Romániai Magyar Szó, 2004. június (16. évfolyam, 4821-4852. szám)
2004-05-01 / 4821-4822. szám
4821-4822. SZÁM 2004. MÁJUS 12., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA 5000 LEJ, ELŐFIZETŐKNEK 2692 LEJ Romániában még mindig nem elég szabad a sajtó (Bukarest) • Romániában tizennégy évvel a kommunizmus bukása után még mindig nem kielégítő mértékű a sajtószabadság - állapította meg márciusi felmérését követően a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi jogvédő szervezet. Régi beidegződések és demokratikus vívmányok című, a romániai sajtóról szóló beszámolójának elkészültét az RSF Bukarestben kiadott közleményében jelentette be. A dokumentum elítéli az információ közszolgálati médián keresztül történő manipulálására tett kísérleteket, amelyek a közszolgálati rádióban a legszembetűnőbbek. „A bel- és külföldi megítélésükre egyaránt kényes hatóságok nehezen tűrik a sajtó kritikáját, így az újságírók erős öncenzúrával kezelik az olyan érzékeny témákat érintő írásaikat, mint például a korrupció, a külföldi örökbefogadások ügye és az európai uniós csatlakozási tárgyalások” - mutat rá a közlemény. Az RSF szerint a helyzet különösen aggasztó vidéken, ahol a média függetlenségét ellehetetlenítik a folyamatos érdekütközések a tulajdonosok között, akik egyszerre a gazdasági és a politikai hatalom birtokosai. A közlemény szerint a román hatóságoknak meg kell akadályozniuk, hogy az idei, az ország EU-csatlakozása szempontjából kulcsfontosságú év „fokozott kockázatot jelentsen a legtöbbet bíráló újságírókra nézve”. (MTI/AFP) ____J¥b____ Szigorodnak a határátlépés anyagi feltételei (Bukarest) • Szombattól szigorodnak a Magyarországra utazó román állampolgárok számára a határátlépés anyagi feltételei - közölte a román határrendőrség. Ionela Roman, a határrendőrség országos felügyelőségének szóvivője arról tájékoztatott, hogy május elsejétől, Magyarország uniós csatlakozásának napjától az eddigi 250 euró helyett legalább 500 euróval kell rendelkezniük a Magyarországra utazni kívánó román polgároknak. Emellett minden kiutazni kívánó román állampolgárnak fel kell mutatnia a menettérti (vonat, autóbusz, repülő) jegyet. Ha a jegyből kiderül, hogy az illető román állampolgár öt napnál tovább kíván tartózkodni Magyarországon (vagy egy más uniós célországban), a kint tartózkodás egyegy napjára 100-100 euróval vagy ennek megfelelő forintösszeggel kell rendelkeznie. Ha viszont hivatalos meghívót tud felmutatni, és abban a vendéglátója igazolja, hogy magyarországi (vagy más uniós országi) tartózkodása idejére biztosítja az utazó eltartását, ez helyettesítheti a napi tartózkodásra számított összeg felmutatását. Ionela Roman egyszersmind emlékeztetett rá: a kétoldalú vízummentességi egyezmény értelmében a román állampolgárok egy fél év leforgása alatt legfeljebb kilencven napot tartózkodhatnak Magyarországon vízum nélkül. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a román-magyar kölcsönösségi megállapodás értelmében a magyarországi tartózkodás idejére a kiutazó román állampolgároknak nem kell felmutatniuk betegbiztosítási igazolást. (MTI/RMSZ) Az EU-bővítés történelmi napjának megünneplése (Brüsszel) • Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke felhívást intézett Európa összes lakosához: ünnepeljék meg május elsején az Európai Unió bővítését. Brüsszeli közleményében úgy fogalmazott, hogy ez a lépés, tíz új tagország felvétele történelmi nap Európa számára. „Öt évtizeddel az európai integráció nagyléptékű tervének elindítása után a hidegháború okozta megosztottságok megszűntek, méghozzá egyszer s mindenkorra” - szögezte le, hozzátéve: kér minden európait, hogy vegyen részt azokon az eseményeken, amelyek e „megdöbbentő sikert“ fogják megünnepelni. Prodi szerint a bővítés legalább annyira megnyitja a szellemet, mint a határokat, s az új tagok tíz történelmi gyökerű ország kultúráját és sokszínűségét hozzák be az Európai Unióba. „Közös a sorsunk, s erősebbek vagyunk, ha közösen lépünk fel. A sokszínűségben egyesülve hatékonyabban tudunk dolgozni mindannyiunk jólétének és biztonságának garantálásáért” - szögezte le az Európai Bizottság elnöke. Európa legrégibb integrációs szervezetének, az immár 45 tagú, a demokratikus intézményrendszer működését, az emberi jogok érvényesülését ellenőrző Európa Tanácsnak (ET) a vezetői is nyilatkozatban üdvözölték az EU szombati (Folytatása aló. oldalon) Mától 25 tagú az EU. Prodi szerint a bővítés legalább annyira megnyitja a szellemet, mint a határokat. RMDSZ-Fotó Lengyel emlékek Erdélyben (Budapest) • Erdély szerelmesének nevezte Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Michal Jurecki lengyel fotóművészt, Lengyel emlékek Erdélyben c. fotókiállításának április 29-i, budapesti megnyitóján. .Egyfajta a0.. századi Orbán Balázsként térképezi a lengyel emlékeket Erdélyben - mondta az elnök, idézve Kovács István történészt, a Magyar Köztársaság volt krakkói főkonzulját, kivel közösen szervezték Magyarország európai uniós csatlakozásának ünneplésére a HTMH-ban ezt a rendhagyó, üzenetértékű kiállítást. „Michal Jurecki, a krakkói Jagelló Egyetem Történeti Intézetének doktorandusza még bölcsészhallgatóként 1996-ban részt vett a Temesvárt megrendezett Nemzetközi Európai Diákkonferencián. Attól kezdve rendszeresen visszatér Romániába, hogy az általa szervezett körutazásokon lengyel diáktársaival együtt újra és újra bejárja Erdélyt és Bukovinát - írja Kovács István a Magyar Napló legfrissebb számában, melyet Jurecki fotóival illusztráltak. (...) Lengyelként külön izgalommal kutatja, örökíti meg fényképezőgépével az egymást átható erdélyi szellemi és tárgyi kultúrák lengyel vonatkozásait, emlékeit.” A kiállítást Markó Béla nyitotta meg, költőként. „Erdélynek sokunk számára a felfedezés erejével ható szeletét mutatja be Michal Jurecki” - mondta Markó. Felvetette a kérdést: hány Erdély is van? „Valamikor gyerekkoromban erre a kérdésre egyértelműen azt válaszoltam volna, hogy egy Erdély van, egy magyar Erdély - folytatta a válasszal. - Aztán később rá kellett jönnöm, hogy van egy román Erdély is. És még később megtapasztalhattam azt, hogy van egy szász, egy német Erdély.” A gondolatsort folytatva kifejtette, ehhez az idők folyamán hozzátehette az újabb és újabb Erdélyeket, az örményt, a zsidót, mától fogva hozzátehetjük a lengyel Erdélyt, és még ki tudja hányat... (Folytatása a 16. oldalon) Választási kampányelőzetes (Zilah) • Párbeszédre hívta a választásokon induló politikai pártok megyei vezetőit és a média képviselőit Ioan Ciunt Szilágy megye új prefektusa, melyen részt vett Iosif Ghiurca, a megyei rendőrség nemrégiben kinevezett új vezetője is. A szintén új prefektus ismertette a június 6-i helyhatósági választásokkal kapcsolatos helyi intézkedéseket. Az idei 67. sz. törvénynek megfelelően ezúttal 30-al több szavazókörzetben voksolhatnak a választók, számszerint 290-ben a megye területén. A választásokkal kapcsolatos felkészítőt tartottak a polgármesterekkel, jegyzőkkel; mindenik községbe eljuttatták, a helyi közigazgatási választásokat szabályozó törvényt (a sajtósoknak is kézbesítették), valamint a vonatkozó kormányrendeleteket. Megalakultak a választó irodák és bizottságok, a prefektus szerint eddig betartották a „menetrendet” a hivatalos kampány kezdete előtt. A kampányelőzetesben ismertették a 67. számú választási törvény újdonságait, az előzőtől eltérő szabályokat. Hangsúlyozták: urnás szavazás esetében a mozgásképtelen, beteg vagy idős szeménynek - ha élni akar választói jogával - előzetesen írásbeli kérést kell eljuttatnia ahhoz a szavazókörzethez, amelyikhez tartozik a választók névjegyzéke alapján. Különben mindenik választópolgár csakis abban a szavazókörzetben voksolhat, amelyhez utca, illetve (Folytatása a 16. oldalon) Álláskeresőknek a legjobb munkát, munkaadóknak a legjobb szakembert (Kolozsvár) • Esélyek a romániai munkaerőpiacon című konferencián mutatkozott be az Emeló munkaközvetítő hálózat, április 29-én az Ügyvezető Elnökségen. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, Halász János, az ITD Hungary romániai igazgatója, Horváth István, szociológus, valamint Farkas Katalin és Molnár Katalin, a hálózat munkatársai bemutatták az E-meló (Erdélyi-munkaközvetítés) program részleteit. A hálózat egy olyan interaktív felületet kíván lenni, amely lehetőséget biztosít a fiatalok itthoni elhelyezkedésére, és boldogulására - mondta Nagy Zsolt. A ITD Hungary jelenleg 30 országban képviseltetve van, két éve pedig regionális irodák is fogadják a határon túli magyarok által lakott országok érdeklődőit. Továbbá az RMDSZ- szel közösen szervezett Az EU házhoz jön program is tartalmas és gyakorlati részleteket kínál mindazon vállalkozóknak és munkaadóknak, akik szakmailag felkészülten közelítik meg a csatlakozás kihívásait - mondta Halász János, az ITD Hungary romániai igazgatója. A most bemutatott program hozzájárul egy olyan adatbázis elkészítéséhez, ami egy átfogó foglalkoztatási térképet tud majd kínálni, ezáltal pedig az internetes felület találkozópontként szolgálhat majd a munkakeresőknek és -szolgáltatóknak. (Folytatása a 16. oldalon) HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Szomorkás szombaton Ismét ünnepnap a május elseje, de ezúttal nem a munkásosztályé, hanem egész Európáé, hiszen az Unió tíz új tagállammal történő bővítése ugyancsak történelmi esemény kontinensünk életében. S ezt illően meg is ünnepük szombaton az egész földrészen. Sőt, itt, a mi tájainkon is. Bár az - ha nem kísérik korteskedő igyekezetek - mindenképpen szomorkásra sikeredik. Mert bármennyire is rajta tartják-tartjuk szemünket a szomszédos Magyarországon, mi több, választottjaink a messzi Írországban meg másutt is bekapcsolódnak az esemény méltatásába, ünneplésébe, a romániai beharangozott uniós „majálisok" keserű hangulatát csak a szesz oldhatja. Nyilván örülünk, főként az anyaország csatlakozásának, de nem feledhetjük: politikusaink balkáni nemtörődömsége, tettetett akarása okán kimaradtunk a bővítésnek e köréből, s a 2007- re ígért betagolódásunk is kérdésessé válhat. Tettenérhetően egységesül Európa, de a bukaresti politikai elit ahelyett, hogy a csatlakozás követelményeinek valóban és kitapinthatóan eleget tegyen, éveken át azt hangoztatta: az ősi föld 2000 esztendeje Európában van. Kiderült: csak földrajzilag van ott, közeledése, netán csatlakozása az Európai Unióhoz nem könnyű feladat. S íme, ráadásul meg is kell ünnepelnünk, hogy másoknak sikerült az, aminek lehetőségét mi elszalasztottuk. A Dimbovita partján viszont ez nem okoz különösebb fejtörést, esetleg el sem gondolkoztatja választottjainkat. Hiszen az államfő például sok-sok milliós kiadással Dublinba utazik, s kíséretében olyan női együttes is szerepel, mely eddig inkább bájainak mutogatásával, nem pedig művészetével tűnt ki. Bukarestben hivatalos és nem hivatalos, de titokban kampánycélokat melengető rendezvényekre kerül sor, melyeken - már lezajlásuk előtt le merjük írni - a „tízek” csatlakozása tizedrangú fontosságú lesz. Megnyilatkozásaikban az ünnep rendkívüliségét hangoztatják a bukaresti politikusok, ám valójában mindenki a közelgő helyhatósági választásokra, illetve az évégi parlamenti választásokra készül. S ha az utca embere csak pillanatra is odafigyel a felpörögő kampányra, s kicsit el is gondolkozik a látottakon, hallottakon, hamar rájön: egy ilyen politikai osztállyal - tisztelet a kivételnek - nincs sok esélyünk a csatlakozásra. Közszolgálati és kereskedelmi tévék meg rádiók (Gigi) Becali-, (Mitica) Dragomir-szerű új ,politikusok" szövegeivel árasztanak el, bár említettek szókincse nem haladja meg a néhány száz szót. C.V. Tudor, Paunescu pedig egyelőre csak félgőzzel kampányol, miközben a kormánypárt korrupciógyanús vidéki vezetőit igyekszik félreállítani. Az évtizede beharangozott fiatalítás elmaradt, a kommunista rezsim második vonalának emberei irányítják továbbra is az országot, mely a derűlátó deklarációk dacára sem közeledett az EU-hoz. Pedig az Unió e héten is biztató jelzéseket küldött. A hatalmon levők viszont nem akarják tudomásul venni: az ösztönzésnél sokkal fontosabb a hazai politikai akarat, aminek aztán tettekben, konkrét és végrehajtott intézkedésekben kell megtestesülnie. Különben 2007 január eleje is csak az újév ünnepe lesz, s nem a csatlakozásé, valós európai felzárkózásunké. FERENCZ L IMRE (a szerző újságíró)