Romániai Magyar Szó, 2001. december (13. évfolyam, 3970-3994. szám)
2001-12-03 / 3970. szám
Új sorozat 3970. szám 2001. december 3., HÉTFŐ Ara: előfizetőknek 1538, darabonként 3000 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 224 36 68 Fax: 224 28 48, 222 94 41 E-mail: rmsz@pcnet.ro Bucuresti, Piața Presei Libere INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: http://www.hhrf.org/rmsz Csíkszeredára figyelt az ország Soha ennyi trikolór... • A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem ért egyet Csíkszeredai közéleti személyiségek által, Románia Nemzeti Ünnepével kapcsolatosan közzétett felhívásával. Az említett felhívás a békés együttélés és kölcsönös tisztelet elvének, az RMDSZ programjának, alapelveinek mond ellent. Ezen felhívás annál sajnálatosabb, mivel az elmúlt években a romániai magyar és a román közösség sajátos ünnepei az együttélő közösségek számára fontos események, az ott elhangzott hivatalos politikai nyilatkozatok, ünnepi beszédek az egymás iránti tisztelet kölcsönös kinyilvánítására nyújtottak alkalmat. (...) A Nemzeti Ünnepen való részvételre senki nem kényszeríthető, de nem is válhat a résztvevőket sértő tiltakozó megnyilvánulássá. Az RMDSZ ismételten kifejezi azt az álláspontját, hogy tiszteli Románia Nemzeti Ünnepét, úgy ahogy ennek az évek során hangot adott Románia Parlamentjében tett nyilatkozatok által is. E szerint elvárja, hogy a románság számára oly fontos történelmi pillanat - a Gyulafehérvári Nyilatkozat, a benne foglaltak valóra váltása közösségünk számára is elégtételt hozzon. (...) „ Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető Elnöke Kolozsvár, 2001. november 29. (Folytatása a 8. oldalon) December elsejével Csíkország központja, Csíkszereda immár a komoly települések közé tartozik. Ha eddig vidék volt, provincia, mostantól kezdve mindenki tudja a nevét. Pénteki számunkban közöltük Csíkszeredai RMDSZ- vezetők, személyiségek és egyházi vezetők által aláírt felhívást, mely a december elsejei helyi ünnepségek bojkottálására szólította a város magyar lakosságát. A csütörtök délután kibocsátott dokumentum bombaként robbant az ünnep előestéjén... Összeállításunk a diverzió-szagú botrány fontosabb fejleményeit rögzíti. Napokon át takarították a „tapszeret a szorgos erőgépek (balra, lent) • A főtéren katonás fegyelemmel felsorakoztak a városban lévő katonai alakulatok képviselői (jobbra, fent) • A Csíkszeredai polgármester magyarul is elmondta beszédét (jobbra lent) • Fotó: Daczó Dénes / RMSZP Az emberek zömét sújtó hazai szomorú állapotok immár ús szólásmondásainkat is megcáfolja. Olcsó húsnak híg a JLX leve - állítja a népi bölcsesség, de mifelénk lassan nincs is olcsó hús, s a drágából is egyre kevesebb jut az asztalokra, hiszen az elmúlt egy évtized során a kormányzatok akaratlanul is hozzájárultak az állatállomány drasztikus apadásához, meggondolatlan döntéseikkel pedig csak idén például olyan érthetetlen helyzetet teremtettek, hogy a abona elcsalásának dacára a hús ára szinte megduplázódott. P Persze, a jószágtartás, főként a szarvasmarháé és a sertésé nem könnyű, nem olcsó s nem is irígylésreméltó foglalatosság. De mert a mezőgazdaság többi ágazata továbbra sem biztosít a hivatalosan szegénységi küszöbnek nevezett szintet megközelítő megélhetést, a gazdálkodók jelentős hányada csak vállalja - igaz, főként a háztáji állattenyésztést, annak ellenére, hogy termékeit továbbra sem fizetik meg még önköltségi áron sem. Haszonról - a mezőgazdaság egészét tekintve - nyilván nem beszélhetünk. Hogy mégis miért drágul a hús, az okokat az adóztatási rendszerben, a feldolgozóipar és a kereskedelem mohó- íságában, no meg az ágazatot kiszolgáló ipar árainak megál- líthatatlan emelésében kell keresnünk. És olykor a „nemzetgazdaság érdekeinek” megvédésére hozott kormány- zati intézkedésekben is. Tény azonban az is, hogy a korábban s szétvert telepek helyén beindult vállalkozások képtelen kifizetődően termelni, ám a rentabilitás szorgalmazása ■. helyett a kormánytól várnak ■ .......................~-----------megoldást és a húsimport kétszer drágább a hús vámjainak emelését követelik. A kabinet pedig - bár a CEFTA keretében beismeri, hogy kétélű fegyver a protekciós vám - továbbra is akadályozza a magyar húsbehozatalt, sőt újabb szaktárcai döntéssel a hátrányos helyzetű övezetben működő húsfeldolgozókat is ellehetetleníti, arra kötelezve azokat, hogy élőállatot importáljanak s azt értékesítsék, amihez viszont új vágóhidak kellenek. Ha ez a döntés hatályba lép, tovább drágul a hús és a húskészítmény, hiszen a befektetést a vásárlóval „térítteti” meg a beruházó. . Mondhatnánk azt is, a drágulás a közelgő karácsony, a disznóvágási „idény” okán is bekövetkezhet. Ám az okok sokkal mélyebbek és komolyabbak. S ha a kormányzat tíz évi tévelygés után sem talál megoldást az állattartás fellendítésére, a célirányos támogatásra, előfordulhat, hogy jövőre ismét a húsár duplázásáról írunk. Főként ha a gabonaárak is emelkedni kezdenek, amire az idei bő termés ellenére csak számítani lehet. S a minőséggel, a lakosság egészségét veszélyeztető romlott „kínálattal” külön is kellene foglalkozni, hogy csak a gyors haszonra összpontosító kereskedők, de olykor feldolgozók is végre, tudomásul vegyék: nincs joguk mások életével játszadozni. Ám a kérdéskört érintő számtalan probléma megoldásában a tenyésztők helyzetét kell rendezni minél előbb, hogy aztán az állatállomány növelésével a láncolat valamennyi szereplőjének tevékenységét ésszerűen szabályozva eljuthassunk oda, hogy az árak alakulása kiszámítható, a kínálat elégséges, a minőség pedig - ha nem is európai szintű - legalább elfogadható legyen. Különben a román integrációs főtárgyaló hiába folytat akár hetente is megbeszéléseket az EU képviselőivel, attól még nem közelíti meg az elvárt szintet a romániai állattenyésztés, de a húsipar sem. Addig pedig szó sem lehet az EU-csatlakozásról FERENCZ L. IMRE A határátlépés megszigorítása újabb kiskapukat nyit... JANUÁRTÓL „PRÓBAIDŐS” VÍZUMKÉNYSZER-SZÜNET (Szatmárnémeti) • 2002 januárjától előreláthatóan három hónapos „próbaidőre" felfüggesztik a vízumkényszert a schengeni államokba utazóknak - tudtuk meg Vasile Ciocan regionális vámparancsnok ezredestől, november 30-i sajtótájékoztatóján. Ezért volt szükség a 144-es sürgősségi kormányrendeletre, mely december elsejétől, 0 órakor lépett életbe. Ciocan ezredes szerint Románia meg akar felelni a nyugat elvárásainak, ezért 2001 folyamán számos, a határátlépéssel és a külföldön tartózkodással kapcsolatos törvényt (104, 105, 112) is módosítani kellett. „A 144-es törvény nem a legjobb - nyilatkozta Ciocan -, mert főleg a kisembereket sújtja, illetve újabb kiskapukra nyújt lehetőséget.” December elsejétől azok a román állampolgárok, akik magáncéllal utaznak az EU tagországaiba, illetve amelyekbe vízum szükséges, a Romániából történő kilépésük során napi 100 eurónak megfelelő összeget kell felmutatniuk. A Magyarországra, Törökországba, a volt szocialista országokba, illetve utódállamaiba utazóknak napi 50 eurónak megfelelő összeggel kell rendelkezniük. Mindkét esetben (napi 50, vagy 100 euró) legkevesebb ötnapnyi külföldi tartózkodást számítanak fel, eszerint aki december elsejétől Magyarországra utazik, legkevesebb 250 eurónak megfelelő összeggel (konvertibilis valuta, utazási csekk, deviza alapú hitelkártya) kell hogy rendelkezzen, az EU- országokba utazónak legkevesebb 500 eurónak megfelelő összeget kell hogy felmutasson. A gyógykezelésre, tanulmányi utakra, konferenciákra, kulturális és sportrendezvényekre, beteglátogatóba, temetésre és rokonlátogatóba indulókra nem vonatkozik a megkötés. Ezekben az esetekben igazolásra van szükség, melyben rögzítve van az utazás célja, illetve az anyagi fedezet, ellátás. Azok a 14 életévüket be nem töltött gyermekek sem kötelesek valutát felmutatni, akik szülői útlevélben szerepelnek. A külföldön dolgozó, vagy letelepedett szülőket meglátogató 18 évnél fiatalabbak sem kell rendelkezzenek a minimális valutakészlettel. A kormányrendelet a külföldön dolgozó, érvényes munkaszerződéssel rendelkező felnőttekre, illetve a kishatárforgalmi igazolványok birtokosaira sem vonatkozik. De nemcsak a készpénz szükséges ám szombattól a külföldre utazáshoz. A román állampolgárok érvényes egészségbiztosítást, oda-vissza szóló (menettérti) busz-, vonat- vagy repülőjegyet kell felmutassanak, az autók esetében pedig érvényes zöldkártyát. Ciocan Vasile szerint legalább öt nap szükséges, amíg az új sürgősségi kormányrendelet (Folytatása a 8. oldalon) Itt és most Nemzeti ünnep a határon December elseje van... Anti-világbeli szokás szerint egy-két órát rostokolunk a magyar-román határátkelőnél. Nem tudni, hogy a gyér forgalom közepette 10- 12 útlevél átvizsgálása miért tart minimum fél órát. Birkatürelemmel tűrünk. Megszoktuk már... A menetrendszerűen közlekedő távolsági buszok sofőrei, utasai pusmognak, mintha a határon az is tilos lenne, hogy az utas normális hangerővel véleményt, információt cseréljen. Rémisztő híreket hallunk visszatérített buszokról, de arról is, hogy az első napokban nem veszik majd túl komolyan a határőrök az átlépési tilalmat, ha nincs az ember Fiának 250 eurója (vagy ennek megfelelő forintja, esetleg márkája, dolcsija). Azt persze csak találgatjuk, hogy mi is van azzal a bizonyos egészségügyi biztosítással. Akik „odaátról” térünk haza, ellentmondásos hírek birtokában vagyunk: a Magyar Televízió híradója azt mondta, hogy valóban 250 euró az ára annak, hogy az ember MÁTHÉ ÉVA (Folytatása a 8. oldalon) Újabb Corvin-lánc kitüntetések átadása Kallós Zoltán „megdicsőülése” (Budapest) • Szombaton a magyar szellemi élet és kultúra újabb hat kiválósága vehette át a magyar miniszterelnök által adományozott Corvin-láncot. A magas kitüntetésben Kallós Zoltán néprajzkutató, Lovász Miklós matematikus, Nemeskürty István irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor zeneszerző és Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr részesültek. Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató számára a Corvin-lánc kitüntetés a megdicsőüléssel ér fel, olyan ez számára, mintha bejutott volna a mennyek országába - nyilatkozott az esemény után. Az erdélyi Válaszúton és Kolozsvárott élő, tevékenykedő Kallós Zoltán -aki a zenefolklór és a népköltészet, különösen a ballada és a díszítőművészet kérdéseivel foglalkozik - elmondta: egyesek „elharangozták” már a táncház-mozgalom halálát, de az nem következett be. A mozgalom egyre jobban terebélyesedik, mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta területeken - jegyezte meg. A Hagyományok Háza - amely intézményesült keretek között gondozza a magyar népi műveltséget - felállítása mindenképpen fontos volt, mert a magyar táncház-mozgalom átlépte (Folytatása a 8. oldalon) 20 városi tanácsos nyilatkozata „A táblát nem vesszük le” (Sepsiszentgyörgyi • November 28-án, délután tartotta havi rendes ülését a sepsiszentgyörgyi városi tanács, melynek kezdetén Albert Álmos polgármester felolvasta a híreshírhedt újabb Har-Kov jelentést, lehetőséget adva ezzel a három román nemzetiségű tanácsosnak is, hogy kifejtse álláspontját. Ezek arra hivatkoztak, hogy először hallják e szövettel és nincs módjukban álláspontjukat kifejteni, ám Pârvan Rodica úgy vélte: „ahol füst van, ott tűznek is kell lennie". Mert lám-lám, ezek a magyar nyelven folytatott tanácsülések is, amikor a román tanácsosokra kényszerítik a fülhallgatókat, akadályozva a kommunikációt a magyar és román tanácsosok között. Amióta használatban van a tolmácsgép, a három román tanácsos még egyszer sem tette fel a fülhallgatót. Parvan asszony szerint a magyar tanácsosok a tolmácsgép használatba adásával elzárkóztak a kommunikálás elől, pedig milyen (Folytatása a 8. oldalon)