Romániai Magyar Szó, 2004. február (16. évfolyam, 4734-4761. szám)

2004-02-01 / 4734. szám

ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP 4734. SZÁM________________ 2004. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ ÁRA 5000 LEJ, ELŐFIZETŐKNEK 2692 LEJ Öt és fél milliárd a polgármesteri székért (Kolozsvár) • Saját erőforrások­ból kívánja finanszírozni idei választá­si kampányát a kormánypárt Kolozs megyei szervezete. Csütörtöki sajtó­tájékoztatójukon az SZDP helyi veze­tői kijelentették, a plakátok, szóróla­pok kinyomtatásához szükséges össze­get a tagsági díjból, illetve adomá­nyokból gyűjtik össze. A pártok és a vá­lasztási kampány támogatására vonat­kozó tavaly januári törvény értelmé­ben megszabták az egyes jelöltek tá­mogatására fordítható összeg maxi­mális értékét is. Az SZDP kolozsvári polgármesterjelöltjének kampányára legtöbb 5,6, míg a Bánffyhunyad, Dés városvezetői tisztségére jelölt személyé­re 1,4 milliárd lejt költhetnek. A tele­pülés nagyságától függően határozták meg a tanácsosjelöltek népszerűsí­tését is: egy kolozsvári önkormányza­ti képviselő kampányára 42, míg egy községi tanácsoséra 5,6 millió lejt fordíthatnak. (Rostás­ Péter Emese) _________________________ Növekvő bevétel, tetemes hiány a biztosítónál (Kolozsvár) • Tíz százalékkal növekedett decemberben a Kolozs megyei egészségbiztosító pénztár bevétele - derült ki az intézmény pénteki sajtótájékoztatóján. Míg no­vemberben 168 milliárdot, addig a tavalyi év utolsó hónapjában 185 milliárd lejt fizettek be a biztosí­tóhoz. A kintlevőség azonban ennél jóval nagyobb, meghaladja a 662 milliárd lejt. Az egymilliárd lejnél nagyobb adósságot felhalmozott cégek, társaságok „élén” továbbra is az aranyosgyéresi sodronygyár áll, a pénteken közzétett feketelistán mintegy hatvan cég neve szerepel. Az egyészségbiztosító pénztár szakemberei idén folytatják a há­ziorvosoknál feliratkozott személyek ellenőrzését. A sajtótájékoztatón el­hangzott, a biztosítást be nem fize­(Folytatása a 8. oldalon) _____k____ Baráti beszélgetés az egyházak képviselőivel (Nagybánya) • A nagybányai érdekvédelmi szervezet elnöksége és önkormányzati csoportja baráti be­szélgetésre, közös problémák meg­vitatására hívta meg a város magyar egyházközösségeinek vezetőit. Az Óvárosi református templom gyűlés­termében került sor a találkozóra ja­nuár 30-án délután. Az RMDSZ ré­széről Ludescher István, területi el­nök, Böndi Gyöngyike, parlamenti képviselő, a megyei és városi önkor­mányzatokba megválasztott taná­csosok jöttek el, míg az egyházak szóvivői az óvárosi és femezelyi ka­tolikus, az új- és óvárosi református valamint az evangélikus-lutheránus papok voltak jelen. A ligeti és új­városi katolikus egyházkörzet, vala­mint a baptista felekezet képviselői elfoglaltság miatt nem vettek részt a megbeszélésen. A közel kétórás pár­beszéd alatt körvonalazódott, hogy a nagybányai egyházak messzeme­nően támogatják a magyarság híva­(Folytatása a 8. oldalon) ­ Egyet mondanak és mást tesznek A székelyudvarhelyi Művelődési Házban tartotta meg első kongresszusát a Magyar Polgári Szövetség, ahol a kül­döttek elhatározták, hogy saját jelölteket állítanak az idei helyhatósági választá­sokon és hitet tettek az erdélyi magyar­ság autonómia törekvései mellett. A hét­végi eseményen 240 regisztrált küldött vett részt. A résztvevők nagy tapssal fogadták az őket köszöntő Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Tőkés beszédében élesen bírál­ta a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetséget, amely szerinte „véglegesen ki­siklott“, és a romániai magyarság által eredetileg kitűzött közös céloknak, főleg az autonómia ügyének a megvalósítása érdekében, kénytelenek voltak megtörni a „pártegységet”. Szász Jenő, az MPSZ elnöke a ro­mániai magyarság két táborra szakadá­sáról beszélt. Szerinte az RMDSZ mai vezetői saját céljaik érdekében próbál­ják politikai ellenőrzésük alá vonni az egész romániai magyar világot, a magyar civil szervezeteket, a magyar médiát, a magyar egyházakat és a magyar vállal­kozókat, kirekesztenek, megbélyegez­nek, megfenyegetnek mindenkit, aki nem áll be a sorba - toldotta meg az udvarhe­lyi polgármester. Tehát az MPSZ ér­vényt akar szerezni a „választás szabad­ságának”, ezért saját jelölteket is indí­tani kíván a nyári helyhatósági választá­sokon, de csak ott, ahol a magyar kép­viselet semmiképpen nem kerülhet ve­szélybe - hangsúlyozta -, ahol két magyar versengésen a közösség csak nyerhet. Azokon a helyeken pedig, ahol csak a magyar szervezetek összefogása bizto­síthat eredményt - tette hozzá -, az MPSZ kész együttműködni minden magyar szervezettel a képviselet szavatolása érdekében. A kongresszus díszvendége, Kövér László, a Fidesz országos választmányá­nak elnöke megállapította: eljött a,,magyar nemzeti újraegyesítés“ ideje. Haza üzen­ve hangoztatta: nincs többé határon túli magyar ügy, csak magyar ügy létezik. A küldöttek három dokumentumot fogad­tak el. Az egyik a „választás szabadsá­gáról” szól, a második az MPSZ prog­ramjának alapelveit rögzíti, különös tekintettel az autonómia megvalósításá­nak konkrét feladataira. A harmadik ha­tározat értelmében a kongresszus Tőkés László javaslata alapján felkéri a FIDESZ-t, hogy az Európai Néppárt kongresszusán (amelyen az RMDSZ is teljes jogú tag­ként vesz részt) képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy (Folytatása a 8. oldalon) Újra lehet pályázni Meghirdették a Szülőföldön magyarul pályázatot (Csíkszereda) • A Szülőföldön ma­gyarul pályázat kapcsán tartott pénte­ken sajtótájékoztatót Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke. A ked­vezménytörvény alapján járó támo­gatás oktatási-nevelési, illetve tanesz­köz támogatásra igényelhető a 2003-2004-es tanévre. Idén hallgatói támo­gatásokért is lehet pályázni. A kiírás értelmében, azok a magyar oktatásban résztvevő diákok részesülhetnek a nevelési-oktatási, illetve a taneszköz támogatásban, akik nem töltötték be a 18. életévüket, a hallgatói ösztöndíjra pedig azok az egyetemisták jogosul­tak, akik magyarul vagy részben ma­gyarul tanulnak. Január 5-én Budapes­ten az Iskola Alapítvány és a HTMH között létrejött megállapodás szerint, a 2003-2004-es tanévben az Iskola Ala­pítvány végzi a Szülőföldön magyarul pályázat lebonyolítását. Az RMDSZ által 1996-ban létreho­zott Iskola Alapítvány adatai szerint ebben a tanévben Romániában 143287 diák tanul, azonban ezek között olyan diákok is vannak, akik szakiskolákba vagy a 13. osztályba járnak, és már nagy­korúak, így ők nem részesülhetnek az említett támogatásban. A pályázati kiírás szerint óvodások után nem lehet kérni a támogatást, azonban azok a szülők, akiknek egy iskolás korú gye­rekük van ebben az évben jogosultak a támogatásra. Kelemen Hunor szerint így a támogatásban részesülők köre je­lentősen bővült. A pályázati űrlapokat a helyi RMDSZ illetve státus információs irodákban (Folytatása a 8. oldalon) Az IMAS szerint az RMDSZ támogatottsága 6 % -os (Bukarest) • Az IMAS pénteken köz­zétett közvélemény-kutatásának ered­ményei szerint ha most kerülne sor a vá­lasztásokra, a politikai pártok a követ­kező teljesítményt nyújtanák: SZDP 47,8 %, NLP-DP 27,3%, NRP 14,3%, RMDSZ 6,0%, RHP pedig a szavazók 2,7 százalékának a voksára számíthatna. A megkérdezettek 52,3%-a közéleti személyiségek közül Adrian Nastaséban bízik a leginkább, őt követi 49,8%-kal Mircea Geoana külügyminiszter és Ion Iliescu 49,3%-kal. Az államelnök után a legelőkelőbb helyen szereplő ellenzéki politikus a liberális Theodor Stolojan, akiben a szavazók 37,8 százaléka bízik meg, majd Vadim Tudor a maga 21,5 százalékával. Markó Béla szövetségi el­nökben a megkérdezettek 11,6 százalé­ka bízik. Az életszínvonal alakulásáról 29,9 százalékuk derűlátóan vélekedik, 43,2 % pedig úgy ítéli meg, hogy ez továbbra is változatlan marad, míg 15,8% szerint romlani fog. Ami az intézmé­nyekbe vetett bizalmat illeti ezúttal is az egyház vezet a megkérdezettek 91,1 szá­zalékával, ezt követi a hadsereg 80,6 %­­kal, a sajtó 72,5%-kal, majd a rendőrség és az elnök hivatal 48 illetve 55,3 száza­lékkal. Utolsó helyen a kormány és a parlament áll 37,7 valamint 29,6 száza­lékkal. (RMSZ) Fotó: Gyarmath Árpád Ovidiu / Bukarest Pontosan két hete indult útnak az a négytagú expedíció - Sorin Marin, Dan Chisu, Catalin Mihaescu és Gyarmath Árpád Ovidiu­­, amely 80 napos földkörüli útja során az ősszel a Duna deltájában fekvő Sf. Gheorghe te­lepülésen sorra kerülő Anonimul filmfesztiválra toborozza a résztvevőket. A csapat operatőrének jóvoltából a közeli napokban fényképes riportot köz­lünk eddigi kalandozásaikról. Felvételünkön, Új-Zélandon újabb közle­kedési eszközt, a hőlégballont próbálták ki Az IMAS január 16. és 26. között 101 helységben 1252 fős mintán készítette felmérést KISM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL A tél előszobái Az idei tél amolyan igazi, amilyet már-már elfelednünk is sikerült. De most, hogy ránk köszönt, emlékezetes szépségeiből csak a fehér ragyogás az, ami kiállja az idő próbáját: min­den más azt juttatja eszünkbe, hogy ez egy rendkívül barátságtalan évszak a földönfutó, halandó ember számára. A leglátványosabb és szörnyen idegborzoló ténykedése az, amikor váratlanul, egyik óráról a másikra napjainkra telepedik, felborítja az élet rendjét, zűrzavart, pánikot, fennakadást okoz közlekedésben, ellátásban, munkarendben, megszokott komfortunkban. És akkor megkezdődik a tél elleni csata, amibe szokás szerint mindent beleadunk, talán csak azt nem, amiből a legtöbb kellene az áldatlan állapotok elviseléséhez: a türelmet, a mások helyzete iránti empátiát. Mindenki menekül, ahogy tud: menti a sajátját kapkodva, tülekedve, vakon engedelmes­­kedve a létfenntartás elemi ösztöneinek. Rutinellenőrzésre indultam egy vidéki poliklinikánkra. Szép, napsütéses, olvadós időben kapaszkodtam ki a város peremén álló dombra, ahol az intézmény vigyázza a várost. Tulaj­donképpen csak érdeklődni szerettem volna a rendelési idő és a bejelentkezési rendszer felől, ezért a beutalót nem vettem magamhoz. Rosszul tettem, de ez csak másnap derült ki. A rendelő előtt nyugalom, szinte teljesen üres váróterem, a tova vezető folyosókon is csak a belgyógyászat előtt köhécseltek, krákogtak tömegével betegek (no persze, az idei influen­zajárvány...). Hamar megtudtam, hogy a röntgenfelvételhez akár abban a pillanatban is beléphettem volna, csak hát... Sebaj, másnap is van nap... Még azon az éjjelen hóvihar kerekedett, keményen lehűlt az idő, az előző napi kellemes sétából egyfajta sarki expedíció lett, s mire a dombra kikapaszkodtam, csak úgy dőlt rólam az izzadtság. A röntgen előtti folyosón párálló, nehéz szagú, izgága tömeg. Mivel az átvilágító közvetlenül szomszédos az ortopédiával, a fejetlenséget még csak fokozta, hogy a szünet nélkül érkező kéz-, láb-, válltöréses és ficamos betegek, többségükben idős emberek, akiket inkább hoztak, mintsem hogy magukra jöjjenek, kitartóan ostromolták a röntgenorvost, aki ahelyett, hogy a munkáját végezhette volna, azzal volt elfoglalva, hogy a szomszédba utalja a töréseket, mond­ván: mihelyt ortopéd kollégája megírja a szakszerű beutalót, ő is elkészíti a szükséges felvételt. Órákon át tartó,, idegtépő és­­borzoló, hangoskodó civakodástól volt hangos a félhomá­lyos, szűk folyosó. Összehúztam magam, hiszen az én rutinvizsgálatom eltörpülni látszott az aggasztóan szaporodó balesetek mellett. Csak hát ez a fajta filozófia sem működik tökélete­sen, mert semmi garanciája annak, hogy amennyiben én a háttérbe vonulok, a nálam jobban rászorulók majd biztos előnyhöz jutnak. A tülekedésben ugyanis továbbra is szinte mindenki részt vett, elszántan védve személyes jogát a gyógyuláshoz. A röntgenorvos pedig, elcsigá­zott karmesterként, vértolulásos arccal igyekezett levezényelni a szűnni nem akaró tébolyt... Természetesen, végül mindenki bekerült, elkészíthette röntgenfelvételét, s miközben a hűvös rendelőben ruhámat gombolgattam, félszemmel láttam a reszkető ajkú orvos rejtett mozdulatát, amint nagy gyakorlattal bedobott egy idegnyugtatót - aznap már ki tudja, a hányadikat? CSEKE GÁBOR (a szerző újságíró)

Next