Romániai Magyar Szó, 2000. december (12. évfolyam, 3615-3641. szám)
2000-12-01 / 3615. szám
Új sorozat 3615. szám 2000. december 1., PÉNTEK Ára: előfizetőknek 1192, darabonként 2000 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 224 36 68 Fax: 222 94 41, 224 28 48 E-mail: rmsz@com.pcnet.ro „ Bucuresti, Piața Presei Libere 1 INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: ■' http://www.hhrf.org/rmsz Kik tartják kézben a román gazdaság gyeplőjét? Az alábbi gondolatokat Kovács Jenő mérnöktől hallottuk, aki - miután idén nyárig Nagykároly polgármestere volt - jelenleg vállalkozóként, illetve az RMDSZ Szatmár megyei tanácsosaként tevékenykedik. Miközben a nyugati országok szándékosan leértékelik az eurót, meg a saját pénzüket, mégpedig annak érdekében, hogy exportálhassanak, Romániában az árak nőnek, a lej árfolyama azonban nem követi az infláció mértékét. Holott Romániának is az lenne a jó, ha a lejt egy kicsivel még az inflációhoz képest is jobban devalorizálná, ez ugyanis megáltaná azt a jelenséget, hogy túl sok terméket hozunk be külföldről. Például mindjárt leállna az élelmiszerek Magyarországról való túlzott behozatala, ha 1 forint nem 83, hanem 150 lejbe kerülne - amely esetben az itteni parasztember el tudná adni a maga portékáját. Az, ha a vezetőink oda hatnának, hogy az infláció és a devalorizáció két majdnem egymást fedő görbe legyen, azt mutatná, hogy a kormányunk kézben tartja az ország gazdaságának a gyeplőjét. Az viszont, hogy nálunk a devalorizáció nem követi az inflációt, arról árulkodik, hogy Romániában azt a bizonyos gyeplőt mások tartják a kezükben. És fennáll a veszélye, hogy ezek a bizonyos „mások”, hosszú távon, amikor ez a saját érdekeiknek a leginkább megfelel, egyszer csak szándékosan elengedik a szóban forgó gyeplőt. Ami nagy kárt okoz majd, sőt a vállalkozók egy részét egyenesen csődbe juttatja. És mindez azért, hogy az egész ördögi manőver értelmi szerzői és egyben irányítói hatalmas summákat vághassanak zsebre. Bokros Lajost annak idején sokan szidták Magyarországon. Lehet, hogy az úgynevezett Bokros-csomag tartalmazott hülyeségeket is, de az inflációval és a devalorizációval kapcsolatos része egészen biztosan okos dolog volt. A vállalkozók tapasztalatból tudják, hogy ahol az infláció 2 százalék, ott a devalorizációt jó esetben kb. 2 + 0,2 százalék körülire célszerű beállítani, mert ezáltal gyakorolható a behozatalra fékező, az exportra ösztönző hatás. Lejegyezte BOROS ERNŐ Morfondír Aggodalom Na, választottunk egy jó ízűt. Engem megszidtak, mert át akartam írni az Udéméré választási jelszavát „Jobb híján tulipán”-ra, a dolgozók pedig elballagtak vasárnap, s dugtak a résbe: három cédulát. Aztán hazamentek, s megnézték a tévében, hogy megint kiszórtak velük. Mint minden választás után, mióta tévé van. Azelőtt csak az újságban olvasták, hogy namost aztán gyón a jólét, húzzuk le a fejünket, le ne üsse. Nem baj, jól van ez így. Most legalább van miből választani. Aggódik-e a kedves olvasó, s ha igen, miért? A jövő miatt? Ugyan kérem, soha nem volt ennyire múltszagú a jövő, mint manapság. A húszas-harmincas években meg sem melegedhetett a kormánypálca valakinek a kezében, máris válság tört ki, jött az újabb kormány. S ha hinni lehet a történelmi pletykáknak, akkor a román állam születése idején valami négy-öt emberöltővel ezelőtt - a nagyhatalmak már az induláskor kikötötték, hogy az ország élére majd külföldről behozott királyt ültetnek, mert monarchia nélkül szétszavazzák ezt a nagy nehezen összehozott kiflit. Az ötlet nem volt rossz, a királyság tényleg jót tett, s ha előveszik a történelmi térképeket, akkor láthatják, hogy tényleg szépen gyara- ■ podott az ország. Nekem van egy eléggé megviselt Nagy-Románia térképem 1925-ből, elfárad a szemem, amíg a Dnyesztertől egészen Csanádig jutok. (Máramarosszigettől északra ilyen érdekes „ceho-slovac” városneveket olvashatni: Ötvösfalva, Beregszász, Munkács, Vereczke stb., „Poloniá”-ban: Kőrösmező.) A hatalmasságnak azonban a kebeldagasztó kellemes tudaton túl -, megvannak a hátrányos oldalai is. Például: nehezebben lehet kormányozni. KUSZÁLIK PÉTER (Folytatása a 4. oldalon) politikusoknak sikerült jócskán megijeszteniük az embereket. Eddig , sem volt valami nagy a biztonságérzetük (egy részük ezért is tette a . m. pecsétjét az ítéletnapi trombita fúvósát mímelő Vadimra), most azonban tényleg félnek. Attól, hogy összedől az ország. Hogy nem lesz fölötte tető. Azt mondják, páni szorongás honol a győztes, a PDSR háza táján. Hiába, ha nem tudott akkorát nyerni, amekkorát remélt. Az előre túllihegett eredmény megbosszulta magát, most már az elnökség intézményét is veszélyben érzik. Ezt viszont joggal, hiszen ha a két jelölt közül Vadim lenne a győztes, a feles plusz eggyel bíró, akkor a PDSR kész odadobni a gyeplőt s a vesztes demokrata ellenzék mellé ülni a parlamentben, felhagyva a kormányzási szándékkal. És akkor jön a Nagy-Románia Párt és vagy ő veszi kézbe sorsunk gyeplőit,vagy kegyes gesztussal odalöki az ország elé az előrehozott választás esélyét. Éppen, mint a bingóban, vagy a ruletten, vagy a sorsjátékon. A PDSR kezdeményezése e helyzetben, hogy mind rövid, mind hosszú távon megelőzzön bizonyos nem óhajtott, váratlan fordulatokat, s ezért megtagadjon minden együttműködést a másik „győztessel”, az NRP-vel, jószándékú ellenzéki támogatást kért a DP-től, a NLP-től és az RMDSZ-től (de a szakszervezetektől és a munkál- ,tuuutatók szövetségétől is) mind az 1gl OTTC elnökválasztás második fordulója szerencsés kimenetele érdekében, glofo flllUTl V9T1 mind kormánya további működés ¦ víAlifXí 10.10. V íÜlésének tekintetében. Az ezt taglaló memorandum szerdán vita tárgya volt mindhárom parlamenti alakulatnál. A DP és a liberális reakcióról már szóltunk: az RMDSZ Operatív Tanácsa jóval lapzártánk után adta ki közleményét, amely szerint minden felelős romániai politikai erőnek szolidárisan kell cselekednie azért, hogy a szélsőséges nacionalizmust visszaszorítsa Romániában. Továbbá: „A mellékelt memorandum alapelveit egy-két kivétellel megfelelőnek tartjuk, de úgy véljük, hogy ez egyelőre csak szándéknyilatkozat jellegű, és egy valós együttműködés kialakításához semmiképpen nem elégséges” - hangsúlyozta a közlemény. A PDSR azon kérését, hogy az RMDSZ is a párt államfőjelöltjét, Ion Iliescut támogassa az elnökválasztás második fordulójában, a szövetség vezető testülete tudomásul vette. Erről az RMDSZ vezetői a közeli napokban még konzultációkat folytatnak a területi szervezetekkel és általában a romániai magyar közösség tagjaival. Ugyanakkor „már ma egyértelműen kijelenthetjük, hogy közösségünknek, de szerintünk a romániai társadalom egészének is alapvető érdeke úgy cselekedni, hogy mindenképpen megakadályozza Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt jelöltjének államelnökké való választását.” A szerda esti tévéviták és -kommentárok, illetve rádiónyilatkozatok moderátorai váltig nógatják a demokratikus ellenzéket: adják be a derekukat, mert vészhelyzet van, nem kell annyit tökölődni. De mind a DP, a NLP és az RMDSZ kikérik maguknak: a szélsőségesség veszélyére ők is odafigyelnek, meg is teszik a nyilvánvaló lépéseket, de ami utána következik, az több odafigyelést, egyeztetést és kölcsönös közeledést igényel. A konzultációk tehát tovább folynak. Minden irányban. A liberálisok az RMDSZ-szel kívánnak tárgyalni, aztán ismét a DP-vel. Közben az RMDSZ különböző tagszervezeteivel egyeztet. A választási eredmények véglegesítése is jócskán késik mélyen európai szint alatti telefonvonalaink miatt, melyek egy becsületesen olvasható fax továbbítására se képesek olykor. Az idő telik, a politikusok idegesek, az éter teli van röppenő, fenyegető, indulatos szónyilakkal, nagyhangú üzengetésekhez, vádaskodásokhoz asszisztál a boldogtalan néző, így telik el a román nemzeti ünnep is, mintha nem is volna... Amit tizenvalahány év alatt elrontottak, illetve nem tudtak megjavítani, azt nehéz lesz néhány nap alatt talpra állítani. A közös akarat tetté válása viszont akár holnap is megmutatkozhat: nem föltétlenül látható eredményben, de szótértő és együttműködő gesztusokban már most bárki bizonyíthatja, jót akar-e igazán ennek az országnak és népének, Európát óhajtja-e vagy csak papol róla? CSERE GÁBOR Lapzártakor: „Nem gyengítik, hanem erősítik...” A társadalmi és a politikai egység szükségességét hangsúlyozta az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamatban Mádl Ferenc köztársasági elnök a magyar Országgyűlés csütörtöki, EU-integrációs vitanapján. Az államfő arra kérte a politikai pártokat, hogy az uniós csatlakozást ne használják fel szűk belpolitikai érdekek érvényesítésére. • Orbán Viktor miniszterelnök ismertette az ország csatlakozási felkészülését, kiemelve a gazdasági fejlődést, mely kétszerese az unió országaiban tapasztalható növekedésnek. Szavai szerint a közelmúltban nyilvánosságra hozott uniós országjelentés egyik üzenete, hogy a politikai demokrácia szempontjából Magyarország nyugati országnak minősül. A csatlakozás előtti feladatok között említette a magyar nemzet határmódosítás nélküli egyesítését. Ennek kapcsán kijelentette, hogy a határon túli magyarok nemhogy gyengítik, hanem erősítik a magyar nemzetet a csatlakozási folyamatban. Megfogalmazása szerint a szomszédos országok kivétel nélkül partnerként tekintenek Magyarországra... Szabadkereskedelem Magyarország és Románia között Jövő év január elsejétől megindul a teljes szabadkereskedelem Magyarország és Románia között - közölte Győr Mihály, a Külügyminisztérium főosztályvezetője a magyar-román gazdasági kapcsolatokról szóló konferencián csütörtökön, Budapesten. S mint mondotta: ezzel nem csak a vámtarifák, de az ipari termékekre vonatkozó fogyasztási importkvóták is megszűnnek. Zárt ajtók mögött Tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak elöljárói Az erdélyi magyar történelmi - református, római katolikus, evangélikus és unitárius - egyházak püspökeinek kezdeményezésére november 28-án Budapesten találkoztak az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar történelmi egyházak elöljárói annak érdekében, hogy egyeztessék álláspontjukat a határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló törvény tervezetének tárgyában. A találkozó házigazdája a Határon Túli Magyarok Hivatala volt. Az erdélyi magyar egyházak püspökeinek augusztus 31-én kibocsátott Állásfoglalását - egyetlen módosítással - elfogadták a jelen lévő felvidéki, vajdasági és kárpátaljai református, római katolikus és evangélikus egyházi elöljárók is. Az Állásfoglalás utolsó előtti pontját „Javasoljuk, hogy a nemzeti hovatartozás megállapításának egyik kritériuma legyen a vallási hovatartozás, illetve az egyháztagság” - egészítette ki azzal, hogy: „Az egyház ezen tevékenysége opcionális.” Ennek a kitételnek a bevételét az indokolta, hogy a Magyarországgal szomszédos államokban nem minden esetben olyan egyértelmű a jelzett egyházak nemzetiségi összetétele, mint Erdélyben. Például a Felvidéken a római katolikus egyháznak nincs magyar püspöke, a reformátusok pedig nem mind magyarok. Másrészt a jelzett kitétel nélkül ez a pont félreértelmezhető, hisz ha valaki magyar nemzetiségű ugyan, de nem tagja ezeknek az egyházaknak, ez nem lehet kizáró jellegű. A találkozó résztvevői az állásfoglalás elfogadását követően nyilatkoztak a sajtónak. Tőkés László református püspök kihangsúlyozta, hogy „abban a nagy megosztottságban, mely mind földrajzilag, mind politikailag, mind határok által, mind felfogásbélileg népünket megosztja, az egyházak szeretnének hozzájárulni a különleges jogállás vonatkozásában minél szélesebb konszenzus kialakításához, ez által is hivatásuk szerint szolgálva a nemzet érdekét, megkönnyítve ennek a rendkívül bonyolult és nehéz ügynek a legoptimálisabb rendezését a jövőben.” GUTHER M. ILONA (Folytatása a 4. oldalon) ------------- Harapnivaló Fotó: VARGA BÉLA / Barót A petárdák ára bezzeg nem emelkedett... Infláció ide vagy oda, Szatmárnémetiben a petárdák ára nem emelkedett a tavalyi árhoz képest egy lejjel sem. Több, mint egy hónap választ el bennünket a Szilvesztertől, de már adrenalinszint-növelő durranásoktól hangos a város. A legelviselhetetlenebb „övezetek” közé tartoznak a város piacai, ahol az engedély nélküli és adót nem fizető árusok kínálják megvételre a határon átcsempészett petárdákat. A csempészők Kínából a budapesti „kínai piacra” juttatják el, ahol viszonteladók látják el az egész keleti blokkot. Ennek ellenére is, az ára igen kedvező. A célvásárlók, az iskoláskorúak zsebpénzükből is megvásárolhatják. A Nagypiacon lehet legolcsóbban petárdához jutni, egy 60 darabos kiszerelésű csomag 15 ezer, darabja mindössze 250 lejbe kerül. Ez azt jelenti, hogy a vásárló iskolások zsebpénzből is hozzáférnek. Mivel a petárdaárusítás különböző engedélyekhez kötött, egyik üzletben sem lehet hivatalosan megvásárolni Szatmárnémetiben. Az orosz árusok részlegén kívül az élelmiszerpiac területén lévő valutaüzérek is terjesztik ezt a „gyermekbetegséget”. Lapunk munkatársa ellátogatott az 1-es számú Élelmiszerpiacra, ahol több valutaüzér is, sétáló kiskorúakat szólított meg és buzdított vásárlásra. A kevésbé „tapasztaltaknak” 20 ezer lejért árusították, míg az árfolyamokkal napirenden lévő kiskorúaknak 15 ezer lejért. Nagytételben vásárlóknak a 15 ezer lejes árból további kedvezményeket is adnak. Pár hete a helyi kábeltelevízió munkatársai egy közvéleménykutatás során gyermekeket kérdeztek arról, hogy használnak-e petárdákat, illetve hol szerzik be azokat. A megkérdezettek kivétel nélkül tudták, hogy melyik piacon lehet megvásárolni, némelyikük pedig bevallotta, hogy alkalmanként durrogtat is. Törvény ugyan van a szabályozásra, de az elmúlt években egyetlen alkalommal sem csapott le szigorú öklével. Az 1995-ben meghozott 126-os rendelet értelmében 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók az illegális petárdakereskedők, vagy 2-6 millió lej pénzbírsággal. Petárdákat csak engedéllyel rendelkező üzletek árusíthatnak, december 27-31. között, 18 éven aluliak pedig egyáltalán nem használhatják ezeket. A 18 éven felüliek pedig kizárólag december 31-én, illetve január elsején. Jó lenne ezt a csak papíron lévő rendeletet alkalmazni is, mely sok kiskorút elriasztana a petárdák használatától. Jó lenne megszabadulni az erőszakos, robbantásos, lövöldözős filmektől is, melyek ugyancsak a petárdák használata felé terelik a fiatalkorúakat. ILONCZAI TAMÁS Urnák üzenete Feszültségekkel telített hetek, az urnák nyújtotta friss tanulságok után átbeszélésére invitálta a hételőn az RMDSZ háromszéki vezetősége az újságírókat. Pontosabban a tulipán színeiben honatyai megmérettetést felvállaló képviselő- és szenátorjelöltek teremtettek - ezúttal fehérasztalos alkalmat - a választási gyorsmérleg adatain túlmutató véleménycserére, a Súgás Áruház Belvedere bárjának intim környezetében fogadva a médiák képviselőit. Nem ünneplésre szólt a meghívó, bár a jelenlevőkben kimondhatatlanul is ott vibrált a szavazási eredmény teremtette öröm, nem a poharak koccantak, hanem a vélemények ütköztek, tudva, hogy a jó eredmény még jobb is lehetett volna! A megye számára leosztott négy képviselőhelyből három már biztosan az RMDSZ jelöltjeié - a negyedik hely megszerzése is a „levegőben lóg” - a két szenátori hely az RMDSZ-t illeti meg, a 92523 voksból az országos újraelosztási kosárba is jut. Köszönet illeti a választókat, akik a helyhatósági választások jelenlétét lényegesen meghaladó arányban járultak az urnákhoz - emelték ki vendéglátók -, sokan közülük az idén már négyszer is szavaztak, úgy tűnik ötödször is el kell menni. Az előválasztások a demokrácia iskolájaként nem csupán a választói akarat megtestesítésében segítettek, eligazítást nyújtottak a szavazási gyakorlat elmélyítéséhez is,ám ezúttal igen csekély számú szavazat veszett el a hibás „pecsételésért”. Nyereség ez is, mint ahogy érdemi tanulság az is, hogy a zónában „magyar névvel” sem lehet tájidegen listákon babérokat szerezni. A bizalomért bizalom jár. Márton Árpád, Birtalan Ákos, Tamás Sándor, Németh Csaba szavaiból egyértelműen kitűnt (Puskás Bálint hasonlóan immár megválasztottnak tekinthető szenátor betegsége következtében nem lehetett jelen), tudatában vannak a választói elvárásoknak. A „hogyan tovább?” tekintetében ugyan nem egyszólamúak az FLÓRA GÁBOR (Folytatása a 4. oldalon)