Romániai Magyar Szó, 2004. szeptember (16. évfolyam, 4944-4973. szám)

2004-09-01 / 4944. szám

ROMÁNIAI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP 4944. SZÁM___________________ 2004. SZEPTEMBER 1., SZERDA ÁRA 5000 LEJ, ELŐFIZETŐKNEK 2692 LEJ A vénassszonyok nyarától újból hűtheti a Színház tér levegőjét Fotó: Bögözi Attila/RMSZ Másfél milliárdért szökik A szökőkút a marosvásárhelyi Színház tér egyik látvá­nyossága. Néhány éve azonban inkább lesújtó, mint téresztétikai látványt nyújtott. Valamikori díszgömbjei összetöredeztek, a szerkezetelemeket, gömbtartó állványokat kikezdte a rozsda, a medencecsempék lehullottak, a szegély­lapok felhámlottak és egy idő után már a víz sem szökött a kútban. A polgármesteri hivatal közterület-fenntartó igaz­gatósága (ennek gondozásában van az objektum) néha-néha bátortalanul beígérte a szökőkút felújítását, de abból soha sem lett semmi. Idén választási ígérete tárgyát is képezte a kút üzembe helyezése. Másfél milliárd lejes összegek „röpködtek” a munkálat értékéről, de az eredetileg június végére tervezett újraindítási határidő - ezúttal is­­ jó két hónappal kitolódott. Az illetékesek ezt azzal magyarázták, hogy az eredeti színárnyalatú medencecsempékhez hasonlót hazai forgal­mazóknál nem találtak, így végül Olaszországból kellett megrendelni a szükséges mennyiséget. A több hónapja tartó munkálatok során kicserélték a vízpumpát, a villamos beren­dezést, a vízszelepeket, valamint új vízszigeteléssel látták el a medencét. A működtetési költségek csökkentése érdekében körforgásos rendszert építettek ki, így vízveszteség is a mini­málisra csökken. Amint fotónkon látható, tegnap már az üzempróbák is megkezdődtek, így ha a nyári kánikulában már nem, de a vénasszonyok nyarán majd újból hűtheti a Színház tér levegőjét - s bizony az sem nagy dicsőség, hogy ez Marosvásárhely egyetlen működő szökőkútja! Végleges üzembe helyezését a munkálat kivitelezői két hét múlva ígérik. (Bögözi Attila) A Maros Megyei Tanács elnöke szerint Alkotmányellenes a Marosszéki Székely Tanács kezdeményezése (Marosvásárhely) • Tegnapi lapszá­munkban jeleztük, hogy Fodor Imre, a Marosszéki Székely Tanács elnöke fel­hívást intézett a volt Maros­szék telepü­léseihez, és arra kérték a polgármeste­reket: szervezzenek népszavazást azzal kapcsolatban, hogy a város, község, melyet vezetnek, egyetért-e a Székely­föld, mint önálló, autonóm közigazgatási egység létrehozásával, és kíván-e a település a Székelyföldhöz tartozni. Fo­dor Imre jelezte, hogy találkozni szeret­nének Lokodi Edit Emőkével, a Maros Megyei Tanács elnökével, akitől erköl­csi, esetleg logisztikai támogatást kérnek az akció lebonyolításához. Lokodi Edit a szokásos keddi sajtótá­jékoztató keretében ezzel kapcsolatban elmondta: „A Székely Nemzeti Tanács, és ezen belül a Marosszéki Székely Ta­nács kezdeményezése szerintem alkot­mányellenes. A polgármesterek nem szer­vezhetnek népszavazást. Egyrészt ezért nem támogatom a kezdeményezést. Más­rész politikusként, megyei önkormány­zati elnökként az RMDSZ politikáját kép­viselem, és semmi esetre sem a Székely Nemzeti Tanácsét. Ettől ennyi a mon­danivalóm.” (Máthé Éva) Fotó: Daczó Dénes/RMSZ Soós Szabó Klára családorvos szerint: a zsarolás eszköze is lehet az új szerződés Horia Grama másként látja Sem a címerterv, sem a népszavazás (Sepsiszentgyörgy) • Szabad­ságáról visszatérve Horia Grama, Kovászna megye prefektusa nemtet­szésének adott hangot az övezetben zajló események kapcsán a keddi saj­tóértekezleten. A címertervvel kapcso­latos fenntartásai jó ideje ismertek, ám úgy tűnik a lepergett időszak sem volt elegendő az­ övezeti elvárások lénye­gének megértéséhez. Ezúttal is a véle­ménynyilvánításra bocsátott címerter­vezetekből „a román elem” hiányát nehezményezi, etnikai síkra terelve egy olyan heraldikai kérdést, amely a szakmaiság próbájának kell(ene) megfeleljen. Kevés a remény tehát, hogy a megyei bizottság elé kerülő - a lakosság által támogatott - címerkép zöld utat kapjon a bukaresti rábólin­­táshoz. Bizakodjunk, talán mégis sike­rül megértetni, hogy a heraldikai jelkép területi, és nem lakossági szim­bólum. Érthetetlenségének adott hangot Horia Grama az SZNT által kezdeményezett autonómia-indítvá­nyának beterjesztése kapcsán is. Tör­vények paragrafusait sorolja fel, ame­lyek tiltják az ilyen jellegű nép­­szavazási kezdeményezést, kiemelve a törekvés törvénytelenségét, minden jogi alapot nélkülöző próbálkozásként értékelve az indítványt. Nem hagyva kétséget atekintetben, hogy kereszt­­betesz a törekvés megvalósításának... Elégedetlenségének adott hangot Márton Árpád RMDSZ-es képviselő a prefektust bíráló sajtóértekezletén is. Érveléseiből kitűnt, hogy a prefektus nem ismeri, mi hangzott el az általa sérelmezett médiatalálkozón. Horia Grama ugyanis azt hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-es honatya „általánossá­gokba” burkolva bírál, ahelyett, hogy konkrétan megfogalmazná fenntartá­sait) Nos Márton Árpád egyértelműen fogalmazott azon a sajtóértekezleten. Elmondta: miközben Horia Grama éber szemekkel figyeli, miről határoz­nak az RMDSZ többségi önkormány­zatok, nem emelt kifogást olyan helyi tanácsok határozata ellen, amelyek a helyi magyar lakosság érdekeit sér­tik. Példát is említett: a köröspataki tanács alakuló ülésén az RMDSZ-es tanácstagokat kiszorították az önkor­mányzat működése szempontjából fontos bizottságokból (a pénzügyi bizottságból is), holott a törvény úgy rendelkezik, hogy arányos képvise­letet kell biztosítani a helyi tanácsba a bejutó alakulatok számára. Körös­patakon viszont, ahol az SZDP hat, az RMDSZ öt tanácstaggal rendelkezik, az érdekvédelmi szervezet képviselőit nem vették be fontos munkabizottsá­gokba. A prefektusi vétó elmaradt, pedig a törvénytelenség itt is tet­­tenérhető. (Flóra Gábor) m­EM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Szimultán kapcsolás? A Német Fórum és az Actiunea Populara polgári székelyei a helyhatósági választások után a parlamenti nagymenetre készülnek. A bejelentésben semmi új, ezt is tudnánk, még ha nem is mondják. Az viszont valóban nóvum, hogy az MPSZ színeiben induló képviselő- és szenátorjelöltek fellépnek az RMDSZ előválasztásain. Hát nem megmondta az RMDSZ elnöke, hogy a választás és a képviselet demokráciájának bizonysága az előválasztás (régiesebben avagy bibliásabban: megmérettetés), és ezt minden meggyőzés nélkül is elhiheti egyik romániai magyar a másiknak. Akkor pedig nyitott kapukat dönget, aki még ezek után is megkérdi, tessék mondani, tényleg méretkezhetek? - Hogyne, mondja erre a mérleges néni a pesti flaszteren - csak tessék vigyázni, mert százhúsz fölött olykor kiakad... Szakács István Péter, az MPSZ udvarhelyszéki elnöke szerint a kezdeményezés az övék, s úgy néz ki, Markó Béla, illetve az RMDSZ csúcsvezetősége elvileg elfogadta (pon­tosabban nem utasította vissza) ezt a lehetőséget. A közös előválasztás ugyanis az erdé­lyi magyarság érdekeit szolgálná. Egy RMDSZ-MPSZ közös választás, amelyen az elért szavazatok arányában indulnának, illetve kapnának helyet azon a bizonyos listán - mond­ja be az ultimét az udvarhelyszéki elnök. Arról most nincs mit filozofálni, hogy a trójai faló megint előállott, és egy illuzórikus közös előválasztás százszázalékosan legitimálná a pol­gári szövetséget a romániai magyar köztudatban, egyúttal azt is kellő nyomatékkal igazol­ná, igenis két érdekvédelmi szervezet van szimultán a porondon, ráadásul ugyanazon p­olitikai teljesítményszinten (­ értékszinten) levő szövetség, holott egyáltalán nem ez a­elyzet. Markó nem zárkózik el, sőt nagyon helyesnek tartja, ha a polgári szövetség kiválasztottjai részt vesznek az RMDSZ előválasztásain. S hogy a lehető legnyitottabb legyen az eljárás, nemcsak szövetségi tagsági könyvvel, hanem a magyarigazolvánnyal is szavazni lehet majd az előválasztásokon. Hogy minden magyar beleszólhasson abba, ki legyen képviselő- meg szenátorjelölt. A másik tábor a jelölteké. Ezzel kapcsolatban mond­ta Markó, hogy minimálisak lesznek a kritériumok, a kizáró feltételek ugyanazok, mint egyébként is, ám minél többnek szeretnék biztosítani, hogy jelöltessék magukat. A külön­böző platformok tagjai jönnek az utalásnak a redőiben ott a belső ellenzék is), de az MPSZ- től is (ez pedig a külső ellenzék, ami ellenzékiségét rég túlnőtte, s a konfliktuózus új sza­kaszt maga az MPSZ is ellenségként éli meg). Itt egy nagyon érdekes szövegrész következik: a később megválasztottak is az RMDSZ képviselői és szenátorai lesznek. A szövetségi elnök, nem tud róla, hogy az MPSZ azt mondta volna, nem ért egyet az RMDSZ programjávalt. „Ők tulajdonképpen azt fejtették ki, hogy nem értenek egyet azzal, ahogyan az RMDSZ politizál, vagy ahogyan ebben a pillanatban az RMDSZ vezetői igazgatják a szövetség ügyeit." Tételezzük fel, hogy így van, s az MPSZ azért sem háborúzik az RMDSZ-szel, mert annak választópolgárait (tehát az „eleven”, a „népi” RMDSZ-t) akarja átédesgetni megfenyesített zászlaja alá. Azt viszont már nehezebb elképzelnem, hogy a Reform Tömörülés visszaszáll belső ellenzéknek, és az MPSZ-elit azért méretkezzen az RMDSZ különben demokratikus tárgyilagos mérlegén, hogy a román parlamentben eddig is létező romániai magyar érdekképviseletet ellássa. Ezt a sajátos fikciót megerősíti az udvarhelyszéki RMDSZ elnökségi ülésének döntése. Az elnökség a közelebbről ülésező választmánynak elfogadásra javasolja, hogy az RMDSZ jelöltjei mellett a választási törvény előírásainak betartásával a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemezeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség jelöltjei is vegyenek részt a Szövetség által szervezett 2004-es parlamenti előválasztásokon, amennyiben elfogadják az RMDSZ programját és alapszabályzatát. Valóban ez a kérdés? Hogy elfogadják-e, ha már annyiszor kampány­ozok ellene kritikai vagy annál súlytalanabb demagóg megfontoslásokból. OLÁH ISTVÁN _____ifit_____ Elfogadhatatlan ajánlat (Csíkszereda) • A Hivatalos Köz­löny augusztus 6-i számában jelent meg az Egészségügyi Minisztérium július 21-i, 946-os rendelete, amely az orvosi ren­delők koncessziójának módját határozza meg. A Csíki Medence Családorvo­sainak Szövetsége tegnap reggel tartott ülésének fő napirendi pontját a július 21- én hozott minisztériumi rendelet megvi­tatása képezte. Soós Szabó Klára, Csíkszeredai családor­vos az ülést követően a Magyar Szónak elmondta, az orvosok nem tartják elfo­gadhatónak a minisztérium rendeletét, hiszen ebben több egyoldalú ren­delkezés is van, ugyanakkor több pont esetében későbbi rendelkezést ír elő. A szaktárca rendelete szerint, a mi­nisztérium tulajdonát képező ingatlanok koncesszióját legtöbb 49 évre szerezhe­tik meg az orvosok. A koncessziós szer­ződés 7.1.-es pontja azonban kimondja, hogy a szerződést egyoldalúan meg­szüntetheti a minisztérium, a szerződő fél értesítésével. Az ingatlan bérleti díját az első öt évre 1 euró/négyzetméter ár­ban határozza meg. Soós Szabó Klára doktornő szerint, azonban nem látnak garanciát arra, hogy a szerződés meg­kötése után nem módosíthatja ezt az árat a minisztérium a saját kénye-kedve sze­rint. A doktornő ugyanakkor elmondta: jogászokkal konzultált, és véleményük szerint nem szabad aláírni a koncessziós szerződést. Soós Szabó Klára a beszél­getésünk során rávilágított arra is, hogy a koncessziós szerződés ugyanakkor igen nagy anyagi megterhelést is je­lentene az orvosoknak, hiszen bármi­lyen jellegű javítást, beleértve a tető, vagy akár vezetékek cseréjét is az orvosok kellene fizessék. A betegek (Folytatása a 8. oldalon)

Next