Romániai Magyar Szó, 2003. május (15. évfolyam, 4464-4495. szám)

2003-05-01 / 4464. szám

4464. SZÁM 2003. MÁJUS 1., CSÜTÖRTÖK ÁRA 5000 LEJ, ELŐFIZETŐKNEK 2308 LEJ Éljen Május Elseje ! - azaz Csocsó bácsi meglepetése (Szatmárnémeti) • A cím Koltai Róbert filmjére utal, melynek romá­niai bemutatójára Szatmárnémetiben került sor április 28-án este. Az ün­nepélyes filmpremiernek semmiféle hagyománya a városban, épp ezért annyira teltház lett a Victoria film­színházban, amilyet évtizedek óta nem látott sem a mozi, sem a szat­mári közönség. A keserédes vígjáték története az 50-es évekbe visz vissza, ahol nagy május elsejei ünnepségre készül Acélváros minden elvtársa, élükön a pártból­­ még­­ kirekesztett Csocsó bácsival, azaz Csornai elvtárssal, akit Koltai Róbert alakít. A főbb sze­repekben Gáspár Sándort, Máthé Gábort, Kováts Adélt, Pogány Ju­­ditot, Básti Julit és Stohl Andrást lát­hatjuk a rendező-főszereplő Koltai Róbert oldalán. A forgatókönyvet Koltai Nógrádi Gáborral együtt írta, s a színvonalas zenéről ezúttal is Dés László gondoskodott. A vetítést követően a szervezők nagy örömmel jelenthették a szatmári közönségnek: megérkezett Pogány Judit és Koltai Róbert, hogy szat­mári közönségével találkozhassék, s néhány kellemes percet is eltölt­­hessenek kötetlen, baráti beszélgetés során az összegyűlt nézősereggel. Koltai és kis műhelycsapata nemrég (Folytatása a 16. oldalon) Hoppál Mihály tartus vendég­­szereplése Eurázsiai sámánokról szóló könyve észtül is megjelent (Tallinn) . Az RMSZ olvasóinak is ismerős tudós személyiség, Hoppál Mihály nemzetközi hírű néprajz­­kutató nemrég Észtországban járt. A kortárs világ legnevesebb sámánku­tatói közé tartozó Hoppál leg­frissebb művének, a Sámánok Eu­rázsiában című könyvnek észt for­dítása került ezúttal a közönség elé. A könyvbemutatóra - eltérően a ha­gyománytól - nem a fővárosban, Tallinnban, hanem az ország má­sodik legnagyobb városában, az ész­tek által „szellemi főváros”-nak is nevezett Tartuban került sor április 23-án. A rendezvénynek az ottani Észt Nemzeti Múzeum adott otthont, amely lényegében néprajzi arcélű (Folytatása a 16. oldalon) _________________________ Menekülttábor a Bánságban (Temesvár) • Még a nyár folyamán Phare pénzből három me­nekülttábort hoznak létre Románia területén, ezek egyike Temes megyé­ben létesül. A temesi prefektúra a korairól híres Temesrékason talált a 250 férőhelyes menekülttábor létre­hozására alkalmas telket, de a temes­vári létesítés tervét sem vetették el. Az embercsempészek hoppon maradt áldozatai számára létrehoznak ezen­kívül egy néhány személy befoga­dására alkalmas ideiglenes szállást, őket rövid úton hazatoloncolják a r­o­­mán hatóságok. (Pataki Zoltán) Exkluzív interjú BÁLINT PATAKI JÓZSEFfel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével Bízom az erdélyi magyarság bölcsességében­ ­ Az utóbbi időben egyre sűrűb­ben és egyre vehemensebben kifo­gásolják egyes erdélyi személyi­ségek, körök a magyar kormány jó­szomszédsági, és az ezzel szorosan összefüggő, határon túli magya­rokkal is összefüggő kisebbségi poli­tikáját. Tőkés László püspök többek között Március 15-e elállamosí­­tásáról, pártpolitikai felhaszná­lásáról beszél, a magyarok ünne­pének elrománosításáról. Hogyan értelmezhető ez? - Azt Ön is pontosan tudja, hogy sok minden valóban értelmezés kér­dése. Én arra nem tudok válaszolni, hogy az említett bírálatok megfogal­mazói mire is gondolnak tulajdon­képpen, hogyan értelmezik ők ezeket az állításokat. Személy szerint nekem a jól ismert „Nyuszika, van sapkád?”­­jelenség jut eszembe. Hosszú éveken, évtizedeken keresztül az erdélyi ma­gyarság egyik legfájóbb pontja nem­zeti ünnepeinek mellőzése volt, az, hogy a román államhatalom vagy tilt­ja, vagy nem veszi tudomásul ezeket. Tíz évvel korábban mindnyájunk számára elképzelhetetlen volt, hogy a román miniszterelnökök üdvözöljék a március 15-ét ünneplő erdélyi ma­gyarságot, hogy a román diplomácia vezetője személyesen is részt vegyen egy ilyen ünnepségen. Ma meg azt ki­fogásolják egyesek, hogy mindez kérdezett. GYARMATH JÁNOS (Folytatása a 16. oldalon) Intézkedési terv a SARS megfékezésére Pekingben tovább romlik a helyzet (Bangkok/Peking/Szöul) • Intéz­kedési tervet fogadtak el az atípusos tüdőgyulladás megfékezésére a Dél­­kel­et-ázsiai Országok Szövetségéhez tartozó államok, illetve néhány meg­hívott ország, köztük Kína kormányfői Bangkokban kedden tartott rendkívüli értekezletükön. Az államok kemény intézkedéseket tesznek a bevándorlás és a vámellenőrzés szigorítására a SARS továbbterjedésének megaka­dályozása érdekében - hangsúlyozza egyebek között a tanácskozásról kia­dott közös nyilatkozat. A résztvevők állást foglaltak a ki- és beutazók alapos szűrése mellett, hangsúlyozva, hogy a betegek kiszűréséhez a légi utaskísérők hatékonyabb közreműködése is szük­séges. Határoztak közös kutatási, illet­ve hatékony képzési program kidol­gozásáról, és döntöttek az ASEAN SARS-figyelő információs hálózatának létrehozásáról is. A meghívottként jelen lévő Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfő a konferenciát követő saj­tóértekezletén súlyosnak minősítette a jelenlegi kínai járványügyi helyzetet. „Tudomásul kell vennünk, hogy a SARS-megbetegedéssel hosszú távon, összetett kezelést igénylő, visszatérő járványos betegségként kell számol­nunk" - hangsúlyozta, ám csak idő kér­dése, és országa túljut a nehézségeken. A fertőzés terjedésének megakadályo­zása céljából a kínai hatóságok átme­netileg megtiltották külföldieknek a beutazást Tibetbe, illetve Kína középső részének egyes körzeteibe, ahonnan eddig egyetlen SARS-esetet sem jelen­tettek. A pekingi vezetés néhány napja megígérte, hogy a legszorosabban együtt­működik a WHO tisztségviselőivel. A megingott bizalmat azonban nehéz lesz helyreállítani: Kína északi részén például egyenesen zendülés robbant ki, miután egy település lakosai megtud­ták, hogy a hatóságok fertőzés-gyanús embereket kívánnak elhelyezni a helyi iskolában. A közel kétezer feldühödött ember felgyújtotta az épületet. Mon­góliában kedden jelentettek be 2 bete­get - az elsőket Mongóliában. A dél-ko­reai hatóságok szintén kedden bukkan­tak először olyan személyre, aki „való­színűleg" SARS-beteg. (Az MTI nyomán) Peking nehezen vív meg a SARS járvánnyal Fotó: Máthé Éva / RMSZ Lukácsy Szilamér tiszteletes, a Gyöngykoszorú fesztivál mozgatóru­gója • Helyszíni riportunk a 3. oldalon HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Kamat(láb) és lóláb A nagy nyilvánosság előtt az elmúlt hónapokban ritkán megjelenő jegybanki kormányzó a múlt héten személyesen szólott a média képviselőihez, mert úgy ítélte: a kereskedelmi bankok oly alacsonyra szorították a betéti kamatokat, hogy az már a pénzügyi stabilitást fenyegeti. A Román Nemzeti Bank idei monetáris politikáját is ismertetve, Mugur Isarescu megfontolásra, illő mérlegelésre szólította fel a bankárokat, hiszen szerinte a betéti - főként lakossági - kamatok alacsony szintje és a hitelkamatok közötti jelenlegi több mint 10 százalékos különbség igencsak meggondolkoztató, s oda vezethet, hogy a betétesek más megtakarítási lehetőségek után néznek (államköt­vények, valutára való beváltás), miáltal a nemzetgazdaságnak egyik leglényegesebb befektetési forrása apadásával kell szembesülnie. Az egyébként is halkszavú, ám érveléseiben messzemenően meggyőző, nemzetközileg is elismert bankszakember üzenete már az ortodox húsvét előtt vihart kavart az amúgy is felkorbácsolt politikai­­pénzügyi berkekben. S egyúttal - bár erről a kormányzó szót sem ejtett - a hazai monetáris politika visszásságaira is rávilágított. Hiszen tudjuk: a Nastase-kabinet - az infláció kézbentartása végett - szinte kormányzásra lépése pillanatától a kamatok csökkentése mellett kardoskodott, ami odavezetett, hogy a kereskedelmi bankok betéti kamatai immár annyira kicsik, hogy azok lassan a pénzhígulást sem fedezik. Miközben a kölcsönök kamatlába továbbra is komoly profitot biztosít a bankrendszernek, melyben ezzel is indokolhatóan az országos átlagot messze meghaladóan a legnagyobbak a fizetések, jövedelmek. A jegybank önállóságát szavatoló törvényt tiszteletben tartva a kormányzat még nem reagált Mugur Isarescu figyelmeztető kijelentéseire, a kereskedelmi bankok képviselői viszont nem rejtették véka alá nemtetszésüket. Persze, mert a kormányzó is inkább egy várható tendenciára utalva javasolta a kamatcsökkentés leállítását, a bankárok saját adatok birtokában - s nyilván az eddigi nagy haszon apadásától félve - a megtakarítási igyekezet fokozódásában reménykednek. A betéti kamat emelése viszont szintén kétélű „fegyver”: egyrészt a hitelkamat növelését vonja maga után, s az inflációs rátáét is, ami viszont a kormány nemtetszését válthatja ki. Banki vélekedések szerint a jegybanknak a kamatcsökkenés más módozatait kellene meglelnie, különben veszélyt jelenthetne az, ha a piacon a kereskedelmi bankokhoz hasonlóan lépne fel, ahol visszaélhetne helyzeti előnyével. Úgy tűnik, a megalapozott és indokolt kormányzói javaslat borzolja a bankszektor kedélyeit. De arra is rávilágít, hogy az RNB és a kormányzat, illetve a kereskedelmi bankok között nem a legideálisabb a viszony, bár mindannyian a hazai gazdaság fellendítését, a csatlakozási elvárások teljesítésének fontosságát hangsúlyozzák, persze más-más érdekek irányából. S az átmenetben évek óta vergődő országban kivételes fontossága van a megfontolt pénzügyi politikának, melynek csak egyik vetülete a kamatpolitika. Bár annak kapcsán is mennyi ellentét kerül(het) felszínre, melyeket éppen az ország, az egyre inkább elszegényedő, de megtakarításaival így is a bankokhoz forduló lakosság érdekében kellene higgadtan érvelve, távlatosan feloldani. FERENCZ L. IMRE (a szerző újságíró)

Next