Romániai Magyar Szó, 2001. február (13. évfolyam, 3670-3697. szám)
2001-02-01 / 3670. szám
Új sorozat 3670. szám 2001. február 1., CSÜTÖRTÖK Ára: előfizetőknek 1385, darabonként 2000 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 224 36 68 Fax: 222 94 41, 224 28 48 E-mail: rmsz@pcnet.ro Bucuresti, Piața Presei Libere INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: http://www.hhrf.org/rmsz Civil Akadémia II. A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Civil Kollégium szervezésében - Civil Akadémia II. néven - január harmadik hetében folytatódott a határon túli magyar civil szervezetek vezetői számára 1999-ben a Magyar Kollégium által Budapesten beindított szakmai képzés. Ezek a képzések hiányt igyekeznek pótolni a közösségfejlesztés - közismertebb nevén a népművelés - terén. Magyarországon ennek kialakult képzési rendszere van, hivatalosan elismert szakma, viszont a szomszédos országokban ilyen formában nem létezik. Számosan végzik ugyan ezt a munkát, főleg a magyar közösségekben, de önkéntes alapon. A Civil Akadémia és egyéb olyan képzések, amelyeket közel egy évtizede szervez a Magyar Kollégium - határon innen és túl - csak egy töredékét tudják ellátni a szomszédos országokban lévő magyar civil szervezetek által igényelt képzésnek. Távlatilag adott annak a lehetősége, hogy ez valamilyen formában intézményes keretet kapjon. A múlt évben a Magyar Művelődési Intézetnél két alkalommal is összeültek az MMI, a Magyar Kollégium, a Budapesti Művelődési Központ, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Népi Játékok és Kismesterség Oktató Képző és az Oktatási Minisztérium szakemberei a kisebbségben élő magyarok reprezentatív civil szervezeteinek vezetővel, hogy megvitassák a közművelődési szakmai képzések határon túli beindításának lehetőségeit. Az első Civil Akadémián résztvevők a közösségfejlesztéssel mint szakmával ismerkedtek elméleti síkon, a második, gyakorlati tudnivalók megszerzésére irányult. A programban a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány, a Közösségfejlesztők Egyesülete, Civil Kollégium, Civil Rádió, a Napklub, a Magyar Kollégium és a Magyar Kultúra Alapítvány meglátogatása szerepelt. A kétnapos tanulmányút során a jelzett civil szervezetek működésének formai elemeit tanulmányozták, illetve tartalmi munkájukkal ismerkedtek. Az együttlét lehetőséget teremtett arra is, hogy a különböző országokból jött résztvevők kicseréljék tapasztalataikat. A képzésen olyan szakemberek vettek részt Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldötteiként, akik az elmúlt tíz évben jelentékeny eredményeket tudtak felmutatni ezen a téren. De a résztvevők között voltak olyanok is, akik most ízlelgetik azt a sokszor nem kis áldozattal járó munkát, amelyet a tevékeny részvétel jelent acivil szervezetek vezetésében. Ilyen volt a csatai székhelyű Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének küldötte, a még egyetemista Tomasic Korina Hercegszőlősről és Kárpátaljáról az ugyancsak huszonéves Ivaskovics Tamás, a Credo Alapítvány munkatársa Ungvárról. Ivaskovics Tamás kérdésünkre elmondta, hogy első alkalomkor vesz részt ilyen képzésen, amely számára fontos tapasztalatszerzési lehetőséget jelentett, és alapítványuk munkájához hasznos ismeretségek, kapcsolatok kialakulását. Erdélyből jelen volt a Domokos Pál Péter Alapítványtól András Mihály elnök Csíkszeredából (Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványtól Egri István ügyvezető igazgató Kolozsvárról, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesületétől Musát Gyula alelnök Sepsiszentgyörgyről (Kovászna Megyei Művelődési Intézet szakreferense), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványtól Pillich László ügyvezető elnök Kolozsvárról és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítványtól Póka Enikő gazdasági felelős. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségtől (Csemadok) részt vett a Galántai Választmány vezetője, Mézes Rudolf és a Dunaszerdahelyi Választmány vezetője, Huszár László, aki a Csemadok erdélyi kapcsolatainak egyik alapembere, illetve Hogya György, a királyhelmeci Majláth Kör elnöke és az ugyancsak Királyhelmegen működő Mécs László Népfőiskolától Ivanega Iván elnök. Jelen volt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke, Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója Zentáról), a Vajdasági Magyar Folklórközponttól pedig Nagy István GUTHER M. ILONA (Folytatása a 4. oldalon) Miért nem ment egy fél osztálynyi gyerek iskolába? A nagykárolyi poliklinika folyosóján várok. Megpillantom egyik ismerősöm, vele a 3. osztályos gyermeke, Kovács Krisztina. Másnap megint megpillantom őket együtt. Beteg ez a gyerek? Miért nem ment iskolába, gondolom. Dehogyis beteg! Illetve igen... - magyarázza az édesanya, mert „betegnek kell lennie 3 napig, hogy ne legyen feltűnő, gyanús a dolog, mert... És elkezdi mesélni a történetet. Nem is történt olyan nagy dolog, de muszáj volt megszökni pár napig az iskolából. Az történt ugyanis, hogy az 1- es számú általános iskola egyik harmadik osztályában a román tagozaton a tanító néni azt találta ki, hogy megtanulják a gyermekek, hogyan kell szendvicset készíteni. Felíratta a gyerekekkel, hogy miket kell vigyenek másnapra az iskolába: szalámit, savanyú uborkát, tojást, vajat, kenyeret, sót és konyharuhát. Ez így nagyszerűnek tűnik, de otthon több családban is kiütött a pánik. A pöttömkék sírtak. Rosszul esett nekik a dolog. A szeleburdibbak a szülőkkel vitatkoztak. A jó gyermekek csak szomorúak lettek, felfogták, hogy nekik ilyenre nem telik. Decemberben 100 ezer lejt kellett vinni az ún. „osztályalapba" (fond de clasa), aztán levelezőlap nagyságú fényképeket készítettek az iskolában, hármat kellett megvásároljon belőlük minden gyerek, panaszolja Kovács Krisztinka édesanyja. - Hát nem vagyok én milliárdos! - tört ki belőle a felháborodás. A szendvics-ügyben úgy döntött a család, hogy a futás szégyen, de hasznos! Másnap a gyerek nem megy iskolába. A szégyent így lehetett kikerülni. De most már Krisztinka is nevet. A többieknek sem volt erre való NAGY ÁGNES (Folytatása a 3. oldalon) lmittatott, meglehet, ahogy a román Caragiale után mondja, éppen lényegét is érintve, az SZDRP módosítana a Lupu parasztpárti politikusról elnevezett, de mások mellett az RMDSZ- es honatyák kivételes erőfeszítése, kitartása és hathatós hozzájárulása nyomán megszületett 1/2000-es törvényen, amely az egykor elvett, elorzott föld- és erdős területek, ezeken belül a közbirtokossági erdők visszajuttatását szabályozza. Mindent éppen most, a törvény kihirdetésének első évfordulóján... Tudjuk, annak idején a szöveg hosszú és kemény viták, egyeztetések tárgya volt, és nemcsak az ellenzékkel, hanem a néhai koalíción belül is. S ha jól meggondoljuk, elfogadásának legnagyobb akadályozói nem is annyira az SZDP-s politikusok voltak, hanem az akkor még a demokrata, most viszont a kormánypárt padjaiban ülő Trita Fanita, aki sok mindenben korlátozta volna a visszajuttatást. Hol a terület nagyságát kifogásolta, hol meg azt, hogy az állami gazdaságok földjeire is kiterjed a jóvátétel, amit ő hevesen ellenzett. A törvény azonban egyesek, többek között a parasztpárti Romica Tomescu miniszter bánatára végül is megszületett, alkalmazása azonban, ha nem is állt le, de csigalassúsággal haladt. Ellenzői ugyanis - és belőlük sajnos, akad bőven sorainkban is! -, ha már elfogadását____________________________________ nem tudták megakadályozni, életbe ültetését mindenféle kifogással késleltették, nyilván azzal a reménnyel, hogy az SZDRP betartja választási ígéretét, vagyis alaposan módosít azon. Egyébként éppen ennek híre röppent fel a minap, s önmagában is elég volt ahhoz, hogy például az erdők esetében a birtokba helyezés több megyében is egyszerűen leálljon! Az „illetékesek” pedig a mondhatni heves várakozás álláspontjára helyezkedjenek... Ettől tartott, és mint láthatjuk, joggal az RMDSZ, amelynek vezetősége kevéske eszközével még a választások előtt mindent elkövetett a törvény előírásai életbeültetésének siettetése érdekében, de akkor is, amikor leült az SZDRP-vel tárgyalni, s azon feltételekhez kötni parlamenti támogatását, melyben a két partner leszögezi: „Befejezik a 2000. évi I. számú törvény alkalmazását. A visszaszolgáltatási folyamaton belül felgyorsítják a birtoklevelek kibocsátását.” A két mondatot csak egyféleképpen lehet tehát felfogni, oly módon semmiképpen, hogy a törvényt megszorítóan értelmeznék, illetve - ami még rosszabb (!) - módosítanák. Mégis ilyesféle hírek keltek szárnyra, és a törvény ősellenségei máris arról szónokolnak, hogy az a hektár nem az a hektár, s azt is meg kellene nézni, hogy a közbirtokossági erdők netán ne kerüljenek vissza egy az egyben egykori tulajdonosaikhoz. Mi több... már egyesek olyasmit is rebesgetnek, hogy valamilyen formában (vajon milyenben?!) a társulásokat, netán mtsz-eket is vissza kellene állítani. És hogy nagyobb legyen a zűr, Ion Iliescu államfő is a törvény módosítása mellett kardoskodik anélkül, hogy pontosítaná, miben is állna az. A magántulajdon elleni focsanii támadása óta azonban erre valamiféleképpen azért lehet következtetni. Egyik legutolsó fejleményként a kormányfő leszögezi, hogy sürgősségi rendelettel semmiképpen nem nyúl a törvényhez, és a parlamentre bízza majd azt, hogy imitt-amott miként fogalmazzák át. Éreztetvén azt, hogy nem nyúlnak a „lényeghez”. Meglehet. De már maga az, hogy a téma szóba került, elég volt ahhoz, hogy az alkalmazás siettetése helyett annak fokozott megbénítását érje el. Az ugyanis aligha elképzelhető, hogy egy újabb parlamenti vita, ismerve az erőviszonyokat, a magántulajdon szentségének szavatolására menne ki, annak gyengítésésére annál inkább. Ami akár szakítópróbájává válhat az SZDRP és a magukat konstruktív ellenzékként meghatározó erők - beleértve az RMDSZ-t is - közötti viszonynak. GYARMATH JÁNOS Szakítópróba: a földtörvény Bóják a Dunán Székelyudvarhelyre látogatott a Duna-tévések egy jó kis csoportja. A csúcs: Pekár István elnök, Meszleny László hírigazgató, dr. Csermák Zoltán marketingigazgató, Bayer Zsolt kulturális igazgatóhelyettes, Benge Csilla PR-irodavezető és Lukács Bea műsorvezető. Kampányzáró baráti beszélgetésre érkeztek - bár a zárás másnapra marad, a Csíkszeredai közönségfórumra - itt Székelyudvarhelyen mindenesetre berekedt a Duna megújulását segítő kampány. A városháza dísztermében egybegyűltek kiadásán elbeszélgettek a műsorról, a szerkesztésről, a rovatokról, a díszletekről, a főcímekről, a színes televízió képernyőjén a Duna hullámai alatt megjelenő színekről és eszmékről, tájakról, témákról, emberekről. Ha beérem egy hírrel, ez már így is megteszi. Főszerkesztőnk a rá jellemző mértéktudattal, amikor anyagot kért a közönségtalálkozóról, hozzátette: ha lehet, interjút is, az elnökkel... Nem lehetett. Most, hogy újraolvasom a szöveget, látom, Pekár István kiváló társalgópartner, még akkor is, ha történetesen csendestárs vagyok ebben a beszélgetésben. Ha pedig az udvarhelyiek kérdezgetnek, a Duna Televízió és konkrétan az esti közönségtalálkozó közönsége, még jobb, de csak mert a közérdeklődés bójáira, ezekre a kérdésekre is figyelhet az ember. A Duna Televízió igazi bástyája a Székelyföld. Karácsonykor múlt nyolc éve, hogy megalakult, és az Emberek a havason című filmmel kezdődött története. 1992 nyarán a A csend (1) • Fotó: VARGA BÉLA/Barót Lapzártakor ítéletet hirdettek a Lockerbie-perben (Brüsszel) • Szerda délelőtt életfogytiglani börtönre ítélték a Lockerbie-per egyik vádlottját, Abdel Baszel Ali al-Megrahit, akit a skót bíróság bűnösnek mondott ki. A másik vádlottat ugyanakkor felmentette. Mindkettőjüket az 1998-ban a skócia fölött lezuhant PanAm repülőgép katasztrófája okozójának tartotta a nemzetközi közvélemény. Torgyán József a helyén van (Budapest) • Orbán Viktor-Torgyán József találkozóra került sor szerda délelőtt, a magyar miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában. A kisgazda pártelnök és miniszter, a találkozó után így nyilatkozott: sem a felmentésemről, sem a távozásomról nem volt szó. Ugyanakkor dicsérte a kormányfő azon döntését, hogy a Fidesz a kisgazdapártból kilépett képviselőkkel kössön írásos megállapodást a kormányprogram további támogatásáról. A kormányszóvivő így foglalta össze a találkozó végeredményét: Torgyán továbbra is kormánytag, miniszter, s amennyiben a bizalom megszűnne, úgy a miniszterelnök bizonnyal lépne e kérdésben. Orbán Viktor Kárpát-medencei rádiós tudósítókat fogadott (Budapest) . A szerda délelőtti találkozón a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy mind terjedelmében, mind tartalmában megváltozhat a hírműsorok szerkezete, ha a Magyar Rádió határon túli tudósítói a helyszínről szállítják majd a híreket. Egyúttal reményét fejezte ki: a szomszédos országokbeli magyarságról szóló törvény megszavazásában nem érvényesülnek pártállásbeli különbségek. / ~ ' - Álláspontok - távolodóban A napokban jeleztem: csendes évkezdő tanácsülésre került sor Marosvásárhelyen. Ma is azt állítom, hogy nem tévedtem az értekezlet hangulatának értékelésében. De hogy mi minden húzódik meg a csendes felszín alatt, arról némiképp reális képet kaptunk mi, marosvásárhelyi újságírók, akik a hét elején az RMDSZ- székház és a polgármesteri hivatal között pendliztünk, hogy ott lehessünk minden esedékes sajtótájékoztatón. Nyitányként az RMDSZ-sajtótájékoztatón dr. Kelemen Atilla, Maros megyei RMDSZ-elnök adott súlyt mindannak, amit a városi tanács RMDSZ-frakciójának tagjai - dr. Benedek István, Dávid Csaba, Fekete Attila, Kirsch Attila, - elmondtak. A frakció minden tanácsülés után kifejti saját véleményét, és jól teszi, hadd hallják a román újságírók is, hogy nemzetiségileg nem felhőtlen az élet az amúgy csendes városban. A fő kifogások: etnikai alapon (és nemcsak) ugyancsak sérelmezhető módon zajlott le a hivatali igazgatói állások betöltésére kiírt versenyvizsga-sorozat. Benedek doktor beismerte: a magyar szakemberek magyarok 3. világtalálkozóján határozták el, hogy elsősorban nem Magyarországnak, hanem a magyar nemzetnek ajánlják a Dunát. Pontosabban az alapító okirat szerint elsősorban a határon kívüli magyaroknak, másodsorban az emigrációnak, harmadsorban az anyaországi magyaroknak. Ezért köszönet Sára Sándornak, és annak, amit ő irányított hét esztendőn keresztül. A következő két évben változott a helyzet, a ‘96-os médiatörvény után méginkább. Megjelentek a kereskedelmi televíziók és megjelent a varázsszó: a nézettség. Hogy például egy Bruce Willis-film nézettsége negyvenszerese egy millenniumi szavalóversenyének... Tavaly megkaptuk a legjobb kulturális televíziónak kijáró nemzetközi díjat, nem nagyon tülekedtek az állásokért, ám kifogásolta, hogy Dorin Florea polgármester semmiképp nem volt hajlandó beengedni a vizsgáztató bizottságokba a két magyar alpolgármestert, Fodor Imrét és Csegzi Sándort. Most, mikor hamarosan életbe lép a kisebbségi szempontból előnyös közigazgatási törvény, a hivatalban egyre fogy a magyar, vagy magyarul is jól beszélő alkalmazottak száma. A Florea-kedvencek pedig vígan élik világukat. A főjegyzőt egyetlen napon három tisztségbe is kinevezték, mondotta Benedek doktor. (Pikáns illusztráció: a tanácsos korábban megkérdezte Floreát, miért vesz fel kizárólag románokat a hivatalba. Válasz: „Mit csináljak, ha a barátaim 90 százaléka román?”) Az RMDSZ-frakció, azt is kiderítette: gyanúsan sokat túlóráznak a főhivatalnok egyes munkatársai. Októbertől mintha látástól vakulásig dolgoztak volna, 12-14 órát naponta, természetesen a megfelelő többletbér ellenében. A listavezető egy olyan hölgy, akit Fodor Imre idején ki kellett volna penderíteni. MÁTHÉ ÉVA (Folytatása a 4. oldalon) Pekár István múlt szeptember 22- én lett a Duna TV elnöke. - A közszolgálatiságot mondom mindenekelőtt. Természetesen a nézettséggel összehangolva, s arra is ügyelve, hogy a kulturális értékek ne csorbuljanak. A mi felfogásunkban a Duna a Kárpát-medence hírtévéje. Megerősítettük híradóinkat, az élő műsorok (némelyik kifejezetten szolgáltató) több mint hat órát tesznek ki naponta. Kelet-Közép- Európát fogja be a Duna, a hozzánk hasonló sorsú országokat. Kérdés, mit tud, s főleg mit nem a nagyvilág edérségről Szinte semmit nem tudnak Románia turizmusáról, holott a Kárpátok legszebb vidékei itt vannak. OLÁH ISTVÁN (Folytatása a S. oldalon) A szatmárnémeti Nutrisam Rt. jóvoltából ismét NEVETHETÜNK - DE MÁR 200 OOO-ért! A humoros keresztrejtvények (lásd a Csütörtöki mozaik oldalon a sorrendben a 8-at) továbbra is Debreczeni Éva munkáját dicsérik. A megfejtéseket egyszerre kérjük is. beküldeni (az 5., 6., 7. és 8. rejtvényeket) február 20-áig (a postabélyegző dátuma) a szerkesztőség címére. A borítékra írják rá: Nevessünk 200 ezerért. A helyes megfejtést beküldők között öt, egyenként 200 ezer lejes pénzjutalmat sorsolunk ki. Szerencse fel!