Folytatása a 7. oldalon) Jegyzetek a napról Királyi látogatás A hűhó, amit az országot koldusbotra juttató s most ellenzéki «szociális demokrácia» vezérei csapnak Mihály király visszaadott állampolgársága és látogatása körül, várható volt, jóllehet a király kijelentette, tiszteletben tartja az ország alkotmányos rendjét, és nincsenek anyagi jóvátételre vonatkozó szándékai. A tolerancia sohasem vetette fel Iliescuékat, republikánus színjátékaikkal ők kavartak nemzeti tragédiát Mihály eddigi látogatási kísérletei, egyszeri ittjárta körül. Unnivaló a honmentő bősz igyekezet, amellyel a köz ügyeivel (res publica) rosszul gazdálkodók a politikájuk költségeit álló népet váltig a nemzeti veszedelem maszlagéval szándékoznak etetni. Most pedig azzal vádolják a kormányt, hogy Mihály látogatását a bajokról elterelendő cselként használja fel. De hát ki mutatott rá minden bajok bajára, ha nem éppen az új kormány? A nemzetféltők olyannyira lebecsülik saját nemzetüket, hogy azt hiszik valóban: elterelhető-e, csillapítható-e a gond, amely a kemény reformpolitikával jár, néhány csillogó, nap eseménye elvakíthatja a tisztán látó szemeket? Éppen most? - kérdik nemzeti gondoktól terhelten. De ezt mondják bármiről, bármikor: reform? éppen most?!; levéltárok? éppen most?!; kinevezések, struktúraváltás külpolitikai lépések? Soha akkor, amikor esedékes, a hajdanvolt cunctator, a halogató római diktátor szellemébe. Republikánus vagyok, de eldobtam nyilamat, hogy azt a királyi székbe lőjem, a világ megváltozott. A volt király igenis, hazája becsületes polgára lehet, Románia nem dől össze attól, hogy egy jogtalan döntést visszavontak. A Magyar Köztársaság se dől össze Habsburg Ottóhoz és családjához fűződő jó viszonyától. Üdvözlöm a hazalátogató Mihályt, ki annak idején a Bolyai Egyetem megalapításának okmányát aláírta. Normálisnak tartom, hogy joggal visszanyert állampolgársága révén hazalátogat. A Bolyai Egyetem visszaállítását ugyan nem tőle várom, de hiszen, mondom, a világ megváltozott. Úgy észlelem, hogy ezt a volt király tudva tudja, de a volt köztársasági elnök nem képes tudomásul venni. SZÁSZ JÁNOS 3 Meggyalázos szobrok Bejárta a világsajtót Mátyás király kolozsvári szobra meggyalázásának híre. Az utóbbi hónapokban szakíthattak volna arra időt, hogy ezt a gyalázatot jóvátegyék. Emlékezzünk, a város polgármesterének nem volt felhatalmazása arra, hogy az ízléstelen zászlótartó oszlopokat a szobor háta mögött felállítsa és vitatható feliratú táblát helyezzen a szobor talapzatára. Azóta Kolozsvár több térplasztikáját is megcsúfolták. A Baba Novac-szobor talapzatára egy-egy lefűrészelt gázcsődarabot hegesztettek zászlótartónak. A Horea-Cloșca-Crișan -szoborcsoport égbetörő oszlopát középen egy vaspánt töri meg, melybe zászlótartókat erősítettek. Mihai Viteazul lovasszobrát is zászlókkal „díszítették”. Mindenik esetben az alkotó művészek elképzelését figyelmen kívül hagyták és az egységes művészi mondanivalót megtörő felesleges elemet vittek az egyébként értékes térplasztikába. Azokat a térplasztikákat, melyeket a város hírhedt polgármesterének tevékenysége idején állítottak fel, ilyen „póttartozékokkal” nem ruháztak fel. Ideje lenne a meggyalázott műalkotásokat a sallangtól megtisztítani, és a művész elképzelését tiszteletben tartva, az eredeti formát visszaállítani! CSOMAFÁY FERENC A Horia, Cloaca és Crişan-szoborcsoport égnek törő oszlopát vaspánt és zászló töri meg • Fotó: CSOMAFÁY FERENC / RMSZ Mihály Vitéz agyondíszített szobra • Fotó : CSOMAFÁY FERENC / RMSZ A Roman Herzog - Kovács László találkozóról Hivatalos magyarországi látogatásának utolsó napján, csütörtökön a Német Szövetségi Köztársaság elnöke munkareggeli keretében megbeszélést folytatott Kovács László külügyminiszterrel. A találkozót követően a magyar diplomácia vezetője elmondta: a német elnökkel arról beszélgettek, hogy az euro-atlanti szervezetek bővítése miként illeszthető egy össz-európai biztonsági szerkezetbe. A külügyminiszter tájékoztatása szerint Roman Herzog a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy Magyarországnak azt kell folytatnia, amit a legutóbbi időben tett. Vagyis tovább erősíteni a gazdaság stabilitását, folytatni korszerűsítését és még szorosabbá fűzni kapcsolatait az EU és a NATO tagállamaival, illetve a két szervezettel. „Akkor valóban jó esély van arra, hogy mindkét szervezet bővítésének első körében váljunk teljes jogú taggá" - tájékoztatott a megbeszélésről Kovács László. Göncz Árpád arról beszélt, hogy Roman Herzog nyíregyházi látogatása bizonyára felhívja a német vállalkozók figyelmét a négy megye befektetési lehetőségeire. Ez lehet a mottója Tőkés László bukaresti sajtóértekezletének. A Temesvár szellemében című könyv megjelenése, dedikálása szolgált alkalmul a fővárosi sajtóval való találkozáshoz. A könyv 41 nyilatkozatot, állásfoglalást, beszédet, nemzetközi dokumentumot tartalmaz - melyeknek szerzője, társszerzője, aláírója Tőkés László. Egyes írások címe rávilágít arra a magatartásra és szemléletre, amelyben fogantak. Például: Az autonómia az elszakadás legjobb ellenszere; Döntsük le a hazugság falát; Otthonra lelni a hazában; A román forradalom elrablása és „megtisztítása”. Az előszó írója, Duray Miklós szerint: „Ma csakúgy, mint a fasizmus és a nácizmus tobzódásának éveiben az ember, az egyházak azon papja válik hitében és emberségében hitelessé, aki a lélek gondozásán túl felvállalja a közélet gondozását is - nem a politika útvesztőjében téblábolva, hanem az igazság ösvényén haladva.” Duray Miklós ezen az ösvényen találkozott a „lobogó reverendájú” Tempfli József nagyváradi katolikus püspökkel és Tőkés Lászlóval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével. Az igazság ösvényén. Az igazságért kiállva, igazságot szólva... így lehet szolgálni a megbékélést. Az igazság alapján létezik csak megbékélés. „Az igazság a megbékélés hajtóereje” - idéznénk szabadon Kónya Hamar Sándort, aki Tőkés László új könyvét méltatta, s emlékeztetett rá, hogy a szerző idejekorán felismerte az Iliescu-rendszer lényegét, előrevetítette a várható - és törvényszerűen bekövetkezett! - kisiklásokat, s kitartóan, éleslátással küzdött ellene, soha fel nem adva szellemi függetlenségét és kritikai magatartását. Ezek olyan értékek, amelyek, gondoljuk, jellemzői kell hogy legyenek mindenkinek, aki valóságos megbékélésre törekszik. Tőkés László szerint, most itt az ideje, hogy nagy lépést tegyünk. Új fejezetet nyissunk a román-magyar megbékélésben. Ehhez az kell, mindenekelőtt, hogy jóindulattal, megértéssel és az igazság tiszteletben tartásával szemléljük a múltat, s ugyanígy viszonyuljunk a jelen kérdéseihez is. Például, ha a román társadalomnak jelentős számú nem román etnikumú tagja van - többek között magyarok -, akkor az alkotmánynak is tükröznie kell ezt a helyzetet, ezt az igazságot. Még ama sokat vitatott 1. cikkelyében is. (Amelyben jelenleg nemzetállamról beszél...) Román honfitársainknak meg kell ismerniük és tudomásul kell venniük, hogy más országokban, ahol jelentős számban élnek nemzeti kisebbségek, igenis az egész országra nézve kedvező hatással volt a nemzetiségi autonómia bevezetése, így Dél-Tirolban - Olaszország németek lakta vidékén; az Aland-szigeteken - Finnországsvédek lakta tartományában; vagy a Spanyolország részét képező Katalóniában. Megerősödött, stabillá vált az az ország, ahol a nemzeti kisebbségek is - az autonómia jóvoltából - otthonra, hazára leltek. Sőt, manapság már Dél-Afrika is, ahol nemrég még az apartheid dühöngött, példaként hozható fel Románia számára. Igazság és megbékélés névvel parlamenti bizottság létesült ott az etnikumok közötti viszályok megoldására. Őrizkedni kell a megbékélés hamis prófétáitól! - figyelmeztet Tőkés püspök. Ilyen például Románia nemrég leköszönt elnöke. LTS KAPILáJP meg, valóban aki az ország és a világ becsapására nagyhangú megbékélési inítványokat tett; de hogy ki is ő tulajdonképpen, s mekkora ellensége a román-magyar megbékélésnek, az világosan kiderült a legutóbbi választási kampány végső szakaszában, amikor a nemzeti gyűlölet szításával akart szavazatokat szerezni, egy újabb mandátumhoz. És lám, aki a nemzetiségi politikában hazudik, az más tekintetben sem áll az igazság talaján. Tőkés László szerint azok az intézkedések, amelyeket most hoz a Ciorbea-kormány, kevesebb fájdalmat okoztak volna ezelőtt hét évvel, ha a reformot, az átmenetet nemcsak szóban hirdetik meg. Csakhogy az előző kormányok, Iliescu elnök akaratának a végrehajtói ellenforradalmi kormányok voltak, a kommunizmus pozícióit védték, legfeljebb a reformkommunizmusig jutottak el. Tőkés László bízik a Ciorbeakormányban; vállalja annak jelenlegi intézkedéseit; és reméli, hogy a kormánykoalíció sikeresen megküzd a szociális kérdésekkel, cselekedni fog a kisebbségek helyzetének megjavításáért, a román-magyar alapszerződésben foglaltak valóraváltásáért, intézkedéseiben érvényre jut az RMDSZ programjának szellemi rés püspök könyve - s a sajtóértekezleten tanúsított magatartása - alapján állítható, hogy gazdagabb egyéniség, mint amilyennek máskülönben látszik. Ebben az egyéniségben helye van a béke követének is. Jó, hogy ez felszínre került. Mert ma valóban nagy szükség van a nyugalomra, a megbékélésre. Arra, hogy ésszel, s ne a felkorbácsolt érzelmek, a szenvedélyek nyomása alatt cselekedjünk. ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Funar ment , a nacionalizmus maradt Nagy port kevert Gheorghe Funar menesztése a Románok Nemzeti Egységpártjának éléről, amely már megunta, hogy a hírhedt pártvezér olyan kijelentéseket tett/tesz, melyek a párt nacionalista felfogását negatív irányba tolták el - vélték a párt szószólói a sajtóértekezleten. Az Állandó Bizottság 12 ellenszavazatával március 22-ig (ekkor tartják országos konvenciójukat), Valeriu Tabara lesz az Egységpárt vezetője, annak ellenére, hogy Funar nem akarja átadni a párt pecsétjét, s nem ismeri el, hogy már nem ő a nagyfőnök. Mindezek mellett a sajtóértekezlet végére betoppanó Valeriu Tabara kijelentette: Funarral továbbra is jó baráti viszonyba marad. (Kérdés, hogy vajon Funar is így gondolja-e?) Az újságírók azon kérdésére, hogy a párt milyen vonalon halad tovább, a válasz egyértelmű volt: liberális vonalon, de alapvető elve, a nacionalizmus továbbra is a fő helyen marad. Persze, nem a Funar-féle szélső nacionalizmus, hanem a legjobb értelemben vett patriotizmus, hiszen ez „a tiszta román" nemzet kell legyen az Európai Unió tagja - vélik az egységpártiak nemzetet megváltó pozícióban tetszelegve. Ugyanakkor a párt nyitott a más pártokkal való szövetségre lépés kérdésében - mint például a liberálisok vagy a volt kormánypárt -, mihelyt azok felkérik őket erre. Jacques Chirac, Wim van Velzen látogatásaiból megértették, hogy Románia a demokrácia útján halad, de - szerintük - a külföldi dicséretekkel nem sokra megyünk. Nagydobra verik, hogy - mint a demokrácia egyik jele - az RMDSZ is részese a kormánykoalíciónak, ami manapság olcsó szlogenné vált s nyilvánvaló, hogy az egységpártiak gyanúsan figyelik az RMDSZ minden mozdulatát. A kolozsvári magyar konzulátus megnyitása is az RMDSZ demagóg diplomáciai húzása, alattomos mesterkedése Románia ellen. Az egységpárt is - baloldali társaihoz hasonlóan - hevesen támadja azt a kormányhatározatot, mely szerint Mihai Hohenzollern visszanyeri állampolgárságát. Mihály királynak joga van állampolgársághoz, de a kormány cselekedete törvénybe ütközik: a 21/1991-es Törvény 8. szakasza kimondja, hogy joga van, ha kéri. S mivel nem kérte... Az egységpárt a jogállam kijátszását véli felfedezni ebben a gesztusban. Felháborító számunkra, hogy Mihály továbbra is királynak tartja magát, mivel Romániában nem monarchia van, és szerintük látogatásával a román nemzeti egység megbontását éri el. Hiába: változnak a struktúrák, az arcok, személyek jönnek-mennek, de a beidegződött (főként rossz) elméletek, elvek nehezen vagy egyáltalán nem cserélődnek fel. NAGY EDIT Új sorozat 2285-2286. szám 1997. március 12., SZOMBAT-VASÁRNAP Ára: előfizetőknek 280, darabonként 700 lej Tel.: 222 33 08 222 58 02 222 33 24 Fax: 222 94 41 222 32 11 Bucuresti, Piața Presei Libere 1 . Hasonlóan látják Magyarország és Románia hasonlóan látja az európai integrációs folyamat kérdését, lehetőségeit. Mindkét ország esélyes arra, hogy az észak-atlanti szövetség kibővítésének első körében nyerjen felvételt a NATO-ba - közölte Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium integrációs államtitkára és román kollégája, Lazar Comanescu csütörtöki budapesti sajtótájékoztatójukon. A két diplomata szerdán és csütörtökön Budapest és Bukarest euro-integrációs felkészüléséről tárgyalt. Somogyi Ferenc elmondta: Magyarország érdekelt szomszédainak, valamint a térség más országainak európai integrációjában, s szívesen veszi, ha - a felvételhez szükséges kritériumok teljesítésével - ezek az országok is taggá válnak a NATO-ban, illetve az Európai Unióban. A címzetes államtitkár tájékoztatása szerint a Lazar Comanescuval folytatott megbeszélésük nagyon jó légkörben zajlott le, s szervesen beleillett a magyarromán kapcsolatok intenzív fejlődési folyamatába. A Román Külügyminisztérium integrációs államtitkára azt hangsúlyozta a sajtótájékoztatón: Románia - akárcsak Magyarország - arra törekszik, hogy a NATO-tagság elérésével ne csak élvezője, de előállítója is legyen a biztonságnak és stabilitásnak a jövő Európájában. Baba Novae Kolozsvárott . Fotó: CSOMAFÁY FERENC / RMSZ Ártatlan a rektor? Nem kell bíróság elé állnia Teodor Maghiarnak, a Nagyváradi Egyetem választási csalással megvádolt rektorának, így döntött Mihai Cristescu, az ügy kivizsgálásával megbízott ügyész. Indoklása szerint az urna előtt álló rektort kezében, valamint hóna alatt nyolc darab szavazólappal megörökítő fotók s a Jurnal Bihorean helyi napilap két riporterének szemtanúként tett vallomása nem bizonyítja meggyőzően, hogy Teodor Maghiar családtagjai távollétében, ezek helyett is szavazott volna. Ezen terhelő bizonyítékoknál nagyobb súllyal esik a latba a gyanúsított személy feleségének, két fiának, valamint menyének vallomása, akik egyhangúlag állítják, jelen voltak a szavazóhelyiségben, s maguk éltek szavazati jogukkal - vélekedik az ügyész. Az Iliescu-féle egykori kormánypárt helyi erős emberének számító Teodor Maghiar számára kedvező döntést kimondó Mihai Cristescu szemmel láthatólag eltekintett azon figyelemreméltó ténytől, hogy november 3-án, újságíróknak nyilatkozva, maga a rektor felesége is elismerte, férje egymaga ment a szavazókörzetbe, s ott négy különböző okok (betegség, külföldön való tartózkodás) miatt távol maradt családtagja helyett is voksolt. A Teodor Maghiart feljelentő Demokratikus Konvenció Bihar megyei szervezete a kézhezvételtől számított öt napon belül fellebbezhet az ügyészségi döntés ellen. PENGŐ ZOLTÁN Kívül az időn és a társadalmon A kelet-európai embert örökös identitásproblémái határozzák meg - olvasom egy okos tanulmányban, s mindjárt szaporítanám is a példákat: a magukat „erdei cigányoknak” nevező jó kétezer embernek másmilyenek e gondjai is. Gyakran hallani, hogy az ún. szociális segély nagyobbik részét a romák közt osztják ki a helyi tanácsok - nos, a sepsiszentgyörgyi cigánytelep lakóinak legföldhözragadtabb rétege nem részesül eme pénzből sem. Hiába gondolná az ember, hogy minden jövedelem híján számukra találták azt ki a törvényhozók - az Őrkő legszegényebbjei már eleve nem kaphatnak egy fityinget sem, mert nincsenek irataik. Identitásproblémáik is azért különböznek a város többi lakosáétól, mert egész egyszerűen nincs hivatalos, állampolgári azonosságuk a hiányzó papírok miatt. Se címük, se személyijük parafrazálnák a költőt, aki maga sem írt ehhez hasonló mélységéről a hivatalos társadalmon kívüli létezésnek: az Őrkőn nincs telekkönyv, az összevissza álló putrik minden engedély nélkül épültek, az ifjak, ahogy családot alapítanak, hozzátoldanak a szülői házhoz egy újabb putrit, s így ahol hivatalosan eddig egy család nem lakott, ott ezentúl kettő nem fog lakni. Az őrkői telep jó része időn és társadalmon kívül él, szociális segélyre sem jogosult, mert egész egyszerűen nem tudja személyi iratokkal bizonyítani, hogy létezik. Vezetőjük most azért koldul, kér, követel a várostól, ami mással együtt születik, illetve amit születésétől megkap: házszámot, telekkönyvi bejegyzést az épületeknek, születési bizonyítványt, személyazonossági iratokat - egy csomó olyasmit, aminek birtokában a nyomor partjairól integetve talán észrevétetheti magát az állammal. A városi tanács utóbb tisztázta, hogy az Őrkő alatti lejtő hivatalosan a hadsereg tulajdonában van. Hogy kioszthassa a cigányság között a telkeket, előbb a helyőrségnek kellene (a hadügyminisztériumnak?) átengednie a területet a város kezelésébe. (Az is megérne egy kis kutakodást, hogyan került az őrkői mező a hadsereg birtokába és mikor. Érdekes módon oda azóta sem akar építkezni, inkább a legsűrűbben lakott Olt-partot választotta legutóbb a belügyhöz tartozó csendőrség is kaszárnyatelepítésre.) B. KOVÁCS ANDRÁS