Romániai Magyar Szó, 1997. szeptember (9. évfolyam, 2465-2494. szám)
1997-09-01 / 2465. szám
Felvételi vizsgák célegyenesében • Fotó:Hm CSOMAFAY FERENC / RMSZ®* Komáromban az Erdély utca 17 szám alatt lakik Éltes Lajos, a székelyföld szülöttje. Tusnádon született, Brassóban élt, amikor 1942- ben behívták. Akkor átszökött az akkori magyar-román határon, és Sepsiszentgyörgyön bevonult a honvédség kémelhárításához. A háború szele a távoli Komáromba sodorta, ahol családot alapított és olyan munkahelyet választott, ahol fával dolgozhatott. De a fa szabad idejében is vonzotta: a gyerekkorában látott székelykapuk felidézésével faragott magának saját tervezésű kaput (képünkön), csillárt, sarokszekrényt. Komáromi sétámon figyeltem föl e kapura, s ismertem meg a mögötte élő ember sorsát • Kép és szöveg: CSOMAFÁY FERENC / RMSZ Távirati stílusban: AUGUSZTUS 29-30 ■ Fővárosi lapok, hírügynökségek nyomán: A művelődésügyi miniszter elrendelte, hogy valamennyi filmszínház és televíziós állomás évi műsoridejének legalább 5 %- át kötelezően a román filmalkotásoknak szentelje (Jurnalul national). ■ Az elvesztett útleveleket ezután csak akkor cserélik be, ha az illető előbb meghirdette a Hivatalos Közlönyben, így elkerülhető lesz, hogy valaki két vagy több útlevélhez is hozzájusson, törvénytelen úton (Jurnalul national). A Ciorbea-kormány könnyen bejuthat a Rekordok Könyvébe azon az alapon, hogy két nap alatt, szerdán és csütörtökön nem kevebb mint 31 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el (Jurnalul national). ■ Az új főügyész, Sorinescu beiktatásakor megígérte: az államosított házak pereinek befagyasztását azonnal feloldja, nekilát a terroristák és a bányászjárások aktáinak a vizsgálatához (National). ■ C.V. Tudor hét sajtótájékoztatóján előadta, hogy kormányzati tervet készített, amit a „vaskéz" politikája diktálna, : militarizálná a piacokat is (Ziua). ■ Igen sok bolgár rándul át mostanában Calarasi-ra, hogy az ottani bacon régi ruháitól megszabaduljon (Cronica romana). m Románia a nyugdíjasok országa lett, a nyugok száma meghaladta az alkalmazottakét (Ev. zilei). ■ A bukaresti rendőrség szeretné megtisztíti kormány környékét az örömlányoktól (Ev. zilei). ■ A hús ára szeptemberben 15-20 %-kal fog cedni (Curierul national). ■ Amennyiben nem jutnak megoldásra, a kormány kénytelen lesz visszaadni a úti telket a Szeplőtlen Szíveknek - idézi a gyakori kormányülések egyik szünetében lerohant kormányfőtitminden lében kanál és mindenfélét szívesen kavargató Adevárul. ■ A kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen ív vasárnap kezdődik, két nappal október elseje előtt; a rektor azzal indokolta rendeletét: „azért, egyetlen perc se vesszen kárba, nem érdemes hétköznap kezdeni az évet" (Románia libera). ■ Iorr rTI-rK. Miért volt szükség Valerian Stan menesztésére ? A szerdai kormányülésen Victor Ciorbea kormányfő felmentette tisztségéből Valerian Stant, a kormány ellenőrzési főigazgatóságának vezetőjét. A nyár folyamán országszerte feltűnést keltett, hogy Valerian Stan államtitkár, mint később kiderült, minden előzetes engedély nélkül, nyilvánosságra hozta magánvéleményét, olyan állításokatockáztatott meg, mégpedig a kormánykoalíció egyik pártja tagjaival kapcsolatban, pontosabban a Demokrata Párt magas beosztású tisztségviselőivel kapcsolatban, amelyeket nem tudott alátámasztani. Válasszuk el most a kérdés két oldalát. Az egyik: a kérdés jogi-erkölcsi vetülete, a másik pedig: az adminisztratív fegyelmi vetülete. Ami a jogi vetületet illeti, azok a vádak, amelyeket Valerian Stan Petre Románnal, Adrian Severinnel és Traian Basescu miniszterrel kapcsolatban megfogalmazott, jogilag nem állják meg a helyüket. Két szempontból! Elsősorban mert az ügyészség, amely eljárt az ügyben, elemezvén a rendelkezésére álló adatokat, megállapította, hogy nincs szó bűncselekményről. Tehát az érintettek nem követtek el bűncselekményt. Zárójelben megjegyezném, hogy az ügyészség ezt a tényt még a múlt rendszer, Iliescu elnöksége idején állapította meg. - így van. - Amikor a PDSR volt uralmon, amely a PD-t és annak vezetőit politikai ellenségként kezelte. A Demokrata Párt, Petre Roman vezényletével megtörte a jeget: az 1996-os novemberi választások után első a koalíciós partnerek közül, aki pártkongresszuson elemzés tárgyává teszi a koalíció értelmét és hasznát, illetve annak a kisebb-nagyobb buktatóit. Mindenki arra várt, hogy ez a vizsgálat kemény lesz, kritikai felhangokkal megtűzdelve, s amikor pár nappal a múlt hét végi iasi-i esemény előtt Valerian Stan kormányfőellenőr oly mesterien „beintett” a PD néhány vezetőjének, sokan a látványos szakítás lehetőségét is megjósolták. Szerencsére, nem így lett. Petre Roman és társai bölcs előrelátással temperálták a szenvedélyeket, anélkül, hogy teljesen elásnák a csatabárdot. Egyes helyzetelemzők ezt azzal magyarázzák, hogy a DP túlzottan ragaszkodik a hatalomhoz, és inkább eltűri a mostoha bánásmódot, mintsem hogy vállalja az ellenzékiség ezernyi ódiumát. Tény, hogy a DP és az azt összetartó emberek egyszer már belekóstoltak a hatalomba, 1990-91-ben voltak már miniszterek, felelős kormánytényezők, s akkor - a bányászjárás miatt? vagy másért? - belebuktak a reformba, még mielőtt nekiláthattak volna. Most pedig nem tartják elég gyorsnak a reformok ütemét, aggasztja őket dominálni szerető koalíciós társuk mind nyilvánvalóbb törekvése aziránt, hogy visszaállítsanak egy sor jogtalanul megszüntetett korábbi társadalmi és birtokviszonyt, visszalépni a történelem egy mesterségesen megszakított szakaszába, jóvátételt követelni azoktól, akik talán már nem is felelősek a közel ötven esztendeje történtekért. A restauráció hajtóereje helyett a jövőbe nézést, a hatékonyabb szociálpolitikát helyeznék előtérbe, de nem cselekedhetnek kedvük szerint, mert a koalíció megköti a kezüket, fékezi szándékaikat. Ezért a kongresszus mintegy figyelmeztető jelzést adott le a koalíciós partnerek felé: a véghez nem vitt reformok érdekében, az euroatlanti integráció betetőzése végett mi nem bontjuk meg a szövetséget, de kérjük, tartsák tiszteletben elveinket; amennyiben érdekeink csorbát szenvednek, megszakítjuk az együttműködést. A romániai hatalomnak bizalmat szavazott tehát az első koalíciós kongreszszus. Ami ennél most sokkal jobban foglalkoztat, az a következő partner országos kormányzási mérlege: az RMDSZ-kongresszus. Igaz, hogy majd csak októberben esedékes, de addig alig maradt néhány hét, s ahogy az nálunk lenni szokott, már a következő napokban könnyen felforrósodhat a levegő a romániai magyarság politikai porondján. Emlékszünk, hogy kormányzási részvételünk bár elsöprő többségű támogatást kapott az SZKT részéről, az ellenző, a kétkedő, a fanyalgó hangok sem maradtak el és meglehetősen messzire hangzottak. A koalícióba való elszegődés óta az RMDSZ-ben meglévő kétfajta „tábor” - az igenlők és az ellenzők egyforma buzgalommal leltározzák a nézetüket támogató érveket, tényeket, jelenségeket. Mindkettőnek van ám a tarsolyában muníció, s már csak az alkalomra várnak, hogy fellődözzék egünkre. A koalíciós részvétel elemzése elől nem lehet és nem is szabad kitérni. Egyetlen hatalmon lévő párt sem engedheti meg magának, hogy a harmónia, az együttmaradás oltárán feláldozzon mindent, ami e szövetséget létrehozta: az egyéni érdekek minimális érvényesítését. Az RMDSZ nem azért lépett be a kormányzásba - s ezt a szervezet vezetői nem egyszer világosan kinyilvánították, hogy engedelmesen asszisztáljon a többségi partnerek szeszélyeinek. Mert a többség olykor elfelejti: nem csak az ő A KORMÁNY ÚJ RUHÁJA Beszélgetés TOKAY GYÖRGY miniszterrel Valóban. A másik, szerintem, még súlyosabb dolog, hogy az ellenőrzési feladatkörrel, ténymegállapító feladatkörrel megbízott államtitkár anélkül, hogy értesítette volna a kormányfőt, akinek közvetlenül beszámolással tartozik, saját kezdeményezéséből megtámadta ezt az ügyészségi határozatot, és újra kérte az eljárás megindítását. Erről senkit sem tájékoztatott, dacára annak, hogy ez hivatali kötelessége volt. Az ügyészség másodszor is, a közelmúltban, tehát július elején, ismételten megvizsgálta az ügyet és ismételten arra a következtetésre jutott, hogy az illetők, akiket Valerian Stan megvádolt, nem követtek el bűncselekményt. Erről a második határozatról, amelyet kikézbesítettek Valerian Stannak, úgyszintén nem értesítette közvetlen felettesét, tehát a kormányfőt, ott tegnapelőtt sajtóértekezletet hívott össze. Ezúttal sem tájékoztatta a miniszterelnököt, s ezúttal sem kért senkitől engedélyt. Ezen a sajtóértekezleten arra való hivatkozással, hogy most új főügyészt neveznek ki, bejelentette, hogy ő, saját kezdeményezésére, újra, immár harmadszor eljuttatja feljelentését a főügyészséghez. Egybevetve a tényeket: a két egymást követő visszautasító ügyészségi végzést, valamint azt, hogy a feljelentés alapját képező jelentést annak idején Honcescu, a Vácároiu-kormány embere állította össze, nyilvánvaló politikai célzattal, a politikai ellenért akarta vele kellemetlen helyzetbe hozni; és most Valerian Stan erre a nyilvánvaló politikai célzatossággal megírt jelentésre hivatkozva kétszer egymás után megvádolta a kormány két tagját, illetve a szenátus elnökét, alaptalanul, mindez mostmár nem csupán azt jelenti, hogy az ártatlanság vélelmét felrúgta, hanem azt is, hogy erkölcsileg meg nem engedhető módon járt el. Mert tulajdonképpen visszaélt a helyzetével, ugyanis nem magánemberként, hanem a közhivatalnok pozíciójából cselekedett. S itt rátérünk a dolog fegyelmi részére. Nincs a világon egy olyan kormány, amelyik tisztán szempontból megimgenítelné azt, hogy a hierarchikus sorrendet valaki sorozatosan felrúgja; elnézné azt, hogy a közvetlenül a kormányfőnek alárendelt hivatalnok felettese tudta és beleegyezése nélkül ilyen eljárást kezdeményezzen, és ilyen eljárást konzekvensen folytat- Kérdezett: ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN (Folytatása a 4. oldalon) Hogy ízlik a koalíció? érdekei vannak a világon. Ha jól megnézzük, az eltelt idő nem volt elégséges ahhoz, hogy felmérhessünk: mit nyertünk és mit vesztettünk. A helyzet mindenképpen jobb, mint kívülálló, ellenzéki korunkban. De a várakozás, az ígéret még mindig több, mint a tényszerű eredmény és ez nagyon sok romániai magyart türelmetlenségre hangol. Elegendő garanciák a kormányzatban résztvevő RMDSZ-tisztségviselők? A miniszterek, államtitkárok, prefektusok, alprefektusok, igazgatók, polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsosok? Érvényesítik-e minden szinten a romániai magyar kisebbség érdekeit, amelyek semmivel sem keresztezik a románság érdekeit, nem rövidítik meg semmiben? Fel tudják-e venni a harcot az időről időre fellángoló nacionalista diverzióval, a sorainkból is felbukkanó provokációkkal? A számunkra kedvező sürgősségi kormányrendeletek - a helyhatósági és az oktatási - sorsa, mint ismeretes, elsősorban nem az életben, hanem a parlamentben fog eldőlni. Amennyiben ott sikerül keresztülvinni a törvénybe foglalt és igazán minimális változásokat, úgy mindjárt kézzelfogható eredményről beszélhetünk. Könnyen meglehet, hogy az RMDSZ-kongresszusig még minden bizonytalan, képlékeny lesz. Hogy az elemzés inkább civakodás lesz, mint tények és érvek ütköztetése. De az e esély még nincsen veszve, csak türelemből kell több, jóval több, mint amennyi e századvégen e sokat próbált és sokszor átejtett emberiségnek egyáltalán maradt. CSERE GÁBOR Szavazások a szavazatokért Azon töprengek olykor, milyen is valójában a magyar politikai élet: nagyon bonyolult és ezért nem lehet pontosan követni, vagy éppenséggel rém egyszerű, s nem merjük elhinni, hogy ilyen. Egy biztos, résztvevői még akkor is kerülik az egyetértés látszatát, ha már úgy tűnik, nagyrészt azonos nézeteket vallanak egy-egy kérdésben. Ha X „át"-t mond, biztos, hogy Y a „b" mellett kardoskodik, ha pedig X esetleg enged, elfogadja a „b"-t, akkor Y kijelenti: ez csak csel, az igazi a „c". Valami hasonlónak lehettünk tanúi az elmúlt héten is. Kezdődött az egész a NATO-népszavazással: mind a hét parlamenti párt elfogadta, hogy legyen véleménynyilvánító referendum e kérdésben, a polgár mondhassa el mit szeretne, aztán a politikusok döntenek saját belátásuk szerint. Az atlanti tagság elkötelezett ellenzőit leszámítva, a társadalom is elfogadni látszott e nézetet, mígnem a Fidesz bejelentette: nem jó ez így, a népszavazás, ha már lesz, legyen ügydöntő. A kormány érvelt: nem erről volt szó, és egyébként is, minek ez. Tévévitában is szembeszálltak Orbánék véleményével, aztán mintha mi sem történt volna, a múlt héten bejelentették: ügydöntő népszavazást írnak ki a NATO- tagságról. A vita lezárult, legfeljebb az okokat lehet találgatni. Lehet szó belátásról, a polgárok „felnőttként való kezeléséről", ellentámadásról, vagy például egyik ismerősöm hirtelen felindulásban elkövetett kommentárjáról: „mi van, a szocik ennyire össze akarnak jönni jövőre a Fidesszel?". De a kormány egyúttal bejelentette azt is, hogy - ugyancsak ügydöntő - népszavazást ír ki a külföldiek termőföldvásárlása ügyében, is. Itt aztán végképp elszabadultak az indulatok. A kabinet még a nyári szünet kezdete előtt javaslatot nyújtott be a parlamentnek, miszerint lehetővé tennék a Magyarországon bejegyzett szövetkezeteknek, hogy ne csak béreljenek, de vásároljanak is termőföldet. Az ellenzék azonban kétségbeesett: ezzel a szövetkezetekben társtulajdonos külföldiek is földtulajdonhoz jutnak, azaz „kiárusítják a magyar földet". Az ellenzék négy pártja aláírási akciót indított, mondván: erről is népszavazáson kell dönteni. A lépés tulajdonképpen nem is burkolt választási kampányfogásnak tekinthető, az MDF-ben például kiadták az ukázt: minden leendő képviselőjelöltnek kétezer népszavazást támogató aláírást kell szállítania. Gyűltek is a szignók látványosan, mire a kormány meghúzta ellenlépését, bejelentette: ő kezdeményezi a népszavazást. Pillanatnyi zavar támadt elPrefektusok találkozója (Zilahfejér) • Nyolc megye - Termes, Bihar, Szatmár, Arad, Máramaros, Kolozs, Maros és Szilágy — prefektusai és alprefektusai konzultatív időszaki tanácskozását tartották meg Zilahon augusztus 27-28-án. A megyevezetők közös problémákat illetően cserélték ki tapasztalataikat, ám a rendezvény zártkörű maradt a sajtó előtt, érdemben nem tudósíthatunk róla, ugyanis sajtótájékoztató sem követte. Bizalmas forrásból megtudtuk, hogy a prefektusok a polgármesteri hivatalok titkárai (a jegyzők) kettős függőségét óhajtják: nemcsak az önkormányzatnak, de a prefektúrának is alárendeltségébe kerüljenek. A tanácskozás második napján programon kívül az RMDSZ frakcióhoz tartozó szatmári prefektus és az alprefektusok ellátogattak a megyei szervezet székházába, ahol Kozma Sándor megyei elnökkel és Seres Dénes szenátorral találkoztak elenzéki oldalon, egy ideig a kormány visszakozásáról beszéltek, majd észbekaptak, s közölték, ettől ők még folytatják a gyűjtést, mivel a kabinet kérdését nem zárják ki egyértelműen a külföldi tulajdonszerzés lehetőségét. Ők tehát szeretnék kizárni a földvásárlásból az összes külföldit, még akkor is, ha az magyar szövetkezet tagja. Úgy vélik ugyanis, hogy a magyar föld egyelőre nagyon olcsó, a külföldi jönne, megvenné azt, ezzel felvenné az árakat, a magyar gazda nem tudna vásárolni, és bérparaszttá válna. „Akkor vehessen svájci paraszt földet Magyarországon, amikor a magyar paraszt is tud földet vásárolni Svájcban" - mondta egy ellenzéki honatya - ami jól hangzik, csak irreális. A magyar mezőgazdaságban ugyanis nincs elég pénz, a fejlődéshez tőke kéne, akkor el lehet érni az európai, ha úgy tetszik, a svájci szintet. Ez megintcsak jól hangzik, csak még azt nem fejtette ki senki, hogy ha a befektetőket kizárják, honnan jön majd a pénz? Persze az is lehet, hogy idővel minden rendeződik. Például, a jövői választások után, amikor a kampánykényszer kissé elül. Akkor talán már nem kell majd minden lépés szavazatszerző képességét elemezgetni, nem kell túllicitálni egymást. A népnek pedig nem kell folyton népszavaznia, ráadásul olyan kérdésekről, amelyek sokakat valójában nem, vagy csak nagyon közvetve érintenek. Mert őszintén, miért kell döntenie a földvásárlás sorsáról például annak, aki jóformán fel sem teszi a lábát a Nagykörútról? NAGY IVÁN ZSOLT Budapest, 1997. augusztusa í ar s k Magyarország - a románok turisztikai célpontja (Bukarest/Rompres/MTI) Az év első felében 0,7 százalékkal nőtt a románok külföldi útjainak száma. Az utazások 88,8 százalékát turisztikai látogatás teszi ki. A kiutazó román állampolgároknak csaknem fele, 44,8 százaléka Magyarországot választja úticéljául, 22,3 százalékuk a volt Jugoszláviát, 9,2 százalékuk Bulgáriát, 8,7 százalékuk Törökországot, 2,6 százalékuk Németországot, 1,8 százalékuk pedig Moldovát. A turisták 73,1 százaléka gépkocsival kel útra. Gyerekvasutasok a Hűvösvölgyben • Fotó: SOÓS LAJOS / MTI Új sorozat 2465. szám 1997. szeptember 1., HE7TF0 Ára: előfizetőknek 310, darabonként 700 lej Tel.: Fax’ 222 33 08 M2V 41 222 58 02 111 222 33 24 222 32 11 Bucuresti, Piața Presei Libere 1 Meghalt Diana hercegnő (Műholdon) Szombaton, kevéssel éjjfél után Diana hercegnő Párizsban súlyos autóbalesetet szenvedett, egy alagútban, aPlace de l’Alma térnél. Lady Dia Ritz szállodában vacsorázott, s amikor távozott , onnan, motoros fotóriporterek vették üldözzőbe autóját, a balesetért minden valószínűség szerint főként őket terheli felelősség. Diana hercegnőt a párizsi Salpetriere kórház intenzív osztályára szállították, a Radio Info France szerint agyrázkódással, kéztöréssel és lábszársérüléssel. Vasárnap hajnalban Jean-Pierre Chevenement francia belügyminiszter közölte a megrendítő I hírt, hogy a hercegnő belehalt sérüléseibe .A korban orvosai szerint elhunyténak közvetlen oka szívroham és mellkasi vérzés volt. A Sky televízió úgy tudja, hogy a I hercegnő autója 160 kilométeres sebesség- s gél száguldott a rendkívül szűk közúti alapgútban, a betonfalnak ütközött és felborult. A baleset tragikumát fokozza, hogy következtében életét vesztette Diana barlátja, a dúsgazdag Dodi al-Fayed, a Har Irods áruház örököse, illetve az autó sofőre is. A francia rendőrség ismertette: a tragé-dia után számos fotóriportert őrizetbe vettek, hogy kihallgassák őket, de közülük az érintettek nevét egyelőre nem közölték. • I Erzsébet királynőt és Károly herceget megrázta és mélyen megrendítette a hirtelen haláleset - jelentette be a Buckingham palota szóvivője. Diana hercegnő két kiskorú fiát, Vilmos és Henrik hercegeket értesítették édesanyjuk elhunytáról. • Diana hercegnő menekülése a lesipuskás fotó- riporterek elől Olaszországban, Szardínia szigetén kezdődött. A hercegnő a tervezettnél korábban, szombaton hagyta el a szigetet, ahol Dodi al-Fayeddel együtt nyaralt. A vasárnapi olasz lapok beszámolói szerint két fotós közelítette meg az egyiptomi milliárdos hajóját a Cala di Volpe öbölben, s mindenáron azt akarták P. 1 elérni, hogy tengeri fürdőzés közben fény Iképezhessék le a hercegnőt és barátját, s I fotósok szóváltásba keveredtek a hajó szeliélyzetével, majd magát a hercegnőt is I sértegetni kezdték, amikor a hajó kapitánnya felszedette a horgonyt és parancsot I adott az indulásra. (MTI / RMSZ) Markó Béla Háromszéken (Telefaxon) - Háromszék vendége volt szombaton Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki, Birtalan Ákos turisztikai miniszter és az RMDSZ területi képvisfórumokon vett résztt ételenírt,szarvasítós helyen és Kovásznán, késő délután Sepsiszentgyörgyön folytatva dialógust a vállasztókkal. Miután megvonta a kormány-zásban való részvétel eddigi mérlegét Markó felé záporoztak a kérdések, a támogató-biztató, olykor aggodalmat rejtő javaslatok. A vendéget este 8-ra Barótra várták, ott zárult a találkozósorozat, ám az eszmecsere remélhetően különböző színűeken, helyszíneken folytatódni fog. (Flóra Gábor) Robbanás a román nagykövetségen (Műholdon) - Robbanás következtében tűz ütött ki szombat este a moszkvai román nagykövetségen. Az orosz főváros tűzoltóságának közlése szerint a Moszfilmovszkaja utcai - ebben az utcában található a magyar nagykövetség is - követségi épület egyik fürdőszobájában robbant fel az ott tárolt benzin. Egy ember súlyos égési sérüléseket szenvedett. Moszkvában egyébként már egy hete hiánycikk a magasabb oktánszámú benzin, ezért az autósok - ha hozzájuthatnak - tartalékba is vesznek belőle. (MTI / Tamássy Sándor) Gelbard: tiszta vizet a pohárba! (Műholdon) Robert Gelbard amerikai megbízott szombaton Pólában mintegy háromnegyed órás megbeszélést folytatott Momcilo Krajisnikkal, a boszniai elnöksség szerb tagjával. A találkozó után rámutatott: a palái vezetők semmi érdeklődést nem tanúsítanak a daytoni békemegállapodás teljesítése iránt, magatartásuk „önkényuralmi beállítottságról” tanúskodik. „A Banja Lukén és Brckóban történt legutóbbi események terrorista taktikára valla- I nak. A legkeményebben figyelmeztettem őket, hogy mostantól változtatniuk kell | magatartásukon, különben az elképzelhető | legsúlyosabb következményekre számít- hatnak” - hangsúlyozta Gelbard. Momcilo Krajisnik a találkozó után kijelentette: a brekói események azt tükrözik, hogy a latikosság elégedetlen az SFOR mandátumának megváltozása miatt. Véleménye szerint a szerbek semmiféle nyomásnak nem fognak engedni, és „az elmúlt napok káoszára ért” kizárólag Biljana Plavsic, a SFOR-csa Ipatok és az ENSZ-rendőrség a felelős. (MTI) VMSZ - régi-új elnök (Műholdon) A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szombati szabadkai közgyűlésének résztvevői újabb négy évre is elnökké választották Kasza Józsefet, a párt eddigi vezetőjét. A tanácskozás több mint 200 résztvevője elfogadta a párt alapszabályának megváltoztatására vonatkozó javaslatokat, melyek értelmében a VMSZ Tanácsa a jövőben 25 helyett 31 személyiből állmajd. A résztvevők ugyancsak megszavazták azt az indítványt, hogy | szűnjön meg a párton belüli kollektív tagság, így a jövőben a többi szervezet, illet Ive párt tagjai csak egyéni tagként lehetnek jelen a VMSZ-ben. A pártelnök megerősítette, hogy a VMSZ egyedül vesz részt a szeptemberben megrendezésre kerülő szerbiai parlamenti választásokon, majd közölte: azokban a körzetekben, ahol a VMSZ nem indít jelöltet, a párt a Vajdasági Koalíció jelöltjeit támogatja. (MTI / Németh András)