Romániai Magyar Szó, 2004. augusztus (16. évfolyam, 4882-4914. szám)

2004-07-01 / 4882. szám

ROMÁNIAI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP 4882. SZÁM 2004. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK ÁRA 5000 LEJ, ELŐFIZETŐKNEK 2692 LEJ A per mélységesen erkölcsi jellegű Szerdán Bukarestben a déli órákban sor került a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség fellebbezési perének tárgyalására a Legfelsőbb Bíróságon és Semmítőszéken. Mint az előző tágyalás alkalmával megírtuk, akkor azért halasz­tották el, mert a helybeli Vatra Romaneasca, amely tiltakozást nyújtott be, nem jelent meg. A tárgyaláson jelen volt, Tempfli József püs­pök, aki reményét fejezte ki, hogy ezúttal lezárul az évek óta húzódó fájdalmas per és a Nagy­váradi Római Katolikus Püspökség végre erköl­csi elégtételt nyer. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség ügy­védje, mint előző alkalommal is, Frunda György szenátor volt, aki rendkívül alaposan dokumentált és meggyőző érveléssel vázolta azt a kálváriát, amelyen átment, az utóbbi évtizedekben ez a sokat próbált intézmény. Elöljáróban a bírói ta­nács megállapította, hogy a Vatra Romaneasca beadványának nincs jogi alapja, ezért kérését, hogy beleavatkozzék a perbe, ott helyben elu­tasította. Az érdemi tárgyalás során - amely csaknem egy órát tartott - Frunda György elsőbben mint kiinduló pontot említette meg azt az epizódot, amikor 1963-ban Bélteki Ferenc vikárius és dr. Hosszú László esperes aláírta azt az ajándéko­zási dokumentumot, amely szerint a Püspöki Palota örökös használati joga átruházódik a városi tanácsra. Frunda megindokolta, hogy ez több szempontból is törvénytelen eljárás volt. Elsősorban azért, mert a Kanonikus Kódex - amelyet Románia is elismert - 1532/34. cikkelye előírja, hogy ilyen nagyértékű ingatlant csak a Szent­szék ajándékozhat, vagy a Püspökség, de ez esetben is szükséges a Szentszék részéről a meg­hatalmazás. Ha a román Polgári Törvénykönyv szabályozását tekintjük, az ajándékozás hason­lóképpen törvénytelennek bizonyul, mert előírá­sai szerint csak a tulajdonos rendelkezhetik az ingatlan sorsa fölött. A fent nevezett személyek pedig csupán ügy­kezelői voltak a Palotának. De még az akkori román törvényeket sem tartották be, a román állam nem fogadhatta volna el az ajándékozást. Erre is megvoltak az előírások, ezeket is áthágták, amennyiben az ilyen fajta ajándékozást a Megyei Tanács Bürójának kellett volna elfogadnia. Ebben az esetben a városi tanácsnál egy tiszt­viselő jegyezte aláírásával az ajándékozás do­kumentumát. Következésképpen, a felsorakoz­tatott jogi érvek alapján az ajándékozás semmis­nek tekinthető. A harmadik perdöntő érv: az animus donan- BÉRES KATALIN (Folytatása a 16. oldalon) Emlékmű a rendőröknek (Csíkszereda) • A Hargita megyé­ben elesett rendőrök tiszteletére állított emlékmű avatására került sor tegnap­­.­délben Csíkszeredában a Megyei Rend­­­­őrség székháza előtt. Az ünnepségen részt vett Marian Saniuta, közigazgatási és belügyminiszter, Dumitru Sorescu or­szágos rendőrparancsnok, a megyei rend­őrség vezetői, az egyház képviselői, valamint az elesett rendőrök hozzátar­tozói. A márványból és bronzból készült emlékműre hét rendőr neve került fel: Cheuchisan Liviu-Teofil, Ferencz Emeric, Caprioara Marian, Danaila Gabi, Magyari Carol, Székely Gavril-Attila és Botas Ioan, közülük négyen 1989-ben haltak meg. Az emlékmű Kató Vladimir és Albi Márton alkotása. Az ünnepségen Marian Saniuta­niszter kihangsúlyozta: a sz­emle felállításával a románok és a magyak­ megmutatják az egész országnak, hogy a Hargita megyei közösség számára, a törvényesség, a közrend és a közbizton­ság közös érték. Az emlékmű leleplezése után az egy­házak képviselői megáldották és felszen­telték az emlékművet, majd az intéz­mények képviselői a kegyelet koszorúit helyezték el a talapzaton. (Daczó Dénes) Idén ünnepli 20. születésnapját a Figura Stúdió Színház (Gyergyószentmiklós) • A Kisvár­­dai Színházi Fesztiválon a Figura Stúdió Színház Malom című produkciója el­nyerte a zsűri különdíját - tudtuk meg Szabó Tibor színművésztől a június 29-i sajtó­­tájékoztatóján. Szintén Kisvárdán szí­nészi teljesítményéért különdíjat nyert Szabó Tibor a sepsiszentgyörgyi társulat Antigona című előadásában az őr sze­repének alakításáért. Mint elmondta, a díjakat a stúdiószínház szakmai elisme­réseként értékeli, sok évi munka ered­ményeként, ami a többnyire gyergyói származású, és ide visszatérő színészek­kel ért el a színház. Ősztől a Figurához szegődnek Boros Mária és Bálint Éva Marosvásárhelyen most végző színmű­vészek is, akik szintén Gyergyószent­­miklósról indultak. A Figura külön utat taposott ki magá­nak, mint az egyetlen erdélyi magyar társulat, amely markánsan képviseli az alternatív értékeket. Kérdésként merült fel, hogy ha az új önkormányzat a támo­gatás jegyében igényelni fogja, hogy (Folytatása a 16. oldalon) Parlamenti tudósítás Az autonómia szele vihart aratott (Bukarest) • „Aljasság, aberráció, bizarr csinálmány”; „börtönbe veletek!”; „fogd be a szád!” - ilyen és hasonló „gyöngyszemek” uralták a Szenátus kedd délutáni ülését, miután napirendre került a székelyföldi autonómia megte­remtését célzó törvényjavaslat. A stadio­nok hangulatát nyilván a szélsőséges Nagy- Románia Párt gerjesztette. Mintha most ébredt volna tetszhalotti állapotából a Műhatósági választások kudarca után, ön mostanában csak amúgy végerála­rlamentben. Ezúttal úgy látta, elér­­i az idő, hogy ismét bebizonyítsa, nem az országot a végveszély- U~~^-~-^-románias szenátorok egyike­­m­a a nemzethalál vízióját ve­títi amikor az ország feldara­bolásáról beszélt. A törvényjavaslatot, amelyet - mint ismeretes - hat RMDSZ-képviselő ter­jesztette be - a Képviselőház visszau­tasította, és utána átkerült a Szenátusba, ahol a jogi meg közigazgatási szakbizott­ság tagjai többségükben szintén lesza­vazták; ezt követően került a plénum elé vitára. A javaslatot a kezdeményezők nevében Szilágyi Zsolt terjesztette elő, de a közbekiáltások és félbeszakítások miatt nehezen sikerült véghezvinnie. A képviselő lapunk számára a következő­képpen összegezte mondandójának lényegét: - A Székelyföld autonómiájá­nak megteremtését célzó törvényjavas­lat tulajdonképpen Románia integráció­ját szolgálja. Nem akarunk mi semmi mást és semmi többet, mint ami Nyugat- Európában már működő valóság. A (Folytatása a 16. oldalon) Fotó: Sütő Zsolt Fotó: Daczó Dénes / RMSZ Az egyházak képviselői megáldották és felszentelték az emlékművet KliffiT HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Bogdándon sikerült szétverni Emlékszünk még a Magyar Polgári Szövetség megalakulását követő szövegelésekre? Az MPSZ a választás szabadságát nyújtja, s csak ott állít majd jelölteket, ahol nem veszé­lyezteti a magyarság egységét. Elsősorban azokat a választókat szólítja meg, akik kiábrán­dultak az RMDSZ-ből, akik el sem mentek volna szavazni, illetve más pártokra szavaztak volna. Pompás szöveg, nemde? S túl szép, hogy ne legyen átlátszó. Aki jobban oda­figyelt, talán arra is emlékszik: olyan ígéret is elhangzott, hogy abban az esetben, ha az RMDSZ jelöltje jobban áll, az övéket visszaléptetik és az érdekvédelmi szervezetet támogatják, elvégre az összmagyar érdek mindennél fontosabb. Ezzel szemben mi történt? Legalábbis mifelénk. A választás szabadsága jegyében Kovács Jenőt, a nagykárolyi MPSZ függetlenként induló polgármesterjelöltjét a szavazópol­gárok valósággal lesöpörték (de nem ám azok, akik nem mentek el szavazni!), pontosabban a csúfos ötödik helyre utaltak. Pécsi Ferenc, aki Szatmárnémeti polgármestere szeretett volna lenni, (finoman fogal­mazva) nem tudott annyi hiteles aláírást összegyűjteni, mint amennyi függetlenként való indulásához igényeltetek Mikor tisztázódtak a viszonyok, tehát a második fordulóban, mind­két esetben működésbe kellett volna lépjen a korábbi ígéret, vagyis az egység megőrzése, az összmagyarság érdeke miatt felkérik híveiket, hogy az RMDSZ jelöltjeire, vagyis Bekő Tamásra és Ilyés Gyulára szavazzanak. Mind Pécsi Ferenc, mind pedig Kovács Jenő nagyvonalúan megfeledkezett erről. Egyesek szerint sokkal nagyobb bennük a gyűlölet az RMDSZ és nevezett két jelöltje iránt, mintsem ezt megtették volna. Megtette viszont, méghozzá nyílt újsághirdetésben a Német Demokrata Fórum, melynek vezetői természete­sen nem gondolkozhatnak összmagyarságban, a közös ügy révén mégis tudták mi a be­csület. A ki nem ábrándult szavazók sok-sok ezreinek jóvoltából szerencsére mind Ilyés Gyula, mind pedig Bekő Tamás győzött. Ha fáj, akár nagyon fáj ez Pécsi Ferencnek és Kovács Jenőnek, négy évig akkor is ők irányítják Szatmár megye két legnagyobb városát. Bogdándot kivéve, az új politikai képződmény hívei Szatmár megyében nem sok vizet zavartak. Populista, magyarkodó szövegük inkább az egységet erősítette, mert (írtunk már róla) az RMDSZ sokkal több polgármestert állíthatott, mint korábban bármikor. Egyedül Bogdándon tettek be az RMDSZ-nek, vele az egész ottani magyarságnak, amennyiben megosztó magatartásuk miatt a szilágysági részeken lévő nagyközségnek a rendszerváltás óta először nem helybeli sem a polgármestere, sem az alpolgármestere. Röviden: az történt, hogy a „polgáriak” inkább a szomszéd falubeli liberális polgármesterjelöltet támogatták Sípos András ellenében, aki még alpolgármester sem lehetett, jóllehet a 13 tagú tanácsnak 7 magyar tagja van. Igaz csak négy RMDSZ-es, a másik három független, illetve demokra­ta párti. De nekik nem kellett Sípos András, a polgármesterrel együtt jobb Bogdándon kívüli, az olyan, aki még az ő nyelvüket sem ismeri. Diadalt üthet Pécsi Ferenc, aki egy kora tavaszi sajtóértekezleten azzal dicsekedett, hogy Bogdándon már 200 híve van a MPSZ-nek! Reméljük, érdemeiért mielőbb Bogdánd díszpolgárává választják. SIKE LAJOS Medgyessy Péter és Adrian Nastase Tusnádon találkoznak Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió címmel 2004. július 4. és 10. között Tusnádfürdőn diákszemi­­­láriumra kerül sor. A Magyar Ifjúsági Értekezlet, az RMDSZ Ügyvezető El­nökségének Ifjúsági Főosztálya, a Har­gita Megyei Tanács, valamint az oros­házi Demokrácia Szolidaritás Esély­­egyenlőség Alapítvány által szerve­zett rendezvénysorozatot ismertették a sajtó képviselőivel június 28-án az RMDSZ bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalában. A diákszemináriumot Medgyessy Péter, a Magyar Köztársaság minisz­terelnöke, Adrian Nastase román kor­mányfő, Markó Béla, az RMDSZ el­nöke, valamint dr. Vastagh Pál, a Ma­gyar Országgyűlés Alkotmány- és Igaz­ságügyi Bizottságának elnöke nyitja meg 2004. július 5-én. (RMSZ) ____________|h_­__________ Marad a feszültség Avasújvárosban (Szatmárnémeti) • Harmadszorra sem sikerült magyar alpolgármestert választani az Avasság legnagyobb magyar lakosú településén. A korábbi megállapodás ellenére (a Ceausescu rendszerben a községhez csapott nagy hegyi település, Ráksa román lakossá­ga révén) a kormánypárti többségű tanács csak azért is egyik SZDP-es képviselőjére szavazott, jóllehet a pol­gármester is az övék, így a rend­szerváltás óta először nincs még alpol­gármestere sem a mintegy kétezres helyi magyarságnak. A történtek nem szolgálják az etnikumok közti jó vi­szonyt, ellenkezőleg a fesztültséget gerjesztik. Elég, ha arra utalunk, hogy a két községvezető nem ismeri az újvárosi lakosság nyelvét, s évek óta vita tárgya, hogy Baksa elszívja Újvá­rostól a pénzt. A történtek felháboro­dást okoztak a megyeszékhely magyar­sága körében is, hisz az RMDSZ több­ségű tanácsok számos településen szavaztak meg kormánypárti alpolgár­mestert, ott is, ahol a kapott szava­zatok alapján sokkal inkább a libe­rálisok érdemelték volna ezt, mint például Szatmárnémetiben és Nagy­károlyban. (Sike Lajos) »Wb ___ Módosult a prefektus jogállása (Bukarest) • A Képviselőház plé­numa megtárgyalta és végső szavazás­sal jóváhagyta a prefektus jogállásáról szóló törvénytervezetet. A Kormány által beterjesztett változat több olyan cikkelyt tartalmazott, amely alkot­mányellenes, diszkriminatív és túl nagy hatalmat ad a prefektus kezébe. A Szenátusban a szakbizottsági és lénumi vita során az RMDSZ-nek si­­erült jobbítani a tervezeten. A képvi­selőházi szakbizottsági ülésen is mó­dosult a jogszabály, majd szintén az RMDSZ közbelépése nyomán a vég­ső szavazás előtt sikerült úgy módosí­tani, hogy a prefektus ne lehessen fő­­hitelezője a dekoncentrált minisztéri­umoknak alárendelt intézményeknek. Ezt a nagyon fontos módosítást a plé­num egyhangúan elfogadta. E lényeges módosításokkal, amelyek nagy részét az RMDSZ szenátorai és képviselői dolgoztak ki, a törvényter­vezet lényegesen jobb lett, követke­zésképpen a frakció a jogszabály mel­lett szavazott. (RMDSZ tájékoztató)

Next