Romániai Magyar Szó, 2000. december (12. évfolyam, 3615-3641. szám)

2000-12-01 / 3615. szám

Új sorozat 3615. szám 2000. december 1., PÉNTEK Ára: előfizetőknek 1192, darabonként 2000 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 224 36 68 Fax: 222 94 41, 224 28 48 E-mail: rmsz@com.pcnet.ro „ Bucuresti, Piața Presei Libere 1 INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: ■'­ http://www.hhrf.org/rmsz Kik tartják kézben a román gazdaság gyeplőjét? Az alábbi gondolatokat Ko­vács Jenő mérnöktől hallottuk, aki - miután idén nyárig Nagy­károly polgármestere volt - jelenleg vállalkozóként, illetve az RMDSZ Szatmár megyei taná­csosaként tevékenykedik.­­ Miközben a nyugati orszá­gok szándékosan leértékelik az eurót, meg a saját pénzüket, mégpedig annak érdekében, hogy exportálhassanak, Romá­niában az árak nőnek, a lej ár­folyama azonban nem követi az infláció mértékét. Holott Romá­niának is az lenne a jó, ha a lejt egy kicsivel még az inflációhoz képest is jobban devalorizálná, ez ugyanis megál­taná azt a jelenséget, hogy túl sok terméket hozunk be külföldről. Például mindjárt leállna az élelmiszerek Magyarországról való túlzott behozatala, ha 1 forint nem 83, hanem 150 lejbe kerülne - amely esetben az itteni parasztember el tudná adni a maga portékáját. Az, ha a vezetőink oda hatnának, hogy az infláció és a devalori­­záció két majdnem egymást fedő görbe legyen, azt mutatná, hogy a kormányunk kézben tartja az ország gazdaságának a gyeplőjét. Az viszont, hogy nálunk a deva­lorizáció nem követi az inflációt, arról árulkodik, hogy Romániá­ban azt a bizonyos gyeplőt má­sok tartják a kezükben. És fenn­áll a veszélye, hogy ezek a bizo­nyos „mások”, hosszú távon, amikor ez a saját érdekeiknek a leginkább megfelel, egyszer csak szándékosan elengedik a szóban forgó gyeplőt. Ami nagy kárt okoz majd, sőt a vállalkozók egy részét egyenesen csődbe juttatja. És mindez azért, hogy az egész ördögi manőver értelmi szerzői és egyben irányítói hatalmas summákat vághassanak zsebre. Bokros Lajost annak idején sokan szidták Magyarországon. Lehet, hogy az úgynevezett Bok­ros-csomag tartalmazott hülye­ségeket is, de az inflációval és a devalorizációval kapcsolatos része egészen biztosan okos do­log volt. A vállalkozók tapasz­talatból tudják, hogy ahol az infláció 2 százalék, ott a devalo­­rizációt jó esetben kb. 2 + 0,2 százalék körülire célszerű beállí­tani, mert ezáltal gyakorolható a behozatalra fékező, az exportra ösztönző hatás. Lejegyezte BOROS ERNŐ Morfondír Aggodalom Na, választottunk egy jó ízűt. Engem megszidtak, mert át akartam írni az Udéméré válasz­tási jelszavát „Jobb híján­­ tuli­­pán”-ra, a dolgozók pedig elbal­lagtak vasárnap, s dugtak a résbe: három cédulát. Aztán hazamentek, s megnézték a tévében, hogy megint kiszórtak­­ velük. Mint minden választás után, mióta tévé van. Azelőtt csak az újságban olvasták, hogy namost aztán gyón a jólét, húzzuk le a fejünket, le ne üsse. Nem baj, jól van ez így. Most legalább van miből választani. Aggódik-e a kedves olvasó, s ha igen, miért? A jövő miatt? Ugyan kérem, soha nem volt ennyire múltszagú a jövő, mint manapság. A húszas-harmincas években meg sem melegedhetett a kormánypálca valakinek a kezében, máris válság tört ki, jött az újabb kormány. S ha hin­ni lehet a történelmi pletykák­nak, akkor a román állam szüle­tése idején­­ valami négy-öt emberöltővel ezelőtt - a nagy­hatalmak már az induláskor kikötötték, hogy az ország élére majd külföldről behozott királyt ültetnek, mert monarchia nélkül szétszavazzák ezt a nagy nehe­zen összehozott kiflit. Az ötlet nem volt rossz, a királyság tény­leg jót tett, s ha előveszik a tör­ténelmi térképeket, akkor láthat­ják, hogy tényleg szépen gyara- ■ podott az ország. Nekem van egy eléggé megviselt Nagy-Ro­­mánia térképem 1925-ből, elfá­rad a szemem, amíg a Dnyesz­­tertől egészen Csanádig jutok. (Máramarosszigettől északra ilyen érdekes „ceho-slovac” vá­rosneveket olvashatni: Ötvös­falva, Beregszász, Munkács, Vereczke stb., „Poloniá”-ban: Kőrösmező.) A hatalmasságnak azonban­­ a kebeldagasztó kellemes tuda­ton túl -, megvannak a hátrá­nyos oldalai is. Például: nehe­zebben lehet kormányozni. KUSZÁLIK PÉTER (Folytatása a 4. oldalon) politikusoknak sikerült jócskán megijeszteniük az embereket. Eddig­­ ,­­ sem volt valami nagy a biztonságérzetük (egy részük ezért is tette a­­ . m. pecsétjét az ítéletnapi trombita fúvósát mímelő Vadimra), most­­ azonban tényleg félnek. Attól, hogy összedől az ország. Hogy nem lesz fölötte­­ tető. Azt mondják, páni szorongás honol a győztes, a PDSR háza táján. Hiába, ha nem tudott akkorát nyerni, amekkorát remélt. Az előre túllihegett eredmény megbosszulta magát, most már az elnökség intézményét is veszélyben érzik.­­ Ezt viszont joggal, hiszen ha a két jelölt közül Vadim len­ne a győztes, a fele­s plusz eggyel bíró, akkor a PDSR kész odadobni a gyeplőt s a vesztes­­ demokrata ellenzék mellé ülni a parlamentben, felhagyva a kormányzási­­ szándékkal. És akkor jön a Nagy-Románia Párt és vagy ő veszi kézbe sorsunk­­ gyeplőit,­vagy kegyes gesztussal odalöki az ország elé az előrehozott választás­­ esélyét. Éppen, mint a bingóban, vagy a ruletten, vagy a sorsjátékon. A PDSR kezdeményezése e helyzetben, hogy mind rövid, mind hosszú távon megelőzzön bizonyos nem óhajtott, váratlan fordulatokat, s ezért meg­tagadjon minden együttműködést a másik „győztessel”, az NRP-vel, jószán­dékú ellenzéki támogatást kért a DP-től, a NLP-től és az RMDSZ-től (de a szakszervezetektől és a munkál- ,­t­uuu­tatók szövetségétől is) mind az 1gl OTT­C elnökválasztás második fordulója szerencsés kimenetele érdekében, gl­ofo flllUTl V9T1 mind kormánya további működés ¦ víAlifXí 10.10. V íÜl­é­sének tekintetében. Az ezt taglaló memorandum szerdán vita tárgya volt mindhárom parlamenti alakulatnál. A­­ DP és a liberális reakcióról már szóltunk: az RMDSZ Operatív Tanácsa jóval lapzártánk után adta ki közleményét, amely szerint minden felelős romániai politikai erőnek szolidárisan kell cselekednie azért, hogy a szélsőséges nacio­nalizmust visszaszorítsa Romániában. Továbbá: „A mellékelt memorandum alapelveit egy-két kivétellel megfelelőnek tartjuk, de úgy véljük, hogy ez egyelőre csak szándéknyilatkozat jellegű, és egy valós együttműködés kialakí­tásához semmiképpen nem elégséges” - hangsúlyozta a közlemény. A PDSR azon kérését, hogy az RMDSZ is a párt államfőjelöltjét, Ion Iliescut támogassa az elnökválasztás második fordulójában, a szövetség vezető testülete tudo­másul vette. Erről az RMDSZ vezetői a közeli napokban még konzultációkat folytatnak a területi szervezetekkel és általában a romániai magyar közösség tagjaival. Ugyanakkor „már ma egyértelműen kijelenthetjük, hogy közösségünknek, de szerintünk a romániai társadalom egészének is alapvető érdeke úgy cselekedni, hogy mindenképpen megakadályozza Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt jelöltjének államelnökké való választását.” A szerda esti tévéviták és -kommentárok, illetve rádiónyilatkozatok mode­rátorai váltig nógatják a demokratikus ellenzéket: adják be a derekukat, mert vészhelyzet van, nem kell annyit tökölődni. De mind a DP, a NLP és az RMDSZ kikérik maguknak: a szélsőségesség veszélyére ők is odafigyelnek, meg is teszik a nyilvánvaló lépéseket, de ami utána következik, az több oda­figyelést, egyeztetést és kölcsönös közeledést igényel. A konzultációk tehát tovább folynak. Minden irányban. A liberálisok az RMDSZ-szel kívánnak tár­gyalni, aztán ismét a DP-vel. Közben az RMDSZ különböző tagszervezeteivel egyeztet. A választási eredmények véglegesítése is jócskán késik mélyen euró­pai szint alatti telefonvonalaink miatt, melyek egy becsületesen olvasható fax továbbítására se képesek olykor. Az idő telik, a politikusok idegesek, az éter teli van röppenő, fenyegető, indulatos szónyilakkal, nagyhangú üzenge­tésekhez, vádaskodásokhoz asszisztál a boldogtalan néző, így telik el a román nemzeti ünnep is, mintha nem is volna... Amit tizenvalahány év alatt elrontottak, illetve nem tudtak megjavítani, azt nehéz lesz néhány nap alatt talpra állítani. A közös akarat tetté válása viszont akár holnap is megmutatkozhat: nem föltétlenül látható eredményben, de szót­­értő és együttműködő gesztusokban már most bárki bizonyíthatja, jót akar-e igazán ennek az országnak és népének, Európát óhajtja-e vagy csak papol róla? CSERE GÁBOR Lapzártakor: „Nem gyengítik, hanem erősítik...” A társadalmi és a politikai egység szükségességét hangsúlyozta az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamatban Mádl Ferenc köztársasági elnök a magyar Országgyűlés csütörtöki, EU-integrációs vitanapján. Az államfő arra kérte a politikai pártokat, hogy az uniós csatlakozást ne használják fel szűk belpolitikai érdekek érvényesítésére. • Orbán Viktor miniszterelnök ismertette az ország csatlakozási felkészülését, kiemelve a gazdasági fejlődést, mely kétszerese az unió országaiban tapasztalható növekedésnek. Szavai szerint a közelmúltban nyilvánosságra hozott uniós országjelentés egyik üzenete, hogy a politikai demokrácia szempontjából Magyarország nyugati országnak minősül. A csatlakozás előtti feladatok között említette a magyar nemzet határmódosítás nélküli egyesítését. Ennek kapcsán kijelentette, hogy a határon túli magyarok nemhogy gyengítik, hanem erősítik a magyar nemzetet a csatlakozási folyamatban. Megfogalmazása szerint a szomszédos országok kivétel nélkül partnerként tekintenek Magyarországra... Szabadkereskedelem Magyarország és Románia között Jövő év január elsejétől megindul a teljes szabadkereskedelem Magyarország és Románia között - közölte Győr Mihály, a Külügyminisztérium főosztályvezetője a magyar-román gazdasági kapcsolatokról szóló konferencián csütörtökön, Budapesten. S mint mondotta: ezzel nem csak a vámtarifák, de az ipari termékekre vonatkozó fogyasztási importkvóták is megszűnnek. Zárt ajtók mögött Tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak elöljárói Az erdélyi magyar történelmi - református, római katolikus, evan­gélikus és unitárius - egyházak püspökeinek kezdeményezésére november 28-án Budapesten talál­koztak az erdélyi, felvidéki, vajda­sági és kárpátaljai magyar törté­nelmi egyházak elöljárói annak érdekében, hogy egyeztessék állás­pontjukat a határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló törvény tervezetének tárgyában. A találkozó házigazdája a Határon Túli Magyarok Hivatala volt. Az erdélyi magyar egyházak püspökeinek augusztus 31-én ki­bocsátott Állásfoglalását - egyet­len módosítással - elfogadták a jelen lévő felvidéki, vajdasági és kárpátaljai református, római kato­likus és evangélikus egyházi elöl­járók is. Az Állásfoglalás utolsó előtti pontját­­ „Javasoljuk, hogy a nemzeti hovatartozás megállapítá­sának egyik kritériuma legyen a vallási hovatartozás, illetve az egy­háztagság” - egészítette ki azzal, hogy: „Az egyház ezen tevékeny­sége opcionális.” Ennek a kitételnek a bevételét az indokolta, hogy a Magyaror­szággal szomszédos államokban nem minden esetben olyan egyér­telmű a jelzett egyházak nemzeti­ségi összetétele, mint Erdélyben. Például a Felvidéken a római ka­tolikus egyháznak nincs magyar püspöke, a reformátusok pedig nem mind magyarok. Másrészt a jelzett kitétel nélkül ez a pont félreértelmezhető, hisz ha valaki magyar nemzetiségű ugyan, de nem tagja ezeknek az egyházak­nak, ez nem lehet kizáró jellegű. A találkozó résztvevői az állás­­foglalás elfogadását követően nyilatkoztak a sajtónak. Tőkés László református püspök kihang­súlyozta, hogy „abban a nagy megosztottságban, mely mind földrajzilag, mind politikailag, mind határok által, mind felfogás­­bélileg népünket megosztja, az egyházak szeretnének hozzájárulni a különleges jogállás­ vonatkozásá­ban minél szélesebb konszenzus kialakításához, ez által is hivatásuk szerint szolgálva a nemzet érdekét, megkönnyítve ennek a rendkívül bonyolult és nehéz ügynek a legoptimálisabb rendezését a jövőben.” GUTHER M. ILONA (Folytatása a 4. oldalon) -------------­ Harapnivaló Fotó: VARGA BÉLA / Barót A petárdák ára bezzeg nem emelkedett... Infláció ide vagy oda, Szat­márnémetiben a petárdák ára nem emelkedett a tavalyi árhoz képest egy lejjel sem. Több, mint egy hónap választ el bennünket a Szilvesztertől, de már adrenalin­­szint-növelő durranásoktól han­gos a város. A legelviselhetetle­nebb „övezetek” közé tartoznak a város piacai, ahol az engedély nélküli és adót nem fizető árusok kínálják megvételre a határon át­csempészett petárdákat. A csem­pészők Kínából a budapesti „kínai piacra” juttatják el, ahol viszonteladók látják el az egész keleti blokkot. Ennek ellenére is, az ára igen kedvező. A célvásár­lók, az iskoláskorúak zsebpén­zükből is megvásárolhatják. A Nagypiacon lehet legolcsób­ban petárdához jutni, egy 60 darabos kiszerelésű csomag 15 ezer, darabja mindössze 250 lejbe kerül. Ez azt jelenti, hogy a vásárló iskolások zsebpénzből is hozzáférnek. Mivel a petárda­­árusítás különböző engedélyek­hez kötött, egyik üzletben sem lehet hivatalosan megvásárolni Szatmárnémetiben. Az orosz áru­sok részlegén kívül az élelmi­szerpiac területén lévő valuta­üzérek is terjesztik ezt a „gyer­mekbetegséget”. Lapunk munkatársa ellátoga­tott az 1-es számú Élelmiszer­piacra, ahol több valutaüzér is, sétáló kiskorúakat szólított meg és buzdított vásárlásra. A ke­vésbé „tapasztaltaknak” 20 ezer lejért árusították, míg az árfolya­mokkal napirenden lévő kisko­rúaknak 15 ezer lejért. Nagyté­telben vásárlóknak a 15 ezer lejes árból további kedvez­ményeket is adnak. Pár hete a helyi kábeltelevízió munkatársai egy közvélemény­kutatás során gyermekeket kér­deztek arról, hogy használnak-e petárdákat, illetve hol szerzik be azokat. A megkérdezettek kivétel nélkül tudták, hogy melyik pia­con lehet megvásárolni, némelyi­kük pedig bevallotta, hogy alkalmanként durrogtat is. Törvény ugyan van a szabá­lyozásra, de az elmúlt években egyetlen alkalommal sem csapott le szigorú öklével. Az 1995-ben meghozott 126-os rendelet értel­mében 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók az illegális petárdakereskedők, vagy 2-6 millió lej pénzbírsággal. Petárdákat csak engedéllyel rendelkező üzletek árusíthatnak, december 27-31. között, 18 éven aluliak pedig egyáltalán nem használhatják ezeket. A 18 éven felüliek pedig kizárólag decem­ber 31-én, illetve január elsején. Jó lenne ezt a csak papíron lévő rendeletet alkalmazni is, mely sok kiskorút elriasztana a petár­dák használatától. Jó lenne meg­szabadulni az erőszakos, robban­tásos, lövöldözős filmektől is, melyek ugyancsak a petárdák használata felé terelik a fiatal­korúakat. ILONCZAI TAMÁS Urnák üzenete Feszültségekkel telített hetek, az urnák nyújtotta friss tanulsá­gok után átbeszélésére invitálta a hételőn az RMDSZ háromszéki vezetősége az újságírókat. Ponto­sabban a tulipán színeiben hon­atyai megmérettetést felvállaló képviselő- és szenátorjelöltek teremtettek - ezúttal fehéraszta­los alkalmat - a választási gyors­mérleg adatain túlmutató véle­ménycserére, a Súgás Áruház Belvedere bárjának intim kör­nyezetében fogadva a médiák képviselőit. Nem ünneplésre szólt a meg­hívó, bár a jelenlevőkben ki­mondhatatlanul is ott vibrált a szavazási eredmény teremtette öröm, nem a poharak koccantak, hanem a vélemények ütköztek, tudva, hogy a jó eredmény még jobb is lehetett volna! A megye számára leosztott négy képvise­lőhelyből három már biztosan az RMDSZ jelöltjeié - a negyedik hely megszerzése is a „levegő­ben lóg” - a két szenátori hely az RMDSZ-t illeti meg, a 92523 voksból az országos újraelosztási kosárba is jut. Köszönet illeti a választókat, akik a helyhatósági választások jelenlétét lényegesen meghaladó arányban járultak az urnákhoz - emelték ki vendéglá­tók -, sokan közülük az idén már négyszer is szavaztak, úgy tűnik ötödször is el kell menni. Az előválasztások a demokrácia is­kolájaként nem csupán a válasz­tói akarat megtestesítésében segítettek, eligazítást nyújtottak a szavazási gyakorlat elmélyítésé­hez is,­­ám ezúttal igen csekély számú szavazat veszett el a hibás „pecsételésért”. Nyereség ez is, mint ahogy érdemi tanulság az is, hogy a zónában „magyar névvel” sem lehet tájidegen listákon babérokat szerezni. A bizalomért bizalom jár. Márton Árpád, Birtalan Ákos, Tamás Sándor, Németh Csaba szavaiból egyértelműen kitűnt (Puskás Bálint hasonlóan immár megválasztottnak tekinthető sze­nátor betegsége következtében nem lehetett jelen), tudatában vannak a választói elvárásoknak. A „hogyan tovább?” tekintetében ugyan nem egyszólamúak az FLÓRA GÁBOR (Folytatása a 4. oldalon)

Next