Romániai Magyar Szó, 2001. április (13. évfolyam, 3728-3756. szám)

2001-04-01 / 3728-3729. szám

Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 224 36 68 Fax: 224 28 48, 222 94 41 E-mail: rmsz@pcnet.ro Bucuresti, Piața Prései sikere­­ INTERNETEN a­z RMSz az alábbi címről hívható le: http://www.hhrf.org/rmsz. Új sorozat 3728-3729. szám 2001. március 31-április 1., SZOMBAT-VASÁRNAP Ára: előfizetőknek 1385, darabonként 2500 lej A marosvásárhelyi polgármester azt állítja: Az okos magyarok immár Magyarországon dolgoznak!” A hét közepén, csütörtökön a marosvásárhelyi tanács meg­tartotta szokásos havi értekez­letét. Látszólag a napirend igen zsúfolt volt: mintegy 40 témából állt, de a határozatok néhány aktuális probléma köré csoportosultak, úgy mint a helyi közszállítás normalizá­lása, ami már annyi de annyi vitát, ellentmondást, sőt sztrájkot, ingyencirkuszt szült a városban. Ezenkívül a ta­­vaszi nagytakarítás, a városi vízellátás, az útjavítás, az egyes területek bérbe adása, az utcai kereskedelem volt terítéken. Dr. Dorin Florea polgármestert még az értekez­let előtt faggattuk. Utoljára lapunk akkor kért tőle inter­jút, amikor megnyerte a tavaly nyári helyhatósági választást. Azóta bár a város mintegy nyolc­van ezres magyar lakossága nemigen nyugodott bele Fodor Imre vereségébe, a k­edélyek mégis lecsillapodtak.­­ Nemrég (körülbelül két hete) Adrian Nastase miniszterelnök egyetlen várost említett név sze­rint azok közül, ahol túlmé­retezett a polgármesteri hivatal apparátusa, és az Marosvásár- Lapzártakor Macedónia a budapesti KEK-találkozón (Budapest] • Minden feltétel adott ahhoz, hogy a macedónok és az albánok hosszú távon képesek legyenek a békés együttélésre Macedóniában - mondta Tomislav Stojanovski, a macedón parlament alelnöke pénteken Budapesten, aki a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) parlamenti vezetőinek tanácskozásán tartózkodik a magyar fővárosban. Szerinte Macedónia jó ideje olyan fejlett együttélési modellel rendelkezik a különböző nemzetiségek vonatkozásában, amely Európa számára is példamutató lehet. Megerősítette, hogy a macedón politikai vezetés változatlanul kész a párbeszédre az albán kisebbség életkörülményeinek további javítása érdekében. „Azért lépünk fel katonai erővel a lázadó gerillák ellen, mert meg kell védenünk a macedón állam szuverenitását. Ebben a helyzetben a világ minden állama így tenne..." (MTI) Az ÁNTSZ engedélyezte a Petőfi-kripta felnyitását (Budapest • Engedélyezte a Petőfi család sírboltjának felnyitását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat VIIl. kerületi Intézete. Az engedélyt csütörtökön küldték el a kripta felnyitását kérvényező Megamorv Petőfi-bizottsághoz. A Petőfi család sírboltjának felnyitásához a közelmúltban a Fővárosi Közigazgatási Hivatal is hozzájárult. A kripta felnyitását azért kérte a bizottság, hogy a Barguzinban talált csontmaradványokat DNS- vizsgálat útján összevessék Petőfi Sándor anyjának földi maradványaival. (MTI) I­M­a­kkt1­w/rh­ M­ . ... ...... Nem lógunk ki a sorból A­z e ani­me­z elmúlt esztendőben 41,3 millió dollárt, vagy még inkább : annak megfelelő tőkét ruháztak be külföldiek Szatmári ■+. .»megyében. A listát a német befektetők vezetik - alkal­j­a­masint a ma már kétezerötszáz embert foglalkoztató Draxmayer­­ autóvillamos-kábelgyár révén - 29 millióval, őket követik az­ angolok 3 millió dolláros beruházással, majd az olaszok és a svédek után az ötödik helyen magyar vállalkozók 1,2 millió tőkével. Több mint szembetűnő, hogy amerikai cégek mindössze­­ 432 ezer dollárra érdemesítették eddig a megyét, Izrael pedig­ alig 129 ezer dollárra, amire azért is külön oda kell figyelni, mert­­­ nem egy szatmári származású zsidó neves - vagy éppen­ világhírű - vállalkozó és üzletember nyugaton. Nyilván tudják,­­ miért nem érdekes számukra a mai Szatmárnémeti. Szóval nem kényeztetnek el bennünket a külföldi beruházók,­­ jóllehet Szatmárnémetitől egy ugrás a határ, két éven belül nagy­­ valószínűséggel immár az EU határa. Pedig a gazdasági mutatók­ mifelénk jobbak, mint az országos átlag. A munkanélküliség­­ mindössze 4,6 százalék, messze kisebb, mint a belső, még in-­ kább, mint a Kárpátokon túli megyékben. Ha csakugyan megbízható adatok alapján állították össze a prefektúra jelentését a Szatmár megye múlt évi teljesítményéről, amelyből egyébként az előbbi 'rrr'" nll~" tt-t—.--t ttt,— számokat is idéztük. Bár a lakosság hétköznapjain egy fikarcnyir­a nem érezhető az anyagi növekedés, egyes adatok már-már­ imponálóak. Például az, hogy az ipari termelés 16 %-kal­ nagyobb, mint a megelőző esztendőben. Különösen látványos a­ textil és ruházati ipar háromszoros (!) felfutása, ami szintén valószínűtlennek tűnik, de sok ruhaipari vállalkozás indult,­ szabókat és varrónőket szinte állandó jelleggel keresnek új hirdetésekben. A beruházások, vele az építkezések megélén-f külését jelzi, hogy a kő-, kavics- és homokbányászat egy év alatt 50 százalékkal növekedett. Tény, kezd meglódulni az építkezés, különösen a pénzmosással és adócsalással zsírosodó vállalkozók és köztisztviselők emelnek mind szebb villákat. Beszámoltunk arról a több tízmilliárdos adócsalásról, illetve áfa (tva)-jóváí­­rásról, amelyet avasi üzletemberek a pénzügyi hatóság veze­tőinek támogatásával követtek el. Az ügy tovább bonyolódik, mint megtudtuk, újabb letartóztatások várhatók. Rövidesen visszatérünk a mifelénk példátlan pénzgyártásra. Egyelőre csak annyit, eddigi ismereteink szerint a több tucat érintett közt egyetlenegy sincs a mi köreinkből, ha ez egyáltalán vigasz. S az sem a mi lelkünkön, ha úgy tetszik, az RMDSZ-t képvi­selőkön szárad, hogy Szatmár megyében még 70 állami vállalat, kereskedelmi társaság vár privatizálásra. Miként az sem, hogy néhány dédelgetett vállalatt, mint az Unió gépgyár, a turci bánya­kitermelés vagy a Samobil bútorgyár több tízmilliárd lej befizetéssel tartozik az egészségügyi pénztárnak. Nem kis mér­tékben e hiány okán olyan az egészségügyi ellátás, mint amilyen. Nem rontom az olvasó hangulatát a népességi adatokkal: mennyit csökkent a születések száma és nőtt az elhalálozásoké, és hány százzal több gyermek nem jár iskolába, mint egy esztendeje. A végén inkább néhány reménykedésre okot adó adatot másolok ide. A múlt évben 17 Szatmár megyei település között valamilyen (kulturális, gazdasági, sport és más­ megál­lapodást külföldi testvértelepüléssel, legtöbben magyarországi partnerükkel. 2000-ben végre hivatalosan is létrejött a testvéri kapcsolat Szatmárnémeti és Nyíregyháza, valamint Szatmár megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közt. A sokféle együttműködés keretében még a Suli-Expo 2000 nevű nyíregyházi kiállításon is jelen voltak a szatmáriak! Hát nem szép? Amúgy nem lógunk ki a sorból, a megye képe alig jobb az országénál, pedig a jó példa, amit igyekezetben, hozzáállásban, munkamorálban követni kellene, csak Csengersimánál kezdődik. Talán ott lennénk, ha megkérdezésünk nélkül nem csapnak ide bennünket. SEKE LAJOS RSZÁGOS. hely volt. Ön „hatalomra kerü­lésekor” azt mondotta, hogy igen takarékosan ténykedik majd, csökkenteni fogja a hiva­tal létszámát. Mi a véleménye tehát a kormányfő megjegy­zéséről? - Hallottam róla, de nemcsak Marosvásárhelyt említette, hanem Nagybányát is. - Lehet, de mindenesetre az első helyen Marosvásárhely szerepelt... - Én azonnal felhívtam a prefektus urat, s megkérdez­tem, honnan származik a miniszterelnök adata. - Négyszáz és valahány tiszt­viselőt említett. - 423-at. Cosminca miniszter úrnak megmagyaráztam, hogy tévedésről van szó. 187 alkal­mazottunk van, a többi sze­mélyzet a hivatalon kívül dol­gozik: a melegházban, az állat­kertben, a víkend telepen és másutt.­­ Tehát akkor nincs szó arról, hogy csökkenteni kell a maros­vásárhelyi hivatalnokok szá­mát? A kormányfő többször meghirdette, igényelte a 30 százalékos létszámcsökkentést.­­ A kormány nem szólhat bele ilyen módon a mi tevékenysé­günkbe. Az ő hatásköre a mi­nisztériumokra, kormányhiva­talokra terjed ki. A helyi ta­nácsok autonóm intézmények. Én a kormány utasítása nélkül 257-ről 187-re csökkentettem a tanács alkalmazottainak a lét­számát. Persze nem esett jól, hogy éppen minket emlegetett a kormányfő. Kérdezett: MÁTHÉ ÉVA (Folytatása a 4. oldalon)­ ­ Érdekvédelem határokon belül és... túl Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel • A romániai magyarság régi fájdalma és egyben követelése is, hogy történelmi egyházai, közösségei ismét birtokba vehessék azokat az ingatlanokat, melyeket egykoron a kommunista hatalom egyetlen tollvonással elorozott tőle. Bár a román állam még európa tanácsi felvétele idején ígéreteit tett ezek visszaadására, e téren igazi áttörés nem következett be. Most mintha ismét megmozdult volna valami, remény van arra, hogy újabb és újabb épületek kerüljenek vissza elsősorban az egyházak birtokába. Köszönhetően annak is, hogy híreink szerint újraalakul az a vegyes kormánybizottság, mely e kérdéssel foglalkozik.­­ Gondolom, érdemes e mozzanat előzményeire is odafigyelni, hiszen a politikában nagyjából semmi sem történik véletlenszerűen. És ez érvényes szabály az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása tekintetében is. Egyértelmű ugyanis, hogy senki - és nem csak az államról van szó ez esetben - nem ad vissza semmit, ha arra nincs valamiképpen rákényszerítve... Sokan - emlékezzünk csak vissza! - kétségbe vonták annak értelmét, hogy az RMDSZ belépjen a kormánykoalícióba. Az viszont, hogy ezt annak idején az ismert kockázatok ellenére megtettük, nem volt hiábavaló. S hogy a témánál maradjak, emlékeztessek arra, hogy az a kormány, amely ugyebár a múlté, de amelyben szerepet vállaltunk, hozott egy olyan sürgősségi rendeletet, amely lényegében egy keretrendelet, s amely lehetővé teszi, hogy további kormányrendeletekkel bővítsék azon ingatlanok listáját, amelyeket az egyházak, a nemzeti közösségek visszakap­hatnak. A keretrendelet azt is előírta, hogy létrejön egy háromtagú, nagyon operatív kormánybizottság, amely tételről tételre megvizsgálja a visszaadandó ingatlanokkal kapcsolatos előterjesztéseket. Ez egyébként nem arról dönt, hogy visszajuttatják vagy sem a megfelelő épületet, mert nem szerepe ezt vitatni, inkább arról, hogy a visszaszármaztatás után annak mi lesz és meddig a felhasználása esettől, helyzettől függően. Ez a bizottság egyébként annak idején neki is látott a munkának, csak aztán nyilván leállt, hiszen új kormány alakult. Ami tehát mindezek után fontos, az az, hogy a napokban meg tudtunk egyezni az SZDRP képviselőivel, a Nastase kabinettel: e kormányközi bizottság a lehető legrövidebb időn belül újraalakuljon, és munkához lásson. Ami egyben azt is jelenti, hogy az említett sürgősségi kormányrendeletet nem helyezik hatályon kívül. Kérdezett: GYARMATH JÁNOS (Folytatása a 4. oldalon) Vitafórum a státustörvényről A státustörvényről rendezett vitafórumot március 28-án Budapesten a Friedrich Ebert Alapítvány, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Tabajdi Csaba szocialista országgyűlési képviselő és Kardos Gábor nemzetközi jogász részvételével. A Friedrich Ebert Alapítványról röviden annyit, hogy a szociáldemokrácia jegyében hozták létre 1925. március 2-án, az első német köz­társaság első demokratikusan megválasztott birodalmi elnöke végrendeletének rendel­kezése szellemében. Azóta az Alapítvány széles körű intézménnyé vált, a világ számos pontján száz képviseletük segíti a demokrati­zálódást, az állampolgári képzést, az eszmék szabad cseréjét. Magyarországon aktív kép­viselettel 1989 októbere óta van jelen. Székházukban (Budapest, Benczúr u. 45) rendszeresen tartanak különböző témájú politikai vitákat. A státustörvényről szólóra a megszokottnál jóval többen voltak kíváncsiak, több mint százan éltek a lehetőséggel, zömmel középkorú férfiak, de nem kevés fiatal is. Szabó Tibor ismertette a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény tervezetét, képviselve a kormány álláspontját, Tabajdi Csaba a Magyar Szocialista Párt, illetve saját véleményét mondta el, Kardos Gábor pedig néhány jogi vonatkozását taglal­ta, majd mindhárman válaszoltak a résztve­vők soraiból felvetett kérdésekre. A szocialista politikus, Tabajdi Csaba felszólalását ismertetjük, mert a legutóbbi Magyar Állandó Értekezletet követően az MSZP az országgyűlés elé kerülő törvényter­vezet végleges szövegétől tette függővé álláspontját, és azóta részükről eddig nem került sor ilyen részletes véleménykifejtésre a nyilvánosság előtt. Tabajdi Csaba részben arról beszélt, amivel egyetértenek, részben pedig kifogásaikat sorolta el. Elöljáróban kifejtette, hogy a magyar politikai elitnek - mindegy, hogy jobboldal vagy baloldal - vál­lalnia kell a Trianon óta elszakított nem­zetrészek kérdésének a megoldását, ebben egyetértenek, viszont ez a kérdés nem ma­gyar-magyar kérdés, hanem legalább annyira magyar és szomszédság kérdése. Ez egyik komoly vitapontjuk a kormánnyal, mondta Tabajdi Csaba, nevezetesen, hogy Brüsszelben, az Európai Unió világában ezt elsősorban nem magyar-magyar probléma­ként kell felmutatni, hanem a hangsúlyt a magyar és szomszédsági kapcsolatrendszerre kell tenni. „Nemcsak Magyarországnak kell erőfeszítéseket tenni, hogy az Európai Uniós csatlakozás során ne keletkezzen törésvonal a térség országai között, ez Brüsszelnek és a nyugatnak is érdeke. Vagyis, hogy a magyar GUTHER M. ILONA (Folytatása a 4. oldalon) A tetűpor származott ­ Csákigorbó rendőrségének tagjai a polgármesterrel együt­tesen nyolc tordai vándor­árust értek tetten március vége előtt, akik DDT-t tartal­mazó, csomagolt vegyszert ajánlottak megvásárlásra helybeli állattartó lakosoknak. A tordai illetőségű személyek­nek nem volt engedélyük kereskedelmi tevékenység­hez, a félmázsát meghaladó, kétszáz csomagba kikészített vegyszert elkobozták tőlük. Vallomásuk szerint az „árut" egy tordai vállalat szom­szédságában, hulladéktelepen gyűjtötték, csomagolták be. Álcázásul edényárusként je­lentkeztek Csákigorbó falvai­ban, ugyanakkor rovarirtó­szerként ajánlották a vegyi hulladékot. Beszámoltunk már arról, hogy a Szamos mentén több helységből vásárolt fel egy bethleni tejterméket előállító és exportáló cég bivaly- és tehéntejet, ám kiderült az, hogy a termékek rovarirtó­szertől származó, a szervezet­­­re káros anyagokat tartalmaz­nak. Az érintett cég beszün­tette a tej felvásárlását, ám híreink szerint más cégek folytatják. A Szilágy megyei Állategészségügyi Igazgató­ság annak idején figyelmez­tette Csákigorbó, Oroszmező, Zálka, Hídalmás, Almásbalázs­­háza községekben a tejtermelő gazdákat, a vándorárusoktól ne vásároljanak rovarirtó-, gyo­mirtószerként ajánlott isme­retlen vegyszereket. A már megtörtént esetet követően a laboratóriumi elemzések iga­zolták, a vándorárusoktól szer­zett vegyszer mérgező hatású a talajra, vízre, növényekre, így az a takarmánnyal a tejbe, az élelmiszerbe jut a körfor­gás során. Ugyanez történt, amikor paraziták (tetvek) irtására használták a Tordán összegyűjtött és Szilágy megyé­ben értékesített vegyi hulladék­anyagot. Ezúttal az árut elkobozták, s engedélyezetten kereskede­lem gyakorlásáért megbírsá­golták a tordai vándoráruso­kat. Figyelmeztetés és bírság nem elegendő, illetve nem nyújtanak garanciát, hogy máskor és más helységekben többé nem történik meg. A tordai helyhatóságnak és a környezetvédelmi illetékesek­nek kötelezően intézkedniük kell, hogy illetéktelen személyek ne jussanak hozzá a felelőt­lenül kezelt vegyi hulladék­hoz. FEJÉR LÁSZLÓ

Next