Romániai Magyar Szó, 1998. február (10. évfolyam, 2610-2637. szám)

1998-02-02 / 2610. szám

MARTINA HINGISt nem alaptalanul választották a vi­lág legjobb tavalyi sportoló­nőjének. A vasárnap zárult Ausztrál Openen is remekelt: a női páros döntő megnyeré­se után egyéniben is első lett. (Részletes beszámolónk a 3. oldalon) A­mióta december végén - tehát ger­t, hogy másfél hónapos huzavo­na után átalakították a kormányt, méghozzá távolról sem formailag - kirobbant a koalíciós válság, és áldat­lan vita kezdődött a partnerek, min­denekelőtt a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt között, amelynek során az utób­bi a megbékélés útja keresése helyett mind újabb és újabb igényekkel állt elő, nem volt terminus, amelyet tisz­teletben tartottak volna a felek. Az ul­timátumok, főleg a média „közleke­dési edényei" révén, egymást követ­i­k, utolsók fék, hogy aztán újabbak, s mindig az jenek, amelyek már ön­magukban a komolytalanság színeze­tét kölcsönözték a politikai perpat­varnak. S minderre Budapestről haza­térve, lényegében két külföldi látoga­tás rövid szünetében, Emil Constanti­­nescu elnök is rátett egy lapáttal, amikor magához kérette a belharcot vívó társaságot, hogy reggelig, a sváj­ci Davosba indulása pillanatáig vé­­get vessen a hosszas marakodásnak. Ami­ - legalábbis véleménye szerint - sikerrel járt, legalábbis olyan szem­pontból, hogy tisztázódtak az állás­pontok és maga a helyzet is. A DP ugyanis bejelentette: a kormányból megy, de a koalícióban marad, mi több, még meg is gondolhatja magát, ha... Ciorbea lemond. Az államfő mindezek után arra a konklúzióra ju­tott, hogy lesz ugyan új kormány, de az semmiképpen sem marad kisebb­ségben, hiszen a lázongó koalíciós partner is támogatja majd kezdemé­nyezéseit a parlamentben, legalább olyan szinten, mint az RDK azon pártjai, melyeknek a nagy leosztáskor nem jutott se tárca, se annak árnyéka. Hogy az elnöknek és tanácsadói­nak mennyire volt igazuk, majd csak az elkövetkező napok igazolhatják. Az viszont máris kézzelfogható tény, hogy a Cotroceni palotában megejtett tanácskozás után bejelentett újabb terminusok, akárcsak eddig, veszély­ben vannak. Többek között a hétfői határidő is, amelyhez legalább két ígéret teljesítése kötődik. Az egyik, miszerint Victor Ciorbea közzéteszi a demokrata pártiak távoztával megü­resedett tárcák új birtokosai nevét, hogy a jelöltek még aznap a parla­­szokbizottságai elé állni ment­­hassanak. A másik, hogy a koalíciós partnerek az együttműködési szabályzatukat elfogadják és nyilvánosságra hozzák. Csütörtökön és pénteken úgy ülé­sezett a kormány, mintha mi sem tör­tént volna. A demokrata pártiak pon­tosan megjelentek, cselekvően részt vettek a vitában, a kormányrendele­tekre szavazatukat adták, s végül semmiféle hajlandóságot nem mutat­tak arra, hogy írásban is elköszönje­nek. Úgy néz ki tehát, hogy nem na­gyon akaródzik a búcsúzás. Ez pedig különösen Victor Babiucra érvényes, akit - hírek szerint - győzködni kel­lett, ne tegyen eleget Emil Constanti­­nescu óhajának, aki - mint köztudott - Andrei Plesuval együtt maradásra szólította fel. Mennek? Nem mennek? Valószínű, hogy igen. De kik jönnek a helyükbe? És főleg: mikor? Sem a Nemzeti Liberális Párt, sem pedig az RMDSZ nem szívesen delegál sorai­ból DP-st helyettesítő minisztert. Veszélyeztetett terminusok­ ­­­nak volt híve, hogy ne nyúljanak a kormányhoz, maradjon az eredetileg összeállt koalíció. Ráadásul, „mit kez­denek majd azokkal, akiket jelölnek, abban az esetben, ha „helyreáll " a béke, a DP pedig visszatér a kor­mányba?! A listánál is nagyobb gondokat okoz az együttműködési protokollum kialkudása. A Demokrata Párt feltéte­lei ugyanis több mint durvák, nem kevésbé a parasztpártiaké. Az előbbi a miniszteri tárcák fejében további prefektusi posztokat, továbbá a pénz­ügyőrség és a Bancorex vezetését ké­ri, elzárván egyúttal a sürgősségi kor­mányrendeletek csapját is. Ezzel szemben Remus Opriș azt javasolja, hogy a koalícióban részt vevő pártok feltétel nélkül támogassák a kor­mányt, és egészen addig, hogy nem nyújtanak be ellene bizalmatlansági indítványt a parlametben. Hogy ki mibe megy bele, illetve ki miben en­ged? - ismerve a vitázó feleket, meg­jósolhatjuk: a válasz nem fog egy hét­végén kikerekedni, az egyezményt te­hát a parlamenti ülésszak rajtjáig aligha ütik nyélbe. A válságnak - valljuk be - még nem tettek pontot a végére. Vitára is lesz bőven alkalom. Még akkor is, ha egyre többen hajlanak a lövészárkok­ban arra, hogy az egyetlen megoldás, amely az ország érdekét is szolgálná, a koalíció újraépítése lenne. De ezt az „aranyigazságot" nem most találták ki, köztudott volt eddig is. És mégis... GYARMATH JÁNOS NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Építsük fel Szentlászlót! (Bukarest / RMSZ) • Január kö­zepén, közvetlenül azután, hogy Dél- Horvátország keleti részeit elhagy­ták a békefenntartó csapatok, a Ma­gyarok Világszövetsége Erdélyi Tár­saságának (VET) küldöttsége, Pat­­rubány Miklós elnökkel az élen az ottani Szentlászlóra utazott, amely - a VET szerkesztőségünkhöz is eljut­tatott felhívása szerint - „a balkáni háborús pusztítás gyász­szimbólu­mává vált: mind a 472 házát és vala­mennyi középületét lerombolták”. A küldöttség azt tapasztalta, hogy a rombolás túlélői építésre gyülekez­nek, s segítséggel vagy anélkül, ké­szek felépíteni falujukat. Helytörté­neti adatok alapján nagy a valószí­nűsége annak, hogy Szentlászló ősei valamikor gyepűvédő székelyek vol­tak, s ez csak hangsúlyozottan ve­zette a küldöttséget, hogy felhívás­sal forduljon „minden erdélyi ma­gyar emberhez és köztestülethez: fogjunk össze és építsük fel közösen Szentlászlót!” A Patrubány Miklós jegyezte felhívást az erdélyi törté­nelmi magyar keresztény egyházak elöljáróinak nyilatkozata erősítette meg, amelyben bejelentették: „Vál­laljuk, hogy híveink között gyűjtést szervezünk Szentlászló megsegítésé­re és felépítjük a háborúban szétlőtt templomot. Ugyanakkor felhívással fordulunk minden erdélyi magyar emberhez, bárhol éljen a világon, kö­vesse példánkat az adakozásban.” Politikai mérkőzés • KELLER EMESE / RMSZ karikatúrája f Távirati stílusban ■ JANUÁR 30-31. ■ Fővárosi lapok, hírügynökségek nyomán: Nagyszabású interjújában Adrian Severin volt külügyminiszter politikai gyávaság és a nemzeti érdekek feladásának bűnében marasztalja el mind Constantinescu el­nököt, mind Victor Ciorbeát, illetve Petre Románt a mostani belpolitikai helyzetért; ez utóbbinak vállalnia kellett volna a DP hibáit, s talán még Ciorbea miniszterelnökségét is (National). ■ A kormány úgy határozott, hogy a bányavidékeken be­ruházó cégeknek gazdasági előnyöket biztosítanak (National), m Egy Rómában élő román vendégmunkást félig agyonvertek az utcán türelmetlen fiatalemberek, mert késő este túl sokat beszélt otthonmaradt családjával egy nyilvános telefonfül­kében (National). ■ Remus Opris kormányfőtitkár elfogadhatatlannak tartja a suceavai DP-s prefektus javaslatát, hogy pártjának, kárpótlásként a kilépő miniszterek fejében, újabb prefektusi-alprefektusi helyeket kellene leoszta­ni. (Curierul national). ■ A brazíliai Hevesvérű Férfiak Mozgalma az év emberének tette meg a szexbotrányáról elhíre­­sült Clinton elnököt (Bv. zilei). ■ Egy gyakran külföldre utazó román állampolgár keserű tapasztalatát meséli el Budapestről: miután kirámolták az autóját, pénzével, irataival együtt, valamennyi hatóság közül a román konzul volt az, aki a legkevesebb segítő­­készséget tanúsította­ (Ev. zilei). ■ Az új devizarendelkezések értelmében egy romániai fizikai személy legtöbb 10 ezer dollárt vihet át a határon minden külön bejelentés nélkül (Ev. zilei). ■ A DP-s miniszterek nem adták be lemondásukat írásban, mert szerintük a szóbeli bejelentés is megteszi (Cotidianul). ■ Mariana Stoica DP-s képviselőnő szerint, aki mindenáron törvényesítené a prostitúciót, egy ilyen törvény megfelel az EU-s jogrendszernek (Jurnalul national). ■ Amennyiben a kormány nem lát munkához, három hónap múlva ismét fejünk fölött az ET monitorizálásának pallosa (Ziua).­­ A Caritas pilótajátékban részt vett politikusok névsoráról készült számítógépes lemezek a rendőrség kezében vannak; a ............. 0jjp ^ ’ 1 ' ■ r'1 1 '■ ’­­ • B ' ’ ‘ jj i ‘ “ belügyminiszter szerint újabb politikai bombaként robbanhatnak (Ziua). ■ A vasúti ellenőrök szerint a Pruton túlról Iasi-ba és vissza utazó testvérek legtöbbje vonatjegy nélkül ül vasútra (Ziua). ■ A vranceoaia­i (Vrancea megye) föld­rengéskutatók szerint az idén fokozottabb szeizmikus tevékenységre számíthatunk (Cronica romana). ■ Az USA-ba szóló kivándorlási vízum vasárnaptól 300 dollárba kerül (Monitoring Media). ■ Marga miniszter tagadja, hogy az államfő magyar­országi látogatása során szóba került a romániai magyar egyetem kérdése. „Ha igen, én nem voltam jelen, kérdezzék Plesut! - mondta pénteken az újságíróknak (Adevarul). ■ meg] ■ mondta pénteken az újságíróknak Mégis „berobbant” a Mol A MOL-nak immár sikerült betörni a dévai piacra, noha ennek az esemény­nek van, aki nem örül. Voltak ugyanis olyanok, akik mindenáron meg akar­ták akadályozni az új benzinkút felépí­tését. Csakhogy az épületet felhúzták időközben. S akkor a beindítását akar­ták meghiúsítani.­ De ez sem sikerült, ugyanis a MOL pár napja „megnyitot­ta” kútjait. A ma már szimbolikusan MOL-ügy­­nek nevezett eseménysorozat tulaj­donképpen 1996. szeptember 24-én kezdődött, amikor Dumitru Golcescu jármester a városi tanácsnak alpolgá egy oly egy olyan ajánlatot továbbított, amely­ben a MOL Carrier egy benzinkút felé­pítését és működtetését kérvényezte. Ez az ajánlat előnyös volt a városi ta­nácsra nézve is. Az ajánlatot visszau­tasították. Alig egy hét elteltével újra fontolóra vették, hisz figyelemreméltó volt. A MOL 120 millió Tej értékű szá­mítógép-hálózattal ajándékozta volna meg a polgármesteri hivatalt. A ben­zinkút megnyitásától számítva pedig a városi tanács is részesedett volna a bevételből. Voltak, akiknek tetszett az ajánlat, voltak, akik ellenezték azt. Aztán kiderült, hogy az építkezési te­rület egy része magántulajdonban van. És a városi tanács, úgy látszott, elfeledte a MOL-t. Az események vi­szont továbbfolytatódnak. 1996 októ­berének végén megjelenik egy ma­gánszemély, aki rekordidő alatt meg­szerez egy 12 590 négyzetméteres telket, amelyet ugyancsak rekordidő alatt és 478 420 000 lej fejében elad az aradi székhelyű MOL Románia Kft­­nek. Mivel a földterületet már megsze­rezte, a MOL-nak már csak fél évbe telik az építkezési engedély megszer­zése. És a városi tanács gyűlésein új­ra elkezdődik a veszekedés. A prefek­­túra úgy dönt, hogy közbelép. Az 1997. szeptember 2-i gyűlésen, a pre­fektusi hivatal vezető személyei azzal vádolják a polgármesteri hivatalt, hogy félrevezette a városi tanácsosokat, és hogy a telek magántulajdonba juttatá­sa törvénytelen. Újabb veszekedések, kérvények és szavazatok követték egymást. Az építkezést is le akarták állíttatni. Ezzel a Gyulafehérvári Tör­vényszékig mentek. 1997. december 10-én Fehérváron kimondták a végíté­letet: az építkezést nem állítják le. De ekkor a MOL-benzinkút már készen állt. És a környezetvédők is aláírták az engedélyt. Hogy kinek nem tetszett egy új ben­zinkút működtetésének a gondolata, nem tudni. Csak saccolni merünk. A klienseket ugyanis egyáltalán nem za­varja a jó minőség. A konkurenciát an­nál inkább... KELEMEN J. GABRIELLA Wim van Velzen a Ciorbea-kormányt támogatja­ ­Bukarest • MTI / Baracs Dénes)­­Wim van Velzen, az Európai Keresz­ténydemokrata Unió, az EUCD elnöke szombaton Bukarestben kiállt Victor Ciorbea miniszterelnök és a román koa­líciót irányító Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt mellett. A refor­mok folytatását sürgette, ugyanakkor aggodalmának adott hangot a koalíciós válsággal járó bizonytalanság, instabili­tás miatt. A román állami televízió és rádió élő­adásban közvetítette az EUCD elnöké­nek és a Parasztpárt vezetőségének saj­tóértekezletét. Ion Diaconescu pártelnök rövid helyzetértékelésében jelezte, hogy a válság nem tekinthető megoldottnak, mert a Cotroceni-palotában kötött meg­állapodás nem vet véget a bizonytalan­ságnak. Újabb felhívást intézett a de­mokrata partnerekhez, hogy tisztázzák álláspontjukat, vessenek véget az ellent­mondásoknak. A Parasztpárt ezután is erőfeszítéseket tesz a kormányzás és a reform folytatása érdekében, az erre kész koalíciós erők támogatásával. Wim Van Velzen hangsúlyozta, hogy más koalícióval Románia nem tudta vol­na elérni azt az eredményt az európai és euroatlanti integrációban, amit tavaly si­került. Méltatta a már megvalósult vagy megkezdett romániai reformokat, ugyanakkor hangsúlyozta: a jelenlegi események nyomán Románia külföldi barátai amiatt aggódnak, hogy az ország a bizonytalanság felé haladhat, a refor­mok leállhatnak. A Cotroceni-palotában kötött megál­lapodás az EUCD elnöke szerint csak az első lépésnek tekinthető. Mint mondta, nehéz megérteni, hogy a Demokrata Párt egyik lábával bent maradt a koalíci­óban, a másikkal kilépett belőle: ilyen helyzetben nem lehet jó munkát végezni a parlamentben. A reformnak folytatód­nia kell, hangsúlyozta, és ezzel kapcso­latban utalt arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége talán már a hé­ten Romániába érkezik. Wim van Vel­zen külön aláhúzta: az EUCD támogat­ja, hogy Románia az Európai Unió tag­jává váljék, de a román politikusok fela­data az ehhez szükséges feltételek meg­teremtése. Ebben az összefüggésben fej­tette ki: reméli, hogy Petre Roman párt­ja „a nemzeti érdeket helyezi előtérbe”, leállítja a támadásokat a miniszterelnök ellen és a jövőben együtt dolgozik a két koalíciós partner Románia jövőjéért. Petre Roman, a román Demokrata Párt elnöke szombaton csodálkozásának adott hangot Wim van Velzen és a KDNPP közös televíziós sajtóértekezle­tével kapcsolatban, illetve azért, mert a Kereszténydemokrata Nemzeti Paraszt­párt „szükségesnek tartja, hogy külföldi­ekkel támassza alá álláspontját”. Petre Roman szerint erre azért volt szüksége a Parasztpártnak, mert „nincsenek saját érvei”. A legnagyobb román ellenzéki párt, a Ion Iliescu volt államfő vezette SZDRP szombat este nyilatkozatban tiltakozott Wim van Velzen nyilatkozata ellen, amelyben a holland politikus kiállt a Ciorbea-kormány mellett. A párt sajtói­rodájának közleménye szerint „az ilyen nyilatkozatok ártanak Románia érdekei­nek, súlyos veszélyt jelentenek szuvere­nitására és függetlenségére nézve”. Az SZDRP követeli, hogy a Parasztpárt, mint a szombati „politikai cirkusz” szer­vezője, „kérjen bocsánatot a román nép­től”, a román televízió vezetése pedig adjon magyarázatot a parlamentben arra az „elfogultságra és szolgalelkűségre”, amellyel kiszolgálja a KDNPP nézeteit. Kampánystart A múlt hét közepére eldőlt, Magyarország május 10-én és 24-én voksolhat új parlamentjé­re, illetve kormányára. Göncz Árpád köztársasági elnök két időpont közül választhatott, a szocialisták szerették volna, ha az első fordulót már május 3-án megtartják, a koalíciós partner SZDSZ viszont ezúttal inkább az ellenzékkel értett egyet, azaz a 10-i szavazást szorgalmazta. A pártok álláspontjai lényegé­ben érthetőek, mindegyik mögött jól megfontolt taktikai elemek állnak. A szocialistáknak példá­ul igencsak megfelelt volna a május elsejéhez közeli voksolás. A baloldali ünnep rendezvényei, a szakszervezeti majálisok kivá­ló kampányzáró bulik lehettek volna: az MSZP minden szintű vezetői kedélyesen beszélhettek volna híveikhez, ingre vetkőzve sörözhettek volna elvbarátaik­kal, s két nap múlva bizonyosan begyűjtötték volna szavazatai­kat. Talán éppen ettől tartott a többi párt. No meg attól, hogy a május elsejei „hosszú hétvégén” sokan utaznak majd el otthonról, ezért valószínűleg igen alacsony lehetne a részvételi arány. Ez pedig megint a szocialistáknak kedvez, hiszen az övék a legfe­­gyelmezettebb szavazótábor, rá­adásul általában rájuk voksol­nak az idősek, azok pedig aligha II BANCOREX A HARMADIK ÉVEZRED BANKJA Lépjük át együtt küszöbét! tudják megengedni maguknak, hogy valahova kiruccanjanak. (Attól sem kellene tartani, hogy a 65 év felettiek éppen ekkor ve­szik igénybe frissen megkapott előnyüket: a kedvezményes re­pülőjegyek ugyanis április 30-ig érvényesek.) Mindezekről a szempontokról persze, nyíltan alig esett szó. A pártok inkább mást emlegettek: az MSZP például azt, hogy amennyiben 10-én választ az or­szág, az új kormány túl későn alakul meg, ha pedig netán a második fordulót az első után három héttel tartanák, az éppen Pünkösdre esik — az pedig ugye, nem jó, nem illik! A kisgazdák ezzel szemben azzal érveltek ti­zedike mellett, hogy május ele­jén kezdődik a vetés, így sok fa­lusi nem megy majd el szavazni. De sokan féltették a március 15-i ünnep méltóságát is. Mint mon­dották, amennyiben harmadikon szavazunk, úgy már a forrada­lom 150. évfordulója előtt meg­kezdődik a kopogtató cédulák gyűjtése, a megemlékezéseken pedig másról sem esik majd szó, mint a kampányról. Amiben per­sze igazuk van, csak az a gond, hogy a rendezvényeken nagy va­lószínűséggel így is kizárólag kortesbeszédek hangzanak majd el. Persze, az is igaz: addigra alig­hanem megszokjuk azt, hogy minden politikusi szó mögött egy-egy szavazat megszerzésé­nek reménye bujkál. A választá­sok időpontjának bejelentésével ugyanis jogi értelemben megkez­dődött a kampány, innentől kezdve mindent igen óvatosan kell majd hallgatnunk. De túlél­jük ezt is. NAGY IVÁN ZSOLT Budapest, 1998 februárja Új sorozat 2610. szám 1998. február 2., HÉTFŐ Ára: előfizetőknek 385, darabonként 950 lej Tel.: 222 33 08 222 58 02 222 33 24 Bucuresti, Piața Presei Libere­­ Fax: 222 94 41 222 32 11 Életbe lépett egyezmény (Műholdon)­­ Az Európa Tanács 13 tagországában vasárnap életbe lép a ki­sebbségek védelméről szóló nemzetközi egyezmény. További 5 tagországban május elsejével válik hatályossá a kon­venció. Az 1993-ban aláírt egyezmény előirányozza a nemzeti kisebbségek hát­rányos megkülönböztetésének beszünte­tését, és szavatolja, hogy ezek a csopor­tok szabadon gyakorolhatják politikai, kulturális és vallási jogaikat. A konven­ció február elsejétől érvénybe lép Hor­vátországban, Cipruson, Dániában, Észtországban, Finnországban, Német­országban, Magyarországon, Moldová­­ban, Romániában, San Marinóban, Szlovákiában, Spanyolországban és Macedóniában. Olaszországban és Liechtensteinben március elsejétől, Csehországban április elsejétől, míg Nagy-Britanniában és Ukrajnában má­jus elsejétől válik hatályossá. Franciaor­szág, Törökország és Belgium nem csatlakoztak az egyezményhez. (MTI) Maratoni tárgyalás (Műholdon) - Madeleine Albright amerikai külügyminiszter közel-keleti körútja nyitányaként szombaton este öt­órás maratoni tárgyalást folytatott Ben­jamin Netanjahu izraeli kormányfővel. A tárgyaláson jelen volt Dennis Ross, az amerikai elnök közel-keleti külön­­megbízottja, Martin Indyk, a külügymi­niszter asszony közel-keleti kérdésekkel foglalkozó helyettese, továbbá Netanja­hu több tanácsadója is. A tárgyalásokon az iraki válságról és a megtorpant kö­zel-keleti békefolyamatról volt szó, de részleteket egyelőre nem közöltek. Izra­eli sajtójelentések szerint Albright új el­képzeléseket terjesztett elő a régóta ese­dékes ciszjordániai izraeli csapatkivo­nás méreteire és menetrendjére vonat­kozóan. (MTI) Az elnökválasztás belügyi (Műholdon)­­ Jevhen Marcsuk volt ukrán miniszterelnök, az 1999-es elnök­­választás egyik esélyes jelöltje bírálta Borisz Jelcin orosz államfőt, mert az pénteken Moszkvában kijelentette: ő személyesen Leonyid Kucsma jelenlegi ukrán elnököt támogatja a következő el­nökválasztáson. Marcsuk szerint az uk­rán elnökválasztás Ukrajna belügye, e­­zért Jelcin megnyilatkozása ellenkezik a­­ nemzetközi szokásjoggal. Olekszandr­­ Moroz ukrán házelnök gúnyosan megje­­­­gyezte: ez így helyes, korábban Kucsma­­ támogatta Jelcint, most Jelcin áll Kucsma­­ mögé, és így egyikük sem esik el. (Hofer­­ László, Kjev/MTI) Leszállt az űrrepülőgép (Műholdon)­­ Tíznapos küldetését­ befejezve a Cape Canaveral-i (Florida) Kennedy űrrepülőtéren sikeresen le­szállt az Endeavour amerikai űrrepülő­­­­gép. Az űrrepülőgéppel visszaérkezett a­­ Földre Dave Wolf amerikai űrhajós, aki­­ négy hónapon át az orosz Mir űrállomá­­­­son dolgozott. A leszállást az amerikai­­ űrrepülés 40. évfordulójára időzítették.­­ 1958-ban bocsátották fel az Explorer 1-t,­­ az első amerikai műholdat. (MTI) Banja Luka a központ (Műholdon)­­ A boszniai Szerb Köz­társaság parlamentje szombaton úgy ha­tározott, hogy a Szarajevóhoz közeli Pa­léból az észak-boszniai Banja Lukába helyezi át a kormány székhelyét. Mivel Biljana Plavsic államfő székhelye már Banja Lukában van, a döntés a gyakor­latban azt jelenti, hogy a szerbek kezén lévő legnagyobb boszniai város a szerb entitás fővárosává vált. A jelen lévő 77 parlamenti képviselő közül 55-en sza­vaztak igennel, s ez azt jelenti, hogy az ellenzékiek közül is többen támogatták a Milorad Dodik vezette kormány által előterjesztett javaslatot. A kormány székhelyéről hozott törvénnyel nem vál­toztatták meg az alkotmány azon pont­ját, mely szerint a boszniai Szerb Köz­társaság fővárosa „Szerb-Szarajevó”. (Né­meth András, Belgrád/MTI) Valós epizódról szól (Műholdon)­­ Közönségdíjat kapott a brüsszeli filmfesztiválon Makk Károly első angol nyelvű, nemzetközi együtt­működéssel készült filmje, A játékos. A mű Dosztojevszkij azonos című regénye alapján készült, és a szenvedélyes sze­rencsejátékos író életének egyik valós­­ epizódjáról szól. A filmfesztivál fődíját,­­ a legjobb európai filmnek járó Kristály­­t csillagot a brit Shane Meadows Twenty-­­ Four Seven című alkotása kapta. (MTI/ AFP) Támogatja a város (Műholdon)­­ A szegedi görög, né­met, román és szlovák kisebbségi ön­­kormányzatok társulása szombaton ün­nepélyes keretek között avatta fel a vá­rostól használatba kapott épületben a Nemzetiségi Kisebbségi Házat. Az egy irodából, három közösségi helyiségből és a nagyteremből álló ház belső kiala­kítására és berendezésére négy és fél millió forintot adott a város, a működte­tést pedig évi négymillióval támogatja. Az avatóünnepségen Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biz­tosa hangsúlyozta: civilizált demokráci­ákban a vitákat civilizált módon oldják meg. (MTI)

Next